Elektromos mezővel hoztak létre fúziót

Mégegyszer köszi a magyarázatot.!!!

Az elõbbi írás speciel a Casimir-effektusra vonatkozik,de a lényeg,hogy az EM-mezõ fotonokból van összerakva,és ezek csinálnak nimdenféléket kölcsönhatások közben,de hogy pontosan hogyan az már egy csomó elméleti-elektrodinamikai,és kvantum-elektrodinamikai számításból adódik,szavakba önteni nem igazán lehet...,(és hát ennek a matekját se vágom annyira)...<#nemtudom>

Na,újra itt vagyok...Szóval az van,ha van 2 párhuzamos fémlap,akkor köztük csak olyan elektromágneses állóhullámok jelenhetnek meg,melyeknek a fémek felszínén csomópontjuk van(pont mint a kötélhullámok).A kvantummechanikai bizonytalanság alapján az elektromágneses tér bármely pontjának energiáját nem lehet bizonyosra megmondani egy adott idõpillanatban és fordítva.(E*T>=h,(h-vonás ha jól tudom)) Az EM-tér lényegében sok-sok EM-hullámból van összesummázva,ezek lényagében bármely (a minimálisan lehetséges energiával különbözõ) hullámhosszal rendelkezhetnek.A kép attól bonyolódik,hogy ez akkor is így van,akkor is vannak a térben ezek az EM-hullámok,ha az EM-mezõ energiája 0,tehát nincs jelen EM-mezõ.Ahol EM-hullám van ott a részecske-hullám kettõsség miatt fotonok vannak,ebben az esetben ezeket a kis ideig létezõ fotonokat,melyek a bizonytalanság termékei virtuális fotonoknak nevezzük,ezek tehát a teljes vákuumban is jelen vannak,és összeadódva roppant energiasûrûséget adnak>>ez a vákuumenergia.Párhuzamos fémlapok között ennek is csak megadott hullámhosszai jelenhetnek meg (csomópont a felszínen feltétel miat) így a lapok közt kisebb az energiasûrûség mint a lapokon kívül ahol bármely frekvencia megengedett (több v.foton).A fémnek ütközõ foton sugárnyomást fejt ki (impulzus miatt),ha benn a lapok közt kevesebben vannak,mint kinn,akkor kívülrõl nagyobb sugárnyomás hat a fémre mint belülrõl,ezért az eredõ erõ befelé,egymás felé nyomja a fémlapokat...<#wave>

Nem kételkedek, tényleg szeretném tudni, hogyan magyarázza a tudomány ezt a kérdést..

Hmm hmmm..
akkor próbálom maganak lefordítani:
olyasmi mozgatja a ferromágneses anyagokat, ami nincs is ott??

Újabb hír a szén nanocsöves megjelenítõkrõl:
Az LCD-nél sokkal jobb képminõségû (és hosszabb távon olcsóbban gyártható) a Motorola új képernyõ-technológiája

Ez az EM-mezõ kvantummechanika leításából jött ki (sok matek),Henri Casimír vezette le...Los Alamosban ki is mérték fémek között (tán 1997ben).

Tehát virtuális fotonok "tolják egymás felé vagy taszítják az anyagokat?
És erre hogyan jöttek rá???

De a #267-esre azért jöhetnek ajánlatok..

Ja, tényleg. <#bee1> Ez egy kicsit hülye kérdés volt, bocs. <#idiota> Asszem kicsit fáradt vagyok.

A rádióhullám-fotonokat sem árnyékolja a papírlap.

Egy kérdésre nem tud válaszolni a fizika: a miért. Miért léteznek a különféle alap-kölcsönhatások?

Tavaly volt egy nagyobb rendezvényen (talán Cebit, vagy ilyesmi) bemutattak egymás mellett több új TV-t: sima CRT, projektoros, plazma, LCD, OLED, és egy ilyen SED vagy FED, már nem emlékszem, melyik. Nos, az utolsó állítólag szenzációsan jó volt, egyesítette magában az összes többi jó tulajnonságait. (Éles kép, nagy kontraszt, szép színek, nyugodt kép, gyorsaság, stb.) (Az OLED sem volt rossz.) Azt mondták, kezdetben a plazmához hasonló ára lesz, de ez késõbb jóval lejjebb mehet.

"1.) A mágneses erõvonalaknak nem kell külön fizikai realitást tulajdonítani, inkább csak a gondolkodást segítik (egyszerûsítik)."

Hmm, hát, azért csak van ott valami, mert a vasreszelék is szépen kirajzolja. Legalábbis úgy emlékszem, hogy nem egyenletesen oszlott el, hanem hol sûrûbben, hol ritkábban.

"2.) A mágneses teret nem vezetõ anyagokkal is le lehet árnyékolni (ha erre gondoltál), lásd pl. a lágymágneses ferriteket, vagy a mágneses gránátokat."

Inkább arra akartam célozni, hogy ha fotonokról van szó, akkor miért nem árnyékolja le pl. egy átlátszatlan papírlap?

"Nem gyõztek meg a cikkek, gyártói oldalak, bejelentések? Miért gondolod, hogy hazudoznak?"
Mert az ilyen eszközök elterjedése szempontjából egyáltalán nem csak az számít, hogy fizikailag megvalósíthatók-e, hanem hogy mennyire van rájuk fizetõképes igény, mennyire versenyképesek.
A piacon számos olyan termék jelenik meg, amelyik aztán eltûnik onnan (noha elõzõleg sikeresen tömeggyártásba is vitték).

"Tehát ebbõl vannak a mágneses erõvonalak? Ha igen, miért nem lehet nem-vezetõ anyaggal leárnyékolni?"
1.) A mágneses erõvonalaknak nem kell külön fizikai realitást tulajdonítani, inkább csak a gondolkodást segítik (egyszerûsítik).
2.) A mágneses teret nem vezetõ anyagokkal is le lehet árnyékolni (ha erre gondoltál), lásd pl. a lágymágneses ferriteket, vagy a mágneses gránátokat.

"Ettõl függetlenül én egyáltalán nem látom olyan közelinek a gyakorlati életben való elterjedésüket, mint pl. Dez."

Nem gyõztek meg a cikkek, gyártói oldalak, bejelentések? Miért gondolod, hogy hazudoznak?

"3.) A mágneses kölcsönhatást a fotonok, illetve virtuális (nem szabad állapotú) fotonok közvetítik (ahogy már Caro is írta)."

Tehát ebbõl vannak a mágneses erõvonalak? Ha igen, miért nem lehet nem-vezetõ anyaggal leárnyékolni?

Figyu, ez is egy igencsak megkérdõjelezhetõ kijelentés, hogy te azt hitted, minden drognak egyforma a hatása (mégpedig semmilyen, mert te semmit sem éreztél). Ilyen kijelentések után mit gondoljak?

Ismerd be, hogy alapvetõen érdekel a dolog (ezért mást is próbáltál már...), és ne kend rám az egészet.

Nekem arról, amirõl te beszéltél (LSD), nem volt még tapasztalatom, de ha füves cigit lehet drognak tekinteni, akkor droggal már volt. 1x. De nem történt semmi olyan, amit elõtte nem éreztem. Ennyi. Lezártam magamban. De most látva, hogy neked más tapasztalataid voltak, újra kezd érdekelni a dolog. Remélem így már tiszta. (mielõtt hazugnak titulálsz)

"De akkor ez is felveti azt a problémát, hogy akkor a fénysebességet mihez mérjük?"
Igen fontos megérteni, hogy a MEGFIGYELÕHÖZ KÉPEST. Tehát pl. nem arról a sebességrõl van szó, hogy két fénysugár EGYMÁSHOZ KÉPEST milyen sebességgel közeledik, vagy távolodik, sem pedig arról, hogy a fénysugár egy másik mozgó testhez képest milyen sebességgel közeledik, vagy távolodik.

"A nanocsövek meg tényleg tuti dolgok, mûködnek a létezõ legjobb vezetõként(ami nem szupravezetõ), vagy ha kell félvezetõként, és emberi mértékkel szakíthatatlanok."
Ettõl függetlenül én egyáltalán nem látom olyan közelinek a gyakorlati életben való elterjedésüket, mint pl. Dez.

*********
"Egyszer azért valaki elmagyarázhatná, hogyan mûködik a mágneses tér szóval mibõl is épül fel?? Miaz a "valami" ami összerántja a két vasdarabot ( vagy éppen taszítja) Jól mutat a fizikaórán a rúdmágnes fölé tett papírlapon a vasreszelék,de mégis mi az, ami ilyen szépen elrendezi."
Nem fogok részletes leírást adni róla, de 3 lényeges dolgot azért leírok:
1.) A mágneses tér tulajdonképpen az elektromos tér (Coulomb-kölcsönhatás) relativisztikus korrekciója, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy ahol van mágneses tér, ott van elektromos áram (mozgás) is (noha nem feltétlenül szabad töltéshordozóké).
2.) A kollektív mágneses jelenségek (pl. ferromágnesség) a saját mágneses momentummal ÉS spinnel rendelkezõ részecskék (pl. elektron) kvantumfizikai KICSERÉLÕDÉSI KÖLCSÖNHATÁSA miatt lép fel, vagyis a mágneses momentumok nem a mágneses tér miatt rendezõdnek, hanem pont fordítva, a kicserélõdési kölcsönhatás rendezi, a felépülõ mágneses tér ellenében is. Energetikailag ezt a közönséges (sztatikus) Coulomb-kölcsönhatás teszi kedvezõvé olyan módon, hágy átrendezi a töltéseloszlást.
3.) A mágneses kölcsönhatást a fotonok, illetve virtuális (nem szabad állapotú) fotonok közvetítik (ahogy már Caro is írta).

Nono, itt nincs szükség 10000V-ra. Ha megnézed a #246-osból az alsó linket, 50V alatt van a feszültség. Különösebb por-probléma a modernebb monitoroknál sincs, szerintem itt még kevesebb lesz. A technológiának hála nem lesz olyan túlzottan drága (csak amíg nagyon új). (A TFT-LCD minden pixelében is van tulajdonképpen egy kisebb áramkör.)

Na ne, ezt te direkt csinálod? Vagy tényleg nem fogod fel a szavaid súlyát?

RÁADÁSUL NEM IS MONDASZ IGAZAT.

Idézlek #209-bõl: "Csak érdeklõdõ. Zavar? Nekem is vannak tapasztalataim még régebbrõl."

Tehát nem csak hogy érdekelt eleve (tehát megtehetted volna, hogy utána nézel információs oldalakon), hanem még tapasztalatod is van.

Ráadásul én inkább lebeszéltelek róla, és a meditációt ajánlottam.

A továbbiakban nem beszélek (veled) errõl.

OK, ez igaz, LowEnd volt (#156).

Aha, látom.
Minden képpont elemi katódcsõ? Nem lesz olcsó az biztos.
De ezzel mondjuk tuti kiszûrik a villogást. A kérdés, hogy a poráramot is megszünteti-e?
Azt nem hiszem. Egy 10000V-os gyorsítófeszültség azért elég nagy. De ez tényleg inkább a monitornál probléma, a TV-tõl messze ülsz.
A hatásfok nagyon jó.
Egyszer kiszámoltam, egy képcsõben az elektronok gyorsítására 16,6 W teljesítményre van szükség. (na jó, fizika feladat volt 😊)
Ehhez képest egy 60-80-100W-os fogyasztás az elég nagy.

Csak annyit írtál róla, hogy sikeresen fölkeltetted az érdeklõdésem iránta. ;-)
Az elsõ, ahol nálam szóba jött a drog az a "Drogozol?" #205

Nem én hoztam szóba a drogokat.

Hát úgy nagyjából azzal lehetne elmagyarázni, hogy vannak kis dipólusok az anyagokban. Ezek alap esetben rendezetlenül állnak, úgy sokmindenben. Hõ hatására persze mozgást végeznek, és úgy szoktak gyártani mágneseket, hogy ezeket melegen eprsze berakják egy szabályozott másgneses térbe, és lehûtik ezzel meg beáltak irányba a kis dipólusok😊 Mivel a Maxwell egyenletek szerint nincs mágnese monopólus, vagyis divB=0, így talán magyarázható, áltisk szinten is a dolog😊

(Magyarázat: az OLED-et nem nagyon sikerül igazán hosszú élettartamúra csinálni, a FED és SED meg egyelõre nem lesz olcsó.)

Aha.

Az OLED-bõl inkább monitort és kisebb kijelzõket fognak csinálni, a SED és a FED meg inkább nagy TV-kbe való.

Jól látom? Ez tulajdonképpen olyan hidegemissziós katódcsõ, amiben a katód nanocsõ?

Én úgy tudtam, hogy most az OLED lesz majd a csúcs. Úgy látszik le vagyok maradva... 😊

(Bár azok a kristályok sem lehetnek rosszak - néha jó, ha nem világít a kép, hanem mintha nyomtatott lenne. Ha jól értem.)

csak úgy ált.isk szinten sem tudnád elmondani? 😊 😊

"mint elektronikai elemeknek a gyakorlati alkalmazásuk még odébb van. A CRT-ket, LCD-ket, LED-es kijelzõket esetleg felváltani képes kijelzõ eszközök inkább a fotonikus kristályok lehetnek (valószínûleg erre gondoltál). Ezek interferometrikus úton állítják elõ a megfelelõ színt, a rájuk vetülõ fénybõl."

Hát... nem egészen. Nanocsövet mondtam, és nanocsõre gondoltam. 😊 (Csak nem emlékeztem, hogy az a SED-ben vagy, vagy a FED-ben. A CNT-FED-ben.)

Mindkettõ sorozatgyártás elõtt áll...

Canon's flat-panel SED (Surface-conduction Electron-emitter Display) display - tunneling electrons...

Carbon TVs aim to overcome the drawbacks of Plasma and LCD

Furthering the HDTV Revolution - The CNT-FED Display (Carbon Nanotube based Field Emission Display)

30-inch carbon nanotube based field emission display

nagy fényerejû "lámpa" és képernyõ nanocsõvel

LOW COST CARBON NANOTUBE FIELD EMISSION DISPLAY WITH LOW DRIVE VOLTAGE

stb.

Érdekes dolgok elé nézünk... <#guluszem1><#vigyor>

Nem, egyátalán nem errõl van szó. De poénnak jó.

Hogy mennyire mentem bele 1-2 mondattal, azt nem tudom, de mindenesetre te hoztad szóba. Én még csak annyit tennék hozzá, hogy 10 évvel ezelõtt próbáltam ki. És inkább a meditációt ajánlanám. (De ha el is akarsz érni vele valamit, akkor vedd komolyan, és csináld profin.)

Hm, remélem, a fölényeskedõ nem én voltam. De a félreértések elkerülése végett, a "felfogtad"-ot helyettesítsd be a "látod"-dal.

Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás is fotonokkal írható le, de én ennél mélyebben nem vagyok benn a dologban.

Egyszer azért valaki elmagyarázhatná, hogyan mûködik a mágneses tér szóval mibõl is épül fel?? Miaz a "valami" ami összerántja a két vasdarabot ( vagy éppen taszítja) Jól mutat a fizikaórán a rúdmágnes fölé tett papírlapon a vasreszelék,de mégis mi az, ami ilyen szépen elrendezi.
Most nehogy azt mondja valaki, hogy a mágneses erõvonalak! Ezt minden gyerek tudja..

én csak azt tudom(legalábbis így tanították 😄), hogy a spec. relativitás elméletnek két alapkoncepciója volt:
1)olyan természeti törvények megalkotása, amik vonatkoztatási rendszertõl függetlenül érvényesek
2)a fény vákuumbeli sebessége határsebesség, és semmilyen körülmények között nem léphetõ át

De akkor ez is felveti azt a problémát, hogy akkor a fénysebességet mihez mérjük?
A nanocsövek meg tényleg tuti dolgok, mûködnek a létezõ legjobb vezetõként(ami nem szupravezetõ), vagy ha kell félvezetõként, és emberi mértékkel szakíthatatlanok.

A speciális relativitás összefüggéseit elemezve a következõ megállapításra jutottam:

kutya sigma = eb delta
<#eplus2>

"A speciális relativitáselmélet alapösszefüggései matematikailag is hibásak."
Egy matematikai összefüggésre kétes azt mondani, hogy hibás. Hiszen önmagával megegyezik, tehát önmagában igaz. Csak akkor tûnhet hamisnak, ha olyasmire vonatkoztatják, amire nem szabadna. De ez nem csak a matematikai összefüggésen múlik, hanem az ALKALMAZÓJÁN is! A tévedések döntõ többsége abból fakad, hogy az alkalmazó nem azt az összefüggést használta, amelyet kellett volna, vagy nem úgy, ahogy kellett volna.

Hogy konkrétan milyen hibára gondolsz a speciális relativitáselmélet alapösszefüggéseit illetõen, azt nem tudom, de vígasztalásul közlöm, hogy pl. a newtoni gravitációelméletrõl is már a születése pillanatában tudták (még maga Newton is!) hogy nem lehet korlátlanul érvényes a valóságra, és éppen ezért nem gyõztek csodálkozni azon, hogy mégis milyen megdöbbentõ mértékben mûködik.

"Eleve azt kimondani, hogy a fény a leggyorsabban terjedõ valami, eleve nagy bátorság volt. "
Éppenséggel NEM eleve ezzel indítottak. A relativitáselméletnek nagyon komoly kísérleti és elméleti elõzményei voltak. Einstein csupán összefoglalta mindezeket azzal, hogy a tömegektõl távoli fénysebesség határsebesség voltát állította (az ismert fizikai kölcsönhatásokra nézve). És bár ez egy olyan axióma, amit elvileg igen könnyen lehetne cáfolni, az istennek sem sikerült a mai napig bezárólag (:-).

*******
De IoIa: a félvezetõk mûködése, úgy tudom nem írható le jól a kvantumfizika nélkül.
Így igaz!

********
"Nézd, én villamosmérnök vagyok. Nem véletlenül írtam. Az elektromos-mágneses jelenségek kvantumfizika nélkül is leírhatók. És most nem kell jönni az alagút-effektussal..."
A többségük igen. De pl. a pn átmenetek jelenségei csak hibásan (lásd pl. kvantum statisztikák, stb.).

********
"Nobel díjat csak akadémikus kaphat, legalábbis annak idején ezt mondták az MTA-n... "
Ez bizonyos értelemben igaz. Ugyanis a Nobel-díj elnyeréséhez nem elegendõ a "Nobel-díjas" tudományos eredmény, hanem azt is elvárják, hogy az illetõ a tudományos közösségre is megfelelõ hatást gyakoroljon.

********
"csak azt gondolom, hogy aki be tudja bizonyítani, hogy a relativitás-elmélet hülyeség, annak is jár egy."
Minthogy a relativitáselmélet remekül mûködik az élet számos területén, azt bizonyosan nem lehet bebizonyítani róla, hogy "hülyeség" lenne. Azt viszont igen, hogy "legfeljebb eddig és erre" terjed az érvényessége. Ez is megérdemeli a Nobel-díjat (de mint írtam, más feltételek is vannak).

********
"És hamarosan szén nanocsövek is igen sok otthonban lesznek (az ezeket használó újfajta TV-k lassan felváltják a régi CRT-ket, és több más hétköznapi alkalmazásuk is lesz),"
A szén nanocsövek valóban hamar ott lehetnek a háztartásokban, pl. mint rendkívül nagy szakítószilárdságú szerkezeti anyagok, de mint elektronikai elemeknek a gyakorlati alkalmazásuk még odébb van. A CRT-ket, LCD-ket, LED-es kijelzõket esetleg felváltani képes kijelzõ eszközök inkább a fotonikus kristályok lehetnek (valószínûleg erre gondoltál). Ezek interferometrikus úton állítják elõ a megfelelõ színt, a rájuk vetülõ fénybõl. (De errõl sem biztos, hogy befutó lenne.)

Ja még1 dolog: Ha 1%-ot tulajdonítasz egy szellem, vagy Isten létezésének, akkor minden 100. kõ alá nézel be?

Egyébként bennem is fölmerült, hogy akkor kipróbálom LSD-t, hogy legalább egy egyszeri tapasztalaom legyen róla, ha már így belementél a témába.

"Na, most már felfogod?" - Ez elég gúnyos volt, és ezt ne tõlem kérdezd, mert én föltettem egy kérdést, kaptam egy választ, ennyi érdekelt, én nem mentem túl ezen. Én próbálok nem fölényeskedni, de látom megteszik mások..

Ehh már bocsi. De azóta kicsit fejlesztettek az elméleten, és korrigáltak dolgokat. Persze az alap az ugyan az. Nem tudom,hogy vajon levezetted már magadnak a lorentz transzformációkat? Úgy mellékesen megsúgom, hogy abban kijön egy konstans, amit nevezzünk mondjuk c-nek, és az egész specrel-t (vagyis majdnem az egészet) el lehet magyarázni anélkül, hogy csak kiejetnénk a szánkon azt, hogy fénysebesség.

dez ezen ne lepõdj meg😊 Õ egy mérnõk. Nekik úgy tanítják a fizikát, hogy "ez azért van így, mert a fizikus bácsi azt mondta, és csönd". Ha ezt "verik bele" akkor tényleg nem meglepõ😊

Már ne haragudj, de ez tényleg nevetséges😄 Akkor vagy DcsabaS tudja rosszul a spec rel-t, vagy neked kéne adják a nóbeldíjat. Egyszer megnézhetném azt a levezetést?

Tökéletesen értem, mit szeretnél. Csak arra nem gondolsz, hogy nem csak munka van a világon. A világkép kihatással van az ember életére is.

Hirtelen nincs linkem, de keress rá: SED display.

Nanöcsöves TV?
Ez mit tud? Érdekelnek az ilyen fejlesztések.
Van egy linked?