Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #562
    Sajnos nem, de egy ismertetőt most össze tudok dobni, ha érdekel.

    Izrael 1970-ben úgy döntött, hogy saját harckocsi fejlesztésébe kezd, miután (akkoriban) egyetlen állam sem volt hajlandó modern harcjárműveket eladni nekik. Egészen addig főleg második világháborús, vagy közvetlen az utáni harckocsitipusokkal harcoltak, főleg Sherman-okkal, amelyeket a legkülönbözőbb helyekről szeretek be, és amelyeket igen sokféle képen alakítottak át (további főbb tipusok a Franciországtól vásárolt AMX-13 könnyű harckocsik, majd később a Centurion mellett az amerikai M-48 Patton). Az 1960-as évek második felében a britek a Cheftain harckocsi fejlesztéséhez szükséges pénz egy részét az éppen leváltani készült Centurion harkocsik Izraelnek való eladásából kerítette elő (az igazsághoz hozzá tartozik, hogy eredetileg az Izraeliek is beszáltak a Cheftain fejlesztésébe, és az egyezség szerint ők is vásároltak volna a Cheftain-okból, de a Anglia a közel-keleti politikai nyomásra 1969-ben felmondta a szerződést - ez után merült fel a saját harckocsi fejlesztése). Miután az Izraelt körülvevő arab államok a Szovjetúniótól jelentős mennyiségű modern harckocsit és páncéltörő fegyvereket vásároltak, az elavult tipusok továbbfejlesztése nem tünt megoldásnak, és egy teljesen új, kizárolag a helyi viszonyoknak megfelelő harcjármű fejlesztésébe kezdtek.
    1973-ban, a Jom Kippuri háborúban az zsidó állam harckocsierői jelentős veszteségeket szenvedtek az arab harckocsik és drótvezérlésű páncéltörő rakétái által. Mivel az ország hadrafogható népessége korlátozott (főleg a környező államok seregeit figyelembe véve), az új harckocsi fejlesztésénél különösen nagy figyelmet fordítottak a személyzet biztonságára. Eredetileg azt tervezték, hogy a rendelkezésre álló alkatrészekből, eszközökből hoznak létre egyfajta öszvér járművet, de hamarosan rájöttek, hogy ez nem jelent megoldást a legtöbb kérdésre, tehát egy, az alapjaitól új járművet kell tervezniük. Mivel a harcjárműre nagy szükség volt (bár kaptak/vettek amerikától M-60 harckocsikat, csak viszonylag kis számban, és nem volt biztos az utánpótlás), ezért úgy döntöttek, hogy "teleszkópos fejlesztést" alkalmaznak, vagyis a prototipust már azelött elkezdik sorozatban gyártani, hogy elvégeznék a teljeskörű tesztelést, és az esetleges változtatásokat menet közben végzik el (ez nagyban hasonlít a második világháború vége felé a németek által alkalmazott módszerhez azzal a különbséggel, hogy a németeknek a nyersanyaghiánnyal is meg kellett küzdeniük).
    Az egyik első döntés a Jom Kippuri háború után az volt, hogy a meghajtást harckocsiknál szokatlan módon a jármű elejébe helyezték át, amely szemből való találat esetén plusz védelmet nyújt a személyzetnek. A védelmet továbbá egy úgynevezett "üreges páncélzat" (spaced armour) segítségével növelték, melynek lényege, hogy a páncélzatban előre kiképzett üregek vannak (gyakorlatilag két páncélréteg között egy rés található), amelyek jelentősen csökkentik a HEAT lövedékek hatását. A védelem növelésére továbbá alacsonyra tervezték a járművet, és mindenhol döntöttre alakították ki a páncélzatott. Az első változatott a már kipróbált 105mm-es, huzagolt csövű L7-es löveggel szerelték fel, amelyet megtalálhatunk számtalan korabeli harckocsin is - pl. a korábban már említett M-60A1 és A3 harckocsikon is. Érdekesség, hogy a harctér hátsó részét, ahol normális helyzetben lőszert tárolnak, egyben képes gyalogos katonák befogadására is, amennyiben a lőszert kipakolták onnan. Így a Merkava mondjuk egy bekerített egység kimentésénél maximum 9 főt tud magával vinni.


    A Merkava Mk1., jól látható a jármű jobb oldalán a kipufogó


    A Merkava Mk1.-et 1979-ben állították rendszerbe, és igen sikeresnek bizonyult, mikor 1982-ben összecsaptak a Szíriai T-72-esekkel, ami az akkori legfejlettebb szovjet harckocsi volt. Ugyanakkor a harcok alatt gyüjtött tapasztalatokkal felvértezve nekiláttak a következő generáció megalkotásának, mely elsősorban új tűzvezetőrendszert kapott, kiegészítő páncélzattal látták el a páncéltörő rakéták ellen, és egy 60mm-es aknavetőt helyeztek el a harctérben, amelyel a legénység a fedezékbe (dombok vagy épületek mögé) bújt páncélelhárító gyalogság ellen harcolhatott hatékonyan. Az új, Mk2.-es változat 1983-ban jelent meg.


    Merkava Mk2., az új kiegészítő páncélzattal


    Mivel az Mk2. kitűnöen teljesített, a fejlesztés más irányt vett, és a mindennapi használat és karbantartás tapasztalatain alapultak. Ennek eredménye képpen az addigi laprugós futógörgő felfüggesztést spirálrugósra cserélték, a régi, 900 lóerős dizel-motort egy 1200 lóerős erőforrás váltotta le, a torony mozgatását hidraulika helyett immár elektromotorok végezték, a páncélzatott modulszerűen képezték ki, amelyeket csavarral rögzítenek, így lehetővé vált a sérült rész cseréje akár tábori körülmények között is. A fegyverzet terén a legnagyobb fejlődést az új, 120mm-es simacsövű löveg jelentette, de a tűzvezető rendszert is továbbfejlesztették, a régi infravörös éjjelátókat és lézeres távolságmérőket modernebbekre cserélték és TV-kamerákkal oldották meg a megfelelő kilátást. Ez a változat lett a Merkava Mk3. és 1990-ben lépett szolgálatba.



    Merkava Mk3. a leglátványosabb változás az új torony


    A fejlesztés nem állt meg, és a fő irány ismét a védelem növelése, illetve a tűzvezető rendszer fejlesztése volt. A korábbi Merkavák a hatásos tűzvezetéshez meg kellett, hogy álljanak, nem rendelkeztek a menet közbeni tüzelés képességével. Az 1991-es Öböl-háborúban azonban ez a képesség igen látványosan bizonyított, ezért a tervezőmérnökök egy teljesen új tűzvezetőrendszert és kétsikú lövegstabilizátort építettek be az Mk3.-ba, valamint további kiegészítő páncélzatot szereltek a harckocsira. Ez a változat 1995-ben jelent meg, Merkava Mk3. "Baz" jelöléssel.


    Merkava Mk3. "Baz"


    A legutóbbi fejlesztés, a Merkava Mk4. szinte minden porcikájában mutat valami újat. Még erősebb, immár 1500 lóerős motor került beépítésre, tovább erősítették a páncélzatát, kiemelt figyelemmel a felülről jövő támdásra (ez itt elsősorban az új, felülről támadó páncéltörő rakéták elleni védelemre szolgál, de ugyanúgy hatásos a levegőből támadó harci járművek tüze ellen). Új ágyút is kapott, amely magasabb nyomás elviselésére képes, új, nagyobb hatásfokú lőszer használatát lehetővé téve. A löveg töltését egy 10 lőszert befogadó, elektromos működtetésű automata revolvertár végzi. További újdonság, hogy lehetővé tették ágyúcsőből indítható rakéta használatát, a hozzá kifejlesztett az új "LAHAT" lézervezérlésű páncéltörő rakéta segítségével (a LAHAT egyébként némi átalakítással használható az amerikai M1A1/A2 és a német Leopard 2A5/A6 harckocsiknál is).




    Merkava Mk4.

    A Merkava család főbb adatai (ha nyafog a héber nyelvű támogatás hiánya miatt, csak simán nyomj "cancel"-t)

    Na, a mai napnak is vége lett...