870
Eszmecsere a LEHETSÉGES harmadik világháborúról, mely lehet egyben atomháború is.
  • Candi
    #830
    Ergo Csernobil és Hirosima, valamint Nagasaki környékén mégsem hatásvadász képeket csináltak, valóban jóval nagyobb volt a torzulással születettek aránya mint a Föld más, radioaktivitással kevésbé szennyezett részein.
  • Candi
    #829
    "* Genetikai hatás

    Az ionizáló sugárzások genetikai hatását egy sor állatkísérlet igazolja. Muller 1926-ban muslicákon mutatta ki elõször. Az emberek esetén genetikai hatást a statisztikák nem tudtak kimutatni. A vizsgálatokat Japánban végezték, az atombomba robbanását túlélt emberek utódain. A vizsgálat szerint a besugárzás után fogant magzatokon nem lehetett az örökölt rendellenességek arányának megnövekedését kimutatni, még akkor sem, ha a szülõkön kimutatható volt a kromoszómakárosodás. Kutatók szerint a fogamzáskor és az azt követõ rövid idõszakban sokkal erõsebb szelekciós mechanizmusok mûködnek, mint az állatoknál, s ezért a sérült petesejtek és hímivarsejtek nem képesek magzatot létrehozni. Mégis sok gyermek született a bomba ledobása után súlyos születési rendellenességgel. Azonban ezek a gyerekek még a besugárzás elõtt fogantak meg, és az anyaméhben érte õket a sugárzás. Ez azonban már nem genetikai, hanem szomatikus hatás, mert a sugárzás a már megfogant gyorsan fejlõdõ embriót érte, és a fiatal gyorsan szaporodó sejtek a sugárzásra különösen érzékenyek."
    (Forrás

    Tehát embereknél is történik genetikai károsodás a besugárzást követően. Csak épp a genetikailag károsult hím- és nőivarsejtek legnagyobbrészt csíramentessé válnak, az ilyen sejteket hordozó egyedek nemzőképtelenek lesznek (vagy legalábbis ha olyan sejt jut megtermékenyítési állapotba amelynek genetikai kódja hibás, akkor túlnyomó többségben nem történik meg a fogamzás). Viszont állatoknál kimutatható és létező genetikai torzulások jöhetnek és jönnek is létre.
  • Molnibalage
    #828
    A csernobili képek hatásvadász képek. Csernobil előtt is születtek genetikailag torz gyerekek. Vegyi anyag is okozhatja.

    Az meg hab a trotán, hogy a fejlődési rendellenességet kevered a DNS állomány épségével. Szezont a fazonnal.
  • Candi
    #827
    Új volt, persze, mert a különböző élőlények (legyen az akár állat, növény, baktérium, stb.) felzabálták a maradványait. Ettől még az alkotóelemei még ugyanúgy a felszínre kerülhetnek, csak nem egy nagy organizátumként, hanem sok különálló elemként, molekulaként.

    "Talán ássál bele egy kicsit a szakirodalmban. Az emberben sugárzás általi genetikai toruzlást eddig nem tudtak eddig kimutatni, magyarán nincs mit átörökíteni."

    Akkor vajon a japóknál és a ruszkiknál (főleg Csernobil környéke) miért volt és van annyi kimagaslóan sok, különböző torzulásokkal született ember, állat mind a mai napig?
  • [NST]Cifu
    #826
    Abba kell belegondolni ezek a rádióaktív sugárzások nagyon sokáig megmaradnak meg, a felezési idő miatt,

    A felezési idő és s sugárzó hatása fordítottan arányos. Vagy valami nagyon sugároz, de rövid a felezési ideje, vagy kevésbé sugároz, de hosszú a felezési ideje. Az előbbi veszélyes, de magától elfogy rövid idő alatt. Az utóbbi kevésbé veszélyes, ellenben valóban pár száz évig is ott lehet, de mivel az is fogy, az idő előre haladtával a sugárzása is csökken. A fegyverekben használt Plutonium-239 felezési ideje 24.100 év, a sugárzása viszonylag kicsi, a termonukleáris fegyverekben begyújtáshoz használt triciumgáz felezési ideje 12 év, tehát egy termonukleáris fegyver általában 10 évente nagyjavításon, tricivumgáz pótláson kell, hogy átessen, ellenkező esetben nem lehet felrobbantani, semmiféle képen. Vagyis az elveszett termonukleáris bombák már felrobbani nem fognak. A bennük lévő plutónium az, ami veszélyes, de igazából a sugárzás kumulatív (összeadódó) hatása miatt.
  • Molnibalage
    #825
    Jaj, jaj és jaj.

    Abba kell belegondolni ezek a rádióaktív sugárzások nagyon sokáig megmaradnak meg, a felezési idő miatt, nehéz kalkilálni mi lesz majd.

    Felfogod, hogy egy mondatban ellentmondasz saját magadnak?

    A bomlási sorok és felezési idő ismert. Óramű pontosságú. Ezek után mivel is nehéz kalkulálni?

    (Az atomóra meg a bomláskor létrejövő sugárzásának frekvenicájának állandóságát használja fel, de ehhez is ismerni kell a bomblási sort. Tudod, óramű pontosságú.)

    Nemtudom téged érne ilyen sugárzás a szüleidet vagy a gyerekeidet és gyógyíthatatlan károsodást szenvednének, és mondjuk örök életükre betegágyhoz kötve, még mindig így gondolkoznál-é.

    Hahó, figylesz te rám? Grönland és óceán mélye. Nagyon magas ott a népsűrűség...

    Ezeket a betegségeket utána szépen tovább is örökítik mintha nem lenne már most elég csökkent ember...

    Talán ássál bele egy kicsit a szakirodalmban. Az emberben sugárzás általi genetikai toruzlást eddig nem tudtak eddig kimutatni, magyarán nincs mit átörökíteni.

    Talán nem hülyeségekkel kellene dobálózni és bulvársajtó szintjén olvasni, mert valahogy nekem ez jön le a te ismereteidből.
  • zoliapu
    #824
    Abba kell belegondolni ezek a rádióaktív sugárzások nagyon sokáig megmaradnak meg, a felezési idő miatt, nehéz kalkilálni mi lesz majd. Nemtudom téged érne ilyen sugárzás a szüleidet vagy a gyerekeidet és gyógyíthatatlan károsodást szenvednének, és mondjuk örök életükre betegágyhoz kötve, még mindig így gondolkoznál-é.
    Ezeket a betegségeket utána szépen tovább is örökítik mintha nem lenne már most elég csökkent ember...
  • Molnibalage
    #823
    Mert mikor lemerültek először olyan mélyre megdöbbentően új volt midnen. Soha addig olyan dolgot nem láttak még maradvány szinten sem igazán, amit odalent láttak.

    Ami meg nehezebb a víznél az mitől is jönne feljebb?
  • Candi
    #822
    A mélytengeri állat csak egy kiragadott példa volt, természetesen az összes élőlényre értettem, amely közvetlen kontaktusba kerülhet a szivárgással.
    Balage, azt viszont nehezen hiszem el, hogy ennyire szeparált lenne az 1-2 km mélyen élő élőlények és a felszíni vagy felszínközeli élőlények táplálékláncolata. Sztem ugyanúgy van átvivőközeg - bizonyos állatok, növények formájában - a kettő között.
    Amúgy honnan tudod hogy egy sem érhette el a felszínt? Ott voltál mindegyiknek az enyészeténél? Akár közvetetten, pl. húscafatként egy rák vagy kagyló gyomrában, akár közvetlenül a mélytengeri, vulkánközeli áramlatok formájában, vagy sok más módon is a felszínre kerülhet bármikor. Olyan nincs, hogy ha valami lesüllyed néhány km mélyre, az onnan soha a büdös életbe ne kerülhessen mégegyszer a felszínre.
  • Molnibalage
    #821
    Mélytegneri halak gondold, hogy soha nem pusztulnak el semmiben? Mégsem érte el egy sem a felszínt. Magyarán a felső táplálékláncba igen nehezen kerülbe be onna bármi odalentről.

    Ha 1-2 hal megpusztul akkor mi van? 1-2 másik állatot megöl. A szennyezés lokális volta miatt ez nem okoz problémát. Ez nem vírus, nem terjed szét az egész populációban.
  • zoliapu
    #820
    Eggyetértek Candi veled, de most nem a Józsibácsi nevű halászról szól a történet.
    Azért pl vizinövények vagy kagylók is lehetnek a szivárgó atomrakéta közelében, amiből táplálkozhatnak halak is, valamint a kagylók közvetlen veszéllyel is bírhatnak.
  • Molnibalage
    #819
    Mi milyen szerencse? Mire vonatkozik ez?

    Mértenem épűlhet ott akár mi is véletlen, ahol elvesztheték és mért nem történhet akár egy gázrobbanás majd pl?

    Hol? Az óceán küzepén és a grönladni bázis közelében? Gázrobbanás ezek közelébe? Hogyan? A nem tengerbe esett töltetek emlékeim szerint mind megvannak, kivéve a Grönlandit.
  • Candi
    #818
    Mondjuk vulkáni tevékenységgel :) Persze ehhez hosszú idő kell (nem párszáz vagy párezer év).

    Viszont az óceánok mélyén szivárgó radioaktív szennyezésnek nem kell az egész óceánban szétáramlania. Elég ha valami mélytengeri állat bezabál valami radioaktívan szennyezett algából, hamar a felszínre kerül miután elpusztult. Onnan pedig már csak idő kérdése, mikor vetődik partra a hullája, vagy mikor eszi meg egy másik hal amit utána kifoghatnak. A halász- vagy rákászhajókon pedig nem tartozik az alapfelszereltségbe a Geiger :)
    Különben pedig a fekete özvegy póknak egyetlen csepp mérge egy tonnányi élő emberi masszát képes megölni, és az sehol sincs a radioaktivitás "mérgezési szintjéhez" képest (főleg mivel a radioaktív anyagok felezési ideje gyakran évtizedekben, évszázadokban, ha nem évmilliókban mérhető).
  • zoliapu
    #817
    Elhiszem és mivan ha nincs ilyen szerencse!
    Mértenem épűlhet ott akár mi is véletlen, ahol elvesztheték és mért nem történhet akár egy gázrobbanás majd pl?
    A tengerbe esettekről el tudom képzelni, hogy nem olyan veszélyesek, de a talajban igen.
    A titkos atomfegyerekről nem monthatok többet sajna...
  • Molnibalage
    #816
    Ja, és még azt magyarázd meg, hogy mitől kerülne felszínre egy olyan anyag, ami a természetben a legnagyobb sűrűségüek között van, hanem a legsűrűbb...
  • Molnibalage
    #815
    A radioaktív vagy kémiailag mérgező anyagok szivárogni kezdhetnek, különösen hosszú idő után, amikor az időjárás, a talaj- vagy tengervíz kikezdi a külsejét.

    Olvastad már, hogy miket bírtak ki a robbanófejek?

    Itt egy rövid összefoglaló.

    Volt olyan, hogy beindult a hajtómű és a rakéta áttörte az elég decens betontetőt és leszakadt a robbanófej. Több száz méterre találták meg egy bokorban. Még szivárgás sem volt. Nagyon masszív szerkezetek ezek.

    Ha a tenger alján még ki is szivárogna valami, szerinted abból mi mit érzékelnénk idefent?

    - Röhejesen kis mennyiségű anyagról van szó az óceánok térfogatához képest.

    - Több km. vízzel körülvéve. A víz alapvetően a sugárzások nagyrészét kinyírja. A neutronbomba elleni védekezés leghatékonyabb formája, hogy 1 méter mély vízbe belemész pl. egy hk-val.

    További kockázat, hogy az instabillá váló hagyományos robbanóanyag egyszercsak nagy területen szétszórja ezeket az anyagokat. És persze az is kellemetlen, ha illetéktelenek találnak rá, és rosszarcú emberek kezébe kerül.

    Ez kérlek fejtsed már ki, mert nem értem. Északi sark, óceán mélye, stb. helyeken van. Milyen rosszarcú terroriste és hogyan találná meg. Az akkori gyakorlatilag korlátlan források mellett sem találták meg őket.

    A bombák masszív volta miatt a talajban vagy jégben elég mélyen vannak. Ezért is nem találják őket...A robbanás hatása talán még a taljig sem jutna el, ha egyáltalán felrobbana ott bármi is.

    Mi van ha titkos atombomáról van szó mondjuk 100 szoros pusztító erővel...

    Mi az, hogy titkos atombomba? Mihez képest 100-szoros pusztító erő?

    A bomba, mint fegyver kb. 40-45 éve elavult. Rakétára kell tenni.

    Tájékoztatásul leírom, hogy egy 200 kt-ás robbanófej, ma kb. 125 kg, de csak a jenki csúcstechnika ilyen.

    Jó lenne valami kohéziót látni abban, amit leírtsz, mert egy így a nagy semmi.

    20 éve is ezzel riogattak és 20 évig nem történt semmi. A készletek évről évre kisebbek...
  • zoliapu
    #814
    Sajnos én nem látom ilyen fényesen a jövőt.
    A radioaktív vagy kémiailag mérgező anyagok szivárogni kezdhetnek, különösen hosszú idő után, amikor az időjárás, a talaj- vagy tengervíz kikezdi a külsejét. További kockázat, hogy az instabillá váló hagyományos robbanóanyag egyszercsak nagy területen szétszórja ezeket az anyagokat. És persze az is kellemetlen, ha illetéktelenek találnak rá, és rosszarcú emberek kezébe kerül.
    Mi van ha titkos atombomáról van szó mondjuk 100 szoros pusztító erővel...
  • Molnibalage
    #813
    Az elveszett jenki bombák olyan helyen vannak, ahol még a tulaj sem találta meg őket, mert olyan zord környék vagy mély tenger / óceán van. Még ha meg is találná azokat, akkor nem horgászadmillal hozná fel őket én nem lapáttal kellene kiásni. Terroristák labdába nem rúgnak...

    Azokban meg max. hasadóanyag van, 100%, hogy nem működőképesek és hagyomásnyos gravitációs bombákról van szó. Hordozószköz sem lenne hozzájuk...
  • zoliapu
    #812
    Szerintem nem kell tartani tőle hacsak hosszútávon nem okoznak a kisebb helyi konfligtusok gondot. Gondolok itt a piszkos bombákra, esetleg vírusfegyverekre és azoknak a hosszú lefutású gyógyítására.
    Aztán ott vannak a titkos atomfegyverek amik sokkal halálosabbak és nem tudunk róla semmit, az is lehet persze, hogy nem igazak.

    Mennyi atombombát elvesztettek az amcsik és a ruszkik, ha azt egy terroristacsoport találja meg, mihez kezd vele vajon... Nem ártana inkább, ha már nem tudják hol vannak, legalább sűrűn sugárzásméréseket folytatni, a lakott területeken, termőföldeken, halászvízeken. Dehát ez is olyan mint a globális felmelegedés majd ha gond lesz, már késő lesz, aztán nézegethetünk, mi és a gyerekeink főleg...
  • MuldR
    #811
    Csak legyen is ugy! :)
  • Csirke4
    #810
    Mindmeghalunk.
  • davos80
    #809
    2012
  • MuldR
    #808
    Ja, kivant resz alahuzando :)
  • MuldR
    #807
    aaa, a hirekben ugyse mondjak. Eltitkoljak. Majd csak akkor vesszuk eszre, ha az orosz/kinai/indiai/arab katonak mar itt lesznek a kertek alatt. :)
  • Freeda Krueger
    #806
    Igazad van.
    Gáz lenne ha így kezdődne a hét.Talán szerdán és máshol.Figyeljük a híreket.
  • MuldR
    #805
    De hat ma nem lehet, mer meg van zinternet.
    Bar az az atomot is birja!:)
  • Freeda Krueger
    #804
    Az ilyesminek hétfőre kell esni,el ne rontsa a hétvégét :)
  • Candi
    #803
    Az előbb írta, hogy holnap lesz :P
  • MuldR
    #802
    Akkor ma mar van?:)
  • Csirke4
    #801
    Holnap
  • jhetedikj
    #800
    Mikor kezdődik már?
  • MuldR
    #799
    Meg a haboru elott vissza fognak a gyarak koltozni. Ez mar nem lesz visszatarto ero.
  • Palinko
    #798
    "Valsag van es munkanelkuliseg."
    ezért talán hazai terepre vinnék vissza a gyártást, az árak ugyan felmennének, de a munkanélküliség biztosan megoldódna :D tudom nem lehet csak így egy csapásra túl sok minden van külföldön :)

    én úgy tudom a gyártók, befektetők menekülnek a háború elöl, tehát, háború után valszeg visszahoznák, de könnyen meg lehet, hogy találnának alternatívát (ázsia más részei, afrika...) akik ugyanúgy elvégeznék a munkát. úgy gondolom nem ér meg kínának és indiának ekkora kockázatot a kakaskodás, viszont érdekel hogy a többiek mit szólnak az álláspontunkhoz, majd kivárjuk :)
  • MuldR
    #797
    Azok a gyarak vissza fognak koltozni. Valsag van es munkanelkuliseg. Mindenki visszahozza majd a gyartast. Innentol mehet a rombolas.
  • Palinko
    #796
    épp a fejlett világ embargálna szerintem, nem hiszem hogy örülnének ha lerombolnák gyáraikat. van máshol is olcsó munkaerő, bár igaz a legtöbb ebben a két országban öszpontosul. és szerintem nagyon jól tudja ezt kína és india is, és nem kezdenek el problémázni.
  • MuldR
    #795
    Es ki embargal? :)

    A fejlett vilag ott gyartat, nincs ertelme embargozni. USA gyengul.

    Meg amugy is, valszeg orulnenek, hogy egymast utik, es csak a loszert kell leszallitani. :)
    Szvsz a 3. VHbol europa kimarad. Vegre.
  • Palinko
    #794
    jaja

    #792:
    india, kína, sztem nem kockáztatnák egy háborút, ha kapnak egy embargót oda a jól fejlődő gazdaságuk, mert a belső piac még mindég nem elég vásárlóerő.
  • Molnibalage
    #793
    Érdeklődés hiányában? :)
  • MuldR
    #792
    aaaa, india meg kina annyi fegyvert vasarol, hogy lennie kell valaminek.
    Remeljuk ezt a kort ott jatszak le, mi meg majd vegignezzuk a cnn-en :P
  • Palinko
    #791
    még a végén elmarad