278
-
#158
Nem. Én nem tagadom egy hit tárgyát. Nyitott vagyok rájuk. Nyugodtan jöjjön, és nyilvánuljon meg, örülni fogok neki, ha olyan dolgokat tapasztalok meg, amiket csak kevés ember tapasztal. Addig nem fogok benne hinni.
Ez abszolut személyes, de én úgy vallom, hogy ha Isten, egy szellem, vagy egy hit tárgya létezik, akkor nekem nem kell benne hinnem. -
dez #157 Nem csak erre a szellemesre gondoltam. Hanem esetenkénti spontán clair-voyance-ra (amikor úgymond egy pillanatra bekapcsol a 7. érzék), telepátióra (pl. amikor közeli hozzátartozók megérzik, hogy komoly bajban van a másik - erre persze vannak különféle tudományos magyarátatok is, de mind csak próbálkozás-jellegű).
Vagy itt van a tudat. Lásd alább, amit erről írtam. (És nézz utána szakirodalmakban, mielőtt hozod a szokásos kifogásokat, mert nincs kedvem már sokadszorra végigrágni.)
Az LSD jól ismerten tudattágító hatású (ez azt jelenti, hogy olyan dolgok is bekerülnek az illető tudatába, amikre addig "nem volt vevő" [genetikai és/vagy személyes fejlődési alapon]), ugyannakkor (átmenetileg) igencsak felerősíti a szuggesszibilitást is - ez lehet saját "ötlet" is, pl. kitalálok egy történést, és már érzem is, mintha valóban megtörténne, de ez megfelelő felkészültség esetén kontrollálható, azaz többnyire különbséget tud tenni az ember a valóság és a képzelet között (kivéve, aki túl könnyen hisz a szemének :) ). De azért ezt a két dolgot nem lehet mindíg teljesen szétválasztani. Szóval egy kicsit becsapós lehet.
Úgy gondolom, meditációval messzebbre lehet jutni, csak persze sokkal lassabban, de az eredmény tisztább tudás. Pl. jól látom, hogy ilyen vita keretében úgysem foglak tudni meggyőzni... :) -
LowEnd #156 Erre gondoltál:
Dez irta:
"Mi van akkor, ha "beszél hozzád" egy szellem, nem pl. nem mond mindíg igazat, így nincs semmi fogódzkodó? Akkor kívülről nézve csak hallucinálsz. Vagy ha egy jós néha jól érez meg dolgokat, néha nem."
Szerintem az a jós aki csak az esetek 50% ában találja ki hogy melyik felére esik a pénzérme, az nem jós... Illetve ennyire én is az vagyok :-)
Eddig elég könnyű volt a válasz.
Ha csak neked sugdos a szellem, és kamuzik is néha? Hááát... ha velem történne, azt gondoltam hogy megsütötte a fejem a nap :-), komolyra fordítva a szót, nem kizárt hogy tényleg szellem, és tényleg súg, csak hazudós egy kicsit, de mivel az állításai ellenőrizhetetlenek, és (amennyiben) a statisztikai átlagtól (a találgatástól) nem térne el az eredmény....
hát nem tudom...
a napszúrás egyszerűbb magyarázat lenne.
Persze a tánti szelleme is bosszút állhat így az ellopott befőttekért.
Szóval tényleg nem tudom. Mivel joghallgató vagyok, érdekel a tények és bizonyítékok viszonya. Mi a tény? Amit mindenki elhisz? (lapos a föld) Amit tapasztalunk? (ki látott már kilobájtot? :-))
A világban levő boldogulásunkhoz szükséges a megtapasztalható dolgokra és az abból levont következtetésekre támaszkodnunk.
Egy LSD fogyasztó is persze sok olyan dolgot él meg valóságosnak amit senki más nem lát, akár a rég halott általános iskolai pedellus is körbekergetheti az udvaron, azonban az elfogadott álláspont az, hogy ezek a képek csak az agyműködés (ideiglenes) zavárának eredményei.
Megjegyzem, az LSD fogyasztók egy része meg van arról győződve, hogy az acid-on keresztül betekintést nyernek valamilyen mélyebb dimenzióba, meg ilyenek.
Te hiszel nekik? -
dez #155 Már írtam. Az előbb is és korábban is. -
LowEnd #154 DcsabaS
Bár a fizikatudásod számomra vitathatatlannak tűnik (másik topic), és nem akarok veled vitába szállni, de nem fotonra gondoltam, az még számomra is könnyen elképzelhető, hanem a "focilabda molekulára" (hatvanvalahány szénatom, rendezett szerkezetben), elég furcsán hat 3 dimenziós térben (oké - oké legyen 4 és téridő) hogy egy TEST és nem egy hol hullám hol részecsketerméyszetű dolog hullámként viselkedik. Ismerted a kisérletet? -
IoIa #153 LowEnd!
Az ebben a topicban folyó vitába nem akarok beszállni, mert a véleményemet nagyon jól képviseled. Maximálisan egyetértek Veled!
-
DcsabaS #152 "például megmagyarázhatatlan - egyanlőre - hogyan tud egy atomi méretű test EGYSZERRE átmenni két résen, hogy aztán saját magával interferáljon"
Szerencsére nem kell ragaszkodnunk ahhoz az elképzeléshez, hogy pl. egy foton ugyanolyan pici térrészre korlátozódik a haladása közben is, mint amilyen pici helyről (pl. elektronról) kisugárzódott korábban, és amilyen pici helyen (egy másik elektronon) majd később elnyelődik.
Ahogyan ahhoz az elképzeléshez sem kell ragaszkodnunk, hogy ha egy fürdőkádba egyik helyen beleöntöttünk egy pohár vizet, egy másik helyén pedig kimerjük, akkor a pohár víz a kádban "egyben" tenné meg a két hely közötti utat.
Más dolog egy részecske kisugárzódása és elnyelődése (ez kvantált), és más dolog a terjedése (ez meg hullámszerű).
-
LowEnd #151 Lécci hozz valami példát... Szerintem ugyanis nincs olyan adat, ami a tudomány (mint eszme) számára értékelhetetlen lenne.
(az értékelhetetlen nem összekeverendő a megmagyarázhatatlannal. például megmagyarázhatatlan - egyanlőre - hogyan tud egy atomi méretű test EGYSZERRE átmenni két résen, hogy aztán saját magával interferáljon, de ezek az eredmények nem értékelhetetlenek.)
Szóval őszintén mondom nem tudom mire gondolsz
-
dez #150 Mondom, egyesek számára nem nyilvánul meg - mások számára meg igen. Tehát számukra megtapasztalható. Csak mondjuk nem tudnak a tudomány számára értékelhető adattal szolgálni. -
LowEnd #149 Visszaolvasva roppant vaskalaposnak tűnök 
-
LowEnd #148 Lehet hogy ebben igazad van. Én azonban úgy gondolom hogy a valóságnak az a része, ami "nem nyilvánul meg", az nem valóság (így tisztán tudományos szempontból érdektelen), illetve ha állítólag valóság de ab ovo megismerhetetlen - láthatatlan - mérhetetlen - felfoghatatlan, akkor nem bír jelentőséggel a világ számára.
Igy például:
minden racionális elme számára nagyon valószínű hogy az ember nem az egyedüli értelmes életforma a világmindenségben. Feltételezve, hogy a mindenség és az idő "végtelen", így nagyjából biztosra vehető hogy benne előbb utóbb kialakul egy olyan békaszerű életforma, amely az összes matematikai problémát meg tudja oldani, két légy lenyelése között.
Mivel erről az életformáról semmiféle adatunk nincsen, így a vele való foglalkozás jobbára a sci-fi regényírók "hatáskörébe" tartozik, az exobiológusok legfeljebb csak egy üveg sör mellett tárgyalnak ilyenről. Ugyanis ennek se jelentősége, se haszna.
Szerintem az emberi elme lehetőségeit az jobban kihasználja, ha túllépünk a farkasember - szellem - vámpír - zombi - sárkány - E.T. mesefigurákon és csak a megtapasztalhatóval foglalkozunk.
(tudományos szempontból persze. Magánemberként nagyon szeretem a sci-fi-t és a meséket.)
Szóval a kulcsszó: tapasztalás és bizonyíték. -
dez #147 És mi van akkor, ha ilyen hozzáállás mellett eleve nem is tud megnyilvánulni a számodra a világ egy része? -
dez #146 Aha, csak mi van akkor, ha pl. azokból a sallangokból, amit levág az a bizonyos borotva, így a tudományos világ számára értéktelen, összeállítható egy "mögöttes" egység? Ami így akár lehet is, meg nem is.
Ma már egyébként nem olyan könnyű bekerülni a "vigyorgóba". Mert pl. ilyen alapon sok tudóst is be lehetne zárni. (Vagy a bezárókat, amikor kiderül, hogy az említett tudósoknak mégis igazuk van, de azt ők nem tudják elfogadni... Lásd kvantum-fizika furcsaságai!) -
#145
Ez már filozófiai kérdés, csak annyira tetszett ez a sok vélemény, hogy gondoltam én is belekontárkodom. Remélem nem offolás. :-) Majd este jövök. -
#144
Ilyenkor jön, hogy vagy hiszek benne, vagy nem. És amég az egész életem leélem anélkül, hogy látok szellemet, addig nem kell hinnem. -
LowEnd #143 Tudományos szempontból lehet bármit vizsgálni. Lehet hipotézist, emlméletet felállítani. Elfogadottá azonban csak akkor válik, ha többet magyaráz, meg, vagy a korábban megmyagyarázott jelenségek értelmezését egyszerűbben teszi. (Ezt a gondolkodásmódot hívják Ockham borotvájának (a felesleges sallangot vágja le az elméletekről))
Igy hát ha van egy szellem, amit csak te látsz, és az esetek felében hazudik neked pl a fej vagy írás játék kimenetelével kapcsolatban, akkor pont a statisztikai átlagot hozod, a tudósok a legvalószínűbb magyarázatot (mármint azt, hogy agylágyulásod van) fogják elfogadni. Persze nem zárják ki a szellemeket sem, hiszen az nem bizonyítható hogy nincsenek, ezért ezzel kapcsolatban úgy fognak nyilatkozni hogy "roppant valószínűtlen".
Szóval ha nem akarsz bekerülni a vigyorgóba, ahol életed végéig kosarat fonhatsz, ne nagyon mondogasd, hogy olyant látsz, amit senki más nem képes, mert például az UFO-k kisérleteztek rajtad, vagy megtaláltad a fejedben Abdul al Hazred elveszett szellemidéző könyvét :-) -
dez #142 Mi van akkor, ha "beszél hozzád" egy szellem, nem pl. nem mond mindíg igazat, így nincs semmi fogódzkodó? Akkor kívülről nézve csak hallucinálsz. Vagy ha egy jós néha jól érez meg dolgokat, néha nem.
Egyébként a szellemekkel - pontosabban olyan jelenségekkel, amik azt az érzetet keltik a szemtanúban, mintha ott lenne egy szellem - kapcsolatban folynak tudományos vizsgálatok is, de egyelőre csak feltételezések vannak. -
#141
Persze nem vetem el egyik létezését sem. Ha szubjektív dolgok, akkor érvelésnek, vagy bizonyításnak van helye? -
#140
Tehát ebben az esetben a pszichológus vizsgálja, és méri. De mi a helyzet az asztrológiával, a jóslással, a szellemidézéssel? Én akkor tudok ilyenekkel foglalkozni, ha saját szubjektív tapasztalatom van róla; hat rám. -
dez #139 Van, amikor ez a hatás - vagy pusztán belső egymásrahatások - úgymond belevesznek az agy bonyolultságába, így nem mérhetők, és csak szubjektív tapasztalatokat lehet vizsgálni, ami természettudományosan nem tényszerű. (Tehát pl. a fizikusok számára nem sokat jelent - pl. a pszichológusok már másként állnak hozzá, de azt a fizikusok nem tekintik komoly tudományágnak.) -
dez #138 
(De a jövőben még lehet! 
)
-
#137
Ami hat rád, azt tudod vizsgálni, tudod mérni. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#136
Nos kétlem, hogy félreérthető egy kazán esetén, hogy melyik energiaértéket kell figyelembe venni, legalábbis amíg a kazánok az égés hőjével hevítik fel a vizet. ;)
Vagy már létezik talán földgáz üzemű nukleáris reaktor? -
Damon #135 Még annyit, hogy az alsó fűtőérték az az energiamennyiség, ami 1m^3 földgáz elégetésekor felszabadul. A felső fűtőérték az az energiamennyiség, ami 1m^3 földgáz elégetése után keletkező égésterméket szobahűmérsékletre visszahűtve, a benne rjtőző látens hőt kinyerve kapunk. Tehát ezt használják ki a kondenzációs kazánok. A felső fűtőérték viszont csak egy elméleti energia mennyiség, alsó viszont a hétköznapokban használotos, gyakorlati érték. Ha a gyakorlati (alsó fűtőérték) vesszük alapul, akkor valóban 109%, ha viszont az elméletileg kinyerhető energiát (felső fűtőérték), akkor olyan 96-99%. -
Damon #134 Van egy olyan sejtésem, hogy ez a "cirko" fűtés elnevezés valami köznyelvi kifejezés lehet, mert én még tényleg nem hallottam ilyet. Van olyan, hogy gravitációs fűtés, ahol szivattyú nélküli rendszerekről van szó, jó nagy csőátmérőkkel.
Nyáron, a hőmérskéletkülönbség hatására valóban létrejöhet egyfajta cirkuláció, de az egyáltalán nem számottevő. -
Damon #133 Ja, igen! A klímáknál nyáron, ha a külső hőmérséklet a helyiségben tartandó hőmérséklet felett van, akkor is kell használni az utófűtőt, ami igen nagy energiapazarlás. -
Damon #132 Levegő-levegő hőszivattyúról nem tudok, ha lenne is ilyen irtózatosan sok csövet kéne használni. Aklímák nem lehetnek hőszivattyúk, mert a h.sz.-nek az a lényege, hogy a kompresszor által továbbított gáz halmazállapotú közeg a kondenzátorban lekondenzálódik, majd egy folytószelepen áthaladva a teljesen folyékony halmazállapotú közeg az elpárologtatóba kerül, ahol elpárolog, aztán a gáz halmazállapotú közeg visszajut a kompresszorba (így működik a hűtőgép is), igaz ez csak az ideális körfolyamat. A klímáknál a belépű friss levegőt -szűrőn átvezetve- télen az előfűtővel előfűtjük, majd nedves hőcserélővel vizet porlasztunk be (adiabatikus állapotválozás), majd utófűtjük és bejuttatjuk a helyiségbe. Ez csak egy egyszerűbb klíma, vannak ennél jóval bonyolultabbak is, például ahol nedvesség elvonásra van szükség (uszodák). Itt szó sincs hőszivattyúról. Az ablak és split klímák ennél jóval egyszerűbbek, és ezeknél, valamint a fan-coil-oknál szokás használni hűtőgépeket és folyadékhűtőket, de ezeket se lehet hőszivattyúnak tekinteni. -
dez #131 Ahogy tetszik. (Ha van mit.) -
LowEnd #130 hehe eccerre irtunk -
LowEnd #129 nem a kazán, és nem is neked írtam... már lerágtuk a csontot korábban.
de te mit gondolsz, végleges elmélet a kvantummechanikai világkép?
(igen... válaszolj érdemben) -
#128
Rájöttem már mi volt az én problémám az értelmezéssel, a #103-astól már csak a bizonyítványomat próbálom magyarázni. ;) -
#127
Most akkor poénra vegyem, vagy válaszoljak is rá érdemben? 
-
LowEnd #126 XALIEN irta:
"Egyébként kvantummechanika ez és egy csomó más dolog csak a "nagyon valószínű hipotézis" kategóriába tartozik"
ez mar reg nincs igy, de egy ijen allitast tevo embernek hiaba is kezdenem megmagyarazni a dolgokat.
a kvantum~ termodin. mecha. stb mar mind elfogadott tenyek melyekkel nagyon sokat lepett elore a tudomanyunk .....
De legalabb ha nem ertesz hozza akkor ugy ird hogy a velemenyed szerint nem hiszel a kvantumfizikaban. Az a baj nem erzed a mondatod sulyossagat.
Válasz:
Szívesen beszélgetek veled a kvantumfizikáról és a tudományos forradalmak paradigmaváltásairól ha gondolod. Valószínűleg ÉN nem kezdlek el sértegetni, még ha azt hiszem hogy hozzá nem értő / naív is lennél.
Lényegileg a következőt akartam írni (valószínúleg nem sikerült teljesen megértened):
minden fizikai elmélet a valóság leírásának olyan megdönthető hipotézise (u.n. paradigmája) amely csak jobb / korszerűbb / több dolgot megmagyarázó elméletnek adja át a helyét. A kvantummechanika egy nagyon jól működő elmélet, csak sajnos nem lehet a másik nagyon jó elmélettel, a relativitáselmélettel összeegyeztetni. Ezért várnak a fizikusok a megváltó új elméletekre.
persze hajlandó vagyok vitatkozni is, sok sikert :-)))
-
LowEnd #125 Sklimo és instificu, olvassátok el a korábbi hozzászólásokat :-)
-
dez #124 Olvasd el, mit kell ezen érteni. -
dez #123 "a földgáz energiatartalmának" - és az ilyen pontatlan megfogalmazás nem szúrja a szemed? ;) Kicsit más energiamennyiséget kapunk pl. a hidrogén egyszerű elégetése, vagy hidrogén-bombában való alkalmazása közben..
(Na ez csak kötekedés volt, persze poénból.) -
Sklimo #122 Te biztos, hogy 109 %-ot mondtál??? bocsi, de ez hihetetlen egy aprónyit. Ha ilyen lenne, akkor valószínüleg vagy marha nagy titokban tartanák, vagy már mindenki használná, hogy energiát nyerjen belőle. -
#121
Yepp, az lesz az, a fűtéstechnológia nem erős oldalam, de hőtannal és hőerőgépekkel foglalkoztam, ezért is olyan istenkáromlás a 109%-os hatásfok az én füleimnek (szemeimnek). Ez ugyanis annyit jelent az én értelmezésem szerint, hogy a földgáz energiatartalmának 109%-a jelenne meg a víz felmelegítésekor. Ez pedig már csak mérnökileg is elképzelhetettlen, hiszen még a 100% sem elérhető, lévén kismillió helyen vész el az energia. Veszteségként jelentkezik gyakorlatilag minden hő, ami nem a felmelegítendő vízben realizálódik, vagyis ha hőt vesz fel a környező levegő, maga a kazán, de még a kéményen kiáramló fűst hője is veszteség ebből a szempontból... -
dez #120 Nem kötekedésből írom, csak pontosításképp, hogy az agyban nem csak egy ütemezés van, hanem egyszerre igen sok különféle frekvencia van jelen, és ezek egymáshoz képesti aránya változik. Az adott területről elvezetett EEG-görbén látható hullámok frekvenciája és amplitúdója attól függ, az ott lévő területen lévő agysejtek mennyire egységesen vannak összehangol(ód)va. Kisebb egységekben gyorsabban tudnak működni, nagyobbakban lassabban. És ez folyamatosan változik. (Ebben a hangolódásban segít nekik egy háttérmechanizmus is, amit talán ilyen órajel-generátornak lehet tekinteni, de akkor ez erős leegyszerűsítés.) -
Caro #119 A -20 +20 pedig csak példa volt, tudom, hogy a gyakorlatban nem ilyen körülmények között működnek, bár vannak levegő-levegő hőszivattyúk is, pl. az egyszerű klímák is olyanok.
Bár ezeknél néha előfordul, hogy visszafele kell mentetni, hogy télen a jeget leolvassza a külső egységről.
De ez csak gyakorlati megközelítés.
A fűtőértéket pedig nemcsak mérni lehet, hanem ki is lehet számolni.
Bár a kémiához annyira nem értek, de a kötéserősségek különbségéből levezethező a felszabaduló energia.
Ezért van az, hogy pl. a benzin éghető. Mert oxigénnel egyesülve alacsonyabb energiaszintre jut.
De úgy is meg lehet határozni, hogy elégetnek egy mol gázt, abból tudják, mennyi víz keletkezik. A víz párolgáshője szintén ismert és mérhető adat, így csak hozzá kell adni.