249
-
Agg #49 Bocs!
Kellemesebb lenne tisztázni elöszőr, hogy az ember gondolkodása min alapul? Mert csak abban a formában tud gondolkodni, ahogy tud!!
Javaslom elfogadni az oksági törvényt. Ez olyan hogy az ok mindig és feltétlenül megelőzi az okozatot. Ha ez igaz akkor így gondolkodunk. Ha nem, akkor nem gondolkodunk!
Bocs! -
arrrtemis #48 Téged marhára nem zavar, hogy az a kép egy átverés? Kövesd már végig csak "kívülről" vagy csak "belülről" !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
-
#47
Csak erdekesseg keppen:
Hallottatok az antropomorfikus elmeletrol? Ez nagyon durvan arrol szol, hogy mivel az univerzum, a galaxisok, a bolygok, az elet es az ember tul bonyolult ahhoz, hogy veletlenul letrejojjon a nagy bumm elotti nagy adag masszabol, ezert mar a legelejen ugy kellett rendezni a dolgokat (ertsd fizikai torvenyeket, konstansokat), hogy az vegul az emberiseg kifejlodesehez vezessen.
Ezt tamasztjak ala azok a megfigyelesek, miszerint ha a termeszeti allandok (pl fenysebesseg, gravitacios konstans, elektron tomege, stb) akar csak egy egesz picit is masok lennenek, akkor az univerzumunk teljesen mashogy nezne most ki, vagy esetlen nem is letezhetne. Ez azt sugalja, hogy valaki ugyesen beallitotta ezeket a parametereket mielott az univerzumot elinditotta.
Ennek az erdekes gondolatnak sok valtozata fejlodott ki. Nekem a legszimpatikusabb a "gyenge antropomorfikus elmelet". Ez azt mondja, hogy ahhoz, hogy az ember most a Foldon eljen es az univerzumrol gondolkodjon szuksegszeru volt, hogy a fizikai torvenyek igy alakuljanak. Maskepp fogalmazva, ha a fizikai torvenyek nem ilyenek lennenek, akkor nem gondolkodhatnank most rajtuk. Ez azt sugallja, hogy a vilagegyetem a mai formajaban veletlenul jott letre es igy mi szerencsesek vagyunk, hogy gondolkodhatunk ezen.
Az elmelet tovabbi kovetkezmenye, hogy a szoros ok-okozati osszefuggesek miatt elvileg a sajat mikro vilagunk (ertsd a Fold) tanulmanyozasaval elvileg teljesen megerthetjuk a teljes univerzumot es tortenetet, mivel az emberiseg es az univerzumunk kolcsonosen meghatarozza egymas letezeset. -
csimmasz #46 Talán a spektrumon láttam egy filmet a szuperhúr elméletről asszem.
Nemvolt egyszerűen felfoghetó de a lényeg valami olyasmi hogy, a világegyetemün össze ütközött egy másikkal és ebből lett a nagy bumm,a gravitácio meg a másik univerzum hatása.Már ha jöl emlékszem.
Dejolenne ha le lehetne tölteni valahonnan.
De a Man in black végén is találó a jelenet,amikor ufok labdáznak a mi univerzumunkal. -
wanek #45 Ácsi!!!!
A "fizikusok" egy része állítja, hogy volt ősrobbanás. Csupán arra világítottam rá, hogy az állításuk fabatkát sem ér a magyarázat nélkül.
Ha nem vetted volna észre (pedig írtam!), én nem fogadom el, hogy volt ősrobbanás, tehát az okfejtésedet nem nekem kellett volna címezned. -
#44
Nem is irtam, hogy a standard model teljes lenne. Ez csak az anyag/energia bizonyos tulajdonsagainak egy roppant sikeres, es eddig pontosank bizonyulo leirasa. Az teny, hogy a standard modellbol nem derul ki pl a reszecske tomege. Ezert kell azt megmerni a gyorsitokban. Amugy elkepzelheto, hogy pont a Higgs bozon tomege ad majd valaszt a sotet anyag es energia eredetere.
Ami ma letezik, az 3-4, egymast reszben fedo elmelet, amelyek egyenkent nagyon jol leirjak a termeszet bizonyos tulajdonsagait, de a teljes egeszre egyik sem alkalmazhato.
Jelen ismereteink szerint egyetlen megbizhato valasz letezik az eletre, az univerzumra es minden egyebre: 42.
-
roliika #43 Egyszerű leszek.
Van 1 számítógép.
Van 1 Föld szimulátora.
Van benne 1 óra ami állítható, nem csak előre meg vissza de a sebessége is.
Te vagy benne a program.
Ha az órát felgyorsítjuk, számodra ugyan úgy telik az idő, miközben a gépkezelő/programozó megeszik 1 szelet pizzát a Földön eltelik 2000 év. Tehát nem kell itt semminek örökkévalónak lenni, csak mint Einstein is mondta minden relatív, azaz viszonyítás, nézőpont kérdése. -
metaljesus #42 laboratóriumi körülmények között néhány hónap, talán év alatt létrehoztak egyszerű fehérjéket, mégpedig úgy, hogy összekotyvasztottak egy kicsit a pár milliárd éve létezett (és feltételezett) légkörből, és ezeket "villámoknak" tették ki. namost egy dns-t ennél ugye jóval bonyolultabb megalkotni, viszont gyakorlatilag a "kísérletezés" ipari méretekben folyt, akár egy milliárd évig, és szinte az egész Föld felszínén. így azért lehet hogy jóval nagyobb a találati arány. -
#41
Persze ettől ember az ember és nem birka mert az okokat keresi, ez így helyes, de néha nem árt elvonatkoztatni. -
#40
"- elképzelni bármit el tudunk, még képtelenségeket is, amiknek közük sincs a valósághoz. Ezért arra hivatkozni, hogy a gondolkodásunk korlátos, nagy butaság.
- a mai világ rétrejöttét egyesek az ősrobbanással magyarázzák. Vagyis: valami felrobbant. De ami felrobbant, az honnan/miből lett?"
Már itt megmutatkozik az emberi gondolkodás korlátai, mivel az első kérdés amit felteszel az az, hogy ami felrobbant az előtte "honnan" volt? Ezek szerint mégsem tudsz elképzelni mindent, mert nem tudok elfogadni, még ha elméleti síkon is, hogy vmi anélkül létezik, hogy esetleg létrejött volna, tehát mindig is volt, ergo örökké lévő.
"Pár gondolat az itt elhangzott tévedésekre:" - cáfold! -
wanek #39 Pár gondolat az itt elhangzott tévedésekre:
- elképzelni bármit el tudunk, még képtelenségeket is, amiknek közük sincs a valósághoz. Ezért arra hivatkozni, hogy a gondolkodásunk korlátos, nagy butaság.
- a mai világ rétrejöttét egyesek az ősrobbanással magyarázzák. Vagyis: valami felrobbant. De ami felrobbant, az honnan/miből lett? Anélkül ez az egész fabatkát sem ér, amíg erre nem ad valaki egyértelmű is igazolt választ. Ugyanis - még ha lett is volna ősrobbanás -, azt meg kellett előznie annak, hogy ami felrobbant, az valamiből létrejött. Egyébként meg a háttérsugárzás akár lehet az anyag egyik jellemzője is, amit eddig ugye nem definiáltak külön, nem kell itt egyebeket belemagyarázni.
- a biblia tele van ellentmondásokkal és butaságokkal. Olyan, mint egy rosszul megírt sorozat "története". -
#38
A hatalmas bumm és a Föld létrejötte közt eltelt úgy 10 milliárd év. Tekintve, hogy 9 hónap alatt egy spermium és egy petesejt mire képes, ez a 10 milliárd év is sokra képes lehet. -
Petys #37 Hát elég rosszul feltétélezed 
(de gondolom nem bóknak szántad :D)
ugyanis mégcsak 15 éves vok és igazából nemsokat tudok az ősrobbanásról, ezért sem akarok vitába szállni, de ismerek értelmes embereket, inkább azok tudnának ehhez hozzászólni...
Csak egyetlen kérdést tennék fel:
a hatalmas bumm-ból mégis hogy alakul ki a bonyolult élet, amikor még mi sem tudunk semmilyen élő dolgot előállítani laboratóriumi körülmények között.
Erre volt egy nagy bumm, összejött a föld, a sok "űrporból", vulkánok keletkeztek a felsztínen, aztán valahogy ismét összegyűlt a por és lett légkör aztán abból eső esett és lett víz, abban meg a különféle kémiai folyamatok során kialakultak a baktériumok???
(most elég hülyén fogalmaztam, de számomra ez abszolút marhaság) -
#36
Hogy lehet, hogy a fénysebességgel haladó sugárzás mögötte jár az anyagnak? -
#35
Igen, a tudományok közelednek egymás felé. Így lett a matematika és közgadaságtan oldalágán statisztika, a pszichológia és szociológia oldalágán szociálpszichológia, stb. Ami egyébként jó. Mármint az effajta közeledés, egymás ismereteinek felhasználása. Sőt, kimondottan hasznos véleményem szerint, az egyik legnagyobb perspektívát az ilyenek nyújtják az újabb felfedezéseknek. -
#34
Hát a standard modell közel sem teljes, a gravitáció a tömeg, gyak csak mért értékként van benne.
A részecske fizika és a relativitás elmélet között, ami a tér nagyléptékű szerkezetét írja le továbbra sincs közvetlen kapcsolat, annak ellenére hogy mondhatni mindkettőnek Einstein volt az apukája.
Tegyük fel a tér nagyléptékben görbült és a görbület miatt egyrészt a távoli testeknél vörös eltolódást tapasztalunk, meg esetleg párkeltéssel mikrohullámú sugárzás keletkezik, a legtávolabbi objektum meg nem az univerzum szélét jelzi hanem egyfajta kozmikus látóhatárt. Ja és nem volt ősrobbanás.
Kb ennyi az az elmélet amiben én hiszek. -
#33
Nem igazan ertem a valaszodat.
Sokan mondjak, hogy valoszinuleg a mai fizikai ismereteinkrol is bebizonyitjak majd idovel, hogy tevedes volt mind. Ez tortent a tortenelem folyaman sok elmelettel. Am ez valoszinuleg nem igaz. A mai helyzet teljesen mas, mint pl az 1400-as evekben. Ma a fizikusok mar nem Istenre fogjak a megmagyarazhatatlan megfigyeleseket.
Tevhit, hogy a nagy fizikusok mind belattak, hogy Isten iranyitja a vilagmindenseget. Erdemes belelolvasni nehany 20. szazadi fizikus konyveibe. Feynman, Hawking, Penrose, stb... mind azt mondja, hogy Isten letezhet, de szerepe legfeljebb annyibol allt, hogy megalkotta a fizika alapveto torvenyeit az osrobbanas elott.
Erdekes, hogy egyik sem mondja ki, hogy letezik Isten, de talalnak neki helyet egy kis zugban, hogy mindeki megtalalhassa benne az maga igazat.
A lenyeg viszont, hogy mindegyikojuk szerint az osrobbanas utani esemenyek vizsgalata szempontjabol irrelevans Isten lete/nem lete, mivel ezen esemenyeket mar nem befolyasolhatja.
Ezzel le is zartuk a temat, mivel tehat a mai fizika nem enged meg megmagyarazhatatlan "lyukakat" az elmeletekben. Nehany szaz eve meg lehetett pongyola egy erveles, de a mai fizikaban mar mindennek konzisztensnek kell lennie.
-
#32
akár az idő is lehet ilyen
amit nem úgy értek, hogy minden ugyanúgy ismétlődik, hanem, hogy a háromdimenziós tér mint egy vonal halad az amúgy nálánál szélesebb idő Moebius szalagján egyszer hol erre, másszor hol arra kacsázik, vándorol rajta -
metaljesus #31 igen azaz! köszi!
itt egy kép erről, milyen is az mikor valami végtelen (egyébként erre lehet azt mondani, hogy például a gömb felülete is az, de ennek a szalagnak az az érdekessége, hogy minden egyes pontja bejárható (mivel egy sík). egy gömbnél például ugyanez a belső pontok miatt nem igaz) -
blakshep #30 feltételezem van a hátad mögött legalább tíz évnyi ógörög és óhéber tanulmány, plusz az akkori történelmet is kened-vágod oda-vissza. -
#29
"A megismerhetőség határaitól meg még nagyon messze vagyunk szerintem." - Ez nem kérdés. De nem is ez a lényeg. Hanem, hogy ha vannak határai, akkor a válasz soha nem lesz tökéletes. (És még az is lehet, hogy a megismerésnek ezzel a tudományos formájával egyre távolodunk a megismerhetőség határaitól.) -
#28
"Arra pedig egyáltalán nem ad magyarázatot, hogy az az örökké lévő valami hogyan lett."
De ő éppen azt fejtegeti, hogy lineáris gondolkodásunknak köszönhetően keressük mindig a "végeket". Ha vmi örökké létezik annak nem feltétlen van kezdete, mivel vége sincs! Eddig még semmit nem ismerünk ami örökké lévő lenne, ergó, ha vmi örröké létezik annak nem kellett "megszületnie" az van és kész! Persze ezt nehéz elképzelni, de nem lehetetlen csak talán számunkra az. -
roliika #27 "Isten az embert saját képmására teremtette". <- Tessék elvonatkoztatni és gondolkodni. A képmás jelentheti azt hogy ez az izé 1 valami ami tapasztalatot szerez 1 univerzum nevű játékban? Vagy több izé egyénenként van jelen a játékban? Vagy ugyan olyan hatalmunk van mint neki csak ki kell hogy fejlődjön? Stb...lehetne folytatni. -
lucky007 #26 Hi metaljesus !
Azt mőbius(remélem jól írom)tekercsnek hívják. -
roliika #25 Hümm...ahogy nézzük. A szemszögünkből, igen van vége, mérhető /mert azzá tettük/, de nincs értelme. Mert nem jutunk el minden pontjába semmiképp, és amit megszerzünk információt, nem válik sok-sok idő múlva sem mindenki javára sajnos. Kívülről szemlélve viszont nincs vége, de eleje sem. Mert ugyan mi hoztuk létre az egész univerzumot, de itt és most nem vagyunk ennek tudatában. Mi alakítjuk, mi adjuk neki a szabályokat, de nem tudunk róla.
Erre szoktam mondani, hogy xar játék az élet, de qwa jó a grafikája. Majd valaki megnyomja a reset gombot és megy minden előről. :) Sok sci-fi író is lehet,hogy írt ilyesmit, de lehet,hogy ők sem a kisujjukból szopták ki. -
Petys #24 Én eddig sem hittem sem az ősrobbanásban, sem a Darvini elméletben sem, ezután sem fogok, de nyugodtan meggyőzhettek ésszerű indokokkal :P
Én sokkal inkább abban a 2000 éves könyvben hiszek, amit még ma sem tudnak megcáfolni, sőt minnél inkább akarják, annál inkább rájönnek hogy nem lehet
:D
-
L3zl13 #23 "lásd ma mennyiféle tudomány van, mennyi volt száz éve és mennyi 300 éve"
Pedig a tudományok egyre közelednek egymás felé. Hogy a valük foglalkozó emberek minek nevezik magukat, az már részletkérdés.
A megismerhetőség határaitól meg még nagyon messze vagyunk szerintem. Ráadásul matamatikán keresztül sok olyan dolgot is tudunk kezelni, amelyet teljes valójában nem tudunk felfogni. -
metaljesus #22 a legnagyobb gond szerintem hogy mi az agyunkkal képtelenek vagyunk elképzelni a végtelen időt és teret, és mindig az a vége, hogy "jó, de mi volt előtte?" vagy "akkor mi van azon túl?" az ősrobbanás már csak ezért is egy nehezen megfogható pont.
viszont a végtelen világegyetemet a fentiek miatt talán úgy lehetne kicsit konkrétabbá tenni, hogy a Földhöz hasonlítjuk: ha elindulsz valamerre, és egyenesen haladsz, egy idő után ugyanoda érkezel vissza (persze ahhoz jó sokat kell menned). talán az univerzum is ilyen lehet, elindulsz valamerre, és talán ugyanoda érkeznél vissza egyszer (ha el tudod kerülni a külső hatásokat és van elég időd). azt ne kérdezzétek hogy hogyan is működne az egész, de én valahogy így tudom egy kicsit elképzelhetőbbé tenni magamnak.
vagy gondoljatok arra a hurokra (a neve most nem jut eszembe), amit egy hosszú keskeny lapból vágsz ki, aztán az egyik végét megfordítod, és úgy összetűzöd vagy ragasztod, stb. és kész is a végtelenített kis autópályád, pedig neked mint külső szemlélő, már a méretei miatt sem tűnik végtelennek. -
snorbi #21 Ez kissé beszűkült gondolkodásra vall. Mindössze 2 dolgot sorolt fel, azaz kissé erős kijelenteni, hogy nem hisz semmiben.
Vagy az zavar, hogy isten bekerült a felsorolásba? -
#20
"Szerintem nincs kezdet és nincs vég" - Hogy ne lenne? A megismerhető dolgoknak van kezdete és vége. Az egy más kérdés, hogy a világ megismerhető e. Elvileg a kvantumelmélet alapján tökéletesen nem megismerhető. A vallások pontosan ezt (a megismerhetetlenségét és az arra fordított időt) küszöbölik ki azzal, hogy istenükkel megmagyaraznak mindent. Mert a miértek keresése a tudomány. Viszont ha a világegyetem akár időben, akár térben végtelen, akkor tökéletesen nem megismerhető. (Márpedig ha nem is a fizikailag szorosan értelmezett időben, de valamifajta egymás utániságában végtelen kell, hogy legyen. Amit viszont nehéz felfogni.) Mindig lesznek újabb miértek, hogyanok és a többik. Picit olyan, mintha az emberben ez a "miért és hogyan keresés" hozta volna azt, hogy elváljon a természettől. És mintha a vallások valamiféle maradványai lennének annak az életnek, amely még a "miért és hogyan keresése" előtti emberre voltak jellemzőek. Akik még jobban a természet részei és nem alakítói voltak. De kapitalista módon versengő társadalomnak ezek a miértek kellenek, mert a fejlődés alapvető része az ilyen társadalmaknak. Nem véletlen az se, hogy az ókori görög demokráciában is virágzott a tudomány, ellenben a "sötét" (inkább úgy mondanám, hogy stagnáló, de legalábbis lassabban - főleg az átlagmeber szintjén lassabban - fejlődő) középkori királyságok a vallás fellegvárai voltak.
Egy a lényeg: aki tökéletest választ keres az forduljon a vallás felé, aki pedig a tudomány felöl közelít, az pedig tudja, hogy soha nem éri el a tökéletes megismerést. (sőt a tudomány már csak olyan, hogy egy új megismerés újabb kérdéseket vet fel - lásd csak ez a cikk például - és egyre több és több kérdést generál. lásd ma mennyiféle tudomány van, mennyi volt száz éve és mennyi 300 éve.) -
roliika #19 "Arra pedig egyáltalán nem ad magyarázatot, hogy az az örökké lévő valami hogyan lett." <- Hogy hogy honnét? Nem volt az örökkévaló csak megcsinálták valamikor. A Java virtuális gép is létezik ha elindítom, de a futó progam számára akár örökkévalónak is tűnhet.
BiroAndris. Valamit nem értek. Az ERP helyes, működik, többször bizonyították kísérletekkel.
De azt nem értem, miért kell feltétlen 1 közös ősből/anyagból származtatni az anyagot majd ütközeteni, ugyanis csak akkor érvényesül a qwantummező hatása.
Na most ha eleve a nagy bumm során közös volt minden, akkor miért nem működik az ERP mondjuk a mindennapokban csak úgy spontán? Tudom lokális környezetben működik jelenleg, és ha valahogy globalizálva/kiterjesztve lenne akkor működne, de mégsem működik. Miért? Ha közös volt anno az anyag. -
L3zl13 #18 "amit eredményezhet egy-egy beágyazott pont"
Mi az a beágyazott pont? Ez nem valami félrefordítás? -
BiroAndras #17 Egyébként nem valószínű, hogy hibás lenne az elmélet, még az új adatok fényében sem. Egyrészt oka lehet az árnyékok hiányának, másrészt ha nem volt ősrobbanás, akkor a leghalványabb fogalmunk sincs, hogy mi volt helyette, és hogy a mikrohullámú háttérsugárzás akkor honnan származik. -
BiroAndras #16 "ősrobbanás szerintem sem volt, és nem is ad semmire sem magyarázatot."
Majdnem mindenre magyarázatot ad, ami utánna történt. A világegyetem tágulására, a ma ismert elemek keletkezésére, a galaxisok kialakulására, stb.
"Pl. arra sem, hogy honnan/miből lett az, ami állítólag felrobbant..."
Nyílván nem magyarázhatja meg saját előzményét. -
wanek #15 Ez nem magyarázat semmire sem. Ráadásul amit leírtál, már több filmben is szerepelt alapgondolatként, a novelláknak meg se szeri, se száma.
Arra pedig egyáltalán nem ad magyarázatot, hogy az az örökké lévő valami hogyan lett.
A halálközeli élményeket nem kéne idekeverni, mert ehhez semmi köze. Amit akkor érez (szerintem) a tudatánál lévő ember:
- fizikai fájdalom
- félelem
- kétségbeesés
PS: ősrobbanás szerintem sem volt, és nem is ad semmire sem magyarázatot. Pl. arra sem, hogy honnan/miből lett az, ami állítólag felrobbant... -
assdf #14 Na jó, de de amit te ide leirtál, nos ilyet bármelyik scifi iró produkál, és azért mert szerinted ez igy van nem bizonyit semmit.
Viszont a fizikusok elméletei legalább valamilyen szinten bizonyitottak és valamilyen "környezetben" müködnek. -
roliika #13 Az 1400-as években is volt sok elméleti és alkalmazott fizikus, frankón megmagyaráztak mindent, amit meg nem azt ráfogták Istenre. Tehát ha így nézzük, nekik is voltak képleteik amiket tudtak használni, de ha azon a szinten lennénk most is mert akkor minden frankón meg volt magyarázva az elég gáz lenne, nem gondolod? Persze néha jó lenne úgy élni mint akkoriban az fix. -
#12
A legszebb az egeszben, hogy valoszinuleg nem fogjuk soha megtudni, hogy mikor talaltuk meg a helyes valaszt.
Mivel csak nagyon korlatozott megfigyelesi kepessegunk van az univerzumban, ezert nem tudunk 100%-osan megbizonyosodni az allitasok igazarol. Es mivel mindig akadnak majd megvalaszolatlan kerdesek, minden elmeletet meg lehet majd tamadni azzal, hogy nem ad tokeletes valaszt.
A fizikusok jol haladnak a reszecskek tanulmanyozasaval, de hogy az univerzum mit csinal es hogyan keletkezett nem feltetlenul fog kiderulni a reszecskefizikai kutatasokbol.
Az elmult 100 ev fizikajat miert is kene megkerdojeleznunk? Ami szeles korben elfogadott eredmeny, az mar millio ponton kiallta az ido probajat.
Peldakent fel lehet hozni a standard modellt, ami talan a legszebb eredmeny a 20. szazadban.
Es nem csak azert, mert leirta az ismert reszecskek viselkedeset, de meg is josolta, hogy milyen uj reszecskeket nem ismerunk meg. Ezek nagy reszet meg is talaltak utana, es azok pontosan olyannak bizonyultak, amilyennek a modell megjosolta oket. A Genfben epulo LHC reszecskegyorsito egyik nagy feladata peldaul az egyik meg felfedezetlen, bar mar a modell altal megjosolt reszecske (Higgs bozon) letezesenek bebizonyitasa, tomegenek megmerese lesz.
Persze meg nem komplett egyik elmelet sem, es tobb atfedo elmeletet egyesiteni kell majd meg, de azert jo iranyba haladnak a dolgok.
-
roliika #11 Csak erős idegzetűeknek:
Szerintem nincs kezdet és nincs vég.
Csak az átlagember lineáris gondolkodása láttatja a kezdetet és véget, hiszen egyszerűen körülnézve, és a dolgok értelmét, működését nem firtatva mindenki ezt látja.
Több személyes beszélgetésből kiderült számomra /halálközeli élményben átesettek/,hogy ahol azt hisszük,hogy létezünk az csak 1 burok, amiben fejlődünk, tanulunk, tapasztalatokat szerzünk. Ez a világ nem valós. Vagyis az mert annak hisszük, de valójában ezt létrehozták számunkra. Mi is ludasak vagyunk a dologban, mert eldönhetjük melyik "automatába dobjuk be a 20-ast" és onnanól kezdve végig kell játtszani a menetet.
Aki volt már odaát, tudja, hogy ott nem létezik múlt jelen és jövő. A jövőre nézve van 3-4 lehetőség ami mind megtörténik, és hogy velünk melyik eset jön létre az csak a szemlélőtől függ.
Magyarul kiterített kártyákkal folyik a játtszma.
Nincs vég és nincs kezdet, mert mindkét állapotot át lehet írni, és egyébként létünk szempontjából teljesen elhanyagolható.
Számítástechnikai szemszögből, olyan, mintha néznénk és részesei lennénk 1 interaktív videónak amit több kamerával több alternatív befejezéssel több szálon játtszanak, és mi azt keresnénk, hogy mi volt a kezdő byte és mi az utolsó.
Van értelme?
-
#10
napersze ha elolvasnám amit irok :)