pipaxy#272 Igen. Én a fizika nyomán azt vallom, hogy a fény utáni sötétség az interferencia révén bekövetkező kioltás eredménye, és nem arról van szó, hogy arra egyáltalán nem menne semmi.
Te a fizika nyomán vallod. Hát ami azt illeti én is a fizika nyomán vallom azt amit írok (ha nem is olyan magas szintű), én se a sarki kiskocsma örökös törzsvendége anekdotái alapján írogatok.
Azt hiszem nagyon félreértjük egymást. Azt írod jó a tápvonalas példa, csak tovább kell gondolni, és így megérthetem végre, hogy a fény miért interferenciajelenség hatására megy előre. De az a példa nem jó erre szerintem. Teljesen nyilvánvaló, hogy fog valami történni a hullámoknál ez esetben, hiszen változik a hullámellenállás.
A másik felhozott példád se hoz engem közelebb az általad vallott dolgokhoz, hisz ott is a sugárcsatolt elemek tere adódik hozzá az eredetihez.
E két példában egyrészt fotonok, vagy az azokhoz rendelhető hullámok tömege van jelen, tehát interferálnak egymással. Másrészt a tér, ahol terjednek nem homogén.
A fény transzverzális hullám jellegének ehhez semmi köze. Mindenféle hullámnál (a longitudinálisoknál is) az interferencia mechanizmusa határozza meg a terjedést, nem pedig egy olyasfajta misztikus előrelátás, "hogy arra nem megyek, mert arra meg kellene szűnnöm".
Amikor azt mondom, hogy a fény nem interferenciajelenség miatt megy előre és nem hátra, akkor arra gondolok, hogy az űr vákuumában, azaz abszolút homogén közegben terjed az egyetlen fotonnak megfelelő elektromágneses hullám. Homogén a közeg, tehát csak egy irányba haladhat, és mivel nincs más a térben csak ő, interferálni sincs mivel. Jó, tudom, az egyetlen foton is tudja, hogy a másik rés is nyitva van, de itt nincsenek rések, homogén a tér.
A fény transzverzális jellegének, azaz, hogy benne az elektromos és mágneses síkok egymásra merőlegesen állnak, nincs köze az egyenes vonalú terjedéshez??? Hát, ha nem így lenne, ha egymással más szöget zárnának be, nem is terjedhetnének egyenesen, már ha egyáltalán terjedni tudnának.
az interferencia mechanizmusa határozza meg a terjedést, nem pedig egy olyasfajta misztikus előrelátás, "hogy arra nem megyek, mert arra meg kellene szűnnöm"
Misztikus előrelátás? A Maxwell egyenletekből következő előremenés misztikus lenne? Mert aszerint ügye az irány meghatározott, mint az is, hogy derékszögben áll a két sík, mert a két síkon kívül az elektromos és mágneses terek egymás hatását lerontják. De most ismétlem önmagam.
A millió periódus hogyan változik a pálya sugara, sebessége stb. ?"
Folyamatosan változik, eltekintve a kvantumos fluktuációktól. És minél pontosabban meghatározott az elektron energiája az adott stacionárius (energia saját-)állapotokban, annál hosszabb ideig tart az átmenet, és annál monokromatikusabb lesz a kisugárzott fény, illetve annál monokromatikusabbnak kell lennie a nagy valószínűségű elnyeléshez.
Tehát arra gondolsz, hogy minél kisebb az elektron energiaszintjének határozatlansága a gerjesztett pályán, annál hosszabb ideig tart az átmenet? Mert akkor ehhez hasonlóan annál hosszabb ideig marad gerjesztett állapotban is.
Ha hosszabb az átmenet, miért monokromatikusabb a kisugárzott fény? Hiszen, ha folyamatos az átmenet, mint írod, akkor az átmenet elején az elektron még távoli pályán van, lassan kering azaz a kibocsátott fény frekvenciája kicsi. Ahogy közeledik, egyre gyorsul, egyre több keringést végez adott idő alatt, így csökken a fény hullámhossza.
Miért gondolom rosszul?
Ez már tényleg nagyon messze megy a megszokott „tanoktól”: az elektron ugrik. Ez alapján minden fényforrás, ha kis mértékben is, kiszélesedik spektrumában.
Közönséges fénynél, amelynek hullámhossza valamivel 1 mikron alatt van, az 1 millió periódus majd 1 méteres hullámvonulatnak felel meg.
Akkor egy fotonnak több százezer periódus felel(het) meg? Eddig a fotont olyan fél-egy hullámhossz élhosszúságú kocka-valaminek képzeltem.