Eszmecsere a LEHETSÉGES harmadik világháborúról, mely lehet egyben atomháború is.
-
Candi #844 Hőtől és sűrűségtől (nyomástól) eleve semmi nem lehet független. Lásd az atomreaktorok működését: minél feljebb megy a hőmérséklet, annál aktívabbá válik az üzemanyag, ezért kell gondoskodni a hűtésről. Úgy tudom, Csernobilban is ez okozta a katasztrófát: a radioaktív üzemanyag olyan hőmérsékletet ért el, amin már elegendő volt az izotóprudak aktivitása a láncreakció beindulásához, ez vezetett a nukleáris robbanáshoz.
Egyébként lehet, hogy ekkora (tized %-nyi) szórás nincs az egyes izotópok felezési idejénél, csupán arra akartam rámutatni, hogy ha egy "tríciumtömbben" van teszem azt pontosan 14.000.000 radioaktív izotóp, akkor pontosan 12,3 év múlva csak közelítőleg marad belőle 7.000.000, lehet hogy 3-mal kevesebb, de az is lehet hogy 114-gyel több, nem tudom mekkora a szórás. Amúgy is ez egy folyamat, és ekkora izotópmennyiség mellett (visszatérve a valóságbeli x*6*10^23-on nagyságrendre) eleve lehetetlen pontosan megállapítani az adott időpillanatban jelenlévő izotópok pontos számát.