1398
-
#178
Erre is van egyszerű válasz: mert minden tömeg pozitív.
-
#177
Ezzel a témával a QED, kvantum elektrodinamika foglalkozik.
Nagyon leegyszerűsítve a válasz: azért viselkedik fordítva a pozitron, mert vehetjük egy időben visszafele haladó elektronnak.
A fizikában szokás mindig az éppen legmegfelelőbb modell alkalmazása, pl sokszor elég a fényt elektromágneses hullámnak venni, nem kell mindig a kvantummechanikai leírása.
QED: Feynman Diagrams -
Tiberius B #176 ezek a kölcsönhatások igen fogós kérdések
egyébként a tér görbülése miért okoz vonzást? -
#175
A GUT-hoz kellene a graviton. Az meg nincs meg.
Ráadásul a gravitáció legjobb leírását az általános relativitás adja, ami teljesen más matematikát használ mint a kvantummechanika.
-
Tiberius B #174 Arról nem is beszélve.:-)
Zavar, de az abból adódik, hogy határseb. -
Tiberius B #173 Na pont ez az, mechanika, miért nem lehet, vmi mást mondani.
Ok- hogy fotont cserélnek, csak leírtam inkább egy bonyolultabb megfogalmazást.
Egyébként tényleg: mindenféle kekeckedés nélkül: mi határozza meg a fotonaok által átadott energia által kiváltott impulzusváltozás irányát? ÉN csak erre az egy dologra lennék kiváncsi, de nagyon, mert mint mondtam, egyetlen bajom, hogy nem olvastam, hallottam még semmi normálisat, csak ilyen félválról odalököttet, minthogy közvetítőrészecskét cserélnek, na de én arra is kíváncsi lenék, hogy miért cserélik ki? és hogy a közvetítőrészecskék hogyan változtatják meg a kölcsönható részecskék viselkedését.
Csak ennyit kérek. Megpróbálok közben utánanézni Wiki-ben, remélem találok vmit. -
#172
Zavar hogy a fénysebesség határsebesség?
Az szerintem zavaróbb, hogy ha bármilyen sebességgel is távolodsz egy fényforrástól, a kibocsájtott fény sebességét hozzád képest is mindig c-nek méred.
-
#171
Semmilyen fantomrészecskék nem ütköznek. De ha úgy is lenne, hogy adnák vissza az impulzust a gazdájuknak?
Egyszerűen fotont cserélnek. Ez adja át az egyiknek a másiktól az energiát.Mindegy hogy elektron-elektron vagy proton-elektronról van szó. Mindig fotont cserélnek.
A gyenge kölcsönhatásnál is egy /3 db/ a foton családjába tartozó részecske kicserélődése játszik szerepet, csak ennek van tömege. Azért is különbözik annyira a két kölcsönhatás. Ezek a W+ W- Z0.
Az erősnél meg a gluonok a közvetítők.
A baj ott van, hogy te a megtapasztalható mechanikai világképeddel akarod megérteni és megmagyarázni a kvatumvilágot. Megsúgom ezt így nem lehet.
A kettőnek nem sok köze van egymáshoz. Mások a törvényeik.
Ez olyasmi mint az embereknek is van egyfajta viselkedésük , meg a belőlük felépülő társadalmi rendszereknek is van. A kettő még hasonlít is egymásra, de mégis alapvetően más.
Nincs olyan , hogy minden rendszernek ugyanazon törvények alapján kell működniük. Van a GUT , a nagy egyesített elmélet, de én inkább azt hiszem, valami teljesen újjat fognak a subkvark világban találni, ami még a kvantumfizikánál is furcsább lesz.
-
Tiberius B #170 vmi hasonló:
van a két elektron, és ahogy közelednek egymáshoz, a két elektron körüli fantomrészecskék ütköznek a másik elektronnal, vagy annak fatomrészecskéivel, és így gyakorlatilag, a két elektron kicserél egy fotont, és voilá, létrejött a taszítás
na ez eddig ok is lenne, de a vonzásnál ilyenkor mi a jó b***s fene van?
és egyébként is, mindenféle ismeretterjesztő könyvben, mindíg csak a taszítást (ütközést) veszik elő, mint kölcsönhatást, és nem olvastam még sajna sehol sem mélyrehatóan a különféle mezőkről, hatásmechanizmusaikról, ..., mindíg csak részecskék így, meg részecskék úgy, de mi a fene az elektromágneses-gyenge-erős-kölcsönhatás? Mert az addig ok, hogy részecskecsere, de az miért eredményez vonzást? -
Tiberius B #169 vmi olyasmiről hallottam, mert nem sikerült behatóbban tanulmányozni a témát még -
#168
Szerinted mechanikus ütközéssel magyarázzák a taszítást.
Na ne... :) -
Tiberius B #167 A gravitáció+térgörbület témához csak annyit, hogy ez egy kicsit fura jelenség, ugyanis a tömeg "görbíti" a téridőt, ami az általunk gravitációnak nevezett vmihez vezet, namost (ha jól emlékszem) a gyursuló testeknél vmi hasonló hatás van, az egész kérdéskör nagy, tagja a tömeg-energia ekvivalencia is stb...
elég sokminden következik a relativitás-elméletből , olyanok, amikre Einstein nem is gondolt, vagy éppen kizárt, de ugyebár, fantáziával a relativitás-elmélet egyik-másik tétele, mondjuk a fénysebesség határsebességvolta nem éppen kedvelt az emberi agy számára, az embernek van egy olyasfajta rossz érzése (legalábbis nekem), hogy az univerzum "végtelen", van olyan, hogy végtelen, és akkor a sebességben miért nincs tetszőlegesen nagy?bla...bla...bla...
filózok, filózok
ma délután a tér szerkezetén gondolkodtam, meg a kölcsönhatásokon, töltéseken... -
Tiberius B #166 Lenne egy kérdésem:
Nem tud vki vmit a GUT(?)-elmélet állásáról és jelenlegi magyarázatairól?
Mert tudtommal az elektromágneses, gyenge és erős kölcsönhatásokat részecskék kicserélése okozza(?), idézi elő(?), kíséri vagy mi, és a taszítás teljesen ok így, már amennyit hallottam rendesen erről, de a vonzást hogy magyarázzák részecskék kicserélésével? -
tomcat1 #165 Hali, szerintem lényegében igen, mert ha nincs görbület, akkor ott gravitáció sincs. Bár, mivel a görbület a gravitáció (ami + a tömeg miatt van) egyik tulajdonsága...
Még a végén a fórum Nóbel dijat kap fizikából :) -
#164
Talán, mert másképp nem tudom elképzelni =)
kicsit később megpróbálhatjuk még bővebben is, csak most mennem kell =)
úgy kb 3 óra múlva "re" =) -
#163
és miért? Csak érdekel van-e oka hogy ezt gondolod. -
#162
sztem a téridő görbülete csak a gravitáció miatt van...de nem maga a gravitáció... -
#161
...de a gravitáció nem a téridő görbülete? -
#160
Sztem az logikus hogy a téridőt befojásolja a gravitávió...de hogy milyen módon?.... a téridő elméletileg a gravitáció hatására "gürbül"...tehát a fény több utat tesz meg...ami azt kéne jelentse, hogy ott az idő lassul...onnan nézve pedig az idő gyorsabb...vagy valami ilyesmi... -
#159
Az oké, de én most a 4ds téridőre gondolok.
Az befolyásolja az eseményeket, vagy fordítva? -
#158
Ha az időt úgyvesszük, mint a fény útját a térbe, és hogy nincs külön tér is idő csak egységes téridő, akkor sztem nemnagyon van abszolút idő... -
#157
Na ja.
És vajon nagyobb gravitációs mezőben azért történnek ritkábban az események, mert lassabban telik az idő, vagy fordított a logika.
Szerinted hogy logikusabb?
Van valami abszolút téridő? -
#156
vagycsak eltelt az idő az elemed fölött... -
#155
Pontosan 
-
#154
jaja. ha nem mozdul az óra mutatója, akkor valszeg nem telik az idő. :D -
#153
Az idő akkor telik ha van esemény, ha nem történik semmi akkor nem telik. -
#152
Mitől függ, hogy valami végtelenül kicsi, vagy végtelenül nagy?
9.9999999végtelenkilences most vételen messze van a 10-től, vagy végtelen közel van a 10hez? Nem látok különbséget a kettő közt, inkább végtelen távolságról beszélnék, de már ez sem fedi le... -
Tiberius B #151 gondolom ez egy érdekes megfogalmazás kifordításán alapuló kérdés. szerintem a minden kicsinél kisebb (a nemnegatív számokon értelmezve)=0-val. és a végtelenül kicsi akkor meg mi? fura. a végtelenül kicsi még mindig kicsi, azaz beletatozik a minden kicsi halmazba, tehát elméletileg nem egyenlő a két szám, mégha végtelenül közel is vannak egymáshoz (ez kb. olyan, mint az egyik elképzelés a Szingularitásról, végtelenül göbült tér, ergo végtelenül lelassult idő, na most telt az idő, igen!, de mégis akár tekinthetjük úgyis, mintha nem lett volna, amivel nem értek egyet), tehát elméletileg akármennyire is közel van egymáshoz két szám, nem lesznek egyenlők, tehát a szöveges megfogalmazás helyes, mivel MINDEN kicsinél kisebbről beszél, ami a nulla lehet, mert a minden kicsibe a végtelenül kicsi is beletartozik, és az egyetlen szám ami mindennél kisebb (a nemnegatív számok körében!) az a 0. Viszont, ha a gyakorlatot nézzük, és a mellékelt számítást, akkor belátható, hogy a végtelenül kicsi elhanyagolható. GYAKORLATILAG, és ezen vitázhatnak, amennyit akarnak, a megfogalmazás elvileg is helyes, az interpretáció már csak(!?!?!) gyakorlatilag.
fura egy kérdés, megpróbáltam kielégítő választ adni legjobb tudásom szerint, remélem megfelel a támasztott követelményeknek
u.i.: ha lehet, szeretném tudni mit gondoltok, az idő vajon telt e a Szingularitásban, vagy sem. Mert szerintem nem elhanyagolható a végtelen lassú sem, mert az is haladás, és ha akármilyen reakció is ment végbe abban a bizonyos Szingularitásban, valamennyi idő alatt csak lejátszódott, viszont, ha az idő állt, vagy nem létezett, akkor nem lehet reakcióról beszélni, ergo valamiféle teremtést kell valószínűsíteni, ami nekem speciel marhára nem tetszik, lehet az elmúlásérzet miatt, ha volt kezdet, lesz vég is, vagy mégsem?:-) -
#150
Na figyeljetek...egy kvantummechanikás könyvben ezt a választ találtam, de nemigazán értem...
"A matematikusok szerint ha két szám különbsége bármilyen kicsinél kissebb, akkor a két szám egyenlő.
99,99 = 10 X
-9,99 = X
------------
90,00 = 9 X
10,00 = X
Két szám akkor egyenlő, ha különbségük nulla, ha tehát elfogadjuk, hogy a 9,999999 és a 10 külöbsége minden kcisinél kissebb, akkort egyenlőek. Máepredig bármilyen kicsi különbséget ad meg valaki e két szám között, bárki könnyen megmutathatja, hogy különbségük kissebb a megadott mértéknél."
...hmm... -
#149
Tiberius jól beszél. :)
Ebben a gondolatban nincs semmi ami igaz vagy nem igaz lenne. :D -
Tiberius B #148 Metaetika: relatív minden, így az etika is
1. számú hiba: ha minden relatív, miért pont ez az elv ne lenne az. -
PaI2tizán #147 A gondolat sosem érheti el a valóságot csak megközelítti de ez is egy gondolat és akkor ez sem teljesen igaz csak majdnem. -
Tiberius B #146 Tökéletes. -
#145
na korán reggel újra gondoltam az akhilleuszos példát, az elvet már megértettem. Soha nem fog akhilleusz előbb beérni a célba, ha mindig csak feleződik a távolság. És soha nem fognak együtt beérni a célba, a nyuszika mindig "egy féllel" Akhilleusz előtt jár. Ez olyan mint a hiperbola, mindig csak közelít a tengelyhez, de soha nem érheti el.
Ugyanúgy ahogy a valóság működésének tudományos, vagy gondolati leírása. Soha nem érheti el, mindig csak közelít hozzá. -
Tiberius B #144 Ismerős történet, itt is csak az a baj, hogy futásban, vhogy mintha nem tudna olyat, hogy előbb utóbb, pár nanométerrel legyen a nyúl mögött,a mesének elvi korlátai vannak, mert egy bizonyos távolság alá nem lehet menni, ekkor egyszerűen elkezdődik az összeadás/kivonás. Jó kis mese. Ha viszont az 1/n->0 problémát nézzük, hát egen, az (a*)1/n soha nem érheti el a nullát, de végtelen közelséggel megközelíti, érdekes szám lehet az 1/végtelen:-)
sz4bolcs: Asszem Max Planck volt egy ilyen hapi, volt egy egyenlete a kvantummechanika alkotásának idejében, ami tele volt végtelenekkel, ő meg fogta magát és asszem osztott egyet végtelennel, na bumm, kiestek a végtelenek. Először senki nem akarta elfogadni, asztán később asszem talált egy másik módszert is a végtelenek eltűntetésére. -
#143
És ez jól szemlélteti, hogy világképünk nem állandó, mert mindig elő fog állni valaki azzal hogy osztotta az oszthatatlant. -
#142
Mi az, hogy folyton feleződik? Egyre kisebbeket ugrik Akhilleusz? :D Ez nem osztás, hanem kivonás/összeadás.
Nincs olyan szám, ami osztásból jön létre, és tovább már nem osztható. Ez a mi kis poláris világképünk fenéje.. -
#141
Bocs, hogy későn írok, de csak most jöttem újra gép elé...=)
Na szóval...ezen már a görögök is gondolkodtak...
Az van, hogy versenyzik egy nyúl meg Akhilleusz, aki a görög világ szerinti leggyorsabb futó...de tulajdonképpen mindegy hogy ki is versenyzik...
Az van, hogy akhilleusz, tudván, hogy gyorsabb, mint a nyúl ad neki néhány lépésnyi előnyt...a nyúl elrajtol, majd kis idő mulva Akhilleusz is...ahogy Akhilleusz egyrő jobban megközelíti a nyulat a kettőjük közötti távolság folyton feleződik...majd eljön a pillanat, mikor Akhilleusz, már éppen egyetlen lépéssel lesz a nyúl mögött,majd meg is előzi.De a matematika szerint ez soha nem köbetkezhet be, hisz ha a kettőjük közti távolságot felezzük, soha nem kapunk 0-t, hát akkor hol van az, hogy még meg is előzi...szóval a matek szerint mégcsak meg utól sem érhetné teljesen, hisz amire Akhilleusz odaér ahol a nyúl van, arra a nyúl már egy picivel mindig előbb van...mégha icipicivel is =)
Na innen indult ki a gondolat..
-
Tiberius B #140 Nem, mond! -
#139
Hát már rég gondolkodom rajta...nem tudom hallottál-e az akhilleusz-os nyulas példáról, mikor versenyeznek egymással?...