Elektromos mezővel hoztak létre fúziót

"gyakorlati" példát írtam :-), az egyetemi fizikavizsga nem az, és más öncélú dolog sem. Itt a tudás alkalmazása a kérdés. Tehát hol ALKALMAZOD?

Tudom... valószínûleg sehol. (Gonosz, szónoki kérdés volt. (feltéve ha nem pl. csillagász vagy) De jól szemlélteti, amit meg szeretnék értetni veled. Azt, hogy az elméletek közül a hasznosabb a fontosabb. Ide értve a hosszú távú hasznosságot is)

Még valami, kedves lola. Nem tudom, miért feltételezed, hogy én valamiféle fanatikus vagyok, aki visszautasít mindenféle értelmes érvet, és még csak meg sem hallgatja? Inkább te tûnsz ilyennek. Én éppenhogy nyitott vagyok az ilyesmire. Csak nem gondolom, hogy a világ az emberi racionalizmust akarja követni. (Éppen ez egy irracionális elvárás.) Fõleg, ha ezt már kísérletek is igazolták... (Így már kétszeresen irracionális viselkedés idejétmúlt eszmékhez ennyire ragaszkodni.)

Pl. a világképemben. Abból máris tudható, hogy a világ nem az a szuper-mechanikus, szuper-racionális valami, amilyennek korábban hitték.

De elsõsorban nem a relativitás-elméletre gondoltam.

>> A 99.9% nem állja meg a helyét egyébként.
Azért nem 100%-ot írtam, mert túl óvatos vagyok. <#vigyor5>
Mondj egy gyakorlati példát, a te életedben hogy használod a relativitás-elmélet vivmányát?
(nem mondom hogy én mondok rá 1000 klasszikus fizikai példát - pedig tudnék )<#fejvakaras>

Tisztában vagyok vele, hogy Einstein nem ezért kapta a Nobel díjat, csak azt gondolom, hogy aki be tudja bizonyítani, hogy a relativitás-elmélet hülyeség, annak is jár egy.

Az, hogy a leghétköznapibb dolgok leírásában jól használható a klasszikus fizika, még nem jelenti azt, hogy helyes egy olyan világkép, ami kizár magából minden újabb megfigyelést, bizonyított tudományos állítást.

A 99.9% nem állja meg a helyét egyébként, amikor majd' minden otthonban van egy számítógép. És hamarosan szén nanocsövek is igen sok otthonban lesznek (az ezeket használó újfajta TV-k lassan felváltják a régi CRT-ket, és több más hétköznapi alkalmazásuk is lesz), annak a viselkedése sem fér bele a klasszikus fizikába. Persze lola biztos tagadja majd ezt is.

Az meg nem a drogok propagálása, ha az ember leír néhány - jobb helyeken jól ismert - tudományos tényt. (Ráadásul nem is csak pozitívakat.) De szerintem is jobb ejteni a témát, mert egyesek hajlamosak félremagyarázni.

jah, és Einstein nem a relativitás elméletének kidolgozásáért kapott Nobel díjat
(hanem a fotoelektromos jelenségért)
Magáról a relativitás-elméletrõl õ is tudta hogy tökéletlen.

Na, most már felfogod? (Lásd #218.)

Ahhoz képest nem csinálsz mást, csak személyeskedsz. Ráadásul olyan alantasan, hogy az már becsületsértés.

Mellesleg, már megint egy - tájékozatlanságon alapuló - hitre alapoztál egy kijelentést.

Figyu dez: azt hiszem, hogy nem akarod megérteni (vagy nagyon elkerülte valami a figyelmed), javaslom hogy olvasd újra pl. a 211-et.
A tudományos szemlélet soha nem takar pontos leírást, csak jó közelítést.

Ilyen szemlélet számára értelmezhetetlen például az hogy vágjunk le 1m hosszú kötelet, csak ha megadjuk a pontosságot pl +/- 1 cm.

Csak a matematika produkál egzakt eredményeket (teorémákat) a kiinduló alapokból. A természettudományok nem.

egyébként a 217.re: persze, a hallucinációk a korábbi élmények hatására alakulnak ki. (továbbgondolva)

de az LSD témát inkább hagyjuk a drogos topic-nak.

Én nem mondtam, hogy bármit is elhigyj nekem. Nem gyõzködtelek. Nobel díjat csak akadémikus kaphat, legalábbis annak idején ezt mondták az MTA-n... én meg nem vagyok az, nincs is szándékomban az lenni.
Nem hiszem, hogy bárkit vissza akarnék rángatni bárhova is, a jelenben élek, mint te, de nem egy LSD-tõl elkábult világban. Egyáltalán, ha itt bárki bármit is terjeszt, vagy finomabban szólva népszerûsít, az te vagy a drogokkal... Nem kívánok a továbbiakban vitatkozni, mert a személyeskedéstõl távol szeretném tartani magam.

Ilyeneket magánban szoktak kérdezni, mert nem tartozik mindenkire.
Én úgy gondolom, hogy aki nem hallott még Jézusról, az LSD-s utazásban sem fog találkozni vele... 😊

Miért is ne? Mert te inkább nem is akarsz tudni róla? Elég neked a leírás, inkább nem is érdekel a magyarázat?

Az észlelhetõ világ pont aszerint mûködik...? Ugyan, ugyan. Hiszen már számtalan kísérlet cáfolta ezt. Ugynakkor bizonyította, hogy pl. a relativitás-elmélet nem légbõl kapott hülyeség. Azt meg, hogy jobban otthon vagy a spec. relativitás-elméletben, mint Einstein, majd akkor hiszem el, ha te is Nobel-díjas leszel... Semmivel sem jobban terjesztek én igét, mint te... Ráadûsul te a múltba akarod visszaráncigálni az embereket, mert te abban élsz.

Hmmm.... akkor talán nem véletlenül vagyunk hasonló állásponton? <#wink> <#eljen>

Én meg elvetélt villamosmérnök :-)
De végül is igazad van: leírhatók. A kvantumfizika csak magyarázza.
Bocs, félreérthetõ voltam.

Nézd, én villamosmérnök vagyok. Nem véletlenül írtam. Az elektromos-mágneses jelenségek kvantumfizika nélkül is leírhatók. És most nem kell jönni az alagút-effektussal...

IoIa: teljesen igazad van.
minden fizikai jelenség leírása az elhanyagolásokon keresztül lesz megérthetõ. Igy a "hétköznapokban" a fáról leesõ alma végsebességének a kiszámításakor el szokták hanyagolni a légellenállást, a föld mágneses mezejét, az alma sebességnövekedéséhez kapcsolódó relativisztikus változásait, ... sorolhatnám.

Ezek a jelenségek persze befolyásolják a végeredményt, de a gyakorlatias gondolkodás automatikusan kiszûri õket.

Szóval hadd védjem meg a "klasszikus" fizikát: a kézzelfogható - látható - érezhetõ (azaz hétköznapi) jelenségek leírására az esetek 99.9... százalékában alkalmas.

De IoIa: a félvezetõk mûködése, úgy tudom nem írható le jól a kvantumfizika nélkül.

Már mitõl lenne a klasszikus fizika túlhaladott, mikor az észlelhetõ világ pont aszerint mûködik?
A speciális relativitáselmélet alapösszefüggései matematikailag is hibásak. Annak idején pont a KFKI-s fizikusokkal egyeztettem ezzel kapcsolatban, és az én levezetésem volt a jó... Majd DcsabaS utánaérdeklõdik ennek, ha van hozzá kedve. Az általános relativitáselmélet pedig már annyira elvont, hogy be kell ismerjem, hogy azt nem is értem, bár eleve megdõl szerintem az is, hisz az alapja a speciális rel.elm. Eleve azt kimondani, hogy a fény a leggyorsabban terjedõ valami, eleve nagy bátorság volt. És erre építeni pedig még nagyobb bátorság.
A mellettem lévõ számítógép a kvantumfizikai modell nélkül is leírható...
Én senkire sem kényszerítek semmit. Mindenki azt gondol, amit akar. Inkább Te terjeszted itt az igét, legalábbis úgy érzem.

Csak érdeklõdõ. Zavar? Nekem is vannak tapasztalataim még régebbrõl. Kár, hogy nem ismerem a relativitás elméletet, és a kvantum-fizikát, a fizikához picit értek, de olyan jó lenne tudni, mi tagadja bennük egymást, vagy hogy ha egy LSD hatása alatt álló ember még nem hallott jézusról, akkor milyen szóval írja le a látottakat.

Hát, sejtettem, hogy a kasszikus fizika világában élsz. Csak sajnos az már kissé túlhaladott (bár nem minden elemében). Nem csak a kvantum-fizika által, hanem már a relativitással is. Már az sem igazán racionális.

Nem tudom, arról tudsz-e, hogy a melletted lévõ számítógép sem mûködhetne kvantum-fizika nélkül.

De persze azt gondolsz, amit akarsz, csak ezt miért akarod rákényszeríteni másokra is?

Nem vagy te egy icipicit indiszkrét? Egyébként nem. De vannak tapasztalataim. Még régebbrõl.

"Egyébként valaminek az elutasítása, anélkül, hogy bizonyítani tudnád, hogy nincs, ugyanúgy hit" - nem gondolom, hogy valami nemlétének a bizonyítására érdemes lenne bármennyi idõt is fecsérelni, hiszen az ilyeneknek se szeri, se száma. Valaminek a létét kell bizonyítani, de azt kétséget kizáróan. Ennek van haszna és értelme. Minden más csak fölösleges szófosás.

Modern fizika alatt a kvantumfizikát érted? Ha igen, akkor azzal igencsak vannak kétségeim, elég képlékeny a dolog. Egyébként butaság azt kijelenteni, hogy ahhoz nem kell realitás, bár biztosan sokan gondolják az ellenkezõjét, ezért is lehet olyan hajmeresztõ elméleteket olvasni, amik ráadásul gyakran egymásnak is ellentmondanak.
Nem vagyok fizikus, nem az én tisztem ezzel foglalkozni, de azért azt megsúgom neked, hogy a mindennapi életben csak reális dolgokkal szoktam találkozni, és a legkevésbé sem érdekel, hogy ezt a kvantumfizikával hogyan próbálják leírni, ha emellett egyébként az általam észlelhetõ világ a klasszikus fizikával jól leírható.

Drogozol?

A drogokkal sokszot nem az a baj, amit csinálnak (a nemkívánatos mellékhatósokat leszámítva, amik néha erõsebbek, mint a kívánt hatás), hanem ahogy csinálják. Az eufória, a tágabb tudat, stb. nem bûn, de a leépülés, és a többi már igen. Azonban sokmindent el lehet érni drogok nélkül is, csak úgy nehezebb.

Ehhe, ez az LSD témájú hozzászólásokkal összevetve 5 év fõbelövés <#beka2>

Egyébként a szellemi teljesítmény bizonyos aspektusait néhány drog valóban elõnyösen is befolyásolhatja. (tanulódrogok, "célzóvíz", reakcióidõt javító harcidrogok (amfetamin), fáradtságûzõ drogok (koffein, tea, ...,efedrin, kokain)), de én inkább maradok a Shultz Gizinél.

Amennyiben egy állítás többféle módon megfogalmazható, a pozitív állítás bizonyítását kell elõnyben részesíteni.

Tulajdonképpen én nem csak esélyeket állítok fel (realitásérzék-alapon, azaz hasraütés-szerûen 😊, vagy tudományos alapon, vagy épp saját teóriák alapján, stb.), hanem igyekszem gyakorlati tapasztalatokat is szerezni..

Elméletileg be lehet. Ha egy modellbe nem fér bele a dolog, akkor azon modell szerint lehetetlen. Csak ugye nem biztos, hogy teljes a modell.

Valami nem-létezését igen nehéz bebizonyítani. :-)

Ez nem hozzáállás, csak egy megállapítás. Ha esetleg hozzátennéd, hogy "de nem is érdekel", vagy ilyesmi...

Azzal, hogy nem tudom, hogy van-e ott valami.

Hát ez az! Én azt mondom, nem tudom, de van rá x% esély. De van, aki azt mondja, 0% az esély.

(De ebben nem is merül ki a dolog, hogy OK, van valamire x% esély. El lehet kezdeni próbálni mögé nézni a dolgoknak, összefüggéseket keresni, stb. Halkan megsúgom, ez is hozzátartozik a tudományhoz. Így kezdtek el valaha vizsgálni sok dolgot, amit ma már "ténynek" veszünk, stb. És ma már tudják, hogy milyen képlékeny dolog is az, hogy "valóság".)

Annyi a csavar, hogy a példám önigazolás. Tehát elõtte megszabtam, hogy mi az igazság.

DcsabaS: Ezt most nagyon levettem, kösz!!! (sajnos csak érdeklõdõ laikus vagyok, de sokat agyaltam rajta)

Nyilván az az egyszeû válasz, hogy A-nak, de ha jól sejtem van itt valami csavar. Mi lenne az?

Ha nem hiszed el, hogy egy állítás igaz, akkor még nem hiszed azt, hogy hamis,.. nem tudod.

Dez irta:
>> Én szemellenzõ nélkül próbálom nézni a dolgokat. Egyátalán nem hiszek el mindent elsõre. Sõt, másodszorra sem. Nem így állok hozzá. Mindenhez valószínûségeket rendelek.

Ehhez a mondatodhoz feltétel nélkül csatlakozom :-))) Tényleg...
Csak talán kisebb valószínûséget rendelek a misztikus, megismételhetetlen dolgok "irracionális" magyarázatának mint Te.

Egy híres amerikai bíró, Jerome Frank egyszer azt mondta: "A tények nem sétálnak be maguktól a bíróságra" :-)))
(minden tényt (bizonyítékot) mindenki a sáját világképe szûrõjén keresztül értelmez.)

Arra meg hogy kinek van igaza:
A rabbihoz elmegy a zsidó hitközösség egy tagja, és panaszkodik, hogy szomszédja a kertben avart éget, és ez zavarja õt, és mit mond a Tóra? A rabbi hosszasan gondolkozik, és végül azt mondja: "alaposan átgondoltam a kérdést, és igazad van. Hívd ide a szomszédodat." Jön a szomszéd: "miért nem csinálhatok a kertemben azt amit akarok? Mmit mond erre a tóra?" A rabbi gondolkozik: "fiam, azt kell mondjam igazad van, a saját kertedben a magad ura vagy". Felhördül a rabbi segédje: "de rabbi, nem lehet mindkettõjüknek igazuk!" a rabbi eltöpreng: "tudod fiam.... igazad van"

szóval nehéz elkülöníteni a "tényeket" azaz a valóság részeit az "eszméktõl".

Ha nem hiszed, nézd meg, milyen általános, absztrakt fogalmakban gondolkozol, a tudatodtól független valóság minden egyes történése viszont abszolút speciális és megismételhetetlen. A tudomány egyik sarokköve az úgynevezett "lényegtelen körülmények" kizárása. (pl a hõteljesítményt mérõ személy szereti-e a fagylaltot) azonban ezzel kizárjuk a megismerés teljességét.

Tulajdonképpen pontosan milyen hozzáállással? Hogy mindent kipróbálhatsz? Vagy azzal, hogy ezt és ezt felesleges kipróbálni, mert úgyis tudom, hogy nincs ott semmi, stb.?

Valóság...? Mi a valóság? Pár évtizedenként változik...

A modern fizikában nem sokra mész a realizmusoddal...

Egyébként valaminek az elutasítása, anélkül, hogy bizonyítani tudnád, hogy nincs, ugyanúgy hit. De az is egy hit, hogy a tudomány mindenre kiterjed.

Én szemellenzõ nélkül próbálom nézni a dolgokat. Egyátalán nem hiszek el mindent elsõre. Sõt, másodszorra sem. Nem így állok hozzá. Mindenhez valószínûségeket rendelek. És az egészbõl egy bináris fát állítok fel. És ebben nem csak egy ágnak van létjogosultsága, hanem jópárnak. Mellesleg a tudomány is így nagyjából mûködik.

A tények és a valóság nem hit kérdése.

Megint elszúrtam: Harmadszor:

Az asztalomon van egy kulcstartó.
A azt hiszi, hogy van az asztalomon egy kulcstartó. B nem hiszi, hogy van az asztalomon kulcstartó.

Melyiknek van igaza?

# De erre másik fórumban volt egy jó példa:

Az asztalomon van egy kulcstartó.
A azt hiszi, hogy van az asztalomon egy kulcstartó. B azt hiszi, hogy nincs az asztalomon kulcstartó.

Melyiknek van igaza? :-)

Nem fikáztam, félreérted.

#177

Gondolj már bele, mielõtt fikázol!

Nem tartom magam szûklátókörûnek, csak realistának. Te viszont tipikus álmodozó lehetsz.