1129
Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
  • v3ctorsigma
    #1048
    Az a,b,c változók, melyek a gömbfelület esetén u vagy v szimbólumokat vehetnek fel.
    gab /xc= <d ra/d xc ; rb> + <ra ; d rb/d xc >
    lehet például uv elem u irányú deriváltja.
    g(uv) /dx u= < ruu ; rv> + <ru ; rvu >
    na most minden Christoffel-szimbólum három ilyen tagból áll /6 skalár szorzat/ , amelyek közül egy előjele negatív. Már látszik a megoldás, a 6 szorzatból el fog tünni 4, mivel ezek ugyan azok.

    Ezt látszuk a képen. Sőt a maradék kettő is azonos, ezért van a kettes az egyenletben.
  • v3ctorsigma
    #1047

    en.wikipedia.org/wiki/Covariant_derivative#Informal_definition_using_an_embedding_into_Euclidean_space
    Igazából amit lefogok vezetni, az szinte mind itt van, de én egy egyerűbb jelölésmódot használok.
    Ha a gömb felületi pontja r, akkor az első parciális deriváltjai az ru rv, a második pedig az ruu ruv rvu rvv.
    Ugye az idő szerinti deriváltnál van a gyorsulás és kész. Na itt több "gyorsulásunk" is van.
    Azért nem hívja senki ezeket gyorsulásnak, mert azt a fogalmat csak a pozició másidik idő szerinti deriváltjára használjuk.
  • v3ctorsigma
    #1046

    így néz ki a metrikus tenzor a legegyszerűbb esetben, pl egy gömb felületén. Ez ugyan úgy egy görbült felület, mint a téridő, csak kevesebb koordinátával kell számolni, Tehát az egyenletek is közel azonosak.
    g(uu)=<ru;ru> =E
    g(uv)=<ru;rv> = F
    g(vv)=<rv;rv> = G
    Tehát az E F és a G a metrikus tenzor elemei, melyek valójában vektorok skaláris szorzatai / vagy ahogy az angol nevezi dot product/. Ennek a jelölése a <a;b>.
    A két vektor pedig nem más, mint a felület első parciális deriváltjai. Ezek olyanok, mint a sebesség vektor, de nem az idő szerint deriváltunk, hanem koordináta szerint. Ez a továbbiakban fontos részlet lesz.
    És most jön, ami a bonyodalmakat okozza. Nem ezeket a vektorokat fogjuk tovább deriválni, hanem a metrikus tenzor elemeit. És mint ki fog derülni, valójában a két módszer ugyan oda vezet majd.
  • v3ctorsigma
    #1045
    Az Einstein egyenletekkel számolni az Christoffel-szimbólumokon keresztül lehet, hiszen általában a második deriváltakat akarjuk kiszámolni teszem azt egy gravitációs térben mozgó testre.
    en.wikipedia.org/wiki/Christoffel_symbols#Christoffel_symbols_of_the_first_kind

    Gondolom sokat feltették már a kérdést, miért van ott az a kivonás?
    Nos a válasz meglepően egyszerű, de sok apró részletet kell hozzá tudni,
  • v3ctorsigma
    #1044
    Legközelebb Einstein egyenletét szedem szét. Akár tetszik a "gyári trolloknak" akár nem.
  • v3ctorsigma
    #1043
    Quasicrystals Vs Crystals
    www.youtube.com/watch?v=LS3_6S2AZFI
    A 4 dimenziós világunk egy kvázi-kristály árnyéka egy 8 Dimenziós kristálynak.

    Ugye megdöbbentő így hallani? Pedig évekkel ezelőtt levezettem itt is, hogyan lehet felépíteni a specrelt hullámokkal, akár vízben is. Csak a "testeket" is ezekból a hullámokból kell felépíteni, Persze ki olvas el egy "elmebeteg bizonygatását". Nos én elfogadom a valóságot olyannak amilyen. Nem én élek hazugságokkal, és filmeből vett fságokkal körülvéve. Én elfogadom amit Lorentz kiszámolt. Hiszen másképp nem is lehet leírni azt, hogy a fény sebességét mindig ugyan annyinak mérjük. Ez van.
    Nem tetszik a valóság? Akkor csak Feynmant tudom idézni: El lehet innen menni, egy másik univerzumba, ahol a világ sokkal "elfogadhatóbb" az agyad számára. Bár ahogy elnézem a világot, a legtöbb ember pont ezt teszi,
  • v3ctorsigma
    #1042
    Azért viccesek az ilyen szubzeró tudású emberkék, mert olyanba kötnek bele, mint mennyi 2x2.
    Sajnos a tudomány nyelve a matek, szóval itt eddig én beszéltem csak fizikáról, és még fogok is.
    Látod, 360 fokos forgatásnál előjelet vált a spin vektor. Nem olyan nehéz a fizika, csak tudni kell számolni,
    A Pauli-mátrixok a 3d térbeli vektort "traszformálják" át komplex 2d vektorrá.
  • v3ctorsigma
    #1041


    #include <stdio.h>
    #include <stdlib.h>
    #include <math.h>


    struct complex
    {
    double real , img;
    complex() {real = img = 0;};
    complex(double r, double i) {real =r ; img = i;};
    void set(double r, double i) {real=r ; img = i;};
    void conjugate() {img *= -1;}
    complex operator + (complex c)
    {
    complex e;
    e.real = real + c.real;
    e.img = img + c.img;
    return e;
    }
    complex operator - (complex c)
    {
    complex e;
    e.real = real - c.real;
    e.img = img - c.img ;

    return e;
    }
    complex operator * (complex c)
    {
    complex e;
    e.real = real*c.real - img *c.img;
    e.img = img *c.real + real*c.img;

    return e;
    }
    complex operator / (complex c)
    {
    complex e;
    double denominator = c.real*c.real + c.img*c.img;

    e.real = (real * c.real + img * c.img) / denominator;
    e.img = (img * c.real - real *c.img ) / denominator;
    return e;
    }
    };



    double probability (complex * c1, complex *c2 )
    {
    complex c3[2], P;

    c3[0] = c1[0];
    c3[1] = c1[1];
    c3[0].conjugate(); // c3 = <c1|
    c3[1].conjugate();

    P = c3[0]*c2[0] + c3[1]*c2[1]; // <c1|c2>
    P = P*P; // ^2

    return P.real;
    }

    complex sigma_z[2][2], sigma_x[2][2], sigma_y[2][2],spin_n[2], n[3];

    void func(const char *str)
    {
    complex sigmaDOTn[2][2], v2[2];
    sigmaDOTn[0][0] = sigma_x[0][0]*n[0] + sigma_y[0][0]*n[1] + sigma_z[0][0]*n[2];
    sigmaDOTn[0][1] = sigma_x[0][1]*n[0] + sigma_y[0][1]*n[1] + sigma_z[0][1]*n[2];
    sigmaDOTn[1][0] = sigma_x[1][0]*n[0] + sigma_y[1][0]*n[1] + sigma_z[1][0]*n[2];
    sigmaDOTn[1][1] = sigma_x[1][1]*n[0] + sigma_y[1][1]*n[1] + sigma_z[1][1]*n[2];

    v2[0] = sigmaDOTn[0][0]*spin_n[0] + sigmaDOTn[0][1]*spin_n[1];
    v2[1] = sigmaDOTn[1][0]*spin_n[0] + sigmaDOTn[1][1]*spin_n[1];

    spin_n[0]=v2[0];
    spin_n[1]=v2[1];
    printf( "%s : %.2f/%.2f %.2f/%.2f \n",str, spin_n[0].real, spin_n[0].img, spin_n[1].real, spin_n[1].img);
    }



    int main ()
    {
    //Pauli matrices
    sigma_x[0][0].set(0,0); sigma_x[0][1].set(1,0);
    sigma_x[1][0].set(1,0); sigma_x[1][1].set(0,0);

    sigma_y[0][0].set(0,0); sigma_y[0][1].set(0, -1);
    sigma_y[1][0].set(0,1); sigma_y[1][1].set(0,0);

    sigma_z[0][0].set(1,0); sigma_z[0][1].set(0,0);
    sigma_z[1][0].set(0,0); sigma_z[1][1].set(-1,0);




    //spin
    spin_n[0].set(1,0);
    spin_n[1].set(0,0);

    n[0].set(0, 0);
    n[1].set(0, 0);
    n[2].set(1, 0);
    func("0 ");

    n[0].set(0, 0);
    n[1].set(0, 0);
    n[2].set(-1, 0);
    func("180");

    n[0].set(0, 0);
    n[1].set(0, 0);
    n[2].set(1, 0);
    func("360");

    n[0].set(0, 0);
    n[1].set(0, 0);
    n[2].set(-1, 0);
    func("540");

    n[0].set(0, 0);
    n[1].set(0, 0);
    n[2].set(1, 0);
    func("720");

    }


    /*
    the output:
    0 : 1.00/0.00 0.00/0.00
    180 : -1.00/0.00 0.00/0.00
    360 : -1.00/0.00 -0.00/0.00
    540 : 1.00/0.00 -0.00/0.00
    720 : 1.00/0.00 0.00/0.00
    */


  • v3ctorsigma
    #1040
    Egyébként, nekem úgy tünik, magadat jellemezted. Ugyanis engem nem ismersz annyira, hogy ilyeneket ki tudjál jelenteni.
    Szóval jó lenne te IS fizikáról pampognál egy fizika topikban,
    Köszi...L
  • v3ctorsigma
    #1039
    Voltam már ilyen "jobb fórumon". Leírom neki, hogy a feles spinű hullámfüggvény előjelet vált 360 forgatás után, és az ilyen "beépített troll" egyből vágta , hogy nem.
    Szerencsére ott volt Dávid Gyula, és beégette szegény trollt. haha
  • v3ctorsigma
    #1038
    Magyarországon kinyilatkoztatás-szerűen oktatják, hogy nincs éter.
    Én sejtem, ki miatt.
    De hát az már nem az én problémám, ha olyan dolgokat tanultál, ami nem igaz...
  • v3ctorsigma
    #1037
    Quasicrystals Vs Crystals
    www.youtube.com/watch?v=LS3_6S2AZFI
    A 4 dimenziós világunk egy kvázi-kristály árnyéka egy 8 Dimenziós kristálynak.
    Szerinted miért költenek ilyen kutatásokra?
    Szerinted én készítettem ezt a videót csak azért hogy bosszantsalak?
  • Irasidus
    #1036
    Igazából el van magával a gyerek, szórakoztatja magát. Számomra egyértelmű a tünetegyüttes, nárciszitkus személyiségzavar grafomániával. Jobb fórumokon az ilyet kivágják, de itt...!
  • dregnarr1 #1035
    Nincs mute gomb? Vagy rendtétel?
  • v3ctorsigma
    #1034
    A feladvány ideje lejárt
    a megfejtés

  • v3ctorsigma
    #1033
    hmm az a CURL biztos valami nagyon komplikált dolog
    Nos nem
    www.youtube.com/watch?v=vvzTEbp9lrc
    és kiszámolni sem bonyolult, olyan mint a Vektoriális szorzat / Cross Product /
    csak éppen a komponensek azok a parciális deriváltak, amelyeket a divergencia és a gradiens már használt.
    Ezért is azonos a jelük.
    en.wikipedia.org/wiki/Del



    A magyar wiki cikk erről szánalmasan rövid. Ha érdekel a fizika, az elsődleges az angol tudás.
  • v3ctorsigma
    #1032
    kis segítség

  • v3ctorsigma
    #1031
    Még egy érdekes véletlen.
    Keresd meg Doctor Who igazi nevét ... xD
  • v3ctorsigma
    #1030
    Ha már elektromágnesesség, akkor négyes potenciál.
    Mi az az elektromos- és mágneses tér a relativitás szerint?
    A négyes vektor egy skalár / időszerű / és 3 térszerű / vektor / komponensből áll.

    A mi (E)lektromos mezőnk ennek a skalár mezőnek / potenciálnak / a gradiense.
    A mágneses (B) mező pedig a vektor potenciál / a térbeli rész / rotáció / örvényessége, curl-ja /.


    Ami igazán érdekes, hogy ez a négyes vektor mutathat kizárólag az idő-irányába / csak skalár poenciál van/. Ekkor mi csak statikus elektromos teret észlelünk. Ellenben egy hozzánk képest mozgó megfigyelő mágneses teret is észlel, mivel a Lorentz-transzformáció "elfordítja" a négyes potenciál időszerű részét a térbeli mágneses vektorpotenciálba.
    Számomra ez az egyik legszemléletesebb bizonyítéka annak, hogy az idő ténylegesen egy negyedik térbeli dimenzió.
  • v3ctorsigma
    #1029
    A maradék a
    en.wikipedia.org/wiki/Proca_action
    ami szintén egyfajta Klein-Gordon egyenlet, de itt olyan négyesvektor található, mint amilyennel az elektromágneses tér írható le. Tehát van egy idő-szerű tag és három térszerű tagja. Ezek ugyan úgy Lorentz transzformálódnak, mint a pozició koordináták.
    "The Proca equation is closely related to the Klein–Gordon equation, because it is second order in space and time."
  • v3ctorsigma
    #1028
    en.wikipedia.org/wiki/Standard_Model_(mathematical_formulation)#Free_fields
    Az itt látható négy hullámegyenlet alapegyenlete ugyan az. Az eltérés köztük annyi, hogy a foton nincs csatolva a tömegtaghoz. De lehetne ugyan azt a formát is használni m=zero paraméterrel.
    A maradék három egyenlet Klein-Gordon variáns.
    A Dirac verzió bispinorral operál, amiben két spinor van, az egyik negatív energiával. Vagyis ez négy komponensű egyenlet, míg az eredeti Klein-Gordon az skalár / egy komponensű /
    A Pauli és a Dirac mátrixokról egyszerűen leolvasható amit már idéztem. A jobb és a balkezes fermionokat cseréli egy olyan frekvenciával, ami a fermion tömegétől függ.
    en.wikipedia.org/wiki/Spinors_in_three_dimensions
    en.wikipedia.org/wiki/Gamma_matrices
  • v3ctorsigma
    #1027
    "óvodás matek"
    Meg fogsz lepődni, hogy például a Klein-Gordon egyenlet milyen egyszerű dolgot ír le.

    az a négyzet nem más, mint a
    en.wikipedia.org/wiki/D'Alembert_operator
    ami a
    en.wikipedia.org/wiki/Laplace_operator
    relativisztikus megfelelője "defined as the divergence of the gradient "
    ami viszont a magja a közönséges hullámegyenletnek
    en.wikipedia.org/wiki/Wave_equation
    Sőt a divergencia / forráserősség / és a gradiens szinte csak vektor kivonás,
    hiszen a gradiens az a deriválás általánosított formája.
    Ennek a sok furcsa jelölésnek az alapja "óvodás matek".
  • v3ctorsigma
    #1026
    "In most theories of this state, it is supposed that vacancies, empty sites normally occupied by particles in an ideal crystal, exist even at absolute zero. These vacancies are caused by zero-point energy, which also causes them to move from site to site as waves. Because vacancies are bosons, "
    Bizony a "Nagy Display" pixelhibás ... haha
  • v3ctorsigma
    #1025
    ..arról nem is szólva, hogy a superfluid az merőben más, mint ahogyan te a folyadékot elképzeled.
    en.wikipedia.org/wiki/Supersolid
  • v3ctorsigma
    #1024
    Hogyan működik a tudomány?
    Feltételezzük, hogy a Higgs valamiféle szuperfolyadék, és az analógia alapján kiszámoljuk a tulajdonságait. Ha a következő felfedezett részecske tömege közel ennyi lesz, akkor biztosra veheted, hogy a Higgs-mező egyfajta superfluid.
    M(H2)=325 GeV.
    Higgs bosons in particle physics and in condensed matter
    arxiv.org/pdf/1305.7219.pdf
  • v3ctorsigma
    #1023
    Thx a szerk gombot az SG-nek. 3 elírás is volt egyetlen hozzászólásomban lol
  • v3ctorsigma
    #1022
    Én tudom mi jár a fejedben. Hogyan lehetne igaz Eintein relativitása egy szilárd valamiben?
    Nos ne felejtsük el, hogy az egész relativitás Lorentz egyenleteire épül.
    Na és mi volt Lorentz első feltételezése? Helyesebben mit számolt ki?
    Azt hogy az éter az egy iszonyatosan szilárd valaminek kellene lennie.
    A Lorentz-modell és a speciális relativitás matematikailag ekvivalens . Azonos.
    De az igazán érdekes, amit Eintein és Dirac mondott az éterről az utolsó eveikben.
    "We may say that according to the general theory of relativity space is endowed with physical qualities; in this sense, therefore, there exists an aether. ."
    "The modern concept of the vacuum of space, confirmed every day by experiment, is a relativistic ether. But we do not call it this because it is taboo."
    "Thus with the new theory of electrodynamics [vacuum filled with virtual particles] we are rather forced to have an Aether"
    en.wikipedia.org/wiki/Aether_theories
    Persze ez az éter már nem olyan, mint amilyennek Lorentz elképzelte.
    Ez már extradimenziós.
    Utoljára szerkesztette: v3ctorsigma, 2017.04.23. 09:17:42
  • v3ctorsigma
    #1021
    www.youtube.com/watch?v=iMDTcMD6pOw
  • v3ctorsigma
    #1020
    A jövőben nem az fog számítani , mennyi fságot magoltál be, hanem hogy milyen hatékonyan tudod összeszedni az információt és azután azt feldolgozni.
    Nem tetszik?
  • v3ctorsigma
    #1019
    Nagyon érdekes, ahogyan néhány fórumon a "hangadó" mag megmondja a tutit, hogy amit a wikiről idézek az nem úgy van.
    Nagyon szórakoztatóak vagytok. LOL
    Minden amit leírtam 95 százalékban idézet... Ennyit a fórumokról
  • v3ctorsigma
    #1018
    Söt vannak olyan elméletek, ahogy a Higgst tovább akarják bontani összetevőkre, mint ahogy a Cooper-pár is felbontható elektronokra. Bár a tetrahedron modell szerint / és még néhány arxiv cikk szerint/ nem bontható tovább a Higgs-mező.

    "In particle physics, the top quark condensate theory (or top condensation) is an alternative to the Standard Model fundamental Higgs field, replaced by a composite field of the top quark and its antiquark. These are bound together by a new force, analogous to the binding of Cooper pairs in a BCS superconductor, or mesons in the strong interactions."
    en.wikipedia.org/wiki/Top_quark_condensate
    Az van ott amit mondtam? Igen. Akkor mi a problámád?
  • v3ctorsigma
    #1017
    Látni kell, hogy a Higgs-mező olyasmi mint az csatolt elektron-párok a szupravezetőben.
    Tehát nem maga a háttérben levő "atomi-rács".
    A Cooper-párok inkább Fermi-folyadéknak nevezhetőek. Erre a hasonlóságra épít a SVT
    en.wikipedia.org/wiki/Superfluid_vacuum_theory
  • v3ctorsigma
    #1016
    Egyébként a Standard Modell tele van "óvodás" matekkal.
    Például a SU(2) forgatási csoport 3 dimenziós. Hogy miért?
    Mert ennyi darab gyenge bozon van.
    Tudom mi a válaszod, a wikin ezt te nem látod leírva. Nos már mint mondtam, olvasgatni kellene a témában...
    216 oldal
    " Thus the strong force,which is endowed with eight-dimensional SU(3) symmetry, is mediated by
    eight gluons; the field of the weak force, which is endowed with three-dimen-
    sional SU(2) symmetry, is mediated by three particles, the W+ W–, and Z
    bosons; and the electromagnetic field, which is endowed with one-dimensional
    U(1) symmetry, is mediated by a single particle, the photon."

    203 oldal
    (The rule of thumb here is that any group SU(n) has a symmetry of dimension n^2 – 1.)
    pdfs.semanticscholar.org/d5f3/4ab24a7825e8693cdbfce736ddbbedde1166.pdf

    Utoljára szerkesztette: v3ctorsigma, 2017.04.23. 08:47:37
  • v3ctorsigma
    #1015
    sg.hu/forum/tema/1138140636
  • v3ctorsigma
    #1014
    "Throughout the original Marvel Comics Transformers series, there were references to similar concepts such as the "spark of life" or "life spark", while the animated series spoke of "cybernetic personalities" as the source of a Transformer's life, bestowed by the mega-computer Vector Sigma, and a central life-source called a "laser core"."
    Spark (Transformers)
    hmm érdekes egybeesés
  • v3ctorsigma
    #1013
    Tudod ki az a Vektor Sigma?
    Segítek, transformers...
    rakd össze, humanoid...
  • v3ctorsigma
    #1012
    ", és fizikát nélkülözik"
    Igan ugyan hogy mindent pontosan kiszámolta, de az kit érdekel.. LOLLOL
  • v3ctorsigma
    #1011
    Ha nem tetszik a "téridő atomjai" kifejezés, nyugodtan gondolt azt, hogy ez annak a kijelzőnek a pixelei, amit a Nagy Szimulátor használ.
    Bár ez csak duma.. A fizika nyelve a matek. Márpedig az összes paramétert pontosan visszaadja a tetraheron modell.
    Akár tetszik ez neked, akár nem.
  • v3ctorsigma
    #1010
    Miért nem jó a vákuumban levő Higgsre a "ferromagnetic phase transition"? Mivel ott nem elektromos töltés van hanem hipertöltés. De a folyamat ugyan az .
    Utoljára szerkesztette: v3ctorsigma, 2017.04.22. 10:36:23
  • v3ctorsigma
    #1009
    Nem tudom hogy képzelet el azt, hogy a Higgs-mező oszillátorai hogyan kapcsolódnak a fermion mezők oszcillátoraihoz?
    A W bozon / a gyenge kölcsönhatás/ miért nem kapcsolódik a eR jobbkezes elektronhoz?
    Gondold tovább nyugodtan azt, hogy ez valamiféle misztikus dolog.
    De szerintem inkább nézd meg, hogyan nevet rajtad MR Higgs... haha
    meg én