Harmadik világháború

Hát ezzel eggyetértek..

Az USA-t idióta barmok vezetik. Én azon röhögtem/döbbentem l amikor Bush Ukrajnában volt és Juscsenkóval együtt tartottak sajztótájékoztatót. Nem is tudom már mit is mondott Juscsenko de Bush válaszreakciója annyi volt, hogy megpaskolta Juscsenko kezét. Nevetséges mintha valami szellemileg debill idióta embert dícsért volna meg.

Jaj az USA hatalmát megtörni nem úgy értem hogy tajvanon van az összes térségben összevont amerikai haderõ,hanem ez jelképes inkább,ha az USA nem küld elég támogatást,vagy nem érne oda idõre,és tajvan elesik akkor az USA haderejének megítélése romlani fog!Bár mint már mondta Cifu 6napig tarthatja magát maximum és ennyi idõ elegendõ arra hogy odaérjen a felmentõ sereg.

Nekem nem,de kínának nem fontos hogy egyben marad e sziget,igaz jelentõs infrastruktúrával rendelkezik a sziget,és nem jönne rosszul kínának.De a fõ cél megtörni az usa hatalmát a térségben,és ezt ha csak úgy érheti el kína hogy szétlövi a szigetet akkor szétfogja....

Neked kellene egy szigeti amin nincsen "2négyzetméter ép terület"

jó de ahogy észrevetted a sajátjukat nem igazán szeretik használni...

Hát ez tényleg vicc. Az alaszkai olajjal hogy is állunk?

Hát ezen énis nevetõgörcsöt kaptam volna😊
Én nagyon szeretema milka csokit,felszólítalak titeket osszátok szét igazságosan az összeset nekem😄

Az amcsik amúgy rohadtul irigyek amúgy az oroszok nyersanyagban gazdag területeire.Ahogy az Usa egyszer már kijelentette:igazságtalan hogy annyi nyersanyagkincse legyen egy országnak mint oroszországnak felszólította hogy ossza szét a világ népei között nevetõ görcsöt kaptam😄DD

Jó.

Már bocs ezt mondtam"Ezt olvassátok el,lehet hogy nemigaz minden belölle,de érdekes" Erre ráugrassz hogy honnan találok ki ilyen hülyeségeket...Moderáld meg magadat légyszives....

Te belinkelted, hogy ez érdekes. Érdekes egy frászt. Ha neked a szinte tömény hülyeség az, akkor hajrá...

*a nucleális helyett inkább rádióaktív szennyezõdést mondanék*elnézést

Jah és ezt valószínüleg nem arra értette az író hogy minden centimétert szét bombáznak,hanem hatalmas nucleális szennyezõdés jutna a levegõbe,amit a különbözõ légáromlatok széterítenék a sugárzást a földön,az esõ belemosná a fölbe...stb .....stb...

Istenem télleg ilyen hülye vagy!Olvasási gondokkal küszködsz?Nem olvasnál lentebb kicsit.Rájönnél hogy ez egy blog amit kimásoltam mert a linket nemtudták megnyitni....

Hát Harci szempontból elképzelhetõ hogy lemarad,de technikailag ne felejtsük el hogy euópáé lehet könnyen a jövõ,gondoljunk csak bele,a 2.világháború után kivétték az összes túdóst vagy az amerikaiak,vagy az oroszok.És mégis holtart ma Európa az ûrkutatás terén.Talán te is Hallotál arról a teherûrhajóról amit nemrég löttek fel és sikeresen dokkolt.Pillanatnyilag ez a legnagyobb teherûrhajó a világon.Vagy ki építette a világ legnagyobb repülõgépét,vagy a concor-ot,ami nem technikai gondok miatt lett leállítva sokkal inkább az amerikaiak és az oroszok tiltakozása miatt.

"egy katonai összecsapás Kína és az USA között mindkettõt a vesztesek sorába helyezné át."

He? Azt mégis hogyan? Az USA területét max. ICBM-mel tudná kína támadni, az USA viszont tecnikailag képes fasírttá bombázni a kínai partvidéken egy idõ után kínában azt amit akar hagyományos fegyverekkel. A kínai gazadság erõs városai nagyrészt a zsúfolt tengerparti övezetben vannak.

Honnan jönnek ezek a gondolatok amiker leírsz?

Ez most elég balga mondat.Mint már korábban lent írtam egy linket,ahol ezzel foglalkoznak.Ott bõvebben kifejtették,hogy ez is egy katonai lehetõség,sok rakétával szétlövik a katonai,fontosabb civil létesítményeket,igy legyengül a katonaság,és az ország infrastrukurális rendszere,ezért könnyedén lerohanhatja kína.A szimulációk során az is kiderült hogy egy ijen támadás esetén az ország haderejének,harci létesítményeinek a 40%megsemmisülne.<#integet2>

"Oroszország, aki vissza akarja kapni régi hatalmát és befolyását; Kína, aki gazdasági fejlõdését és politikai hatalmát próbálja meg lakosságarányosan prezentálni; India, aki jobbára csak egy nagy valami ott Ázsiában, és sosem lesz igazi nagyhatalom"

Én is szeretnék sokmindent elérni. Az álmodozás kevés. Az oroszok nagyhatalmi státusát a megmaradt startégiai nukleáris támadófegyverek adják és az gázexport. Passz. Cifu uis leírta már az USA Védelmi Minisztériuma több pénz felett rendelkezik, mint az EGÉSZ orosz költségvetés. Ergo, pattoghatnak az oroszok ahogyan akarnak olyan katonai nagyhatalom hagyományos fegyverek, mint a SZU volt még NAGYON sokáig nem lesz... Putyinnak is vannak aranyköpései most nem rég mondtam hogy tûrhetetlen, hogy külföldre jobb gépeket exportálnak, mint ami az orosz légierõnek van. Ja kérem, az egyik fizetõképes kereslet a másik meg nem...

India is elég szépen lépeget elõre. Kisebbeket mint Kína az tény, de haladnak. Mivel Kína ellenpólusa,ha Kína nagyon beerõsítene akkor az USA belemenne elég sok dolog eladásába. F-16Block 60 eladásról már pusmogtak ezt-azt. A Kkínai fejlõdés is elég relatív. Az ország lakosságához képest a nemzeti össztermék nem kiemelkedõ. Könnyû úgy évi 10% körüli gazdasági fejlõdést produkálni, ha a béka segge alól jössz fel. Cifu ezt is jól lejíta. Kína lakosságának kb. 1/3 szó szerint nyomorog még tiszta vizük sincs. Nagyon nagy szélsõségek országa kína. Arról nem is beszélve, hogy a fejélõdés ára helyenként igen magas. Kína egyes részei enyén szólva pöcegödör jellegûek. A környezetszennyezés miatt épeszû ember nem élne ott, csak a nyomor miatt az ottaniaknak ez jut...

"Leáldozóban az USA ragyogása, vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy eltûnõben a mérhetetlen elõnye"

Mit értesz ragyogás alatt? Én sohasem tekintettem úgy rájuk, mint a szabadság oszthatatlan bajnokaira, de azért egy náci németországgal vagy a SZU-val összevetve kijelenthetjük, hogy inkább az USA-ban volt jobb élni. A mérhetetlen elõnye azért most is elgé nagy sok téren. Katonai és tudományos kutatásban még mindig õk a világbajnokok.

"folytatja, 10 év sem kell, hogy beérje az USA-t."

Mármint kína? Haha... Mikor lesz neki F-22 kategóriájú vadásza. Hát nem egyhamar. És olyan rephordozója legalább egy olyan amibõl már most van 12 a US NAVY-ben? A Nimitz osztály utolsó tagjai most épülnek utánuk már újgenerációs hajók jönnek és F-35. Kína jelenleg max. erõsen korlátozott képességû Su-33-okkal tud számolni az elköv. kb. 10 évben...

"15 évben 35 milliárd USD-re nõtt, 4 milliárdról."

Na és? A DoD költségvetése jelenleg cira 500 milliárd asszem bár igaz, hogy sok ebbõl a bérköltség. Még, ha elfelezed is, kb. egy nagyságrend a difi. Hajrá...

"Oda húz, ahova érdekei rángatják. "

Cimbora, te tévedésben élesz. Ez MINDIG igaz volt MINDEN állánra ls MINDEN idõben.

De itt most Kína akarja lerohanni Taiwan-t nem pedig fordítva..<#nyes>

nem valószínû hogy az lesz..nem európáé a jövõ

De ez kétoldalú példa mert kínának is van szépszámmal a másik oldalon némi rakéta készlete.

De nincs kizárva hogy azlessz,az európa únió viszonylag igyis nehéz helyzetben van,például a nyelvek miatt és a sok nemzetiség miatt,és ha ezt figyelembe vesszük óriási a fejlõdés.

Az európai unió nem számottevõ erõ....

mondjuk már ki nem várható 3 világháború a közeljövõben,sõt a tajvan vs kína sem lesz....

Azt ne felejsd el, hogy a Tajvani-szoros alig 100km széles, és a sziget partjain hajó elleni rakéták vannak szép számmal telepítve. Amiknek a hatótávolsága cirka 80 kilométer...

Hát akkor nem túlságosan erõs a haditengerészetük,de ha segítséget kapnak,az USA-tol vagy japántól akkor szerintem már elég szép erõk tudnák védenia szigetet.

de akkoris, én az ilyen álapottól fo*nék 😄 én nem bírnám a feszültséget XD

Tajvan haditengerészete jelenleg:

-4db Ex-Kidd osztályú légvédelmi romboló (szegény hajók sorsa elég hányatattot, eredetileg az Iráni Sah rendelte õket, de oda már nem kerültek a forradalom miatt, az US NAVY vette át õket, de az 1990-es években kivonása kerültek, 2001-ben vásárolták meg a Tajvaniak, potom pénzért (~750 millió dollár a négy hajóért), ugyan nem egy AEGIS légvédelmi romboló, de azért elég korrekt képességekkel bírnak, SM-2 Block III. légvédelmi rakétákkal vannak felszerelve (68db rakéta). Hozzá kell tenni, hogy Tajvan korábban bejelentette igényét 4db AEGIS rombolóra, de politikai okokból a Bush-kormányzat habozott ezek átadásáról (politikai ok: ha Tajvan esetleg összebarátkozik mégis a nagy Kínával, akkor a csúcstechnikát képviselõ AEGIS rombolók egybõl kínai kézre kerülnének, és ez az, amit az USA semmiképpen nem szeretne - 2002 környékén, amikor ez a kérelem megesett, a Tajvani politikai elit éppen a nagy kínában tett baráti látogatást, ami egyfajta enyhülési jelnek tünt. A jel azóta enyhült, de továbbra sincs AEGIS romboló Tajvannak).

-8db Perry osztályú fregatt, jó általános célú egységes közepes légvédelmi, hajó elleni és tengeralattjáró-elhárító (ASW) szerepkörben.

-6db Kang-Ting osztályú fregatt, a francia La Fayette lopakodó korvett tajvani változata, közepes hajó elleni, gyenge légvédelmi és közepes ASW képességû jármû, de sok mûszaki hiba volt velük kapcsolatban.

-8db Ex-Knox osztályú ASW fregatt, jó-közepes ASW, közepes (vagy semmi) hajó elleni és gyakorlatilag nulla légvédelmi képességgel.

-6 v. 7 Chien Yang osztályú fregatt, II.Vh-s ex-amerikai rombolók, amiket a tajvaniak foltozgatnak, közepes szintû hajó elleni és ASW képességek, gyenge-közepes légvédelmi képességgek jellemzik õket, meg az, hogy lassan vonnák ki õket a tajvaniak.

-2db Ex-Holland hagyományos tengeralattjáró, nem túl modernek, lassan kiöregednek.

-2db kivénhedt Guppy-osztályú amerikai tengó.

Van továbbá vagy 60db rakétás gyorsnaszádjuk, meg 13db MD500-as ASW helikopter, és a hajóik fedélzetén 19db S-70 Seahawk (az UH-60 Black Hawk hajófedélzeti változata). Tavaly az USA 12db P-3C Orion tengerészeti járõrgépet átadásáról döntött, ezek hajó és tengeralattjáró elleni feladatra szolgálnak.

A fentiek ahhoz kevesek, hogy a Kínai haditengerészet megrémisszék, de az ország méreteihez képest jelentõs erõt képviselnek, annyira biztosan, hogy ne lehessen félvállról venni õket.

Ami a tengeralattjárók elleni harcot illeti, igen, lehet õket elkapni. A felderítés passzív (csak halgatózó) vagy aktív (a jól ismert "pingelgetõs" szonárral történhez, az utóbbiak helikopterrõl vagy repülõgéprõl ledobható szonárbójákkal is. Az elpusztításhoz torpedókat használnak. Az Ex-Knox és a Chien-Yang osztályú hajókon SUBROC rakétahajtású torpedók is vannak, ezeknél a célterület közelébe egy rakétahajtómû juttatja a levegõben el a torpedót, ott csapdik a vízbe, és kezdi meg a célpont üldözését.

A nukleáris meghajtású tengeralattjárókról tudni kell egy apróságot: nem is annyira csendesek. A reaktor hûtéséért felelõs szivattyúknak folyamatosan menniük kell, ezért egy ilyen tengó sose lesz olyan csendes, mint egy hagyományos meghajtású testvére. Cserébe viszont ha a legénysége kibírná étlen-szomjan, akkor akár évekig fel sem kéne jönnie a felszínre. A hagyományos tengók sokkal kevesebb idõt bírnak a felszín alatt az akkumulátorokkal, de cserébe ha akarnak, szó szerint csendesebbek, mint a környezetük. Léteznek már levegõfüggetlen (pl. üzemanyagcellás elvû) hagyományos tengók, ezek hetekig, akár egy hónapig is kibírják a felszín alatt. Most ilyen levegõfüggetlen tengókat akarnának az amerikaiak Tajvan részére. Csak a potenciális európai gyárak politikai okokból nem tudják vállalni a feladatot. Amikor a Hollandok eladták a számukra szükségtelen Zwaardis osztály két példányát a Tajvaniaknak, Kína egybõl felbontott minden politikai és gazdasági kapcsolatot Hollandiával.

Igen. Ha a partraszálló jármûveket elpusztítják, onnantól a komcsik pattoghatnak akkor sem veszik át a sziget felett az irányítást az ziher.

Cifu szokás szerint kimerítõen és jól feltárta a helyzet lényegét. A többi nagyfiú nem nagyon hagyná ezt és ahogy le is írta több, mint komoly erõ van már alapból is a környéken CSAK légierõ tekintetében.

Namármost, ha a Seawolf és 688 egységek megérkeznek az maga lenne a mészárszék a kínai haditengerészet soraiban. És akkor még ott a légierje Tavajnnak és USA-nak. Kínának MA és még vagy 4 évig totálisan esélytelen egy támadó hadmûveletet sikeresen végigvinni, az tuti.

Ennyi hülyeséget egy postban... Holnap majd bõvebben reagálok.

Hát most éppen sokkal jobban élnek mint mi😄

hú de nem lennék tajvani 😄 tiszta rossz nekik :S

De Tajvan haditengerészete vajon szembe tudna szálni kína haditengerészetével?Talán igen,ha jól kihasználják a technikai fölényt,de a tengeralatjárók stratégia szerepét nézve,nem túlságosan,amerika gyyárt/gyártott 10 hagyományos tengeralatjárót de kínának van 67db,azokkal szemben nem sokat tehetnk a nagyobb hajók távolról,körülbelül úgy mint a repülégek a Yamato csatahajó ellen.Legalábbis én nemhallottam még olyan fegyverröl amivel hatékonyan szembe tudnának szálni a hajók ehy atom tengeralattjáróval,távolról.Vagy van ilyen is?

Ez politikai helyzettõl fog függeni, mindenesetre a Tajvani haditengerészet aligha fogja tétlenül nézni, hogy körbeveszi a Népköztársaság haditengerészete a szigetet, és blokád alá veszi.

És mi a helyzet azzal ha blokád alá veszik?Itt aztirják a gazdaság néhány nap alatt összeomlik.Mondjuk ez nembiztos hogy igy van,de tegyük fel.HA blokád alá veszik akkor is beavatkozhatnak az amerikai csapatok,vagy pedig csak segélyeket dobálhatnak le?

1.: Tajvanon nincs állandó amerikai katonai jelenlét, ellenben a térségben állomásozik legalább 1, de van, amikor 3. flottacsoport is. Elég decens katonai erõ ez már magában is. Továbbá az USAF-nak vannak légibázisai Guamon és Japánban 3 bázison, Dél-Koreában pedig további 3 bázison, vagyis a térségben van alaphangon cirka 400 vadászgépe és 20 nagy hatótávolságú bombázógépe.

2.: Nem, Kína eddig nem rendelkezett komoly partra szállító erõkkel, olyannyira nem, hogy egy katonai elemzõ pár éve azt mondta egy közös Kínai-Orosz partra szálló hadgyakorlatra, hogy szép-szép, hogy 2000 emberrel ezt meg tudják csinálni, de a többi fél millió kínai katona meg legfeljebb úszva juthat át a Tajvani-szoroson... Kína persze erõteljesen fejleszti a partraszálló flottáját, és ezen a problémán pár éven belül várhatóan úrrá lesz, ezért is pedzgetik egyre inkább ismét a Kínai fenyegetést...

3.: Kína legfõbb problémája Tajvan védmûvei. Tajvan egy kis sziget, aminek a viszonylag rövid Kína felé nézõ partján telepített erõdök, hajó elleni rakéta indítók és légvédelmi rakéta és löveg-ütegek figyelnek. Rémlik a II.Vh béli Omaha-beach partraszállás? Na ez ugyanaz, csak modern fegyverekkel. Mészárszék lesz, ha partra akarnak szállni. Természetesen ott lesz a Kínai légierõ is... vele szemben meg a Tajvani és az amerikai. Ja, mondtam már, hogy az elsõ amerikai F-22A Raptor századokat Japánban, Tajvan közelébe telepítették? Mondjuk azt, hogy kipipálva. Oké, végszükség esetén Kínának több száz, vagy több ezer rövid távolságú ballisztikus rakétája van, igaz, hogy jelentõs infrastruktúrális kárt okoznak a szigeten (plusz jelentõs civil áldozatokat), de hajrá, lenyomjuk. Opsz, nézd már, a környéken vannak viszont az Amerikai, Japán és Dél-Koreai AEGIS rombolók, véletlenül pont ezeket készítették fel ballisztikus rakéták elfogására SM-3 rakétákkal. És természetesen ott van a nukleáris fegyverek bevetésének opciója, már amennyiben világnak Kína azt szeretné prezentálni, hogy védõruhás katonái a porig égett Tajpej valemelyik hamukupacába tûzik a Kínai Népköztársaság lobogóját.

Konklúzió: Igen, Tajvan önmagában aligha lenne képes egy Kínai offenzívát hosszabb ideig feltartóztatni. Õk abban bíznak, hogy addig kitartanak, amíg megérkezik az Amerikai, és esetleg a Japán és/vagy Dél-Koreai felmentõ sereg. Ahhoz viszont hat nap több, mint elég...

De Tajvan-nak nincs esélye kínával szemben,csak ha amerika is segítséget nyújt neki.De miután oroszország><csecsemföld ügyébe se szólt bele,akkor lehetséges ebbe se szólna bele,mondjuk ha jól olvasom Tajvanhoz politikai szálak is kötik Amerikát és akkor lehet pont fordítva lessz....Mindenesetre ha valóban konfliktus lenne,akkor tajvan nincs olyan messze Kínától,igy a csapatok szállítási gondja nem lenne olyan óriási kína szempontjábol.Viszont a szimulációk kapcsán azis kiderült hogy maximum 6 napig tudná tartani magát tajvan kínával szemben,igy nem biztos hogy oda érne az amerikai hadsereg teljes egészében.Szóval akkor már nem lenne kinek segiteni ha hamarabb esne el tajvan minthogy odaérjen az amerikai hadsereg.Vagy attól függ mekkora erõk állomásoznak most ott?

Tajvan csak a Kínaiak szerint tartozik Kínához.

A rövid történet:

Kína 1911 után a császárságból köztársasággá alakult át, noha a politikai állapotok nagyon kaotikusak voltak. Több felkelés is volt a császári rendszer támogatói részérõl, illetve fõleg 1919 után a kommunista irányzat is erõre kapott. 1927-re sikerült a Kínai Köztársaságot többé-kevésbé stabilizálni, állami bankot hoztak létre, normalizálták a jogi körülményeket, és a többi. A probléma 1931-ben kezdõdött, amikor Japán lerohanta Mandzsúriát, ami végül a II. Kínai-Japán háborúba torkollot, ez 1937-tõl 1945-ig, Japán kapitulálásáig tartott (egyes történészek (szerintem jogos) megítélése szerint igazából 1931-tõl, de legalábbis 1937-tõl kellene számítani a II.Vh kirobbanását emiatt, hiszen ezek a cselekmények nem sokban különböztek Lengyelország náci lerohanásától). A II.Vh vége után a Tajvani sziget lakosságának egy része szeretett volna elszakadni a problémás helyzetû Kínától, ám ennek végül egy fellázadás és annak véres leverése a Kínai Köztársaság részérõl lett a vége 1947-ben, amibe 10.000-30.000 ember vesztette az életét (a forrásoktól függõen változnak a számok). Eközben a szárazföldi Kínán a kommunista párt polgárháborús helyzetet teremtett, és gyakorlatilag az 1950-es évek elejére átvette a szárazföldi Kína felett a teljes hatalmat. A Kínai Köztársaság vezetése a Kuomintang párt vezetésével (igen, az a Kuomintang, amit lent Kína-barátnak írtál le, nos valójában azért annyira nem kína-barátok, de ez más lapra tartozik) áttelepült Tajpejbe, mintegy két millió menekültel egyetemben.

A szituáció roppant kényes politikai helyzetett teremtett, ugyanis kvázi Tajvan szigete lett a Kínai Köztársaság (ma is ez a hivatalos megnevezése, Republic of China, ROC), a szárazföldi Kína pedig kommunista uralommal "egyszerûen" Kína, vagyis Kínai Népköztársaság. A probléma ott volt, hogy például az ENSZ BT-ben a Kínai Köztársaság foglalt helyet az öt állandó szék egyikén, lévén a II.Vh gyõztes állama õ volt. 1971-ben végül a 2758-es számú határozatban a Kínai Köztársaságot megfosztották minden ENSZ beli képviseletétõl, és a BT székét a Kínai Népköztársaságnak adták át. Ettõl a ponttól kezdve a Kínai Köztársaság politikai szinten kezdett elszigetelõdni, mivel a Kínai Népköztársaság Tajvan szigetét a népköztársaság részeként, annak lázadó területeként tartotta számon, és politikailag mindent megtett, hogy ekként viselkedjen mindenki vele (megj.: a Magyar politika is ekként tekint rá, hivatalosan "Kína belügyeként" tekinti Tajvan helyzetét kis hazánk...). Látszólag ez könnyû prédává tette volna Tajvant, csakhogy a kis sziget a különszakadás után, az 1950-es és 60-as években látványos gazdasági fejlõdésen ment keresztül, és ezáltal meghatározó lett elsõ sorban az elektronikai iparban. Elég belegondolni, hogy az MSI, ASUS, Abit, stb., a számítástechnikában meghatározó cégek mind-mind tajvaniak, ahogy például a világ öt legnagyobb LCD panel gyártója közül 3 szintén Tajvani. A példákat lehetne tovább sorolni, a lényeg az maradt, hogy a sziget gazdasági szempontból olyan értékes, hogy sima bekebelezése Kína által a nyugati országok számára nem túl vonzó lehetõség.

Az USA "gyámja" elsõre a háttértörténetet nem ismerõk számára úgy tûnhet, mintha az USA Kína ellenében cselekedne, pusztán csak azért, hogy ne a kommunistáké legyen a sziget. Csakhogy az USA-nak itt van egy kis politikai felelõsségválalása is, a 2758-as határozatot ugyanis nem tudta megakadályozni, de igéretett tettek Tajvannak arra, hogy nem hagyják az országot a kommunista Kína által beolvasztani. Ez pedig inkább a Tajvaniak kérése. Tajvanról tudni kell, hogy régóta komolyan aggódnak a kommunista fenyegetés miatt, ezért a jelentõs összegeket költ fegyverkezésre (idén cirka 12 milliárd dollárt szán saját keretbõl erre a célra, amivel a 11.-edik a védelmi célra legtöbbet költõ országok listáján, viszont az USA ezen túl katonai segélyt nyújt neki, például évek óta húzódik 10db hagyományos meghajtású tengeralattjáró legyártása amerikai pénzbõl Tajvannak, a probléma itt az, hogy más ország nem vállalja a konfrontációt Kínával a fegyvereladások terén, az USA viszont 50 éve nem gyártott hagyományos meghajtású tengeralattjárót...).

Tajvan helyzetét tovább bonyolítja, hogy Japán is idõnként bejelenti, hogy igényt tart rá. Formosa szigeteként ugyanis egy ideig valóban Japán része volt, ami miatt a mai napig területi igényként merül fel a Japán politikai körökben. Japán számára azonban egy független Tajvan is szimpatikusabb, mint egy Kínai Népköztársaság alatti Tajvan, ezért a kapcsolat "szeretlek is meg nem is" Tajvan és Japán között.

De ha tajvan nemzetközileg kínához tartozik,akkor miért szól bele az usa?

Saját meglátásom:

EU: Az EU amíg nem tud egységes nézõpontot felállítani valamiben, illetve önmagától nem fogják a tagországok alárendelni magukat egy központi EU vezetésnek, addig az EU Hatékony politikai erõ nem lesz.

Oroszország: Ugyan a nyersanyagárak alakulása miatt a gazdasága felfutóban van, de látványos, hogy a plusz pénzt nem a gazdaság rendbetételére, hosszú távú programokba szánják, hanem rövid távú célokra. Nem látni azt, hogy mi lesz akkor, ha a kifogynak õk is a nyersanyagokból. Olyasmi szituáció, mint a Jemeni vagy Szaud-Arábiai hozzáállás az olajhoz. Amíg van/volt addig dõzsölünk, amikor elfogy, akkor meg kilóg a seggük a nadrágból. Hiába kezdik el rendberakni a hadsereget, annak jelenlegi állapota miatt ez csak hosszú távú cél lehet, és nem látni azt, hogy a reformok átgondoltak lennének. Mintha szerenék a régi szovjet éra giga-hadseregét visszahozni, nem látni azt, hogy modern, átgondolt, gyors reagálású erõvé, vagy legalábbis mozgékonyabb egységgé alakítanák a hadsereget.

Kína: Ha felmerült az AIDS az oroszoknál, akkor a kínaiaknál a demográfiai állapotokat kell felhozni. Az állam támogatja az egy gyerekes családmodelt, viszont a kínai gondolkodásmódnak megfelelõen a szülõkrõl csak a fiúgyermek tud gondoskodni - tehát a családok egy fiúgyermekben gondolkodnak. A kínai újszülötteknél látványosan megborult a fiú-lány arány, ami ha nem változik meg a közeljövõben, hosszú távon komoly problémákhoz vezethet. Kína gazdasága valóban feljövõben van, de az ország maga továbbra is megosztott e téren, vidéken nagyon-nagyon sok helyen még a csatornázás és a vezetékes víz sincs megoldva, ezt pedig nehezen ellensúlyozza az, hogy Sanghajban már Maglev vasút is mûködik. A gazdaság nagy része a felülrõl vezérelt szocialista modell miatt roppant korrupt és nem hatékony. A változás pedig lassú és fájdalmas. Kína hiába rendelkezik gazdasági fegyverrel az USA ellen, a gazdasága nagyon nagyban függ a külföldi exporttól, ezért egy ilyen fegyverrel lényegében saját magát is tökön lõné.

A katonasága ugyan nagyon nagy létszámmal bír, és bár vannak modern harceszközei is, a kettõ aránytalansága rányomja a harcképességre a bélyegét. Hiába van kétezer körüli vadászgépe, ha abból csak cirka 400 nevezhetõ modernnek, a többi jószerével már elavult. Hiába van közel 10.000 harckocsija, ha ezekbõl alig 500-600 az, ami megfelel a mai igényeknek. Továbbá hiába tud lazán több százezres katonai erõt felmutatni, ha nem képes hatékonyan szállítani õket, mivel nincs elegendõ légi és vízi szállítóeszköze. A Kínai haderõ nagy, de nem túl hatékony egységében, inkább úgy lehet fogalmazni, hogy vannak elemei, amik modernek, és vannak, amelyek látványosan le vannak maradva a mai normáktól.

Tajvannal kapcsolatban pedig egy nagyon komoly problémával kell szembe néznie: mit ér azzal, ha nyers katonai erõvel el tudja foglalni Tajvant, ha az egy füstölgõ, kopár sziget lesz csupán a harcok után? A katonai erõ alkalmazása pedig komoly nemzetközi víszhangot is kiválthat.

http://index.hu/politika/kulfold/kintaj01!1
Ez pedig megintcsak egy érdekes olvasnivaló,de nem feltétlenül kell komolyan venni,mivel az index írta!

Oksa!
Leáldozóban az USA ragyogása, vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy eltûnõben a mérhetetlen elõnye. Hogy kik is próbálnak feltörni mellé: Oroszország, aki vissza akarja kapni régi hatalmát és befolyását; Kína, aki gazdasági fejlõdését és politikai hatalmát próbálja meg lakosságarányosan prezentálni; India, aki jobbára csak egy nagy valami ott Ázsiában, és sosem lesz igazi nagyhatalom, de azért próbál a "kínai" csoda mentén mozogni; Japán, aki talán kezdhet önmagával valamit, ha még most belehúz; no és természetesen az örök elsõ, Európa, aki fejlõdik, s alakul.

Az USA akkor veszítette el igazi jelentõségét, mikor csorba esett tekintélyén, s mikor a megdonálcizmus már nem volt annyira hívogató eszme a Világ népei számára. Mikor a rendszerváltást követõen az USA egyedül maradt a Világ dobogóján, s a második és harmadik helyet senki sem bitorolta mellette, elveszette azt a célt, amit még az '40-'50-es években kapott az akkori, igazán nagy vezetõitõl.

Az Amerikai Egyesült Államok mára egy hitelét veszített és a régi erõt új eszközökkel megtartani igyekvõ állammá vált. A kétpólusú világrend alatt az USA egyre jobban az anyagi javak felé sodródott. Értékrendje és a jellegét meghatározó vonalak eltûntek, háttérbe szorultak. Az iraki háború és az állandó bírálat tovább csökkentette népszerûségét. A 2001-es terrortámadással sikerült szolidaritást és együttérzést kiváltania számtalan állam részérõl, de ez hamar megszûnt Irak miatt. Sokan azon az állásponton vannak, hogy az USA nem pusztán az olajért, vagy a tömegpusztító fegyverek miatt vette célba Saddam Hussein diktatúráját, hanem ereje demonstrációjának eszközéül használta fel. Az új cél immár egyértelmû: megtartani a feltörekvõkkel szemben az elõnyt. És ha gazdasági vagy katonai téren egyre jobban beérik a különbözõ térségek, a félelem és az erõszakkal megszerzett tekintély megmarad.

A ma számításba jöhetõ USA-ellenfelek az Európai Unió, Kína és Oroszország. A háttérben még ott van Japán és India, valamint Latin-Amerika.

Az Európai Unió gazdasági potenciálja nem megkérdõjelezhetõ. Erõs és stabil gazdasága megfelelõ alap arra, hogy egy erõs és hatékony, de az USA és a NATO-tól független haderõt hozzon létre. Próbálkozás van - számtalan, azonban a formálódó politika lomha és lassú - mint az EU jelenleg. Külön-külön az európai államok ugyan modern és hatékony haderõvel rendelkezik, de még Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság sem képes egymaga felvenni a versenyt olyan államokkal, mint Oroszország, vagy akár az USA, s most már egyre inkább Kína. Ha az európaiak összefognak, sokra vihetik. Elõnyük ráadásul, hogy a Világban nem olyan kép alakult ki Európáról, mint az USA-ról. Nem törtetõnek és mindenkiben az ellenfélt látó országot látják benne, hanem egy olyan Európai Uniót látnak, mely kompromisszumokra és megoldásokra törekszik.

Számtalan bírálat és támadás éri Oroszországot az "energiafegyver" miatt. Russia erõs és hatalmas állam, azonban a néha a szovjet idõkbõl megmaradt hadereje veszélyesen elavult eszközöket alkalmaz. Azonban a magas piaci árak miatt az orosz export hatalmas vagyont eredményez. Ugyan a bevétel jelentõs, de ez nem a társadalmi munkából származik. Sokan említik Oroszországot és Kínát, mint a fejlõdés legdinamikusabb államait, de sokan elfelejtik a színfalak mögött megbúvó dolgokat. Oroszország beteg és öregedõ társadalommal bír. Az AIDS itt az egyik legmagasabb, mintegy 1.3 millió a fertõzöttek az aránya, s ez a szám évi 8-10%-kal nõ. Az elöregedõ társadalom pedig a legsúlyosabban érinti és fogja érinteni Oroszországot. Itt tényleg igaz az, hogy csak kínai bevándorlókkal tudják majd fenntartani z igazi, nem olaj- és gázexportból származó gazdaságot.

Kína okozza a legnagyobb gondot az USA-nak. Az Egyesült Államok már évtizedek óta védelmezi, s kiáll Tajvan mellett, melyet Kína saját részének tekint, a Világ viszont önálló államnak, így az USA is. Tajvan ugyan csak töredéke a kínai terület méretének (35 ezer km2 a kínai 9 millióhoz képest), mégis erõs haderõben rejlik a státuszának garanciája. Az amerikai szövetségeséhez hasonlóan, aki az iraki háború gyors gyõzelmét a légierõnek köszönheti, Tajvan is jelentõs légi haderõt ural, melynek elõnyét Kína is felismerte. A hatalmas ázsiai ország bele is kezdett a modern fegyverek gyártásába, s ha így folytatja, 10 év sem kell, hogy beérje az USA-t. S mint tudjuk, az az erõs állam, melynek a légiereje is erõs. Hiába van Kínának milliós hadereje, ha nem párosul mellé légi- és tengeri potenciál. Kína közel 8-szor akkora hadsereggel rendelkezik, mint Tajvan, de a minõségi különbség egyértelmûen Tajvannak kedvez, igaz, már egyre kevésbé. Kína elsõsorban orosz technikát alkalmaz. Katonai célokra fordított költségvetése az utóbbi 15 évben 35 milliárd USD-re nõtt, 4 milliárdról.

Samuel P. Huntington. „A civilizációk összecsapása” (Samuel P. Huntington The Clash of Civilizations) címû könyvében felvázolja, mi is történik. A teória szerint Kína támadást intéz Tajvan ellen, melybe beavatkozik az USA. Kína, hogy fedezze kiadásait, szövetkezik a közel-keleti államokkal, s bevonul Szibériába. Az USA felajánlja segítségét Oroszországnak. Eközben Görögország és Bulgária támadást intéz Törökország ellen, ahol katonai hatalomátvétel történik. Csak pár lépés kell ahhoz, hogy a Világ hadban álljon. A végét tudjuk: a háborúnak nincs nyertese. Ha Amerika támad, akkor azt úgy kell tennie, hogy méltó legyen az amerikai szellemhez, vagyis erõs és hatékony támadás. S mit tehet Kína? Válaszcsapást mér az USA-ra, elpusztítva annak városait.

Csakhogy a mostani világrend megváltozott az 1997-es teóriához képest. Kína egyre inkább szövetségre lel Oroszországban, mait csak fokoz, hogy az USA kiszámítatlan és merõben opportunista!

Oda húz, ahova érdekei rángatják. Tette ezt anno szeptember 11.-e után is, amikor megtörtént a nagy Putyin-Bush összeborulás, s Washington kijelentette, Csecsenföld Moszkva belügye.

Amerika fokozódó beérése egyértelmûen a tehetetlenség számlájára írható. A liberális demokráciák között nem történik katonai összecsapás, hisz ez idegen egy demokratikus államtól. Ugyanakkor Kína nem demokratikus, s Oroszország is hajlik egy autoriter rendszer felé.

Vajon mit diktál az amerikai érdek? Feladja Tajvant, ha érdekei, és a megerõsödött Kína úgy kívánja? Hiszen tudjuk, az USA csak addig a szabadság harcosa, míg az nem veszélyezteti a gazdaságát, és egy katonai összecsapás Kína és az USA között mindkettõt a vesztesek sorába helyezné át. Csakhogy Kínában diktatúra és 900 milliós szegénység van, míg az USA-ban jólét és demokrácia. Engedni az elvakultnak és felhagyni az elvekkel, vagy szembeszállni a „gonosszal”, és nyomorba taszítani a Világ felét? A döntés Amerikán múlik, és a problémák itt kezdõdnek…

A Link nem mûködik, a jelek szerint a Blogster motorja nem kezeli rendesen a hozzászólások linkjeit, copy-paste szerintem az ide vonatkozó részt, mert így nem lehet tudni mire gondolsz.

http://loran.blogter.hu/?post_id=15546
Ezt olvassátok el,lehet hogy nemigaz minden belölle,de érdekes

Erre pedig köszönöm az infot!Elöbb utobb meglátjuk mi lessz EU hadsereg téren!

Gondolom szorgosan elolvastad a commenteket,igy rájöttél nem én hoztam fel svájcot!><

Hosszanti stabilizátor lehet, mint a MiG-23 farkán.

Köszi a pontosítást. Az IL-76 modifikáción mi az a farok alján? Pótvezérsík? Az A-50-en nics ilyen. Érdekes.

HK = HarcKocsi