309
-
dez #229 Ez most olyan, mintha teljesen megfeledkeznél róla, hogy a foton (és persze nem csak a foton) hullámként is viselkedhet, nem csak részecskeként...
Bizonyára nem ismeretlen teljesen előtted a két-réses kísérlet: ott valóban mindkét résen egyszerre megy keresztül a foton... (Ekkor mint hullám van jelen. Utána, ha a másik oldalon egy felület van, akkor "kénytelen" eldönteni, [úgymond] "hova csapódjon be" mint már részecske.)
Érdekes írások a témában:
Wheeler késleltetett-választásos kísérlete
A klasszikus fizika válsága -
babajaga #228 "És ez most hogy is jön ide?"
A 222-ben megvan hogy kinek válaszoltam. 13 emelet 100 méteren? -
DcsabaS #227 "akkor magyarázd már el kérlek a józan paraszti ész segítségével hogy hogy lehet a foton egy helyen csak bizonyos valószínűséggel ?"
Ez az ellentmondás csupán látszólagos, és egyszerűen abból fakad, hogy a népszerűsítő művek (sokszor még a tankönyvek is) egyszerűsítés címén hajlamosak kifejezetten félrevezető módon fogalmazni. Adott esetben a "MEGTALÁLÁSI VALÓSZÍNŰSÉG" helyett a "TARTÓZKODÁSI VALÓSZÍNŰSÉGRE" utaltak - holott ez 2 teljesen különböző dolog.
Nos, a fotonról nem azt állítjuk, hogy "egy helyen csak bizonyos valószínűséggel van" (legfeljebb azt lehetne, hogy bizonyos részarányban van), hanem hogy mekkora a valószínűsége A FOTON ÉSZLELÉSÉNEK (azaz megtalálásának) az adott helyen, ha a bekapcsoljuk a foton észlelésére (elnyelésére) alkalmas detektorunkat.
Szigorúan a józan paraszti észre támaszkodóan a következő hasonlatot is vehetjük:
Egy este találkozunk egy láncra kötött kutyával. Sötét van, a kutyát nem látjuk, és nem is halljuk - mert nem ugat, csak harap (:-). Biztosra vehetjük, hogy a kutya egyszerre egy adott helyen (és nem máshol) van (a méretének pontosságáig), ha nem is látjuk. Ha a valószínűség itt képbe jön, akkor az nyilván nem az, hogy a kutya mekkora valószínűséggel VAN itt, vagy ott, hiszen ez nem is valószínűségi kérdés (hiszen vagy itt van, vagy máshol), hanem hogy ha elmegyünk egy adott helyre, akkor ott a következő időkben mekkora valószínűséggel bukkan fel a kutya.
A foton még tud különböző helyeken egyszerre is ott lenni, de ezt sem mondhatjuk a józan paraszti ész számára felfoghatatlannak, hiszen pl. a kutya feje és farka is különböző helyeken vannak, szóval a kutya is képes egyszerre ott lenni különböző helyeken.
Aztán a foton még olyat is tud, hogy nagyon kis lyukon ki- és bebújni (elektronokon kisugárzódni és elnyelődni), de a közlekedése során mégis nagyobb térrészt kitapogatni. Mondjuk a kutyának ez már nehezebben megy (:-), de pl. a közönséges gázok és folyadékok meglehetősen kis lyukakon át képesek ki- és befolyni, egyébiránt pedig a rendelkezésre álló teret/alakot kitölteni, vagy ha tetszik kitapogatni (majd interferálni).
Ez utóbbi modell valójában egész jó, csak bele kell még építeni azt is, hogy a fotonokból nem észlelhetünk bármekkorát, hanem csak egy (frekvenciától függő) elemi kvantum egész számszorosát. Ez utóbbi követelménnyel viszont az a helyzet, hogy valójában nem a foton maga kvantált (mint sejteni engedik sokfelé), hanem csak a foton KISUGÁRZÓDÁSA, illetve ELNYELŐDÉSE. Valahogy úgy, mint amikor a kocsmában a sörös korsóval kvantálják a csapolt sört.
-
plamex #226 vagy jobbat mondok ...
Magyarázd már el hogy a levegőnél nehezebb dolgok hogy repülhetnek ? Egyszerűen nem értem a józan paraszti eszemmel hogy a francba emelkedhetnek fel mikor nehezebbek ?
-
plamex #225 akkor magyarázd már el kérlek a józan paraszti ész segítségével hogy hogy lehet a foton egy helyen csak bizonyos valószínűséggel ?
Akkor ezekszerint az is lehetséges hogy a parasztbácsi bizonyos valószínűséggel kapál a földjén a másik valószínűségi százalékban meg nyomja a söröket a kocsmában ... ? -
plamex #224 úgyhogy a józan paraszi ész csődöt miondott ... jöhet a komolytalankodás ... -
dez #223 És ez most hogy is jön ide? -
babajaga #222 ." Aztán elmehetsz átvenni a Nobel-díjadat"
Lemaradtam róla a TV híradóban bemondták hogy Disneylandban van olyan játék ahol 13 emeletet, tehát 100 métert! lehet lehet zuhanni szabadesésben. Meg van az új snóbel díjas. -
dez #221 Na jó, de pl. egy programban nem lehet csak úgy elfelejteni a felső helyiértékeket, azok addig 0-t tartalmaznak, amíg nem mást... Vagy ott van pl. az óra:perc dolog: éjfél után (helyesen) nem rögtön az 1 óra x perc jön, hanem a 0 óra x perc... (Persze ezt az órát már az 1. órának nevezzük, de nevezhetnénk a 0.-nak is. Vagy inkább a "nullás" órának, következőt az "egyes" órának, stb.) -
babajaga #220 " 0cm, 2mm; "
Mondhatta volna egyszerűbben kis lovag, 2mm így ni lássa csak. -
babajaga #219 "Azaz a "0" egy valós szám"
Persze hozzáadom egy számhoz és... -
dez #218 Aha, akkor tehát te azt gondolod, hogy amiről egy ember (pl. te) úgy érzi, hogy "ó, ez teljesen irreális, ezért bizonyára lehetetlen", az valójában is lehetetlen? Tahát, hogy a világ az ember (korlátolt) felfogásának megfeleően műküdik, tehát azt követi, nem a saját törvényeit? Hát akkor bizony igencsak el vagy maradva, ugyanis tele van a világ olyan dolgokkal, amik egy hétköznapi ember számára teljesen irracionálisak, mégis kísérletileg is igazoltak. Már a relativitás-elmélet sem éppen a hétköznapi realitás talajára építkezik, de egyszer vegyél a kezedbe pl. egy kvantummechanika könyvet... És ha azt hiszed, hogy az ott leírtak pusztán áltudósok buta fikciói (akik immár 100 éve "eltérítették a fizikát"), akkor olvass tovább addig a részig, amikor a kísérleti eredményeket is leírják (amik egy részét akár magad is elvégezheted, ha nem hiszed). -
dez #217 Némileg tévedsz: ha távolságot mérünk pl. x cm, y mm formában, akkor így fognak jönni az értékek: 0cm, 0mm (kezdőpont); 0cm, 1mm; 0cm, 2mm; és így tovább... Azaz a "0" egy valós szám!
Az más kérdés, hogy az említett példában már - általános felfogás szerint - az 1. cm-ben járunk. De ez is csak megegyezés, szokás kérdése. Miért ne lehetne azt mondani, hogy amikor "0" pl. az addigi egész cm-ek száma, akkor az a 0. cm? Nyugodtan lehetett volna a sorszámozást is a 0-val kezdeni: ekkor tehát azt jelentette volna, hogy addig abból a helyiértékből még csak annyi egész telt el, stb. Ez matematikailag is helyesebb volna.
Egyébként ez a dolog (0-val kezdeni a sorszámozást) eredetileg nem a tanároktól jött, hanem a programozóktól (magam is így tettem 15 évvel ezelőtt): idegesítő volt, hogy pl. a "234, 123, 54, 22, 32, 54" bájtsorból a 234-et 1.-nek, a 123-at 2.-nak, stb. kellett nevezni, amikor a kezdeti pozicióhoz valójában 0-t kell hozzáadni, hogy megkapjuk a 234-et, 1-et a 123-hoz, stb. És egyéb esetekben is megkavarta a dolgokat ez. Így lett a 0-ás pozición lévő bájt a 0., és így tovább... -
dez #216 Nem kell beleőrülni. :) A vonalzó, mérőszalag is 0-nál kezdődik, nem 1-nél. Mármint a legszéle a 0, de ott akkor is az 1. cm kezdődik, ami ugyebár a széltől (0-tól) 1cm-re éri el az "1,0" cm-t.
(Tehát, ha 10mp-et akarunk várni, akkor ne úgy kezdjük, hogy "1, 2, 3...", hanem "start, 1, 2, 3...", különben "10"-nél még csak a 9.mp-nél leszünk. Ugyanez fordítva is: visszaszámlálásnál nem 1-nél indítják a kilövést, hanem "zero"-nál, azaz 0-nál.)
A mostani időszámítást viszont - mint te is írtad - eleve 1. jan. 1.-nek írták (utólag, ha jól tudom, de talán mindegy). Ez kb. olyan, mintha a mérőszalag legszélén máris 1 lenne írva, és 1cm-rel beljebb már 2, stb. De ezt úgy kell tekinteni, hogy úgy értették, hogy az az első év volt, nem pedig úgy, hogy az évszám a már eltelt évek száma.
A 2000. év elején valójában 1999 év telt már el, és csak a végén mondható el, hogy eltelt 2000 év.
Babajaga véleményével ellentétben nyugodtan lehetett volna "0" az évszám: amikor azt írjuk, hogy "1", akkor valójában ott van egy csomó nulla előtte (pl. "00000000000001"), csak nem szoktuk kiírni az elől lévő nullákat. Ezért az első évben egyszerűen nem kellett volna évszámot írni... Csak annyit, hogy hó. nap. Ekkor a 1. ápr. 25. azt jelentette volna, hogy már eltelt 1 év, 4 hónap, 25 nap. Csak ekkor egy másik probléma jött volna be: az egyszerűbb emberek nem értették volna meg, hogy pl. "1. jan. 10."-es dátumú év már a második év... :) Ezért volt egyszerűbb eleve "1"-gyel kezdeni a dátumot... -
babajaga #215 "Erre szerintem van teljesen kielégítő tudományos magyarázat."
A tömeghatás törvénye. Az apró anyagszemcse a túlsok oxigéntől körülvéve oxidálódik. Bizonyos finomságú vaspor a levegőbe szórva szikrázva ég, úgy hívják pirofóros vas. Kevesen tudják hogy a csillagszórónál nem a foszfor égésétől ég, szikrázik a vaspor hanem azért mert a foszfor égése kilövi a levegőbe és ott gyullad meg, pedig le kellene hülnie de az apró szemcse az oxigénmolekuláknak nekiütközve egyesül velük. -
Kazak #214 Azt hiszem leesett: szóval az 96%-nál töményebb ecetsavnak alacsonyabb a lobbanáspontja, mint a gyulladáspontja. Ez nem egyedülálló jelenség.
Ha pl.finom szén-, kakaóport vagy lisztet eloszlatnak levegőben, akkor egy szobahőmérsékleten is nagyon robbanékony keverék keletkezik, pedig ezek az anyagok szobahőmérsékleten nem gyúlékonyak. Sok bánya- és malomrobbanás történt emiatt. Erre szerintem van teljesen kielégítő tudományos magyarázat. -
babajaga #213 Ha kiöntesz egy tálkába 96%-os v. annál töményebb ecetsavat, nem fogod tudni gyufával meggyújtani míg a benzint és alkoholt igen. Azért mert szerves folyadékoknak van ún. lobbanás és gyulladáspontja.Lobbanáspont az anyagnak éghető gőze keletkezik míg gyulladáspontnál annyi éghető gőz keletkezik hogy az égés önfenntartóvá válik.És a két vegyület két pontja is mínusz celziusznál van míg az ecetsavé + 48 fok ezért fel kell először a lobbanáspont fölé melegíteni és csak azután lehet meggyújtani. -
Kazak #212 Ezt fejtsd ki, kérlek, mert nem értem. -
babajaga #211 "96%-os ecetsavat meg lehet gyújtani"
Ez elkerülte a figyelmedet. A lobbanáspontról hallottál?Mert pont az alkohol meg a benzin nem illik ide. Miért? -
Kazak #210 És ez miért meglepő? Szerves vegyület. Ég az alkohol és a benzin is. -
babajaga #209 János bácsi pofonvágja Mari nénit, a tudós unoka látja ezt kis idő mulva egy papírral megy János bá' hoz. Mi ez fiam? Ez a pofon egyenlete amit láttam. Nem kell ahhoz egyenlet fiam! Nesze! -
babajaga #208 A TV-ben az egyik nap valami "komoly" emberke azt mondta a műsorvezetőnek, hogy visszajövök majd magához akkor ha kétszer annyi idős leszek mint most. Csak egy bibi volt a hapsi 65 éves volt! Ennyit az emberek elképzeléséről. -
babajaga #207 "hogyan kell rendesen felírni az egyenleteket"
Nem egyenleteket kell írkálni hanem a valóságot kell megkülönböztetni a fikciótól. Az "elméleti" fizikusok igen nagy része áltudós, mint ahogy minden terület hemzseg tőlük.A tv-ben láttam olyat hogy hogy a "fizikus" egy felvételről kijelentette igen ez egy földönkivüli űrhajó, és amikor a készítő elmondta hogyan készítette ( érdekes én két mp alatt rájöttem persze aki a fotózáshoz komolyan ért)és mi van a felvételen az áltudós úr tovább pofázott mintha semmi se történt volna. Én nem szándékozom senkivel vitázni halvaszületett elméletekről még kevésbé, mindenki olyan egyenletet állít fel amilyent akar én a gyakorlatban élek. -
BiroAndras #206 "Wells regényt írt nem a valóságot."
Ha kérhetnélek, ne nézz teljesen hülyének.
"Ami nincs oda nem lehet utazni. Ami még nincs oda se. Ez nem fizikai probléma, ez nem is probléma."
Ez remek, csak kérlek szól az elméleti fizikusoknak is, hogy ne törjék a fejüket fölöslegesen egy már megoldott problémán. Megmutathatod nekik, hogy hogyan kell rendesen felírni az egyenleteket, hogy ne legyen bennük időutazás. Aztán elmehetsz átvenni a Nobel-díjadat. -
babajaga #205 "Ha viszont következetesen tartjuk magunkat ahhoz, hogy 0-val kezdünk számolni"
Adnak neked tíz forintot egyforintosokban mivel kezdik a számolást? -
babajaga #204 Ha valami semmit nem változtat akkor felesleges leírni, azt írják 07.-e van egyszerűen 7.-e van.Miért nem írják 014.-e van? A 0 egy kindulópont a számegyenesen olyan buta tanárok vannak akik ezt elfelejtették? Miért tanultak 15-17 évig? -
babajaga #203 De a nullának nincs és soha nem is volt terjedelme.0 forintból tudsz valamit venni, 0 év nem tart semeddig. -
babajaga #202 "Más kérdés, hogy a számrendszerek első eleme a 0 (ebbe bele lehet őrülni"
Nem nem a 0 csak egy pont te írtad onnan kezdődik az ISZ 1. éve másik irányban meg az IE 1. éve a 0-nak nincs terjedelme. Ezért hülyeség a nulladik óra, és ezt sajnos az oktatásban találták ki.Gondold el a 0 összeadásnál nem növeli az értéket, akkor 5 órád volt és 0. hány órád volt aznap? Ezt olyan emberkék találták ki akik nincsenek tisztába a tízes számrendszerrel. -
Kazak #201 Ha viszont következetesen tartjuk magunkat ahhoz, hogy 0-val kezdünk számolni, akkor i. sz. 0.-ban a 0. század kezdődik meg (és tart i. sz. 99.-ig), tehát akkor 2000.-ben a 20. sz. kezdődött volna meg. 
-
Kazak #200 Ez egy elég régi megegyezés. Akkor lehetne 2000 az első éve a 21. sz.-nak, ha Krisztus születésekor nem az i. sz. 1. év kezdődött volna meg, hanem az i. sz. 0. év. Ez esetben az a furcsa helyzet állt volna elő, a kis Jézus i. sz. 0.-ban lett volna 1 éves, és így tovább. Amennyiben elfogadjuk, hogy Krisztus születésekor az i. sz. 1. év kezdődött, továbbá megegyezünk abban, hogy a 2. sz. i. sz. 100.-ban kezdődött, akkor viszont az 1. évszázad csak 99 évig tartott. Más kérdés, hogy a számrendszerek első eleme a 0 (ebbe bele lehet őrülni 
).
-
babajaga #199 " mit gondolsz arról"
Miért te mit gondolsz arról hogy a 96%-os ecetsavat meg lehet gyújtani és ég is? -
babajaga #198 "a kvantummechanikát elő sem vettük... Az szerinted - ha ismered egyátalán "
Mi van. Azt tudom mi nincs. 2005. júl. 11. nincs és nem is lesz soha többé. 2005. júl. 14. lesz és a franciák ünnepelni fognak. -
dez #197 A kérdésemre bezzeg nem válaszoltál. Tehát még1x, kicsit másképp: mit gondolsz arról, hogy másképp tellik az idő egy külső szemlélő nézőpontjából egy a külső szemlélőhöz képest fénysebességhez mérhető sebességgel haladó objektumon? Mit szólsz ahhoz, hogy nem az abszolút sebességgel arányos ez az idő-lassulás/gyorsulás (ami még talán könnyebben magyarázható lenne), hanem az egymáshoz képesti sebességgel?
(És akkor még a kvantummechanikát elő sem vettük... Az szerinted - ha ismered egyátalán - nyilván totál elmebajosok képzelgése... Kár, hogy a kísérleti eredmények nem képzelgések...) -
DcsabaS #196 Kedves © Rodostó!
Most nincs időm számolni (talán valaki más megteszi), mindenesetre a lényeg dióhéjban:
Minthogy A és B egymáshoz képest nyugszanak és egymástól 100 fényévnyire vannak, ezért a hozzájuk képest nyugvó megfigyelők szerint valóban 100 év alatt teszi meg a távolságot a (majdnem) c-vel haladó űrhajó, amelyen a fizikai események drámaian lelassulva látszanak telni (A-ból, vagy B-ből szemlélve), így az űrhajósok sem látszanak öregedni. Tehát míg az űrhajó utasai gyakorlatilag nem öregszenek, addig az A és a B égitest lakosai egyaránt 100 évet öregszenek, mialatt az űrhajó eljut A-ból B-be.
Az űrhajó utasai szempontjából az utazás egyáltalán nem tűnik hosszúnak - pláne nem 100 évesnek, ugyanis az A-B távolságot nem 100 fényév hosszúnak, hanem a Lorentz-kontrakció miatt szinte 0 hosszúságúnak látják, így szinte azonnal megteszik. Vagyis az űrhajósok szempontjából nem probléma, hogy nem mehetnek c-nél nagyobb sebességgel, így is áthidalhatnak szinte bármekkora távolságot (eléggé megközelítve c-t), ugyanis a megteendő távolságok számukra lerövidülnek.
Az űrhajósok egyébként úgy látják, hogy az utazás (számukra rövidke) ideje alatt az A és B égitestek lakóinál is szinte megállt az idő (de csak egy pillanatra). Amikor viszont az űrhajó gyorsít, majd pedig lassít, akkor az A és B égitestek lakói az űrhajóról nézve erősen öregszenek, és végeredményben a megérkezéskor láthatóvá válik a 100 éves korkülönbség.
Tehát a végeredményben fellépő korkülönbség az űrhajó gyorsulása miatt lép fel. Az általános relativitáselmélet szerint a gyorsulás és a gravitáció (lokálisan) egyenértékűek, ezért azt mondhatjuk, hogy ahol erős a gravitáció, avagy nagy a gyorsulás, ott lassabban telik az idő, vagyis lassabban mennek végbe az egyéb fizikai folyamatok.
1/2, vagy 1/4 c sebességű űrhajónál nem 100 év lesz a kialakuló korkülönbség, hanem kevesebb. Hogy pontosan mennyi, ahhoz már számolni kellene (:-). De mindig az űrhajósok nyerik az időt, mert ők gyorsítanak.
-
babajaga #195 Ami nincs oda nem lehet utazni. Ami még nincs oda se. Ez nem fizikai probléma, ez nem is probléma. Wells regényt írt nem a valóságot. -
Rodostó #194 Kedves Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni egy másoknak nyilván egyszerű probléma tisztázásában, ami sok sci-fiben szerepel. Ha lehet, a válasz tömör legyen, amit még én is megértek.
Ha egy űrhajó fénysebességgel halad, A-ból B-be, a rajta utazó emberek nem öregszenek. Legyen a távolság mondjuk 100 fényév. Vajon az A-n lévő emberek 100 évet öregszenek azalatt, miközben az űrhajó eljut B-be?
De tovább is van, legyen az űrhajó sebessége 1/2 fényssebesség. Akkor ki öregszik jobban, az, aki az űrhajón van, vagy az, aki A-n maradt? Mondjuk az űrhajósok 50 évet öregszenek, at A-beliek meg kétszázat, vagy pont fordítva van? És hogyan változnak az adatok mondjuk 1/4 fénysebességnél. Én ezt nem tudom, pedig szükségem lenne rá, kérem, ha tudtok, segítsetek.
Katona László -
BiroAndras #193 Tulajdonképpen megegyezés kérdése, hogy 2000 vagy 2001 az első éve a XXI. századnak. Én mint programozó a 2000. évre szavazok, de a másik variáció is védhető. -
BiroAndras #192 "Milyen agya van annak az embernek aki nem képes felfogni mi az a nincs és elmúlt?"
Ez közel sem ilyen egyszerű. Például a relativitás elméletben a tér és az idő egyetlen struktúrában egyesül. Ennek következtében tulajdonságaik is meglehetősen hasonlóak. Igazából ahogy én látom, a fizikusoknak azt nem sikerült még kielégítően megmagyarázniuk, hogy miért nem lehet időutazni.
A mai fizika egyáltalán nem tiltja az időutazást, viszont nem tud mit kezdeni a paradoxonokkal. Ebből két dolog következhet:
- A fizika téved, és mégsem lehet időutazni. Ezzel az a baj, hogy sok-sok próbálkozás ellenére az egyenletek kitartanak amellett, hogy igenis lehet időutazni.
- Az idő fogalával van baj. Nem értjük még eléggé, hogy mi is az idő, és hogyan viselkedik. Ez ugyan nem zárja ki, hogy az időutazás mégsem lehetséges, viszont arra figyelmeztet, hogy nagyon korai még végletes kijelentéseket tenni. -
babajaga #191 Én még emlékszem arra a szégyenre hogy 1999-ben az Eiffel toronyra ki volt írva mennyi nap van vissza az évezredből, majd november végén szép csendben lekapcsolták. Fél év tellett el mire rájöttek hogy még van egy év. Ez hogyan volt lehetséges? Már az egyszeregy is nézőpont kérdése? És akkor diplomás emberek százezrei bizonyították hogy elemi iskolás szinten nem tudnak számolni. -
babajaga #190 Az a borzasztó mikor egy regényíró kitalál valamit és azt emberek utána úgy veszik mintha megtörtént és valós dolgokat írt volna meg. Ezek szerint a Star Wars-ban az összecsattanó lézerkard is lehetséges, pedig ezt pofonegyszerűen bizonyítani lehet.Ha valakinek az agya nem képes felfogni hogy már nincs. és még nincs az baj. Vörösmarty 1842-ben az áltudományok ellen írt egyik versében,hát ha tudta volna hogy 2005-ben ilyen météket öltenek, eldobja a tollat.