456
penge cuccok
-
#256
Pedig de szép lett volna, ha fizetnek minket azért, hogy ilyenekkel vagdalkozzunk, mi? :D -
#255
tom, sajnos... na meg nem is dídztárgynak akartam...
a francba, mindig mondtam hogy nem jó korban születtem (és nem jó helyen sem) :( -
#254
Ha ezt így, ilyen díszítéssel megoldja valaki, akkor az valami fantasztikusan szép dísztárgy lesz. :)
De azt nyugodtan felejtsd el, hogy azzal valaha is vágni fogsz. Ha arról nem is tudlak meggyőzni, hogy gyakorlatilag használhatatlan, arról biztosan, hogy annyiba fog kerülni, hogy még az állványáról is csak selyemkesztyűvel emeled majd le. :D -
#253
nanááá :P
de nagyon szép kis kard -
#252
prince of perzsia? :) -
#251
URAIM !!!!!
MINDENKINEK B.U.É.K! -
#250
(egyébként tényleg titánból csinálják az űrhajókat) -
#249
De ha nem jól alakítható, akkor mondd, hogy hajtogatják a repülőre?
Ugyanakkor nem gondolod, hogy ha olyan könnyen porlik és rideg - hatalmas feszültség van az anyagban, akkor megintcsak nem lehet ürrepülőnél/űrtechnikában használni?
A titán törékenységét nem az alaptulajdonságai adják, hanem az öntési hibánál keletkező zárványok; ez azonban más fémekre is igaz, az acélra is éppúgy, mint a titánra.
A jól alakíthatót azt ipari szinten képzeld, ne otthon a sufniban...
Mindamellett az sem kizárt, hogy ötvözetet használnak erre a célra. A titán-vanádium pl. a fegyvertechnikában amúgy is használt ötvözet.
pl.: Smith & Wesson M337 AirLite Ti
"...A titán rugalmasabb, erősebb, ellenállóbb, nagyobb szakítószilárdságú, mint az acél, még olvadáspontja is kb. 200 fokkal magasabb. Ugyanakkor sűrűsége csak körülbelül a fele az acélénak. Emellett kémiailag rendkívül ellenálló, teljességgel rozsdamentes, hiszen a felületét tömör oxidréteg borítja, hasonlóan az alumíniumhoz. Az ásványi savak többsége sem oldja szobahőfokon..."
Forrás: www.kaliber.hu (archívum, 23. szám)
Ha a link vmiért nem jönne be, akkor www.kaliber.hu, katt a kaliber menüre, és ott archív, azon belől a lap alja felé a 23. szám... és azon belül "Smith & Wesson M337 AirLite Ti"
Persze Ti tudjátok. -
#248
ebben mondjuk van valami
szerintem mindkettőtöknek igaza van, leszámítva ezt a "jól" alakíthatós tulajdonságot! -
#247
ha titán "jól" alakitható nem lenne alkalmas űrjármüvek védőbevonatára -
#246
sekta!
Háát, sztm nagyon erősen kevered a titánt valamilyen másik fémmel.
Így leírás alapján a vidiával (Tungsten-carbid, ha jól tom az angol megnevezését).
Tuti nem rideg és törékeny..., van titán "feszítővas"-m ;-)
A titán egy könnyű és rendkívűl szívós anyag. Hidegen is hajlítható (már ha megbírod hajlítani), de melegen jó alakítható (akár kalapálás útján is). Azonban érdekes módon önmagával sem lehet (kovács)hegeszteni, ezért pl. titán lapdamaszkolt pengével nem igen fogsz találkozni.
És bár szívós anyag, nem éltartó; tehát valóban nem való pengének.
Amit korábban írtam, nos... utánna jártam. Az edzés vonalak - már ha így nevezik őket, mert ezt nem kérdeztem, mind1 - nos azok nem úgy keletkeznek, ahogy írtam.
A két külöböző széntartalmú acél összekovácsolása után (amely rétegek száma simán elérheti a több milliót is) a kétféle acél valamennyire továbbra is magában hordozza a rá jellemző sajátos jegyeket. Tehát pl. mindkét acélnak más-más hőmérsékleten jelenkenek a futtatási színei. Így amikor a végén sor kerül az edzésre és megeresztésre, akkor olyan hőmérsékleten történik, hogy csak az egyik acélrétegen jelentkeznek ezek a futtatási színek.
Bandew!
"Amúgy meg nem utána görbítik, hiszen akkor már annyira meg van edzve, hogy ez hihetetlen nagy munka lenne."
Nos ez akkor lenne igaz, ha nem melegen alakítanák, mert akkor valóban nagyon nehéz lenne a megfelelő formára kovácsolni. De mivel ezt a folyamatot is hevítés után, izzó állapotban teszik, így nem probléma, a kívánt rétegek létrehozása után kialakítani a penge végleges formáját. -
#245
a titán merev ,kemény, rideg fém. MAGAS TÖRÉS VESZÉLY ILL. NEM ALAKITHATO, ANYAG!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! -
#244
hát figy, ha vágásra van, akkor a pengének nagyon könnyűnek kell lennije (én meg fogtam olyan kardot amire azt lehetne mondani hogy héliummal volt töltve 
)
szal, ha meg lehet csinálni a kardot akkor meg lehet csinálni normálisan hogy ne törjön ki a csuklóm és legyen éles is
-
#243
Kivétel, ha a pengét valamilyen titánötvözetből csinál(tat)ja, de akkor a házat el kell adni, hogy tudja fedezni a költségeket :) -
#242
Wakizasi is disz kard nem lehetett vele igazán küzdeni, szerintem a kedvenced is ebben a kategoriában szenved.
Mert rá nézésre a súly elosztás 5:1 penge javára igy talán csuklo is hamar nyugdijba mehet 1 küzdelem után. -
#241
Ez a meghajtasz egy papírlapot sztm egy kicsit erős példa volt.
Egy kard pengéjét nem hiszem, hogy egy lépésben meg tudod hajtani, vagy ha igen, akkor nem tudom mien eljárással csinálják és akkor igazad van. Ha több lépésben csinálod, akkor viszont óhatatlanul torzulni fog.
"Amúgy meg nem utána görbítik, hiszen akkor már annyira meg van edzve, hogy ez hihetetlen nagy munka lenne."
Ennek komolyan utánnajárok/kérdezek. Lehet Neked van igazad, de én ezt így nem hiszem el.
"...De ennek a nehézsége nem attól függ, hogy szimmetrikus vagy sem! Ennek semmi értelme! A penge minősége a lényeg, az alakja az már csak egy egyszerű terv és hidd el nem nehéz "szimmetrikus" kardot csinálni, ami persze matematikaileg nem az, csupán egyenes."
Egyrészt nem a minőség volt a kérdés, hanem a megformálás nehézsége, erre Te jössz, hogy a penge minőségét, nem az alakja határozza meg. Remek, csak ezt senki nem vitatta.
Másrészt attól még hogy a vércsatorna egyenes, nem feltétlen párhuzamos vele a kard éle. Ettől persze még az egyenes kardok családjába tartozik, de nem jelenti azt, hogy ezt a szimmetriát olyan könnyű lenne lekövetni, mint ahogy mondod. Lásd Glamdring.
Ha mindkét kard (japán és európai-"egyenes") pengéjét ugyanannyi lépésből csinálják meg és csakis a penge alakja a lényeg, akkor sztm a szimmetrikus penge megformálása semmivel sem könnyebb, mint a szamuráj kardé.
Mondjuk amit furcsáltam a topic átolvasása közben, hogy a japán kardok egy igen jellegzetes okát, hogy miért is oly kiváló minőségűek - a lapdamaszkoláson kívűl -, valahogy senki nem említette.
Az alapul szolgáló acéltömböt - tudtommal - egy mocsárba helyezték (~20 év) ahol a magas nitrogén tartalomnak köszönhetően vmilyen szinten nitridálódott az anyag. Ezzel roppant szívóssá téve az ebből készülő kardpengét.
(Én sokáig úgy tudtam, hogy a kész kardpengét nitridálták, de aztán egy japán kardokról szóló könyvben azt írták, hogy az alapanyagot... kicsit bánom, hogy nem vettem meg)
Azt nem tudom, hogy konkrétan 1 bizonyos mocsár volt-e, vagy mindegy csak mocsár legyen, de ez mindenesetre hozzátartozik a japán pengék jó tulajdonságához. -
#240
zhijj, bocs, egy kicsit széles lett 
-
#239
hát én is tudok valami kardos csákót, asszem Bp-i, de még nem tudok róla semmit csak az egyesülettől meséltek róla
amúgy meg szeretnék csináltatni egy különleges kardot :)
![]()
aki ismeri a kardot, az biztos hülyének néz
de szerintem egy nagyon szép kard, és sztem meg lehet csinálni (my favourite) -
#238
Te tudtad a választ a saját kérdésedre Én csak +erősitelek Téged 
-
#237
Ha kardot szeretnél gyártani, BONYHÁDON VAN 1 KÉSES, és állitólag néha tart nyitott napokat.
A nevét nem tudom de az acélban 1kőrte nevet szokott bele helyezni ez a cég "logo"-ja. -
#236
hát suli után nekem is vannak különórák :(
de rettentően kard mániás vagyok (ezért is imádom a Prince of Persiát :P) és szorítok időt rá, mert úgyis este van (7 körül) és élvezem, leszámítva hogy edzés végén majd meg halok (de nem a gyakorlatok miatt, hanem a bemelegítéstől :-/) -
#235
Irigyelek, mert van lehetöséged 
. Nekem idő hiányában nem lehet(család,munka, stb...)DE! Valamikor Én is forgattam kardot, de már csak elméleti sikon foglalkozom a témával
.
-
#234
Ha meghajtasz egy papírlapot, az egyből egyenes hajtás lesz. Amúgy meg nem utána görbítik, hiszen akkor már annyira meg van edzve, hogy ez hihetetlen nagy munka lenne. De ennek a nehézsége nem attól függ, hogy szimmetrikus vagy sem! Ennek semmi értelme! A penge minősége a lényeg, az alakja az már csak egy egyszerű terv és hidd el nem nehéz "szimmetrikus" kardot csinálni, ami persze matematikaileg nem az, csupán egyenes. -
#233
Ahhoz, hogy görbe maradjon nem kell nagy tudás, de persze - gondolom - Te is arra gondoltál, hogy megfelelő ívű legyen. Mert sztm alaból olyan görbére kovácsolnád Te is, én is, hogy az kacagságos (feltéve, hogy nem vagy kovács)
Te meg hajtogass össze egy pengét 3000x és próbáld megcsinálni, hogy egyenes és szimmetrikus legyen.
És különben is sztm a végén kovácsolják a megfelelő alakúra, másképp kicsit logikátlan, sztm; nem pedig közben vigyáznak arra, hogy megfelelő ívű maradjon.
De csak egy egyszerű feladat, hogy még ne is kovácsoljunk semmit.
Próbálj meg szabadkézzel, üres lapra, egy tükörszimmetrikus kardot rajzloni, valamint egy aszimmetrikus, egyhén ívelt pengéjűt.
Persze lehet, hogy Te egy rajzisten vagy és neked nem gond, de ha nem az lennél, akkor azért próbáld meg, sztm nem olyan egyszerű szimmetrikus bármit is alkotni. -
#232
végre egy kis élet:):))
sajna a dolgokhoz hozzászólni nem tudok igy csak bölcsen figyelek:):) -
#231
Igen, de próbálj csak meg úgy összehajtani 3000x egy pengét, hogy közben görbe maradjon. :-) -
#230
igen, azt én is nagyon remélem hogy majd kardokat én is ofgok tudni csinálni 
-
#229
Helló!
Na várjál. Tehát, asszem sejtem már mi ez, de kijavítasz, ha nem. Szóval.
Az edzést - gondolom rétegenként hajtották végre, mert elvileg ezek tudtommal réteg edzett kardok, de lehet nem. Az edzést követi a megeresztési folyamat, mely azt tartalmazza, hogy a kardot edzés után adott x hőmérsékletig felmelegítették és hagyták lassan lehűlni.
Amikor a megeresztést végzik, akkor az acélt fel kell melegíteni egy adott hőmérsékletre. Azt hogy az acél milyen hőmérsékletű, azt a futtatási színekből lehet megállapítani. Ezek meghatározzák a fém hőmérsékletét és logikus, ha a megfelelő hőmérsékleten veszik ki a tűzből akkor pl. kék színű lesz (290-320°C között, 10 °C-nként, 4 féle kék színt különböztetünk meg).
A futtatási színek a 200 °C-tól fémesen fehértől a sárgán, a vörösön és a kéken át a szürkéig terjed, ami már 330 °C és a feletti tartományt mutat.
A hevítés, hajtogatás, kovácshegesztés, hevítés...stb-ből eredő mintázatot, melyet az alapul használt sodrott acél/vashuzalokból kovácsolták, - melyek fonási mintája sztm befolyásolta a későbbi mintát is - , tájegységenként, mesterenként változott. Ezek a damaszkolási pengeminták.
És ezen két dolog együttesen adná az edzési vonalat?
Titkon remélem, hogy az életben, lesz lehetőségem kardot és/vagy egyéb korabeli fegyvert készíteni.
OFF
Látom íjászkodsz is. Saját készítésű íj, vagy vásárolt? -
#228
de érdekes, én kardozom, vagy te is? :)
de nem vívás, az szar, hanem ókori kardokkal, mondjuk úgy hogy gladiátor vagyok, mert gladiátor egyesületbe is járok, sajnos még nem tettem le az első vizsgámat így fém, kovácsolt fegyverem még nem lehet, de én nagyon szeretem, jó, (nehéz, kemény) hangulatos -
#227
Helló! A nevem Sekta de nem ez a lényeg. Én a klaszikus( Ókor) fegyvereivel foglalkozom, mert ebben az idöszakban még az erő, bátorság, tudással lehetett 1-1 csatát, hadjáratott élve megúszni. Az edzési vonal az a hajtogatás, kalapálás, hevíttés, után mely többször van végre hajtva (szines(kék))nyomot hagy az acél felszinén. -
#226
Igen. Ezt lehet látni a filmekben... mondjuk én sem kötekedni akarok, de jópár nemzetközi szinten elismert hagyományőrző ismerősöm van, egyikük a templomos rend és a keresztes háborúk szakértője is, szokott előadásokat tartani a témában. Meglehetősen otthon van a kardok történetét illetően is. Az ő szavára azért lehet adni. -
#225
Ez a 7 kg azért nem 100% sztm. Mondjuk pallosa válogatja, de mielőtt ebbe esetleg belemennénk (feltéve, hogy még benézel ide valaha), hogy sztd mit tekinthetünk pallosnak?
Valaki kifejtené mik azok az edzési vonalak?
Mert így a #28-as hozzászólás alapján, azok nagyon nem azok..., hanem damaszkolt pengeminták (amik a sajátos lapdamaszkolási eljárásnak köszöhetőek).
Nos persze tévedhetek, de akkor ezek ugye nem a futtatási színek és ha nem is a damaszkolási pengeminták... akkor mik azok és hogy is keletkeznek? Esetleg képpel illusztrálva, ha lehet. Vagy ez amolyan fémszinezési eljárás, amit nem feltétlen edzéskor végeznek, bár az oldajbamártós edzés az feketít... jó lenne valaki kifejtené.
Bandew:
"A katana többször hajtogatot, így nyílván sokkal nagyobb munka van vele, főleg ha figyelembe vesszük, hogy nem is szimmetrikus kard"
Hát nem tudom. Nem kötekedés képp, de sztm ez így hülyeség amit írtál.
Sztm szimmetrikus bármit alkotni, kicsit nehezebb, mint aszimetrikusat. Nem Photoshop, hogy letükrözd a féligkész oldalát...
A japán kardot nem emiatt volt nehéz megcsinálni, persze lehet megint én tévedek, vagy félreértettem valamit. -
#224
A pallos mint méretileg mint súlyban meghaladja egy szabvány kétkezes kard értékeit . Súlya kb. 7 kiló ( mármint a pallos ) mely a rossz súlyeloztása miatt forgatásakor min. a duplájának érezhető . Ezeket a fegyvereket valamikori használóik ált. nem a fegyverövükön viselték hanem a hátasra volt rögzitve . Súlya , mérete rettenetesen megnehezitette volna állandó viseletét .
A vágó él hiánya gondolom megincsak felépitéséből adódik : Ilyan nehéz penge bőven elegendő erővel csapódik akár húsba , akár páncélba , hogy mindent szétroncsoljon maga előtt . Ráadásul egy élesre kifent éllel rendelkező pallos szinte állandóan kicsorbult volna . Ezeket a fegyverek a kisebb kardokkal ellentétben szinte minden esetben vértes , pajzsos ellenség ellen veteték be . Ha éllel rendelkeznek sokkal hamarabb tönkre mentek volna . -
#223
Nem akarok én se kötekedni de most olvasgattam vissza a régi üzeneteket és ez a 2/2,5 kilós lovagi pallos elég nagy hülyeség szerintem... A lovagi pallos éppen az volt a lényege, hogy a nagy súlya és nagy méretei miatt ha egyszer belendítették akkor aki az útjában volt az nem nagyon élte túl. Viszont nagyon nagy hátránya pedig, hogy sok idő míg belendíted :)) -
#222
Jól hiszed... 
-
#221
Wakizashi asszem. A kés meg a Tanto. -
#220
mi a neve a "rövid katana"-nak?
-
#219
:) hát igen vannak tápos emberek :) -
#218
Shogun Assassin, na. -
#217
Bezzeg a Shogun Assaissin-ben Ogami Itotomo túlélte! Jó, igaz hogy ő egyedül lemészárol benne két nindzsaklánt, de hát istenem...
