DcsabaS#40
"Nem azt akarom mondani, hogy mely információtároló alakult ki hamarabb, hanem a sejt belső szerkezetéről volna szó.."
De hiszen ez pontosan azzal kapcsolatos!!! A DNS megjelenése egy utólagos további bonyolódás, amit az tett lehetővé, hogy a DNS szerkezeti okokból stabilabb, igy alkalmasabb arra, hogy hosszabb távon megőrizze az információt. Az információ hordozójának nagy stabilitása kezdetben (amikor is még nincs túl sok átörökítendő információ) HÁTRÁNY, hiszen erősebben behatárolja a mutációk körét, később viszont (amikor már meglehetősen bonyolult struktúrájú élőlények alakultak ki, sok átadandó infóval), ELŐNY.
Szóval ha az egyszerűség és a bonyolultság kapcsolata érdekel minket, akkor éppen a DNS megjelenése az egyik legfontosabb kérdés!
Továbbá, a DNS nem úgy vált a sejtek általános információhordozójává, hogy "helyettesítené" az RNS-t, hanem hogy az RNS-t (messenger RNS-t) határozza meg! Eközben az m-RNS ugyanúgy irányítja a fehérjeszintézist, mint amikor még nem volt DNS!
A táplálék feldolgozása és raktározása szempontjából visszautalnék #15-ös üzenetemre. Nyilvánvaló, hogy nem a valóban igen bonyolult fotoszintézis és oxigénes légzés jelent meg először, hanem a kemoszintézis . A napfény kezdetben (mint ahogy jórészt még most is) ÁRTALMAS volt az élőlényekre. A fotoszintézisre való átállás első lépése az lehetett, hogy azok az élőlények, amelyek jobban tudtak védekezni a napfény ellen (a fény hatására automatikusan beinduló reakciókkal), feljebb juthattak a vízben, és nagyobb életteret hódíthattak meg.
Az persze nem vitás, hogy még egy bázis dutettes kódolású kemoszintetizáló ős-sejt is elég bonyolult, de evolúciós szempontból ennek a levezetése sem lehetetlen egy még egyszerűbb rendszerből. (Amelynél még nincs igazi kódolás, hanem egyszerűen csak az van, hogy bizonyos bázisok valószínűbbé teszik bizonyos aminosavak beépülését, stb.)
Ha arra vagy kíváncsi, hogy az evolúcióelmélet szerint mi lehetett az első néhány érdemi lépés az élet kialakulása felé, akkor azt mondhatom, hogy
1.) az elkülönülés.
De ne gondolj semmi misztikusra, egyszerűen csak egy olyan hártya szerű anyagra gondolj, amely buborékszerűen bezár egy térfogatot, ahonnan az anyagok így nem szélednek szét azonnal. (Dögivel van rá példa az élettelen természetben.)
2.) a következő érdemi lépés (még mindig az élettelenben vagyunk!), hogy a buborék (nevezzük így) olyan anyagot zár magába (a hártya anyagában is lehet), amely elősegíti a hártya képződését. Érdekessége az ilyen rendszernek, hogy ez már egyértelműen képes növekedésre és szaporodásra is (spontán osztódás egy bizonyos méret fölött), noha még élettelen. (Ilyen rendszerre is vannak példák élettelenben!)
3.) Minthogy a buborék anyagának katalitikus előállítása lehetővé teszi a szaporodást, miközben a rendszer változékony is (távolról sem tökéletesek az utódok), a külvilág által gyakorolt szelekció pedig eleve adott, beindulhat az evolúciós mechanizmus. Ez ugyan csodákra nem képes, de arra igen, hogy egy idő után olyan buborékok terjedjenek el a legnagyobb számban, amelyeknél hatékonyabban megy a buborék anyagának előállítása.
4.) A hatékonyabb viszont azt jelenti, hogy a katalizátor felépítése kevésbé véletlenszerű. Az ilyen anyagok újragyártásának feladata tette előnyössé a primitív együttműködést az egyszerű RNS és a fehérjemolekulák között.
5.) Csak valamikor ezután jelent meg a genetikai kódolási mechanizmus, amely rugalmasságánál fogva olyan távlatokat nyit az evolúció előtt, hogy az ilyen evolúciós rendszert már akár élőnek is nevezhetjük.
**********
"A legnehezebb azt elképzelni h véletlenül létrejöttek az áttörhetetlen sejtfalburkok között olyan enzimek amik fenntartották az anyagcserét, plusz még az örökítéshez szükséges RNS is pontosan összetapadt.."
Fentebb láthatod, egyáltalán NEM ezt kell elképzelni.