1. Verseny:
Csak ismételni tudom, a versenyben is valaki mindíg viszonylag rosszul jár. Az ideális az lenne, hogy a különbség annyi legyen, hogy mindenki jól jár aki a piacon van, de a legjobbak sokkal jobban. Hozzátenném általában így működik az evolúció: mindenki képes utódnemzésre, de a sikeresebbek még inkább. Az a fajta naiv kép, hogy egyik faj próbálja megsemmisíteni, totálisan predálni a másikat nem igaz. A vadászoknak érdeke a préda szaporodása, az adott élletérben élő hasonló életmódot folytató egyedek/fajok meg az előbb említett szaporodási manőverrel tudnak a másik elébe vágni. De általában ez sem hozza a másik faj eltünését, általában kialakul valami egyensúly.
Mellesleg erre jó példa az olyan élőhely, ahol viszonylagos stabilitás és erőforrás gazdagság van pl. esőerdők fajgazdagsága, ami évmilliókig fennmarad sőt gyarapodik. Amig persze van esőerdő.
Nos az ember által létrehozott piacok mint életterek nem ilyenek. Nincsenek egyensúlyban, pár évtized alatt megszünnek, pl ki vesz mostanában lovaskocsit, vagy gőzmozdonyt. A piacok (élettrek erőforrások)is dinamikusan változnak. Az ilyen változó élettér viszont valóban előhívja azt a hajlamot amit már említettem, de semmi köze a versenyhez: a másik pánikszerű predálása, vagy más néven a háborút. A háború lényege nem az hogy háborúzgassunk, és mindenki jól jár, hanem hogy valamelyik fél kiessen.
Amúgy egyetértek az ember alapvetően nem individualista, hanem közösségi lény. De pánikhelyzetben mindenki magára marad, ezért ilyen ez a társadalom.
Az állam dolga az lenne, hogy a mai fékevesztett öldöklésnek végetvessen, némiképp átalakítsa a társadalmat a közakaratának megfelelően, nem pedig az csupán, hogy az öldöklést a nagy gazdasági szereplők által elfogadható mértéküre csökkentse.
2. Szimuláció:
Akkor én is elárulok egy titkot;)
Én is kb 6 éve dolgozgatok egy "világmodel"-en. LOL
Én nem a gazdaságot terveztem precízen lemodellezni, hanem a társadalom egészét elnagyoltan, nem feltétlenül precízen, de úgy hogy minden lényeges tényező benne legyen.
Az alapja az egyének közötti interakció, ez a gazdaságban csere vagy üzlet. De nem csak üzlet folyik egy társadalomban, mert pl az az infó csere amit itt csinálunk nem üzlet, és az emberek idejük többségét nem üzletre fordítják!!!
Az embereknek meg van a törekvésük, hogy az emberi fajra jellemző maximális mennyiségű interakciót végrehajtsák. Ez ha nem érint üzletet akkor valami kultúrális tevékenység hobbi, és ilyen formában nem szigorúan kategorizálható, hogy mikor érdekből és mikor önzetlenül kerülünk valakivel kapcsolatba, a kapcsolat ténye az embereknek fontosabb, mint hogy abból a kapcsolatból közvetlen pénzben kifelyezhető profitot realizáljanak. Másrészt nem általában a rászorulókon segítünk, hanem azoknak akikkel kapcsolatban állunk. A max interakciónál kevesebbet se szeretnek csiálni, de többre meg nem képesek.
Szal mivel nem az üzleti, hanem általában az emberi interakciók fontosak ezért ez a modell képes olyan társadalom leképezésére, ahol nincs pénz.
Aztán az emberek kapcsolatai általában korlátozott számúak. Az erős kapcsolatokból nincs több mint 6-10. Gyenge kapcsolatokból ugyan több is lehet, de az előbbi akkor is meghatározza, hogy az emberi társadalmat nem csupán egy statisztikai modell, hanem egy topológiával rendelkező struktúra egy hálózat is jellemzi. Ez nagyon fontos.
Ezek a dolgok jellemzik szerintem azt, amit te emberi hibának tartasz az üzletben, viszont ezek azok a dolgok amik a társadalom lényegét annak szövetét adják.
"A model nem ismeri a szocializmust, intervencionalizmust, kommunizmust tehát teljes szabadság és szabadkapitalizmus van benne. Viszont induláskor feudalista rendszerből indul, tehát egy nagyon rossz indulóállapot van amelyben sok a szegény, de megszüntek a feudalista hierarchiák, vagyis teljes szabadság van, és erős korlátolt állam."
Pedig erre az intervencionalizmusra, mindíg is volt és lesz példa, a parlament a mai napig bármikor dönthet arrol, hogy mit államosít és mit privatizál, mire mennyi támogatást ad. Ezekszerint magát az államot hagytad ki a modelből;)))
3. A M$ ellen 15 éve folyamatosan folynak anti-tröszt perek, egész piacokat törölt el a színről: irodai szoftverek, böngésző, stb. 15 éve csak megteremtődött annaka lehetősége, amit mostanában csinál. De elég sok mindent megcsinált és ebben az állam nem akadályozta meg, hanem olyan kis minta vállalatnak is van még ráadásul beállítva.
4. Jótékonykodás.
Valamikor pár éve hallottam, hogy a spanyol telefontársaság nem akarta az elmaradott központjait modernizálni. Miért?
Nem csak a modernizáció költsége miatt, hanem mert a bevételének közel 10%-át adták a téves kapcsolások.
Én hasonló módon fogom fel azt, amivel szemben mindenki harcolni akar, a pazarlás. Az állami, vagy akármilyen pazarlás felfogható egyfajta nem irányított jótékonykodásként, ami a gazdaságra is jótékony hatással van. Az az ember aki többet kap többet is költ a péknél, a zöldségesnél, bébiszisztert vesz fel a gyereke mellé, egy csomó munkahelyet teremt.
Szerintem soha nem szabad túl szigorúan venni a racionalizálást, a pazarlás elleni kűzdelmet, mert ezek így vagy úgy de a gazdaságba folynak. Én egyelőre csak ennek hangoztatásával tudok jótékonykodni!;)))
#213