309
-
Merces #309 ...aaszta és nem vágták ki az egyetemröl?, ez annyira komoly mintha én publikáltam volna(Persze lehet hogy megint a lényeg ezsgésedett el, 
..bakker nem ez tényleg csak ennyi... )
-
#308
Bocs, megint beletrafáltam....nem vagyok fizika-zseni, csak elmélkedem.
"inkább számolj"
Na, eeegen, ezt nem lehet kiszámolni...:) Nem is próbáltam meg...kellett volna?:)
-
#307
De bár még nem lyukas az oldalam áruld már el nekem, mi az, hogy:
Az időutazás IS kimutathatatlan?????? -
#306
Írtál, én is írtam.
Isten mentsen meg attól, hogy olyan megerőltető tevékenységre próbáljalak rávenni, hogy gondolkodj egy lehetséges időparadoxonon.:):) -
n3gy3d #305 Ra akarsz venni, hogy ertelmetlensegen gondolkozzak,
Kosz, nem.
Csa.
-
#304
Nem azt mondom, hogy ne változtatható, de csak olyan mértékben, hogy a jelen jelen legyen. Ha - példánál maradva - ott sikerülne is megmenteni az események láncolatát tekintve mindenképp bekövetkezik, hogy akkorra, amikor elindul vissza az időben helyre álljon a rend, megmardjnak az ok-okozati összfüggések. Nemtom, világos-e...ha nem értn fogalmazom meg a gondolatmeetet szólj. -
#303
Tovább ragozva: ha megakadályozza, hogy megtörténjen ő sem emlékezett volna ilyesmire, akkor meg hogy ment volna, hogy megakadázzon olyasmit, amiről nincs tudomása??? -
#302
az hogy visszament...bocs, kihagyott a billentyűzet -
#301
Ha az említett példát nézzük nem lehet. Ha nem következett volna be, nem lett volna értelme visszamenni, tehát a cél nem lett volna, amiért visszamegy, nem ment volna vissza... stb. Nem emlékekről van szó, hanem megtörtént eseményekről. Az, hogissza akart menni és megváltoztatni bizonyos dolgot már feltételezi, hogy meg kellett történjen, tehát nem változtatja meg az események láncolatát. -
#300
Az is lehet, hogy folyamatosan változik a múlt is, de mi észre sem vesszük... -
n3gy3d #299 Nezd, ha megis lehetseges lenne megvaltoztatni a multat, akkor mindenki emleke is megvaltozna.
Tehat senki nem venne eszre, hogy valami is megvaltozott.
Az idoutazas IS kimutathatatlan.
Tehat nem erdemes vele foglalkozni.
Ennyi. -
#298
A jelen a múltból következik. Sztem igazuk van nem lehet belepiszkálni olyan szinten, amely a múltat, jelent megváltoztatná. Példa: egy balesetben meghalt egy ember egy hónap múlva visszamenne bárki, hogy megmentse. Nem fogja tudni megtenni, de ha van egy infó, hogy pl. egy ember meg fog írni egy könyvet egy év múlva a múltba visszamenve megváltoztatható a jövője, hogy ne írja meg. Bonyolultan hangzik? Sztem a múlt stabil, a jövő instabil... -
n3gy3d #297 A Feynman oraban a tukrok nem menetiranyban allnak egymassal szemben, hanem keresztbe ra. De ez igazabol lenyegtelen reszlet. Ha az ora fenysebesseggel megy, a benne mozgo feny egyik elrendezesnel sem tudja utolerni a tukroket.
Az ora szamara megallt az 'ido'.
Valojaban az ora allt meg. Az ido fogalmanak az ora definicioja nelkul nincs ertelme.
Az egymas utan mozgo tukrokkel annyival konnyebb a dolog, hogy egyszerubb 1 ter es 1 idodimenzioban abrazolni az egeszet. -
n3gy3d #296 " Hasonlóan nem értem azt se, hogy miért lassul az idő a gyorsabban mozgó test számára."
Az ido ismetlodo mozgassokkal merheto.
Mondjuk 2 tarsad all egymastol 4 meterre, es te koztuk oda-vissza setalsz allando sebesseggel. Ennek a mozgasnak a periodusidejet valaszthatom az egysegnyi idonek. Ekkor ez lesz az idoalapom.
Most a ket tarsad lassan setaljon egyazon iranyba, egymas mogott. Ha most te ugyanazzal a sebesseggel setalsz, mint az elobb, akkor a periodusido nagyobb lesz. Tobb ido kell ahhoz, hogy visszaerj ugyanahhoz az emberhez.
Ez az 'ora' lelassul, ha mozog. Ezt a relativitasban fenyoranak, vagy Feynman-oranak hivjak. Az ido lassulasat igy a legkonyebb elkepzelni.
A tomeg novekedese pedig visszavezetheto az ido lelassulasara. Alapvetoen a ketto ugyanannak a dolognak a ket vetulete. -
n3gy3d #295 "Már a relativitás-elmélet sem éppen a hétköznapi realitás talajára építkezik,"
De -
n3gy3d #294 "Jó fej vagy te! :)
Írod: Eszerint valamilyen mérnök féle lehetsz (:-)"
Egy mernok azert van, hogy a leheto leghamarabb eljusson az adott feladat megoldasahoz. Nincs annyi ideje, mint egy elmeleti fizikusnak.
Legtobbszor felesleges, hogy egy adott problemat kvantum-szinten vizsgaljon. Ez csak ritkan fordul elo.
Felesleges a vita. -
n3gy3d #293 "A jelenseg masik fele, hogy a FOTON egy lokalizalhato, pontszeru reszecske. Ahogy az elektron is. "
xD
-
n3gy3d #292 " Sokszor találkozom olyan emberekkel (az ilyen fórumokon is), akikből szerintem jó fizikus lehetett volna, ha nem csak felnőtt fejjel kezd el gondolkodni bizonyos típusú problémákon. Így viszont elég reménytelen helyzetben van."
Hat nem hinnem. ,) -
n3gy3d #291 "A jelenseg egyik fele egy olyan terben kiterjedt hullammal irhato le, mint amilyennel a kozonseges kozegek hullamzasanal is talalkozhatunk."
A jelenseg masik fele, hogy az elektron egy lokalizalhato, pontszeru reszecske. Ahogy az elektron is.
Egy pont pedig onmagaban nem hullamzik. lol -
n3gy3d #290 ". Amikor a hullám (a gerjesztés) eleje megérkezik valahová, ott az elektromágneses mező a gerjesztés miatt azonnal elkezd másodlagos hullámforrásként működni. "
Igy van, de ha nincs ott semmi, ami rezeghetne, akkor nem lehetne igy,
De igy van.
Tehat van ott valami, ami rezeghet. -
n3gy3d #289 "vajon a szélén lévő csillag tud-e "előre" irányba fényt kibocsátani, illetve a "hátra" küldött fény nem áll-e egyhelyben"
Nezzel meg egy hangsebesseget atlepo vadaszgepet.
Ennyi. -
n3gy3d #288 "Most nincs időm számolni "
Nagy hiba, nekem volt ra 5 evem. A tudomany matek nelkul egy sotet labirintus.
Ne kerdezz, szamolj. ,) -
n3gy3d #287 " az elektron ugrik."
Az elektron ugrik, hiszen mi csak a rezonans palyakat latjuk. De a melyben egy analog atmenet zajlik. Ez okozza azt, hogy a hullamfuggvenynek ido kell, hogy az egyik bazisallapotbol a masikba keruljon.
Ez a jelenseg kvantum-fizikaban szinte mindenutt megtalalhato. -
n3gy3d #286 "Magyarul nincs a két pálya közötti átmeneti pályán, hanem mindkét pályán egyszerre van az átmenet közben. "
Az elektront ugyan ugy rezgeskent lehet leirni, mint a fotont. Amit irsz, igaz.
De mint ismert, az elektronok megkulonboztethetetlenek.
Mint mar ravilagitottam, a hullam-tulajdonsag nem az egyetlen elektron sajatja, hanem az egesz gerjesztetlen elektron-tere, vagy nevezhetem elektron-tengernek is.
Ha az elektron-ter 1 elektron gerjesztettsegu, akkor szamunkra 1 pontszeru valami latszik. Ennek ellenere az egesz tenger hullamzik. Ez a hullamzas meghatarozza a gerjesztett pont mozgasat. Valojaban ez nem egy halado mozgas, hanem ez a gerjesztett allapot "elsullyedhet" es teljesen mashol elobukkanhat.
Ezt a rejtett kozeg teszi furcsava a kvantumok vilagat, de valojaban minden kis reszlete ugy irhato le, mint azt a hagyomanyos fizikaban megismerhettuk a kozonseges hullamoknal.
Visszaterve az idezetre, nem feltetlenul ugyan az az elektron kering mindket palyan. A rejtett hullamzas miatt valojaban nagyon sok elektron kering nagyon sok palyan. Az egyetlen gerjesztett elektron viszont dominans szerepet jatszik, hiszen valojaban o a hullamforras. A gerjesztetlen elektronoknak mindegy, hogyan rezegnek.
-
n3gy3d #285 "Az ilyen komplementer képek létezése azonban nem azt jelenti, hogy a mikrorendszer az egyik helyzetben valóban az egyik képnek megfelelő MAKROrendszerrel azonosítható, a másik helyzetben pedig a másikkal. "
Igy igaz, a foton hullam es reszecske egyszerre. Barmelyik kep tuleroltetese teves kepet fest a fotonrol. Emiatt nem is igazan jo a QED sem, hiszen az a reszecskekepet erolteti.
Ennek ellenere megis megertheto jozan paraszti esszel a foton. El kell fogadni a tenyeket. A jelenseg egyik fele egy olyan terben kiterjedt hullammal irhato le, mint amilyennel a kozonseges kozegek hullamzasanal is talalkozhatunk.
Ez a viselkedes forma kizarolag sok reszecskenel ertelmezheto, egyetlennel nem. Ebbol egyertelmuen levonhato, hogy ahol mi egyetlen reszecsket HISZUNK, ott valojaban nagyon sok van.
A mai "modern" pozitivista fizika egyik nagy hibajam hogy nem foglalkozik olyan dolgokkal, amelyek nem merhetoek. Sajnalatosan ez vezetett az eter elvetesehez.
-
n3gy3d #284 "úgyhogy a józan paraszi ész csődöt miondott"
Az az egyetlen, ami mindenfele korulmeny kozt hasznalhato marad. -
n3gy3d #283 " a Lorentz-kontrakció miatt szinte 0 hosszúságúnak látják"
Ujabb tevedes. A Lorentz kontrakcio nem egy latszat. A relativitas pedig nem arrol szol, hogy ki mit lat, hanem hogy ki mit mer meterrudakkal es orakkal.
Meresi tenyekrol szol, arrol, hogy mit enged nekunk Isten megmerni a valosagbol. -
n3gy3d #282 'Tehát a végeredményben fellépő korkülönbség az űrhajó gyorsulása miatt lép fel. '
Nem. Nyilvan ugy is eljuthatunk az adott helyre, hogy az urhajo mar mozog. Ekkor is ervenyes lesz a relativitas.
A kepletekben sem a gyorsulas szerepel, hanem a sebesseg. Az orak lassabb jarasanak az egyetlen oka jelen esetben a sebesseg.
Az mar mas kerdes, hogy a gravitacio ugyan ugy lelassitja az orak jarasat.
-
MacropusRufus #281 ja: és ebben az esetben nem árt ha az ember egy komplet csillagtérképpel is rendelkezik. Senki nem tudja, hogy hogyan is nézet ki a Naprednszer 1000 évvel ezelöt, gondolok itt a kósza meteorokra. -
MacropusRufus #280 vagy egy másik elmélet: amennyiben nem tudja az utazó függetleníteni magát teljesen a sajtá idejétől úgy egy érdekes dolog követekzhet: minden egyes atoma fisszafelé fog mozogni az időbe ergo: fiatal lesz, sőt meg sem fog születni, gy.k. vissza kerűl az anyába. És ez egy megállíthatalan folyamat, ui. azáltal, hogy az időbe megy vissza így a tudása is megy vissza az időbe. Tehát ha 1x elindította akkor nincs megállás, ui. nem fogja tudni, hogy hogyan is kell megállítani.
Meg amiről nem sok szó szokott esni, és a fenti cikkből is hiányzik: időutazás önmagában nem lehetséges, csak térutazással együtt. Hogy miért? Hát ha én most vissza mennék az időbe csak 24 órát 100%-ig biztos, hogy a világűrben landolnék, hiszen 24 órával ezelött a Föld még máshol járt.
Lehet, hogy az időutazás lehetséges, de a térbeni utazás, miképpen valósítható meg úgy, hogy ebbe ne haljon bele az utazó? Ui. ammenyiben én 1 perc alatt 1000 évet megyek vissza, úgy a időutazó járművemnek rohadt gyorsan kell követnie a Föld mozgását, sőt 1000 év távlatából talán még a Tejút mozgását is le kell követnie, különben baj van... -
MacropusRufus #279 Érdekes ez a múlt változtatás. Mert az én múltam valakinek a jelene. Az a valaki meg azt mondta, hogy abból a jövőből jöttem ami még nem is létezik....
-
#278
eddig én is úgy gondoltam a fotonra, mintha kis golyócska lenne
mint ahogy ábrázolták az atomot, az elektront és a protont
de ez a víz elmélet sokkal jobb
csak kicsit bezavar, hogy a víz is atomokból áll
-
ANT #277 "DcsabaS, a fizikus erre azt mondta, hogy éppen hogy folyamatosan megy át."
Ja erre ment a válaszom. -
ANT #276 Nincs köztes energiaállapot, de időre van szüksége.
Az hogy 'folyamatosan megy át' eléggé megtévesztő kifejezés. -
BiroAndras #275 "Ha visszaolvasol, -persze amennyit már írtunk...- akkor láthatod, hogy közöttünk a "vita" egyik oka épp az volt, hogy ugyan azt mondtam amit te, azaz hogy pillanatszerű az átmenet."
Olvasd el rendesen, amit írtam. Nem pillanatszerűen megy át, de nem is folytonosan. Magyarul nincs a két pálya közötti átmeneti pályán, hanem mindkét pályán egyszerre van az átmenet közben. A kvantumfizikához el kell felejteni sok megszokott fogalmat és szabályt (ez persze nagyon nehéz, nekem kb. 10 év volt). -
pipaxy #274 Az elektron nem folyamatosan megy át az egyik pályáról a másikra.
Ha visszaolvasol, -persze amennyit már írtunk...- akkor láthatod, hogy közöttünk a "vita" egyik oka épp az volt, hogy ugyan azt mondtam amit te, azaz hogy pillanatszerű az átmenet.
DcsabaS, a fizikus erre azt mondta, hogy éppen hogy folyamatosan megy át. -
BiroAndras #273 "Ha hosszabb az átmenet, miért monokromatikusabb a kisugárzott fény? Hiszen, ha folyamatos az átmenet, mint írod, akkor az átmenet elején az elektron még távoli pályán van, lassan kering azaz a kibocsátott fény frekvenciája kicsi. Ahogy közeledik, egyre gyorsul, egyre több keringést végez adott idő alatt, így csökken a fény hullámhossza."
Az elektron nem folyamatosan megy át az egyik pályáról a másikra. Ugyanis nincs értelme a hely fogalmának ezen a szinten. A pálya sem egy kör az atom körül, hanem egy valószínűség eloszlás (és csak az s pályáknál gömbszimmetrikus).
Ezen felül az elektron lehet "kevert" állapotban, ami azt jelenti, hogy mindkét pályán egyszerre van bizonyos mértékben.
"Ez alapján minden fényforrás, ha kis mértékben is, kiszélesedik spektrumában."
Minden spektrumvonal kiszélesedik valamennyire, ha másért nem is, a bizonytalansági reláció miatt biztosan. -
pipaxy #272 Igen. Én a fizika nyomán azt vallom, hogy a fény utáni sötétség az interferencia révén bekövetkező kioltás eredménye, és nem arról van szó, hogy arra egyáltalán nem menne semmi.
Te a fizika nyomán vallod. Hát ami azt illeti én is a fizika nyomán vallom azt amit írok (ha nem is olyan magas szintű), én se a sarki kiskocsma örökös törzsvendége anekdotái alapján írogatok.
Azt hiszem nagyon félreértjük egymást. Azt írod jó a tápvonalas példa, csak tovább kell gondolni, és így megérthetem végre, hogy a fény miért interferenciajelenség hatására megy előre. De az a példa nem jó erre szerintem. Teljesen nyilvánvaló, hogy fog valami történni a hullámoknál ez esetben, hiszen változik a hullámellenállás.
A másik felhozott példád se hoz engem közelebb az általad vallott dolgokhoz, hisz ott is a sugárcsatolt elemek tere adódik hozzá az eredetihez.
E két példában egyrészt fotonok, vagy az azokhoz rendelhető hullámok tömege van jelen, tehát interferálnak egymással. Másrészt a tér, ahol terjednek nem homogén.
A fény transzverzális hullám jellegének ehhez semmi köze. Mindenféle hullámnál (a longitudinálisoknál is) az interferencia mechanizmusa határozza meg a terjedést, nem pedig egy olyasfajta misztikus előrelátás, "hogy arra nem megyek, mert arra meg kellene szűnnöm".
Amikor azt mondom, hogy a fény nem interferenciajelenség miatt megy előre és nem hátra, akkor arra gondolok, hogy az űr vákuumában, azaz abszolút homogén közegben terjed az egyetlen fotonnak megfelelő elektromágneses hullám. Homogén a közeg, tehát csak egy irányba haladhat, és mivel nincs más a térben csak ő, interferálni sincs mivel. Jó, tudom, az egyetlen foton is tudja, hogy a másik rés is nyitva van, de itt nincsenek rések, homogén a tér.
A fény transzverzális jellegének, azaz, hogy benne az elektromos és mágneses síkok egymásra merőlegesen állnak, nincs köze az egyenes vonalú terjedéshez??? Hát, ha nem így lenne, ha egymással más szöget zárnának be, nem is terjedhetnének egyenesen, már ha egyáltalán terjedni tudnának.
az interferencia mechanizmusa határozza meg a terjedést, nem pedig egy olyasfajta misztikus előrelátás, "hogy arra nem megyek, mert arra meg kellene szűnnöm"
Misztikus előrelátás? A Maxwell egyenletekből következő előremenés misztikus lenne? Mert aszerint ügye az irány meghatározott, mint az is, hogy derékszögben áll a két sík, mert a két síkon kívül az elektromos és mágneses terek egymás hatását lerontják. De most ismétlem önmagam.
A millió periódus hogyan változik a pálya sugara, sebessége stb. ?"
Folyamatosan változik, eltekintve a kvantumos fluktuációktól. És minél pontosabban meghatározott az elektron energiája az adott stacionárius (energia saját-)állapotokban, annál hosszabb ideig tart az átmenet, és annál monokromatikusabb lesz a kisugárzott fény, illetve annál monokromatikusabbnak kell lennie a nagy valószínűségű elnyeléshez.
Tehát arra gondolsz, hogy minél kisebb az elektron energiaszintjének határozatlansága a gerjesztett pályán, annál hosszabb ideig tart az átmenet? Mert akkor ehhez hasonlóan annál hosszabb ideig marad gerjesztett állapotban is.
Ha hosszabb az átmenet, miért monokromatikusabb a kisugárzott fény? Hiszen, ha folyamatos az átmenet, mint írod, akkor az átmenet elején az elektron még távoli pályán van, lassan kering azaz a kibocsátott fény frekvenciája kicsi. Ahogy közeledik, egyre gyorsul, egyre több keringést végez adott idő alatt, így csökken a fény hullámhossza.
Miért gondolom rosszul?
Ez már tényleg nagyon messze megy a megszokott „tanoktól”: az elektron ugrik. Ez alapján minden fényforrás, ha kis mértékben is, kiszélesedik spektrumában.
Közönséges fénynél, amelynek hullámhossza valamivel 1 mikron alatt van, az 1 millió periódus majd 1 méteres hullámvonulatnak felel meg.
Akkor egy fotonnak több százezer periódus felel(het) meg? Eddig a fotont olyan fél-egy hullámhossz élhosszúságú kocka-valaminek képzeltem.
-
DcsabaS #271 Kedves pipaxy!
"Illetve nem is vita ez, hisz mindketten egyazon véleményen vagyunk arról „hogy a fény után sötétség van”, csak másként jutunk el odáig."
Igen. Én a fizika nyomán azt vallom, hogy a fény utáni sötétség az interferencia révén bekövetkező kioltás eredménye, és nem arról van szó, hogy arra egyáltalán nem menne semmi.
A fény transzverzális hullám jellegének ehhez semmi köze. Mindenféle hullámnál (a longitudinálisoknál is) az interferencia mechanizmusa határozza meg a terjedést, nem pedig egy olyasfajta misztikus előrelátás, "hogy arra nem megyek, mert arra meg kellene szűnnöm".
"1. Középiskolában a diákokkal megtanítják, hogy az elektromos áram energiáját az elektronok viszik."
Elég helytelen is, ugyanis már az általános iskolában tanítják a potenciális energia fogalmát, amelyről viszont egy gondolkodóbb gyermek könnyen kifundálhatja, hogy valójában nem birtokolhatja az a test, amelyhez formálisan rendelni szokták.
Az elektron esetére ez még inkább igaz, elektrodinamikát gyakorlatilag még primitív szinten sem lehet ennyire sumákolva csinálni.
"2. Ahol mondjuk mérnököket képeznek, ott elmond(hat)ják, hogy az előző elképzelés rossz, valójában az energia a szigetelőben, a levegőben, vákuumban terjed."
Nézetem szerint mindezt már középiskolás szinten minimum így kellene tanítani. Persze ezt lehetetlenné teszi, hogy nem ismerik (mert nem tanítják) a differenciál- és integrálszámítást és a differenciálegyenleteket.
"3. Ahol fizikusnak lehet tanulni, ott a második elképzelésnél is tovább mennek, azt mélyebb mélységeiben tárják fel, de ezt neked nem kell mondani."
Igen, és mondhatom akadnak még meglepetések.
"Szóval ne mond azt nekem, hogy nincs igazam (kivéve persze ha tényleg nincs), legfeljebb nem egészen pontos az amit leírok, de CSAK fizikus szemmel nézve!!!"
Amiket írtál, abban természetesen IGAZAD VAN, ha megelégszünk az átlagosan, egyszerű szabályokkal megfogalmazhatóan, közelítően igaz dolgokkal.
Hogy ez a leírás kielégítő-e, az azon múlik, hogy milyen problémákkal találkozol-e majd a mérnöki gyakorlatban. Gondolom világos, hogy pl. olyan tudományos mérőkészülékek tervezésében és kivitelezésében, amelyek építenek a relativisztikus, kvantumos és egyéb dolgokra, szükség van olyan mérnökökre, akik mindezeket a dolgokat pontosan értik. (A többség persze nyilván nem ilyen helyzetben lesz.)
"E példád még az én sima, klasszikus elektromágneses hullám elképzelésemtől is primitívebb, szóval nem tudok ezzel mit csinálni. Amit leírtál, abból nekem inkább egy nem megfelelően lezárt tápvonal jut eszembe ott „pattannak vissza” az egyes hullámok és interferálnak a később jövőkkel."
A tápvonalas példa egyáltalán nem rossz, ha még figyelembe veszed, hogy a lezárástól függően egészen különböző amplitúdójú és fázisú reflexiók keletkezhetnek.
De talán látványosabb példa a több elemes Yagi antennáké. A dipól a névleges frekvenciára (rezonancia abszorpcióra) van hangolva, az előtte lévő direktorok egy parányit magasabb frekire, a dipól mögötti reflektor pedig alacsonyabbra. Most jöjjenek ez elektromágneses hullámok a direktorok irányából! A direktorok is rezonálnak a bejövő hullámra, ezért kényszerrezgésként másodlagos sugárzóvá válnak. Minthogy saját rezonancia frekvenciájuk magasabb a bejövő hulláménál, a másodlagos kisugárzás FÁZISA gyakorlatilag azonos lesz a bejövő hulláméval, így a dipól felé a másodlagos sugárzás erősíti az eredeti hullámot, visszafelé pedig gyengíti.
A reflektornál viszont más a helyzet, ugyanis annak saját (rezonancia) frekvenciája alacsonyabb a bejövő hulláménál, így a kényszerrezgésének fázisa csaknem MEGFORDUL a bejövő hullámhoz képest, és így fog kisugárzódni. Az ellentétes fázisú kisugárzás az eredeti hullámhoz hozzáadódva (interferencia révén) kioltja azt a hullámot, amelyik tovább menne. Visszafelé ezt nem mindenütt tudja megtenni, hiszen a fázis(különbség) a helynek is függvénye. (De a reflektor helyén pl. csaknem tökéletes a kioltás.) Na most a reflektort tipikusan a hullámhossz 1/4 résznyi távolságra helyezik a dipóltól, így miközben a hullámok oda-vissza megteszik az utat, éppen fél hullámhossznyi utat tesznek meg pluszban, és ez a reflektornál bekövetkezett közel 180 fokos fázisfordulás miatt azt eredményezi, hogy a reflektált hullám a dipól helyén erősíteni fogja a bejövő hullámot.
Még egyszer visszautalok arra, hogy amikor a gerjesztett dipólok is saját maguk másodlagos sugárzóvá válnak, nem tesznek különbséget az előre és a hátra sugárzásban, a maguk részéről mindkét irányban egyformán sugároznak.
"Nehogy már a diák legyen a hibás. Egyrészt írják hogy ugrik, másrészt azt is írják, hogy az elektron csak meghatározott pályákon képes keringeni. Most ebből a kettőből a gyerek csak azt rakhatja össze, hogy pillanatszerű, nem?!"
Így van, ezért is hibáztatom a tankönyveket, és NEM a gyerekeket.
"Tehát akkor a kavntált pályán is sugároz az elektron, de e pályán az elektron képes az általa kisugárzott foton „visszafogására is”: Így a külső megfigyelőnek úgy tűnhet, kvantált pályán nem sugároz."
Pontosan!
"E kérdésem (is) még mindig fennáll.
A millió periódus hogyan változik a pálya sugara, sebessége stb. ?"
Folyamatosan változik, eltekintve a kvantumos fluktuációktól. És minél pontosabban meghatározott az elektron energiája az adott stacionárius (energia saját-)állapotokban, annál hosszabb ideig tart az átmenet, és annál monokromatikusabb lesz a kisugárzott fény, illetve annál monokromatikusabbnak kell lennie a nagy valószínűségű elnyeléshez.
Közönséges fénynél, amelynek hullámhossza valamivel 1 mikron alatt van, az 1 millió periódus majd 1 méteres hullámvonulatnak felel meg.
-
DcsabaS #270 "nem elírtad? a lorentz kontrakció nem az űrhajónkra vonatkozik? Ha igen nem érzik még gyorsabbnak a mozgásukat?"
Nem, nincs semmilyen elírás! A Lorentz-kontrakció nem az űrhajóra vonatkozik "definíció szerint", hanem mindig a megfigyelőhöz képest mozgó objektumra. Tehát ahogyan az űrhajó kontrakciót szenved a Földről nézve, úgy a Föld is, az űrhajóról nézve! (Vagyis az egymáshoz képest mozgó dolgok a mozgás irányában kölcsönösen kontraháltnak látják a másikat.)
"de ha a méretek a végtelenbe (a nagyon nagy felé) tartanak, és megmaradunk a gömb modellnél
akkor ugye a gömb széle gyorsabban mozog mint a középponthoz közelebb eső részek."
Csakhogy rögzítettük, hogy a sugár (külseje, avagy vége) max. c/8 sebességgel nő, bármekkora is az aktuális méret. (Időben nyugodtan lehet korlátlan a növekedés.)
"ha az univerzum nem tágul egyenletesen, csak akkor tud belül maradni a fénysebesség korlátján, ha a "széleken" lasabban tágul mint a középpont felé haladva. persze ez is lehetséges számomra...."
Az általam leírt példában a sugár a széleken nő konstans c/8 sebességgel, az origóhoz közelebb meg nőhet pl. arányosan kisebb sebességgel. (Ez egyébként megfelel a Hubble-féle mozgásnak.)
"Az univerzum egyes pontjaihoz képest lokálisan álló "iker" ugyanis a középpontból nézve "vöröseltolódást mutat", hehe, szóval mérhető, relativisztikus sebessége van, és ennek magával kell hoznia az időtorzulást a relativitáselmélet szerint, ha jól értettem."
Vöröseltolódás az mindenesetre tényleg van. Hogy ebből az űrhajósok számára bekaszírozható élettartam növekedés is legyen, ahhoz alighanem oda-vissza utazni is kell(ene).
"ennek az univerzumnak mely pontján öregedik leggyorsabban az "ikertestvér"? (csak hogy a klasszikus példánál maradjunk)
A közepén? És mi adja ennek a pontnak a kitüntetett szerepét?"
Észbe kell vennünk, hogy itt több különböző, mégis hasonló eset van:
1.) Az Univerzum valójában nem is tágul (jelenleg) csak éppen c sebességgel bővül az a határ, ameddig ellátunk, illetve ameddig a gravitációs hatások eljutnak. Ezen Univerzum látható része gömbszerű alakú, és ha az anyag eloszlása a térben egyébként egyenletesnek tekinthető, akkor a szélén arányosan erősebb lesz a gravitációs tér (gyorsulás). (A közép felé haladva pedig egyre inkább kiegyenlítődik.) Minthogy itt nem tágul az Univerzum, a Doppler-effektusból fakadó vöröseltolódás sincs, ellenben a növekvő gravitációs térből fakadó az van, és ez szintén a távolabbi dolgokat mutatja vörösebbnek - ha mi nagyjából közép tájon vagyunk.
Ha netalán nem középen lennénk, akkor valamelyik térbeli irányból jellemzően csökkent vöröseltolódást, vagy esetleg kék eltolódást is észlelhetnénk.
2.) Ha az Univerzum ténylegesen tágul és a relativisztikus törvények érvényesek, akkor mindenesetre a tágulás üteme bármely irányban is tekintve, nem haladhatja meg a c-t. Van Doppler-féle és van gravitációs eredetű vöröseltolódás is, azonban ez utóbbi részarányát nehéz megállapítani, hiszen a tágulás miatt változik az Univerzum egyébként ismeretlen sűrűsége. Ha az Univerzum térfogata zárt (mint egy gömbnek a felülete), akkor egyenértékűek az egyes megfigyelő helyek (egyformán öregednek, ha ezt másként is látják), ha viszont nyílt, akkor azok öregszenek lassabban, akik a nagyobb sebességű transzlációs mozgást végzik, illetve nagyobb gyorsulású helyen vannak.
3.) Sajnos még további lehetőségek is vannak (:-).