136
-
#56
de azt továbbra is fentartom, hogy a véletlennek azt nevezzük, amit nem tudunk megmagyarázni, ha ebben megcáfolnál az is jó lenne, hihetnék a szabad akaratban -
#55
pedig beléd akartam kötni, azt hittem kizárod isten létezését
de tegyük fel, hogy tényleg kizárod, ebben az esetben megmagyaráznád mi a különbség az élő és tudattal rendelkező személy és egy ugyanolyan testfelépítésű, de mégsem működő (hulla) szervezet között?
mi akadályozza meg, hogy ez utóbbit újraindítsuk? -
DcsabaS #54 "Én úgytudtam, hogy csak az ősünk közös, és nem a majmoktól származunk :P"
Na igen, ez egy olyan distinkció, amit az antidarwinisták már nem szoktak követni...
-
#53
:D
Én úgytudtam, hogy csak az ősünk közös, és nem a majmoktól származunk :P
Persze van egy-két ember, akire ezt nem mondanám :D -
DcsabaS #52 Ha jobb kedvük van, akkor azért az antidarwinisták is elfogadják, hogy legalább a darwinisták a "majomktól" származnak (:-)...
-
#51
Pl az, hogy te (márha a te írásod, és nem idéztél) kb úgy képzeled el a fajfejlődést és az evolúciót, hogy semmi átmenet nincs két rokonságban lévő faj között, kb mintha a fán élő majom egy ősembert szűlne, és erre mondod, hogy lehetettlen. Az öszvéres példád is eléggé vacak volt, egy ilyen faj természetes elszaporodása nyilván lehetettlen, elvégre te is írtad, hogy nemzőképtelen, arról nemis beszélve, hogy mesterséges.
Megjegyzem, folyamatossan azt hangoztatod, hogy a tudósoknak még nem sikerült ez-meg az, akkor az nemis létezik, stb. És amikor végre sikerül egy kisérlet, akkor arra is csak kifogásokat keresel (lásd ősleves és az élet alapjainak létrejötte).
Illetve nemtudom mit gondolsz a mostani tudósokról? Amit nem tudnak (még)létrehozni, bizonyítani az nem lehetséges? 200 éve azt mondtad volna, hogy minden szobában lesz egy doboz, amin a világ másikfelén lévő eseményeken figyelhettük volna, akkor gumiszobában végezted volna, aztán lám, mégis itt van egy TV tőlem kb 2 m-re.
Továbbá DcsabaS nemcsak elméleteket említett, de úgylátom, ez téged különössebben nemérdekel. Pl hogy honnan tudják a tudósok, milyen volt az akkori légkör? Mint DcsabaS írta, a közetekből, innen meg borul az egész, amit írtál.
Továbbá miért ne lennének intelligensek más fajok is, nem csak az ember?
Pár példa: gorilla, csimpánz, delfin, kutya stb, sorolhatnám. Igaz, hogy nem képessek még basicben sem programozni :D de pl nagyonjól taníthatók, ez pedig bizonyos intelligencia nélkül nem fog menni.
Egyébként megkérdezném, ha nem így volt (evolúció), akkor írd le, hogy szerinted hogy történt, miért van élet ezen a bolygón, mert idáig csag azt hajtogattad, hogy ilyen nem lehet ezért meg azért. -
HUmanEmber41st #50 Fejtsd ki bővebben, légyszi, mi is a marhaság, még DcsabaS is elméleteket idéz.. -
DcsabaS #49 A tudomány ennél gyakorlatiasabb, ugyanis egyszerűen elfogadja a véletlen létezését (a definíciója: olyan esemény, amelynek kimenetelét teljes biztonsággal/pontossággal előre semmiképp sem lehet megjósolni), de függőben hagyja azt a kérdést, hogy mi a véletlen eredete.
Ha valaki önszorgalomból mégis meg akarja magyarázni (tudományosan), akkor az hivatkozhat nemlineáris rendszerekre, káoszra, kvantumfizikára, stb., de igazából ezek az elméletek is csak felhasználják a véletlent, miközben nem tudják egy még alapvetőbbre visszavezetni.
Vannak persze olyan (fatalista, mechanikus materialista) nézetek is, amelyek szerint a véletlen, mint olyan nincs is, a világon minden dolog szigorúan megszabott mederben zajlik, így a múltban már tököletesen meg volt határozva a jövő minden pillanata, ezért voltaképpen idő sincs, sem semmiféle választási lehetőség, és az egyén döntési szabadsága is csak illúzió, az Isten pedig (aki szintén csak a végzetét követheti) nem kérhet számon az emberen semmit, hiszen senki sem tehet semmi mást, mint ahogy már előre elrendeltetett. Ezzel a fatalista felfogással az a fő baj, hogy egyszerűen haszontalan, nem vezet semmilyen konstruktív elképzelésre. (De a nyilvánvaló tapasztalataink is rácáfolnak.)
A tudomány tehát megmarad annál a kettős gondolkodásnál, amely összhangba hozható a tapasztalatainkkal, vagyis hogy:
1.) a jelenségeknek vannak törvényszerű (ha tetszik változatlan) elemei is,
2.) miközben vannak véletlenszerű (ha tetszik újszerű) elemei is, bármi legyen is ezek oka.
(Amúgy a törvényeket szimmetriákra szokás építeni, a véletlent pedig ennek spontán sérülésére.)
A viszonylag nyitott gondolkodású vallásos emberek számára egyébként a következőkkelel szoktam emészthetőbbé tenni az evolúcióelméletet:
1.) Megteheti-e a mindenható, hogy bizonyos szándékait úgy érvényesítse, hogy azok számunkra törvényeknek tűnjenek? (A válasz: IGEN.)
2.) Megteheti-e a mindenható, hogy bizonyos más szándékait meg úgy érvényesítse, hogy számunkra garantáltan kifürkészhetetlen (azaz véletlenszerű) maradjon? (A válasz: IGEN.)
3.) Megteheti-e a mindenható, hogy pl. a szaporodás TÖRVÉNYSZERŰSÉGEIT a mutációk VÉLETLENSZERŰSÉGÉVEL kombinálja, majd pedig a körülmények segítségével SZELEKTÁLJA? (A válasz: IGEN.)
Az előbbi "IGEN" válaszok után a következőt mondhatjuk: Isten megteheti, hogy az evolúciós mechanizmus működjön. A természettudósok ebből csak annyit használnak, hogy látják, elfogadják és kihasználják az evolúciós mechanizmust, de nem firtatják, hogy Isten van-e mögötte, mármint a törvényszerűség és a kifürkészhetetlenség kettőse mögött, ugyanis ez már egy további kérdés, mégpedig az evolúció működéséhez és felhasználásához felesleges.
-
#48
nincsen semmiféle véletlen, csak olyan dolog amit nem értünk
-
DcsabaS #47 Haha (:-). Működöképes elméletek sokasága van pl. a fizikában, az elektronikában és a számítástechnikában. Ha nem így lenne, nem tudtad volna beküldeni aforizmikusan rövidke üzenetedet, és nem tudnád elolvasni a többiekét sem. Vagy ha úgy gondolod, hogy mindez csak a teremtő közvetlen beavatkozása miatt volt lehetséges, akkor megengedem, az evolúcióelmélet számára a teremtő ugyanolyan fontos, mint a számítástechnikában...
-
DcsabaS #46 "ja és mindez teljesen ad hoc véletlenül állt össze, hiszen még nem volt élet csak az anyag "önszerveződése"."
1.) Tévedést elkerülendő, az evolúcióelmélet NEM abból indul ki, hogy a dolgok teljesen véletlenül állnak össze. Az evolúciós mechanizmus csupán csak látja a véletlen szerepét _IS_.
2.) Az élet megjelenése előtt, illetve még az evolúciós fejlődésre képes rendszerek megjelenése előtt is VOLT az anyagnak nagyon sok alapvető, nem véletlenszerű, hanem éppenséggel törvényszerű tulajdonsága - amelyekkel többnyire a fizika foglalkozik.
"És mi bizonyítja az ős (redukáló típusú) légkört?"
Számos dolog. Kezdve az ősi eredetű közetekbe zárt levegőtől, a hasonló bolygók redukáló légkörén át egészen addig, hogy a légköri oxigén tisztán biológiai eredetű.
"És miért volt "jó" azoknak az élettelen molekuláknak, hogy összeálltak, és "burkot" (sejtfalat) képeztek? Miért álltak össze egyáltalán??"
Ez egyszerű termodinamika. A poláros (lásd víz) és az apoláros (lásd olaj) molekulák számára energetikailag az a kedvező, ha saját magukban vannak, ezért ha a 2 fajtát elegyítjük, akkor az, amelyikből kevesebb van, cseppek formájában fog eloszlani a másikban.
Az olyan molekulák viszont, amelyek tartalmaznak poláros és apoláros részt is, energetikailag kedvezően helyezkedhetnek el a poláros és az apoláros folyadék összetevő határfelületén, sőt, saját maguk is alkothatnak kettős réteget (mégpedig úgy, hogy kifelé az az összetevő lesz, amelyik rokon a környezettel).
Az egész működéséhez bárki megnézheti a szappanbuborékokat, vagy a szennyezett víz habosodását.
"Csak úgy véletlenül..épp arra jártak.."
Mint az imént láthattad, a buborékok igen nagy valószínűséggel maguktól is létrejönnek, ha a megfelelő alapanyagok adottak. A kérdés ezért inkább az, hogy hol jelenhetnek meg ezek a megfelelő alapanyagok? Egyrész kell víz (mint poláros közeg), másrészt kell egy apoláros anyag is, amely ugyanakkor képes poláros részt is magába foglalni. Apoláros anyagok pl. a szénhidrogének (lásd redukáló légkör), illetve sokféle polimer. A vízalatti vulkanikus hőforrások biztosítják a polimerizáció lehetőségét, valamint az apoláros elem beépülését is (kén, foszfor, stb.). Mindebben nincs semmi rendkívüli, teljesen élettől mentesen megy.
"Sok evolucionista szemléletű tudós azt mondja, nem kell, és nem is lehet a mai eszközökkel levezetni azt a folyamatot, ami leírná a "gének nyelvén", hogy /például/hogyan alakult ki 1 fényérzékeny pontból az emlősök szeme."
Természetesen egy múltban egyszer lezajlott eseménysort utólag rekonstruálni sohasem lehet tökéletesen, minden részletében. Azt viszont megállapíthatjuk, hogy mik LEHETTEK az eseménysor főbb lépései.
"Az evolúció még mindig csak elmélet, és az élet véletlen keletkezése is."
Csak úgy elmélet, mint pl. a relativitáselmélet. A legjobban használható tudományos elmélet a maga műfajában.
"Tudományos módszerekkel nem bizonyítható. Legalábbis technikai okok miatt.."
Ez FÉLREÉRTÉS. Az evolúciós mechanizmus működéséről akár egy számítógépes szimuláció segítségével is pillanatok alatt meggyőződhetünk - szóval a todományos bizonyítottsága triviális.
A földi életet illetően is számtalan példa van e mechanizmus működésére, ezért igen nagy csoda lenne, ha mégsem lenne biológiai evolúció (:-).
Ezért az értelmes kritikai kérdés csak az lehet, hogy vajon az evolúciós mechanizmus mellett nincs-e, nem lehet-e másfajta tényező is, amelynek szintén nagy, vagy akár nagyobb hatása is lehet az élet és az ember kialakulására. Az ilyesmit kizárni NEM tudjuk, viszont eleddig nem láttunk okot arra, hogy feltételezzük.
"melyek egyszer csak a megfelelő sorrendbe keveredvén hipp-hopp létrehozták az életet.."
Éppenséggel az evolúcióelméletben PONT AZ a jó, hogy nem "hipp-hopp" magyarázattal jön elő (mint mondjuk a teremtéselmélet a teremtő eredetét illetően), mert megondja, hogy a véletlennek mikor és miben van csak szerepe.
"Új fajok keletkezése, közös ősök, hiányzó láncszemek??"
Ezzel kapcsolatban általában nem szokták tudni, hogy az új fajok kimondottan elszigetelt, KIS POPULÁCIÓKBAN jelennek meg, így magától értetődő, hogy nem sok maradványukra számíthatunk.
Leghamarább akkor találhatunk sok maradványt egy új fajból, amikor az elsőként elszaporodott. (Ennek megfelelően pl. Kelet-Afrika nem olyan értelemben volt a helyszíne a mai ember kialakulásának, hogy tényleg biztosan ott alakult volna ki, hanem csak olyan értelemben, hogy ott szaporodott el először számottevő mértékben. Persze az valószínűsíthető, hogy a tulajdonképpeni születési hely valahol a környéken lehetett.)
"Csakhogy minden öszvér meddő, sosem születik kiscsikója.."
Ha csak ez zavar Téged, a biológusok minden bizonnyal világra fognak segíteni majd k+1 soha nem létezett fajt a következő évtizedekben...
"Ha meg az a bizonyos mutáns szaporodóképes, ugyan kivel szaporodik, hiszen gyereke már nem lehet a fajtársaitól, hiszen megváltozott a génkészlete ( a mutáció miatt)"
Olyan értelemben jó felé kaparászol, hogy a mutációk többsége csak akkor tud érvényesülni igazán, ha mindkét szülő hordozza, és éppen ezért van az, hogy csak kis populációkban (erőteljes beltenyészet mellett) jön elő nagy valószínűséggel. (Állattenyésztők és növénynemesítők ezt szándékosan kihasználják.)
De ami a lényeg: az olyan genetikai különbség, amely kizárná az egymás közötti szaporodást, ritka. (Jellemző, hogy egyértelműen különböző állatfajok között is lehetségesek utódok.) A genetikai különbség általában csak valamennyire módosítja a termékenységet, illetve az utódok bizonyos tulajdonságait.
"Szóval az is csak az egyenlőre bizonyítatlan teóriák világába tartozik, hogy pl volt egy kicsi növényevő állat és abból lett a ló, a zebra, a szamár stb.."
Éppenséggel ez majdnem annyira bizonyított, amennyire egyáltalán bizonyítható.
"A túlélésért vívott harcban nagyon jól jön az intelligencia.
Ha létezne evolúció, akkor minden fajnak intelligensnek kellene lennie,hiszen folyamatosan fejlődik.. "
Ez TÉVEDÉS. Egyrészt az intelligenciának ára is van, amit nem minden körülmények között lenne érdemes megfizetni, másrészt az evolúció nem arról szól, hogy a fajok mindig olyan irányban módosulnak, amit Te (vagy másvalaki) ideálisnak tart, hanem a módosulás irányát az dönti el, hogy az adott környezetben mi a kedvezőbb.
-
#45
khm...
mi is az a működőképes elmélet?
mert én nem ismerek egyetlen működő elméletet sem, teremtő nélküli világegyetemről
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#44
marad a fantáziálás az őslevesről, és a véletlenül kialakult vegyületekről, melyek egyszer csak a megfelelő sorrendbe keveredvén hipp-hopp létrehozták az életet..
Erre legalább van levezethető, működőképes elmélet, amely bizonyíthatóan megtörténhetett. ;)
A túlélésért vívott harcban nagyon jól jön az intelligencia.
Mégis a Földönt található élőlények elsöőrő többsége nagyszerűen megvan magas szintű inteligencia nélkül.
Ha létezne evolúció, akkor minden fajnak intelligensnek kellene lennie,hiszen folyamatosan fejlődik..
Miért csak egy irányú fejlődést tudsz elképzelni? Számtalan esetben a fentmaradás nem inteligencia kérdése, ha pedig nincs szükség magas inteligenciára a fentmaradáshoz, akkor meg miért kéne pont ebbe az irányba fejlődnie? -
#43
Ennyi marhaságot is ritkán olvas az ember :D -
HUmanEmber41st #42 Ha arra vagy kíváncsi, hogy az evolúcióelmélet szerint mi lehetett az első néhány érdemi lépés az élet kialakulása felé, akkor azt mondhatom, hogy.......
ja és mindez teljesen ad hoc véletlenül állt össze, hiszen még nem volt élet csak az anyag "önszerveződése".
És mi bizonyítja az ős (redukáló típusú) légkört?
És miért volt "jó" azoknak az élettelen molekuláknak, hogy összeálltak, és "burkot" (sejtfalat) képeztek? Miért álltak össze egyáltalán??
Csak úgy véletlenül..épp arra jártak..
Sok evolucionista szemléletű tudós azt mondja, nem kell, és nem is lehet a mai eszközökkel levezetni azt a folyamatot, ami leírná a "gének nyelvén", hogy /például/hogyan alakult ki 1 fényérzékeny pontból az emlősök szeme.
Csak ez az 1 folyamat akkora munkát követelne meg a biológusoktól-matematikusoktól, hogy kb egész Európa összes lakosa évtizedekig csak ezen dolgozna. ( És nem is biztos, hogy sikerülne)/lehet, hogy az arányt kicsit eltúloztam, de kb../
Az evolúció még mindig csak elmélet, és az élet véletlen keletkezése is.
Tudományos módszerekkel nem bizonyítható. Legalábbis technikai okok miatt..
marad a fantáziálás az őslevesről, és a véletlenül kialakult vegyületekről, melyek egyszer csak a megfelelő sorrendbe keveredvén hipp-hopp létrehozták az életet..
Új fajok keletkezése, közös ősök, hiányzó láncszemek??
Az ember létrehozott 1 új állatfajt: az öszvér.
Csakhogy minden öszvér meddő, sosem születik kiscsikója..
Ha meg az a bizonyos mutáns szaporodóképes, ugyan kivel szaporodik, hiszen gyereke már nem lehet a fajtársaitól, hiszen megváltozott a génkészlete ( a mutáció miatt)
Szóval az is csak az egyenlőre bizonyítatlan teóriák világába tartozik, hogy pl volt egy kicsi növényevő állat és abból lett a ló, a zebra, a szamár stb..
Csak azt bizonyítja, hogy élt régen egy kicsi növényevő állat.
A túlélésért vívott harcban nagyon jól jön az intelligencia.
Ha létezne evolúció, akkor minden fajnak intelligensnek kellene lennie,hiszen folyamatosan fejlődik..
-
#41
kezdetben vala az ige... -
DcsabaS #40 "Nem azt akarom mondani, hogy mely információtároló alakult ki hamarabb, hanem a sejt belső szerkezetéről volna szó.."
De hiszen ez pontosan azzal kapcsolatos!!! A DNS megjelenése egy utólagos további bonyolódás, amit az tett lehetővé, hogy a DNS szerkezeti okokból stabilabb, igy alkalmasabb arra, hogy hosszabb távon megőrizze az információt. Az információ hordozójának nagy stabilitása kezdetben (amikor is még nincs túl sok átörökítendő információ) HÁTRÁNY, hiszen erősebben behatárolja a mutációk körét, később viszont (amikor már meglehetősen bonyolult struktúrájú élőlények alakultak ki, sok átadandó infóval), ELŐNY.
Szóval ha az egyszerűség és a bonyolultság kapcsolata érdekel minket, akkor éppen a DNS megjelenése az egyik legfontosabb kérdés!
Továbbá, a DNS nem úgy vált a sejtek általános információhordozójává, hogy "helyettesítené" az RNS-t, hanem hogy az RNS-t (messenger RNS-t) határozza meg! Eközben az m-RNS ugyanúgy irányítja a fehérjeszintézist, mint amikor még nem volt DNS!
A táplálék feldolgozása és raktározása szempontjából visszautalnék #15-ös üzenetemre. Nyilvánvaló, hogy nem a valóban igen bonyolult fotoszintézis és oxigénes légzés jelent meg először, hanem a kemoszintézis . A napfény kezdetben (mint ahogy jórészt még most is) ÁRTALMAS volt az élőlényekre. A fotoszintézisre való átállás első lépése az lehetett, hogy azok az élőlények, amelyek jobban tudtak védekezni a napfény ellen (a fény hatására automatikusan beinduló reakciókkal), feljebb juthattak a vízben, és nagyobb életteret hódíthattak meg.
Az persze nem vitás, hogy még egy bázis dutettes kódolású kemoszintetizáló ős-sejt is elég bonyolult, de evolúciós szempontból ennek a levezetése sem lehetetlen egy még egyszerűbb rendszerből. (Amelynél még nincs igazi kódolás, hanem egyszerűen csak az van, hogy bizonyos bázisok valószínűbbé teszik bizonyos aminosavak beépülését, stb.)
Ha arra vagy kíváncsi, hogy az evolúcióelmélet szerint mi lehetett az első néhány érdemi lépés az élet kialakulása felé, akkor azt mondhatom, hogy
1.) az elkülönülés.
De ne gondolj semmi misztikusra, egyszerűen csak egy olyan hártya szerű anyagra gondolj, amely buborékszerűen bezár egy térfogatot, ahonnan az anyagok így nem szélednek szét azonnal. (Dögivel van rá példa az élettelen természetben.)
2.) a következő érdemi lépés (még mindig az élettelenben vagyunk!), hogy a buborék (nevezzük így) olyan anyagot zár magába (a hártya anyagában is lehet), amely elősegíti a hártya képződését. Érdekessége az ilyen rendszernek, hogy ez már egyértelműen képes növekedésre és szaporodásra is (spontán osztódás egy bizonyos méret fölött), noha még élettelen. (Ilyen rendszerre is vannak példák élettelenben!)
3.) Minthogy a buborék anyagának katalitikus előállítása lehetővé teszi a szaporodást, miközben a rendszer változékony is (távolról sem tökéletesek az utódok), a külvilág által gyakorolt szelekció pedig eleve adott, beindulhat az evolúciós mechanizmus. Ez ugyan csodákra nem képes, de arra igen, hogy egy idő után olyan buborékok terjedjenek el a legnagyobb számban, amelyeknél hatékonyabban megy a buborék anyagának előállítása.
4.) A hatékonyabb viszont azt jelenti, hogy a katalizátor felépítése kevésbé véletlenszerű. Az ilyen anyagok újragyártásának feladata tette előnyössé a primitív együttműködést az egyszerű RNS és a fehérjemolekulák között.
5.) Csak valamikor ezután jelent meg a genetikai kódolási mechanizmus, amely rugalmasságánál fogva olyan távlatokat nyit az evolúció előtt, hogy az ilyen evolúciós rendszert már akár élőnek is nevezhetjük.
**********
"A legnehezebb azt elképzelni h véletlenül létrejöttek az áttörhetetlen sejtfalburkok között olyan enzimek amik fenntartották az anyagcserét, plusz még az örökítéshez szükséges RNS is pontosan összetapadt.."
Fentebb láthatod, egyáltalán NEM ezt kell elképzelni.
-
#39
A legnehezebb azt elképzelni h véletlenül létrejöttek az áttörhetetlen sejtfalburkok között olyan enzimek amik fenntartották az anyagcserét, plusz még az örökítéshez szükséges RNS is pontosan összetapadt.. -
HUmanEmber41st #38 Nem azt akarom mondani, hogy mely információtároló alakult ki hamarabb, hanem a sejt belső szerkezetéről volna szó..
Ahogy a különböző egységek feldolgozzák a "táplálélkot", majd a megfelelő mennyiséget raktározzák, és azután elkezdik "összeszerelni" a DNS másolatát, majd minden megfeleződik...még pár szóban leírni is sokáig tart..
Hát még a kémiai reakciókat..attól elkezdve, hogy osztódik a sejt.. -
DcsabaS #37 A kisgyerekek jellemzően a mozgó dolgokat tekintik élőnek, így aztán előfordul, hogy pl. a tüzet inkább, mint egy tököt (:-).
-
DcsabaS #36 "Mert a Darwinisták ugye azt mondják, hogy az egyszerűbből alakult ki az egyre bonyolultabb."
Nem, ez így nem igaz. A darwinisták szerint is van olyan, hogy a bonyolultabból alakul ki az egyszerűbb, csak éppen szerintük olyan is van, hogy az egyszerűbből alakul ki (bizonyos feltételek mellett) a bonyolultabb.
"És a vírust tartották régen a legegyszerűbbnek."
A vírus mindenesetre egyszerűbb, mint egy mai prokarióta sejt, de ez a legkisebb mértékig sem jelenti azt, hogy a vírusból kellene levezetni a prokariótát.
"De a vírus csak 1 sejt-parazita."
Egyetértünk.
"Tehát előbb ki kellett alakulnia az igen bonyolult sejt szerkezetnek."
NEM az a lényeg, hogy egy "igen bonyolult" sejt szerkezetnek kellett kialakulnia előbb, hanem hogy egy evolúciósan önmagában is működő szerkezetnek.
"De a sejt szerkezete tovább nem egyszerűsíthető alkatrészekből áll össze.."
Ez NEM igaz!
Ha a sejtek jelen felépítése alapján megpróbáljuk kitalálni, hogy időben mi jelenhetet meg előbb, akkor pl. a következő egyszerűsítéseket látjuk:
1.) Előbb voltak a prokarióták, és csak később jelentek meg az eukarióták (sejmagvas sejtek), ugyanis az eukarióták már mintha egy soksejtű (különféle prokariótákból összeálló) szervezetek lennének.
2.) Habár az informácó tárolása jelenleg döntően DNS-ben van, áttételes kapcsolata (m-RNS-eken keresztül) a fehérjeszintézishez elárulja, hogy a DNS megjelenése csak egy későbbi fejlemény, és az ősibb élőlények RNS-t használtak az infó elsődleges tárolására is.
3.) Habár a genetikai kód (nukleinsav bázisok lefordítása aminosavakra) manapság általánosan triplet-es, vagyis a bázisok hármasával határoznak meg 1-1 fajta aminosavat, a kódból látható, hogy az korábban DUETTES volt, ami egyúttal azt is jelenti, hogy korábban kevesebb féle aminosav beépülése lehetett kódolva (egyszerűbb fehérjék).
(És ezzel a történetnek még távolról sincs vége.)
-
#35
Egy meteorra is rámondhatod h. ufo, amíg nem tudod biztosan h. mi az. Ugyanis a rövidítés azonosítatlan repülő tárgyat jelent. :) -
#34
És a tojás volt előbb v. a tyúk? :) -
#33
Az élő olyan halott, ami épp mozog. :D -
#32
Ufók márpedig vannak, akár a földön, akár másutt alakult ki az élet. -
#31
pontosan... -
HUmanEmber41st #30 Mert a Darwinisták ugye azt mondják, hogy az egyszerűbből alakult ki az egyre bonyolultabb. És a vírust tartották régen a legegyszerűbbnek.
De a vírus csak 1 sejt-parazita.
Tehát előbb ki kellett alakulnia az igen bonyolult sejt szerkezetnek.
De a sejt szerkezete tovább nem egyszerűsíthető alkatrészekből áll össze.. -
benli #29 Már nem tudom hol olvastam, de valami olyasmiről szólt, hogy a világűrből még napjainkban is érkezik víz jég formájában a földre ( mire leér elolvad). Szerintem ezzel az utazási módszerrel akár más naprendszerből is ékezhetett olyan életforma amely létrehozta napjaink életformáit. Csak az a kérdés, hogy ott hogy alakult ki? Ja és hol van az a ott? Na meg hogy szabadult el onnan? ... :-) -
#28
Persze hogy nincs közük mert azok csak a sejtek megjelenése után jöhettek létre...mint minden pl paraziták is csak az általuk felhasznált szervezet sejtjei után jöhettek létre.Sztem ez logikus,nem? -
DcsabaS #27 Miert kothetik fel? (Mint mar irtam, darwinista korokben a virusok szoba sem jonnek az elet eredetet illetoen.)
-
HUmanEmber41st #26 Jah, vírusok nem élhetnek élő egysejtűek nélkül..
Darwinisták felköthetik a fehérneműt.. -
#25
A vírus azért külön fogalom, mert egyedül,gazdasejt nélkül nem mutat életfunkciókat ,mintha halott lenne.Csak akkor kezd el "élni", mikor rátapad egy gazdasejtre. -
DcsabaS #24 Az anyagcserére szokás hivatkozni (a biológusok butasága), noha TRIVIÁLIS, hogy ez NEM KRITÉRIUM, hiszen egyrészt élettelen rendszerek is folytathatnak anyagcserét (ráadásul aktív, önszabályzó formában is), másrészt alkalmanként élőlények sem folytatnak anyagcserét, ha pl. fagyasztva (hibernálva) vannak - vagy teljesen kiszáradva (ahonnan feléleszthetők lehetnek!).
A vírus egyébként FOLYTAT anyagcserét, hiszen pont ennek révén emészti meg lokálisan a megtámadott sejt sejthártyáját és juttatja be DNS-ét a sejt belsejébe. És ehhez nem is használja fel a sejt fehérje szintetizáló apparátusát, csupán vizet, ATP-t, ilyesmit (egyszóval "táplálékot").
Ezzel szemben a replikációhoz szükséges rendszert nem tartalmazza, mert nincsenek riboszómái, sem transzfer RNS-ei, sem szabad nuklein- és aminosavai. Az e szempontból lényeges dolgok közül csak a DNS-t tartalmazza (vagy m-RNS szerű RNS-t).
-
#23
Az élőt a halottól az anyagcsere különbözteti meg. -
Fityfirity #22 Én úgy tudom (nekem még így tanították), hogy a vírusok azért nem élőlények, mert önálló anyagcserére képtelenek.
Persze önmagukban replikációra sem képesek. -
#21
és ez mit jelent? -
Zsoldos #20 Es ezt melyik kepregenyben olvastad? :))
Ezer sebbol verzenek ezek az 'teóriák' -
Neutr@lizer #19 #2: "Én továbbra is úgy vélem, hogy az emberiség egy idegen bolygóról származott el réges régen."
A cikkben egy szo sincs az emberisegrol, meg h honnan szarmazunk. Itt az ÉLET eredeterol van szo. -
#18
#2: Még viccnek se jó! -
DcsabaS #17 Még a vírusokon is vitatkoznak, hogy élőnek tekinthetők-e, vagy sem, hiszen önmagukban nem képesek replikációra, csak egy már eleve élő sejtet tudnak rávenni arra, hogy előállítsák az ő alkatrészeiket (tipikusan a DNS-t és a fehérje burkolatot), amelyekből véletlenszerűen állnak elő az új vírusok. (Szóval bár replikációs mechanizmusa van a vírusnak, nem övé a felhasznált apparátus.) Ezért ha élőnek tekintjük is a vírust, bizton állítható, hogy egyszerűsége dacára nem tekinthető ősi, kiinduló típusú élőlénynek.
Tehát a kis méret és egyszerű felépítés nem garancia az "ősiségre". Másik oldalról, a kis méret nem is szükséges feltétel. A legősíbb, garantáltan egysejtű élőlények kimondottan NAGYOK voltak, akár érme nagyságúak! Úgy néz ki, hogy egy viszonylag hosszú fejlődés eredménye, hogy egy kicsi sejt is tudja azt, amit kezdetben csak a nagyok (pl. életképes utódokat hagyni).