10000
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#4006
Is-is. :) -
#4005
Köszi.
Ezeket te fejből vágod vagy ennyi bookmark / lementett anyagod van? -
#4004
A Falcon 9-ből négy változat volt eddig:
Falcon 9 v1.0:, alap kivitel, az első fokozatban "mátrix" (3x3) hajtóműelrendezés, 9 900 kg @ LEO, 5 sikeres indítás (ebből egy félig sikeres, mert a másodlagos terhet nem sikerült a megfelelő pályára állítani), nyugdíjazva
Falcon 9 v1.1: erősebb hajtóművek, az első fokozatban 8 hajtómű kör alakban veszi körbe a kilencediket, 10 450 kg @ LEO, 8 indítás, ebből 8 sikeres, nyugdíjazva
![]()
A Falcon 9 v1.0 és v1.1 első fokozat hajtóműelrendezése közötti különbség
Falcon 9 v1.1 (R): a v1.1 változat visszatérő első fokozattal szerelt változata, hivatalosan 10 450 kg @ LEO, de mindegyik úton ennél kisebb teherrel repült, 8 indítás, ebből egy sikertelen (CRS-7), 4 első fokozat visszatérési terv (az egyik a sikertelen indítás), de egyik visszatérés sem volt teljes siker, nyugdíjazva
Falcon 9 FT (Full Thrust): Mélyhűtött üzemanyag és egyébb teljesítménynövelő változtatások, 13 150kg @ LEO, az első fokozat visszatérő elviekben, egy sikeres indítás, sikeres leszállási kísérlet az első fokozattal
Falcon Heavy: A lent felvázolt kialakítása, egy Falcon 9 FT mellé két Falcon 9 FT első fokozat, cross-feed képességgel. Még nem volt indítása, 2016 áprilisára van előre tervezve ( #3949 ), a SpaceX oldala szerint hat tervezett indítása van eddig.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.01.19. 14:14:47 -
#4003
Ebből a Falcon 9 az létezik és repült már, de a Falcon Heavy az még nem? A Falcon 9 első fokozata az, ami akkor visszatér? Nem visszatérő üzemmódban volt vele sikers felvitel, vagy az még nem volt cél? -
#4002
A Falcon 9 egy két fokozatú rakéta, az első fokozatában 9db Merlin-1D (M1D) rakétahajtóművel, a második fokozata egyetlen Merlin-1D Vacum (M1D Vac, vákumban való működésre optimalizált hajtómű) hajtóművel rendelkezik.
A Falcon Heavy leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy egy Falcon 9 mellé raktak két másik Falcon 9 első fokozatot. A működéséről nehéz egyértelmű infokat szerezni, a SpaceX eredetileg azt nyilatkozta, hogy crossfeed, vagyis kereszttáplálás elvét fogja használni, hogy az első fokozat üzemanyag-tartályaiból látják el üzemanyaggal a második fokozat hajtóművét. Mikor az első fokozatok leválnak, a második fokozat teljes tolóerővel működhet tovább és teljes üzemanyag-ellátással bír. A Falcon Heavy lenne az első rakéta, amelynél ezt a megoldást használnák.
A Kerbal Space Programban ezt Aspargus-staging néven ismerik.
Nem tudni, hogy valóban használni fogják-e ezt a megoldás. Ha igen, akkor a Falcon Heavy működése úgy néz ki, hogy induláskor az első és a második fokozat hajtóművei egyszerre működnek, és mindhármat az első fokozat látja el üzemanyaggal. Ha kiürül az első fokozat két modulja, akkor levállik (és visszatér ideális esetben), és a második fokozat halad tovább, amely majd kiürül és leválik, hogy a Falcon 9 második fokozata itt harmadik fokozatként működve állítsa keringási pályára a hasznos terhet.
![]()
A Falcon 9 és a Falcon Heavy
A Falcon Heavy repülési profilja a SpaceX animációjában,
érdemes megjegyezni, hogy ebben az esetben "csak" mintegy 30-32 tonnát vihet LEO pályára a rakéta
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.01.19. 13:32:43 -
#4001
Konkréta nincs kérdésem, csak kb. mindig akkor tudom, hogy miről van szó, ha éppen beszéltek róla. Annyi fajta rakéta, tervezet űrhajó és koncepció és cég van, hogy fejből csak pár ugrik be.
Vgyis mégis. A Falcon Heavy és a másik között mi az eltérés? Most akkor az egyik első fokozata az egyiknek és az jön vissza?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.01.19. 13:13:28 -
#4000
GTO pályára:
Falcon 9 FT hivatalos: 4 850kg
Falcon Heavy hivatalos: 21 200 kg
A lent említett dolgok miatt nem tudni pontosan, hogy a Falcon 9 és a Falcon Heavy milyen tömeget tud vinni akkor, ha visszatér az első (ill. Falcon Heavy esetén még a második) fokozat.
Viszonyítás képpen az Ariane-5ES 8 tonnát tud vinni GTO-ra, az Ariane-5ECA 9,6 tonnát.
Kicsit kezdek elveszeni egyébként a sok civil és állami rakéta között, annyi van már belőlük...
Günther Space Page segít. :)
Egyébként mi a kérdés? -
#3999
Geostac pályára is tud majd vinni ez a cucc komoly terhet? Kicsit kezdek elveszeni egyébként a sok civil és állami rakéta között, annyi van már belőlük... -
#3998
Az első teszt-leszálássokkor még 10 méteres pontosságú volt a leszállás. Most olyan másfél méternél tartanak, de ennél jobbat állítólag aligha fognak elérni. Másfél méteres pontosságnál az általad felvázolt opciók nem olyan hú, de könnyen kivitelezhetőek.
Ráadásul ha most nincs a leszállóláb probléma, akkor a leszállás valójában teljes siker, az ASDS daruja a rakéta mellé helyezi a stabilizáló állványokat, és kész. És mint említettem, a Falcon 9 FT már új leszállólábakkal rendelkezik, lehet, hogy az adott hibajelenség ott ne is jelentkezett volna.
Ezen kívül ne feledjük, hogy ez még a tanulási fázis, a SpaceX-nek a visszatérési kísérletek benne vannak az indítási költségben, vagyis nem veszít semmit, ha megsemmisül az első fokozat, épp ellenkezőleg, ha sikerül visszahozni épségben egyet, akkor az nyereség számukra.
Itt megint van egy kis képzavar, mert a múltkor sikeresen visszatért Falcon 9 FT első fokozatra azt mondta Musk, hogy többet az már nem fog repülni - nem tudni, miért, hiszen az már az új típus, amelyet mostantól a SpaceX használ a v1.1 helyett. Az egyik lekézenfekvőbb magyarázat az lenne, hogy a Falcon 9 FT valójában még nincs arra felkészítve, hogy újra repüljön, erre majd csak a Falcon 9 R újrafelhasználható verzió lesz alkalmas, és a mostani Falcon 9 v1.1 és FT tesztek valójában nem mások, mint... tesztek. Itt még nem cél az újrafelhasználás, csak az, hogy az újrafelhasználáshoz szükséges technológiákat kifejlesszék, ide értve az irányítórendszert, a megbízható leszállólábakat vagy az ASDS leszálló platformokat.
Ha innen nézed, a SpaceX a létező legpragmatikusabb utat járja, hiszen számára a kudarc is hasznos, abból is tud tanulni. Ráadásul mindezt teszik a lehető legolcsóbban a piacon, vagyis lassan már mindenki velük számol a piacon. Az európai kommunikációs cégek is elkezdtek átpártolni a SpaceX-hez, főleg, hogy jön a Falcon Heavy, amely már Geostacionárius pályára (~36 ezer km, amely folyamatosan a Föld adott pontja felett kering) is komoly tömeget (több műholdat) tud majd felvinni. Ez roppantul fáj az ESA-nak, mert eddig ezen a piacon az Ariane-5 elég jó megrendelésekkel büszkélkedhetett. Csakhogy a cégek szétteszik a kezüket, hogy ha az ESA 60 millió dollárért adná az Ariane-5 indításokat, akkor őket választanák - csakhogy inkább 200-220 millió dollár körüli összegért adja. A piac meg így működik.
Szóval én úgy látom, hogy a Elon Musk nem ok nélkül vicceli el még a kudarcba fulladt leszállásokat is. És nem ok nélkül nincs itt terv sem bonyolult, de látszólag biztosabb megoldás a fokozatok stabilabb befogására... -
#3997
én azon gondolkoztam, hogy nem lehetne valami jobb leszállóplatformot tervezni? pl egy hengerbe szállna le, ahol már az ereszkedés végső fázisában kinyúlnának karok, hogy stabilizálják a rakétát, és amikor kikapcsol a hajtómű akkor zárnának a karok végleg rá. így ha a láb össze is omlik, legalább nem dől el és robban fel. ok valszeg a hajtómű elgörbülne mert nem erre a terhelésre van tervezve stb, de akkor is ez a robbanás a legrosszabb ami történhet sztem. ha nem is akarnak egész hengert építeni, megoldható lenne 3 fektetett oszloppal amik felállnának amikor már jó helyen van a rakéta és arról jönnének ki a karok amik stabilizálják a rakéták pozícióját. természetesen nem sablon kart képzeltem el, hanem alkalmazkodókat amik olyan hosszúra nyúlnak hogy épp elérjék a rakéta testét. tudom elég merész elképzelés. -
#3996
Mindig kell egy B-terv. :) Ha pl. a platform nem elérhető, viharos az idő, stb.. Majd az idő eldönti, egyelőre nem nagyon látunk bele a fejükbe. -
#3995
Ja, hogy a tetszőleges pálya esetén optimalizálható az üzemanyag felhasználás, tehát a hasznos teher. -
#3994
Nem, a leszállás után a rakétafokozatot természetesen kiviszik a partra, onnan pedig a SpaceX valamelyik hangárjába szállítják átellenőrzésre.
@Petruz: Azért a Vandenberg-i leszállási pont mást vetít előre szerintem. Feltehetően arra játszanak, hogy elég üzemanyag-tartalékot képezzenek arra, hogy az első fokozat az indulási pontnál lévő leszálló pontra tegye le magát. Az ASDS-ekre ekkor is szükség lesz, ugyanis a következő lépcsőfok az lesz, hogy a második (illetve majd a Falcon Heavy esetén akár a harmadik) fokozatot is visszahozzák irányítottan a légkörbe, és leszálljanak vele. -
#3993
A tengeri leszállásnak van még egy jó oka: a platformot oda tudják manőverezni a visszatérési pálya alá, ergo kevesebb üzemanyagot kell elhatárolniuk erre a célra. (Másrészt az is lehet, hogy ha mégis gebasz lenne, ne veszélyeztessen lakott területet, vagy ne gyújtson fel erdőket, prériket.) -
#3992
Ez így jól hangzik, de nem kell a rakétát ellenőrizni és szétszedni legalább részlegesen, mint az SS-t? Ezt ott a tengeren van akármelyik leszállóhelyen megcsinálják...? -
Sequoyah #3991 Azert eleg jo sejtesek vannak arra, hogy hol alakulHAT ki az elet. Szerintem a legtobb tudos arra fogadna, hogy viz alatti vulkanikus teruletek kornyeken fogjak megtalalni. Ilyen pedig mar a naprendszeren belul is tobb van.
Jo kerdes persze, hogy ezen kivul milyen egyeb, szamunkra teljesen ismeretlen, es a mienktol totalisan eltero modon alakulhat ki elet.
-
#3990
Tehát a kozmuikus sugárzás okozta random hibákat a mennyiséggel szűrik ki és inkább nagyobb teljesíményű gépeket használnak, nem 386 alapúakat, mint anno az SS?
Az már rég volt, amikor 386 alapú CPU-kat használtak erre, manapság inkább dedikált rad-hardened számítógépeket használnak az avionikában is.
Miért erőltetik a tengerre leszállást? A bárhonnan indíthatóság miatt?
Az egyetlen eddigi sikeres visszatérés esetén a nagyobb teljesítményű Falcon 9 FT változatot használták, viszonylag szerény (~2 tonna, plusz a műholdakat kibocsátó szerkezet tömege) hasznos teherrel (11db Orbcomm műhold, amelyek csak 172kg-osak egyenként). Ezek mellett is csak az indítás előtt dönttek arról, hogy Floridában szállnak le az első fokozattal, állítólag az időjárás és az egyébb változók miatt. Tehát az is eredetileg a tengeri kiszolgáló platformon szált volna le.
Tehát az, hogy Floridában, szárazföldön szállhasson le első fokozat, az csak nagyon speciális esetben opció.
A jövőben nem tervezik úgy alkalmazni, hogy máshol száll fel és le?
Két opció van mindkettőre, a Vandenberg-ről és a Cape Canaveral-ről szállhat fel Falcon 9-es. A Vandenberg-et eddig főleg a Polár pályákhoz használták, illetve a Falcon Heavy-k is onnan indulnának majd. Két új indítási opció lesz, az emberes (NASA megbízásos) repüléseket a Kennedy űrközpontból indítanák majd, illetve épül egy csak kereskedelmi megrendeléseket kiszolgáló bázis Texasban, Brownsville mellett.
Leszállás per pillanat a tengeri platformra (ASDS, Autonomous Spaceport Drone Ship) és a Cape Canaveral-i Landing Zone 1-re lehetséges. ezen kívül elviekben már kész van a Vandenberg légibázison is egy leszálló pont, és feltehetően a Texas-in is kialakítanak majd erre egy pontot.
Nem igazán értem, hogy mi előnye van az újrafelhasználható rakétának, a hasznos terher igencsak csökken adott kg rakétra vetítve fajlagosan...
Pedig korábban már volt szó róla. Most ~60 millió dollár egy Falcon 9 v1.1 indítás ára, ebből az üzemanyag mindössze pár száz ezer dollár. A SpaceX állítása szerint a Falcon 9 v1.1 maximális teherbírásának 30%-át "visszatartja", vagyis ennyivel kevesebb képességget "vall be" az ügyfeleknek, és a fentmaradó tömeget arra használja, hogy a Falcon 9 v1.1 első fokozatának visszatérő tesztjeit megcsinálhassa. Itt van egy kis matek probléma, mert több olyan repülésnél is nem történt visszatérési kísérlet, ahol elviekben bőven lett volna biztonsági tartalék, de persze lehet, hogy inkább csak az ütemtervbe beillő indításoknál kísérleteznek vele.
Arról, hogy mennyire is csökkenne le egy Falcon 9R (Reusable) indítás ára, nincs még pontos info, de volt említve 7 millió dollár körüli ár, és 500$/kg @ Leo ár is (utóbbi 13 150kg-os hasznos teher esetén 6 575 000 dollárt jelent). Ez azért közel 10x árcsökkenés a jelenlegi árakhoz képest, ami nagyon brutális szint. Ha csak a fele valósul meg, akkor is megéri foglalkozni vele, hiszen a Falcon 9 FT így is a legolcsóbb nyugati hordozórakéta, csak az Orosz vetélytársak közül van egy-kettő, amelyik versenyképes, de ott is egyre csak nőnek az árak. A Szojuz-2-1a és b ára mentek fel szépen, szóval már nem olyan vonzóak, a Proton-M ára 100 millió dollár fölé kúszott kereskedelmi megrendelésekre, az Angara A5 indítási költésge most még ~120 millió dollár körül vannak (~20%-al a Proton-M felett), és csak 2025-re ígérik, hogy a Proton-M alá érnek ~30%-al. A Szojuz frissitésen túl készül egy hasonló méretű 'Főnix' nevű rakéta is, mindkettő ~9 tonnás hasznos teherrel (árakról nincs infó, de a Főnixtől azt várják, hogy 50 millió alatt legyen per indítás). Az ESA versenyképessége is leginkább a Szojuz-nak és a Vega-nak köszönhető, pontos árakat nem mondanak, de 2016-ra összesen 12 indítást terveznek (6x Ariane-5, 3x Szojuz és 3x Vega) és ezért 1.4 milliárd eurós bevételt tesznek zsebre (~116 millió euro per indítás).
Ha a SpaceX valóban elhozza 2020 körülre a ~7 millió árakat, kvázi letarolják a piacot, mivel még csak fejlesztés alatt sincs olyan rendszer, amellyel ez versenyezni tud (a Blue Origin az egyetlen, amelynél ilyesmit látni, ám ők eléggé titkolódzos fajták)... -
#3989
Tehát a kozmuikus sugárzás okozta random hibákat a mennyiséggel szűrik ki és inkább nagyobb teljesíményű gépeket használnak, nem 386 alapúakat, mint anno az SS?
Miért erőltetik a tengerre leszállást? A bárhonnan indíthatóság miatt? A jövőben nem tervezik úgy alkalmazni, hogy máshol száll fel és le? Nem igazán értem, hogy mi előnye van az újrafelhasználható rakétának, a hasznos terher igencsak csökken adott kg rakétra vetítve fajlagosan...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.01.18. 10:21:44 -
#3988
Egyébként alaposan megy a fórumokon a tippelgetés az indok és a körülmények körül.
Tudni kell, hogy ez egy Falcon 9 v1.1 változat volt, ebből még egy sem tért vissza teljesen sikeresen.
Az eddigi egyetlen sikeres visszatérés két okból is eltért a maitól: egyfelől Falcon 9 Full Thrust (FT) verzió hajtotta végre, illetve az ugye szárazföldön lett végrehajtva.
Eleddig kétszer történt olyan, hogy a láb rögzítése nem volt megfelelő, és az egyik hozzászóló szerint az az FT verzió lába már áttervezett, tehát lehet, hogy az FT sikeresen leszállt volna már. Ez jó hír, mert annyit tesz, hogy a fellépő hiba olyasmi volt, amit már valójában megoldottak.
A NASASpaceflight fórumán egy ürge érdekes adalékot is tett hozzá, azt írja, hogy a DC-X esetében majdnem egy millió (akkori) dollárt költöttek a megfelelő leszállóláb kifejlesztésére (ugyebár ott az egyik leszállóláb nem nyílt ki, és ezért dőlt fel a DC-X), de már nem került ott alkalmazásra. Később átment a részben DC-X-es tapasztalatokra épülő Rotary Rocket céghez, ahol a DC-X féle leszállólábat használták fel végül is, és bármilyen esetben, bármilyen körülmények között ki kellett nyílnia és rögzülnie kellett.
![]()
A Rotary Rocket Roton makettje, az említett leszállólábakkal
Egyébként találtam más érdekességet is, a SpaceX nem használd Rad-hardened (sugárzás ellen megerősített) elektronikai komponenseket, hanem hagyományosabb elektronikát használ, viszont többszörös biztosítással, ahol a számítógépek egymást ellenőrzik. Ha valamelyik számítógép eredménye eltér a többiétől, akkor azt a számítógépet újraindítják, és addig a maradék számítógép ellenőrzi egymást (és dolgozik, persze). A szövegek szerint ~10x annyiba kerülne ennél a megoldásnál a Rad-hardened számítógépek alkalmazása, és ráadásul azok számítási teljesítménye messze elmarad a SpaceX által használt megoldásnál. -
#3987
Ha jól értem a lábat rögzítő támasztó szerkezet záró eleme nem zárt vissza fagyás miatt. -
#3986
ezt úgy kell érteni a jég miatt rideg maradt az anyag és elpattant? -
#3985
Falcon lands on droneship, but the lockout collet doesn't latch on one the four legs, causing it to tip over post landing. Root cause may have been ice buildup due to condensation from heavy fog at liftoff. -
#3984
a landolás másodpercei
laikusként, első ránézésre én azt mondom, hogy a lábat kell újratervezni. nagyobb alátámasztást adni amin nehezebben esik kívül a súlypont. talán olyat ami hidraulikus csillapítással dolgozik. a mostaninál is úgy néz ki nem az alátámasztási felülettel volt baj, hanem gyenge volt a lába és elgörbült. -
Pares #3983 Mondjuk a Földön a maihoz képest teljesen más körülmények között alakult ki az élet (ha ez egyáltalán itt történt), sőt eleve a ma tapasztalható földi körülményekért részben az élőlények a felelősek. Ebből kiindulva szerintem valószínű, hogy nem a mai Földhöz hasonló bolygón fogjuk megtalálni az élet első nyomait...
Utoljára szerkesztette: Pares, 2016.01.17. 22:14:48 -
#3982
Nem sikerült -
fonak #3981 Úgy néz ki nem sikerült. Bár úgy tűnik nem tudják biztosan, lehet szétcseszte a rakéta a kamerát is:) Azt mondták 45 perc múlva jelentkeznek, hát azt nem várom ki.
u.i. a leszállásra értem, persze
Utoljára szerkesztette: fonak, 2016.01.17. 20:08:09 -
#3980
Ma 19:42kor újabb SpaceX launch. Ezúttal dron hajóra próbálják meg a leszállást megint -
#3979
Amennyire én a visszajelzéseket eddig olvastam, HC űrmániásnak kicsit csalódás az egész. A 'giroszkóp' és az szimulátorok poénosak, de kilométeres sor áll mindig ott. Némelyik kiállított űrkaszula (makettje) annyira elnagyolt, mintha a sufniban dobták volna össze tegnap éjjel. Összeségében én kicsit kiábrándultam most belőle, pedig meg akartam én is nézni... -
Pares #3978 
-
#3977
A KIC 8462852 körüli üstökösfelhő léte erősen megkérdőjeleződött... -
#3976
Ismét víz szivárgott egy űrséta során a sisakba. -
#3975
(Ide is, hátha valaki nem veszi észre a főoldalon a partner listában.)
Megnyílt a NASA űrkiállítás a Millenárison. -
#3974
És igen, a Sierra Nevada addig küzdött, amíg beválaszották a Dreamchaser-t harmadiknak a CRS-2-be, az Orbital ATK (Cygnus) és a SpaceX (Dragon) mellé...
A CRS-2 2019-től 2024-ig szól, és mindhárom nyertes cég egyenként legalább 6 küldetésre kap megbízást. A további küldetéseket az igényektől, lehetőségektől, és a járművek képességeitől (figyelembe véve, hogy mekkora tömeget tudnak felvinni, mennyit tudnak visszahozni, stb.) függően.
A hír a NASA oldalán.
A háttér annyi, hogy a ISS-re személyszállítással foglalkozó CCDev-be eredetileg a DreamChaser-t kiszelektálták az utolsó körben, így a két nyertes a Boeing (CST-100) és SpaceX (Dragon V2) lett. A Sierra Nevada megtámadta a döntést, ami miatt hónapokig állt a kifizetés (a munka csak rövid ideig), de végül 2015 januárjában a GAO a Sierra Nevada ellen döntött, és így végleges lett, hogy a DreamChaser kiesik a CCDev-ből (az indoklás szerint a Sierra Nevada valóban olcsóbb ajánlatott tett le, de a Boeing CST-100 javaslata volt a műszakilag legkidolgozottabb, legalaposabb).
A cég azonban tovább lobbyzott és küzdött, és egy személyzet nélküli, extra műszaki modullal felszerelt, pilóta nélküli DreamChaser-el agresszíven pályáztak a CRS-2-re. Időközben két lényegi csapásirányuk volt, a StratoLaunch-al megegyeztek abban, hogy a StratoLaunch hordozórakétája lesz a DreamChaser egy kisebb változatának (ahhoz az eredeti DreamChaser túl nagy és nehéz lett volna, hogy azt el tudja juttatni LEO pályára), a másik pedig az, hogy a német OHB céggel közösen egy, az ESA részére propagált DreamChaser változatot dolgoztak ki, ez a DreamChaser 4 EU (röviden DC4EU) néven fut jelenleg is.
A CRS-2-re benyújtott pilóta nélküli DC változat felhajtható (csonka)szárnyakkal rendelkezik, hogy beférjen az 5 méteres átmérőjű áramvonalas kúp alá (ami az Atlas 5 és az Ariane 5 rakétákat feltételezi hordozórakétának - noha a SpaceX Falcon 9-es 5.2 méteres áramvonalas kúpjába is elférne). 5 tonna terhet képes túlnyomásos belső terében felbinni, 500kg-ot pedig túlnyomás nélkül. Visszaúton a leválasztható műszaki moduljába maximum 3,25 tonna hulladékot tud a légkörben elégetni, illetve a géptestben 1,75 tonnát visszahozni, maximum 1.75G fellépő gyorsulás mellett.
![]()
A CRS-2 másik két nyertese a már CRS-1-ben is szereplő SpaceX Dragon (feltehetően a V2 változat) és az Orbital ATK Cygnus űrhajója. A vesztese a Boeing, amelyik a CST-100 teherváltozatával pályázott. -
#3973
Elsőre még azt se tudjuk, hogy miként lehetne meghatározni az "élet" fogalmát (főleg, hogy nincs túl széles mintaállomány, amiből szabályokat lehetne meghatározni).
Másodikra egyelőre a sajátunkon kívül nagyon sok jóindulattal se jártunk túl sok másik égitesten, főleg nem olyan műszerekkel, amik elég hatékonyak ilyen jellegű kereséshez - ráadásul azoknak az égitesteknek elenyésző területét vizsgálták át. A felszín alatt meg gyakorlatilag sehol se voltunk.
Tehát jelenleg kb. azt tudjuk, hogy a miénkhez hasonló fejlett élet (pláne civilizáció) nem látszik látványosan a bolygók és holdjaik felszínén. -
gombabácsi #3972 mondjuk eléggé úgy néz ki hogy a naprendszer sok égiteste közül csak itt van élet... -
#3971
Egy tudós szerint az ismert "Wow!" szignált egy éppen arra elhaladó üstökös okozhatta. Abban az időben és helyen, amerre az antenna nézett, kettő is volt, és a napsugárzás a csóván keresztülhatolva felbontotta a vizet, ami a megjelenő erőteljes hidrogén vonalat okozta. Mások egyelőre óvatosan fogadják az elméletet, szerintük ilyesmit már azóta is tapasztalnunk kellett volna, de eddig nem történt meg. Mivel mindkét üstökös visszatér 1-2 éven belül, a tudósok ellenőrizhetik - vagy cáfolhatják - a felvetését. -
#3970
ebből láttam már valamelyiket, de a vicces zene ellenére úgy olvastam mellé a sztorit, hogy elég parás volt a szitu, megsérült-e a szkafander stb :) -
#3969
-
Sequoyah #3968 Valami hasonlo lehet most a kvantumfizikaval, hurelmelettel es a 4 ero egyesitett elmeletevel is. Bonyolult es sehogy sem jon ki a matek hogy minden szempontbol jo legyen. De megfelelo "koordinatarendszerbe", nezopontba athelyezve lehet nagyon is egyszeruve es nyilvanvalova valik minden. De mi is lehet az a nezopont...:) -
Pares #3967 Most a földönkívüli élettel is bizonyos értelemben a geocentrikus világképnél tartunk :) Egyelőre a Föld különleges, aztán majd kiderül, hogy mégsem :)
