Eszmecsere a LEHETSÉGES harmadik világháborúról, mely lehet egyben atomháború is.
-
Candi #838 "A bomlási sorok és felezési idő ismert. Óramű pontosságú. Ezek után mivel is nehéz kalkulálni?
(Az atomóra meg a bomláskor létrejövő sugárzásának frekvenicájának állandóságát használja fel, de ehhez is ismerni kell a bomblási sort. Tudod, óramű pontosságú.)"
Ez sem igaz, ebben a formában. Valóban ismert a felezési idő és a bomlási sor, amely állandónak tekinthető azonos atomok vagy izotópok esetében (radioaktív atom és izotóp között nem teszek különbséget a későbbiekben, nem része a tárgynak). Viszont egy bizonyos radioaktív atomról nem lehet megmondani, hogy mikor fog elbomlani. Teljesen sztohasztikus, véletlenszerű hogy mikor következik be a bomlási sorban a következő állapotba kerülés. Viszont nagy mennyiségű (akár pár miligrammnyi anyag esetén már felfedezhetők bizonyos törvényszerűségek.
Ezt kábé ahhoz lehetne hasonlítani, mint egy héliummal felfújt, majd a szabadban eleresztett lufi élettartamát. Van amelyik már fél percen belül eldurran, de van olyan is, amelyik hetekig a légkörben tartózkodik. Viszont ha egymillió lufit eresztesz szabadjára ugyanazon időpontban, akkor nagyjából meg lehet állapítani, hogy mennyi lesz a lufik "felezési ideje", vagyis kábé mennyi idő múlva fog a lufik fele elpukkanni. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha később újra eleresztesz egymillió lufit, akkor másodpercre pontosan ugyanakkora csökken a számuk 500ezerre, lehet hogy csak 480ezer pukkan el belőle, de az is lehet hogy 520ezer. Tehát eleve csak egy körülbelüli értéket lehet megszabni mind időre mind a kipukkant lufik számára.
Ugyanez van a radioaktív elemekkel is, csak ott általában nem egymillió, hanem valahányszor 6x10^23 atommal kell számolni. Ilyen mennyiség mellett pedig elhanyagolható a felezési időtől eltérő idő alatt elbomló atomok mennyisége (néhánymilliárd darab ide vagy oda, mit számít a nagyságrendek x nagyságrendekkel nagyobb mennyiség mellett?).
Való igaz, ha egy atom elbomlik, akkor az általa kisugárzott energia mennyisége, rezgésszáma meg hasonlók azok szinte mindig állandók, ezt használják ki az atomórákban. De ennek semmi köze az atomok elbomlási idejéhez.
Pl. a trícium felezési ideje 12,3 év. Ez azt jelenti, hogy ha van egy marék tríciumod, akkor 12,3 év múlva ugyanaz a marék anyag csak kábé feleannyi tríciumot fog tartalmazni, mint eredetileg. Ez nem azt jelenti, hogy 12,3 év múlva pontosan a fele bomlik el, lehet hogy 50,3%-a, de az is lehet hogy a 49,8%-a. Ez függ az anyag mennyiségétől, sűrűségétől, térfogatától, hőmérsékletétől, az azt érő egyéb sugárzásoktól, meg még sok mástól is. Viszont ha kinézel egy bizonyos tríciumatomot abból a marékból, arról soha nem fogod tudni megállapítani, hogy nem 100 év múlva, vagy épp a következő pillanatban fog-e elbomlani.