1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
  • v3ctorsigma
    #1008
    Szóval a fotonnak nincs köze a gyenge hipertöltéshez és a gyenge izospinhez?
    Szóval a wiki hibás?
  • v3ctorsigma
    #1007
    "We begin with a generality—while a condensed matter system can produce objects that act as fractionally charged sources for the electric field, "
    arxiv.org/pdf/1112.3793.pdf
    arxiv.org/pdf/0710.5515.pdf
  • v3ctorsigma
    #1006
    Ez kell ide, Higgs cikk és tetrahedron van benne...
    "Higgs transitions of spin ice"
    arxiv.org/pdf/1106.6046.pdf

    Már csak valami zaftos részlet kellene ami egyezik...
  • v3ctorsigma
    #1005
    " Second-order phase transitions are continuous in the first derivative (the order parameter, which is the first derivative of the free energy with respect to the external field, is continuous across the transition) but exhibit discontinuity in a second derivative of the free energy.[3] These include the ferromagnetic phase transition"
    en.wikipedia.org/wiki/Phase_transition#Ehrenfest_classification
    Az egy dolog, hogy kiollózom. De tudom mi hol van. Mert elolvastam...
  • v3ctorsigma
    #1004
    először is mit kell tudni
    "In the Standard Model, the Higgs field is a scalar tachyonic field"
    en.wikipedia.org/wiki/Higgs_boson#Properties_of_the_Higgs_field
    " This process is known as tachyon condensation. A famous example is the condensation of the Higgs boson in the Standard Model of particle physics."
    en.wikipedia.org/wiki/Tachyonic_field
    "Tachyon condensation is closely related to second-order phase transitions."
    en.wikipedia.org/wiki/Tachyon_condensation
    Na és mi az a "second-order phase transitions"?
  • v3ctorsigma
    #1003
    Nyilván az Cooper-párok nem tetrahedron elrendezésűek.
    Vajon létezik olyan jelenség, ami ilyen elrendezést hordoz és még valamiben hasonlítható is a vákuumhoz?
  • v3ctorsigma
    #1002
    en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism#The_photon_as_the_part_that_remains_massless
    Itt egyetlen probléma van, én végigolvastam szinte az összes cikket, te meg félig sem érted azokat.
    Ráadásul meg sem próbálod elolvasni végig.
    De ha valami nem világos, majd mondod, én meg majd belinkelem a választ...
  • v3ctorsigma
    #1001
    Az is olvasható a cikkben, hogy a B0 a weak hypercharge hordozója, és a W0 a weak isospin hordozója.
    Csakhogy a vákuum "kifagyott" és a szép szimmetria megsérült. Nincs többé olyan, hogy B0 és W0.
    A B0 irányban egyetlen éle sem áll a tetrahedronnak. A kétféle Higgs együttesen hordozza a két töltést. És persze maradt még szabadsági fok, a W0-ból lett a W+ W- és a W semlehes bozonok.
  • v3ctorsigma
    #1000
    A gamma nem más, mint a foton jele
    en.wikipedia.org/wiki/Weinberg_angle
    "These values correspond to a Weinberg angle of ~30°."
    Tehát a Z és a foton is a két töltés keveréke.
    Hmm milyen érdekes, a Z vektor a tetrahedronban 30 fokban vágja a bázis háromszöget.
    Ezek a véletlenek.
  • v3ctorsigma
    #999
    ", hogy cooper-párok adják a foton tömegét. "
    en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism
    Examples
    "The Higgs mechanism occurs whenever a charged field has a vacuum expectation value. "
    De, a foton azért nyer tömeget, mert a Cooper-pár 2xQ töltésú.
    És meglepetés: A Higgs bozon ugyan így töltött de gyenge hipertöltése van.
    És a Higgs BEC,
  • v3ctorsigma
    #998
    Tehát ott jártunk, hogy a szupravezetőkben az elektromágneses erő rövid hatótávolságú lesz. A vákuumban nyilván nem az. Ha át akarjuk vinni a vákuumra ezt az elméletet, akkor kell egy másfajta töltés. Nos, pont van egy ilyen töltésünk, ami a vákuumban rövid hatótávolságú, és a hordozója tömeget nyert. Sőt egyszerre két ilyen töltésünk is van.
    A weak hypercharge és a weak isospin. A egyenge hipertöltés és a gyenge izospin.
    en.wikipedia.org/wiki/Weak_hypercharge
    en.wikipedia.org/wiki/Weak_isospin
    Ha a linkre klikkelünk, akkor már az is nyilvánvaló lesz, hogy a mi drága elektromos töltésünk valójában ennek a kettőnek a keveréke. Az a része a vektornak, ahol nem sérült a szimmetria.
    en.wikipedia.org/wiki/Spontaneous_symmetry_breaking
  • Irasidus
    #997
    Ugye az idézetedben, sem a linkelt wikipédián nem azt írják, hogy cooper-párok adják a foton tömegét. Szóval ez így bulshit a részedről, és én úgy látom te érzel késztetést, hogy írj. Viszont magyarázataid még mindig hibásak, és fizikát nélkülözik. Egyszerűen csak összeollózó a wikiről jól hangzó idézeteket, és hozzászősz egy saját magyarázatot, aminek köze sincs a leírtakhoz. Legalábbis eddig ezt látom. Amúgy, egyszerűbb lenne egy kommentben leírni, és akkor nem kell "befejezni", nem is értem miért szeded szét a válaszodat ennyi kommentre? Ahelyett, hogy összeszednéd a gondolataidat és leírnád mit akarsz. Ez így jó szerinted?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.22. 09:33:40
  • v3ctorsigma
    #996
    Na most akkor olvassuk el, honna ered a Higgs-mechanizmus.
    "The mechanism was proposed in 1962 by Philip Warren Anderson,[2] following work in the late 1950s on symmetry breaking in superconductivity and a 1960 paper by Yoichiro Nambu that discussed its application within particle physics. "
    en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism
    A superconductivity nem más, mint a szupravezetés...
  • v3ctorsigma
    #995
    Tudom, én is fórumoztam sokat anno, van egyfajta késztetése az embernek, hogy azonnal leírja a véleményét.
    De most kis türelmet.
  • v3ctorsigma
    #994
    Szerintem mindkettőnknek jobb lesz, ha megvárod míg befejezem.
    Mert még elég sok részletet kell megismerned a teljes képhez.
  • v3ctorsigma
    #993
    "The phenomena of superfluidity of a Bose gas and superconductivity of a strongly-correlated Fermi gas (a gas of Cooper pairs) are tightly connected to Bose–Einstein condensation."
    en.wikipedia.org/wiki/Bose–Einstein_condensate#Superfluidity_of_BEC_and_Landau_criterion
    Szóval a BEC az , amikor bozonok kondenzálódnak ki. Bizonyos értelemben ilyen a szupravezető Cooper-párokká kapcsolódott elektronjai. És bizony a Cooper-pár töltése az oka annak, hogy a foton tömeget nyer és rövid hatótávolságú lesz.
    Azért írtam, hogy bizonyos értelemben, mert a megfeleltetés nem egyértelmű, mint azt a cikk végén olvashatjuk
    en.wikipedia.org/wiki/Cooper_pair
  • Irasidus
    #992
    Én még mindig nem értem mire akarsz kilyukadni. A fotonnak nulla a nyugalmi tömege, mozgási tömege meg kiszámolható és megérthető a m=h*f/c^2 segítségével. Ennek a higgs-mezőhőz nem sok köze van, sőt kifejezetten nem lép kölcshatásba a higg-bozonnal, hiszen a Higgs vákuum értéke csak a Higgs mező azon komponensénél nem nulla, amelynek teljes elektromos töltése Q=Y+T3 ahol Y a hiperáram és T3 a z komponens SU(2)w gyenge izospin csoport, ami egyenlő nullával, azaz Y= pm1/2 és T3= mp1/2. Ezért az (h+v)A muA mu kifejezés együtthatója nulla. Szóval mit is akarsz mondani?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.22. 09:24:04
  • v3ctorsigma
    #991
    Ugye spoiler , mert a Higgs-mechanizmus wiki bejegyzésből idézek.
    "A superconductor expels all magnetic fields from its interior, a phenomenon known as the Meissner effect. This was mysterious for a long time, because it implies that electromagnetic forces somehow become short-range inside the superconductor."
    en.wikipedia.org/wiki/Higgs_mechanism#Landau_model
    Röviden a szupravezetőkben az elektromágneses erő valamiképpen rövid-hatótávolságú lesz.
    en.wikipedia.org/wiki/Meissner_effect#Paradigm_for_the_Higgs_mechanism
    Jó lenne rájönni hogyan teszi ezt. Szerencsénk van, mások már rájöttek erre.
    A csoda neve BEC
  • v3ctorsigma
    #990
    így van. A programozással bizonyos dolgokat sokkal könnyebb megérteni. Például amikor a Klein-Gordon egyenletet szimulálod, egy olyan hullámcsomagot fogsz látni, ami nem tud szétfolyni. Az ember alap hullámismeretekkel nem is gondolná, hogy így is viselkedhet egy hullám. Az ok pedig a két csatolt mező. Egymásra vannak kényszerítve, ami miatt másképp viselkednek.
    Egyébként én C-nyelven keztem programozni, ezért is ilyen c / c++ katyvasz a program.
  • v3ctorsigma
    #989
    Talán kezdjük ott, honnan ered a Higgs-mechanizmus és miért van rá szükség.
    A részecskefizia alappillére a QFT a quantum field theory. It mezők gerjesztései a részecskék, melyeknek fénysebességgel kellene haladniuk.
    "If the Higgs field did not exist, particles would not have the mass required to attract one another, and would float around freely at light speed."
    simple.wikipedia.org/wiki/Higgs_field
    en.wikipedia.org/wiki/Quantum_field_theory
    / Wiki linkeket azért adok, mert könnyebb utánna nézni annak amiről írok. Akit meg nem érdekel, az ne klikkeljen rá,
    Semmi gond. /
    Most keresni kellene egy olyan ismert jelenséget, ahol mondjuk a foton nyer tömeget...
  • v3ctorsigma
    #988
    De azért megpróbálok nekd is több háttérinfót adni erről az egész értelmetlennek látszó dologról.
  • Irasidus
    #986
    Te elképesztően beképzelt és önelégült vagy! Ráadásul, fel sem fogod, hogy a másik mit ír. Itt nem erről van szó, de megragadtad az alkalmat, hogy kisiskolás tudásod úgy add elő, mintha értenél a dologhoz, és mintha az egy egyetemi értekezés lenne, miközben végtelenül gyerekes és primitív amit itt előadsz. Sajnos, láthatólag mindenben ilyen felületes, dilettáns vagy, és még a magyar nyelvel, fogalmazással is hadilábon állsz.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.21. 22:41:12
  • overseer-7
    #985
    #include <stdio.h>
    #include <stdlib.h>
    #include <string.h>
    #include <math.h>

    Ezek standard C++ könyvtárak.
    A c++ nem nehéz nyelv..
    Ezt mindenkinek érdemes megtanulnia ..aki valaha bekapcsolt egy számítógépet.
    2 hét alatt megtanulható és begyakorolható programozási nyelv.

    A programozás.. MA.. most és a jövőben nagyon fontos dolog lesz.
    Egyszerűen nem lehet kikerülni a programozást ha most és a jövőben érvényre akarsz jutni.. ÉS.. ha fejlődni szeretnél.

    ..az a baj, hogy ha az embernek van valami jó ötlete..
    ami egy elméleti koncepció.. és amit szeretne diszkrecionális hatókörben kifejleszteni.. ellenőrizni.
    Nem lehetséges többé az, hogy egy kockás füzeten, ceruzával prezentálja azt.
    Valamiféle programozási nyelvet MEG KELL tanulni és használni.
    én is a C++ ot ajánlom.
    Szerintem ez a legáltalánosabb megoldási készlet bármilyen elméleti matematikai problémára.
  • overseer-7
    #984
    Látom...
    Te komolyan veszed a dolgot.
    Nem merek kritizálni, véleményt alkotni még.

    Előbb szeretném megérteni mindazt amit becsatoltál.
    Kevés az időm, az a baj, amit rád szánhatok.
    De ígéretesnek tartom az érdeklődésedet.
    Ne hagyd abba amit csinálsz.
    veled vagyok..
  • Irasidus
    #983
    Magyarázatot miért nem fűzöl a programodhoz? Mondatok és idézetek lógnak a levegőben, és kódsorok futtatnak valamit, amit így ebben a formában senki nem ért meg. Gondolom nem az volt a cél, hogy senki ne értsen meg? Szeretnék egy kicsit többet tudni arról, hogy tulajdonképpen mi ez az egész, valami újfajta performance, vagy esetleg van komolyabb mondanivalód is? Mert persze, a wikipédia szép és jó, meg Einstein is nagyon cuki dolgokat mondott, meg az is tetszett, hogy aki nem érti a magyarázatod nélküli programodat, és egymondatosaidat, az ne foglalkozzon fizikával. Ok, értem, én fizika alatt egészen mást értek, mint szófosást. Mármint ezt most ne vedd magadra, mert nyilván van mondanivalód is, és bizonyára van fizikai alapja is, nem csak idézetek, és programkódok? Tényég érdekel! Szóval kifejtenéd?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.21. 14:52:59
  • v3ctorsigma
    #982
    majd még visszatérek..xD
  • v3ctorsigma
    #981
    Ja a membrán a tetrahedron oldalai. Ha ezek rezegnek, akkor olyan részecskékről beszélünk, amelyek quarkokat tartalmaznak.
    ..és nem én vagyok Garai. Őt csak a megoldás után találtam meg.
  • v3ctorsigma
    #980
    Egyébként
    Dobálj egy dobozba bele golyókat. Milyen struktúra szerint fognak elrendeződni?
  • v3ctorsigma
    #979
    Hogy mi ez?
    A téridő extradimenziós "atom"-rácsa.
    Fay Dowker Public Lecture - Spacetime Atoms and the Unity of Physics (Perimeter Public Lecture)
    www.youtube.com/watch?v=VhHE86d-Th8
    Ugyanis te hiheted azt, hogy minden tudós másról beszél. Vagy akár azt is , hogy nem is tudják miről beszélnek.
    Einstein az idő dimenziót "térszerűsítette". Az idő egy negyedik térdimenzió. Akinek ez nem tetszik, az ne foglalkozzon fizikával.
    Olyasmi mint Lorentz étere de mégsem az..
    "Albert Einstein in 1920: "We may say that according to the general theory of relativity space is endowed with physical qualities; in this sense, therefore, there exists an Aether."
    Paul Dirac wrote in 1951:
    "Thus with the new theory of electrodynamics [vacuum filled with virtual particles] we are rather forced to have an Aether".
    en.wikipedia.org/wiki/Aether_theories#Conjectures_and_proposals
    Vagy nevezhetjük "feltekeredett dimenzió"-nak is. A név csak duma. A quantum fizikát olyan hullámegyenletek írják le, amelyekben a téridőt quantum harmonikus oszcillátorok töltik ki.
    Ugyan a mainstream fizika ezeket nem tartja létező entitásoknak, de ez már újra csak filozófia. Mert hogyan hoz létre interferenciát egy nemlétező valami.
    Sehogy.
  • v3ctorsigma
    #978
    Sokan nem tudják, hogy valójában két Higgs-mező létezik. Vagyis négy mivel mindkettő duplázódik.
    És ebből kettő elektromos töltéssel rendelkezik, pont ahogy a tetrahedron model kiadta. Hiszen valójában dupla tetrahedronról beszélünk.
    en.wikipedia.org/wiki/Standard_Model_(mathematical_formulation)#The_Higgs_mechanism
  • v3ctorsigma
    #977
    A Standard Modell négy alapegyenlete a Klein-Gordon egyenlet variánsai, melyek egy olyan húr mozgását írják le, ami kényszerkapcsolatban van egy membránnal.
    en.wikipedia.org/wiki/Standard_Model_(mathematical_formulation)#Free_fields
    kozmoforum.hu/viewtopic.php?f=9&t=183&start=130

  • v3ctorsigma
    #976
    Az egyik egyszerű Calabi–Yau manifold valójában egy kibővített extradimenziós dupla tetrahedron.
    http://motls.blogspot.hu/2011/02/hodge-minimal-calabi-yau-three-fold.html

  • v3ctorsigma
    #975
    De mutatok neked még érdekesebb dolgot.
    A második link egy könyv. Szerinted ki írta azt a könyvet?

  • v3ctorsigma
    #974
    A cikk
    The double tetrahedron structure of the nucleus
    arxiv.org/pdf/nucl-th/0309035.pdf
    / bocs nem tudok közvetlen linket adni friss regisztrációval /
    egyébként tudományos publikációkat a gugliban site:arxiv.org kiterjesztéssel érdemes keresni.
  • v3ctorsigma
    #973
    "In 2007, Jozsef Garai from Florida International University proposed a mathematical formula describing the periodicity of the nucleus in the periodic system based on the double tetrahedron"
    en.wikipedia.org/wiki/Magic_number_(physics)
  • v3ctorsigma
    #972
    Nos van egy rövid válaszom erre. Fogalmam sincs.
    De a megoldáshoz vezető út egyszerű volt. Egy olyan elrendezést kerestem, ahol a spin vetülete előre és hátra is 0.5 de eltérő weak hypercharge vektorokat lehet hozzárendelni. Az egyetlen lehetséges megoldás már hasonlított a tetrahedronra / bocs de maradok az angol elnevezéseknél / vagyis az egyik oldalnézetére. Ekkor számoltam ki az alább említett szöget. Ezután jött gugli ami kiadta a tetrahedront. Ugyanis én nem ismertem ezt a szöget.
    Ezután 6 napom azzal telt el, hogy egyenként végignéztem, hogyan rendelhetőek az élekhez az ismert részecskék olyan módon, hogy megfelelő értékeket adjanak. Meglepetésre a végére minden egyezett. Utánna már csak kvarkokkal volt kis munka.
    Interpretáció? Nos az nem igazán számít, hiszen az már nem fizika, hanem filozófia.
    De ez egy fórum, úgyhogy leírom, szerintem mi ez az egész.
    De először jöjjön egy érdekes részlet.
  • Koppixer
    #971
    Miért pont tetraéder? Ezt az egészet hogyan interpretálod?
    Utoljára szerkesztette: Koppixer, 2017.04.20. 01:09:25
  • v3ctorsigma
    #970

    //
    //TETRAHEDRON of Standard Model {weak hypercharge - weak isospin - electric charge}
    //wikipedia: table of weak hypercharge
    //public domain
    //g++ x.cpp -lX11 -O3

    //#define ENABLECONSOLEOUTPUT
    #define SHOWCUBE



    #define __LINUX__

    #include <stdio.h>
    #include <stdlib.h>
    #include <string.h>
    #include <math.h>


    #include <pthread.h>
    #include <X11/Xlib.h>
    #include <X11/Xatom.h>
    #include <X11/keysym.h>
    #include <fcntl.h>


    #include <string>
    #include <vector>
    #include <map>

    using namespace std;

    Display *dpy;
    Window win;
    GC gc;


    #define iradian (M_PI/180.0)


    float fsgn(float n)
    {
    if(n<0.0) return -1.0;
    if(n>0.0) return 1.0;
    return 0.0;
    }

    struct vec3
    {
    float x,y,z;

    vec3() {x=0;y=0;z=0;};
    vec3(float x_,float y_,float z_) {x=x_;y=y_;z=z_;};

    vec3 operator + (vec3 v) {vec3 v_;v_.x=x+v.x;v_.y=y+v.y;v_.z=z+v.z;return v_;};
    vec3 operator - (vec3 v) {vec3 v_;v_.x=x-v.x;v_.y=y-v.y;v_.z=z-v.z;return v_;};
    vec3 operator * (vec3 v) {vec3 v_;v_.x=x*v.x;v_.y=y*v.y;v_.z=z*v.z;return v_;};
    vec3 operator / (vec3 v) {vec3 v_;v_.x=x/v.x;v_.y=y/v.y;v_.z=z/v.z;return v_;};

    vec3 operator += (vec3 v) {x+=v.x;y+=v.y;z+=v.z;return *this;};
    vec3 operator -= (vec3 v) {x-=v.x;y-=v.y;z-=v.z;return *this;};
    vec3 operator *= (vec3 v) {x*=v.x;y*=v.y;z*=v.z;return *this;};
    vec3 operator /= (vec3 v) {x/=v.x;y/=v.y;z/=v.z;return *this;};

    vec3 operator + (float s) {vec3 v_;v_.x=x+s;v_.y=y+s;v_.z=z+s;return v_;};
    vec3 operator - (float s) {vec3 v_;v_.x=x-s;v_.y=y-s;v_.z=z-s;return v_;};
    vec3 operator * (float s) {vec3 v_;v_.x=x*s;v_.y=y*s;v_.z=z*s;return v_;};
    vec3 operator / (float s) {vec3 v_;v_.x=x/s;v_.y=y/s;v_.z=z/s;return v_;};

    vec3 operator += (float s) {x+=s;y+=s;z+=s;return *this;};
    vec3 operator -= (float s) {x-=s;y-=s;z-=s;return *this;};
    vec3 operator *= (float s) {x*=s;y*=s;z*=s;return *this;};
    vec3 operator /= (float s) {x/=s;y/=s;z/=s;return *this;};

    vec3 operator - () {x=-x;y=-y;z=-z;return *this;};
    };

    float dot(vec3 v1,vec3 v2) { return (v1.x*v2.x + v1.y*v2.y + v1.z*v2.z);}
    float length(vec3 v1) { return sqrt(dot(v1,v1));}
    vec3 normalize(vec3 v1) { return v1/length(v1);}
    vec3 cross(vec3 va,vec3 vb)
    {
    vec3 v_;

    v_.x=(va.y*vb.z)-(vb.y*va.z);
    v_.y=(va.z*vb.x)-(vb.z*va.x);
    v_.z=(va.x*vb.y)-(vb.x*va.y);

    return v_;
    };

    void cvariant(vec3 &v1) { v1=v1/dot(v1,v1);};


    struct axis
    {
    vec3 x;
    vec3 y;
    vec3 z;

    axis()
    {
    x=vec3(1,0,0);
    y=vec3(0,1,0);
    z=vec3(0,0,1);
    }
    };

    int wx=1100;
    int wy=650;

    XEvent event;
    int mbut=0,mx,my,dmx,dmy,key=0;
    vec3 camx,camy,camz,eye,look,up;

    int transf3d2(vec3 v1,int *xc,int *yc)
    {
    vec3 w1=v1-eye;
    float zoom=650;

    float x=dot(w1,camx);
    float y=dot(w1,camy);
    float z=dot(w1,camz);

    xc[0]=wx/2+ x*zoom/z;//perspective projection
    yc[0]=wy/2- y*zoom/z;
    if(z<0.0) return 0;

    return 1;
    }
    void pixel(int x,int y,int col)
    {
    XSetForeground(dpy,gc,col);
    XDrawPoint(dpy, win, gc, x,y);
    }
    void pixel(int x,int y,int r,int g,int b)
    {
    XSetForeground(dpy,gc,(r<<16)+(g<<8)+b);
    XDrawPoint(dpy, win, gc, x,y);
    }
    void line(int x1,int y1,int x2,int y2,int col)
    {
    XSetForeground(dpy,gc,col);
    XDrawLine(dpy, win, gc, x1,y1,x2,y2);
    }
    void line(int x1,int y1,int x2,int y2,int r,int g,int b)
    {
    XSetForeground(dpy,gc,(r<<16)+(g<<8)+b);
    XDrawLine(dpy, win, gc, x1,y1,x2,y2);
    }

    void line3d(vec3 p1,vec3 p2,int color)
    {
    int x1,y1,x2,y2;

    if(transf3d2(p1,&x1,&y1))
    if(transf3d2(p2,&x2,&y2))
    line(x1,y1,x2,y2,color);
    }
    int colorv2int(vec3 col)
    {
    int r=(int)(col.x*255.0);
    int g=(int)(col.y*255.0);
    int b=(int)(col.z*255.0);

    return (r<<16)+(g<<8)+b;
    }


    int init_system(int _wx=0,int _wy=0)
    {
    if(_wx!=0) wx=_wx;
    if(_wy!=0) wy=_wy;

    dpy = XOpenDisplay(0);
    if(dpy==0) printf("Do not use in root ! \n");
    win = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, wx, wy, 0,0,0);

    XSelectInput(dpy, win, StructureNotifyMask| ButtonPressMask| ButtonReleaseMask| KeyPressMask |PointerMotionMask);
    XMapWindow(dpy,win);
    gc = XCreateGC(dpy, win, 0, 0);

    #if 1
    const char *pattern="*15*";//font manager 12,14,18
    int maxnames=10;
    int actual_count_return=0;
    char **fontnames=XListFonts(dpy, pattern, maxnames, &actual_count_return);
    if(actual_count_return==0)fontnames=XListFonts(dpy, "*14*", maxnames, &actual_count_return);
    if(actual_count_return==0)fontnames=XListFonts(dpy, "*18*", maxnames, &actual_count_return);
    // for(int i=0;i<actual_count_return;i++) printf("%s %d \n",fontnames[i],actual_count_return);

    XFontStruct *fontinfo=0;
    fontinfo = XLoadQueryFont(dpy,fontnames[0]);
    XSetFont(dpy,gc,fontinfo->fid);
    #endif



    for(;;) { XEvent e; XNextEvent(dpy, &e); if (e.type == MapNotify) break; }
    XMapWindow(dpy, win);


    return 0;
    }

    int keyboard()
    {
    // mbut=0;
    int u;

    dmx=0;
    dmy=0;

    while (XPending(dpy) > 0)
    {
    XNextEvent(dpy, &event);
    // XPeekEvent(disp, &event);
    switch (event.type)
    {
    case Expose:
    break;
    case ButtonPress:
    mx=event.xbutton.x;
    my=event.xbutton.y;

    mbut=1;
    break;
    case ButtonRelease:
    mx=event.xbutton.x;
    my=event.xbutton.y;
    mbut=0;
    break;
    case MotionNotify:
    dmx=mx-event.xmotion.x;
    dmy=my-(event.xmotion.y);
    mx=event.xmotion.x;
    my=event.xmotion.y;

    if(dmx ||dmy) return 1;
    break;
    case KeyPress:
    u=XLookupKeysym(&event.xkey, 0);
    key=u;

    if (u == XK_Escape)
    {
    exit(3);
    }
    break;
    case ClientMessage:
    // if (strcmp(XGetAtomName(disp, event.xclient.message_type),
    // "WM_PROTOCOLS") == 0)
    {
    }
    break;
    default:
    break;
    }
    }
    return 0;
    }





    vector<string> str;//font
    vector<int> posx;
    vector<int> posy;
    vector<int> col;

    float scale=600.0;

    void printstr(char *buf,int x,int y,int color)
    {
    XSetForeground(dpy,gc,color);
    XDrawString(dpy,win,gc,x,y,buf,strlen(buf));
    }
    void print3d(const char *buf,vec3 pos,int cols)
    {
    int x=0,y=0;
    transf3d2(pos*scale,&x,&y);

    x+=3;//to right

    str.push_back(buf);
    posx.push_back(x);
    posy.push_back(y);
    col.push_back(cols);
    }
    void drawstrings()
    {
    for(int i=0;i<str.size();i++)
    printstr((char *)str[i].c_str(),posx[i],posy[i],col[i]);
    str.clear();
    posx.clear();
    posy.clear();
    col.clear();
    }



    //the projection matrix
    vec3 Yw_axis;//weak hypercharge
    vec3 T3_axis;//weak isospin
    vec3 Q_axis;//electric charge

    int cursory;


    void arrow(vec3 p1,vec3 p2,vec3 color,const char *mask,const char *mask2=0)
    {
    //charge value dumps
    vec3 axial=p2-p1;
    float Yw=dot(axial,Yw_axis);//the projection matrix
    float T3=dot(axial,T3_axis);
    float Q =dot(axial,Q_axis);
    if(mask)
    {
    char buf[164]={0};
    #ifdef ENABLECONSOLEOUTPUT
    printf("%s %s \t Q=%0.3f \t T3=%0.3f \t Yw=%0.3f \n",mask,mask2,Q,T3,Yw);
    #endif
    sprintf(buf,"%s %s Q=%0.3f T3=%0.3f Yw=%0.3f ",mask,mask2,Q,T3,Yw);
    printstr(buf,700,cursory,0xff00ff00);cursory+=15;

    print3d(mask,(p1+p2)/2.0,colorv2int(color));
    }


    //draw
    p1*=scale;
    p2*=scale;

    vec3 xaxis;
    vec3 yaxis;
    vec3 zaxis;
    vec3 base;
    //coordinate axis of arrow
    base=p1;
    yaxis=p2-p1;
    float l=length(yaxis)-15.0;
    yaxis=normalize(yaxis);
    xaxis=normalize(cross(yaxis,vec3(1,2,3)));
    zaxis=normalize(cross(xaxis,yaxis));


    //arrow
    vec3 p4;
    line3d(p1,p2,colorv2int(color));
    //arrow head
    for(int i=0;i<20;i++)
    {
    float aa=(float)i*M_PI*2/20.0;
    p4=p2
    -xaxis*5.0*cos(aa)
    -zaxis*5.0*sin(aa)
    -yaxis*20.0;
    line3d(p2,p4,colorv2int(color));
    }
    }


    vec3 sphere5(float alpha,float beta)
    {
    alpha*=iradian;
    beta*=iradian;

    vec3 v1(
    -sin(alpha)*cos(beta),
    sin(beta),
    cos(alpha)*cos(beta) );

    vec3 yaxis=normalize(up);
    vec3 xaxis=normalize(cross(yaxis,vec3(yaxis.z,yaxis.x,yaxis.y)));
    vec3 zaxis=normalize(cross(xaxis,yaxis));

    vec3 v2=xaxis*v1.x + yaxis*v1.y + zaxis*v1.z;
    return v2;
    }


    void drawscene()
    {
    vec3 p0,p1,p2,p3,p4,p5,p6,p62,p63 ,a1,a2,c1,c2,c3,c4,cth1,cth2,cth3,cth4;

    // double edge=cos(30.0*M_PI/180.0);//sqrt(3)/2 length of real spin
    // double high=sqrt(edge*edge-r*r);
    // double alpha=acos(0.5/(sqrt(3.0)/2.0))/iradian;

    //2 input parameters
    float edge=sqrt(3)/2; //length of real spin
    double r=0.5;//length of spin projection

    //cube base generator
    float cube_edge=sqrt(edge*edge/2);
    p1=vec3(-cube_edge/2.0,-cube_edge/2.0,-cube_edge/2.0);
    p2=vec3(-cube_edge/2.0, cube_edge/2.0, cube_edge/2.0);
    p3=vec3( cube_edge/2.0, cube_edge/2.0,-cube_edge/2.0);
    p4=vec3( cube_edge/2.0,-cube_edge/2.0, cube_edge/2.0);

    p0=(p1+p2+p3)/3.0;//face center
    p5=(p1+p2+p3+p4)/4.0;//volume center
    p6=(p2+p3+p4)/3.0;//face center
    p62=(p1+p2+p4)/3.0;//face center2
    p63=(p1+p3+p4)/3.0;//face center3


    cursory=10;


    #ifdef SHOWCUBE
    //cube +4 corner vcenter + normalize(facecenter-vcenter)*length(p4-p5)
    c1=p5+ normalize(p0-p5)*length(p4-p5);
    c2=p5+ normalize(p6-p5)*length(p4-p5);
    c3=p5+ normalize(p62-p5)*length(p4-p5);
    c4=p5+ normalize(p63-p5)*length(p4-p5);
    // 1/3 of cube lines
    cth1=p3 + (c4-p3)/3.0;
    cth2=c2 + (p4-c2)/3.0;
    cth3=p2 + (c3-p2)/3.0;
    cth4=c1 + (p1-c1)/3.0;
    #endif




    //axis of charges
    vec3 centerofvL=(p3+p4)/2.0;
    vec3 centerofH=(p1+p2)/2.0;
    Q_axis=(centerofvL-centerofH);// Q -> orthogonal to vL and H
    Yw_axis=(p4-p1)/2.0;// Yw -> direction of eR
    T3_axis=(p3-p2);// T3 -> direction of W

    cvariant(Yw_axis);//contravariant base vectors
    cvariant(T3_axis);
    cvariant(Q_axis);




    //background
    int y=1;
    for(int x=-5;x<6;x++) arrow(vec3(x,y,-6)/10.0,vec3(x,y,6)/10.0,vec3(0.1,0.1,0.1),0);
    for(int x=-5;x<6;x++) arrow(vec3(-6,y,x)/10.0,vec3(6,y,x)/10.0,vec3(0.1,0.1,0.1),0);

    //draw axis of charges
    float sc=0.4;
    arrow(p0,p0+Yw_axis*sc,vec3(0.9,0.9,0.9),0);
    arrow(p0,p0+T3_axis*sc,vec3(0.9,0.9,0.9),0);
    arrow(p0,p0+Q_axis*sc,vec3(0.9,0.9,0.9),0);
    print3d("Yw weak hypercharge",p0+Yw_axis*sc,0xffffff);
    print3d("T3 weak isospin",p0+T3_axis*sc,0xffffff);
    print3d("Q charge",p0+Q_axis*sc,0xffffff);




    //draw particles
    //left handed blue
    arrow(p4,p2,vec3(0.0,0.0,0.9),"eL","{4-2}");
    arrow(p4,p3,vec3(0.5,0.0,0.7),"vL","{4-3}");
    #if 0
    a1=(p4+p3)/2.0;//vL
    a2=(p1+p2)/2.0;//H
    arrow(a1,a2,vec3(0.0,0.0,0.9),"eL3","{34-12}");
    #endif
    arrow(p0,p3,vec3(0.0,0.0,0.5),"uL","{0-3}");
    arrow(p2,p6,vec3(0.0,0.0,0.5),"uL2","{2-6}");
    arrow(p0,p2,vec3(0.0,0.0,0.5),"dL","{0-2}");
    arrow(p3,p6,vec3(0.0,0.0,0.5),"dL2","{3-6}"); //alternative quarks

    //right handed red
    arrow(p4,p1,vec3(0.9,0.0,0.0),"eR","{4-1}");
    arrow(p0,p4,vec3(0.5,0.0,0.0),"uR","{0-4}");
    arrow(p1,p6,vec3(0.5,0.0,0.0),"uR2","{1-6}");

    arrow(p0,p1,vec3(0.5,0.0,0.0),"dR","{0-1}");
    arrow(p4,p6,vec3(0.5,0.0,0.0),"dR2","{4-6}");


    a1=(p4+p1)/2.0;//eR
    a2=(p2+p3)/2.0;//W
    arrow(a1,a2,vec3(0.0,0.7,0.7),"Z","{41-23}");//and gamma
    arrow(p2,p3,vec3(0.9,0.9,0.0),"W","{2-3}");

    arrow(p1,p2,vec3(0.0,0.9,0.0),"H","{1-2}");
    arrow(p1,p3,vec3(0.0,0.9,0.0),"HQ","{1-3}");

    a1=(p3+p1)/2.0;//1-H
    a2=(p4+p2)/2.0;//eL
    // arrow(a1,a2,vec3(0.0,0.9,0.0),"H2","{31-42}");//?




    #ifdef SHOWCUBE
    //cube
    vec3 cubecol=vec3(0.4,0.3,0.1)*0.5;
    arrow(p1,c3,cubecol,0,0);
    arrow(c3,p4,cubecol,0,0);
    arrow(p4,c4,cubecol,0,0);
    arrow(c4,p1,cubecol,0,0);

    arrow(c4,p3,cubecol,0,0);
    arrow(p3,c1,cubecol,0,0);
    arrow(c1,p1,cubecol,0,0);

    arrow(c1,p2,cubecol,0,0);
    arrow(p2,c2,cubecol,0,0);
    arrow(p2,c2,cubecol,0,0);

    arrow(p2,c3,cubecol,0,0);
    arrow(c2,p3,cubecol,0,0);
    arrow(c2,p4,cubecol,0,0);

    // 1/3 cube lines
    cubecol=vec3(0.1,0.4,0.3)*0.5;
    arrow(cth1,cth2,cubecol,0,0);
    arrow(cth2,cth3,cubecol,0,0);
    arrow(cth3,cth4,cubecol,0,0);
    arrow(cth4,cth1,cubecol,0,0);
    #endif



    //vertex numbers
    print3d("press 1-2-3-4",vec3(-0.5,0.0,-0.5),0xffffff);

    print3d("0",p0,0xffffff);
    print3d("1",p1,0xffffff);
    print3d("2",p2,0xffffff);
    print3d("3",p3,0xffffff);
    print3d("4",p4,0xffffff);
    // print3d("5",p5,0xffffff);
    print3d("6",p6,0xffffff);
    //print3d("8",p8,0xffffff);


    drawstrings();
    XFlush(dpy);// qsleep(10);
    }


    int main()
    {
    init_system();

    int first=1;
    float alpha=30,beta=30;
    up=normalize(vec3(1,0,0));//Q

    while(1)
    {
    if(keyboard() || first||key)
    {
    first=0;
    XClearWindow(dpy,win);
    //camera
    eye=sphere5(alpha,beta)*1000.0;
    look=vec3(0,0,0);
    eye+=look;

    alpha+=dmx*0.6;
    beta+=dmy*0.6;
    //up vector
    if(key=='1') up=normalize(vec3(1,0,0));//Q
    if(key=='2') up=normalize(vec3(1,0,1));//Yw
    if(key=='3') up=normalize(vec3(1,0,-1));//T3
    if(key=='4') up=normalize(vec3(0,1,0));//norm


    camz=normalize(look-eye);
    camx=cross(camz,up);
    camy=cross(camx,camz);
    camx=normalize(camx);
    camy=normalize(camy);


    drawscene();
    key=0;
    }
    }
    getchar();

    return 0;
    }

    #if 0

    eL {4-2} Q=-1.000 T3=-0.500 Yw=-1.000
    vL {4-3} Q=0.000 T3=0.500 Yw=-1.000

    uL {0-3} Q=0.667 T3=0.500 Yw=0.333
    uL2 {2-6} Q=0.667 T3=0.500 Yw=0.333
    dL {0-2} Q=-0.333 T3=-0.500 Yw=0.333
    dL2 {3-6} Q=-0.333 T3=-0.500 Yw=0.333

    eR {4-1} Q=-1.000 T3=0.000 Yw=-2.000
    uR {0-4} Q=0.667 T3=0.000 Yw=1.333
    uR2 {1-6} Q=0.667 T3=0.000 Yw=1.333
    dR {0-1} Q=-0.333 T3=0.000 Yw=-0.667
    dR2 {4-6} Q=-0.333 T3=0.000 Yw=-0.667

    Z {41-23} Q=0.000 T3=0.000 Yw=0.000
    W {2-3} Q=1.000 T3=1.000 Yw=0.000
    H {1-2} Q=0.000 T3=-0.500 Yw=1.000
    HQ {1-3} Q=1.000 T3=0.500 Yw=1.000

    #endif




    Utoljára szerkesztette: v3ctorsigma, 2017.04.16. 12:11:31
  • v3ctorsigma
    #969
    A táblázat itt található.
    https://en.wikipedia.org/wiki/Weak_hypercharge
    A bemeneti paraméter pedig ez: sqrt(3)/2
    http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/spin.html

    "Face-vertex-edge angle (approx. 54.7356°)"
    https://en.wikipedia.org/wiki/Tetrahedron

    ..és hogy kapod meg ezt a szöget? Ott van a háromszög a spin linkjén.
    alfa=acos(0.5/(sqrt(3)/2))=54.735610317
  • v3ctorsigma
    #968
    Nem hinném, hogy bármit is akarok. A vágy a fájdalom forrása. Csak hoztam egy ajándékot.
    Látod azt a táblázatot? Mit szólsz ahhoz, ha azt mondom, hogy az összes részecske összes töltését / Q T3 Yw/ ki lehet számolni egyetlen paraméterből?