• zzebi
    #12
    A legszebb az egeszben, hogy valoszinuleg nem fogjuk soha megtudni, hogy mikor talaltuk meg a helyes valaszt.
    Mivel csak nagyon korlatozott megfigyelesi kepessegunk van az univerzumban, ezert nem tudunk 100%-osan megbizonyosodni az allitasok igazarol. Es mivel mindig akadnak majd megvalaszolatlan kerdesek, minden elmeletet meg lehet majd tamadni azzal, hogy nem ad tokeletes valaszt.
    A fizikusok jol haladnak a reszecskek tanulmanyozasaval, de hogy az univerzum mit csinal es hogyan keletkezett nem feltetlenul fog kiderulni a reszecskefizikai kutatasokbol.

    Az elmult 100 ev fizikajat miert is kene megkerdojeleznunk? Ami szeles korben elfogadott eredmeny, az mar millio ponton kiallta az ido probajat.
    Peldakent fel lehet hozni a standard modellt, ami talan a legszebb eredmeny a 20. szazadban.
    Es nem csak azert, mert leirta az ismert reszecskek viselkedeset, de meg is josolta, hogy milyen uj reszecskeket nem ismerunk meg. Ezek nagy reszet meg is talaltak utana, es azok pontosan olyannak bizonyultak, amilyennek a modell megjosolta oket. A Genfben epulo LHC reszecskegyorsito egyik nagy feladata peldaul az egyik meg felfedezetlen, bar mar a modell altal megjosolt reszecske (Higgs bozon) letezesenek bebizonyitasa, tomegenek megmerese lesz.

    Persze meg nem komplett egyik elmelet sem, es tobb atfedo elmeletet egyesiteni kell majd meg, de azert jo iranyba haladnak a dolgok.