10000
-
Pares #5700 Eddig ilyet csak mesékben meg sci-fikben lehett látni, még mindig megdöbbent, hogy ez már a valóság.
-
#5699
Nem szabad számadatként kezelni ebben maximálisan igazad van, meg mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük a balesetet, de nem szabad túlságosan kényelmesedni sem. Persze presztizz győzelemért nem éri meg az emberi életet kockára tenni, de attól még nem jó abba sem esni, hogy eddig biztosítjuk még nem indul el.
Szerintem bele kéne számolni azokat is akik induláskor haltak meg nem kimondottan csak akiket linkeltél, úgy azért több az áldozat, de nem gondolom hogy értelmetlen lett volna a haláluk. Nem akarom relativizálni, de hogy viszonyul pl a tesztpilóták halálához? Azok közül hányan adták életüket? Biztosan magasabb a szám és valamennyire azért kisebb célért haltak meg úgy vélem. Végső demagógiát megengedem magam és vegyük bele mondjuk az autóbalesetben meghaltak számát és, hogy az mennyire értelmetlen az előző 2 példához viszonyítva. Inkább költői kérdések ezek, hogy árnyaljam a képet. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#5698
Gondolom a Von Braun által 1969-ben elképzelt megoldását keveri ide.
Az 1969-es tanulmányban von Braun 5 db Saturn V-25(S)U verzióval juttatta volna a fel a két Mars-űrhajó (négy Nerva-hajtóműves 'Nuclear Shuttle' modul plusz a lakórész) részelemeit. Ez a Saturn-V változat harmadik fokozatként egy Nerva-hajtóműves egységet használt volna, indítások pedig négy, egyenként 544 tonnás szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta segített volna. Az indulótömeg 6 439 tonna, a hasznos teher LEO pályára 248 tonna.
![]()
Saturn V koncepciók, a bal szélső volt javasolva az 1980/81-re tervezett NERVA-hajtóműves Mars utazáshoz
![]()
Saturn V koncepciók, a középső a Saturn V-25(S)U
![]()
A "Nuclear Shuttle", amely a Hold és Mars utazáshoz volt elképzelve, ennek az elemeit vitte volna fel a Saturn V valamelyik változata -
#5697
Saturn V a Marshoz...?????? Ez honnan jött?
A holdkompnál is komolyan játszadoztak a tömeggel tudtommal. hogy a Sat. V képes legyen eltolni a Holdig a szervíz modullal.
A Marhoz a hasznos tömege legfelebb 5-10 t lett volna. Totálisan elégtelen.
LEO pályára tudott kb. 80 tonnát asszem, tehát egy nagyobb űrhajó összeszereléséhez is tucatszám kellett volna indítani. Pénz nem volt erre....
A kommentjed többi posztjai mezei álomvilág. Amíg rakéta technikai ilyen kurva drága - és nincs semmi oka, hogy olcsóbb legyen - és 1% körüli végzetes meghibásodási arány van addig tömeges űrturizmusról álmondni a realitásoktül való teljes elszakadás csalhatatlan jele....
Még ma olyan drága az űrutazás, mintha egy autó 20 misibe kerülne, akkor nem sokan autóznának a világon..
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.20. 10:26:57 -
#5696
Tudom, hogy szövevényes az egész, de nem a kifogásokat kell nézni hanem a célt, mint Braun, ő a Saturn V.-t a Marshoz tervezte, ez volt az álma, miután lefújták a programot, lelkileg nagyon megviselte.
Jajj. Hol is kezdjem.
Nem kifogásokat kell keresni, de valakinek pénzelni kellett Von Braun álmait. Az volt az iszonyatosan nagy szerencséje, hogy a szovjetek az R-7 rakétára építkezve eljutottak a világűrbe, és a verseny miatt az amerikai döntéshozók a "gyors és piszkos" megoldást, a rakétákat választották.
Ez viszont alátett a légierő és a NACA / NASA eredeti terveinek, amely alapvetően űrrepülőgép-szerű világűrbe jutást vizionált az X-15 által elindult úton. Az Apollo utáni STS (Space Transportation System) rendszer visszatért volna ebbe az irányba az űrrepülőgéppel, de különféle okok miatt ez is zsákutca lett sajnos.
![]()
Korai űrrepülőgép-elképzelés, ahol egy indító-repülőgép hátáról indul az űrrepülőgép
Másodszor Von Braun a célnél nem törekedett az olcsóságra. Számára az Apollo-program azért volt vonzó, mert szinte korlátlan pénzügyi támogatást kapott. Amíg senki se kérdezte meg, hogy mennyibe is kerül egy Saturn V., addig jó volt a dolog. De ha a Mars-utazást Saturn V.-re akarták volna építeni, abba belerokkant volna a NASA. Pont ezért viselte meg Von Braun-t, mikor félreállították. Csakhogy korábban miatta és a Saturn / Apollo miatt hasonlóan félreállítottak egy másik nagy rakat embert, akik nem értettek egyet Braunnal (robotszondák pártolói, űrrepülőgép-alapú technológia pártolói, stb.). Örült a népszerűségnek és hatalomnak, amit a Saturn / Apollo alatt megkapott, de nem volt képes átlátni, hogy a további lépés nem kivitelezhető az adott költségvetési helyzetben.
A pénz amit kapott a NASA fel lehet fogni lekenyerezésnek is, csúnya hasonlattal, a hülye-gyereknek adnak egy csokit csak ne álmodozzon tovább.
Fordítva. James Webb eléggé levert volt, mikor Kennedy megígérte a Holdraszállást, miközben még rendes föld körüli pályára sem állt egy űrhajójuk sem. Nem a NASA kérte ezt az álmot, ezt a "mocskos politika" tűzte ki neki. Pont az volt a NASA problémája utána, hogy miután elérték a célt, a politika elzárta a pénzcsapot, és így az álmodozások helyett realistán kellett volna nézniük... Ez több okból sem sikerült...
Emberáldozathoz, ha nem lett volna a II. világháború, itt tartanánk, Von Braun az USA-nak dolgozott volna (?), sok tíz millió ember halt meg ezért a "végkifejletért".
Megvolt az amerikaiak saját rakéta-zsenije, Robert Goddard. Csakhogy neki senki sem adott akkora erőforrásokat a kísérletekre, mint amennyit Von Braun kapott a náciktól. Ha nincs a II.Vh, akkor feltehetően a rakétatechnológia 40-50 éves lemaradásban lenne...
Manapság más a felfogás, így meg úgy az emberek biztonsága, akik ezt hangoztatják pár ezer kilométerrel arrébb a hadseregüket küldik más emberek legyilkolására, nekem kicsit álszent dolognak tűnik.
Vietnamban még úgy küldték a katonákat, hogy nem volt rendes ballisztikai mellényük, csak egy fegyverük, egy sisakjuk meg egyenruhájuk, kis túlzással. Ma egy katona több százszorosába kerül a Vietnami korszakhoz képest. Szóval a hadseregeken belül is többet ér már az emberélet, mint ért 50-60 éve...
Az 1-es balesete, az űrhajós kiképzésre jelentkezők mindegyike tisztában volt a halállal, de fenn lenni (manapság is) kevés embernek adatik meg, és megéri a kockázatot.
Melyik egyes? Az Apollo-1 személyzete úgy égett bent a kapszulában, hogy egy kutyaközönséges földi tesztet hajtottak végre, és az időlimit miatt két tesztet (túlnyomásos teszt, ahol nem kellett volna bent lennie a személyzetnek, és indítási teszt, ahol igen) összevontak.
A Szojuz-1 esetében pusztán politikai érdekek miatt siettették az indítást.
Mindkét esetben elkerülhető lett volt a baleset, de felesleges kockázatot vállaltak.
Egyik sem elfogadható vagy megmagyarázható.
Sajnos itt a fórumon senki nem mondhatja magáról, hogy járt odafent, ha esetleg megtörténne utána biztos más lenne a "világnézete", ahogy Dzsini írta, egyszerű hétköznapi tevékenység pl. elmenni a Titánra kirándulni.
Majd ha a világűrbe jutás költsége letörik. Mert most még mindig több ezer dollár egyetlen kg terhet Föld körüli pályára juttatni. A Titánra egyetlen kg költsége alsó hangon is több tízezer dollár, plusz az odatartó út több év...
Messze vagyunk mi még az emberes Titánra való úttól... -
#5695
Máig 3 ember halt meg "odakint. Senkinek nem áll érdekében egyáltalán kockáztatni, hogy ez a szám növekedjen.
Nincs presztizscsata. Nem sietünk sehova. Nincs miért sietni néhány ember álmodozása miatt (Musk, stb.).
Persze, nekem is nagyon tetszene, ha látnám a Marsraszállást, de nem úgy, hogy "ha már a hadseregek ölik egymást, akkor még néhány űrhajós nem számít". Mert amit te írsz, abból ez jön le. Nem szabad számadatként kezelni egyetlen emberi életet sem. -
#5694
Tudom, hogy szövevényes az egész, de nem a kifogásokat kell nézni hanem a célt, mint Braun, ő a Saturn V.-t a Marshoz tervezte, ez volt az álma, miután lefújták a programot, lelkileg nagyon megviselte.
A pénz amit kapott a NASA fel lehet fogni lekenyerezésnek is, csúnya hasonlattal, a hülye-gyereknek adnak egy csokit csak ne álmodozzon tovább.
Emberáldozathoz, ha nem lett volna a II. világháború, itt tartanánk, Von Braun az USA-nak dolgozott volna (?), sok tíz millió ember halt meg ezért a "végkifejletért". Manapság más a felfogás, így meg úgy az emberek biztonsága, akik ezt hangoztatják pár ezer kilométerrel arrébb a hadseregüket küldik más emberek legyilkolására, nekem kicsit álszent dolognak tűnik.
Az 1-es balesete, az űrhajós kiképzésre jelentkezők mindegyike tisztában volt a halállal, de fenn lenni (manapság is) kevés embernek adatik meg, és megéri a kockázatot. Sajnos itt a fórumon senki nem mondhatja magáról, hogy járt odafent, ha esetleg megtörténne utána biztos más lenne a "világnézete", ahogy Dzsini írta, egyszerű hétköznapi tevékenység pl. elmenni a Titánra kirándulni.
-
#5693
Mai szemmel felfoghatatlan az az arány, amit a holdraszállásnak adtak a költségvetésből. -
#5692
Project Orion és Nukes in space
-
fonak #5691 A kockázatkerülés miatt az állami programok nem fognak soha gyorsan haladni. Plusz az atomellenes lobbi miatt a NERVA féle hajtóművek megvalósítása is esélytelen, pedig emberes Mars-misszió szerintem nem reális nukleáris meghajtás/energiaforrás nélkül. De a zöldek miatt még az is esélytelen, hogy fel lehessen küldeni egy reaktort.
A magán programokban van talán esély, a hihetetlenül koncentrálódott vagyonoknak (Musk stb.) talán annyi haszna lesz, hogy a milliárdosok hobbiból megcsinálják azt, amit az államok már nem akarnak, őket a kockázat sem hátráltatja annyira, majd találnak űrhajóst, aki vállalja, hogy mondjuk 50% esélye van, és ha meghal, akkor úgy járt. Mondjuk mint egy hegymászó, aki a Himalájában maradt csúcshódítási kísérlet közben. Ott sem tiltják be a hegymászást ezek miatt. Atommeghajtás ellen viszont náluk is tiltakoznának, de akkor meg kell oldani anélkül, ez van. Elvileg a Musk által kitalált Mars-tervhez nem kellenek.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2017.02.20. 08:55:30 -
#5690
A Juno szonda nem fogja elérni az eredetileg tervezett alacsony keringési pályát a Jupiter körül. A tavaly októberi üzemzavart vizsgálva arra jutottak, hogy bár a főhajtómű szabályozásával tudnának valamit játszani, nagy a kockázata annak, hogy rossz pályára kerül a szonda és elveszítik. Így egyelőre marad a mostani helyzetben és az átrepülési időket figyelembe véve hosszabb időablakaik vannak adatok gyűjtésére is. -
#5689
"Az űrutazástól nem fognak kevesebbet fogyasztani az autók, nem épülnek tőle gazdaságosabb, passzív házak."
A '70-es években a Goodyear készítette a Marsra leszálló Viking szondák ejtőernyőinek rugalmas tartószálait, amelyek ötször erősebbek az acélnál. Nem sokkal később ugyanez a technológia megjelent az autógumikban is, hosszabb élettartamot és alacsonyabb fogyasztást eredményezve.
A napelem, a hőszigetelés, vagy a LED is űrtechből származik, és ezek ma már mind a gazdaságos házakban is megjelennek. -
overseer-7 #5688 Az űrutazásnak még az sem tesz jót, hogy nem kalkulálják bele a különféle világméretű gazdasági válságokat..
Az űrutazás tudomány és valamilyen szinten hobbi.. az álam, a nemzet kedvtelése.. durván fogalmazva persze.
Az űrutazástól nem fognak kevesebbet fogyasztani az autók, nem épülnek tőle gazdaságosabb, passzív házak.
Nem gyógyítja a rákot sem
De zabálja a sok pénzt.. az mellett hogy tényleg van tudományos és technológiai hozadéka.
Ha már gazdaságosan lehetne ritkafémeket űrbányászni, sok száz tonnás méretekben.
Ha mondjuk kitalálnának egy gazdaságos módszert a hold He3 izotóp hasznosítására..
akkor csak úgy ömlene a pénz, és egy új aranykor szemtanúi lehetnénk az űrutazásban -
#5687
Bocsi, de eszméletlenül összetett a kérdéskör. Szvsz még csak a felszínét is csak finoman kapargatva tudom megmutatni:
1.: A "mocskos" politika miatt kapott a NASA annyi pénzt és támogatást, hogy meg tudja csinálni a Holdraszállást. Könnyű ezt elfelejteni, pedig ha Kennedy nem hal meg, talán ő maga vonja vissza az ígéretét az Apollo-1 balesete után...
![]()
A NASA költségvetése az USA teljes (kék) és a nem-katonai jellegű (piros) költségvetésének százalékában
A csúcson az USA nem katonai jellegű kiadásainak ötödét kapta...
2.: A "Cél a Mars" marha jól hangzik, csak éppen a nyaktörő iramnak nyaktörés lett a vége. Az amerikaiak az Apollo-1 személyzetét áldozták be, mivel a szűkös határidők és a technikai nehézségek miatt másképpen nem tudták volna tartani az ütemtervet. A szovjetek is mindent beáldoztak a Holdért, az N-1 rakéta és a 7-OK illetve L-1 űrhajókat azonban képtelenek voltak rendesen összehozni. Komarov abba halt bele, hogy egy félig kész, rendesen nem letesztelt űrhajóval küldték fel, mert a szovjeteknek kötelező volt, hogy a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulójára valami nagyot durrantsanak, és elviselhetetlen volt, hogy 2 éve nem járt szovjet űrhajós a világűrben. "Szerencsére" csak Komarov esett ennek a tempónak áldozatul, az indításra várakozó, de soha el nem induló másik Szojuz és 3 fős személyzete a Szojuz-1 problémái miatt nem ment fel (eredetileg randevúzott volna a két Szojuz, majd a másodikból két fő űrsétával átszállt volna Komarov mellé, és vele tért volna vissza). Lassítani kellett a tempón, vagy úgy hullottak volna a kozmonauták és astronauták, mint a pelyva...
![]()
Komarov összezúzott, összeéget testének maradványai...
3.: "Cél a Mars"? És hogyan? Kismillió terv született, de igazából még csak egy robot-landolást sem tettek meg 1976-ig, mivel az emberes repülés élvezett előnyt, így a robotmissziók hátrányba kerültek a pénzosztásnál (ez a probléma a mai napig éles viták tárgya...). A Viking missziókig pontosan nem tudták, hogy miként is néz ki a Mars légköre (ez például azért poén, mert Von Braun első terveinél még azzal számolt, hogy sűrű légkör lesz, és így repülőgép-szerűen lehet majd beérkezni és leszállni - ha megvalósultak volna a tervei, egy csomó embert küldött volna a Marsra lezuhanni).
![]()
Braun Mars-űrrepülépei leszállásra készülnek a Vörös bolygón - a hatalmas szárnyak számításai szerint simán levitorlázást tesznek lehetővé - csakhogy a légkör a valóságban sokkal, de sokkal ritkább, mint amivel Braun számolt...
![]()
Ha pedig leszálltak, a szárnyakat leszerelik, és a géptörzset immár rakétaként használva indulnak majd vissza...
De nem hogy a Marsot alig ismerték, még kevesebbet tudtak a kozmikus sugárzásról is, így azt sem tudták biztosan, hogy milyen szintű sugárvédelemre lett volna szükségük az űrhajósoknak.
4.: A Mars-missziók nagy része a Nerva atomhajtóművek köré épült, Csernobil és Fukusima-volumenű károkról beszélhetünk, ha egy ilyen hajtóműcsoport rakétája a felküldés közben robban fel a légkörben. Csakhogy akkor még nem voltak meg azok a tapasztalatok, amiket azóta gyűjtöttünk a különféle nukleáris balesetekkel.
![]()
A NERVA radioaktív sugárzásának becslése...
5.: Nem volt tapasztalat a tartó világűrben tartózkodásról, sem a felszerelés, sem a legénység terén. Nem voltak hosszútávú tapasztalatok a szkafanderek, személyi felszerelések, egészségügyi szükségletek terén. Még ma is csak sok dolgot találgatnak az űrorvosok úgy, hogy több évtizedes tapasztalat van már a Föld körül keringő űrállomásoknak hála. 2013-ban egy olasz űrhajós csaknem megfulladt űrséta közben, mert szivárogni kezdett a hűtővíz a sisakjába, és mire visszaért, másfél liter folyadék volt a sisakjában...
![]()
A 2013 júliusi űrséta során történt vízszivárgás kivizsgálása az űrállomáson - víz a zárt sisakban...
Tömören: lehet, hogy sokkal előrébb lennénk, de megfizettük volna az árát. -
#5686
Én arra az ötven évre gondolok, mióta nem járt ember a holdon, meg(le)törték a lelkesedést, fejlődést. A mocskos politikának köszönhetjük, sokan Nixon-t hibáztatják ezért, a 13 majdnem végzetes repülése után berezelt, és a "cél a Mars" helyett az űrrepülőgépet választotta. Akkor sok fiatal azt hitte, biztos volt benne, hogy 10 éven belül a Marsra is eljutnak, hát jól keresztbe tett a sok buta nagy hatalmú ember.
Átérezve az akkori helyzetet, alig nyolc év alatt szinte a nulláról indulva a Holdra jutottak, ezek az alapok már "megvannak", azóta csak megy a szarkavarás, mert sokba kerül meg értelmetlen. A technikai háttérből egy apróság ami megragadt bennem, ha jól emlékszem az Apollo programban egy 64 kb memóriával rendelkező szoba méretű számítógép volt az "agy", milyen mosolyt csalhat ez sok ember arcára most.
-
Garga Pitic #5685 CRS-10 Falcon 9 leszállás, drón kamera nézetből -
#5684
Flight-Active Cores (8db): Ezek azok, amelyek a jelenleg ismert első fokozatok közül felhasználhatóak / készek. Itt vannak azok a fokozatok is felsorolva, amelyek már visszatértek, de újra felhasználhatóak.
A nyolcból egy ma indult, kettő az indítás végső stádiumában van (az Echostar-23 és a SES-10 indítására készülve), ebből a SES-10-et indító rakéta ugyebár most fog másodszor indulni.
Kettő az indítás előtti előkészítés fázisában van, mindkettő McGregorban, a fokozatok tesztelésénél használt bázison. Ebből az egyik valószínűleg Falcon Heavy "booster" v. "strapon" fokozat.
További három fokozat van, amelyik sikeresen visszatért, és ellenőrzésre / javításra várnak.
Inactive Cores: (6db) Itt két teszt-fokozat van felsorolva (Grasshopper és F9 Dev2), illetve itt van a két első sikeresen visszatért fokozat felsorolva, amelyek közül az egyik kiállítási példány lett, a másik pedig tesztelés után szétbontotják, hogy alaposan átvizsgálják.
Van további kettő, amelyik nem repült, és a Falcon Heavy előkészítés / tesztelés feladatára szánnak, ezek sose fognak repülni, csak a műveletek kidolgozásához használják fel őket.
Lost Cores: (24db) Értelemszerű, a felhasznált és megsemmisült fokozatok. -
#5683
Tehát ha jól értelmezem a 8-ból 6 már repült és valamikor márciusban fog először újrafelhasznált fokozat repülni. Ha az megvolt akkor már csak 1 marad ami még július előtt szintén elindul és az év 2. felében már csak újrahasznosított fokozatok indulnak. Tetszik a terv ahhoz már nem kell sokat várni. -
#5682
Az összes ismert Falcon 9 "core" (vagyis első fokozat) adatai megtalálhatóak a SpaceX Reddit közösség Wiki oldalán.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.19. 18:57:58 -
#5681
A Holdraszállást szüleim Lengyelországban nézték egy vendéglőben - mindenhol ki voltak rakva a tévék még ott is, és pontosan emlékeztek minden részletre róla.
A mi korunkból talán 9/11 ilyen, és remélhetőleg a Marsraszállás lesz nemsokára. -
#5680
Igen ezek pozitív hírek és jól is jönnek mert kicsit lehangolt, hogy jövőre mégsem próbálnak Mars leszállást. Igaz tudta mindenki, hogy tarthatatlan határidőket szabtak maguknak, de én reménykedtem. 2020-ra is nagy csoda lesz azért.
Addig meg lehet a Dragon teszteknek örülni ahogy mondod és hamarosan már az összes első fokozat újrahasznosított lesz :) Hány első fokozatuk van és abból hányat lőttek ki? Amike megsemmisültek azt nem kell listára venni, nem válaszolja meg ami érdekel, hogy kb mikortól lesz csak újrafelhasznált fokozat indítás. Bár simán gyárthatnak még újakat is közben, de mégis lehet már látni, hogy mikorra fogynak ki.
dimre ez esetben Dzsinivel kell, hogy egyetértsek. Ráadásul azt nem kalkulálod bele, hogy manapság már nem olyan könnyen követhető a nézettség, mert megnézed a hivatalos streamet az oké, de az internetnek köszönhetően milliónyi tükör van és nem adhatod hozzá mindet. Vagy azokat akik alvás után a hírekben nézik meg már, pedig az is számít, mert az Apollot sem mindenki látta élőben. Meg valljuk be a Holdraszállásnál mindenki tudta, hogy így vagy úgy, de be fog kerülni a történelem könyvekbe, persze, hogy mindenki ahogy tudott részese akart lenni. -
#5679
Viszont kicsit lehangol az emberek érdektelensége, a nézettségre gondolok 110e alatt volt, jó persze náluk még reggel van és alszanak (?).
Ez olyan, hogy egy reptéren se állnak az emberek tátott szájjal, hogy nézd, fel- és leszáll egy repülőgép.
Az Apollo idejében világszenzáció volt egy indítás, főleg, hogy a szovjet indításokat sose közvetítették élőben.
Végre történik valami jó, amit nem nyomott el a bürokrácia, politika, a lassan ötven éve tartó egy-helyben topogás végre elindult egy jó irányba.
Eőeőeőeeee.... Anno a COTS program indításánál ott volt a 'D' igény is, vagyis a kereskedelmi emberes űrrepülések igénye az ISS-re. Arra akkor és ott nem volt pénz, mert hát erre ott van az Orion. 5 év késéssel indulhatott el a CCDev....
![]()
-
#5678
Az lenne a legjobb, ha egy indítás már egy vállrándítást se érne, mert annyira hétköznapi, természetes, biztonságos, olcsó és egyszerű lenne.
Amíg nézni kell, addig ritkaság. -
#5677
Laikus szemmel, örülök, hogy sikerült, megint léptünk egy picit a fejlődés létráján. Viszont kicsit lehangol az emberek érdektelensége, a nézettségre gondolok 110e alatt volt, jó persze náluk még reggel van és alszanak (?). Annak idején az Apollo startjait milliók bámulták, hallgatták, ennyire közömbösek lettünk a "jövőnk iránt", tudom kis lépés, de akkor is lépés. Végre történik valami jó, amit nem nyomott el a bürokrácia, politika, a lassan ötven éve tartó egy-helyben topogás végre elindult egy jó irányba. Öröm volt hallani a háttérben az emberek ujjongását, remélem sokszor lesz még okuk rá, büszkék lehetnek magukra. -
#5676
Nagyon durva az egészben az első fokozat visszaszerzése, ráadásul szárazföldre és közben az, hogy ez az utolsó újonnan gyártott Cargo Dragon kapszula. Az előbbi azt jelenti, hogy hamarosan jelentősen olcsóbban indíthatóak (ha csak a konzervatív ~20 millió dolláros megtakarítással is számolunk, az is félelmetes), plusz ráadásul a Dragon lehet az űrsiklón túl az első űrhajó, amely újrafelhasználható... -
#5675
Érdekes már úgy nézni, mintha nem is lenne semmi, pedig pár éve még elképzelhetetlen lett volna. Olyan simának tűnik ez a leérkezés. -
kamionosjoe #5674 Indítás 15:38-kor, talán ma el is indul:
CRS-10 Technical Webcast
CRS-10 Hosted Webcast -
#5673
Nem a javításoknál, hanem az indításnál, az STS-31 missziónál. Akkor 615km volt a pályacsúcs, a javító küldetések zömmel 560-580km közötti pályacsúcsot tudtak, a legmagasabbra közülük az STS-103 volt, akkor 608km-es volt a pályacsúcs. -
#5672
Jól gondolom, hogy földtől legtávolabb Apolló küldetések után Hubble távcső javításakor járt ember az űrsiklóval? -
kamionosjoe #5671 Én is kinéztem aztán, de úgy láttam csak egyhén szürkébb lett, nem egy nagy "was ist das". Hamar le is feküdtem aztán aludni.
Utoljára szerkesztette: kamionosjoe, 2017.02.18. 18:44:13 -
#5670
Holnap helyi idő szerint 9:38-kor (nálunk du. fél 4) próbálják meg újra. -
#5669
Második fokozattal volt megint baj, kormányzást végző hidraulikus dugattyú beállt és azt vizsgálgatják. -
#5668
Mi történt ? Most ébredtem, lemaradtam a dolgokról.. -
kamionosjoe #5667 Az előzőről lemaradtam, gondoltam ezt végre látom. Ehh... :) -
#5666
Korán örültem 13 másodpercnél megszakították, majd talán holnap. -
#5665
Szerencsére nem akadályozza meg az indít-st úgy tűnik, mert van stream :) -
#5664
A SpaceX módosította a célkitűzéseit, a tavaly meghirdetett 2018-as Mars leszállásból - nagyon úgy néz ki - nem lesz semmi, most a 2020-as éveket lőtték be. A Dragon jövőre tervezett tesztje viszont nincs halasztva. -
#5663
Ehm, valami szivárog a rakéta felső fokozatából... -
overseer-7 #5662 Én úgy gondolom, hogy élet szinte minden bolygón van, ahol van légkör és számottevő nyomás, hogy a szénhidrogének ne diffundáljanak el azonnal gáz-ba.
Mindenütt van élet ahol megvannak az élet építőelemei, alapvető szénhidrogének, és folyékony katalizátor.. nálunk ez víz.
A pánspermiával egyet értek.. az extragalaktikus tér teli van DNS molekulákkal.
Az élet és halál csak nálunk.. fejlett több sejtű lényeknél érzékeny téma..
Ez alatt az egysejtű "gépek" elpusztúlhatnak.. és ha optimális a környezet.. véletlenül újra is rekombinálódhatnak és működésbe jöhetnek.. azaz életre kelnek.
Szerintem teli van DNS és RNS élő molekulákkal az interstellaris tér.. utazgatnak.. repkednek.. és bolygókat termékenyítenek meg.
A mi bolygónk is így termékenyült meg szerintem.
-
Pares #5661 Vagyis az élet alapelemei a naprendszer kialakulásákor jönnek létre, és ha egy kőzeten megfelelőek a körülmények, akkor élet is kialakul rajta. Pánspermia + abiogenezis. Lehet.
