870
Eszmecsere a LEHETSÉGES harmadik világháborúról, mely lehet egyben atomháború is.
-
#670
Hát ezzel eggyetértek.. -
#669
Az USA-t idióta barmok vezetik. Én azon röhögtem/döbbentem l amikor Bush Ukrajnában volt és Juscsenkóval együtt tartottak sajztótájékoztatót. Nem is tudom már mit is mondott Juscsenko de Bush válaszreakciója annyi volt, hogy megpaskolta Juscsenko kezét. Nevetséges mintha valami szellemileg debill idióta embert dícsért volna meg. -
#668
Jaj az USA hatalmát megtörni nem úgy értem hogy tajvanon van az összes térségben összevont amerikai haderő,hanem ez jelképes inkább,ha az USA nem küld elég támogatást,vagy nem érne oda időre,és tajvan elesik akkor az USA haderejének megítélése romlani fog!Bár mint már mondta Cifu 6napig tarthatja magát maximum és ennyi idő elegendő arra hogy odaérjen a felmentő sereg. -
#667
Nekem nem,de kínának nem fontos hogy egyben marad e sziget,igaz jelentős infrastruktúrával rendelkezik a sziget,és nem jönne rosszul kínának.De a fő cél megtörni az usa hatalmát a térségben,és ezt ha csak úgy érheti el kína hogy szétlövi a szigetet akkor szétfogja.... -
#666
Neked kellene egy szigeti amin nincsen "2négyzetméter ép terület" -
Rundstedt17 #665 jó de ahogy észrevetted a sajátjukat nem igazán szeretik használni... -
#664
Hát ez tényleg vicc. Az alaszkai olajjal hogy is állunk? -
#663
Hát ezen énis nevetőgörcsöt kaptam volna:)
Én nagyon szeretema milka csokit,felszólítalak titeket osszátok szét igazságosan az összeset nekem:D -
Rundstedt17 #662 Az amcsik amúgy rohadtul irigyek amúgy az oroszok nyersanyagban gazdag területeire.Ahogy az Usa egyszer már kijelentette:igazságtalan hogy annyi nyersanyagkincse legyen egy országnak mint oroszországnak felszólította hogy ossza szét a világ népei között nevető görcsöt kaptam:DDD -
#661
Jó. -
#660
Már bocs ezt mondtam"Ezt olvassátok el,lehet hogy nemigaz minden belölle,de érdekes" Erre ráugrassz hogy honnan találok ki ilyen hülyeségeket...Moderáld meg magadat légyszives....
-
#659
Te belinkelted, hogy ez érdekes. Érdekes egy frászt. Ha neked a szinte tömény hülyeség az, akkor hajrá... -
#658
*a nucleális helyett inkább rádióaktív szennyeződést mondanék*elnézést -
#657
Jah és ezt valószínüleg nem arra értette az író hogy minden centimétert szét bombáznak,hanem hatalmas nucleális szennyeződés jutna a levegőbe,amit a különböző légáromlatok széterítenék a sugárzást a földön,az eső belemosná a fölbe...stb .....stb... -
#656
Istenem télleg ilyen hülye vagy!Olvasási gondokkal küszködsz?Nem olvasnál lentebb kicsit.Rájönnél hogy ez egy blog amit kimásoltam mert a linket nemtudták megnyitni.... -
#655
Hát Harci szempontból elképzelhető hogy lemarad,de technikailag ne felejtsük el hogy euópáé lehet könnyen a jövő,gondoljunk csak bele,a 2.világháború után kivétték az összes túdóst vagy az amerikaiak,vagy az oroszok.És mégis holtart ma Európa az űrkutatás terén.Talán te is Hallotál arról a teherűrhajóról amit nemrég löttek fel és sikeresen dokkolt.Pillanatnyilag ez a legnagyobb teherűrhajó a világon.Vagy ki építette a világ legnagyobb repülőgépét,vagy a concor-ot,ami nem technikai gondok miatt lett leállítva sokkal inkább az amerikaiak és az oroszok tiltakozása miatt. -
#654
"egy katonai összecsapás Kína és az USA között mindkettőt a vesztesek sorába helyezné át."
He? Azt mégis hogyan? Az USA területét max. ICBM-mel tudná kína támadni, az USA viszont tecnikailag képes fasírttá bombázni a kínai partvidéken egy idő után kínában azt amit akar hagyományos fegyverekkel. A kínai gazadság erős városai nagyrészt a zsúfolt tengerparti övezetben vannak.
Honnan jönnek ezek a gondolatok amiker leírsz? -
#653
Ez most elég balga mondat.Mint már korábban lent írtam egy linket,ahol ezzel foglalkoznak.Ott bővebben kifejtették,hogy ez is egy katonai lehetőség,sok rakétával szétlövik a katonai,fontosabb civil létesítményeket,igy legyengül a katonaság,és az ország infrastrukurális rendszere,ezért könnyedén lerohanhatja kína.A szimulációk során az is kiderült hogy egy ijen támadás esetén az ország haderejének,harci létesítményeinek a 40%megsemmisülne. 
-
#652
"Oroszország, aki vissza akarja kapni régi hatalmát és befolyását; Kína, aki gazdasági fejlődését és politikai hatalmát próbálja meg lakosságarányosan prezentálni; India, aki jobbára csak egy nagy valami ott Ázsiában, és sosem lesz igazi nagyhatalom"
Én is szeretnék sokmindent elérni. Az álmodozás kevés. Az oroszok nagyhatalmi státusát a megmaradt startégiai nukleáris támadófegyverek adják és az gázexport. Passz. Cifu uis leírta már az USA Védelmi Minisztériuma több pénz felett rendelkezik, mint az EGÉSZ orosz költségvetés. Ergo, pattoghatnak az oroszok ahogyan akarnak olyan katonai nagyhatalom hagyományos fegyverek, mint a SZU volt még NAGYON sokáig nem lesz... Putyinnak is vannak aranyköpései most nem rég mondtam hogy tűrhetetlen, hogy külföldre jobb gépeket exportálnak, mint ami az orosz légierőnek van. Ja kérem, az egyik fizetőképes kereslet a másik meg nem...
India is elég szépen lépeget előre. Kisebbeket mint Kína az tény, de haladnak. Mivel Kína ellenpólusa,ha Kína nagyon beerősítene akkor az USA belemenne elég sok dolog eladásába. F-16Block 60 eladásról már pusmogtak ezt-azt. A Kkínai fejlődés is elég relatív. Az ország lakosságához képest a nemzeti össztermék nem kiemelkedő. Könnyű úgy évi 10% körüli gazdasági fejlődést produkálni, ha a béka segge alól jössz fel. Cifu ezt is jól lejíta. Kína lakosságának kb. 1/3 szó szerint nyomorog még tiszta vizük sincs. Nagyon nagy szélsőségek országa kína. Arról nem is beszélve, hogy a fejélődés ára helyenként igen magas. Kína egyes részei enyén szólva pöcegödör jellegűek. A környezetszennyezés miatt épeszű ember nem élne ott, csak a nyomor miatt az ottaniaknak ez jut...
"Leáldozóban az USA ragyogása, vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy eltűnőben a mérhetetlen előnye"
Mit értesz ragyogás alatt? Én sohasem tekintettem úgy rájuk, mint a szabadság oszthatatlan bajnokaira, de azért egy náci németországgal vagy a SZU-val összevetve kijelenthetjük, hogy inkább az USA-ban volt jobb élni. A mérhetetlen előnye azért most is elgé nagy sok téren. Katonai és tudományos kutatásban még mindig ők a világbajnokok.
"folytatja, 10 év sem kell, hogy beérje az USA-t."
Mármint kína? Haha... Mikor lesz neki F-22 kategóriájú vadásza. Hát nem egyhamar. És olyan rephordozója legalább egy olyan amiből már most van 12 a US NAVY-ben? A Nimitz osztály utolsó tagjai most épülnek utánuk már újgenerációs hajók jönnek és F-35. Kína jelenleg max. erősen korlátozott képességű Su-33-okkal tud számolni az elköv. kb. 10 évben...
"15 évben 35 milliárd USD-re nőtt, 4 milliárdról."
Na és? A DoD költségvetése jelenleg cira 500 milliárd asszem bár igaz, hogy sok ebből a bérköltség. Még, ha elfelezed is, kb. egy nagyságrend a difi. Hajrá...
"Oda húz, ahova érdekei rángatják. "
Cimbora, te tévedésben élesz. Ez MINDIG igaz volt MINDEN állánra ls MINDEN időben. -
#651
De itt most Kína akarja lerohanni Taiwan-t nem pedig fordítva.. 
-
Rundstedt17 #650 nem valószínű hogy az lesz..nem európáé a jövő -
#649
De ez kétoldalú példa mert kínának is van szépszámmal a másik oldalon némi rakéta készlete. -
#648
De nincs kizárva hogy azlessz,az európa únió viszonylag igyis nehéz helyzetben van,például a nyelvek miatt és a sok nemzetiség miatt,és ha ezt figyelembe vesszük óriási a fejlődés. -
Rundstedt17 #647 Az európai unió nem számottevő erő.... -
Rundstedt17 #646 mondjuk már ki nem várható 3 világháború a közeljövőben,sőt a tajvan vs kína sem lesz.... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#645
Azt ne felejsd el, hogy a Tajvani-szoros alig 100km széles, és a sziget partjain hajó elleni rakéták vannak szép számmal telepítve. Amiknek a hatótávolsága cirka 80 kilométer... -
#644
Hát akkor nem túlságosan erős a haditengerészetük,de ha segítséget kapnak,az USA-tol vagy japántól akkor szerintem már elég szép erők tudnák védenia szigetet. -
#643
de akkoris, én az ilyen álapottól fo*nék :D én nem bírnám a feszültséget XD -
#642
Tajvan haditengerészete jelenleg:
-4db Ex-Kidd osztályú légvédelmi romboló (szegény hajók sorsa elég hányatattot, eredetileg az Iráni Sah rendelte őket, de oda már nem kerültek a forradalom miatt, az US NAVY vette át őket, de az 1990-es években kivonása kerültek, 2001-ben vásárolták meg a Tajvaniak, potom pénzért (~750 millió dollár a négy hajóért), ugyan nem egy AEGIS légvédelmi romboló, de azért elég korrekt képességekkel bírnak, SM-2 Block III. légvédelmi rakétákkal vannak felszerelve (68db rakéta). Hozzá kell tenni, hogy Tajvan korábban bejelentette igényét 4db AEGIS rombolóra, de politikai okokból a Bush-kormányzat habozott ezek átadásáról (politikai ok: ha Tajvan esetleg összebarátkozik mégis a nagy Kínával, akkor a csúcstechnikát képviselő AEGIS rombolók egyből kínai kézre kerülnének, és ez az, amit az USA semmiképpen nem szeretne - 2002 környékén, amikor ez a kérelem megesett, a Tajvani politikai elit éppen a nagy kínában tett baráti látogatást, ami egyfajta enyhülési jelnek tünt. A jel azóta enyhült, de továbbra sincs AEGIS romboló Tajvannak).
-8db Perry osztályú fregatt, jó általános célú egységes közepes légvédelmi, hajó elleni és tengeralattjáró-elhárító (ASW) szerepkörben.
-6db Kang-Ting osztályú fregatt, a francia La Fayette lopakodó korvett tajvani változata, közepes hajó elleni, gyenge légvédelmi és közepes ASW képességű jármű, de sok műszaki hiba volt velük kapcsolatban.
-8db Ex-Knox osztályú ASW fregatt, jó-közepes ASW, közepes (vagy semmi) hajó elleni és gyakorlatilag nulla légvédelmi képességgel.
-6 v. 7 Chien Yang osztályú fregatt, II.Vh-s ex-amerikai rombolók, amiket a tajvaniak foltozgatnak, közepes szintű hajó elleni és ASW képességek, gyenge-közepes légvédelmi képességgek jellemzik őket, meg az, hogy lassan vonnák ki őket a tajvaniak.
-2db Ex-Holland hagyományos tengeralattjáró, nem túl modernek, lassan kiöregednek.
-2db kivénhedt Guppy-osztályú amerikai tengó.
Van továbbá vagy 60db rakétás gyorsnaszádjuk, meg 13db MD500-as ASW helikopter, és a hajóik fedélzetén 19db S-70 Seahawk (az UH-60 Black Hawk hajófedélzeti változata). Tavaly az USA 12db P-3C Orion tengerészeti járőrgépet átadásáról döntött, ezek hajó és tengeralattjáró elleni feladatra szolgálnak.
A fentiek ahhoz kevesek, hogy a Kínai haditengerészet megrémisszék, de az ország méreteihez képest jelentős erőt képviselnek, annyira biztosan, hogy ne lehessen félvállról venni őket.
Ami a tengeralattjárók elleni harcot illeti, igen, lehet őket elkapni. A felderítés passzív (csak halgatózó) vagy aktív (a jól ismert "pingelgetős" szonárral történhez, az utóbbiak helikopterről vagy repülőgépről ledobható szonárbójákkal is. Az elpusztításhoz torpedókat használnak. Az Ex-Knox és a Chien-Yang osztályú hajókon SUBROC rakétahajtású torpedók is vannak, ezeknél a célterület közelébe egy rakétahajtómű juttatja a levegőben el a torpedót, ott csapdik a vízbe, és kezdi meg a célpont üldözését.
A nukleáris meghajtású tengeralattjárókról tudni kell egy apróságot: nem is annyira csendesek. A reaktor hűtéséért felelős szivattyúknak folyamatosan menniük kell, ezért egy ilyen tengó sose lesz olyan csendes, mint egy hagyományos meghajtású testvére. Cserébe viszont ha a legénysége kibírná étlen-szomjan, akkor akár évekig fel sem kéne jönnie a felszínre. A hagyományos tengók sokkal kevesebb időt bírnak a felszín alatt az akkumulátorokkal, de cserébe ha akarnak, szó szerint csendesebbek, mint a környezetük. Léteznek már levegőfüggetlen (pl. üzemanyagcellás elvű) hagyományos tengók, ezek hetekig, akár egy hónapig is kibírják a felszín alatt. Most ilyen levegőfüggetlen tengókat akarnának az amerikaiak Tajvan részére. Csak a potenciális európai gyárak politikai okokból nem tudják vállalni a feladatot. Amikor a Hollandok eladták a számukra szükségtelen Zwaardis osztály két példányát a Tajvaniaknak, Kína egyből felbontott minden politikai és gazdasági kapcsolatot Hollandiával. -
#641
Igen. Ha a partraszálló járműveket elpusztítják, onnantól a komcsik pattoghatnak akkor sem veszik át a sziget felett az irányítást az ziher.
Cifu szokás szerint kimerítően és jól feltárta a helyzet lényegét. A többi nagyfiú nem nagyon hagyná ezt és ahogy le is írta több, mint komoly erő van már alapból is a környéken CSAK légierő tekintetében.
Namármost, ha a Seawolf és 688 egységek megérkeznek az maga lenne a mészárszék a kínai haditengerészet soraiban. És akkor még ott a légierje Tavajnnak és USA-nak. Kínának MA és még vagy 4 évig totálisan esélytelen egy támadó hadműveletet sikeresen végigvinni, az tuti.
-
#640
Ennyi hülyeséget egy postban... Holnap majd bővebben reagálok. -
#639
Hát most éppen sokkal jobban élnek mint mi:D -
#638
hú de nem lennék tajvani :D tiszta rossz nekik :S -
#637
De Tajvan haditengerészete vajon szembe tudna szálni kína haditengerészetével?Talán igen,ha jól kihasználják a technikai fölényt,de a tengeralatjárók stratégia szerepét nézve,nem túlságosan,amerika gyyárt/gyártott 10 hagyományos tengeralatjárót de kínának van 67db,azokkal szemben nem sokat tehetnk a nagyobb hajók távolról,körülbelül úgy mint a repülégek a Yamato csatahajó ellen.Legalábbis én nemhallottam még olyan fegyverröl amivel hatékonyan szembe tudnának szálni a hajók ehy atom tengeralattjáróval,távolról.Vagy van ilyen is? -
#636
Ez politikai helyzettől fog függeni, mindenesetre a Tajvani haditengerészet aligha fogja tétlenül nézni, hogy körbeveszi a Népköztársaság haditengerészete a szigetet, és blokád alá veszi. -
#635
És mi a helyzet azzal ha blokád alá veszik?Itt aztirják a gazdaság néhány nap alatt összeomlik.Mondjuk ez nembiztos hogy igy van,de tegyük fel.HA blokád alá veszik akkor is beavatkozhatnak az amerikai csapatok,vagy pedig csak segélyeket dobálhatnak le? -
#634
1.: Tajvanon nincs állandó amerikai katonai jelenlét, ellenben a térségben állomásozik legalább 1, de van, amikor 3. flottacsoport is. Elég decens katonai erő ez már magában is. Továbbá az USAF-nak vannak légibázisai Guamon és Japánban 3 bázison, Dél-Koreában pedig további 3 bázison, vagyis a térségben van alaphangon cirka 400 vadászgépe és 20 nagy hatótávolságú bombázógépe.
2.: Nem, Kína eddig nem rendelkezett komoly partra szállító erőkkel, olyannyira nem, hogy egy katonai elemző pár éve azt mondta egy közös Kínai-Orosz partra szálló hadgyakorlatra, hogy szép-szép, hogy 2000 emberrel ezt meg tudják csinálni, de a többi fél millió kínai katona meg legfeljebb úszva juthat át a Tajvani-szoroson... Kína persze erőteljesen fejleszti a partraszálló flottáját, és ezen a problémán pár éven belül várhatóan úrrá lesz, ezért is pedzgetik egyre inkább ismét a Kínai fenyegetést...
3.: Kína legfőbb problémája Tajvan védművei. Tajvan egy kis sziget, aminek a viszonylag rövid Kína felé néző partján telepített erődök, hajó elleni rakéta indítók és légvédelmi rakéta és löveg-ütegek figyelnek. Rémlik a II.Vh béli Omaha-beach partraszállás? Na ez ugyanaz, csak modern fegyverekkel. Mészárszék lesz, ha partra akarnak szállni. Természetesen ott lesz a Kínai légierő is... vele szemben meg a Tajvani és az amerikai. Ja, mondtam már, hogy az első amerikai F-22A Raptor századokat Japánban, Tajvan közelébe telepítették? Mondjuk azt, hogy kipipálva. Oké, végszükség esetén Kínának több száz, vagy több ezer rövid távolságú ballisztikus rakétája van, igaz, hogy jelentős infrastruktúrális kárt okoznak a szigeten (plusz jelentős civil áldozatokat), de hajrá, lenyomjuk. Opsz, nézd már, a környéken vannak viszont az Amerikai, Japán és Dél-Koreai AEGIS rombolók, véletlenül pont ezeket készítették fel ballisztikus rakéták elfogására SM-3 rakétákkal. És természetesen ott van a nukleáris fegyverek bevetésének opciója, már amennyiben világnak Kína azt szeretné prezentálni, hogy védőruhás katonái a porig égett Tajpej valemelyik hamukupacába tűzik a Kínai Népköztársaság lobogóját.
Konklúzió: Igen, Tajvan önmagában aligha lenne képes egy Kínai offenzívát hosszabb ideig feltartóztatni. Ők abban bíznak, hogy addig kitartanak, amíg megérkezik az Amerikai, és esetleg a Japán és/vagy Dél-Koreai felmentő sereg. Ahhoz viszont hat nap több, mint elég... -
#633
De Tajvan-nak nincs esélye kínával szemben,csak ha amerika is segítséget nyújt neki.De miután oroszország><csecsemföld ügyébe se szólt bele,akkor lehetséges ebbe se szólna bele,mondjuk ha jól olvasom Tajvanhoz politikai szálak is kötik Amerikát és akkor lehet pont fordítva lessz....Mindenesetre ha valóban konfliktus lenne,akkor tajvan nincs olyan messze Kínától,igy a csapatok szállítási gondja nem lenne olyan óriási kína szempontjábol.Viszont a szimulációk kapcsán azis kiderült hogy maximum 6 napig tudná tartani magát tajvan kínával szemben,igy nem biztos hogy oda érne az amerikai hadsereg teljes egészében.Szóval akkor már nem lenne kinek segiteni ha hamarabb esne el tajvan minthogy odaérjen az amerikai hadsereg.Vagy attól függ mekkora erők állomásoznak most ott? -
#632
Tajvan csak a Kínaiak szerint tartozik Kínához.
A rövid történet:
Kína 1911 után a császárságból köztársasággá alakult át, noha a politikai állapotok nagyon kaotikusak voltak. Több felkelés is volt a császári rendszer támogatói részéről, illetve főleg 1919 után a kommunista irányzat is erőre kapott. 1927-re sikerült a Kínai Köztársaságot többé-kevésbé stabilizálni, állami bankot hoztak létre, normalizálták a jogi körülményeket, és a többi. A probléma 1931-ben kezdődött, amikor Japán lerohanta Mandzsúriát, ami végül a II. Kínai-Japán háborúba torkollot, ez 1937-től 1945-ig, Japán kapitulálásáig tartott (egyes történészek (szerintem jogos) megítélése szerint igazából 1931-től, de legalábbis 1937-től kellene számítani a II.Vh kirobbanását emiatt, hiszen ezek a cselekmények nem sokban különböztek Lengyelország náci lerohanásától). A II.Vh vége után a Tajvani sziget lakosságának egy része szeretett volna elszakadni a problémás helyzetű Kínától, ám ennek végül egy fellázadás és annak véres leverése a Kínai Köztársaság részéről lett a vége 1947-ben, amibe 10.000-30.000 ember vesztette az életét (a forrásoktól függően változnak a számok). Eközben a szárazföldi Kínán a kommunista párt polgárháborús helyzetet teremtett, és gyakorlatilag az 1950-es évek elejére átvette a szárazföldi Kína felett a teljes hatalmat. A Kínai Köztársaság vezetése a Kuomintang párt vezetésével (igen, az a Kuomintang, amit lent Kína-barátnak írtál le, nos valójában azért annyira nem kína-barátok, de ez más lapra tartozik) áttelepült Tajpejbe, mintegy két millió menekültel egyetemben.
A szituáció roppant kényes politikai helyzetett teremtett, ugyanis kvázi Tajvan szigete lett a Kínai Köztársaság (ma is ez a hivatalos megnevezése, Republic of China, ROC), a szárazföldi Kína pedig kommunista uralommal "egyszerűen" Kína, vagyis Kínai Népköztársaság. A probléma ott volt, hogy például az ENSZ BT-ben a Kínai Köztársaság foglalt helyet az öt állandó szék egyikén, lévén a II.Vh győztes állama ő volt. 1971-ben végül a 2758-es számú határozatban a Kínai Köztársaságot megfosztották minden ENSZ beli képviseletétől, és a BT székét a Kínai Népköztársaságnak adták át. Ettől a ponttól kezdve a Kínai Köztársaság politikai szinten kezdett elszigetelődni, mivel a Kínai Népköztársaság Tajvan szigetét a népköztársaság részeként, annak lázadó területeként tartotta számon, és politikailag mindent megtett, hogy ekként viselkedjen mindenki vele (megj.: a Magyar politika is ekként tekint rá, hivatalosan "Kína belügyeként" tekinti Tajvan helyzetét kis hazánk...). Látszólag ez könnyű prédává tette volna Tajvant, csakhogy a kis sziget a különszakadás után, az 1950-es és 60-as években látványos gazdasági fejlődésen ment keresztül, és ezáltal meghatározó lett első sorban az elektronikai iparban. Elég belegondolni, hogy az MSI, ASUS, Abit, stb., a számítástechnikában meghatározó cégek mind-mind tajvaniak, ahogy például a világ öt legnagyobb LCD panel gyártója közül 3 szintén Tajvani. A példákat lehetne tovább sorolni, a lényeg az maradt, hogy a sziget gazdasági szempontból olyan értékes, hogy sima bekebelezése Kína által a nyugati országok számára nem túl vonzó lehetőség.
Az USA "gyámja" elsőre a háttértörténetet nem ismerők számára úgy tűnhet, mintha az USA Kína ellenében cselekedne, pusztán csak azért, hogy ne a kommunistáké legyen a sziget. Csakhogy az USA-nak itt van egy kis politikai felelősségválalása is, a 2758-as határozatot ugyanis nem tudta megakadályozni, de igéretett tettek Tajvannak arra, hogy nem hagyják az országot a kommunista Kína által beolvasztani. Ez pedig inkább a Tajvaniak kérése. Tajvanról tudni kell, hogy régóta komolyan aggódnak a kommunista fenyegetés miatt, ezért a jelentős összegeket költ fegyverkezésre (idén cirka 12 milliárd dollárt szán saját keretből erre a célra, amivel a 11.-edik a védelmi célra legtöbbet költő országok listáján, viszont az USA ezen túl katonai segélyt nyújt neki, például évek óta húzódik 10db hagyományos meghajtású tengeralattjáró legyártása amerikai pénzből Tajvannak, a probléma itt az, hogy más ország nem vállalja a konfrontációt Kínával a fegyvereladások terén, az USA viszont 50 éve nem gyártott hagyományos meghajtású tengeralattjárót...).
Tajvan helyzetét tovább bonyolítja, hogy Japán is időnként bejelenti, hogy igényt tart rá. Formosa szigeteként ugyanis egy ideig valóban Japán része volt, ami miatt a mai napig területi igényként merül fel a Japán politikai körökben. Japán számára azonban egy független Tajvan is szimpatikusabb, mint egy Kínai Népköztársaság alatti Tajvan, ezért a kapcsolat "szeretlek is meg nem is" Tajvan és Japán között. -
#631
De ha tajvan nemzetközileg kínához tartozik,akkor miért szól bele az usa?