3993
Fizika 2006
-
lally #63 ... Emlékeim szerint; Egy "belspedesi-"
-LÓ Teljesítménye is csak (mintegy:)= 0,7 - 0,8 LE (= HorsePower)
-de a
fiatalos, és a "női-almákért" is gyorsan nyújtózkodó NEWTONi-fickó, ezen "almás-csajok" határozottan egybehangzó állításai szerint is;
A Póni-Pacik tudásának még csak a felét, sőt azt meg sem közelíti- K !
( Mária-Tercsi néni, tán éppen e féltékenységekér' is utálta át
BÉCsből -> PESTre, ezen nimfománián-telhetetlen prosti-lánykákat ?!)
Konklúzió:
Ereje teljében lévő NEWTON-papa teljesítménye,
egy jó adag túlzással is tehát (; Cirka csak): 0,1 LóErő.
-
#62
ezt az egészet valaki el tudná magyarázni röviden és érthetően?
nem nagyon értem, pedig nem bánnám -
#61
És a végén még leosztassz 735,5-el akkor megkapod lóerőben a teljesítményt :) -
#60
A Newton az erő mértékegysége, a lóerő meg a teljesítményé.
Ergó direkt nem.
Ha tudod az F erő (aminek a mértékegysége a Newton) által végzett s utat, abból kiszámolható a munka: W=F*s (mértékegysége Joule, azaz Nm). Ha tudod a munkavégzés idejét, kiszámolható a teljesítmény: P=W/t (mértékegység: Watt). -
Lambo fan #59 sziasztok, valaki hozzáértőbb meg tudná e nekem mondani hogy a Newton átváltható e lóerőbe? Köszi, ádám. -
nanoscience #58 http://www.nanopaprika.eu a nanotudomány virtuális hálózata -
#57
köszönöm szépen...tehát a megoldás 15,65 másodperc...pontosabban 939 másodperc-el 12 óra után...
köszmég1x -
#56
Nos: óramutató percenként 0,25 fokot fordul [360/(24*60)], percmutató 6 fokot [360/60]. Tehát ha feltesszük, hogy x perc múlva lesz pont merőleges a két mutató (vagyis 90 fokos szöget zárnak be) akkor a következő egyenletet kapjuk: 6*x=0,25x+90. x-re megoldva kész :) -
#55
és elvileg számítással kellene bizonyítani a dolgot...:S -
#54
üdv!!! lenne egy kérdésem, illetve egy feladatom, amivel nem boldogulok:
12 óra után hány perccel lesz előszőr merőleges az óramutató a percmutatóra???
ehhez kérném segítségeteket!!!! köszönöm előre is. -
KissColos #53 hali
én is kérdezek :D
hogy lehet megmondani külömböző gázok nyomását tengerszint feletti magasságon? nagy magasságokra gondolok 20 000 fölöttiekre. előre is köszönöm -
#52
Hello! Nem tudja valaki, hogy hogyan hívják azt az aparátust, amivel a fizika órán be szokják bizonyítani a fény nyomását. Az amire rávilágít a fény és elkezd forogni benne a cucc. Köszi. -
#51
Hátszélnél hozzáadódik a repülő sebességéhez a szél sebessége, ellenszélnél pedig levonódik. Ezután felírod a v=s/t-t mindkét esetre és megoldod a kétismeretlenes egyenletet. -
Nyugika #50 Hello! Légyszi segítsetek! 
Egy repülőgép a 2 kmes útszakaszt hátszéllel 15 mp,ellenszéllel 20 mp alatt teszi meg.Mekkora a repülőgép és a szél sebessége? -
#49
"Miért nem vízzel kísérletezett Torricelli?"
Mert a higanyoszlopból nem kell akkora "magasságút" csinálni, mint a vízoszlopból.
Itt olvasd el a A légnyomás mérése részt. -
Dexxter #48 Én nem tudom a megoldást, de nekem a "súlyos" egyenlet a szimpatikusabb, én azzal számolnék. Bár nem tom'. Majd még töprengek rajta.
És lenne nekem is egy kérdésem. Ez nem számitásos. A kérdés ennyi: Miért nem vízzel kísérletezett Torricelli? Ez a házim, egy oldalban kell kifejteni :(. Ajálnhatna valaki egy oldalt ami segít benne. De aki tudja le is írhatná pár mondatban. -
IStexI #47 Neem...
Viszont közben rájöttem, hogy van 1 nagy különbség a kettő között. Az erőkkel történő megoldásnál feltételezzük, hogy nyugalomban a test (ezért is lehet használni 1általán a Newton törvényt). Az energetikai megoldásnál viszont elengedjük a testet ami addig zuhan míg végül meg nem állítja a rugó tehát itt a maximális megnyúlást kapjuk...
Ebből viszont adódik még 1 kérdés pontosabban lenne 1 másik. Bizonyos magasságból eső testek becsapódásának "erejét" mérem kb úgy mint a bungee jumping... Fonállal hozzákötöm a testet a rugóhoz ami megrántja a rugót amikor befeszül... Energiával kiszámolom a rugó max megnyúlását:
mg(h+x)=1\2Dx2 (h = a magasság ahonnan ejtem max 2xeres fonálhossz)
Dx=F pedig azt az erőt adja ami max megnyújtáshoz kell... Ez stimmel? -
#46
lehet az hogy a különbségük bennevan a hibahatárban?:) -
IStexI #45 Hali! Nemtom miről szoktatok itt értekezni de lenne 1 kérdésem.
Adott 1 rugó amire rárakok 1 testet. Összenyomódik, ki akarom számolni az összenyomódás mérékét. 2 megoldást gondoltam ki rá.
1 energiamegmaradással: a test helyzeti energiája annyival változik meg amekkora lesz az ebből fakadó rugóenergia -> m*g*x = 1\2Dx·2
2 erőkkel: súlyerő egyenlő a rugóerővel -> mg = Dx
Ezek elméletileg jók több helyen is láttam mindkét megoldást viszont a 2 1enlet nem ugyanazt a végeredményt adja x-re. -
#44
Persze így utánnagondolva a felhajtóerő az inkább 0,04N és akkor lehetne újraszámolni, de most meló van :D -
#43
Hmm, hát fizikából nem voltam jó, de én így próbáltam:
levegőben G = m*g -> m = 0,009 kg
petróleumban Ffel = Vt * rhof * g -> Vt = 6,25E-06 m3
tehát a sűrűsége rho = m/V = 1440 kg/m3 tehát üreges
az üreg térfogata szintén a fenti képletből V = 3,461E-06 m3 -
LaciMaci #42 Köszönöm szépen!Közben kijött nekem egy másik számítással, de leírom ezt is úgy még jobb!Köszi!Másik feladat esetleg!? -
#41
1., a,
A=48,4 m2 = 2*a*a + 4*b*a
a*a = 1/2*b*a -> 2a = b,
visszahelyettesítve az elsőbe kapjuk: a = 2,2m; b = 4,4m
Hidrosztatikus nyomás:
p = rho*g*h (ha külső nyomás is hat akkor p = p0*rho*g*h)
innen h = 3,5m -> 16,94m3 -
LaciMaci #40 Bocsi a sok feladatért, de kellene segítség:
1., Zárt négyzetes hasáb alakú víztartály felszíne 48, 4 m2. Az alaplap területe az oldallap területének 1/2 része.A víz sűrűsége 1000 kg/m3.
a, hány m3 térfogatú vizet lehet a tartályba betölteni, ha az alaplapja 35kPa nyomást bír el?
b, Milyen magasan állhat a tartályban a víz. ha a vízállás mutató a maximális értéket mutatja?
2., Egy színes üvegglyó levegőben mért súlya 0,09 N. Ha petróleumba merítjük, akkor a rúgos erőmérő csak 0,05 N nagyságú erőt jelez. A petróleum sűrűsége 800 kg/m3, az üvegé pedig 2600 kg/m3.
a, Üreges-e vagy tömör-e az üveggolyó?Igazold számítással!
b, Abban az esetben, ha üreges, mekkora az üreg térfogata!
Segítségeteket előre is köszönöm és pontos számításokat is várok!
Köszönöm még 1x! -
manwe #39 LÉGYSZI SEGÍTSETEK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! -
manwe #38 4.:Egy síkkondenzátor fegyverzeteinek területe 20-20 négyzetdm, egymástól való távolságuk 2mm.A kondenzátoron 10 a -6.-on C töltés van.Mekkora munkavégzés árán tudjuk a lemezeket egymáshoz közelíteni,hogy távolságuk 1mm legyen? -
manwe #37 3.:Mekkora a térerősség egy 1cm sugarú csúcs körül a felületétől 1mm-re?(Képzeljük ugyanekkora sugarú gömbnek a csúcsot!) A gömb töltése 10 a -10.-en C. -
manwe #36 2.:Mekkora a tömege annak az 1cm sugarú, +10 a -10.en C töltéső gömbnek,amely egy 3cm sugarú, +10 a -6.on C töltésű gömb felett lebeg,ha a két gömb felszínének távolsága 4cm? -
manwe #35 Ezekben még tudnátok segíteni???
1.:A +q és -2q töltésű kicsiny golyók 0,2m távolságra vannak egymástól.Hol van az a pont, ahol zérus a két töltés eredő térerőssége? -
manwe #34 kösz szépen -
#33
Hm, nem kellene egy kicsit tanulni? 3-os Fizika tankönyvet kinyitni? ;)
"4.: Melyik igaz? Két egyforma kondenzátort kapcsolunk össze sorosan,majd párhuzamosan."
Ha sorosan kapcsolunk össze kondenzátorakat, akkor az eredő kapacitás:
Ce=1/C1+1/C2+...+1/Cn lesz, vagyis a kondenzátorok kapacitásainak reciprokának összege lesz.
Ha párhuzamosan kötünk össze kondenzátorokat akkor az eredő kapacitás:
Ce=C1+C2+...+Cn lesz, vagyis a kondenzátorok kapacitásainak összege lesz.
Ebből következik, hogy az A.: Az eredő kapacitás a párhuzamos esetben nagyobb. válasz a helyes.
"2.:Melyik állítás igaz? Elektromos töltéssel rendelkező fémtesten "
Csúcshatás (elektromos szél és társai): "B.:a töltéssűrűség a kiemelkedő helyeken nagyobb"
"1.: Két különböző nagyságú töltéssel rendelkező egyforma elektroszkóp fegyverzetét vezetővel összekötjük.Melyik állítás igaz?"
Az egyiken több töltés van, a másikon kevesebb - logikus hogy megpróbálják kiegyenlíteni egymást...
"5.:Igazak e az alábbi kifjelentések?"
a.:Elektrosztatikus mezőbe helyezett fém belsejében a potenciál mindig 0.
Naná!
b.:Ha egy adott Q töltésű síkkondenzátor lemezeinek távolságát felére csökkentjük, a kondenzátorban a térerősség nem változik.
E=(1/epszilon0)*(Q/A)
Ahol E a térerősség, epszilon0 a relatív permittivitás, Q a töltés, A a felület.
Szóval mivel sehol nincs távolság a képletben, nem függ a térerősség a lemezek közti távolságtól.
c.:Ha egy adott U feszültségre kapcsolt síkkondenzátor lemezeinek távolságát kétszeresére növeljük,fele annyi töltést fog tárolni.
U=(1/epszilon0)*(Q/A)*d
Ahol U a feszültség, epszilon0 a relatív permittivitás, Q a töltés, A a felület, d a lemezek közti távolság. Szóval a távolság és a feszültség függ egymástól.
"d.:Elektosztatikus mezőben ugyanazon két pont között különböző utakon haladva a mező q töltésen végzett munkája független az úttól."
A mozgás pályájától független, csak a kezdő és a végpont számít. -
manwe #32 Légyszi segítsetek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nagggggggggggggggggyon fontos!!!!! -
manwe #31 5.:Igazak e az alábbi kifjelentések?
a.:Elektrosztatikus mezőbe helyezett fém belsejében a potenciál mindig 0.
b.:Ha egy adott Q töltésű síkkondenzátor lemezeinek távolságát felére csökkentjük, a kondenzátorban a térerősség nem változik.
c.:Ha egy adott U feszültségre kapcsolt síkkondenzátor lemezeinek távolságát kétszeresére növeljük,fele annyi töltést fog tárolni.
d.:Elektosztatikus mezőben ugyanazon két pont között különböző utakon haladva a mező q töltésen végzett munkája független az úttól.
e.:Ha egy Q töltés elektromos mezejének energiasűrűsége egy adott pontban +5 J/köbm, akkor helyére tett -2Q töltés mezejének energiasűrűsége ugyanabban a pontban +20J/köbm. -
manwe #30 4.: Melyik igaz? Két egyforma kondenzátort kapcsolunk össze sorosan,majd párhuzamosan.
A.: Az eredő kapacitás a párhuzamos esetben nagyobb.
B.:Az eredő kapacitás a soros kapcsoláskor nagyobb.
C.:Ha a kondenzátorok egyformák, az eredő kapacitás minkét kapcsolás esetében ugyanakkora. -
manwe #29 3.:Melyik a hamis? Ha a feltöltött fémvezetőn a töltések nyugalomban vannak, akkor
A.:A vezető belsejében a térerősség 0.
B.:a térerősség mindenütt merőleges a fémfelületre.
C.:a potenciál a vezető belsejében 0. -
manwe #28 2.:Melyik állítás igaz? Elektromos töltéssel rendelkező fémtesten
A.: a töltések egyenletes sűrűséggel helyezkednek el
B.:a töltéssűrűség a kiemelkedő helyeken nagyobb
C.:a nagyobb görbületi sugarú helyeken a töltések közelebb vannak egymáshoz -
manwe #27 1.: Két különböző nagyságú töltéssel rendelkező egyforma elektroszkóp fegyverzetét vezetővel összekötjük.Melyik állítás igaz?
A.: A töltéskiegyenlítődés után egyenlő lesz a kitérésük.
B.:Mindkettő töltése negatív lesz.
C.:Mindkettő töltése semleges lesz.
D.:Mindkettő töltése pozitív lesz. -
manwe #26 sziasztok
tudtok segíteni?
fizikáról lenne szó -
#25
hogy hívják a régi rendőrséget?
Oldhatóság :P -
Albertus #24 
