1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
  • overseer-7
    #967
    látom én hogy én valamit akarsz.. mi ez egy matlab distribúció?
  • v3ct0rsigma
    #966






  • number9
    #965
    Mi a méres?
    Az amikor előveszed a vonalzódat...
  • number9
    #964
    Senki nem érti a QM-et, szóval várhatsz örökké..haha
  • fonak
    #963
    Angolul tudóknak érdekes lehet.
  • errorista
    #962
    https://sg.hu/forum/tema/1468770606

    jönne ide valaki segíteni? Csak jelenségek szintjén elég.
  • qetuol
    #961
    mi ez a hiszti?
  • errorista
    #960
    azt hiszem, hogy nem tudjuk.
    talán arról lehet szó, hogy ha egy bizonyos tömegűnél (~sejt) több anyag kerül szuperpozícióba, akkor omlik össze és dől el, hogy mi legyen
    (azt hiszem Penrose egyik könyvében írta ezt. mármint egyrészt hogy nem tudjuk, másrészt, hogy talán ez az. érdemes azért fenntartásokkal kezelni)
  • overseer-7
    #959
    gyerünk már... valakivel beszélnem kell, aki szakértője a kvantummechnikának..
    van egy speciális dolog amit tisztáznunk kell.. ami eldöntene nagyon sok mindent

    MI A MÉRÉS?????
    MIT JELENT A TUDATOS MEGFIGYELŐ fogalma????

    ez MINDENT eldönt az én szempontomból
  • Rotcsa
    #958
  • Inquisitor
    #957
    Ja a videó egy januári illusztráció a kísérlet meg nemrég zajlott le, de eddig csak bulváros gagyi verzióban leltem fel.
  • Inquisitor
    #956
    Hollandok állítólag sikeresen teleportáltak elektronokat 3 méteres távolságba, ami magában nem újdonság, de állításuk szerint információval együtt ...


    Na most határozatlanság alapján ez elvileg lehetetlen. Vajon újabb téves kísérlet vagy ...?
  • Dzsini
    #955
    kvantumenergia-teleportációnak hívják az ezzel foglalkozó gondolatokat, és a linken olvasgathatsz róla.
  • SovereignXY
    #954
    Üdv emberek!

    A minap eszembe jutott vmi. Kvantumösszefonódás. Ugye ha két részecske iylen állapotban van akkor amit az egyikkel csinálunk a másikon annak az ellentetje történik. Ha a spinjét pl "megfordítjuk ballra" akkor a másikon "jobbra fordul". ÖÖ... de mi van ha a pár egyik tagjának növeljük az energiáját?
  • Gézoo
    #953
    Schrödinger nagy oroszlán vadász volt. Puska nélkül vadászott.
    Kitette a zárt ketreceket a szavannára és az oroszlánok eloszlásának valószínűségi függvénye által meghatározott időben visszament és elhozta a ketrecet a benne lévő oroszlánnal együtt.

    Hogy került bele a zárt ketrecbe az oroszlán? Természetesen az alagút effektussal.
  • 3dom
    #952
    the nonlinear Schrödinger equation bosons are equivalent to one dimensional free fermions.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Nonlinear_Schr%C3%B6dinger_equation
  • 3dom
    #951
    http://en.wikibooks.org/wiki/Modern_Physics/Waves_in_Spacetime



    A részecske a téridőben a lila irányba halad. A kék vonalak az anyaghullam egyetlen elemi hullámának a hullámfrontjai. Nyilván a hullám térben jobbra halad.
    De ha az egész képet, mint klasszikus esetet nézzük, akkor ez egy felületi hullám, ami balra terjed.
    Nem is ragozom tovább, asszem egyértelmű a rajz.
  • 3dom
    #950
    Nagyon érdekes volt, amikor belinkeltem egyszer valahová Schrödinger hullám-hullám scattering megoldását, és néhány hozzászólással később nekiállt valaki, hogy ezt én találtam ki.

    Nos, nem én vagyok Schrödinger, lol
    Ahogy az itt leírtakhoz szinte mindenhol adtam linket.
    Lehet mondani, hogy újra felfedeztem ezeket, de semmi többet.
  • 3dom
    #949
    *

    l_4d=h/p4.t
  • 3dom
    #948
    Vissza lehet lapozni, hogy ez a bragg-diffrakciós hülyeség milyen értelmetlenül indult.

    Nos, most le tudom írni a relativitás négyes-impulzusával is az egészet.
    két elektron-világvonal van, sebességük v1 és v2.
    A mozgás x irányú, a tér most 1 dimenziós, világvonal dőlési szöge a téridőben
    fi1=atan(v1/c)
    fi2=atan(v2/c)

    gamma=1/gyök(1-v*v/(c*c))
    E=m*c*c*gamma=gyök(p*p*c*c + m*m*c*c*c*c)

    p1.x=m*v1*gamma1
    p1.t=E1/c

    p2.x=m*v2*gamma2
    p2.t=E2/c

    i1.x=sin(fi1) idő koordináta tengely irány v1
    i1.t=cos(fi1)

    fi3=pi/2+fi2
    i3.x=sin(fi3) térkoodináta tengely irány v2-re
    i3.t=cos(fi3)

    dp.x=p2.x-p1.x
    dp.t=p2.t-p1.t

    p4.x=dp.x*i3.x + dp.t*i3.t
    p4.t=p1.x*i1.x + p1.t*i1.t

    l_4d=h/p4.y


    d=h/p4.x/2 a rácstávolság fél hullámhossznyi
    l_bragg=2*d*sin(fi2-fi1)

    l_4d és l_bragg egyezik minden v1 és v2-n, tehát a mód, ahogy l_4d létrejön, az egy bragg diffrakció. Márpedig levezethető, hogy ez az egész nem más, mint egy elektron-foton scattering, tehát egy elektromágneses kölcsönhatás.

    Hogy mi miért van úgy ahogy, több oldalon át leírtam. Összerakni a képet nem egyszerű.



    /Relativitásban jártas ember észreveszi, hogy v2 térkoordináta tengelye nem arra áll, amerre számoltam. Nos,de xD
    Ugyanis az anyaghullám egyetlen síkhulláma a téridőben szemlélve ellentétes térirányba terjed, mint a belőle felépülő hullámcsomag.
    Tehát a relativitás tér-koordináta tengelyét az anyaghullám hullámfrontja jelöli ki.
    Egyszerűen ellenőrízhető ez, hiszen a fazissebesség ismert, vf=c*c/v
    Ez egy fénysebességnél nagyobb sebességet ad, és pont a v sebességű relativisztikus koordináta-rendszer térkoordináta-tengelyén halad.
    /




  • qetuol
    #947
    c-c-c-combo breaker
  • 3dom
    #946
    Négy ember van a videón leláncolva.
    Régen ezek a véletlen egybeesések megijjesztettek. Azután olyan sűrűn jöttek egymás után, hogy az inkább már röhejesnek lehetne nevezni.

    Mostmár mindez természetes..
  • 3dom
    #945
    Talán igaza van Feynmannak, és az idő megfordítható.
    Intuiciók, megérzések és emlékek..talán ezek ugyan azon fogalmak.


    Az ember számára értelmetlen az idő megfordítása, nem is igazán kell komolyan venni. De fenn kell tartani egy kis szegletet ezen elméleteknek, mert sosem lehet tudni...
  • 3dom
    #944
    Nagyon érdekes, ahogy a fizikusok el akarják tüntetni a negatív energiájú részeket a Dirac-megoldásból, a negatív valószínűségeket a húrelméletekből, a tükörvilágot az Einstein egyenletek Schwarzschild megoldásából.

    Lehet, fel kellene végre adni, és elfogadni, hogy ez a valóság.
    Beletenyereltünk a közepébe.
    xD
  • 3dom
    #943
    Zeilinger a 30 perc körül megemlíti, hogy az időeli visszahatás is egy lehetséges megoldása az EPR-paradoxonnak.

    Nos, aki tudott számolni, annak ez eddig is nyilvánvaló volt.
    Igazából hullámmegoldása is van a problémának, de ez a téma már unalmas.
  • 3dom
    #942
    Inerferenciánál a sötét helyeken a másik univerzumban vannak a világos helyek.

    http://eskesthai.blogspot.com/search/label/Anton%20Zeilinger
    http://eskesthai.blogspot.com/search/label/Bubbles



    A foton kevert állapotban van, az energiájához rendelhető frekvencia szerint.
    A két univerzumban létezik periódikusan.

  • 3dom
    #941
    http://eskesthai.blogspot.com/search/label/Plato%27s%20Cave

    Ezt csak úgy magamnak. Megnéztem ezt a kis animációt, és megértettem, miért van 4x annyi foton 2 lyuk esetén.

    Mert 1 lyuk esetén 2x annyi van, csak az felét ezeknek nem látjuk.
    Egy másik univerzumban vannak., lol
  • 3dom
    #940
    http://www.youtube.com/watch?v=qzGY-BrCUgA&feature=BFa&list=SP8BCB4981DD1A0108&lf=list_related

    Lecture 9 | New Revolutions in Particle Physics: Standard Model
    1:26:30

  • 3dom
    #939
    www.phy.ohiou.edu/~elster/lectures/advqm_4.pdf
    page 24
  • 3dom
    #938
    Ugye jön az okos, hogy neki ilyet nem tanítottak, ez hülyeség.

    Nos, tudni kellene számolni, ugyanis az egyenletekből ez a spin-viselkedés simán kiolvasható.

    De hogy meggyőzőbb legyen
    www.quantumfieldtheory.info/Chap04.pdf
    page 13 - 96.oldal


    Nos, nem elég bemagolni valamit.
  • 3dom
    #937
    A Dirac-egyenlet a fizika gyöngyszeme.
    Ennek az egyenletnek éter nélkül nincs sok értelme.
  • 3dom
    #936
    openseti.org/Docs/HotsonPart1.pdf

    Persze a hullámok csak keltő és megsemmisitő operátorokká degradálódtak ezen úriember hatására.

    És nyilván, csak véletlenül kapunk interferenciát, mindenféle ok nélkül.

    Lol ez így nem fizika..
  • 3dom
    #935
    Nem kérdezem Heisenberget semmiről.

    Olyannal nincs mit tárgyalni, aki eltüntette a fizikából az étert.
  • 3dom
    #934
    Lehet ismét mondogatni, ez félreérti a fizikát.

    Csakhogy akkor mindenki, akit linkeltem, szintén félreérti.
    Sussking, Kaku

    Michio Kaku, (San José, 1947. január 24. – ) amerikai fizikus, a New York-i City College elméleti fizika professzora, a húr-térelmélet egyik megalkotója
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Michio_Kaku

    Susskind is widely regarded as one of the fathers of string theory,
    http://en.wikipedia.org/wiki/Leonard_Susskind



    Az index mernökei nyugodtan felébredhetnek Einstein álmából.
    Nem a végső igazságot tanulták..
  • 3dom
    #933
    "Az LHC nem fog létrehozni fekete-lyukakat"
    De, már egy létrehozott egy csomót..
  • 3dom
    #932
    Csak mellékesen, a neutrinó feles spinű fermion, mint az elektron, de nincs töltése.
    Ha a neutrinó egy forgásmentes elektron, akkor az elektron elektromos tere egyenértékű a forgásával.

    Mint Kaluza–Klein megmutatták, ez az elképzelés nem lehetetlen.


    Továbblépve, ekkor a neutrinó egy forgásmentes fekete-lyuk, egy Schwarzschild black hole.
  • 3dom
    #931
    A Kerr-metrikából kiszámolható, hogy ennek a Dirac-buboréknak az energiája jórészt a forgásából ered.

    Milyen lehet az elektron, amikor nem forog?
  • 3dom
    #930
    Vegyük a két-réses kisérletet.
    Ha egy rés van nyitva, akkor x db foton érkezik egy adott területre.

    Ha két rés van nyitva, akkor 2x db fotonnak KELLENE érkezni ugyanoda a tiszta statisztika szerint.

    Csakhogy
    A konstruktív helyekre 4x annyi ékezik, amig a destruktiv interferencia helyekre szinte semmi.

    -ennek hátterében a komplex amplitudó négyzete áll, ha az amplitudó kétszeres, akkor a valószínűseg négyszeres.-
  • 3dom
    #929
    "Egtyszeruen a VALOSAG csak statisztikailag ertelmezheto,"

    Nem, valószinüségek nem interferálnak.
  • 3dom
    #928
    A NAIV HULLÁMKÉP a helyes.

    Mert csak egyféle hullám van. A naiv, közönséges hullám.
    Schödinger ezt fel tudta fogni, sajnos néhány fórumon ez meghaladja egyesek képességeit.