3993
Fizika 2006
-
lally #103 ... bocsi gyerekek ! -de:
Ne azon diákokat csesztessük, akiket a fizika, mint
műszaki tárgy, újabban (, még) legalább annyira érdekel, hogy:
Itt, mer is kérdezni őket érintő fizikai-problémákról !
(- hisz manapság, mindenki egy
"számtechnikás-zseni" akar ugyan lenni,
csak közben, azt már fel sem veszi, hogy ez;
Hány százalékában is gépészeti-, műszaki-FIZIKA" ?!)
-
#102
Nem is az volt a gond hogy nem tudtam megoldani, ezt írtam is, csak a tanár visszadobta és jó lett volna ha valakinek a megoldásával összetudom hasonlítani, mivel nem mondta el, hogy mi a hibás. Amúgy meg köszönhetően kedves fizikatanáromnak, aki mindent csinált csak nem tanított, középsuli 2. osztályától kezdve nemnagyon volt olyan tárgyam hogy fizika, persze biztos én is hibás vagyok ebben valamennyire, nem tanultam meg magamtól pl :)
És az sincs kiírva sehová hogy itt csak egyetemi szintű fizika kérdéseket lehet feltenni :S
No de peace, nem kötözködni akarok vagy ilyesmi. Biztos nem is fogalmaztam teljesen jól amikor kérésemet megírtam. -
#101
Valóban. Azért kicsit el vagyok keseredve, hogy ennyira alapvető pédákat nem tudnak megoldani a fiatalok. Alapvető fikizai jelenségek megértésétől van szó. A kérdező kora alapján 1 éves egyetemista / főiskolás. Aki ezt nem tudja megcsinálni, akkor az érdemtelenül van ott. Egy kiscsajnak megoldottam a példáit, de asszem az volt az utolsó eset. Ezentúl max. tippet adok vagy próbálom a lényeget megvilágítani. Sajnos a mai fiatalság egy nagy része azt várja, hogy más oldja meg az ő problémáiak, ráadásul ingyen a szabadidőnkből. Csináljam üzleti alapon ezt méröki órabérben? -
#100
háát, minden rosszindulat nélkül mondom, h ezeken nem agyalni kell, hanem megoldani.
agyalni olyanon kell, pl (és még fizika is):
- egyik végén botot egyensúlyozó robot (ez már lerágott csont, a BME-n évekkel ezelőtt megcsinálták. a robot egy kiskocsi volt, ami jobbra-balra szaladgált és egyensúlyozta a dőlő botot)
- lamináris vízsugár előállítása (mint az üvegbot)
- pneumatikus jelgenerátor (tetszőleges nyomásfüggvény és/vagy térfogatáramfüggvény előállítása)
- siló beboltozódás modellezése, kiömlés silóból
- szemcsés anyagáramot tetszőleges arányban kettéosztó mechanikus eszköz
úgy nagyjából ennyi, amin épp agyalok, ha időm engedi. nem önsanyargatás, részben a munkámhoz kellenek ezek. -
#99
Nna már megoldottam, talátam egy ismerőst akinek fizikatanárok a szülei :) azért agyalhattok rajta, mindig tanul az ember :) -
#98
Itt megtalálhatóak a feladatok, nem akarok wall of text-et írni, mert még a végén bannolnak :) -
#97
Postold be ide az összeset. Ha többen csak egy-egy példát oldunk meg akkor nem kell olyan sokat gépelni. -
#96
Üdv! Lenne 6 darab fizika feladatom, és szerdára megkéne valahogy oldanom őket, félévem függ ettől, neten keresgéltem, 3-4et megtudtam csinálni, de nem 100% hogy jók így se. Szóval ha valaki lenne olyan kedves, és nagyon vágja a fizikát, lenne egy kis ideje, az légyszi írjon. Gyorsulás, ütközés, archimedes törvénye, gáztörvények téma. pm-ben írjon aki úgygondolja tudna segíteni. Előre is köszönöm. -
#95
Feltételezhetjük. :) -
#94
nemtom...ez a feladat, többet nem tudok róla -
#93
keress olyat, h statika > kéttámaszú tartó.
amúgy annyit még el kellene árulni, h vízszintesen tartjuk-e? -
#92
lenne egy kérdésem...nemtudom megcsinálni ezt a kis feladatot...aki ért hozzá el tudná mondani a megoldás menetét??? sokat segítene...köszönöm
a feladat:
egy homokkal megrakott lapátot két kézzel tartunk egyensúlyban. a lapáton levő homok tömege 10 kg. Melyik kezünkkel mekkora és milyen irányú erőhatást kell kifejtenünk a lapát 140 cm hosszú nyelére, ha a két kezünk távoölsága 100 cm, és az egyik kezünk a 140 cm hosszú nyél végén van, a nyél másik vége a lapát fejének közepéig ér?? (a lapát súlyát nem kell figyelembe venni)
ez lenne..köszi előre is -
#91
köszönjük -
shakwill #90 Az áram élettani hatásairól.
Mint már többen is tisztáztuk, az emberi szervezet nagyrésze elektrolitnak tekinthető, és igy a különféle ionok miatt jól vezeti az elektromos áramot.Az áramütésnek három különféle, de összefüggő és egymást erősítő baleseti hatása van. Az egyik a hőhatás. Elég nagy áramerősség súlyos égési sérüléseket okozhat, nagyfeszültségű áramütés akkora áramot hajthat át a testen, hogy az illető egyszerűen szénné ég. A kémiai hatás esetében meg kell kükönböztetni az egyenáramot a váltakozóáramtól, mivel az 50Hz-es áramnak gyakorlatilag kicsi a kémiai hatása, ellenben az egyenáram elbontja a testnedveket, Pld a vért és gázbuborékokat hoz létre, emellett súlyosan károsítja a sejteket is. Mindkét áramfajta izomgörcsöt is okoz, (Galvani békacomb kísérlete)amely szintén súlyos sérüléseket okozhat. Ha az áram a szíven halad át azonnali halált is. Ez már a biológiai hatáshoz tartozik. Az idegrenszer néhány millivoltos (ezredvolt)feszültségekkel dolgozik ennek a hálózati feszültség a kétszázezerszerese. Lehetne még ragozni, de a lényeg az, hogy az áramütés veszélyes dolog. Ráadásul késleltetett hatása is lehet. Szövettani elváltozásokat okozhat, aminek a hatása késsőbb fizikai terhelés esetén (pld. focizás) jelentkezhet, súlyos rosszullétet, vagy halált okozva. Ugyancsak később jelentkezhet a vérben keletkezett gázbuborék, vagy vérrög hatása, amelyek halálos kockázatú embóliát (érelzáródás) okozhatnak, ha ez a szívbe, a tüdőbe, vagy az agyba kerül, akkor szintén sanyi az illetőnek. Nah itt untam meg magyarázni. Nem ijesztgetésnek szántam, de aki a konnektorba akar pisilni, annak jó tudnia ezeket. A fizika, és benne az elektrotechnika, elektronika rendkívül izgalmas tárgyak, sok élményt nyújt a tanulásuk, az !okos! kísérletezés. -
#89
az ember elég jól vezeti az áramot így ha halálos az áramütés, akkor biztosan megérzi a test többi része is -
lally #88 ... és, egy újabb 'pis-pis' adalék; jó és rossz híremmel is fűszerezve:
-Te nyerted meg a fogadást, amennyiben:
-1; Frissen vásároltad azt az aljzatot;
--1.1; Szappannal, alaposan a kezed is megmosod,
--1.2; A próbatárgyat kibontod a nejlonból,
--1.3;- s, a 'Bal-Lik' kezed két ujja közé szorítod.
--1.4; Jobbik-kezed 3ujjával átkaroló hadművelet végzel a szerszámon.
--1.5; Mélyet sóhajtva; TŰZ ! -a nyílások irányába.
-ha jól végezted dolgod, bal-kézfejeden, kellemes melegségű bizsergést fox érezni, öröm-hormonok kiséretében.
-2; Matek-kollokviumodon is (!) BUKTA, ha az aljazat végeiből, különböző-színű kanócok lógnak ki, és e villanyod-szerelője;
Nem a fázist szakította meg!-de vigyázz, mert a Földi-föld is megrázó-élményben részesíthet !!!
(Ja, és ha a viiiz-eleted sem tiszta-desztvíz !-hisz a:Só; a sav; a lűg, vizes oldata: ELEKTROLIT !)
(-szerencsésebb esetben:
Amíg le nem kapcsolják rólad a 'pitróleumot'; Nem fogod tudni befejezni a vizelést !!!) -
#87
Ahoz h belehaljunk nem a szíven kell átmennie az áramnak? mert sztem csak a pisilőkén én a lábakon menne át. Minek kerülne? Bocsi nem vagyok fizikus:( És köszi a válaszokat kielégítőek voltak:P -
shakwill #86 A felhőkről.
A kondenzációs magokat nagyrészt a légköri aeroszolok alkotják. Ezek a szárazföld felett nagyrészt mikroszkopikus porszemcsék, a tenger fölött sószemcsék, illetve az algák által termelt gáz (most nem jut eszembe a neve). Ezek nagyjából egyenletesen oszlanak el a légkörben. A fizikai határfeltételek a felhőképződés szempontjából meghatározóak, azonban sztem nem magyarázzák, (persze ha minden tényező együttes hatása összességét veszem akkor igen) az éles fázisátmenetet a felhő nem felhő kontúrvonalon. Az elektromos hatások bizonyára meghatározóak, de ez is ambivalens, hiszen pld, az azonos töltésű részeknek taszítani kell egymást, tehát éppen felhő és kontúroszlató hatásuk kell legyen. Az ellentétes töltések viszont vonzzák egymást, tehát ez magyarázhatja a jelenséget. ( A kémiai kötéseket is elektromos erők biztosítják.)A felhő desztillált vízcseppek, vagy jégkristályok, vagy ezek keverékéből áll. Ha jól tudom a tökéletesen tiszta desztillált víz nem vezeti az áramot. A cseppek közötti levegő szintén szigetelő, így az elektrosztatikus hatások biztosan jelentős szerephez jutnak. Az a baj, ha az ember komolyan utánanéz valaminek, hamar eljut oda, ahol már meglehetős szakértelem kell, ezentúl pedig közel a határ ahol a szakértők is boci szemekkel bámulnak. Persze minden tisztelet a szakértőké, mert nagyon kemény munkával lehet csak azzá válni. -
shakwill #85 Az elektromos áram az elektromos potenciálkülönbség (feszültség) hatására jön létre, amely "áramforrás", esetünkben az erőművi generátor. Az elektromos áram átalakítás után a hálózaton keresztül kerül a konnektorba. Itt a "malacorr" egyik pólusában a földhöz képest 230 Voltos 50 Hz frekvenciájú váltakozó feszültség, (fázisvezető) míg a másik póluson a földhöz képest nulla Volt van jelen. Tehát a fázis a földhöz képest ráz. Az áramot töltéshordozók vezetik, amelyek lehetnek elektronok, vagy ionok. Az emberi szervezet nagy mennyiségben tartalmaz ionokat, tehát vezeti az áramot. (A pisi is) Az áramütéshez zárt áramkör szükséges, tehát ha száraz, jól szigetelő gumitalpú cipőben esik meg az "aktus" elvileg nem történik áramütés. Azonban az elektromos áram nem játék! A "Kísérlet" elképzelhető, de meg nem engedhető! Az emberi testen átfolyó 0,1 A-os áram már halált okozhat! Halálos lehet ennél kisebb áram is. Sokan haltak már meg áramütéstől. -
#84
az áram már rázott halálra gyerekeket mert rossz volt a konnektor és a tusolóval hadonásztak. szóval hát ha rossz a konnektor és ha egybefüggő a sugár és nemcsak az áram jön a vizeleten, de az le is földeli, akkor talán lehetséges :P -
#83
Hali, ha egy ember belepisil a konnektorba az meghalhat? megráhaztja az áram? és milyen esetekben mi torténik. pl gumitalpu cipo stb:) koszi a valaszt. A matektanarral vitatkoztam azért kell. Én a nem melett állok
-
#82
ez nem azért van mert vákuumban zavartalanul terjedhet, a levegő meg egy akadály? -
pet0330 #81 Sziasztok!
Lenne egy kérdésem. Miért halad lassaban a fény a levegőben mint a vákumban?? -
Kiraaa #80 Szerintem ...
A felhő képződéséhez szükséges az ugynevezet kondenzációs vagy jégképző magvak jelenléte amin a halmazállapotváltozás végbe tud menni és a már meglévő felhő felülete ehhez tökéletes. Ezért amig a felhő képződésének feltételei (vízgőzhányad, nyomás)fennáll a felhő tud növekedni. -
#79
betettem a kérdésedet a "Minden napra egy kérdés" topikba ok? hátha lesz válasz rá :) -
#78
hm.. talán a vízfelszínekről együtt párolog el nagy tömegekben a vízgőz, és együtt mozog, vagy ha mindig együtt mennek az égen akkor esetleg vonzzák egymást fizikailag/kémiailag. De te is láttál olyat amikor az egész horizontot felhő fedi nem? ott pl folyamatos, ill látni lehet hol vékonyodik amikor átsüt a nap. jó kérdés -
shakwill #77 Szia! Vegyük pld. a kumulus- gomolyfelhőt. De a rétegfelhők többségének is határozott kontúrja van. Legjobban a gomolyfelhőknél látszik a dolog. Nagyon élesen látszik a felhő alakja- eddig felhő-innen már nem. szinte centiméterekben mérhető határvonal-nem úgy mint a ködnél, ami fokozatosan ritkul, vagy sűrűsödik horizontális irányban, viszont függőlegesen ennek is elég határozott felszíne van, de a köd a rétegfelhők közé tartozik, amelyek kevésbé kontúrosak, mint a gomolyfelhők. Engem a határozott optikai kontúr oka érdekel. -
#76
ez attól függ milyen a felhő nem? van nagyon darabos, bárányfelhő, fányolszerű stb meg nem mind ugyanolyan szal különbözőek nem?:) -
shakwill #75 Sziasztok!
Utána tudna vki nézni annak, hogy miért van a felhőknek éles kontúrja?
Én valami elektrosztatikus hatásra gondolok. Rákerestem a témára, találtam sok mindent a felhők fizikájával és kémiájával kapcsolatban, de választ erre a kérdésre nem. (Egy repülőpilóta írja, hogy úgy repült a felhő "tetején", hogy a pilótafülke kint volt a napfényen, de a szárnyak elmerültek a "tejfölben".) -
Aljaska #74 kösz mindenkinek maj mondom ha átmentem
adig éljenek a fizikatudorok
D -
#73
Hány fokos gőz? Mert ez nem mindegy. Az ilyen példák általában erőműves példák és ott nem 100 fokos gőz van. 550-600 fok is lehet ez ma már... (Ez szerinem annyira nem nehéz példa. Kb. 3 éve nem volt hőtanom, de azért még emlékszek dolgokra.)
Nos szerintem a következő lépések vannak így hirtelen fejből.
1. A gőz sűrűsége és egyéb hőtecnikai adati adottak hőmérsékleten és 1 bar nyomáson (táblázat). Ezek után gáztörvény alkalmaz 120 bar és 1 bar-ra fel --> megvan a fajtérfogat 1 bar és 120 bar nyomáson is. --> ebből tömeg
2. Fáradt gőz az gondolom a leexpandált gőzt jelenti. Ez lehet 1 bar alatt is, de legyen 1 bar addig tuti megy. Az expanzió lehet izentropikus van politropikus is. Példából ez nem derül ki. Az izentropikus esetbeb Kappa = 1,4.
3. A többi lépéshez kell egy állapotdiagram és abban fel kell rakjzolni az állapot változást. Előszedsz egy hőtan könyvet és tucatával vannak benne ennek a lépésnak a megoldásai. Ajánlom a Környei Tamás féle Termodinamika könyvet. -
#72
Ennek meghatározása meg azért nem megoldható, mert nem definiálták a légkör határát.
Első lépésben talán azt kéne megvizsgálni, hogy mekkora magasságig érdemes számolni a tömeggel. A légkör nyomás eloszlásának levezetése számtalan helyen fellelhető. Gáztörvénnyel és a nyomással és
integrálással kiszámolható a légkör tömege, ha ideális gázként kezeled. További gond a hőmérséklet, mert annak is van eloszlása, de az lineárisnak tekinthető talán 0,5fok/100 méteres gradienssel, de ennek is van speciális tuladjdonsága. 12 ezer méter felett kb. 80km-ig asszem -54 fok a hőmérséklet minimális ingadozással.
Most így hirtelen azt mondanám, hogy max. 15-20 km-ig értelmes számolni. A légkör teljes tömegének kb. 95%-a az alsó légkörre korlátozódik kb. 12 km-es magasságig. -
#71
Milyen szakra jársz? Hanyad éves vagy? Ezek nem olyen nehéz példák. Alap termodinamika/áramlástan példák. -
#70
Mi ez? Atmoszférikus határréteg példa? Alapvetően arról van szó, hogy a sebesség valamiféle hatványfüggvény szerint alakul a különböző határrétegekben, van erre egy összefüggés az áramlástan könyvekben. Tehát egy magasabbfokú függvényből egy pontban ismert a sebesség. Kérdés egy másik pontban.
![]()
-
Aljaska #69 A talajhoz közelebbi, h1=10 méter magasságban mért szélsebesség v1 = 2 m/s. Mennyi ebben az esetben h2=100 méter magasságban mért szélsebesség?
Hogy kéne megoldani?
és ezt hogy kéne??? -
Aljaska #68 Egy gőzkazán 120 bar nyomású 100 tonna gőzt állít elő óránként? Mennyi ennek az adott nyomású gőznek a térfogata? Mennyi a turbináról lejövő, „fáradt” gőznek a térfogata? Mennyi az expanzió során a munkavégző képessége egy óra alatt? Mekkora a teljesítménye?
és hogy
Egy 16 kW névleges teljesítményű kazán hatásfoka 85 %. Őt órai tüzelés alatt mennyi hőt „ad át” a hőcserélő vizének ez a berendezés?
-
Aljaska #67 A levegő tengerszinten mért nyomása 105 Pa. Mennyi a Föld légkörének tömege? A széndioxid koncentrációja 0,033 % (330 ppm). Hány tonna széndioxid van a levegőben? Ennek hány százalékával tudunk évente hozzájárulni ennek növekedéséhez? -
Bereet #66 hali valaki ki tudna nekem számolni 2 feladatot sürgősen? -
Lendova #65 vki tudna nekem mondani pár jó kérdést? atomfizikával kapcsolatban, olyan kérdésekre lenne szükségem, hogy mi pl fizikusok/tudósok vagyunk, kutatásokat végzünk és a kérdéseinket a természetnek tesszük fel
a kérdések az atomfizikán belül bármik lehetnek
ha ehhez tudna vki nekem tippet adni, annak nagyon örülnék :) -
lally #64 A teljesítmény mértékegysége a watt (jele: W)
1watt a teljesítmény, ha 1sec alatt a munkavégzés; 1 Joule.
1W = 1J/sec
1LE = 75 * 9,81 J/sec = 736 W = 0,736 kW
megfordítva pedig:
1 kW = 1,36 LE
(Lóerő jelölése régebbi német gépeken : PS )
