Elektromos mezővel hoztak létre fúziót

Rájöttem már mi volt az én problémám az értelmezéssel, a #103-astól már csak a bizonyítványomat próbálom magyarázni. 😉

Most akkor poénra vegyem, vagy válaszoljak is rá érdemben? <#idiota>

XALIEN irta:

"Egyébként kvantummechanika ez és egy csomó más dolog csak a "nagyon valószínû hipotézis" kategóriába tartozik"

ez mar reg nincs igy, de egy ijen allitast tevo embernek hiaba is kezdenem megmagyarazni a dolgokat.
a kvantum~ termodin. mecha. stb mar mind elfogadott tenyek melyekkel nagyon sokat lepett elore a tudomanyunk .....

De legalabb ha nem ertesz hozza akkor ugy ird hogy a velemenyed szerint nem hiszel a kvantumfizikaban. Az a baj nem erzed a mondatod sulyossagat.


Válasz:

Szívesen beszélgetek veled a kvantumfizikáról és a tudományos forradalmak paradigmaváltásairól ha gondolod. Valószínûleg ÉN nem kezdlek el sértegetni, még ha azt hiszem hogy hozzá nem értõ / naív is lennél.

Lényegileg a következõt akartam írni (valószínúleg nem sikerült teljesen megértened):
minden fizikai elmélet a valóság leírásának olyan megdönthetõ hipotézise (u.n. paradigmája) amely csak jobb / korszerûbb / több dolgot megmagyarázó elméletnek adja át a helyét. A kvantummechanika egy nagyon jól mûködõ elmélet, csak sajnos nem lehet a másik nagyon jó elmélettel, a relativitáselmélettel összeegyeztetni. Ezért várnak a fizikusok a megváltó új elméletekre.

persze hajlandó vagyok vitatkozni is, sok sikert :-)))

Sklimo és instificu, olvassátok el a korábbi hozzászólásokat :-)

Olvasd el, mit kell ezen érteni.

"a földgáz energiatartalmának" - és az ilyen pontatlan megfogalmazás nem szúrja a szemed? 😉 Kicsit más energiamennyiséget kapunk pl. a hidrogén egyszerû elégetése, vagy hidrogén-bombában való alkalmazása közben.. <#vigyor>
(Na ez csak kötekedés volt, persze poénból.)

Te biztos, hogy 109 %-ot mondtál??? bocsi, de ez hihetetlen egy aprónyit. Ha ilyen lenne, akkor valószínüleg vagy marha nagy titokban tartanák, vagy már mindenki használná, hogy energiát nyerjen belõle.

Yepp, az lesz az, a fûtéstechnológia nem erõs oldalam, de hõtannal és hõerõgépekkel foglalkoztam, ezért is olyan istenkáromlás a 109%-os hatásfok az én füleimnek (szemeimnek). Ez ugyanis annyit jelent az én értelmezésem szerint, hogy a földgáz energiatartalmának 109%-a jelenne meg a víz felmelegítésekor. Ez pedig már csak mérnökileg is elképzelhetettlen, hiszen még a 100% sem elérhetõ, lévén kismillió helyen vész el az energia. Veszteségként jelentkezik gyakorlatilag minden hõ, ami nem a felmelegítendõ vízben realizálódik, vagyis ha hõt vesz fel a környezõ levegõ, maga a kazán, de még a kéményen kiáramló fûst hõje is veszteség ebbõl a szempontból...

Nem kötekedésbõl írom, csak pontosításképp, hogy az agyban nem csak egy ütemezés van, hanem egyszerre igen sok különféle frekvencia van jelen, és ezek egymáshoz képesti aránya változik. Az adott területrõl elvezetett EEG-görbén látható hullámok frekvenciája és amplitúdója attól függ, az ott lévõ területen lévõ agysejtek mennyire egységesen vannak összehangol(ód)va. Kisebb egységekben gyorsabban tudnak mûködni, nagyobbakban lassabban. És ez folyamatosan változik. (Ebben a hangolódásban segít nekik egy háttérmechanizmus is, amit talán ilyen órajel-generátornak lehet tekinteni, de akkor ez erõs leegyszerûsítés.)

A -20 +20 pedig csak példa volt, tudom, hogy a gyakorlatban nem ilyen körülmények között mûködnek, bár vannak levegõ-levegõ hõszivattyúk is, pl. az egyszerû klímák is olyanok.
Bár ezeknél néha elõfordul, hogy visszafele kell mentetni, hogy télen a jeget leolvassza a külsõ egységrõl.
De ez csak gyakorlati megközelítés.
A fûtõértéket pedig nemcsak mérni lehet, hanem ki is lehet számolni.
Bár a kémiához annyira nem értek, de a kötéserõsségek különbségébõl levezethezõ a felszabaduló energia.
Ezért van az, hogy pl. a benzin éghetõ. Mert oxigénnel egyesülve alacsonyabb energiaszintre jut.
De úgy is meg lehet határozni, hogy elégetnek egy mol gázt, abból tudják, mennyi víz keletkezik. A víz párolgáshõje szintén ismert és mérhetõ adat, így csak hozzá kell adni.

Én ezzel teljesen tisztában vagyok, azért írtam az órajel-generátor hasonlatot.

Nem értek ehhez, de úgy emlékszem, van olyan, hogy cirko-fûtés: amikor magától (a melegebb könnyebb alapon), szívattyú nélkül kering a folyadék a rendszerben. De lehet, hogy keverem.

Á, szóval most már magától értetõdõ a telepátia? Úgy látszik, eljutott a dolgok tudományos elfogadásának 3. lépcsõfokára (kb., nem emlékszem pontosan: értetlenség - tagadás, a témával foglalkozók lejáratása, stb. - elfogadás, mint magától értetõdõ)... 😉

(Az agyhullám kifejezés nem az elektromágneses hullámokra vonatkozik, hanem a fejrõl EEG-vel elvezethetõ, sok agysejt tüzelésének átlagát adó elektromos jelekre.)

Szerintem is elég sokmindenre találhatunk magyarázatot tudományosan (ehhez néha fejlõdnie kell magának a tudománynak is néha), de nem olyan biztos, hogy mindent le lehet írni képletekben, formulakban.

A test-lélek, illetve test-tudat kapcsolatokkal mostanában inkább a pszichológusok (és kevésbé ismert rokon területek) foglalkoznak. (Anélkül, hogy azon spekulálnának, hogy mi a lélek.) Sõt, agykutató biofizikusok is kutatják a tudat és az agy kapcsolatát. (Ilyen terülteten a kvantum-fizikát is bedobó magyarázatok is elõfordulnak, bár egyelõre csak sejtés szintjén.)

Ez nagyon jól hangzik, és jó lenne, ha mindenki így gondolkodna, de a történelem azt mutatja, hogy ez nincs mindíg így. (Fõleg a magasabb poziciókban lévõk félnek a nagyobb változásoktól, felfedezésektõl. Fõleg, ha addig õk tagadták annak lehetõségét. Mert valószínû, hogy utána már nem az õ véleményükre lesznek kíváncsiak a munkaadóik.) Érdekes dolgokat lehet olvasni/látni tudománytörténeti cikkekben, könyvekben, mûsorokban ezzel kapcsolatban...

Hát, ha az elégetéskor keletkezõ hõt tekintjük 100%-nak, akkor ha elégetjük, megkapjuk a 100%-ot! 😊 (De persze ezt nem fogja tudni egy egyszerûbb kazán teljesen kihasználni, tehát az már nem lesz 100%-os.)
Szal attól függ, mit veszünk 100%-nak. Ha azt, hogy mennyi energia van benne, akkor az elégetés annak csak pici töredékét hozza ki.

Igen, van olyan, hogy falikazán. A linken, amit beraktam egy álló kazán látható. A cirko alatt nem a kombi kazánra gondoltál? Az az, ami fût és melegvizet is melegít, egy dobozon belül. 😊

Ja, akkor bocsánat! 😊

Persze, de a #89-est nem is neked írtam. 😊

Na,én is így gondolom....

Elnézést, megszokásból cirko névvel illetem a falikazánokat is (ez a szakszerû elnevezés?).

Cirko? Melegvíz-ellátásnál beszélünk "cirkó"-ról (cirkuláció), fûtésnél én ilyet még nem hallottam.

Hogy jött ki ez a -20°C és 20°C? A hõszivattyú nem csak úgy lóg a levegõben, hanem a talajba van fektetve minimum 1m mélyen (de inkább 1,5 vagy 2m), vagy ha van közeli patak, forrás, akkor abba, esetleg van egy 30m mély lyuk fúrva és oda van befektetve. Ebbõl következik, hogy baromira nem -20°C alsó hõmérsékletrõl dolgozik, hanem 2-8°C-ról és hogy egy szobában 20°C-t tartsál, ahhoz még padlófûtés esetén is legalább 35°C-ra fel kell melegíteni a víz hõmérsékletét... Azt se szabad elfelejteni, hogy akár csak 2kW-ot is adjon le a hõszivattyú, baromi sok csövet le kell fektetni a kertben, valamint hogy inkább HMV fûtésekre használják a megújuló energiaforrás ezen fajtáját, akárcsak a napelemeket.

Az égéshõnél (felsõ fûtõérték ma már inkább) valóban nem lehet több, de áruld el nekem, hogy hol a bánatban adják meg a földgáz felsõ fûtõértékét? A gázszolgálatók mind az alsó fûtõértékkel számolnak, a tervlapokon is azt adják meg.

Pont ez az! A hõ is energia csak rendezetlen. A hõerõgép/hõszivattyú is/ rendezett energia befektetése árán hoz létre rendezetlen energiát, entrópát vagy az egyik rendezett energiát alakítja át másik rendezett energiává, de mindíg megjeleneik a rendezetlen energia is.
És ez mind igaz sztochasztikus rendszereknél.

A kvantumos rendszerek, nos az viszont már más tészta: szupravezetés, szuperfolyékonyság, casimir efektus miegymás.
Ha a kvantummechanikára alapuló berendezéseinket a hõerõgépek elmélete alapján tervezüük akkor ott is csak 100%-ot tudunk produkálni.
De ott még is csak megvan annak a lehetõsége, hogy 100%-nál nagyobb hatásfokkal kapjunk rendezett állapotokat (mondjuk így).
Klasszikus fizika szerint az atom a keringõ elektronjával valódi örökmozgó, és még fel sem kell találni!!!!!!

Sokan vitatják ennek a makroméretekben való lehetõségét, csak éppen pl a casimir effektus kiváló bgizonyíték arra, hogy még is csak lehetséges.

Ilyenkor jönnek általában azzal, jó jó 100% feletti hatásfokkal mûködik (de tényleg), viszont akkor sem lehet belõle körfolyamatot csinálni így nem lehet folyamatosan mûködtetni.

Szerintem meg majd meglátjuk😉))

Ez a 109% nem más, minthogy a hagyományos kazánoknál a fûtõértéket veszik 100%-nak, itt pedig a kinyert eneriga közelebb kerül az égéshõhöz. De nem több!!
A hõszivattyúk hatásfoka pedig mindig nagyobb 100% (helyesen jósági tényezõnek hívják). Nem ritka, hogy ez több mint ötszörös. De az sem termel energiát, csak az entrópianövekedés törvényének betartásával szállít egy helyrõl egy másikra. A jósági tényezõnek viszont éppen ezért elméleti maximuma van.n=T1/(T1-T2). A hõmérsékleteket Kelvinben kell érteni, a T1 a hõleadási pont hõmérséklete, a T2 pedig a felvételi ponté. Pl.: ha kint van -20C, bent meg kell 20C, akkor a maximális jósági tényezõ:293/40. Ez így elméletileg maximum 7,32 szoros jósági tényezõ lehetne. Tehát ha a fûtéshez mondjuk 10 KW teljesítmény kell, akkor 1,32 KW fogyasztásra van ehhez szükség. Persze egyéb veszteségek is vannak, ezért nem ilyen magas a gyakorlatban a jósági tényezõ.

Akik pedig ilyen pszichés dolgokról irogálnak, azok elõbb nézzék meg, hogyan mûködik az agy. Gyakorlatilag egy nagyon nagy processzor, ami árammal mûködik, igaz az áramot kémiai szinapszisok viszik át(az embernél), de töltésmozgás van. Gyorsuló töltés pedig elektromágneses hullámokat bocsát ki. Namost van ennek egy sajátfrekvenciája(ami asszem az agyhullámokkal magyarázható, valami olyan, mint a procinál az órajel-generátor). Ha pedig valami behatás éri az agyadat, lehet, hogy megváltozik ez a rezononanciafrekvencia, és ekkor mások elméje által kibocsátott nagyon gyenge hullámok rezonanciát okoznak a te agyadban -> mint egy TV vagy egy rádió hangolása. Ha pont elkapod valakinek a frekvenciáját, elméletileg akár a gondolatait meghallhatod, vagy az érzékszerveit használhatod.
Persze ebben nem vagyok biztos, de nekem így tûnik logikusnak, én agykutató nem vagyok.

<#eljen> En is pont ezt akartam irni. 😊

"Egyébként kvantummechanika ez és egy csomó más dolog csak a "nagyon valószínû hipotézis" kategóriába tartozik"

ez mar reg nincs igy, de egy ijen allitast tevo embernek hiaba is kezdenem megmagyarazni a dolgokat.
a kvantum~ termodin. mecha. stb mar mind elfogadott tenyek melyekkel nagyon sokat lepett elore a tudomanyunk .....

De legalabb ha nem ertesz hozza akkor ugy ird hogy a velemenyed szerint nem hiszel a kvantumfizikaban. Az a baj nem erzed a mondatod sulyossagat.

Amúgy a 88as hozzászólással arra gondoltam,hogy a fizikusok szeretik ha valami szokatlan,érdekes dologgal találkoznak,kihívás számukra hogy rájöjjenek a magyarázatra,s arra hogy az adott jelenség mire lenne használható...

Valóban nem szrencsés természetfelettit emlegetni a "látható világon kívüli" dolgokkal kapcsolatban,mert pl. lásd:sötét-anyag,energia is (a Világegyetem kb.95%-a!!!) ebbe a (ma) láthatatlan kategóriába tartozik,de mégis kutatható,kutatni is kell,éppúgy mint pl hasonló "láthatatlan" dolgokat:"új fizika"/kvantumgravitáció,világmodellek (pl.húrelmélet,holografikus világmodell stb.),az agyi makroszkópikus,és kvantummechanikai folyamatok határeseteit,az agy mûködésének részleteit stb...stb.Sok kérdés van melynek érdemi kutatásáig (még) nem jutott el a tudomány (pl.lélek/túlvilág/Isten léte/nemléte,mibenléte,mûködése,leírésa/vagy leírhatatlanságának bizonyítása...stb...stb.).Én személy szerint hiszek ezen kérdések tudományos megközelíthetõségében,abban hogy nincs külön egy megismerhetõ és egy "természet feletti világ",hiszem hogy az összes jelenség egy nagy egységes "családot" alkot és ez maga a világ.Félre ne értsd én nem tagadom ezen "misztikus dolgok" dolgok létét mint ahogy nem is állítom,sõt sok dologban magam is "hiszek",ám abban is hiszek,hogy eljön az idõ amikorra (az addig vezetõ utat megismerve),a tudomány kutatni fogja,sõt jórészt le is írja ezen ma megfoghatatlan dolgokat.......<#wave>

Itt sincs 109%-os hatásfok, csak arról van szó, hogy ha egy hagyományos cirkot veszünk 100%-nak, akkor ez 109%-ot produkál! Ez nem egyenlõ azzal, hogy a befektetett energia 109%-át kapjuk vissza (a hatásfok ugyanis emlékeim szerint ezt jelenti)!

Volt is ilyenrõl szó egy szkeptikus-konferencián.Hraskó Gábor (ha jól tudom) tartott elõadást a Casimir-effektusról (ez egy a virtuális fotonokkal kapcsolatos jelenség,pl közeli párhuzamos fémlapokat egymás felé taszító erõ),és megemlítette,hogy ha olyan anyagot (pl. spec. folyadékot) tudnának elõállítani melynek a kinyeréshez szükséges geometriába rendezõdése (+) energiamérlegû folyamat lenne,akkor a gondot épp a spontán átmenet megakadályozása jelentené,mely során hirtelen átrendezõdve anyagunk akár egy nukleáris robbanást is "megszégyenítõ" hirtelen energiafelszabadulást produkálhatna.......<#guluszem1>

Máshol már írtam, hogy a mai természettudományos módszerek nem alkalmasak a "természetfeletti dolgok" kutatására.
Azt nem lehet mérni, mûszerekkel megfigyelni, viselkedését kiszámítani.
Ennek megfigyelésére csak a képzett emberi elme alkalmas, mûködését pedig az emberei inntelligencia tudja csak sejteni.
A mai természettudósok sajnos olyan dolgokról is próbálnak tudományos megfigyeléseket csinálni, ami nem az õ kompetenciájuk. Majd gúnyosan mosolyogva kijelentik: nincs itt semmi...Mert tényleg nincs ott semmi mûszerrel megfigyelhetõ-rögzíthetõ..
Mert más a LÉNYEGE. A látható világon kívüli. Nem szerencsés azt mondani, hogy természetfeletti, hiszen ez is a világ része..

dez: a köznapi életben nem sokszor kellett a szubatomi részecskék hullám vagy anyag mivoltán töprengve megoldanom problémát, a többi, említett kérdés viszont gyakran elõjön. (kezdve a kukta mûködésétõl, addig hogy miért forog a lefolyóban az óramutató járásával ellentétes irányban a víz az elméletben, a gyakorlatban pedig miért nem :-))))

Egyébként kvantummechanika ez és egy csomó más dolog csak a "nagyon valószínû hipotézis" kategóriába tartozik.
És igen. Úgy gondolom, amit vizsgálnunk kell a tudomány keretében, az a dolgok, tények világa, hogy megértsük az okokat, és a világot jobban magunkhoz (magunkat a világhoz) alakíthassuk. A lélek / eszme / helyes-helytelen fogalmakat meg kell hagyni a papoknak / filozófusoknak / bíróknak.

Az olyan tény, ami nem megmagyarázható, attól még tény.
Ha valaki folyamatosan a statisztikai átlag feletti értékeket produkál telepátiából, ESP-bõl, stb, akkor a tudomány tudja vizsgálni, hogy miért és hogyan. A meséket nehéz igazolni, bár sokan megpróbálják.
(A legtöbb bûvésztrükk megmagyarázhatatlan varázslatnak tûnik nemde? Csak addig persze - amíg nem ismered a magyarázatot)

Egyébként egyetértek Veled abban, hogy gondolkodni kell a dolgokon miértjén - mikéntjén. Sajnos ez több annál mint amit az "átlagember" tesz. :-(((

Na szereltek 1 "utánégõt" a kazánba, és az megnöveli a teljesítményét.
Azért érdekes ez a vízpáralecsapódás, hiszen az a bizonyos hidegfúziós készülék (melynek itt van a képe a fórumon a hidegfúziós topicban) is akkor nyer (állítólag) plusz energiát, mikor a hidrogén és az oxigén újra egyesül.
A "természet" maga is mûködtet ilyen önfenntartó vízenergia-rendszereket:
lásd hurrikán. Ha ott maradna a helyén és nem ütközne valamilyen szárazföldnek, gyakorlatilag be lehetne oda telepíteni egy jó kis erõmûvet.

A fizikusok szeretik,ha olyan dolgokkal találkoznak amelyek magyarázatát nem ismerik,lévén a fizikusnak az a dolga,hogy rájöjjön....<#vigyor2>

Pusztán a gáz elégetésével nem érhetõ el 100%-os hatásfok. Az inkább olyan 75-95% nagy átlagban.

"Már itt utaltam rá, hogy csak úgy hipp-hopp 109%." helyesen: Már itt utaltam rá, hogy nem csak úgy hipp-hopp 109%.

Idézem magam: "Igaz mindezt egy-két trükkel érik el, de akkor is 109%-os hatásfok! (Átlagos éves felhasználás mellett.)" 40-es hozzászólás. Már itt utaltam rá, hogy csak úgy hipp-hopp 109%. Ha pedig olyan baromi egyszerû lenne, akkor sokkal többen használnák, mert olcsóbb lenne. Viszont a Te véleményedre is kiváncsi lennék az elõbb leírtak tükrében!?

(Nocsak, úgy tûnik, mégsem olyan egyszerû annak a 109%-nak a magyarázata.. Legalábbis nem annyira magától értetõdõ. Akkor ha jól értem, a "100%" az a gáz egyszerû elégetésekor keletkezõ hõmennyiség.)

Nos, megnézném, hogyan magarázod el valakinek klasszikus fizikával egyátalán a részecske/hullám kettõsséget. És ez csak a bevezetõje a még furcsább és "megmagyarázhatatlanabb" dolgoknak. Olyannyira, hogy sok mai fizikus is inkább mással foglalkozik, és meghagyja ezt azoknak, akik szeretik a "kihívásokat". (Mármint fõleg a többi fizikus közül.)

Azt mondod, lényegében az összes hétköznapi tapasztalat megmagyarázható klasszikus fizikával? Hát, attól függ, mi a lényeges? Csak a tárgyak világa? Nem mindenkinek. Hogy a mindennapi létünkhöz közeli példát hozzak: a tudatunk. Természetesen az érzékelésünk és gondolataink (nagy része) az agy muunkájának gyümölcse. De ma már elég elavultnak számít az a "magyarázat" az átélõ tudatra, hogy csak egy illúzió. A témával foglalkozó "legszakemberebb szakemberek" is igen óvatosan közelítik meg ezt a kérdést, és azt mondják, "a tudat egy entitás, ami eszközként használja az agyat". Ennél jobban és pontosabban nem lehet definiálni. Aztán a másik nagy terület a különös tapasztalatok (spontán testenkívüli élmény , spontán clair-voyance, spontán telepátia, stb.). Persze ezeket nem mindenki tapasztalja, de sokan. És az a magyarázat nem túl meggyõzõ, hogy ó, csak álmodtad, meg csak belemagyarázás, minden csak véletlenül történt. (Sokszor lehet ez a magyarázat persze, de nem mindíg.)

Szóval, kicsit több az ember élete, mint mondjuk tárgyak pakolászása.

De, ha mindezeket tagadja is valaki (pl. egy átlagos fizikus, mert nem szereti, ha olyan dolgokkal találkozik, amit nem tud megmagyarázni), az is hozzá tartozik az élethez, hogy ilyen dolgokon gondolkodunk, tehát érdekel minket, hogyan mûködik a világ.

Oké, akkor szerintem maradjunk annyiban, hogy kétféleképpen lehet ezt az egészet felfogni. Az egyik, amit Te mondasz, hogy az egészet két részre bontjuk, az elsõ résznek vége van a kémiai reakciónál (égésnél), a második rész a látenshõ kinyerése. Az egyenlet számlálójában ekkor csak az égés során felszabaduló energia van, tehát a hatásfok valóban 100% alatti.
A második felfogás, amit én vallok még mindig 😊, hogy (a Vitocrossal kazánnál maradva) a mátrix-égõn eltüzelt földgáz égéstermékébõl, a visszatérõ fûtõvízzel lehûtve, kondenzvíz keletkezik, melynek során a felszabaduló párolgáshõ energiájának nagy részét átadja a fûtõvíznek. Így a számlálóban ott van ez az energia többlet is, ezért elérhetõ a 109-110%.
Már csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy plussz energiát nem vittünk a rendszerbe, csak a földgázt égettük el, és hûtöttük le az égésterméket (amihez nem vezettük be energiát!), tehát ezért tartom magam a második variációhoz. 😊

Hm, azért egy "hétköznapi embernek" (aki ugye a hétköznapokban él) sem teljesen mindegy, hogy a világ a Newton-i felfogásnak megfelelõ teljesen mechanikus felépítésû-e, vagy olyan, amiben létezik a relativitás, vagy épp olyan, amiben igencsak irracionális kvantum-effektusok is lehetségesek. (De tudnék még pár témát is mondani.)

Klafa, mind a ketten értjük...
A szabványt szerintem úgy alkották meg hogy nem vették figyelemben a kicsapódási hõt. (joghallgató vagyok, úgyhogy félek, van fogalmam arról, hogy megy a normaalkotás :-((( )

Amúgy 1.4 szeres nyereségre emlékszem hõszivattyúnál, (feltéve a 100%os hatásfokú kompresszort, ami a villanymotorok magas hatásfokát tekintve nem túlzó hanyagolás) de a pontos szám az elv szempontjából mindegy is.

Még fizika OKTV-n volt egy ilyen jellegû feladatom. (15 éve :-))) )

Amúgy szerintem a hõszivattyú nem túl jó példa, hiszen ott a kompresszor, és ha log_p-h-ba berajzolod a körfolyamatot, akkor látszik, hogy még "utófûtés"-t feltételezve sincs meg a 100%, hiszen nem tolhatjuk ki a körfolyamatot a telítési görbén kívülre, valamint a kompresszor által befektetett energia is ott van még, amirõl nem szabad elfeledkezni.
Az a 1,5J nekem sehonnan nem ismerõs, igaz hõszivattyús rendszert még nem volt szerencsén tervezni, csak az elméletét tanultam meg annó.

Jupsz, most látom, hogy párhuzamosan írtunk, bocs... 😊

"Hõszivattyú (mint a hûtõszekrény)..." fodrított hûtõszekrény. 😊

Ez így igaz, erre írtam azt, hogy közvetve a földgázból nyeri ki ezt az energiát. Vagyis az égéstermékben lévõ látens hõt. Ezen logika alapján a földgáz elégetésekor keletkezõ energia + az égéstermék látens hõjének energiája osztva a befektetett energiával=109%.
Amit Te mondasz: földgáz elégetésekor keletkezõ energia osztva a befektetett energiával<100%. Ebben is lehet valami, de akkor már csak azt nem értem, hogy a nálunk 2006 jan. 4-én bevezetésre kerülõ EN szabványok miért emlegetnek szintén 109-110%-ot? Tudtommal nem a Buderus és a Viessmann alkották meg ezeket a szabványokat.

"Esetünkben a "normál" kazánokban termelõdõ hõ egy része a víz folyékonyan tartására pazarolva távozik a kéményen." Bocs, de ezt nem értem. A fûtõvíz folyékonyan tartására? Másra nem tudok gondolni, mert "normál" kazánokban üzemszerûen nem jön létre kondenzáció (már ha jól van a kémény méretezve). Ha mégis létrejönne, akkor az károsítja a kémény anyagát, ami nem túl szerencsés. Vagy mire gondolsz?

Húúú, nem olvastam el rendesen, te ugyanazt írtad mint én, csak más szavakkal. Akkor mi is a kérdés?

próbálkozom.
Lehet hogy a hõszivattyú példáján kéresztül megérted: 1 J energiát 100% ban hasznosítva a melegítendõ szoba energiája 1 J-al nõ. Világos.

Hõszivattyú (mint a hûtõszekrény) esetén ez több mint egy J. (emlékezetem szerint másfél.) Ez azt jelenti hogy a hõszivattyú 150%-os hatásfokú? Nem!! máshonnan vonja el az energiát.

Hasonlóképpen mûködik a "csodakazán" is.

utolsó sor javítása: "a víz gáz halmazállapotban tartására pazarolva...."

(sorry, kapkodva írtam)

Damon: Szóval arról van szó hogy szénhidrogének elégetésekor nem csak széndioxid (monoxid), de víz is képzõdik pl: CH4 + 2 O2 --> CO2 + 2 H2O + energia. (exoterm folyamat (dez: ez télleg 7.es kémia :-) ))

A víz vízgõz formájában jelenik meg. A víz párolgáshõje (nem tudom fejbõl mennyi) x kJ / kg.

Ennyi (x) energiát igényel 1 kg víz elpárologtatása (mint amikor megizzadsz, és az hûti a tested), illetve, ennyit ad le 1 kg vízgõz, amikor lecsapódik.

Az említett készüleg a szénhidrogének égésekor keletkezõ vízgõz egy részét lecsapatja, ezzel a benne rejlõ párolgáshõt kinyeri.

Hatásfokról 100% felett nincs értelme beszélni, mert azzal egy olyan körfolyamatot lehetne létrehozni amibõl mint korábban írták energiát lehetne lecsapolni. A folyamatok energiát mindíg valamilyen más energia / anyagforrásból nyerik.

Esetünkben a "normál" kazánokban termelõdõ hõ egy része a víz folyékonyan tartására pazarolva távozik a kéményen.
(bocs a hosszadalmas magyarázatért)