Új idõutazás-elmélet
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#209
János bácsi pofonvágja Mari nénit, a tudós unoka látja ezt kis idõ mulva egy papírral megy János bá' hoz. Mi ez fiam? Ez a pofon egyenlete amit láttam. Nem kell ahhoz egyenlet fiam! Nesze!
#208
A TV-ben az egyik nap valami "komoly" emberke azt mondta a mûsorvezetõnek, hogy visszajövök majd magához akkor ha kétszer annyi idõs leszek mint most. Csak egy bibi volt a hapsi 65 éves volt! Ennyit az emberek elképzelésérõl.
#207
"hogyan kell rendesen felírni az egyenleteket"
Nem egyenleteket kell írkálni hanem a valóságot kell megkülönböztetni a fikciótól. Az "elméleti" fizikusok igen nagy része áltudós, mint ahogy minden terület hemzseg tõlük.A tv-ben láttam olyat hogy hogy a "fizikus" egy felvételrõl kijelentette igen ez egy földönkivüli ûrhajó, és amikor a készítõ elmondta hogyan készítette ( érdekes én két mp alatt rájöttem persze aki a fotózáshoz komolyan ért)és mi van a felvételen az áltudós úr tovább pofázott mintha semmi se történt volna. Én nem szándékozom senkivel vitázni halvaszületett elméletekrõl még kevésbé, mindenki olyan egyenletet állít fel amilyent akar én a gyakorlatban élek.
Nem egyenleteket kell írkálni hanem a valóságot kell megkülönböztetni a fikciótól. Az "elméleti" fizikusok igen nagy része áltudós, mint ahogy minden terület hemzseg tõlük.A tv-ben láttam olyat hogy hogy a "fizikus" egy felvételrõl kijelentette igen ez egy földönkivüli ûrhajó, és amikor a készítõ elmondta hogyan készítette ( érdekes én két mp alatt rájöttem persze aki a fotózáshoz komolyan ért)és mi van a felvételen az áltudós úr tovább pofázott mintha semmi se történt volna. Én nem szándékozom senkivel vitázni halvaszületett elméletekrõl még kevésbé, mindenki olyan egyenletet állít fel amilyent akar én a gyakorlatban élek.
#206
"Wells regényt írt nem a valóságot."
Ha kérhetnélek, ne nézz teljesen hülyének.
"Ami nincs oda nem lehet utazni. Ami még nincs oda se. Ez nem fizikai probléma, ez nem is probléma."
Ez remek, csak kérlek szól az elméleti fizikusoknak is, hogy ne törjék a fejüket fölöslegesen egy már megoldott problémán. Megmutathatod nekik, hogy hogyan kell rendesen felírni az egyenleteket, hogy ne legyen bennük idõutazás. Aztán elmehetsz átvenni a Nobel-díjadat.
Ha kérhetnélek, ne nézz teljesen hülyének.
"Ami nincs oda nem lehet utazni. Ami még nincs oda se. Ez nem fizikai probléma, ez nem is probléma."
Ez remek, csak kérlek szól az elméleti fizikusoknak is, hogy ne törjék a fejüket fölöslegesen egy már megoldott problémán. Megmutathatod nekik, hogy hogyan kell rendesen felírni az egyenleteket, hogy ne legyen bennük idõutazás. Aztán elmehetsz átvenni a Nobel-díjadat.
#205
"Ha viszont következetesen tartjuk magunkat ahhoz, hogy 0-val kezdünk számolni"
Adnak neked tíz forintot egyforintosokban mivel kezdik a számolást?
Adnak neked tíz forintot egyforintosokban mivel kezdik a számolást?
#204
Ha valami semmit nem változtat akkor felesleges leírni, azt írják 07.-e van egyszerûen 7.-e van.Miért nem írják 014.-e van? A 0 egy kindulópont a számegyenesen olyan buta tanárok vannak akik ezt elfelejtették? Miért tanultak 15-17 évig?
#203
De a nullának nincs és soha nem is volt terjedelme.0 forintból tudsz valamit venni, 0 év nem tart semeddig.
#202
"Más kérdés, hogy a számrendszerek elsõ eleme a 0 (ebbe bele lehet õrülni"
Nem nem a 0 csak egy pont te írtad onnan kezdõdik az ISZ 1. éve másik irányban meg az IE 1. éve a 0-nak nincs terjedelme. Ezért hülyeség a nulladik óra, és ezt sajnos az oktatásban találták ki.Gondold el a 0 összeadásnál nem növeli az értéket, akkor 5 órád volt és 0. hány órád volt aznap? Ezt olyan emberkék találták ki akik nincsenek tisztába a tízes számrendszerrel.
Nem nem a 0 csak egy pont te írtad onnan kezdõdik az ISZ 1. éve másik irányban meg az IE 1. éve a 0-nak nincs terjedelme. Ezért hülyeség a nulladik óra, és ezt sajnos az oktatásban találták ki.Gondold el a 0 összeadásnál nem növeli az értéket, akkor 5 órád volt és 0. hány órád volt aznap? Ezt olyan emberkék találták ki akik nincsenek tisztába a tízes számrendszerrel.
#201
Ha viszont következetesen tartjuk magunkat ahhoz, hogy 0-val kezdünk számolni, akkor i. sz. 0.-ban a 0. század kezdõdik meg (és tart i. sz. 99.-ig), tehát akkor 2000.-ben a 20. sz. kezdõdött volna meg. <#help>
#200
Ez egy elég régi megegyezés. Akkor lehetne 2000 az elsõ éve a 21. sz.-nak, ha Krisztus születésekor nem az i. sz. 1. év kezdõdött volna meg, hanem az i. sz. 0. év. Ez esetben az a furcsa helyzet állt volna elõ, a kis Jézus i. sz. 0.-ban lett volna 1 éves, és így tovább. Amennyiben elfogadjuk, hogy Krisztus születésekor az i. sz. 1. év kezdõdött, továbbá megegyezünk abban, hogy a 2. sz. i. sz. 100.-ban kezdõdött, akkor viszont az 1. évszázad csak 99 évig tartott. Más kérdés, hogy a számrendszerek elsõ eleme a 0 (ebbe bele lehet õrülni <#idiota>).
#199
" mit gondolsz arról"
Miért te mit gondolsz arról hogy a 96%-os ecetsavat meg lehet gyújtani és ég is?
Miért te mit gondolsz arról hogy a 96%-os ecetsavat meg lehet gyújtani és ég is?
#198
"a kvantummechanikát elõ sem vettük... Az szerinted - ha ismered egyátalán "
Mi van. Azt tudom mi nincs. 2005. júl. 11. nincs és nem is lesz soha többé. 2005. júl. 14. lesz és a franciák ünnepelni fognak.
Mi van. Azt tudom mi nincs. 2005. júl. 11. nincs és nem is lesz soha többé. 2005. júl. 14. lesz és a franciák ünnepelni fognak.
#197
A kérdésemre bezzeg nem válaszoltál. Tehát még1x, kicsit másképp: mit gondolsz arról, hogy másképp tellik az idõ egy külsõ szemlélõ nézõpontjából egy a külsõ szemlélõhöz képest fénysebességhez mérhetõ sebességgel haladó objektumon? Mit szólsz ahhoz, hogy nem az abszolút sebességgel arányos ez az idõ-lassulás/gyorsulás (ami még talán könnyebben magyarázható lenne), hanem az egymáshoz képesti sebességgel?
(És akkor még a kvantummechanikát elõ sem vettük... Az szerinted - ha ismered egyátalán - nyilván totál elmebajosok képzelgése... Kár, hogy a kísérleti eredmények nem képzelgések...)
(És akkor még a kvantummechanikát elõ sem vettük... Az szerinted - ha ismered egyátalán - nyilván totál elmebajosok képzelgése... Kár, hogy a kísérleti eredmények nem képzelgések...)
#196
Kedves © Rodostó!
Most nincs idõm számolni (talán valaki más megteszi), mindenesetre a lényeg dióhéjban:
Minthogy A és B egymáshoz képest nyugszanak és egymástól 100 fényévnyire vannak, ezért a hozzájuk képest nyugvó megfigyelõk szerint valóban 100 év alatt teszi meg a távolságot a (majdnem) c-vel haladó ûrhajó, amelyen a fizikai események drámaian lelassulva látszanak telni (A-ból, vagy B-bõl szemlélve), így az ûrhajósok sem látszanak öregedni. Tehát míg az ûrhajó utasai gyakorlatilag nem öregszenek, addig az A és a B égitest lakosai egyaránt 100 évet öregszenek, mialatt az ûrhajó eljut A-ból B-be.
Az ûrhajó utasai szempontjából az utazás egyáltalán nem tûnik hosszúnak - pláne nem 100 évesnek, ugyanis az A-B távolságot nem 100 fényév hosszúnak, hanem a Lorentz-kontrakció miatt szinte 0 hosszúságúnak látják, így szinte azonnal megteszik. Vagyis az ûrhajósok szempontjából nem probléma, hogy nem mehetnek c-nél nagyobb sebességgel, így is áthidalhatnak szinte bármekkora távolságot (eléggé megközelítve c-t), ugyanis a megteendõ távolságok számukra lerövidülnek.
Az ûrhajósok egyébként úgy látják, hogy az utazás (számukra rövidke) ideje alatt az A és B égitestek lakóinál is szinte megállt az idõ (de csak egy pillanatra). Amikor viszont az ûrhajó gyorsít, majd pedig lassít, akkor az A és B égitestek lakói az ûrhajóról nézve erõsen öregszenek, és végeredményben a megérkezéskor láthatóvá válik a 100 éves korkülönbség.
Tehát a végeredményben fellépõ korkülönbség az ûrhajó gyorsulása miatt lép fel. Az általános relativitáselmélet szerint a gyorsulás és a gravitáció (lokálisan) egyenértékûek, ezért azt mondhatjuk, hogy ahol erõs a gravitáció, avagy nagy a gyorsulás, ott lassabban telik az idõ, vagyis lassabban mennek végbe az egyéb fizikai folyamatok.
1/2, vagy 1/4 c sebességû ûrhajónál nem 100 év lesz a kialakuló korkülönbség, hanem kevesebb. Hogy pontosan mennyi, ahhoz már számolni kellene (:-). De mindig az ûrhajósok nyerik az idõt, mert õk gyorsítanak.
Most nincs idõm számolni (talán valaki más megteszi), mindenesetre a lényeg dióhéjban:
Minthogy A és B egymáshoz képest nyugszanak és egymástól 100 fényévnyire vannak, ezért a hozzájuk képest nyugvó megfigyelõk szerint valóban 100 év alatt teszi meg a távolságot a (majdnem) c-vel haladó ûrhajó, amelyen a fizikai események drámaian lelassulva látszanak telni (A-ból, vagy B-bõl szemlélve), így az ûrhajósok sem látszanak öregedni. Tehát míg az ûrhajó utasai gyakorlatilag nem öregszenek, addig az A és a B égitest lakosai egyaránt 100 évet öregszenek, mialatt az ûrhajó eljut A-ból B-be.
Az ûrhajó utasai szempontjából az utazás egyáltalán nem tûnik hosszúnak - pláne nem 100 évesnek, ugyanis az A-B távolságot nem 100 fényév hosszúnak, hanem a Lorentz-kontrakció miatt szinte 0 hosszúságúnak látják, így szinte azonnal megteszik. Vagyis az ûrhajósok szempontjából nem probléma, hogy nem mehetnek c-nél nagyobb sebességgel, így is áthidalhatnak szinte bármekkora távolságot (eléggé megközelítve c-t), ugyanis a megteendõ távolságok számukra lerövidülnek.
Az ûrhajósok egyébként úgy látják, hogy az utazás (számukra rövidke) ideje alatt az A és B égitestek lakóinál is szinte megállt az idõ (de csak egy pillanatra). Amikor viszont az ûrhajó gyorsít, majd pedig lassít, akkor az A és B égitestek lakói az ûrhajóról nézve erõsen öregszenek, és végeredményben a megérkezéskor láthatóvá válik a 100 éves korkülönbség.
Tehát a végeredményben fellépõ korkülönbség az ûrhajó gyorsulása miatt lép fel. Az általános relativitáselmélet szerint a gyorsulás és a gravitáció (lokálisan) egyenértékûek, ezért azt mondhatjuk, hogy ahol erõs a gravitáció, avagy nagy a gyorsulás, ott lassabban telik az idõ, vagyis lassabban mennek végbe az egyéb fizikai folyamatok.
1/2, vagy 1/4 c sebességû ûrhajónál nem 100 év lesz a kialakuló korkülönbség, hanem kevesebb. Hogy pontosan mennyi, ahhoz már számolni kellene (:-). De mindig az ûrhajósok nyerik az idõt, mert õk gyorsítanak.
#195
Ami nincs oda nem lehet utazni. Ami még nincs oda se. Ez nem fizikai probléma, ez nem is probléma. Wells regényt írt nem a valóságot.
#194
Kedves Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni egy másoknak nyilván egyszerû probléma tisztázásában, ami sok sci-fiben szerepel. Ha lehet, a válasz tömör legyen, amit még én is megértek.
Ha egy ûrhajó fénysebességgel halad, A-ból B-be, a rajta utazó emberek nem öregszenek. Legyen a távolság mondjuk 100 fényév. Vajon az A-n lévõ emberek 100 évet öregszenek azalatt, miközben az ûrhajó eljut B-be?
De tovább is van, legyen az ûrhajó sebessége 1/2 fényssebesség. Akkor ki öregszik jobban, az, aki az ûrhajón van, vagy az, aki A-n maradt? Mondjuk az ûrhajósok 50 évet öregszenek, at A-beliek meg kétszázat, vagy pont fordítva van? És hogyan változnak az adatok mondjuk 1/4 fénysebességnél. Én ezt nem tudom, pedig szükségem lenne rá, kérem, ha tudtok, segítsetek.
Katona László
Segítséget szeretnék kérni egy másoknak nyilván egyszerû probléma tisztázásában, ami sok sci-fiben szerepel. Ha lehet, a válasz tömör legyen, amit még én is megértek.
Ha egy ûrhajó fénysebességgel halad, A-ból B-be, a rajta utazó emberek nem öregszenek. Legyen a távolság mondjuk 100 fényév. Vajon az A-n lévõ emberek 100 évet öregszenek azalatt, miközben az ûrhajó eljut B-be?
De tovább is van, legyen az ûrhajó sebessége 1/2 fényssebesség. Akkor ki öregszik jobban, az, aki az ûrhajón van, vagy az, aki A-n maradt? Mondjuk az ûrhajósok 50 évet öregszenek, at A-beliek meg kétszázat, vagy pont fordítva van? És hogyan változnak az adatok mondjuk 1/4 fénysebességnél. Én ezt nem tudom, pedig szükségem lenne rá, kérem, ha tudtok, segítsetek.
Katona László
#193
Tulajdonképpen megegyezés kérdése, hogy 2000 vagy 2001 az elsõ éve a XXI. századnak. Én mint programozó a 2000. évre szavazok, de a másik variáció is védhetõ.
#192
"Milyen agya van annak az embernek aki nem képes felfogni mi az a nincs és elmúlt?"
Ez közel sem ilyen egyszerû. Például a relativitás elméletben a tér és az idõ egyetlen struktúrában egyesül. Ennek következtében tulajdonságaik is meglehetõsen hasonlóak. Igazából ahogy én látom, a fizikusoknak azt nem sikerült még kielégítõen megmagyarázniuk, hogy miért nem lehet idõutazni.
A mai fizika egyáltalán nem tiltja az idõutazást, viszont nem tud mit kezdeni a paradoxonokkal. Ebbõl két dolog következhet:
- A fizika téved, és mégsem lehet idõutazni. Ezzel az a baj, hogy sok-sok próbálkozás ellenére az egyenletek kitartanak amellett, hogy igenis lehet idõutazni.
- Az idõ fogalával van baj. Nem értjük még eléggé, hogy mi is az idõ, és hogyan viselkedik. Ez ugyan nem zárja ki, hogy az idõutazás mégsem lehetséges, viszont arra figyelmeztet, hogy nagyon korai még végletes kijelentéseket tenni.
Ez közel sem ilyen egyszerû. Például a relativitás elméletben a tér és az idõ egyetlen struktúrában egyesül. Ennek következtében tulajdonságaik is meglehetõsen hasonlóak. Igazából ahogy én látom, a fizikusoknak azt nem sikerült még kielégítõen megmagyarázniuk, hogy miért nem lehet idõutazni.
A mai fizika egyáltalán nem tiltja az idõutazást, viszont nem tud mit kezdeni a paradoxonokkal. Ebbõl két dolog következhet:
- A fizika téved, és mégsem lehet idõutazni. Ezzel az a baj, hogy sok-sok próbálkozás ellenére az egyenletek kitartanak amellett, hogy igenis lehet idõutazni.
- Az idõ fogalával van baj. Nem értjük még eléggé, hogy mi is az idõ, és hogyan viselkedik. Ez ugyan nem zárja ki, hogy az idõutazás mégsem lehetséges, viszont arra figyelmeztet, hogy nagyon korai még végletes kijelentéseket tenni.
#191
Én még emlékszem arra a szégyenre hogy 1999-ben az Eiffel toronyra ki volt írva mennyi nap van vissza az évezredbõl, majd november végén szép csendben lekapcsolták. Fél év tellett el mire rájöttek hogy még van egy év. Ez hogyan volt lehetséges? Már az egyszeregy is nézõpont kérdése? És akkor diplomás emberek százezrei bizonyították hogy elemi iskolás szinten nem tudnak számolni.
#190
Az a borzasztó mikor egy regényíró kitalál valamit és azt emberek utána úgy veszik mintha megtörtént és valós dolgokat írt volna meg. Ezek szerint a Star Wars-ban az összecsattanó lézerkard is lehetséges, pedig ezt pofonegyszerûen bizonyítani lehet.Ha valakinek az agya nem képes felfogni hogy már nincs. és még nincs az baj. Vörösmarty 1842-ben az áltudományok ellen írt egyik versében,hát ha tudta volna hogy 2005-ben ilyen météket öltenek, eldobja a tollat.
#189
Honnan tudod azt ilyen biztosan? Számodra bizonyára az is hülyeségnek tûnik, hogy az idõ nem ugyanúgy tellik mindenhol.
#188
"múltunk megváltoztathatatlan? A témáról - többek között - David T. Pegg az "
Van épeszû ember akinek ez kérdés?
Van épeszû ember akinek ez kérdés?
#187
"G. Wellsnek, az Idõgép címû regény írójának lesz igaza, és múltunk megváltoztathatatlan? A témáról - többek között - David T. Pegg az ausztrál Griffith Egyetem kutatója ír most közzétett publikációjában."
Hogyne Pista visszamegyek a múltba és megkérem a fatert ugyan má ne csinyájjá meg üss inkább össze egy hokedlit.
Hogyne Pista visszamegyek a múltba és megkérem a fatert ugyan má ne csinyájjá meg üss inkább össze egy hokedlit.
#186
"A kutatók úgy tartják, a múltba visszautazva csak olyan mértékben lehetne módosítani"
Milyen agya van annak az embernek aki nem képes felfogni mi az a nincs és elmúlt?
Milyen agya van annak az embernek aki nem képes felfogni mi az a nincs és elmúlt?
#185
Üdv.
Nem érzem gúnyosnak a kérdésemet, sem cinikusnak. Nagyon szívesen tanulnék annyit ezen területen, hogy önálló, és helytálló elméleteket legyek képes gyártani, de sajnos ez nem áll módomban. Úgy gondolom, természetes dolog, hogy ha olyan kérdésem van, aminek a megválaszolása tõlem aránytalanul nagy erõfeszítést kíván, akkor olyan emberhez fordulok, aki jó eséllyel azonnal tud válaszolni. Ha elromlik a tévém, akkor nem iratkozok be elektromûszerésznek, hanem szerelõhöz fordulok, még akkor is, ha történetesen érdekel a mûszerészet.
Sajna csak "néhanéhabelekapok hobby" szintjén foglalkozhatok ilyen kérdésekkel, és ennek a mûvelésére a környék fórumai megfelelõ helyszínnek bizonyultak, mert a területen járatos emberek segítettek.
Szóóval, ezért szeretném továbbra is azt kérdezni, hogy milyen vastag a jelen..:-) Rengeteget foglalkozunk a térrel, anyaggal, az idõt pedig elintézzük annyival, hogy telik, úgy arrafelé, olyan gyorsan, ahogyan épp kedve tartja.. Szédítõ dolog, hogy semmi sincs, sem a múlt, sem a jövõ, csak a jelen. Ezért szereném egy kicsit alaposabban megismerni a jelent, megtudni a jellemzõit..
További kellemest.
Nem érzem gúnyosnak a kérdésemet, sem cinikusnak. Nagyon szívesen tanulnék annyit ezen területen, hogy önálló, és helytálló elméleteket legyek képes gyártani, de sajnos ez nem áll módomban. Úgy gondolom, természetes dolog, hogy ha olyan kérdésem van, aminek a megválaszolása tõlem aránytalanul nagy erõfeszítést kíván, akkor olyan emberhez fordulok, aki jó eséllyel azonnal tud válaszolni. Ha elromlik a tévém, akkor nem iratkozok be elektromûszerésznek, hanem szerelõhöz fordulok, még akkor is, ha történetesen érdekel a mûszerészet.
Sajna csak "néhanéhabelekapok hobby" szintjén foglalkozhatok ilyen kérdésekkel, és ennek a mûvelésére a környék fórumai megfelelõ helyszínnek bizonyultak, mert a területen járatos emberek segítettek.
Szóóval, ezért szeretném továbbra is azt kérdezni, hogy milyen vastag a jelen..:-) Rengeteget foglalkozunk a térrel, anyaggal, az idõt pedig elintézzük annyival, hogy telik, úgy arrafelé, olyan gyorsan, ahogyan épp kedve tartja.. Szédítõ dolog, hogy semmi sincs, sem a múlt, sem a jövõ, csak a jelen. Ezért szereném egy kicsit alaposabban megismerni a jelent, megtudni a jellemzõit..
További kellemest.
#184
Ha egymástól távol szemlátomást egyszerre következik be 2 esemény ("A" es "B") (az eseményekhez képest nyugvó vonatkoztatási rendszerben), ez könnyen keltheti bennünk azt az érzést, hogy a 2 esemény között ok-okozati összefüggés van, vagyis hogy az egyik (pl. "A") oka a másiknak ("B"-nek), tehát az egyiktõl ("A") információ haladt a másikhoz ("B") igen nagy sebességgel, esetleg c-nél is gyorsabban.
Holott ez egyáltalán nem mindig igaz. Távoli események egyszerre való bekövetkezését okozhatja valamilyen harmadik hatás, vagy esemény ("C") is, amely oka az elõzõeknek ("A" és "B"), de azok nem okai egymásnak, hanem egymástól függetlenek.
Aztán olyan is lehetséges (a quantum-interferenciára jellemzõ), hogy az "A" és a "B" események kölcsönösen befolyásolják, meghatározzák egymást, ezért nem tudjuk világosan elkülöníteni egyíküket az okra, másikukat az okozatra (hiszen mindketten egyszerre okok és okozatok).
Minthogy "A" és "B" egyszerre következhet be (sõt, vonatkoztatási rendszertõl függõen akármelyik bekövetkezhet egy kissé elõbb) azt hihetjük, hogy megsérült az ok-okozati összefüggés. Holott ez nem igaz:
1.) Elõször is, távoli események szinkronizációja relatíve kis kölcsönhatási sebesség mellett is lehetséges. Pl. semmi nehézséget nem okoz, hogy tízezred másodperces pontossággal szinkronizáljunk 2 eseményt, egyet Budapesten és egy másikat mondjuk New Yorkban, noha a fénynek (vagy rádió hullámoknak) nagyságrendileg tized másodpercre van szüksége, hogy megtegye az utat. (Persze nyilvánvaló, hogy magához a szinkronizáláshoz hosszabb idõ kell.)
2.) Az elõbbi módon egymáshoz szinkronizált "A" és "B" események közül egyik sem olyan, hogy infót vihetnénk át vele a másikhoz. Az információ forrása valójában az a hely ("C") és pillanat, amellyel elindítjuk a szinkronizációt, és az "A" és a "B" események bekövetkezését. Az innen terjedõ sebesség pedig azokban a kísérletekben is bõven c alatt marad, amelyekben igyekeznek olyan látszatot kelteni, mintha az információ az "A" és "B" események között haladt volna c-nél nagyobb sebességgel.
Holott ez egyáltalán nem mindig igaz. Távoli események egyszerre való bekövetkezését okozhatja valamilyen harmadik hatás, vagy esemény ("C") is, amely oka az elõzõeknek ("A" és "B"), de azok nem okai egymásnak, hanem egymástól függetlenek.
Aztán olyan is lehetséges (a quantum-interferenciára jellemzõ), hogy az "A" és a "B" események kölcsönösen befolyásolják, meghatározzák egymást, ezért nem tudjuk világosan elkülöníteni egyíküket az okra, másikukat az okozatra (hiszen mindketten egyszerre okok és okozatok).
Minthogy "A" és "B" egyszerre következhet be (sõt, vonatkoztatási rendszertõl függõen akármelyik bekövetkezhet egy kissé elõbb) azt hihetjük, hogy megsérült az ok-okozati összefüggés. Holott ez nem igaz:
1.) Elõször is, távoli események szinkronizációja relatíve kis kölcsönhatási sebesség mellett is lehetséges. Pl. semmi nehézséget nem okoz, hogy tízezred másodperces pontossággal szinkronizáljunk 2 eseményt, egyet Budapesten és egy másikat mondjuk New Yorkban, noha a fénynek (vagy rádió hullámoknak) nagyságrendileg tized másodpercre van szüksége, hogy megtegye az utat. (Persze nyilvánvaló, hogy magához a szinkronizáláshoz hosszabb idõ kell.)
2.) Az elõbbi módon egymáshoz szinkronizált "A" és "B" események közül egyik sem olyan, hogy infót vihetnénk át vele a másikhoz. Az információ forrása valójában az a hely ("C") és pillanat, amellyel elindítjuk a szinkronizációt, és az "A" és a "B" események bekövetkezését. Az innen terjedõ sebesség pedig azokban a kísérletekben is bõven c alatt marad, amelyekben igyekeznek olyan látszatot kelteni, mintha az információ az "A" és "B" események között haladt volna c-nél nagyobb sebességgel.
#183
A válasz az, hogy ez illúzió. Az a valami, ami ezekben a kísérletekben a fénynél gyorsabban halad, meg idõutazik, nem valódi fizikai objektum, hanem olyasmik, mit egy árnyék, vagy egy vetített kép.
#182
Itt már csak az a kérdés hogy minek nekem idõutazás. Ott van minden leírva a könyvekben. Ha meg nem igaz arra ugyse jön rá senki. Viták meg kellelnek. Fölösleges az idõutazáson gondolkodni.
#181
"Itt is csak arról van szó, hogy a jel csúcsa halad gyorsabban a fénynél. A lényeges viszont a csoportsebesség, ami nem ugyanaz."
(Persze, de ez most mindegy. Vagy nem?)
"Olyat is lehet csinálni, hogy a jel csúcsa hamarabb jöjjön ki a berendezésbõl, mint ahogy bemegy."
Igen, errõl beszélek.
De hol a válasz? :)
(Persze, de ez most mindegy. Vagy nem?)
"Olyat is lehet csinálni, hogy a jel csúcsa hamarabb jöjjön ki a berendezésbõl, mint ahogy bemegy."
Igen, errõl beszélek.
De hol a válasz? :)
#180
"Magyarul fényesnek kell lennie minden pillanatban."
Vagy interferencia miatt el se jut idáig, vagy még ide se ért. Végtelen ettõl még lehet.
Vagy interferencia miatt el se jut idáig, vagy még ide se ért. Végtelen ettõl még lehet.
#179
Csak érjük el a 88 mérföld / órás sebességet... <#mf2><#mf2>
| | ClearBox JS > http://www.clearbox.hu > (referencia: www.iwiw.hu :) |
#178
Szerintem ebben a cikkben sikerült valamit félrefordítani. Ugyanis a csoportsebesség az a sebesség, amivel információt lehet küldeni. Az említett anomális diszperzió pedig nem ezt, hanem a fázissebességet növeli fénysebesség fölé.
#177
erre gondolsz
http://www.sg.hu/cikkek/12159
http://www.sg.hu/cikkek/12159
#176
Idõutazás, vagy van, vagy nincs, de ha van, akkor mielõtt eljutna az emberiség arra a technológiai szintre, hogy meg is tudná oldani, addigra már nem lesz emberiség, különben, már visszajöttek volna a jövõböl. Másképpen mondva az emberiség vagy elpusztítja önmagát, vagy valami más katasztrófa végez vele, mielõtt feltalálná az idõutazást! Szerintem...
#175
Itt is csak arról van szó, hogy a jel csúcsa halad gyorsabban a fénynél. A lényeges viszont a csoportsebesség, ami nem ugyanaz.
Olyat is lehet csinálni, hogy a jel csúcsa hamarabb jöjjön ki a berendezésbõl, mint ahogy bemegy.
Olyat is lehet csinálni, hogy a jel csúcsa hamarabb jöjjön ki a berendezésbõl, mint ahogy bemegy.
#174
Na, valami ilyesmire gondoltam: http://www.sg.hu/cikkek/24226
De nem pont erre a kísérletre, vagy nem pont erre a cikkre. Abban arról is szó volt, hogy elõbb jött ki valami a közeg egyik végén, mint hogy bement volna. És így sérült az ok-okozati törvény. Vagy valami ilyesmi, csak ennyire emlékszem. (Ez a felvetés szerepel a fenti cikk kommentjeiben is, de én egy olyan cikkrõl beszélek, ahol a kutatók beszéltek errõl.)
De nem pont erre a kísérletre, vagy nem pont erre a cikkre. Abban arról is szó volt, hogy elõbb jött ki valami a közeg egyik végén, mint hogy bement volna. És így sérült az ok-okozati törvény. Vagy valami ilyesmi, csak ennyire emlékszem. (Ez a felvetés szerepel a fenti cikk kommentjeiben is, de én egy olyan cikkrõl beszélek, ahol a kutatók beszéltek errõl.)
#173
A "hagyományos" kvantumteleportációval nem lehet adatot átvinni. Ezt kb. 2 perc alatt le lehet vezetni a képletekbõl. Viszont átvihetõ a kvantumállapot, ha némi plusz infót más módszerrel átküldünk. Ezzel elvileg pontosan lemásolható egy objektum, miközben az eredeti példány megsemmisül.
Lehet, hogy valami ilyenrõl olvastál (vagy egy teljesen más effekturról). De ha egy linket tudnál adni, akkor pontosabban megmondhatnám.
Lehet, hogy valami ilyenrõl olvastál (vagy egy teljesen más effekturról). De ha egy linket tudnál adni, akkor pontosabban megmondhatnám.
#172
Nem vagyok jártas a témában, de az ausztrál "elteleportáltuk a lézersugarat 1,5KM-re" kísérletnek nem az lenne a lényege, hogy lehessen adatot átvinni?
Amikor rákerestem a témára, találtam pár vizsgadogát, olyat is amiben az ehez szükséges informatikai prtokolt írták le ...
Ott valami háromszálon futó dologról volt szó, és valami egyszerû logikai dologról, ahol pusztán abból, hogy van vagy nincs átmenõ infó, ki lehetett sakozzni, hogy 1 vagy 0.
Amikor rákerestem a témára, találtam pár vizsgadogát, olyat is amiben az ehez szükséges informatikai prtokolt írták le ...
Ott valami háromszálon futó dologról volt szó, és valami egyszerû logikai dologról, ahol pusztán abból, hogy van vagy nincs átmenõ infó, ki lehetett sakozzni, hogy 1 vagy 0.
#171
Akkor már kicsit érdekesebb az, hogy pl. teszel egy nagy kõrt egy gyors ûrhajóval, és a Föld jövõjében térsz már vissza (azaz te számukra a múltból jöttel), nem?
#170
És pont erre mondtam hogy a fénynek és az idõnek nagyon sok köze van egynáshoz, mert elvileg fénynél gyorsabban nem tudnánk menni, ezért ez korlátokat helyez elénk, idõben is.
A földrõl nézve a mutban vagyunk, és ez is haladás :)
A földrõl nézve a mutban vagyunk, és ez is haladás :)
ASUS P5Q Deluxe; BFG Tech 8800GTS OC 320MB; Intel Core2Duo E4700; GEIL 4Gb DDR2 800 Ultra Kit, 2x500GB SATA WD HDD, Thermaltake Soprano 600Watt; Logitech Wave + MX620 Laser
#169
Ez igaz de mondom megspóroltunk vele 2000 évet, és ebbõl még akár valamiféle idõutazást is ki tudnának okoskodni. :)
ASUS P5Q Deluxe; BFG Tech 8800GTS OC 320MB; Intel Core2Duo E4700; GEIL 4Gb DDR2 800 Ultra Kit, 2x500GB SATA WD HDD, Thermaltake Soprano 600Watt; Logitech Wave + MX620 Laser
#168
Hát szerintem nempont. Ha meg is tudnánk csinálni, akkor is gyakorlatilag a "jelenben" érnénk oda. Max azt h mi ott voltunk 2000 év múlva látják a földrõl.
#167
Ez azt hiszem egy 3. dolog volt. :) Késõbb megpróbálom majd megkeresni.
#166
""A legnépszerûbb idõutazási módszernél, a féregjáratoknál" Népszerû? Nem találkoztam még olyannal, aki utazott volna rajta :)"
Úgy értettem, hogy a sci-fi irodalomban és az elméleti fizikában.
Úgy értettem, hogy a sci-fi irodalomban és az elméleti fizikában.
#165
Sziasztok!
Azt hiszem még nem írtam ebbe a fórumba, de nap mint nap olvasgatom amiket írtok és a cikkeket is.
Én egyszer már egy kicsit régebben elgondolkoztam ezekrõl a témákról, és azt hiszem a haverokkal is beszálgettünk ilyenekrõl az eget nézve a szánkon 1-1 sörösüveggel, (és melettünk mégtöbbel:)), lehet ezért is gondoltunk olyan dolgokat, lehet hogy ezek csak puszta állatságok amit most leírok.
Az elsõ gondolatom az volt hogy ugye a fénysebesség valójában az amennyi utat meg tesz a fény egy mp alatt és ez általában állandó (remélem nem írok el semmit).. és elgondoltuk hogy nagyon sok köze van egymáshoz a fénynek és az idõnek.
Vannak távoli csillagok, amire ha ránéz az ember egy szuper távcsõvel, és ha kb 2000 fényévre van tõlünk akkor olyan régi adatot látunk róla, ami 200 éve történt ott.. dehát asszem ezt mindenki tudja.
A lényeg a lényeg.. Ha megpróbálkoznának a tér elferdítésével, mint valamelyik filmben, akkor 1 mp alatt ott lennénk annál a bolygónál amit a földrõl nézve 2000 fényévre van. Ezáltal azt nem mondom hogy utaztunk az idõben, de megspóroltunk 2000 évet:D.. kicsit elborul elképzelés, remélem érthetõ volt. :D
Nem vagyok egy tudós, nem is ismerem annyira ezeket a dolgokat, de mindenkinek vannak elképzelései, akkor is ha kicsit abszurd. :)
Üdv: Csabi
Azt hiszem még nem írtam ebbe a fórumba, de nap mint nap olvasgatom amiket írtok és a cikkeket is.
Én egyszer már egy kicsit régebben elgondolkoztam ezekrõl a témákról, és azt hiszem a haverokkal is beszálgettünk ilyenekrõl az eget nézve a szánkon 1-1 sörösüveggel, (és melettünk mégtöbbel:)), lehet ezért is gondoltunk olyan dolgokat, lehet hogy ezek csak puszta állatságok amit most leírok.
Az elsõ gondolatom az volt hogy ugye a fénysebesség valójában az amennyi utat meg tesz a fény egy mp alatt és ez általában állandó (remélem nem írok el semmit).. és elgondoltuk hogy nagyon sok köze van egymáshoz a fénynek és az idõnek.
Vannak távoli csillagok, amire ha ránéz az ember egy szuper távcsõvel, és ha kb 2000 fényévre van tõlünk akkor olyan régi adatot látunk róla, ami 200 éve történt ott.. dehát asszem ezt mindenki tudja.
A lényeg a lényeg.. Ha megpróbálkoznának a tér elferdítésével, mint valamelyik filmben, akkor 1 mp alatt ott lennénk annál a bolygónál amit a földrõl nézve 2000 fényévre van. Ezáltal azt nem mondom hogy utaztunk az idõben, de megspóroltunk 2000 évet:D.. kicsit elborul elképzelés, remélem érthetõ volt. :D
Nem vagyok egy tudós, nem is ismerem annyira ezeket a dolgokat, de mindenkinek vannak elképzelései, akkor is ha kicsit abszurd. :)
Üdv: Csabi
ASUS P5Q Deluxe; BFG Tech 8800GTS OC 320MB; Intel Core2Duo E4700; GEIL 4Gb DDR2 800 Ultra Kit, 2x500GB SATA WD HDD, Thermaltake Soprano 600Watt; Logitech Wave + MX620 Laser
#164
"Ne legyél olyan biztos benne, hogy ez az Ok->Okozat dolog nincs már most meghaladva. Én úgy emlékszem, olvasgattam már olyan kvantumfizikai kísérletekrõl, ahol ez igencsak megdõlni látszott. (Azt hiszem, az volt az, ahol a fény valamilyen tulajdonsága gyorsabban haladt, mint maga a fény. Csak sajnos ezt nem tudják fénynél gyorsabb kommunikációra felhasználni.)"
Kétféle ilyen effektus is van:
- Az egyiknél a fénysebesség túllépése csak illúzió. Ilyen pl. amikor valaminek az árnyéka halad gyorsabban a fénynél.
- A másik eset a kvantum teleportáció. Ekkor legjobb tudomásunk szerint tényleg történik azonnal információ átadás, de ezt a jelenséget sem lehet szándékos információ küldésre felhasználni.
Szóval mindkét effektus olyan, hogy nem csak az okság marad érvényben, de a relativitás elméletet sem sértik.
Kétféle ilyen effektus is van:
- Az egyiknél a fénysebesség túllépése csak illúzió. Ilyen pl. amikor valaminek az árnyéka halad gyorsabban a fénynél.
- A másik eset a kvantum teleportáció. Ekkor legjobb tudomásunk szerint tényleg történik azonnal információ átadás, de ezt a jelenséget sem lehet szándékos információ küldésre felhasználni.
Szóval mindkét effektus olyan, hogy nem csak az okság marad érvényben, de a relativitás elméletet sem sértik.
#163
Az idõutazás lehetséges.
Itt jártam holnap.
<#kacsint>
Itt jártam holnap.
<#kacsint>
#162
Nem érted. A lufi belsejének semmi köze a példához. Csak a felszíne a tér analógiája. A felszínének hol a középpontja? Sehol. Képzelj el kétdimenziós emberkéket rajta, nekik a felszíne a tér... Amit õk látnak, hasonló ahhoz, amit mi. És a növekszik a felszín minden távolodik mindentõl egyenletesen, kivéve, ahol a gravitáció összetartja az anyagcsomókat. Lásd galaxisok. A mi 3d világunk ugyanúgy visszagörbül önmagába, még ha nehéz is elképzelni, körbe lehet menni vele. Régebben kisebb volt, az õsrobbanáskor pedig nulla. Nem volt tér sem.
A világegyetem bármely pontjáról (így a Földrõl is) úgy tûnik, hogy onnan tágul minden, az a középpont. És ez csak úgy magyarázható, ahogy leírtam.
A világegyetem bármely pontjáról (így a Földrõl is) úgy tûnik, hogy onnan tágul minden, az a középpont. És ez csak úgy magyarázható, ahogy leírtam.
#161
Ajánlom a figyelmetekbe a "Következõ oldal" linket a lap alján (fórum módban jelenik meg). Vagy nem ez a gond?
#160
Ne legyél olyan biztos benne, hogy ez az Ok->Okozat dolog nincs már most meghaladva. Én úgy emlékszem, olvasgattam már olyan kvantumfizikai kísérletekrõl, ahol ez igencsak megdõlni látszott. (Azt hiszem, az volt az, ahol a fény valamilyen tulajdonsága gyorsabban haladt, mint maga a fény. Csak sajnos ezt nem tudják fénynél gyorsabb kommunikációra felhasználni.)