870
Eszmecsere a LEHETSÉGES harmadik világháborúról, mely lehet egyben atomháború is.
-
#870
Kína megvédené Iránt -
Zolika8 #869 KATT IDE PLS :):):) Köszi NEEEE legyen v háború -
harcu #868 Látom, az a szó, hogy politika csak akkor mond neked valamit, ha felcsapod az Idegen szavak és kifejezések szótárát. -
#867
Ha Irántól ennyire függne a világ akkor az USA már fölszabadította volna. 
-
harcu #866 Hát hogyne, természetesen. Köztudottan a ruszkik birtokolják a Föld kőolajtartalékait, a köcsög arabok meg csak havi 1-2 hordót tudnak megtölteni. Van az a bohócgyülekezet, a (sz)OPEC, vagy mi a neve, ami a kitermelés mértékét, közvetve a kőolajárat határozza meg, na ott ezek a közel-keleti lepedős emberek sehol sincsenek, mint köztudott. -
#865
Jön a Ruszkiktól. 
-
harcu #864 Hát hogyne, kinek kell a szaros olajuk, mikor Európa önellátó. -
#863
A Közel-Keletet meg Európa leszarja, úgyhogy 3-ik világháborút az sem robbant ki. :C -
#862
USA ellen ÉK támadás lehetetlen. Nincs eszökze hozzá. Még Alaszka is messze van... -
mumeen #861 Most szerintem a legvalószínűbb egy Észak-Korea általi támadás az USA és/vagy Dél-Korea ellen,ez robbanhatja ki a 3. világháborút,vagy pedig egy példa nélküli atomcsapás Irántól USA és Izrael ellen,de az is fennáll,és hangot kapott az utóbbi időben,hogy Izrael az atomcsapás megelőzése érdekében megtámadja Iránt,ami szintén kiválthatja a 3. világháborút.De ezt szerintem nem lehet megjósolni,mer' egy nap,hét vagy hónap alatt is végbemehetnek olyan folyamatok,amik előidézhetik a 3. világégést. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#860
Nem tartom túl valószínűnek, hogy az USA és Kína a közeljövőben egymásnak essen nyilt katonai összecsapásban, túlságosan is függenek egymástól.
Oroszország nem elég erős, hogy háborúba lépjen, a nukleáris arzenálján túl nem képes olyan ütőképes erőt felmutatni, ami egy nagy volumenű háborúhoz szükséges lenne.
Rövid távon tehát én nem tartom valószínűnek a III. világháborút.
Emlékeztetőleg: mindkét előző világháború előtt sok-sok jel mutatott arra, hogy itt nagy háború következik, a kirobbanása nem volt meglepő sem Európában, sem Ázsiában (II.Vh). -
#859
Nem tudom, hogy írtátok e már, de szerintem ha lesz esetleg 3. világháború, az Kína, USA és esetleg Oroszország között fog zajlani...
Az biztos hogy a végén mi megint rossz oldalon leszünk:)
Véleményetek a véleményemről?:D -
BLACK METAL #858 A pálmalevelek tanúsága: A világunk 2050-ig
Az õsi írásokban a világ jövõbeni eseményei is megtalálhatók.
Az írások szerint a társadalmunk döntõ változások elé néz. Az Egyesült Államok által elindított, terrorizmus elleni világméretû harcban - mely elsõsorban az amerikai hegemóniára való törekvések keresztülvitelét szolgálja - a NATO tagállamai is részt vesznek katonai akciók formájában, amerikai vezetés alatt. A támadási célok többek között Irán, Jemen, Líbia, Sri lanka, Malájzia és Szudán lesznek. A legérdekesebb azonban az a tény, hogy a prognózisok szerint az Irak elleni támadás, mely februárban kellene elkezdõdjön, egy amerikai "Vimana" elpusztítása miatt egy hónapot késni fog. A Vimana az írásban repülõgépet vagy éppen ûrhajót jelent. És valóban az amerikai ûrhajó, a Columbia balesete miatt az Irak elleni amerikai háború a tervezettnél késõbb kezdõdött.
A megnevezett katonai akciók a világ további polarizálódásához vezetnek. A világméretû konfliktus, a rettegett harmadik világháború azonban a pálmalevelek jóslatai szerint nem fog bekövetkezni. Ehelyett az elkövetkezõ évtizedekben számos helyi és regionális háború rázza meg a világot, többek között Afrika és Ázsia sok országában. Így például India és Pakisztán között is kiújul a fegyveres konfliktus, a Közel-Keleten újabb háború tör majd ki Izrael és Pakisztán között, melynek kiváltó oka egy magas rangú pakisztáni méltóság meggyilkolása lesz. A háborúba ezúttal a szomszéd országok, Szíria és Jordánia is be lesznek rángatva. Fennáll a veszély, hogy a harcok során nukleáris fegyvereket is bevetnek, mely a Közel-Kelet nagy részének elsivatagodásához vezet.
Európában a balkánon 2040-ig újabb harcok várhatók. A következõ háborút a szerb államfõ meggyilkolása váltja majd ki. Közép és Nyugat-Európa valamint az Egyesült Államok újabb terrorista támadások célpontja. A támadások száma viszonylag alacsony lesz, a hatásuk annál nagyobb. A támadások egyre gyakrabban történnek turisták által látogatott helyeken, Spanyolországban és Olaszországban, ami jelentõs emberáldozatokkal jár majd. Európa ezen felül masszív bevándorlástól szenved majd, melyet a világ más részén kitörõ háborúk váltanak ki. Az európai szociális rendszereket túlterheli a menekülõk tömege, az európai infrastruktúra eléri a terhelhetõsége határait. Hasonló problémákkal fog küszködni Amerika is. Ez pedig a gazdaságok és a nyugati valuták destabilizálódását okozza. Ezek a fejlemények 2012-ben az amerikai dollár összeomlásához vezetnek.
Az USA-ban és Európában súlyos zavargások lesznek, részben polgárháborús állapotok alakulnak ki. A nyugati társadalmak hosszútávú krízise az Egyesült Államok külpolitikai jelentõségének csökkenéséhez vezet. Az erõszak elterjedése oda vezet, hogy az érintett országokba megerõsített békehadtestek állítják fel állásaikat. Míg az USA-ba kanadai csapatok vonulnak be, addig Európában elsõsorban orosz szövetséges csapatok veszik át a békefenntartó feladatot, ezek az országok ugyanis óvatos külpolitikájuknak köszönhetõen kevésbé érzik majd meg a válságot.
A világméretû változások az európai naptárrendszer szerint kb. 2050-ig tartanak. Eredményeképpen Amerika elveszíti jelenlegi domináns pozícióját, Európa pedig Ázsiával együtt új geopolitikai gazdasági teret teremt egy Párizs-Berlin-Moszkva-Peking-Delhi-Tokio tengely mentén, melynek társadalmai az egyes országok gyökereinek és hagyományainak figyelembe vételével a világot a stabilitás és fejlõdés új korszakába vezetik.
-
#857
Viccnek is rossz!
-
BLACK METAL #856 http://www.youtube.com/watch?v=e5vCvxJUgEI
"Előttünk a Vízözön ???" avagy: "Jó kis szövetség ez ???"
-
#855
Tévedett. Fizikai törvényszerűségek miatt nem lehetséges. Pont. Nincs elég mennyiségű tiszta hasadóanyag semelyik reaktorban ehhez. -
#854
Nekem aztmondta a tanárbácsi, hogy volt nukleáris robbanás, csak nagyonkicsi.
Persze a tetőt nem az vitte le a gyárról. -
#853
A témáról viccesen.-:) -
#852
Nem hiába tartunk birkákat a telken
-
BLACK METAL #851 "Faber szerint az amerikai állam külső adósságállománya jelenleg 400 milliárd dolláros éves kötelezettséget von maga után, s ez a következő 5-7 év alatt akár 1000 milliárd dollárra is nőhet, ami egyúttal azt is jelenti, hogy egy újabb beavatkozás lehetőségét épp a mostani beavatkozás során felhalmozódott költségek lehetetlenítik majd el. A professzor szerint egy újabb gazdasági válság amerikai államcsődhöz, ám azt megelőzően egy mesterségesen elindított hiperinflációs folyamathoz is vezethet. Mivel a gazdasági válság valutaválsággal történő kezelése Faber szerint eleve kudarcra ítéltetett, nem marad más hátra, mint a háború.
Mark Faber úgy véli, 5-10 éven belül a most kezeletlenül hagyott, rendszerszerű problémák olyan méretet ölthetnek, hogy az egész kapitalista világgazdaságot maguk alá temetik. A guru által lakonikusan csak a "vég"-ként emlegetett momentumra egyféleképp lehet felkészülni: vegyünk egy tanyát, tárazzunk be élelmiszerből s fegyverből, valamint törekedjünk az önellátásra."
-
#850
Az NG vagy Discovery sorozatok szinte már lehet a kukába dobni, mert a lecsupaszított nyelvezet elrontott fordítása sokszor orbitális hülyeséget hoz ki.
A genetikai dolog meg a legfurább nem érti senki. Általánosan az a tapasztalat, hogy minél primitívebb egy életforma, annál nagyobb dózist visel el. A genetikai károsodást mégis csak primitívebb életformánál sikerül kimutatni, mint az ember. Tehát az ember a bonyolultságával, mintha ki tudná védeni a fejlődés korai stádiumában a hibákat, de egy életképes egyed sokkal rosszabból tűri a nagyobb dózist. Nagyon érdekes téma és mivel azért a gének és örökítőanyagok szintjén tudunk, de sokszor nem értünk dolgokat, ez egy darabig még lehet, hogy így is marad.
További nehezítés, hogy egyszerűen nem kutatható a téma, mert embert nem tehetsz ki szándékosan nagy dózisnak.
A felezési időnek meg azért van értelme, mert mindig annyi anyagot használsz, hogy van értelme ezt definiálni.
A radiokarobnos és egyéb hasonló eljárások során olyan kis mennyiségű anyag marad vissza, hogy magát a mennyiséget nehéz mérni, a kis dózisteljesítmény miatt, de nagyobb szórással kapod így az eredményeket. A felezési idő továbbra is állandó.
Az atomórának majd utánanézek.
-
Candi #849 No, ez így már egy kicsit másabb hangnem, köszönöm.
Szóval lássuk:
Először is nem összetévesztettem a nukleáris robbanást egy natúr gőzrobbanással (vagy még most sem tudom pontosan mivel), hanem téves ismereteim voltak a dologról. Az NG-n vagy a Discoveryn ment egy műsor anno, abban még a fűtőelemek túlhevülése során beinduló láncreakcióról beszéltek mint a robbanás okáról. A kettő rohadtul nem ugyanaz, téves ismeret egy megtörtént eset okáról vagy magának az oknak az ismerete (függetlenül attól hogy az téves-e vagy nem). Annyira hülye én sem vagyok, hogy összekeverjek egy gőzrobbanást egy nukleáris robbanással, ennyire ne nézz madárnak.
Másodsorban nem kevertem össze a szövetkárosodást a genetikai öröklődőanyag károsodásával, ez csak félremagyarázás. Csupán azt állítottam (amit továbbra is fenntartok), hogy igenis az emberi génállomány is sérülhet a radioaktív sugárzás hatására, ugyanúgy, mint bármely más élőlény génállománya. Valamint azt is állítottam, hogy az emberi szervezet felépítése olyan bonyolultságot ért el az evolúciós fejlődése folyamán, hogy egy esetleges sugárzás következtében az örökítőanyagát ért minimális károsodás is nagy valószínűséggel az örökítőanyag működésképtelenségét vonja magával, vagyis amely petesejtek és hímivarsejtek sugárzás következtében károsodnak, azok legnagyobb része elhal, vagy fogamzásképtelenné válik. De nem minden esetben. Előfordulhat ugyanis, hogy olyan mértékű vagy jellegű sugárbehatás éri, amelytől az örökítőanyag már megváltozik, mutálódik, ellenben továbbra is életképes, örökítőképes marad. Csupán az embernél - a nagy bonyolultságnak köszönhetően - ez a valószínűség igen kicsike, ám ahogy egyre lejjebb megyünk bonyolultsági szinten az egyszerűbb felépítésű élőlények felé, úgy nő ennek a valószínűsége is (lásd a muslincás esetet példaként). Ezt is fenntartom továbbra is.
A felezési idő állandóságát sem vitattam, ez is félremagyarázás. Egy bizonyos fajta izotópnak (mondjuk az U238-nak) a felezési ideje állandónak vehető, ez tiszta. De ez csak nagy mennyiségű izotópra vonatkozik; egyetlen ilyen U238 atomot vizsgálva soha nem fogod tudni biztosra megállapítani, hogy az az egy bizonyos kiszemelt izotóp mikor fog elbomlani, ez a véletlenszerű. Lehet hogy a következő pillanatban, de az is lehet hogy 2 hét vagy 1000 év múlva. A felezési idő fogalmának csak nagy anyagmennyiség esetén van értelme, ahol már x*6*10^23-on izotóp mennyiségről beszélünk. Ekkora mennyiségnél is véletlenszerű az egyes izotópok elbomlási ideje, de jó valószínűséggel megállapíthatjuk, hogy teljes anyagmennyiséget tekintve mikor fog annak a fele elbomlani és más izotóppá átalakulni.
Ez természetesen nem befolyásolja az izotópok rezgésszámát, lásd az első atomórák ammóniamolekulákkal működtek, pedig azoknak nincs felezési idejük mivel nem radioaktívak.
Amikor 14 éves voltam, akkoriban már nem a Csernobili katasztrófa érdekelt, amit meg hallottam róla, az a SZU erősen cenzúrázott keze alól került ki, akik három teljes héten keresztül tagadták, hogy történt volna bármi is. Aki nem ült elég közel a tűzhöz (átvitt és valóságos értelemben is) az csak annyit tudhatott róla, amennyi a propagandában napvilágot látott vagy ami a szóbeszéd szárnyán eljutott hozzá. Ennek pedig Te is tudod, hogy általában mennyi az igazságtartalma. -
#848
Oké. Bocs hogy nem vagyok vele tisztában, hogy mely izotópokból mennyire van szükség egy atombombához, és hogy képtelen vagyok összerakni egy atombombát a ház mögötti sufniban.
Hol vártam én el ezt? Viszot akkor legalább figyelj arra amit írok és okulj. Az aki összetéveszti az nukleáris láncreakcióból származó robbanást egy másfajta balesettel, szerintem az kicsit térjen vissza a tanuláshoz, mert így nehéz érdemi vitát folytatni. Miről beszéljek így veled? Ha nem tudsz összeadni és szorozni, a diffegyenletek sem mennek. Magyrán, ha majd az alapokkal tisztában vagy, akkor lehet érdemi vitát folytatni, addig nem. Ez nem magas lóról beszélés. Ez tény.
De nem beszélgetek veled tovább, mert túlságosan el vagy telve önnön tudásod gyönyörűségével ahhoz, hogy emberi módon tudj kommunikálni a vitapartnereddel. Folyamatosan, lekicsinylően érezteted velem azt, hogy többet tudsz nálam, a szavaidból süt a velem szemben érzett felsőbbrendűséged...
A stílusom az lehet, hogy fura elisimerem, kicsit szarkasztikus. Ez abból fakad, hogy sajnos túl sok olyan emberrel futottam össze a neten, akivel nem kellett volna. Most mondjam, hogy kicsit te is ilyen vagy.
De, akkor lássuk sorjába, hogy mi volt a te oldaladon. Először az éllettani, szövet- és egyéb károdosodást összekeverted a genetikai öröklődéssel. Aztán a felezési időt nem igazán értetted meg a jelek szerint és az állandóságát is vitatod. Ha a felezési idő nem lenne állandó, akkor atomóra nem létezne, mert a frekvenciája is ingadozna a sugárzásnak (szerintem). Aztán egy olyan hibát vétesz, amit egy érdeklődő átlalános iskolás sem vét, ha tényleg érdekli a téma, miszerint nukleáris robbanás volt Csernobilban. Én legalábbis már tudtam ezt 14 évesen is.
Most akkor erre mit mondjak? Mielőtt ilyen vaskos dologkat leísz, talán nézzél már utána, akkor elkerülhetőek az ilyen kellemetlen dolgok. Mintha nem tudnád, hogy mi az a dinamikus nyomás, de szuperszonikus lökéshullámok fizikájáról vitatkoznál valakivel.
Érthető, hogy mi a problémám? -
Candi #847 Oké. Bocs hogy nem vagyok vele tisztában, hogy mely izotópokból mennyire van szükség egy atombombához, és hogy képtelen vagyok összerakni egy atombombát a ház mögötti sufniban.
De nem beszélgetek veled tovább, mert túlságosan el vagy telve önnön tudásod gyönyörűségével ahhoz, hogy emberi módon tudj kommunikálni a vitapartnereddel. Folyamatosan, lekicsinylően érezteted velem azt, hogy többet tudsz nálam, a szavaidból süt a velem szemben érzett felsőbbrendűséged...
Legyél csak biztos abban amiben akarsz, és tartsd meg magadnak a tudásodat, ilyen formában nem vagyok rá kíváncsi. -
#846
Atyaisten. Ezek után 100%-ban biztos vagyok, hogy az alapok is hiányoznak nálad, mert olyan butaságot írtál le, hogy egyszerűen a fejemet fogom. Elképesztőnek tartom, hogy atomfegyverekről és reaktorokról írsz, mikor a nukleáris 2x2-őt sem ismered jelek szerint.
Cseronbilban nem volt nukleáris robbanás. Az ugyanis fizikailag lehetetlen, mert ahhoz legalább 40%-os tisztaságú U-235 kell és abból is vagy nemtom hány kiló. 95%-os tisztság környékén kell kb. 13 kg, ha jól emlékesz és még igen jól szabályzott neutronforrás és össze is kell lőni jellemzően két uránim tömböt, hogy a kritikus tömeg meg legyen és ne vigye szét maga a láncreakció a robbanófejet (nem biztos, hogy kell összelövés). Ezek közül egyik sincs meg ahhoz, hogy a a kellő sokszorozási tényező meglegyen egy olyan láncreakcióhoz, ami egy nukleáris robbantáshoz is kell. Az rektorban meg nem csak uránium volt, Pu is. A Pu esetén meg halálpontos implózió kell, magában soha nem fog láncreakció beindulni úgy, ahogy te álmodod...
Akkor röviden, hogy mi volt Cseronbilban. Anno fejből írtam, de elmentettem a szöveget.
Csernobilban RBMK típusú reaktor volt ami a volt Szovjetúnió tagállamain kívul nem található meg sehol és ott is nagyon komolyan át lettek alakítva, hogy alapveto kezdvezotlen tulajdonságai megváltozzanak a rekatortípusnak (pozitív visszacsatolás). Többet le is állítottak közülük és az üzemeltetést és a személyzet kiképzését is igencsak átdolgozták a baleset után.
Az RBMK reaktor tervezési koncepciója abból indult ki, hogy egy olyan rekatort akartak tervezni amiben muködés közben lehet cserélni a futoelemet. Ez miért is volt jó? A plutónium az urán bomlási sorában viszonylag elöl van. Tehát megfelelo idoben kivéve a hasadó anyagot fegyverminoségu (persze kell még vele dolgozni) hasadóanyag nyerheto. A vicc az, hogy mire elkészültek addigra az szovjet atomarzenál gyakorlatilag kiélpült és már nem lett volna rájuk ezekre szükség...
Ez a fajta reaktor más típusú moderátor használt, mint a hagyományos nyomottvizes reaktorok, mint pl. Paks. Alapvetoen különbözo konstrukció.
Akkor a konstrukcióról pár szót. Az RBMK reaktor pozítív visszacsatolással rendelkezik ami azt jelenti, hogy hutoközeg szökése estén a teljesítménye no. Ez alapvetoen gáz. Nem kicsit, nagyon. A másik, hogy a hutoközeg képes elforrni és nem kétkörös a rendszer, hanem "1,5" körös. Kicsit hibrid a drága. A moderátor grafit ebben a típusban. A hagyományos nyomottvizes reaktorok (lásd paksi) kétkörösek. Tehát a reaktoron átáramoltatott nagynyomású víz (több száz atmoszféra nyomáson) még több száz fokon sem forr fel. Ez a primer kör. Ez a víz egy hocseréloben adja át a homennyiségének egy részét a szekunder körnek, ahol vizet forralnak és megy a turbinára.
A létezo legsúylosabb baleset egy a primer körben bekövetkezett törés. Ekkor a radioaktív víz elszöikik a tartályból goz formájában. Mi játszódna le ekkor tömören? Nos, ennél a típusnál viszont víz a moderátor és hutöközeg is egyben. Azt tudni kell, hogy a hasadáshoz "lassú" neutronok kellenek, a "gyors" neutronok nem jók. A víz lassítja le a neutronokat. Persze természetes bomlás a hasadványokból még zajlik és ez még termel hot, de ezt már lehet kontrollálni, nem száll el a cucc.
Akkor jöjjön a tényleges baleset. A balest gyakorlatileg egy elrontott kísérlet és nem üzemszeru muködés közben következett be. Ezt sajnos sokan nem tudják. Ráadásul a kísérlet közben több szabályt és eloírást súlyosan megszegtek.
A kísérlet célja "vicces" módón épp egy baleset idején bekövetkezoo lehetséges biztonsági procedúra tesztje lett volna. Az lett volna a cél, hogy egy esetleges elektromos hiba esetén a hutovíz keringetést hogyan lehetne megoldani a reaktor számára. Tehát arról van szó, ha a turbina valamiért nem termelne áramot - az eromu saját muködéséhez is termel áramot - akkor is legyen hutve a reaktor. A terv az volt, hogy a még pörgésben levo turbia mozgásienergiáját hasznosítanák addig, amíg be nem indulnak a tartalék dízelmotorok amik erre a célra szolgálnak.
A gond az volt, hogy a kísérletet normál fogyasztás mellett nem lehetett megcsinálni, el kellett halasztani estére. A külön err a kísérletre kirendelt mérnökök viszont csak napközben voltak ott, aztán hazamentek. Este megkapták az engedélyt és balga módón belekezdtek, de olyan képesítésu emberek, akiknek nem szabadottt volna.
Innentol tömörre veszem és nem is emlékszem fejbol mindenre (eddig minden onnan lett írva). Szóval elkedtek a grafit szabályzó rudakkal játszani és a reaktor teljesítménye egy ideig valóban azt is tette amire ok számítottak. Már ekkora le volt kapcsolva több biztonsági berendezés is. Csakhogy vagy egy sajtos jelensége ezen reaktor fajtának amit "xenon mérgezésnek" hívnak. Teller Ede ezért is tiltatta be az USA-ban, hogy ilyen reaktorok épülhessenek.
A teljesítmény elkezdett ide-oda ugrándozni, a grafit rudakat is elkezdék össze-vissza mozgatni. A vége az lett, hogy a reaktor a névleges teljesítményének kb. 0,1%-rol felugrott 10000%-ra. Ekkor már a dolog megállíthatatlan lett. Ekkor még megpróláták az utolsó kétségbeesett lépést, beejteni a szabályzó rudakat a reaktorba, hogy megállítsák a szabályzott láncreakciót. Csak éppen a nagy ho miatt a rudak alagutai eldeformálódtak és nem estek be. (Azért használtak ejtést, mert a gravitáció mindig muködik, nem lehet kikapcsolni és nem hibásodhat meg).
A hutõvíz igen gyorsan elforrt nagynyomású goz lett belole. Igenám csak ott voltak az RBMK reaktor nagy grafittömbjei olyan módon, hogy a goz érintezhetett vele, ahogy más reaktroba nem...
Akkor egy kis kémia. Mi is volt régen a városi gáz? Igen, pont az ami ott volt bent... Az eredmény? BAMMMMM! A rektor ekkor szállt el. A több száz tonnás rektorfedelet több száz méterre találták meg darabokban. Asszem két robbanás volt. A radiokatív grafit meg égett napokig és terítette ez terítette szét a szennyezést. Hát durván ez történt.
A katasztrófát az súlyobította, hogy a rekatorok körül normál esetben 5 vagy több biztosági réteg van, ezek a mérnöki gátak. Pénzhiány miatt ezen gátak közül többet kispóróltak. Zseniális ugye? (Az eromuuvek alapveto tervezési elve, ha gáz van 'nem baj', ha sugárzás szabadul ki, csak az eromu épületén belül maradjon. Azért olyan masszívak az eromuvek amilyenek.
Mi levonandó tanulság?
- Képzelten emberek (egyszeru mezei tecnikusok) akartak egy olyan dolgot
csinálni amit nem kellett volna. Talán nem kellett volna...
- Milyen biztonsági rendszer az amit ki lehet kapcsolni? Semmilyen. Ma már ez technikailag lehetetlen, új alapokra van helyze a reaktorok biztonságtechnikája. Nyugaton már akkor is más volt a szint és ma már régen túl van haladva ez a szint.
- A szovjet vezetés miatt lehetett csak ilyen reaktorokat megépíteni, sehol máshol nem épültek ilyenek, csakis politikai nyomásra. Aki tiltakozott az sejthetjük, hogy hol és miként végezte...
- Ma már sziumlációs megerosíto tréningeken kell részt vennie a rektor kezelo személyzetének. ahol vészhelyzeteket és balesteket gyakorolnak.
- A reaktorok biztonsági szintje (az összesé) már rég túlhaladta azt ami 20-30 éve volt.
- Az RBMK reaktorokat (ami maradt még) elég masszív ráfordítással átalakították, hogy pozítiv visszacsatolás nem legyen, hanem "0" stabil állapotot érjen el baj esetén.
- Ehhez hasonló baleset nem történhet meg a többi fajta reaktorban, mert azon rektorok biztonságát természeti törvények garantálják. Teljesen más konstrukciós elv szerint épültek.!! -
trymeee #845 7 http://megkerdezem.hu - Nételen kérdések! Rengeteg kategoriában! Kérdésed van?! Tedd fel te is! -
Candi #844 Hőtől és sűrűségtől (nyomástól) eleve semmi nem lehet független. Lásd az atomreaktorok működését: minél feljebb megy a hőmérséklet, annál aktívabbá válik az üzemanyag, ezért kell gondoskodni a hűtésről. Úgy tudom, Csernobilban is ez okozta a katasztrófát: a radioaktív üzemanyag olyan hőmérsékletet ért el, amin már elegendő volt az izotóprudak aktivitása a láncreakció beindulásához, ez vezetett a nukleáris robbanáshoz.
Egyébként lehet, hogy ekkora (tized %-nyi) szórás nincs az egyes izotópok felezési idejénél, csupán arra akartam rámutatni, hogy ha egy "tríciumtömbben" van teszem azt pontosan 14.000.000 radioaktív izotóp, akkor pontosan 12,3 év múlva csak közelítőleg marad belőle 7.000.000, lehet hogy 3-mal kevesebb, de az is lehet hogy 114-gyel több, nem tudom mekkora a szórás. Amúgy is ez egy folyamat, és ekkora izotópmennyiség mellett (visszatérve a valóságbeli x*6*10^23-on nagyságrendre) eleve lehetetlen pontosan megállapítani az adott időpillanatban jelenlévő izotópok pontos számát. -
#843
Úgy látszik most sem érted amit írok. :(
Ez nem azt jelenti, hogy 12,3 év múlva pontosan a fele bomlik el, lehet hogy 50,3%-a, de az is lehet hogy a 49,8%-a.
Ezt cáfoltam ez a lényeg. Egy adott állapotban egy adott elemnek a sűrűsége állandó. A radiaktív bomklás meg atomi szint alatt levő folyamatoktól függ, ezért tudtommal független, nyomástól, hőtől, stb. Még ha függ is, esetünkben nincsenek szélsőségek.
-
Candi #842 Nem értelek. Azt írod:
"Úgy látom a felezési idő lényegét nem sikerült megérteni, holott pont a lényegre hivatkozol csak rosszul. Elképesztő ez számomra."
Ez után pedig leírod ugyanazt, mint amit én is írtam :D Most akkor mi van? -
#841
Ez sem igaz, ebben a formában. Valóban ismert a felezési idő és a bomlási sor, amely állandónak tekinthető azonos atomok vagy izotópok esetében (radioaktív atom és izotóp között nem teszek különbséget a későbbiekben, nem része a tárgynak). Viszont egy bizonyos radioaktív atomról nem lehet megmondani, hogy mikor fog elbomlani. Teljesen sztohasztikus, véletlenszerű hogy mikor következik be a bomlási sorban a következő állapotba kerülés. Viszont nagy mennyiségű (akár pár miligrammnyi anyag esetén már felfedezhetők bizonyos törvényszerűségek.
Úgy látom a felezési idő lényegét nem sikerült megérteni, holott pont a lényegre hivatkozol csak rosszul. Elképesztő ez számomra.
Éppen a felezési idő lényege az, hogy egy adott anyag esetén nem tudod megmondani, hogy az adott atom abban a pillanatban fog -e bomlani, de nem is kell.
A felezési időt ez "nem érdekli", mert nem mikroszkopikusan vizsgálódik. Van egy nagy tömb és tudod, hogy x idő után fele lesz y anyag és nem kb. A felezési idő állandó. Pont.
Az, hogy az tömb melyik része lesz, az senkit nem érdekel. Valójában, ha a fenti probléma megoldható lenne, egy teljesen lehetetlen világban akkor úgy rendeznéd az anyag molekuláit, hogy az összes szeparálni kívánt anyag az test egyik felén legyen, minden más, meg máshol. Aztán hasítod a tömböt és megvan a tiszta anyag. Ez persze fizikailag lehetetlen, csak egy gondolatkísérlet.
Éppen ezért van az, hogy a fegyverminőségű hasadóanyagoz szeparálni kell az izotópokat, mert véletlenszerűen vannak az anyagban. Az elhelyezkedés véletlenszerű, de a mennyiség az nem! A mennyiség az ismert hahó! Így már világos? Ha nem lenne előrejelezhető a bomlás, akkor áruld már el, hogy hogy a pékbe lehetne erőművet tervezni és atomfegyvert gyártani? Hasraütéssel? Hogyan tudnák, hogy mikor kell kivenni az anyagot? -
#840
Nem tőlem kérdezd. A kutatások szerint, amit több országban is végeztek, nem mutatható ki. Asszed ők nem lepődtek meg? Asszed én nem lepődtek meg, mikor megtudtuk? A Csernobil környéki állatokat is vizsgálták és növényeket is. Asszem egy fenyőnél tudtak elváltozást kimutatni, meg még valaminél. A fenyő életképes, csak máshogy virágzik.
A két atomboma hatása meg már a háttérsugárzással összemérhető sugrázást produkál nagyjából...
-
#839
Mitől lenne rá meg az esély. Fejdst ki kérlek, mert nagyon súlyos dolgot írsz le, de hogy hogyan képzeled el a mechanizmust azt nem. A dózis fogalma mond valamit neked? Aktivitás? Felezési idő? Kérlek csekkold már le, hogy 6-8 kg Pu aktivitása mekkora és szétszóródva milyen dózist tud adni. Addig ez így max. szájkarate. -
Candi #838 "A bomlási sorok és felezési idő ismert. Óramű pontosságú. Ezek után mivel is nehéz kalkulálni?
(Az atomóra meg a bomláskor létrejövő sugárzásának frekvenicájának állandóságát használja fel, de ehhez is ismerni kell a bomblási sort. Tudod, óramű pontosságú.)"
Ez sem igaz, ebben a formában. Valóban ismert a felezési idő és a bomlási sor, amely állandónak tekinthető azonos atomok vagy izotópok esetében (radioaktív atom és izotóp között nem teszek különbséget a későbbiekben, nem része a tárgynak). Viszont egy bizonyos radioaktív atomról nem lehet megmondani, hogy mikor fog elbomlani. Teljesen sztohasztikus, véletlenszerű hogy mikor következik be a bomlási sorban a következő állapotba kerülés. Viszont nagy mennyiségű (akár pár miligrammnyi anyag esetén már felfedezhetők bizonyos törvényszerűségek.
Ezt kábé ahhoz lehetne hasonlítani, mint egy héliummal felfújt, majd a szabadban eleresztett lufi élettartamát. Van amelyik már fél percen belül eldurran, de van olyan is, amelyik hetekig a légkörben tartózkodik. Viszont ha egymillió lufit eresztesz szabadjára ugyanazon időpontban, akkor nagyjából meg lehet állapítani, hogy mennyi lesz a lufik "felezési ideje", vagyis kábé mennyi idő múlva fog a lufik fele elpukkanni. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha később újra eleresztesz egymillió lufit, akkor másodpercre pontosan ugyanakkora csökken a számuk 500ezerre, lehet hogy csak 480ezer pukkan el belőle, de az is lehet hogy 520ezer. Tehát eleve csak egy körülbelüli értéket lehet megszabni mind időre mind a kipukkant lufik számára.
Ugyanez van a radioaktív elemekkel is, csak ott általában nem egymillió, hanem valahányszor 6x10^23 atommal kell számolni. Ilyen mennyiség mellett pedig elhanyagolható a felezési időtől eltérő idő alatt elbomló atomok mennyisége (néhánymilliárd darab ide vagy oda, mit számít a nagyságrendek x nagyságrendekkel nagyobb mennyiség mellett?).
Való igaz, ha egy atom elbomlik, akkor az általa kisugárzott energia mennyisége, rezgésszáma meg hasonlók azok szinte mindig állandók, ezt használják ki az atomórákban. De ennek semmi köze az atomok elbomlási idejéhez.
Pl. a trícium felezési ideje 12,3 év. Ez azt jelenti, hogy ha van egy marék tríciumod, akkor 12,3 év múlva ugyanaz a marék anyag csak kábé feleannyi tríciumot fog tartalmazni, mint eredetileg. Ez nem azt jelenti, hogy 12,3 év múlva pontosan a fele bomlik el, lehet hogy 50,3%-a, de az is lehet hogy a 49,8%-a. Ez függ az anyag mennyiségétől, sűrűségétől, térfogatától, hőmérsékletétől, az azt érő egyéb sugárzásoktól, meg még sok mástól is. Viszont ha kinézel egy bizonyos tríciumatomot abból a marékból, arról soha nem fogod tudni megállapítani, hogy nem 100 év múlva, vagy épp a következő pillanatban fog-e elbomlani. -
Candi #837 "Milyen tényeket? Írtam. Nem kimutatható genetikai elváltozás emberen. Pont."
Hogyne lehetne kimutatható! Ugyanúgy kimutatható a DNS roncsolódása, mutációja, elváltozása, mint bármely más élőlény esetében. Miért lennénk mi kivételek?
Mi is ugyanolyan alapú életforma vagyunk, mint (nagyrészt) az összes többi élőlény itt a Földön, ergo miránk is éppúgy hat a radioaktív sugárzás mint az összes többi élőlényre. Csupán nekünk annyira bonyolult már a felépítésünk, hogy a legtöbb esetben az ivarsejtekben bekövetkező, minimális mértékű DNS-szintű változás is az örökítési képességet gátolja. Vagyis amely ivarsejtek sugárzás általi roncsolódást szenvedtek, azok legnagyobb része életképtelenné, fogamzásképtelenné válik.
Ám nem minden esetben. Néha előfordul olyan jellegű, vagy olyan kis mértékű DNS-roncsolódás, változás, amely már megváltozott génállományt eredményezhet, de még nem olyan mértékű, hogy fogamzásképtelenné tegye az ivarsejtet. E két határ között a mi sávunk keskeny, mert nagy bonyolultságú a felépítésünk. Ám minél egyszerűbb felépítésű élőlényeket veszünk alapul, annál inkább kiszélesedik ez a sáv, annál gyakoribb a megváltozott gének örökítőképességének megmaradása.
"A japán adatot sem tudom, hogy honnan vette. Igen magas szintű ott a nukleáris kutúra, mivel atomra alapoz a japán energetika."
Egyrészt ne keverd bele az utóbbi 20 évben virágzásnak indult atomreaktor-telepítéseket, nem ezekről volt szó, hanem az amcsik részéről ledobott két atombomba által okozott sugárzás hatásairól.
Másrészt ha már felhoztad: a japcsik nem úgy dobnak össze egy atomreaktort, hogy közben térdig gázolnak meg fürdenek a radioaktív hulladékban. Megfelelő kezelési szabályokat betartva egy zsák radioaktív anyag sem okoz nagyobb problémát, mint egy zsák búza. Ergo attól hogy több reaktort telepítenek, nem következik egyenes ágon, hogy nagyobb a radioaktivitással közvetlen kapcsolatba kerülők száma, ha maradéktalanul betartják a szükséges biztonsági óvintézkedéseket. Ha odafigyelnek ezekre a biztonsági szabályokra, akkor akár az egész szigetvilágukat telerakhatják atomreaktorokkal, mégsem lesz semmi bajuk ami sugárzástól alakulna ki. A japcsik egyébként is híresek a precizitásukról, és a szabályok betartásáról. -
#836
Jaja . Csak a hasonlatod hibádzik, inkább olyan mintha kiherélnél valakit, azért nem ua a csökkenés és klasszis a kettő. Ez erős külömbség és nem elhanyagolható veszély.
Én aláírom a mit írsz az élettartamról, de megvan rá az esély hogy néptömegeket súlytson fertőzés, és nem fogjuk időben észleni és nem tudjuk így kezelni sem. -
#835
Milyen tényeket? Írtam. Nem kimutatható genetikai elváltozás emberen. Pont.
Amiről te beszélsz az nem nem genetikai elváltozás. A sugárzás a sejtszinten roncsol, nem DNS-t. Egyszerűen károdosát okoz benned. Olyan, mintha eltörném a lábad, csak más a kiváltó hatás.
A japán adatot sem tudom, hogy honnan vette. Igen magas szintű ott a nukleáris kutúra, mivel atomra alapoz a japán energetika. Cirka 3 év ott egy erőmű felépítése, mert olyan gyakrolatuk van benne. Statisztikailag a japánoknál nem emelkedett a daganatos megbetegedések aránya továbbá felhívnám a figyelmedet, hogy a fejlett világban ott a legmagasabb asszem a várható élettartam.
Sebaj. -
#834
Te is figyelj egy kicsit.
Nem akarod látni a tényeket ott írja a srác lejebb, hogy kimutatható nem emberekben nagyobb a torszülöttek aránya, a sugárfertőzés miatt embereknél fogamzóképtelenséget jelent ugyanez. Kész ezen nincs mit magyarázni tovább.
Igen csak posztolnak sokan a vezetők közűl, és nem tesznek semmit a sarukkal amit a ruszkik és az amcsik okoztak, nekik kéne a legtöbbet tenni. -
Candi #833 "Az ökoszisztémára kifejtett hatás
Sugárterhelés a táplálékláncban Az atmoszférában előforduló iniciális dózis igen kicsi, de lehetséges az ökoakkumuláció. Így az atomfegyver-kísérletek hatása a sarkvidéki területeken is kimutatható. Radioaktív részecskék kerültek a tundra és a tajga zuzmóiba. A 137Cs a telep felső részében maradt, a 90Sr az egész lassan növő zuzmótelepbe bejutott. A zuzmók a rénszarvasok legfontosabb téli táplálékai, ezért télen nagy mennyiségű izotópot vesznek föl. Az őslakosság túlnyomóan rénszarvashússal táplálkozik. Alaszka, Kanada, Lappföld és a volt Szovjetunió északi részén kimutatható a lakosság 137Cs-mal és 90Sr-mal való terhelése, amely 50-100-szor nagyobb, mint a mérsékelt övi zóna lakóié."
(Forrás)
Ezt pedig csak azért, mert a levegő jóval könnyebb mint a víz, mégis többezer kilométerre eljutottak a szennyezés kibocsájtásának helyétől a radioaktív elemek. Akkor a vízben miért ne juthatna el hasonló távolságokra? -
#832
Miért is nem? Ott sem tudtak kimutatni magasabb születési rendellenésseget az áltagnál. Könnyű mindig a sugárzásra mutogatni. Tudod te, hogy mi volt a környezetvédelem a SZU-ban? Nagy nulla. Ott van Csernobil, mindenki rámutat. Azon bezzeg nem töprengett el senki, hogy mondjuk mi mással került kontaktba az alany. Zseniális... -
#831
Pont erről beszélek. Muslincák. Az ember nem muslinca szerintem.