94975
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#594
Szvsz te az SR-71A/B-re, a "Black Bird"-re gondolsz, az valóban kétszemélyes, és arról híres, hogy az "utazósebessége" a hangsebesség háromszorosa, és olyan 25-27km magasan teszi mindezt. A hollywoodi "B" kategóriás filmesek meg az öböl-háború után nagyon megtalálták az F-117A "Night Hawk" lopakodó csapásmérő repülőgépet, ami nemcsak hogy egyszemélyes, de jelenleg csakis szabadesésű és preciziós (lézer- vagy GPS-irányítású) légibombák alkotják fegyverzetét - egész pontosan két darab.
SR-71B - a kétpilótafülkés kiképzőváltozat
F-117A - ezt a sziluetett valószinüleg már mindenki jól ismeri... -
antijedi #593 vagyis inkább az a bucxser, oylan rég voltál már hogy nem tom hogyirják a nevedet :PPPP -
antijedi #592 ehhh te az a butcher vagy? jo tudni hogy hol logsz már megint, na ha én ezt elmondom sumonak.. :PPP -
#591
Másrészt az f117 pedig bombázó és nem vadász:))) 
-
#590
Kicsit elhajolva a topictol bocsi az Offért Cifutól is...
HA valakit érdekel a Battletech univerzum (erre alapszik a Mechwarrior sorozat) nézzen el a Mechfactoryra -
#589
Csak egysezmélyes lenne? -
kiskorúbézoltán #588 "f117es vadászgépben" :DDD
Ne kritizáld , ez kb ugyanaz a szint . :))) -
kiskorúbézoltán #587 Ja , ha a szerelő a szárnyon ül . De ma már nem szokás ... :))) -
#586
Az két személyes. -
antijedi #585 az a film ugy baromság ahogy van szvsz... :P -
antijedi #584 a mechwarriorban nem lépegetők vannak 
a mechwarriornak gyk rendes történelme és technikai háttere van, szal nem illik olyat irni ami összekeveri az sw-vel... :P -
Cat #583 most megy tv2n az a film, ami arról nevezetes hogy seagal meghal benne
ja, és mellesleg 8an ülnek egy egyszemélyes f117es vadászgépben, de ez apróság
-
Cat #582 nekem a mechwarrior hatalmas lépegetői ugrottak be :) -
#581
Egy aknamezők felszámolására készített csoda. Nem volt túl sikeres, inkább maradtak a hagyományosabb megoldásoknál. -
steweee #580 ez mi a csuda?birodalmi lépegető?:))) -
#579
:--DDDD -
#578
Igen, a német mérnökök 1944 végére sikeresen megalkottak egy működőképes aktív infravörös éjjelátó berendezést. Attól aktív, hogy egy Infra-tartományban sugárzó "fényszóróval" (azért idézőjeles, mert látható tartományba eső fényt nem sugároz) világítanak, és a speciális távcsővel így egy viszonylag jó (fekete-fehér) képet kap a használó. A meglehetősen bonyolult eszközből azonban nem tudtak eleget gyártani, ezért ritka volt, mint a fehér holló. -
#577
Sturmgewehr 44 + Infra 
WW2 Infra 1
WW2 Infra 2 -
#576
Ja makett
-
#575
Najó azért csak eldicsekszem azzal hogy nekem van egy Merkava Mk.2. Szép kis leírás Cifu. -
#574
A "Zsebcsatahajó" kifejezés onnan ered, hogy kisebbek, mint egy csatahajó, de fő fegyverzetük azonos űrméretű ágyúkból áll, mint a csatahajóknak (203mm és fölötte), valamint páncélzatuk is vetekszik velük, viszont a hajó méretei és tömege inkább a nehézcirkálók szintjén mozog. Létrehozásukat a Versaille szerződés megkötéseinek köszönhetik, miszerint németország az első világháború után nem építhet 10.000 tonnánál nehezebb hadihajót. A németek megoldása erre az volt, hogy csak két fő tornyot helyeztek el a hajón (egy az orrban, egy a taton), viszont ezekbe 3-3db, a csatahajókhoz méltó 280mm-es löveget helyeztek el, további súlycsökkentés pedig a hegesztési technológia alkalmazásával értek el (amúgy még így is hazudniuk kellett, mivel a hajók tömege 11.700 tonna volt). Így a zsebcsatahajók igen nagy sebességre voltak képesek, fő fegyverzetük és páncélzatuk pedig a csatahajókéhoz mérhető. A németek Panzerschiff-nek, páncélos hajónak nevezték, a britek pedig "Pocket Battleship"-nek, vagyis zsebcsatahajónak. Innen vette át a magyar szakirodalom is a jelzőt.
Zsebcsatahajóknak a Deutschland-osztályt hívták, a hajóosztály tagjai a Deutschland, amit 1939-ben Lützow-ra kereszteltek át (ha esetleg elveszne, akkor ne legyen rossz ómen...), illetve az Admiral Graf Spee és az Admiral Scheer.
Viszont a Gneisenau és a Scharnhorst teljes értékű csatahajók voltak a maguk 31.000 tonnás vizkiszorításukkal.
Admiral Graf Spee -
#573
voltak ... -
#572
Ezek Német nehézcirkálók volt, "páncéloshajók", ahogy a németek nevezték. A cirkálóknál erősebb tüzérséggel, a csatahajóknál nagyobb sebességgel rendelkeztek, így az osztály hajóit "zsebcsatahajó"-nak hívják. Nem csatahajó, de nem is cirkáló. -
Garfield #571 Meg tudná valaki mondani, hogy a második világháborús Scharnhorst és Gneisenau hajókat a magya szakirodalomban miért emlegetik állandó jelleggel zsebcsatahajóknak, illetve ez egész pontosan mit is jelent?
Infók a hajókról:
http://www.scharnhorst-class.dk/ -
#570
Biztos azért mert ilyeneket akarnak venni...
-
#569
Mellesleg 66 millió forintért megy el egy rakat hajó, áron alul - kb. ugye úgy 3.5-3.7 milliót ér -, bevétel 66 millió.
Az, hogy szar pisztolyokra 150 milliót költöttek, na az senkit sem érdekel ... -
#568
Van egy pár ismerősünk, akiknek a férfigenerációja mind a Folyami-flotillánál szolgált. Ilyen vagy hasonló hajókon. Amikor azokról a buzikról lehetett olvasni, akik aluminiumnak adták volna el a hajókat, sírni tudtak volna.
Ők kifejezetten örültek, hogy nem így alakult.
NATO-KOMPATIBILIS. Ettől a szószerkezettől hányni tudnék, különösen amikor egy ilyen hajóról valaki baromságokat ír. (nem Cat, hanem a HM).
Én még arra emlékszem, hogy pont ilyen hajókra lett volna szüksége a NATOnak is - ők mondták -, mert ilyen senkinél nem volt szolgálatban. Erre leszerelik. Minek? Újították volna fel és ezzel villogtak volna a Délvidéken, a Dunán illetve más folyókon. -
#567
Ez se rossz. -
#566
Szép leírás, egészen megtetszett ez a tank! :D -
Cat #565 Egy szemmel láthatóan hozzáértő, középkorú férfi pár szóban összefoglalja a tudnivalókat az előnyös vételnek tűnő vizijárművekről: "A hatvanas években gyártották ezeket a naszádokat Magyarországon, és igaz, hogy lepusztultan néznek ki, de szegecselt alumíniumból van a testük, és az alu az nem rohad. Két nyolcvan kilowattos, hathengeres Csepel motorjuk van, azt valószínűleg le kell cserélni, hiszen nem túl korszerűek. Tizenegy és fél tonna a vízkiszorításuk, és hatvan centiméter a merülésük, ami olyan kevésnek számít, hogy volt ezekre egy szólás: a harmaton is elmennek." Hogy mennyit kellene még rákölteni? "Legalább a vételár dupláját, ha nem többet. Aztán le is kell vizsgáztatni, meg kell hogy feleljen például a környezetvédelmi előírásoknak."
Az egyik naszád belsejében egy idősebb úr elismerően nyilatkozik a hajó állapotáról: "Nincs ezekkel semmi baj, természetesen fel kell újítani, de mindenképp megéri a befektetést, kiváló hobbihajó lehet belőle, persze kell hozzá a kishajó-vezetési engedély." Majd gyakorlott mozdulatokkal kikászálódik a szűkre szabott (feltehetőleg cingár haditengerészekre méretezett) kajütajtón. Az enyhén klausztrofób térben a nonkonform katonás életmód roncsai ragadják meg leginkább a figyelmet: a másodosztályú fekete műbőrhuzatok, a puritán formavilág, a spártai kényelem valószínűleg nem a hajózók kényeztetésére szolgált. A panorámás kilátással visszafogottan szolgáló ablakokban döglött darazsak emlékeztetnek rá: télen hideg egy ilyen hajó.
Nem olvasztják be
A másnapi árverésen aztán minden elkelt. A csaknem kétszáz résztvevővel megtartott kedélyes hangulatú licitben többnyire alulmaradtak az alumíniumra utazó hulladékkereskedők. Úgy tűnik, a hajóbarátok pénztárcát nem kímélve szeretnék hajó formájában tartani az egykor harcos folyami hadieszközöket. "Egy hajó addig él, amíg foglalkoznak vele" - tartja az egyik licit nyertese, egy harmicöt éves vállalkozó, és azt is elárulja, egész életében hajóépítéssel foglalkozott, és most társával beindítják az Adrián kis hajózási cégüket. A magát megszállott hajózónak tartó férfi szerint "olyan üzleti hasznot tud hajtani egy ilyen hajó, ami a befektetett összeghez képest is kedvező".
Egymillió-nyolcszázötvenezerért visz haza Nyíregyházára aknásznaszádot dr. Köteles István, akinek az árverési kiírás szerint negyvenöt napja van arra, hogy megoldja a hajó elszállítását. "Ez pár százezer forintba kerül majd, és legalább a vételár dupláját kell még ráköltenem a ladikra, hogy a Tiszalöki víkendtelkünk kikötőjéből kirándulóhajóként kifuthasson." A saját használatra vásárolt hajóval Tokajig, Sárospatakig is el lehet túrázni, és akár több család is elfér a fedélzeten. De az sem kizárt, hogy később "szolid üzleti célokra" is kihasználják majd a kicsinosított járművet. Az új hajótulajdonos leplezetlenül boldognak tűnt.
Egy, az árverésről sietősen távozó középkorú férfit csak nehezen lehet szóra bírni. Az ukrán vállalkozó helyett tolmácsa mond pár semmitmondó szót a hajóvásárlásról, majd sürgős szerződéskötésre hivatkozva leráznak egy fuvarozást felajánló ügynököt, és elviharzanak. A teremben kevesen maradnak, többen a friss hajótulajdonosoknak kínálnak különféle szolgáltatásokat: a daru- és trélerbérléstől kezdve a motorkereskedésig és felújításig terjed az ajánlatok köre.
Minden eladó
A sikeresnek mondható hajóárverés nem az első a nem NATO-kompatibilis honvédségi holmik értékesítésének sorában. A Honvédelmi Minisztérium Logisztikai Igazgatósága 2000-től 2003 végéig 187 értékesítési eljárást folytatott le, többek közt mintegy 2900 darab gépjárművet és egyéb "nagytechnikát", kilencmillió lőszert és fegyverzeti eszközt, hatszázezer tételnyi ruházati anyagot és 4850 tonna hulladékot értékesítettek.
Raktáron ennek a mennyiségnek többszöröse van, és 2004. január 30-tól egy része a nagy forgalmú marcali "Honvéd" Katonai Használtcikk Bolt révén kiskereskedelmi forgalomban is hozzáférhető. -
Cat #564 Több mint 65 millióért keltek el az elárverezett katonai hajók
Jóval a kikiáltási ár felett, 66,8 millió forintért keltek el az ÁPV Rt. által árverésre bocsátott katonai hajók. Egy alumínium rohamcsónakért 350 ezret, míg egy aknásznaszád hajóért 2,2 millió forintot is ajánlottak az érdeklődők.
Forgalomból kivont katonai hajókat árverezett el az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. csütörtökön. Schieber József, a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt.
sajtóreferense elmondta: a parancsnoki motoros, a lakóhajó, az öt darab alumínium testű rohamcsónak és a 34 aknásznaszád jóval a 48,4 millió forintos kikiáltási ár felett, 66,8 millió forintért kelt el.
Schieber József elmondása szerint volt olyan rohamcsónak, melyet a 100 ezer forintos kikiáltási ár helyett 350 ezer forintért vittek el. A lakóhajót a licitálók 280 ezerről 640 ezerre tornászták fel, míg a parancsnoki motorost 300 ezres kikiáltás ár után 760 ezer forinton ütötték le. Az aknásznaszádokat 1,2 és 1,6 millió forint között bocsátották árverésre, de volt amelyért 2,2 milliót kínáltak.
Az árverésen 92 érdeklődő jelent meg. A szerencsés licitálóknak 15 napon belül kell megkötniük a szerződést, különben elveszítik az árverésnél befizetett tízezer forintos kauciót. A hajók megvásárlás után jelentős felújításra, átalakításra szorulnak.
-
#563
Mk4(?):
Mk3:
Mk3:
-
#562
Sajnos nem, de egy ismertetőt most össze tudok dobni, ha érdekel.
Izrael 1970-ben úgy döntött, hogy saját harckocsi fejlesztésébe kezd, miután (akkoriban) egyetlen állam sem volt hajlandó modern harcjárműveket eladni nekik. Egészen addig főleg második világháborús, vagy közvetlen az utáni harckocsitipusokkal harcoltak, főleg Sherman-okkal, amelyeket a legkülönbözőbb helyekről szeretek be, és amelyeket igen sokféle képen alakítottak át (további főbb tipusok a Franciországtól vásárolt AMX-13 könnyű harckocsik, majd később a Centurion mellett az amerikai M-48 Patton). Az 1960-as évek második felében a britek a Cheftain harckocsi fejlesztéséhez szükséges pénz egy részét az éppen leváltani készült Centurion harkocsik Izraelnek való eladásából kerítette elő (az igazsághoz hozzá tartozik, hogy eredetileg az Izraeliek is beszáltak a Cheftain fejlesztésébe, és az egyezség szerint ők is vásároltak volna a Cheftain-okból, de a Anglia a közel-keleti politikai nyomásra 1969-ben felmondta a szerződést - ez után merült fel a saját harckocsi fejlesztése). Miután az Izraelt körülvevő arab államok a Szovjetúniótól jelentős mennyiségű modern harckocsit és páncéltörő fegyvereket vásároltak, az elavult tipusok továbbfejlesztése nem tünt megoldásnak, és egy teljesen új, kizárolag a helyi viszonyoknak megfelelő harcjármű fejlesztésébe kezdtek.
1973-ban, a Jom Kippuri háborúban az zsidó állam harckocsierői jelentős veszteségeket szenvedtek az arab harckocsik és drótvezérlésű páncéltörő rakétái által. Mivel az ország hadrafogható népessége korlátozott (főleg a környező államok seregeit figyelembe véve), az új harckocsi fejlesztésénél különösen nagy figyelmet fordítottak a személyzet biztonságára. Eredetileg azt tervezték, hogy a rendelkezésre álló alkatrészekből, eszközökből hoznak létre egyfajta öszvér járművet, de hamarosan rájöttek, hogy ez nem jelent megoldást a legtöbb kérdésre, tehát egy, az alapjaitól új járművet kell tervezniük. Mivel a harcjárműre nagy szükség volt (bár kaptak/vettek amerikától M-60 harckocsikat, csak viszonylag kis számban, és nem volt biztos az utánpótlás), ezért úgy döntöttek, hogy "teleszkópos fejlesztést" alkalmaznak, vagyis a prototipust már azelött elkezdik sorozatban gyártani, hogy elvégeznék a teljeskörű tesztelést, és az esetleges változtatásokat menet közben végzik el (ez nagyban hasonlít a második világháború vége felé a németek által alkalmazott módszerhez azzal a különbséggel, hogy a németeknek a nyersanyaghiánnyal is meg kellett küzdeniük).
Az egyik első döntés a Jom Kippuri háború után az volt, hogy a meghajtást harckocsiknál szokatlan módon a jármű elejébe helyezték át, amely szemből való találat esetén plusz védelmet nyújt a személyzetnek. A védelmet továbbá egy úgynevezett "üreges páncélzat" (spaced armour) segítségével növelték, melynek lényege, hogy a páncélzatban előre kiképzett üregek vannak (gyakorlatilag két páncélréteg között egy rés található), amelyek jelentősen csökkentik a HEAT lövedékek hatását. A védelem növelésére továbbá alacsonyra tervezték a járművet, és mindenhol döntöttre alakították ki a páncélzatott. Az első változatott a már kipróbált 105mm-es, huzagolt csövű L7-es löveggel szerelték fel, amelyet megtalálhatunk számtalan korabeli harckocsin is - pl. a korábban már említett M-60A1 és A3 harckocsikon is. Érdekesség, hogy a harctér hátsó részét, ahol normális helyzetben lőszert tárolnak, egyben képes gyalogos katonák befogadására is, amennyiben a lőszert kipakolták onnan. Így a Merkava mondjuk egy bekerített egység kimentésénél maximum 9 főt tud magával vinni.
A Merkava Mk1., jól látható a jármű jobb oldalán a kipufogó
A Merkava Mk1.-et 1979-ben állították rendszerbe, és igen sikeresnek bizonyult, mikor 1982-ben összecsaptak a Szíriai T-72-esekkel, ami az akkori legfejlettebb szovjet harckocsi volt. Ugyanakkor a harcok alatt gyüjtött tapasztalatokkal felvértezve nekiláttak a következő generáció megalkotásának, mely elsősorban új tűzvezetőrendszert kapott, kiegészítő páncélzattal látták el a páncéltörő rakéták ellen, és egy 60mm-es aknavetőt helyeztek el a harctérben, amelyel a legénység a fedezékbe (dombok vagy épületek mögé) bújt páncélelhárító gyalogság ellen harcolhatott hatékonyan. Az új, Mk2.-es változat 1983-ban jelent meg.
Merkava Mk2., az új kiegészítő páncélzattal
Mivel az Mk2. kitűnöen teljesített, a fejlesztés más irányt vett, és a mindennapi használat és karbantartás tapasztalatain alapultak. Ennek eredménye képpen az addigi laprugós futógörgő felfüggesztést spirálrugósra cserélték, a régi, 900 lóerős dizel-motort egy 1200 lóerős erőforrás váltotta le, a torony mozgatását hidraulika helyett immár elektromotorok végezték, a páncélzatott modulszerűen képezték ki, amelyeket csavarral rögzítenek, így lehetővé vált a sérült rész cseréje akár tábori körülmények között is. A fegyverzet terén a legnagyobb fejlődést az új, 120mm-es simacsövű löveg jelentette, de a tűzvezető rendszert is továbbfejlesztették, a régi infravörös éjjelátókat és lézeres távolságmérőket modernebbekre cserélték és TV-kamerákkal oldották meg a megfelelő kilátást. Ez a változat lett a Merkava Mk3. és 1990-ben lépett szolgálatba.
Merkava Mk3. a leglátványosabb változás az új torony
A fejlesztés nem állt meg, és a fő irány ismét a védelem növelése, illetve a tűzvezető rendszer fejlesztése volt. A korábbi Merkavák a hatásos tűzvezetéshez meg kellett, hogy álljanak, nem rendelkeztek a menet közbeni tüzelés képességével. Az 1991-es Öböl-háborúban azonban ez a képesség igen látványosan bizonyított, ezért a tervezőmérnökök egy teljesen új tűzvezetőrendszert és kétsikú lövegstabilizátort építettek be az Mk3.-ba, valamint további kiegészítő páncélzatot szereltek a harckocsira. Ez a változat 1995-ben jelent meg, Merkava Mk3. "Baz" jelöléssel.
Merkava Mk3. "Baz"
A legutóbbi fejlesztés, a Merkava Mk4. szinte minden porcikájában mutat valami újat. Még erősebb, immár 1500 lóerős motor került beépítésre, tovább erősítették a páncélzatát, kiemelt figyelemmel a felülről jövő támdásra (ez itt elsősorban az új, felülről támadó páncéltörő rakéták elleni védelemre szolgál, de ugyanúgy hatásos a levegőből támadó harci járművek tüze ellen). Új ágyút is kapott, amely magasabb nyomás elviselésére képes, új, nagyobb hatásfokú lőszer használatát lehetővé téve. A löveg töltését egy 10 lőszert befogadó, elektromos működtetésű automata revolvertár végzi. További újdonság, hogy lehetővé tették ágyúcsőből indítható rakéta használatát, a hozzá kifejlesztett az új "LAHAT" lézervezérlésű páncéltörő rakéta segítségével (a LAHAT egyébként némi átalakítással használható az amerikai M1A1/A2 és a német Leopard 2A5/A6 harckocsiknál is).
Merkava Mk4.
A Merkava család főbb adatai (ha nyafog a héber nyelvű támogatás hiánya miatt, csak simán nyomj "cancel"-t)
Na, a mai napnak is vége lett...
-
#561
A Merkava tankról tud valaki magyar nyelvű infot? -
#560
A honvédségnél a T-55 után a T-72 jött rendszeresítés szempontjából, a T-62-őt a 115mm-es löveg miatt, a T-64-et pedig a magas ára miatt nem akarták, legalábbis valami ilyesmit olvastam. -
#559
Lehet hogy T-64 de én T-62-re emlékszem 70%osan... -
#558
Biztos T-62 volt az? És a seregben? Mert még múzeumban vagy valami hasonló helyen el tudom képzelni...
A T-62-őt a Varsói Szerződés országai közül csak a Szovjetek használták, sem Lengyelország, sem Cseszlovákia, sem Magyarország nem rendszeresítette. Ennek fő oka az volt, hogy a 115mm-es simacsövű löveg csak aféle próbababa volt, és utána jött a 125mm-es löveg, ami már széleskörüen elterjedt. Magyarországon azonban úgy tudom, hogy valóban volt T-62, de csak a 60-as évek végén, 70-es évek elején, csak éppen a Szovjet csapatoknál...
.jpg)
T-62, a harckocsitest a T-54/55-re emlékeztet, a futógörgők elosztása "előre húzott" -
#557
Lehet hogy nem renszeresítették de van illetve már lehet hogy csak volt. Láttam valami M1-es műsorba felsorakozva egy pár darabot, elég sok párat. Aztán mivót mikó azt én nemtom, csak azt mondom amit láttam / hallottam. -
#556
Tudtom szerint anno a magyar néphadseregben a T-62-t nem rendszeresítették. -
#555
Egyenlőre megbízható megoldás nincs, marad a hagyományos rotor, vagy esetlegesen a billenőrotoros verzió (V-22 Osprey).
A Harrier-ek gyártása ha jól tudom leállt, az utolsó változat az AV-8B Harrier II. volt, ami több ország haditengerészeti ill. tengerészgyalogsági egységénél megtalálható (Spanyolország, Thaiföld, stb.).
A Harrier utóda az F-35B (Joint Strike Fighter) lesz, ami képes lesz (csökkentett terhelés mellett) helyből fel- és felszálni is, illetve teljes terheléssel rövid nekifutással felszálni.
Videók az F-35B-ről
F-35B helyből felszállási teszt