10000
-
#5660
A holnap (magyar idő szerint) délután 4 órára tervezett SpaceX CRS-10 fellövés technikai közvetítése itt, a hosted pedig itt lesz.
Végigmegy a híreken mindenfelé, szóval azért ide is linkelem az egyik portált és a NASA JPL eredeti hírét is: szerves anyagokat (de nem életet!) találtak a Ceres felszínén is. Ezzel és a korábbiakkal együtt elvileg minden feltétel adott egy primitív életforma kifejlődéséhez. (Fontos, hogy még semmiféle bizonyíték nincs erre!) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#5659
Az altalad felsorolt bukasok a fasorba sincsennek a JWST esetleges elvesztesehez kepest.
Továbbra se látom át, mit akarsz mondani.
A NASA-t alapjaiban rázná meg a JWST elvesztése? Nem. A Columbia elvesztése sem rengette meg drasztikusan, holott ott nem tudományos értékek, hanem 7 ember veszett oda. Ott is "csak" meghúzták a politikusok, hogy 2010-ig repülhetnek az űrsiklók (nehezen értelmezhető döntés, hiszen az űrsikló alapvetően nem lett biztonságosabb 2010-ig sem, és azt már 2003-ban látni lehetett, hogy 2010-re nem lesz kész az utód). Majd ezt kitolták 2011-ig. Aztán több száz millió dollárért utána az oroszok viszik fel az amerikai űrhajósokat.
Komoly tudományos hátráltatás lenne a JWST? Nyilván, de ettől nem omlik össze semmi. Hovatovább az ITER és DEMO reaktorokkal kapcsolatos huzavonánál komolyabb tényező nincs például szerintem, amely ilyen téren mérvadó, de attól még másnap felkelt a nap keleten...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.17. 08:02:02 -
Sequoyah #5658 Az altalad felsorolt bukasok a fasorba sincsennek a JWST esetleges elvesztesehez kepest. Olyan mint ha az LHC-t veszitettuk volna el.
A fizika szamara potolhatatlan lenne, a mai egyik legfontosabb kutatasi teruleten varnak tole attoreseket. A sotet anyag, sotet energia es az univerzum keletkezese.
Ha valaki valamiert ugy dont hogy raszan meg 5-10 millardot hogy ujra megprobalja, akkor is egy teljes evtizedet vesztegetne el a tudomany. De felek tole, hogy jo sokaig nem kapnank meg azokat a valaszokat amiket varunk tole... -
#5657
Ha megalapítjuk a MCKŰ Zrt.-t, már tudni fogjuk, milyen eljárásokkal fogjuk a munkafolyamatok minőségellenőrzését javítani. 
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.16. 17:11:29 -
#5656
Kis zászlókat rá, mint a repcskinél a pin-ek. Elég feltőnő lenen úgy a hiány. -
#5655
Nézegetek utána, pl. itt, és azt látom, hogy azért vannak javaslatok.
Például a csavarokat színes jelöléssel ellátni, hogy jól észrevehetőek legyenek (illetve a hiányuk).
De olyan észrevételek is vannak benne, hogy az állami megfigyelők például ex-Lockheed alkalmazottak voltak, így inkább "hazajártak", mint "ellenőrizni". Illetve az egyik technikus észrevette a lyukakat, illetve a csavarok hiányát, de neki nem volt tapasztalata a TOC-al (a forgatáshoz használt szerelőasztalal), így munkatársai nem foglalkoztak vele. Tudni kell, hogy a 24 rögzítőcsavaron túl volt 44 másik csavar, illetve további 44 csavarnak a furata üresen, amelyek a végleges rögzítéséért feleltek a rakéta orrán lévő asztalhoz. Tehát normális esetben is voltak "üres furatok". Annyi szerencséjük sem volt, hogy miközben lemosták alkoholos folyadékkal a műhold rögzítését, az nehezen és lassabban ment, mivel a furatoknál "akadtak" a takarításhoz használt rongyok.
Akár hogy is:
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.16. 17:02:26 -
#5654
Ezekre én is gondoltam. De, hogy hogyan nem lehet észrevenni 24 db csavar hiányát, számomra az rejtély. A fotó alapján körkörsen vanak és annyira jól látható, mint pl. az autóknál.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.02.16. 16:36:01 -
#5653
Passz. Ugyan akkor nem hiszem, hogy minden esetben járható lenne például a felvázolt megoldás, hiszen nem biztos, hogy van a műholdon olyan rögzítési pont, amely adott esetben képes lenne az egész műhold tömegét elviselni.
De ha belegondolsz, a túlzott túlbiztosítás sem mindig segít, hiszen akkor ügyelni kell arra, hogy a másodlagos rögzítés végig feszes legyen (ha mégis ledől, a keletkező erők ugyebár a tömeg és a sebesség szorzatának megfelelőek - ahhoz, hogy ne legyen sebesség, nem szabad sok mozgásteret engedni), miközben túl se feszítsd, hiszen akkor meg szakító / nyíró irányú erőket hozol létre, az amúgy szilárdan rögzített műholdtestre. Plusz akkor előre ki kell dolgoznod, hogy mi az eljárás, ha a függesztésnek kell megtartania a műholdat, bármilyen állapotban, amit csak fizikailag el tudsz képzelni.
Alapjában véve nem hiszem, hogy egy ilyen műveletnél szükség lett volna másodlagos biztosításra. Ha belegondolsz, a rögzítőcsavaros megoldás feltehetően végig működött hosszú ideje, és bevált. Itt egyszerűen figyelmetlenek és felületesek voltak a munkások, az ő munkafelügyelőik és ellenőreik. -
#5652
Én pl. arra gondolok, hogy ha felülről is fel lenne függeszve biztonságilag egy ilyen cucc, akkor nem tudott volna eldőlni... -
#5651
Nem lettem volna a hibás szerelők helyében, egy egész komoly fizukimaradás lenne ha rajtuk hajtanák be :D -
#5650
Gondolom a Lockheed páros seggbe rúgással emlékeztet mindenkit, hogy az előírtak szerint hajtson végre minden egyes műveletsort (a csavarok eltávolítását dokumentálni kellett volna - nem tette meg a szerelő, a szerelőasztal elmozdítása előtt ellenőrizni kellett volna a csavarok meglétét és állapotát - ez sem történt meg). 
-
#5649
Aztarohadt... Hát ez valami elképesztő... Azóta hogyan védekeznek ez ellen? -
#5648
Pares kérdése az volt, hogy milyen következményei lennének egy JWST kudarcnak. Erre reagáltam.
Eddig is volt olyan program, amely úgy vallott kudarcot, hogy azóta sem pótolták az általa nyújtott tudományos eredményeket, ilyen volt például a Mars Polar Lander (1998) vagy a Mars Climate Orbiter is bizonyos szintig. Ebben a tudományos ágban benne van a kudarc esélye. Néha nem is kell a világűrig elmenni...
A NOAA-19 műhold egész egyszerűen leborult a szerelőasztalról, miután az egyik szerelő úgy távolított el 24 db rögzítőcsavart, hogy azt nem dokumentálta, a függőlegesbe állítást végző csapat pedig nem ellenőrizte a csavarok meglétét, és így állt neki elfordítani a szerelőasztalt, hogy függőlegesbe állítsák a műholdat... A végeredmény egy 135 millió dolláros kár, amit csak kis részben fizetett ki a Lockheed (lemondott a profitról, amit a műhold elkészítése nyújtott), a maradékot az államnak kellett állnia...
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.02.16. 15:56:18 -
#5647
Érdekes cikk az indításról és hatásairól.
Gyakorlatilag az, hogy India megjelent a kereskedelmi indítások piacán (2015 óta lehet csak amerikai műholdat indiai rakétával indítani) alaposan megbolygatja azt, nehéz helyzetbe hozva a potenciális amerikai vállalatokat (mint a Launcher One (Virgin Galactic) vagy az Alpha (Firefly Space System)). -
Sequoyah #5646 JWST miota epul es mennyibol? Gondolod gyorsan epitenek egy JWST2-t hogy potoljak az elsot? Jo esetben is 10 evrol lemarad a tudomany, rossz esetben pedig sokaig nem kapja meg azt a kepesseget amit szeretne.
Plusz megnezem hogyan kapnak utana milliardokat mas, kozvetlen haszonnal nem jaro tudomanyos projectek. -
#5645
Több, mint másfélszer annyi volt, a 191 millió csak az űrszonda volt, további 91 millió volt az indítás és további 42 millió volt félrerakva az üzemeltetésre, ennek nagy része aztán át lett csoportosítva.
Ezzel együtt ez így működik. Felhozhattam volna az emberes kudarcokat is Challenger, Columbia... -
#5644
-
Pares #5643 Na jó, de egy MCO 200 millió dollárba a JWST meg 8 milliárd dollárba került... -
#5642
Ilyesmik előfordulnak. A HST speciális eset volt két okból is. Először is mert a LEO pályán keringet, másfelől volt egy eszköz, az Űrsikló, ami pont az ilyen szervízutakra alkalmas volt. Így a hátrányból erényt kovácsolt a NASA, és megmutatta, hogy megjavítják, amit elszúrnak. Viszont számtalan példa volt arra, hogy nem tudsz javítani. A Mars Climate Orbiter mintapéldája ennek (az volt az, amelyik azért égett el a Mars légkörében, mert a fejlesztő csapat egyik fele metrikus, a másik fele birodalmi mértékegységben számolt...). Az után sem volt katasztrófális következmény... -
#5641
Élnék a gyanúval, hogy ez az Orion pártoló NASA lobby ötlete, és most az ő egyik tagjuk az ideiglenes NASA vezető.
Trump soha nem hozta szóba eddig igazán a NASA-t vagy a terveit vele kapcsolatba, viszont ahogy ebben a cikkben is le van írva, tanácsadók között ott van Musk és Bezos, tehát papíron a kereskedelmi partnerek szavat utat találhat Trump fülébe...
Tehát az Orion / SLS lobby most egy picit be lehet rezelve... -
Pares #5640 Fellövés utáni hibára gondoltam, ami mondjuk használhatatlanná tenné, mint például hogy nem csomagolódik ki rendesen, vagy a HST-hez hasonlóan valami optikai problémája lenne. -
#5639
Na, most esett be ez is: a NASA vizsgálja, hogyan lehetne felgyorsítani az SLS és az Orion projekteket úgy, hogy már a "szűz" repülésükre is űrhajósok mennének fel velük, átugorva ezzel kb. 2-3 évet. Az SLS ugyan tolódna egy évet, de akár már 2019-ben együtt indulhatnának el. -
#5638
Azok nem cubesatok lennének, hanem elég nagydarabok -
#5637
Csak a space x 4000-ret tervezett fellőni az internet miatt nem? :D -
#5636
Most írok a mostani amerikai űrhajókról. Elég meredek dolgok vannak azért. A CCDev-1 eredetileg 150 millió dollárról szólt volna, de jött egy Alabamai szenátor, és ebből 100 milliót átcsoportosított az ekkor már láthatóan lelövésre ítélt Constellation-programra. Alabamában van az egyik emberes repülésekkel foglalkozó NASA központ és az ULA rakétaösszeszerelő üzeme, ahol az Ares-V és az utód SLS-t is fejlesztik / építik majd.
Griffin és a Constellation-t támogató lobby simán kinyírta a JIMO szondát, mert a több milliárdos program túl sokat kanyarított volna ki a NASA költségvetéséből.
A laikus itt nem feltétlenül jelenti azt, hogy hülye hozzá, hanem egyszerűen a politika a közhangulatnak kell engedelmeskednie sokszor. Lásd Hubble esetét, amelynél a NASA-t iszonyú kritikák érték, és valahol jogosan... -
#5635
És itt a videó is róla. Az indítás 28:00 előtt, a siker 59:00 körül. -
overseer-7 #5634 Ez még elfogadható érték szerintem..
Ha az a szabály, hogy nem küldik fel nagyon magasra és korlátozott idő után belép az atmoszférába.
-
#5633
A kérdésben ennyire laikus nem lehet senki. Ha arról van szó, hogy legközelebb legyen-e ekkora és ilyen drága szonda/műhold, akkor az nem lehet érv, hogy a rakéta volt szar és amiatt veszett oda a szonda. Ezt még a szakközepet/gimit végezett embernek is meg kell értenie, nemhogy egy politiusnak is legyen bármennyire gyökér és hülye -
#5632
Az indítási balesetről a szonda nem tehet. Arra gondol szerintem, hogy ha felküldik és nagyon hamar meghibásodik vagy nem sikerül üzembe helyezni.
A laikusok szempontjából teljesen mindegy, hogy indítási balesetben pusztul el a műhold, avagy felküldik, és kiderül valami technikai probléma vele kapcsolatban.
Ha ezek néhány éven belül leesnek, akkor nincs baj. Ha nem, akkor nagyon hülye és veszélyesnak tartom ezt. Pont megy a vita arról, hogy a kapkodós japán módszerrel ilyen mennyiségű szeméttel szart sem lehet tenni...
Emlékszel arra, amit egy éve írtam a #4150 -ben?
Na itt a műholdak többsége 500-505km-es pályamagasságon kering, tehát ezek ~3-6 éves keringési idővel számolhat. -
#5631
Most van fent (mondjuk) 500, és mondjuk nincs baj - vegyük úgy, hogy egy ilyennek az élettartama 5 év (van, ami több, van, ami kevesebb, számoljunk évente 20%-al), és minden évben 1000 új cubesattal (akár több is, mert olcsó előállítani, és százasával fel lehet őket dobálni).
Idén felmegy 1000, és leesik az 500-ból 100, marad 1400.
Jövőre felmegy még 1000, és leesik az 1400-ból 280, marad 2120.
Utána felmegy még 1000, leesik a 2120-ból 424, marad 2696
Aztán 3156, 3525, 3820, 4056, 4245, 4396, 4517, 4613, és lassan 5000 környékén stabilizálódik. -
#5630
Ha ezek néhány éven belül leesnek, akkor nincs baj. Ha nem, akkor nagyon hülye és veszélyesnak tartom ezt. Pont megy a vita arról, hogy a kapkodós japán módszerrel ilyen mennyiségű szeméttel szart sem lehet tenni... -
#5629
Az indítási balesetről a szonda nem tehet. Arra gondol szerintem, hogy ha felküldik és nagyon hamar meghibásodik vagy nem sikerül üzembe helyezni. -
#5628
Nagyon félek én ettől a kismillió cubestattól. Idén több, mint 1000-et fognak indítani a tervek szerint. Oké, a világűr hatalmas, de alacsony LEO pályán azért lassan már cikázni kell közöttük. -
#5627
Csúszott, és kvázi megcserélték az Iridium NEXT indítással (valójában nem, hiszen az Iridium indítás Vanderbergből történt, a CRS-10 viszont Cape Canaverelről). 12.-én meg volt a statikus hajtóműteszt (Dragon nélkül, mint régen), 18.-án van tervezve az indítása.
A CRS-10 utolsó abból a szempontból, hogy ez az utolsó újonnan gyártott Dragon v1 indítás. Az ez utániaknál újra felhasznált kapszulákat indítanak.
További várható indítások:
Márcus 1.: Echostar-23 (a nagy GTO-ra juttatandó tömeg miatt nincs első fokozat visszaszerzési kísérlet)
Március TBD: SES-10 (első újrafelhasznált első fokozat) -
#5626
Az indiai űrügynökség megdöntött egy rekordot: egy indítással 104 műholdat bocsátottak fel (egy nagyot, néhány kisebbet, és 88 cubesatot) egy PSLV orrán :)
(az előző rekordot Oroszország tartotta 37 műholddal)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.02.15. 09:30:49 -
#5625
#3446 és előtte már beszélgettünk erről :) (én meg a hülye memóriám, hogy ilyesmik simán megmaradnak - konkrétan a JWST "pótlása" is felmerült)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.02.15. 09:01:59 -
#5624
Nem értem a kérdést. Milyen kudarcra gondolsz? Indítási baleset, vagy a HST felbocsátás utáni optikai problémájára?
A JWST-re épülő kutatásokra mindenképpen komoly következményekkel járna. A NASA-ra? Nem hiszem... -
kamionosjoe #5623 Az űrhajó német wikipédia oldalán 18-át írnak:
https://de.wikipedia.org/wiki/Dragon_(Raumschiff)
Utoljára szerkesztette: kamionosjoe, 2017.02.14. 23:51:23 -
#5622
Spacex Dragon CRS-10 tudunk valamit?
Úgyvolt hogy 14. Indul. Az ISS-re, de sehol semmi hír :( -
Pares #5621 Milyen hatással lenne a NASA jövőjére nézve, ha a JWST valamilyen okból kifolyólag kudarcot vallana? Gondolom katasztrofális.
