Hibás az ősrobbanás elmélete?

Bocs!
Kellemesebb lenne tisztázni elöszôr, hogy az ember gondolkodása min alapul? Mert csak abban a formában tud gondolkodni, ahogy tud!!
Javaslom elfogadni az oksági törvényt. Ez olyan hogy az ok mindig és feltétlenül megelôzi az okozatot. Ha ez igaz akkor így gondolkodunk. Ha nem, akkor nem gondolkodunk!
Bocs!

Téged marhára nem zavar, hogy az a kép egy átverés? Kövesd már végig csak "kívülrõl" vagy csak "belülrõl" !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Csak erdekesseg keppen:

Hallottatok az antropomorfikus elmeletrol? Ez nagyon durvan arrol szol, hogy mivel az univerzum, a galaxisok, a bolygok, az elet es az ember tul bonyolult ahhoz, hogy veletlenul letrejojjon a nagy bumm elotti nagy adag masszabol, ezert mar a legelejen ugy kellett rendezni a dolgokat (ertsd fizikai torvenyeket, konstansokat), hogy az vegul az emberiseg kifejlodesehez vezessen.

Ezt tamasztjak ala azok a megfigyelesek, miszerint ha a termeszeti allandok (pl fenysebesseg, gravitacios konstans, elektron tomege, stb) akar csak egy egesz picit is masok lennenek, akkor az univerzumunk teljesen mashogy nezne most ki, vagy esetlen nem is letezhetne. Ez azt sugalja, hogy valaki ugyesen beallitotta ezeket a parametereket mielott az univerzumot elinditotta.

Ennek az erdekes gondolatnak sok valtozata fejlodott ki. Nekem a legszimpatikusabb a "gyenge antropomorfikus elmelet". Ez azt mondja, hogy ahhoz, hogy az ember most a Foldon eljen es az univerzumrol gondolkodjon szuksegszeru volt, hogy a fizikai torvenyek igy alakuljanak. Maskepp fogalmazva, ha a fizikai torvenyek nem ilyenek lennenek, akkor nem gondolkodhatnank most rajtuk. Ez azt sugallja, hogy a vilagegyetem a mai formajaban veletlenul jott letre es igy mi szerencsesek vagyunk, hogy gondolkodhatunk ezen.

Az elmelet tovabbi kovetkezmenye, hogy a szoros ok-okozati osszefuggesek miatt elvileg a sajat mikro vilagunk (ertsd a Fold) tanulmanyozasaval elvileg teljesen megerthetjuk a teljes univerzumot es tortenetet, mivel az emberiseg es az univerzumunk kolcsonosen meghatarozza egymas letezeset.

Talán a spektrumon láttam egy filmet a szuperhúr elméletrõl asszem.
Nemvolt egyszerûen felfoghetó de a lényeg valami olyasmi hogy, a világegyetemün össze ütközött egy másikkal és ebbõl lett a nagy bumm,a gravitácio meg a másik univerzum hatása.Már ha jöl emlékszem.
Dejolenne ha le lehetne tölteni valahonnan.

De a Man in black végén is találó a jelenet,amikor ufok labdáznak a mi univerzumunkal.

Ácsi!!!!
A "fizikusok" egy része állítja, hogy volt õsrobbanás. Csupán arra világítottam rá, hogy az állításuk fabatkát sem ér a magyarázat nélkül.
Ha nem vetted volna észre (pedig írtam!), én nem fogadom el, hogy volt õsrobbanás, tehát az okfejtésedet nem nekem kellett volna címezned.

Nem is irtam, hogy a standard model teljes lenne. Ez csak az anyag/energia bizonyos tulajdonsagainak egy roppant sikeres, es eddig pontosank bizonyulo leirasa. Az teny, hogy a standard modellbol nem derul ki pl a reszecske tomege. Ezert kell azt megmerni a gyorsitokban. Amugy elkepzelheto, hogy pont a Higgs bozon tomege ad majd valaszt a sotet anyag es energia eredetere.
Ami ma letezik, az 3-4, egymast reszben fedo elmelet, amelyek egyenkent nagyon jol leirjak a termeszet bizonyos tulajdonsagait, de a teljes egeszre egyik sem alkalmazhato.

Jelen ismereteink szerint egyetlen megbizhato valasz letezik az eletre, az univerzumra es minden egyebre: 42.

Egyszerû leszek.
Van 1 számítógép.
Van 1 Föld szimulátora.
Van benne 1 óra ami állítható, nem csak elõre meg vissza de a sebessége is.
Te vagy benne a program.
Ha az órát felgyorsítjuk, számodra ugyan úgy telik az idõ, miközben a gépkezelõ/programozó megeszik 1 szelet pizzát a Földön eltelik 2000 év. Tehát nem kell itt semminek örökkévalónak lenni, csak mint Einstein is mondta minden relatív, azaz viszonyítás, nézõpont kérdése.

laboratóriumi körülmények között néhány hónap, talán év alatt létrehoztak egyszerû fehérjéket, mégpedig úgy, hogy összekotyvasztottak egy kicsit a pár milliárd éve létezett (és feltételezett) légkörbõl, és ezeket "villámoknak" tették ki. namost egy dns-t ennél ugye jóval bonyolultabb megalkotni, viszont gyakorlatilag a "kísérletezés" ipari méretekben folyt, akár egy milliárd évig, és szinte az egész Föld felszínén. így azért lehet hogy jóval nagyobb a találati arány.

Persze ettõl ember az ember és nem birka mert az okokat keresi, ez így helyes, de néha nem árt elvonatkoztatni.

"- elképzelni bármit el tudunk, még képtelenségeket is, amiknek közük sincs a valósághoz. Ezért arra hivatkozni, hogy a gondolkodásunk korlátos, nagy butaság.

- a mai világ rétrejöttét egyesek az õsrobbanással magyarázzák. Vagyis: valami felrobbant. De ami felrobbant, az honnan/mibõl lett?"

Már itt megmutatkozik az emberi gondolkodás korlátai, mivel az elsõ kérdés amit felteszel az az, hogy ami felrobbant az elõtte "honnan" volt? Ezek szerint mégsem tudsz elképzelni mindent, mert nem tudok elfogadni, még ha elméleti síkon is, hogy vmi anélkül létezik, hogy esetleg létrejött volna, tehát mindig is volt, ergo örökké lévõ.

"Pár gondolat az itt elhangzott tévedésekre:" - cáfold!

Pár gondolat az itt elhangzott tévedésekre:

- elképzelni bármit el tudunk, még képtelenségeket is, amiknek közük sincs a valósághoz. Ezért arra hivatkozni, hogy a gondolkodásunk korlátos, nagy butaság.

- a mai világ rétrejöttét egyesek az õsrobbanással magyarázzák. Vagyis: valami felrobbant. De ami felrobbant, az honnan/mibõl lett? Anélkül ez az egész fabatkát sem ér, amíg erre nem ad valaki egyértelmû is igazolt választ. Ugyanis - még ha lett is volna õsrobbanás -, azt meg kellett elõznie annak, hogy ami felrobbant, az valamibõl létrejött. Egyébként meg a háttérsugárzás akár lehet az anyag egyik jellemzõje is, amit eddig ugye nem definiáltak külön, nem kell itt egyebeket belemagyarázni.

- a biblia tele van ellentmondásokkal és butaságokkal. Olyan, mint egy rosszul megírt sorozat "története".

A hatalmas bumm és a Föld létrejötte közt eltelt úgy 10 milliárd év. Tekintve, hogy 9 hónap alatt egy spermium és egy petesejt mire képes, ez a 10 milliárd év is sokra képes lehet.

Hát elég rosszul feltétélezed <#nevetes1>
(de gondolom nem bóknak szántad 😄)
ugyanis mégcsak 15 éves vok és igazából nemsokat tudok az õsrobbanásról, ezért sem akarok vitába szállni, de ismerek értelmes embereket, inkább azok tudnának ehhez hozzászólni...
Csak egyetlen kérdést tennék fel:
a hatalmas bumm-ból mégis hogy alakul ki a bonyolult élet, amikor még mi sem tudunk semmilyen élõ dolgot elõállítani laboratóriumi körülmények között.
Erre volt egy nagy bumm, összejött a föld, a sok "ûrporból", vulkánok keletkeztek a felsztínen, aztán valahogy ismét összegyûlt a por és lett légkör aztán abból esõ esett és lett víz, abban meg a különféle kémiai folyamatok során kialakultak a baktériumok???
(most elég hülyén fogalmaztam, de számomra ez abszolút marhaság)

Hogy lehet, hogy a fénysebességgel haladó sugárzás mögötte jár az anyagnak?

Igen, a tudományok közelednek egymás felé. Így lett a matematika és közgadaságtan oldalágán statisztika, a pszichológia és szociológia oldalágán szociálpszichológia, stb. Ami egyébként jó. Mármint az effajta közeledés, egymás ismereteinek felhasználása. Sõt, kimondottan hasznos véleményem szerint, az egyik legnagyobb perspektívát az ilyenek nyújtják az újabb felfedezéseknek.

Hát a standard modell közel sem teljes, a gravitáció a tömeg, gyak csak mért értékként van benne.

A részecske fizika és a relativitás elmélet között, ami a tér nagyléptékû szerkezetét írja le továbbra sincs közvetlen kapcsolat, annak ellenére hogy mondhatni mindkettõnek Einstein volt az apukája.

Tegyük fel a tér nagyléptékben görbült és a görbület miatt egyrészt a távoli testeknél vörös eltolódást tapasztalunk, meg esetleg párkeltéssel mikrohullámú sugárzás keletkezik, a legtávolabbi objektum meg nem az univerzum szélét jelzi hanem egyfajta kozmikus látóhatárt. Ja és nem volt õsrobbanás.
Kb ennyi az az elmélet amiben én hiszek.

Nem igazan ertem a valaszodat.

Sokan mondjak, hogy valoszinuleg a mai fizikai ismereteinkrol is bebizonyitjak majd idovel, hogy tevedes volt mind. Ez tortent a tortenelem folyaman sok elmelettel. Am ez valoszinuleg nem igaz. A mai helyzet teljesen mas, mint pl az 1400-as evekben. Ma a fizikusok mar nem Istenre fogjak a megmagyarazhatatlan megfigyeleseket.

Tevhit, hogy a nagy fizikusok mind belattak, hogy Isten iranyitja a vilagmindenseget. Erdemes belelolvasni nehany 20. szazadi fizikus konyveibe. Feynman, Hawking, Penrose, stb... mind azt mondja, hogy Isten letezhet, de szerepe legfeljebb annyibol allt, hogy megalkotta a fizika alapveto torvenyeit az osrobbanas elott.
Erdekes, hogy egyik sem mondja ki, hogy letezik Isten, de talalnak neki helyet egy kis zugban, hogy mindeki megtalalhassa benne az maga igazat.
A lenyeg viszont, hogy mindegyikojuk szerint az osrobbanas utani esemenyek vizsgalata szempontjabol irrelevans Isten lete/nem lete, mivel ezen esemenyeket mar nem befolyasolhatja.

Ezzel le is zartuk a temat, mivel tehat a mai fizika nem enged meg megmagyarazhatatlan "lyukakat" az elmeletekben. Nehany szaz eve meg lehetett pongyola egy erveles, de a mai fizikaban mar mindennek konzisztensnek kell lennie.

akár az idõ is lehet ilyen

amit nem úgy értek, hogy minden ugyanúgy ismétlõdik, hanem, hogy a háromdimenziós tér mint egy vonal halad az amúgy nálánál szélesebb idõ Moebius szalagján egyszer hol erre, másszor hol arra kacsázik, vándorol rajta

igen azaz! köszi!

itt egy kép errõl, milyen is az mikor valami végtelen (egyébként erre lehet azt mondani, hogy például a gömb felülete is az, de ennek a szalagnak az az érdekessége, hogy minden egyes pontja bejárható (mivel egy sík). egy gömbnél például ugyanez a belsõ pontok miatt nem igaz)

feltételezem van a hátad mögött legalább tíz évnyi ógörög és óhéber tanulmány, plusz az akkori történelmet is kened-vágod oda-vissza.

"A megismerhetõség határaitól meg még nagyon messze vagyunk szerintem." - Ez nem kérdés. De nem is ez a lényeg. Hanem, hogy ha vannak határai, akkor a válasz soha nem lesz tökéletes. (És még az is lehet, hogy a megismerésnek ezzel a tudományos formájával egyre távolodunk a megismerhetõség határaitól.)

"Arra pedig egyáltalán nem ad magyarázatot, hogy az az örökké lévõ valami hogyan lett."
De õ éppen azt fejtegeti, hogy lineáris gondolkodásunknak köszönhetõen keressük mindig a "végeket". Ha vmi örökké létezik annak nem feltétlen van kezdete, mivel vége sincs! Eddig még semmit nem ismerünk ami örökké lévõ lenne, ergó, ha vmi örröké létezik annak nem kellett "megszületnie" az van és kész! Persze ezt nehéz elképzelni, de nem lehetetlen csak talán számunkra az.

"Isten az embert saját képmására teremtette". <- Tessék elvonatkoztatni és gondolkodni. A képmás jelentheti azt hogy ez az izé 1 valami ami tapasztalatot szerez 1 univerzum nevû játékban? Vagy több izé egyénenként van jelen a játékban? Vagy ugyan olyan hatalmunk van mint neki csak ki kell hogy fejlõdjön? Stb...lehetne folytatni.

Hi metaljesus !

Azt mõbius(remélem jól írom)tekercsnek hívják.

Hümm...ahogy nézzük. A szemszögünkbõl, igen van vége, mérhetõ /mert azzá tettük/, de nincs értelme. Mert nem jutunk el minden pontjába semmiképp, és amit megszerzünk információt, nem válik sok-sok idõ múlva sem mindenki javára sajnos. Kívülrõl szemlélve viszont nincs vége, de eleje sem. Mert ugyan mi hoztuk létre az egész univerzumot, de itt és most nem vagyunk ennek tudatában. Mi alakítjuk, mi adjuk neki a szabályokat, de nem tudunk róla.

Erre szoktam mondani, hogy xar játék az élet, de qwa jó a grafikája. Majd valaki megnyomja a reset gombot és megy minden elõrõl. 😊 Sok sci-fi író is lehet,hogy írt ilyesmit, de lehet,hogy õk sem a kisujjukból szopták ki.

Én eddig sem hittem sem az õsrobbanásban, sem a Darvini elméletben sem, ezután sem fogok, de nyugodtan meggyõzhettek ésszerû indokokkal 😛
Én sokkal inkább abban a 2000 éves könyvben hiszek, amit még ma sem tudnak megcáfolni, sõt minnél inkább akarják, annál inkább rájönnek hogy nem lehet<#nyes> 😄

"lásd ma mennyiféle tudomány van, mennyi volt száz éve és mennyi 300 éve"

Pedig a tudományok egyre közelednek egymás felé. Hogy a valük foglalkozó emberek minek nevezik magukat, az már részletkérdés.

A megismerhetõség határaitól meg még nagyon messze vagyunk szerintem. Ráadásul matamatikán keresztül sok olyan dolgot is tudunk kezelni, amelyet teljes valójában nem tudunk felfogni.

a legnagyobb gond szerintem hogy mi az agyunkkal képtelenek vagyunk elképzelni a végtelen idõt és teret, és mindig az a vége, hogy "jó, de mi volt elõtte?" vagy "akkor mi van azon túl?" az õsrobbanás már csak ezért is egy nehezen megfogható pont.
viszont a végtelen világegyetemet a fentiek miatt talán úgy lehetne kicsit konkrétabbá tenni, hogy a Földhöz hasonlítjuk: ha elindulsz valamerre, és egyenesen haladsz, egy idõ után ugyanoda érkezel vissza (persze ahhoz jó sokat kell menned). talán az univerzum is ilyen lehet, elindulsz valamerre, és talán ugyanoda érkeznél vissza egyszer (ha el tudod kerülni a külsõ hatásokat és van elég idõd). azt ne kérdezzétek hogy hogyan is mûködne az egész, de én valahogy így tudom egy kicsit elképzelhetõbbé tenni magamnak.
vagy gondoljatok arra a hurokra (a neve most nem jut eszembe), amit egy hosszú keskeny lapból vágsz ki, aztán az egyik végét megfordítod, és úgy összetûzöd vagy ragasztod, stb. és kész is a végtelenített kis autópályád, pedig neked mint külsõ szemlélõ, már a méretei miatt sem tûnik végtelennek.

Ez kissé beszûkült gondolkodásra vall. Mindössze 2 dolgot sorolt fel, azaz kissé erõs kijelenteni, hogy nem hisz semmiben.
Vagy az zavar, hogy isten bekerült a felsorolásba?

"Szerintem nincs kezdet és nincs vég" - Hogy ne lenne? A megismerhetõ dolgoknak van kezdete és vége. Az egy más kérdés, hogy a világ megismerhetõ e. Elvileg a kvantumelmélet alapján tökéletesen nem megismerhetõ. A vallások pontosan ezt (a megismerhetetlenségét és az arra fordított idõt) küszöbölik ki azzal, hogy istenükkel megmagyaraznak mindent. Mert a miértek keresése a tudomány. Viszont ha a világegyetem akár idõben, akár térben végtelen, akkor tökéletesen nem megismerhetõ. (Márpedig ha nem is a fizikailag szorosan értelmezett idõben, de valamifajta egymás utániságában végtelen kell, hogy legyen. Amit viszont nehéz felfogni.) Mindig lesznek újabb miértek, hogyanok és a többik. Picit olyan, mintha az emberben ez a "miért és hogyan keresés" hozta volna azt, hogy elváljon a természettõl. És mintha a vallások valamiféle maradványai lennének annak az életnek, amely még a "miért és hogyan keresése" elõtti emberre voltak jellemzõek. Akik még jobban a természet részei és nem alakítói voltak. De kapitalista módon versengõ társadalomnak ezek a miértek kellenek, mert a fejlõdés alapvetõ része az ilyen társadalmaknak. Nem véletlen az se, hogy az ókori görög demokráciában is virágzott a tudomány, ellenben a "sötét" (inkább úgy mondanám, hogy stagnáló, de legalábbis lassabban - fõleg az átlagmeber szintjén lassabban - fejlõdõ) középkori királyságok a vallás fellegvárai voltak.

Egy a lényeg: aki tökéletest választ keres az forduljon a vallás felé, aki pedig a tudomány felöl közelít, az pedig tudja, hogy soha nem éri el a tökéletes megismerést. (sõt a tudomány már csak olyan, hogy egy új megismerés újabb kérdéseket vet fel - lásd csak ez a cikk például - és egyre több és több kérdést generál. lásd ma mennyiféle tudomány van, mennyi volt száz éve és mennyi 300 éve.)

"Arra pedig egyáltalán nem ad magyarázatot, hogy az az örökké lévõ valami hogyan lett." <- Hogy hogy honnét? Nem volt az örökkévaló csak megcsinálták valamikor. A Java virtuális gép is létezik ha elindítom, de a futó progam számára akár örökkévalónak is tûnhet.

BiroAndris. Valamit nem értek. Az ERP helyes, mûködik, többször bizonyították kísérletekkel.
De azt nem értem, miért kell feltétlen 1 közös õsbõl/anyagból származtatni az anyagot majd ütközeteni, ugyanis csak akkor érvényesül a qwantummezõ hatása.

Na most ha eleve a nagy bumm során közös volt minden, akkor miért nem mûködik az ERP mondjuk a mindennapokban csak úgy spontán? Tudom lokális környezetben mûködik jelenleg, és ha valahogy globalizálva/kiterjesztve lenne akkor mûködne, de mégsem mûködik. Miért? Ha közös volt anno az anyag.

"amit eredményezhet egy-egy beágyazott pont"

Mi az a beágyazott pont? Ez nem valami félrefordítás?

Egyébként nem valószínû, hogy hibás lenne az elmélet, még az új adatok fényében sem. Egyrészt oka lehet az árnyékok hiányának, másrészt ha nem volt õsrobbanás, akkor a leghalványabb fogalmunk sincs, hogy mi volt helyette, és hogy a mikrohullámú háttérsugárzás akkor honnan származik.

"õsrobbanás szerintem sem volt, és nem is ad semmire sem magyarázatot."

Majdnem mindenre magyarázatot ad, ami utánna történt. A világegyetem tágulására, a ma ismert elemek keletkezésére, a galaxisok kialakulására, stb.

"Pl. arra sem, hogy honnan/mibõl lett az, ami állítólag felrobbant..."

Nyílván nem magyarázhatja meg saját elõzményét.

Ez nem magyarázat semmire sem. Ráadásul amit leírtál, már több filmben is szerepelt alapgondolatként, a novelláknak meg se szeri, se száma.
Arra pedig egyáltalán nem ad magyarázatot, hogy az az örökké lévõ valami hogyan lett.
A halálközeli élményeket nem kéne idekeverni, mert ehhez semmi köze. Amit akkor érez (szerintem) a tudatánál lévõ ember:
- fizikai fájdalom
- félelem
- kétségbeesés

PS: õsrobbanás szerintem sem volt, és nem is ad semmire sem magyarázatot. Pl. arra sem, hogy honnan/mibõl lett az, ami állítólag felrobbant...

Na jó, de de amit te ide leirtál, nos ilyet bármelyik scifi iró produkál, és azért mert szerinted ez igy van nem bizonyit semmit.
Viszont a fizikusok elméletei legalább valamilyen szinten bizonyitottak és valamilyen "környezetben" müködnek.

Az 1400-as években is volt sok elméleti és alkalmazott fizikus, frankón megmagyaráztak mindent, amit meg nem azt ráfogták Istenre. Tehát ha így nézzük, nekik is voltak képleteik amiket tudtak használni, de ha azon a szinten lennénk most is mert akkor minden frankón meg volt magyarázva az elég gáz lenne, nem gondolod? Persze néha jó lenne úgy élni mint akkoriban az fix.

A legszebb az egeszben, hogy valoszinuleg nem fogjuk soha megtudni, hogy mikor talaltuk meg a helyes valaszt.
Mivel csak nagyon korlatozott megfigyelesi kepessegunk van az univerzumban, ezert nem tudunk 100%-osan megbizonyosodni az allitasok igazarol. Es mivel mindig akadnak majd megvalaszolatlan kerdesek, minden elmeletet meg lehet majd tamadni azzal, hogy nem ad tokeletes valaszt.
A fizikusok jol haladnak a reszecskek tanulmanyozasaval, de hogy az univerzum mit csinal es hogyan keletkezett nem feltetlenul fog kiderulni a reszecskefizikai kutatasokbol.

Az elmult 100 ev fizikajat miert is kene megkerdojeleznunk? Ami szeles korben elfogadott eredmeny, az mar millio ponton kiallta az ido probajat.
Peldakent fel lehet hozni a standard modellt, ami talan a legszebb eredmeny a 20. szazadban.
Es nem csak azert, mert leirta az ismert reszecskek viselkedeset, de meg is josolta, hogy milyen uj reszecskeket nem ismerunk meg. Ezek nagy reszet meg is talaltak utana, es azok pontosan olyannak bizonyultak, amilyennek a modell megjosolta oket. A Genfben epulo LHC reszecskegyorsito egyik nagy feladata peldaul az egyik meg felfedezetlen, bar mar a modell altal megjosolt reszecske (Higgs bozon) letezesenek bebizonyitasa, tomegenek megmerese lesz.

Persze meg nem komplett egyik elmelet sem, es tobb atfedo elmeletet egyesiteni kell majd meg, de azert jo iranyba haladnak a dolgok.

Csak erõs idegzetûeknek:

Szerintem nincs kezdet és nincs vég.

Csak az átlagember lineáris gondolkodása láttatja a kezdetet és véget, hiszen egyszerûen körülnézve, és a dolgok értelmét, mûködését nem firtatva mindenki ezt látja.

Több személyes beszélgetésbõl kiderült számomra /halálközeli élményben átesettek/,hogy ahol azt hisszük,hogy létezünk az csak 1 burok, amiben fejlõdünk, tanulunk, tapasztalatokat szerzünk. Ez a világ nem valós. Vagyis az mert annak hisszük, de valójában ezt létrehozták számunkra. Mi is ludasak vagyunk a dologban, mert eldönhetjük melyik "automatába dobjuk be a 20-ast" és onnanól kezdve végig kell játtszani a menetet.

Aki volt már odaát, tudja, hogy ott nem létezik múlt jelen és jövõ. A jövõre nézve van 3-4 lehetõség ami mind megtörténik, és hogy velünk melyik eset jön létre az csak a szemlélõtõl függ.
Magyarul kiterített kártyákkal folyik a játtszma.
Nincs vég és nincs kezdet, mert mindkét állapotot át lehet írni, és egyébként létünk szempontjából teljesen elhanyagolható.

Számítástechnikai szemszögbõl, olyan, mintha néznénk és részesei lennénk 1 interaktív videónak amit több kamerával több alternatív befejezéssel több szálon játtszanak, és mi azt keresnénk, hogy mi volt a kezdõ byte és mi az utolsó.

Van értelme?

napersze ha elolvasnám amit irok 😊

szerintem meg a nagy zöld trüsszentõ orrából esett ki a fika, és az az univerzum. Ezért tartják egyen népek szentnek a Nagy Zöld Trüsszentõ Nagy Fehér Papirzsebkendõjét szentnek. Persze ezek azok a lények amelyeknek 40 karjuk van és elöbb találták fel az aeroszolos hónaljdezodort mint a kereket 😊

hát nem

dehogynem! már le is haraptuk!

Ha nem hiszel semmiben, miért érdekel az igazság?

Elmondhatom az elméletem? Nem fogjátok leharapni a fejem? 😄

Én eddig is elvetettem az õsrobbanás elvét. Ugyanakkor az isten megteremté a földet elvet is elvetem. 😊
A választ ott kell keresnünk ahol még nem tettük...talán a sci-fi-k jó úton járnak??? 😄

hát, ezt még vagy 2szer el kéne olvasni, hogy felfogjam😊
az estebédem viszont berakom a mikróba, az tuti. csak nem robban fel...

ha nem stimmel az õsrobbanás-elmélet, akkor ki lehet dobni 100 év fizikát, nem?

Hujjaj! Most mi lesz? 😄 Magyarra fordítva lilájuk nincs honnét jön a sugárzás, milyen forrásból, és így borul a bumm elmélet?