Eszmecsere a LEHETSÉGES harmadik világháborúról, mely lehet egyben atomháború is.
-
Candi #849 No, ez így már egy kicsit másabb hangnem, köszönöm.
Szóval lássuk:
Először is nem összetévesztettem a nukleáris robbanást egy natúr gőzrobbanással (vagy még most sem tudom pontosan mivel), hanem téves ismereteim voltak a dologról. Az NG-n vagy a Discoveryn ment egy műsor anno, abban még a fűtőelemek túlhevülése során beinduló láncreakcióról beszéltek mint a robbanás okáról. A kettő rohadtul nem ugyanaz, téves ismeret egy megtörtént eset okáról vagy magának az oknak az ismerete (függetlenül attól hogy az téves-e vagy nem). Annyira hülye én sem vagyok, hogy összekeverjek egy gőzrobbanást egy nukleáris robbanással, ennyire ne nézz madárnak.
Másodsorban nem kevertem össze a szövetkárosodást a genetikai öröklődőanyag károsodásával, ez csak félremagyarázás. Csupán azt állítottam (amit továbbra is fenntartok), hogy igenis az emberi génállomány is sérülhet a radioaktív sugárzás hatására, ugyanúgy, mint bármely más élőlény génállománya. Valamint azt is állítottam, hogy az emberi szervezet felépítése olyan bonyolultságot ért el az evolúciós fejlődése folyamán, hogy egy esetleges sugárzás következtében az örökítőanyagát ért minimális károsodás is nagy valószínűséggel az örökítőanyag működésképtelenségét vonja magával, vagyis amely petesejtek és hímivarsejtek sugárzás következtében károsodnak, azok legnagyobb része elhal, vagy fogamzásképtelenné válik. De nem minden esetben. Előfordulhat ugyanis, hogy olyan mértékű vagy jellegű sugárbehatás éri, amelytől az örökítőanyag már megváltozik, mutálódik, ellenben továbbra is életképes, örökítőképes marad. Csupán az embernél - a nagy bonyolultságnak köszönhetően - ez a valószínűség igen kicsike, ám ahogy egyre lejjebb megyünk bonyolultsági szinten az egyszerűbb felépítésű élőlények felé, úgy nő ennek a valószínűsége is (lásd a muslincás esetet példaként). Ezt is fenntartom továbbra is.
A felezési idő állandóságát sem vitattam, ez is félremagyarázás. Egy bizonyos fajta izotópnak (mondjuk az U238-nak) a felezési ideje állandónak vehető, ez tiszta. De ez csak nagy mennyiségű izotópra vonatkozik; egyetlen ilyen U238 atomot vizsgálva soha nem fogod tudni biztosra megállapítani, hogy az az egy bizonyos kiszemelt izotóp mikor fog elbomlani, ez a véletlenszerű. Lehet hogy a következő pillanatban, de az is lehet hogy 2 hét vagy 1000 év múlva. A felezési idő fogalmának csak nagy anyagmennyiség esetén van értelme, ahol már x*6*10^23-on izotóp mennyiségről beszélünk. Ekkora mennyiségnél is véletlenszerű az egyes izotópok elbomlási ideje, de jó valószínűséggel megállapíthatjuk, hogy teljes anyagmennyiséget tekintve mikor fog annak a fele elbomlani és más izotóppá átalakulni.
Ez természetesen nem befolyásolja az izotópok rezgésszámát, lásd az első atomórák ammóniamolekulákkal működtek, pedig azoknak nincs felezési idejük mivel nem radioaktívak.
Amikor 14 éves voltam, akkoriban már nem a Csernobili katasztrófa érdekelt, amit meg hallottam róla, az a SZU erősen cenzúrázott keze alól került ki, akik három teljes héten keresztül tagadták, hogy történt volna bármi is. Aki nem ült elég közel a tűzhöz (átvitt és valóságos értelemben is) az csak annyit tudhatott róla, amennyi a propagandában napvilágot látott vagy ami a szóbeszéd szárnyán eljutott hozzá. Ennek pedig Te is tudod, hogy általában mennyi az igazságtartalma.