Neumann János, Nikola Tesla, Albert Einstein
-
sublimiter #522 "Állítólag a klasszikus fizika szerint az elektromágneses hullám amplitudójától függ az elektron keringési sebessége."
Igazabol nem is ez a fo kerdes. A kerdes az, hogy vajon leirhato olyan energiaatadas, ami kozonseges hullamokra epul.
Akkor lassuk.
Hullam energiahordozo es pontszeru enegria-elnyelovel nem fog menni, vagy csak nagyon nehezen, kulonfele csalasokkal. De semmi gond, az elektron hullamkent is leirhato.
Oke, de hogyan adhat at hullam hullamnak energiat? Mint ismert, a kozonseges hullamok linearis szuperpozicioban vannak, magyarul valtozatlanul athaladnak egymason, De tegyuk fel, hogy a hullamoknak lehet egy masik csopotja is, ahol ez nem igaz. Ekkor a ket hullam valahogy hat egymasra. Ki kellene talalni egy mechanizmust erre.
Mihez hasonlit egy hullam a legyjobban? Egy racsra.
Egy racson pedig egy masik hullam el tud hajlani. Ezt nevezik diffrakcionak.
http://en.wikipedia.org/wiki/Diffraction
Itt a hullam a racsallandotol fuggoen elhajlik a racson. Ha a fotont is egy ilyen racsnak vesszuk, akkor az elektron-foton kolcsonhatas felirhato ugy, hogy az elektron-hullam diffrakciot szenved a foton-hullam racson.
Ki kellene szamolni, hogy ez valos feltetelezes-e?
Lassuk.
http://en.wikipedia.org/wiki/Bragg%27s_law
l=2*d*sin(fi)/n
Az utobbi egyenletbol levezetheto az a szog, ahol a beeso es a visszaverodo hullam egymasnak az egesz szamu tobbszorosei, Itt jon legre a hullamok konstruktiv interferenciaja.Ez a szog lesz:
fi4=asin((l*n)/(2*d))
Vegyunk egy elektron-hullamot, es valasszunk egy aranyszamot, ami a foton-hullamhosszat adja meg az elektron-hullamhosszabol.
v=c*0.3
l=h/(m*v)
a=3.5
A d lesz a foton hullamhossza, amihez tartozik egy frekvencia es egy energia.
d=l*a
f=c/d
E=h*f
Ezekbol az adatokbol mar kiszamolhato a foton impulzusa.
p=2*E/c
Majd az adott beesesi szogre az elektron impulzusa. A szamitas nem relativisztikus, igy csak kozelitoleg helyes.
px=p*sin(fi)
py=p*cos(fi) + v*m
fi3=atan(px/py)
a fi3*radian fi4*radian
1.500 14.314 19.471
1.900 12.826 15.258
2.300 11.614 12.556
2.700 10.609 10.672
3.100 9.762 9.282
3.500 9.040 8.213
3.900 8.416 7.366
4.300 7.873 6.677
4.700 7.395 6.107
5.100 6.971 5.626
Amit a szamok mutatjak, a feltetelezes lehetsegesnek tunik. A ket utolso szogertek kozel esik egymashoz.