DcsabaS#46
"ja és mindez teljesen ad hoc véletlenül állt össze, hiszen még nem volt élet csak az anyag "önszerveződése"."
1.) Tévedést elkerülendő, az evolúcióelmélet NEM abból indul ki, hogy a dolgok teljesen véletlenül állnak össze. Az evolúciós mechanizmus csupán csak látja a véletlen szerepét _IS_.
2.) Az élet megjelenése előtt, illetve még az evolúciós fejlődésre képes rendszerek megjelenése előtt is VOLT az anyagnak nagyon sok alapvető, nem véletlenszerű, hanem éppenséggel törvényszerű tulajdonsága - amelyekkel többnyire a fizika foglalkozik.
"És mi bizonyítja az ős (redukáló típusú) légkört?"
Számos dolog. Kezdve az ősi eredetű közetekbe zárt levegőtől, a hasonló bolygók redukáló légkörén át egészen addig, hogy a légköri oxigén tisztán biológiai eredetű.
"És miért volt "jó" azoknak az élettelen molekuláknak, hogy összeálltak, és "burkot" (sejtfalat) képeztek? Miért álltak össze egyáltalán??"
Ez egyszerű termodinamika. A poláros (lásd víz) és az apoláros (lásd olaj) molekulák számára energetikailag az a kedvező, ha saját magukban vannak, ezért ha a 2 fajtát elegyítjük, akkor az, amelyikből kevesebb van, cseppek formájában fog eloszlani a másikban.
Az olyan molekulák viszont, amelyek tartalmaznak poláros és apoláros részt is, energetikailag kedvezően helyezkedhetnek el a poláros és az apoláros folyadék összetevő határfelületén, sőt, saját maguk is alkothatnak kettős réteget (mégpedig úgy, hogy kifelé az az összetevő lesz, amelyik rokon a környezettel).
Az egész működéséhez bárki megnézheti a szappanbuborékokat, vagy a szennyezett víz habosodását.
"Csak úgy véletlenül..épp arra jártak.."
Mint az imént láthattad, a buborékok igen nagy valószínűséggel maguktól is létrejönnek, ha a megfelelő alapanyagok adottak. A kérdés ezért inkább az, hogy hol jelenhetnek meg ezek a megfelelő alapanyagok? Egyrész kell víz (mint poláros közeg), másrészt kell egy apoláros anyag is, amely ugyanakkor képes poláros részt is magába foglalni. Apoláros anyagok pl. a szénhidrogének (lásd redukáló légkör), illetve sokféle polimer. A vízalatti vulkanikus hőforrások biztosítják a polimerizáció lehetőségét, valamint az apoláros elem beépülését is (kén, foszfor, stb.). Mindebben nincs semmi rendkívüli, teljesen élettől mentesen megy.
"Sok evolucionista szemléletű tudós azt mondja, nem kell, és nem is lehet a mai eszközökkel levezetni azt a folyamatot, ami leírná a "gének nyelvén", hogy /például/hogyan alakult ki 1 fényérzékeny pontból az emlősök szeme."
Természetesen egy múltban egyszer lezajlott eseménysort utólag rekonstruálni sohasem lehet tökéletesen, minden részletében. Azt viszont megállapíthatjuk, hogy mik LEHETTEK az eseménysor főbb lépései.
"Az evolúció még mindig csak elmélet, és az élet véletlen keletkezése is."
Csak úgy elmélet, mint pl. a relativitáselmélet. A legjobban használható tudományos elmélet a maga műfajában.
"Tudományos módszerekkel nem bizonyítható. Legalábbis technikai okok miatt.."
Ez FÉLREÉRTÉS. Az evolúciós mechanizmus működéséről akár egy számítógépes szimuláció segítségével is pillanatok alatt meggyőződhetünk - szóval a todományos bizonyítottsága triviális.
A földi életet illetően is számtalan példa van e mechanizmus működésére, ezért igen nagy csoda lenne, ha mégsem lenne biológiai evolúció (:-).
Ezért az értelmes kritikai kérdés csak az lehet, hogy vajon az evolúciós mechanizmus mellett nincs-e, nem lehet-e másfajta tényező is, amelynek szintén nagy, vagy akár nagyobb hatása is lehet az élet és az ember kialakulására. Az ilyesmit kizárni NEM tudjuk, viszont eleddig nem láttunk okot arra, hogy feltételezzük.
"melyek egyszer csak a megfelelő sorrendbe keveredvén hipp-hopp létrehozták az életet.."
Éppenséggel az evolúcióelméletben PONT AZ a jó, hogy nem "hipp-hopp" magyarázattal jön elő (mint mondjuk a teremtéselmélet a teremtő eredetét illetően), mert megondja, hogy a véletlennek mikor és miben van csak szerepe.
"Új fajok keletkezése, közös ősök, hiányzó láncszemek??"
Ezzel kapcsolatban általában nem szokták tudni, hogy az új fajok kimondottan elszigetelt, KIS POPULÁCIÓKBAN jelennek meg, így magától értetődő, hogy nem sok maradványukra számíthatunk.
Leghamarább akkor találhatunk sok maradványt egy új fajból, amikor az elsőként elszaporodott. (Ennek megfelelően pl. Kelet-Afrika nem olyan értelemben volt a helyszíne a mai ember kialakulásának, hogy tényleg biztosan ott alakult volna ki, hanem csak olyan értelemben, hogy ott szaporodott el először számottevő mértékben. Persze az valószínűsíthető, hogy a tulajdonképpeni születési hely valahol a környéken lehetett.)
"Csakhogy minden öszvér meddő, sosem születik kiscsikója.."
Ha csak ez zavar Téged, a biológusok minden bizonnyal világra fognak segíteni majd k+1 soha nem létezett fajt a következő évtizedekben...
"Ha meg az a bizonyos mutáns szaporodóképes, ugyan kivel szaporodik, hiszen gyereke már nem lehet a fajtársaitól, hiszen megváltozott a génkészlete ( a mutáció miatt)"
Olyan értelemben jó felé kaparászol, hogy a mutációk többsége csak akkor tud érvényesülni igazán, ha mindkét szülő hordozza, és éppen ezért van az, hogy csak kis populációkban (erőteljes beltenyészet mellett) jön elő nagy valószínűséggel. (Állattenyésztők és növénynemesítők ezt szándékosan kihasználják.)
De ami a lényeg: az olyan genetikai különbség, amely kizárná az egymás közötti szaporodást, ritka. (Jellemző, hogy egyértelműen különböző állatfajok között is lehetségesek utódok.) A genetikai különbség általában csak valamennyire módosítja a termékenységet, illetve az utódok bizonyos tulajdonságait.
"Szóval az is csak az egyenlőre bizonyítatlan teóriák világába tartozik, hogy pl volt egy kicsi növényevő állat és abból lett a ló, a zebra, a szamár stb.."
Éppenséggel ez majdnem annyira bizonyított, amennyire egyáltalán bizonyítható.
"A túlélésért vívott harcban nagyon jól jön az intelligencia.
Ha létezne evolúció, akkor minden fajnak intelligensnek kellene lennie,hiszen folyamatosan fejlődik.. "
Ez TÉVEDÉS. Egyrészt az intelligenciának ára is van, amit nem minden körülmények között lenne érdemes megfizetni, másrészt az evolúció nem arról szól, hogy a fajok mindig olyan irányban módosulnak, amit Te (vagy másvalaki) ideálisnak tart, hanem a módosulás irányát az dönti el, hogy az adott környezetben mi a kedvezőbb.