95110
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #88338 Gondolom az EMP sem segít mindennemű árnyékolás ellenére. A 700 méter hk-ra az nekem hihetetlen. -
#88337
A nukleáris harci rész mennyire hatásos a légijárművekkel szemben?
A lökéshullám letépheti a célok szárnyát, a Nike a 2kt-s harci résszel direkt pár száz méterrel a cél fölé vezette ki a rakétát, és ott robbantott.
A Volhov 15kt-s harci része 1.6km, a Vega 25kt-s harci része 1.8km-en belül volt hatásosnak tekinthető, tetszőleges irányból.
-
#88336
Mivel a Volhov (SA-2D/E) fejlesztése során sem annak frekvenciáját, sem adóteljesítményét nem akarták tovább növelni, így a Gyesznához (SA-2C) képest kétharmaddal növelt felderítési távolságot csak új antenna hozzáadásával lehetett elérni. Ezek lettek az első tűnyalábot képző antennák a Szovjetunió tűzvezető lokátorai között.
Az elvárt 133km-es felderítési távolsághoz számítsuk ki, hogy mennyi extra dB-t kell az új antennán nyernünk...
40 log(D) = 40 log(133km) = 85dB
...mivel a Gyeszna esetén a fenti képlet eredménye 76.5dB volt, a szükséges különbség:
85dB - 76.5dB = 8.5dB
A Gyeszna antennája 7° x 1.1° nyalábot képezett...
2G= 20*log(29000/(o1 * o2)) = 20*log(29000/(7° x 1.1°)) = 20*log(3766) = 71.5dBi
... az új tűnyalábot létrehozó antennának így 71.5db + 8.5dB = 80dB-t kell teljesítenie.
Számítsuk ki a szükséges tűnyaláb átmérőjét.
80dB = 20*log(29000/o²)
4 = log(29000/o²)
10^4 = 29000/o²
o² = 29000/10000
o² = 2.9
o = 1.7°
Így kerültek fel a Volhov (SA-2D/E) keskenysugarú antennái.
-
F1End #88335 A nukleáris harci rész mennyire hatásos a légijárművekkel szemben?
A hagyományos harci részek elsősorban repesszel pusztítanak ha jól tudom, ez nyilván nem része a nukleáris töltetek esetében a pusztító erőnek.
Harckocsikra tekintettel ami eszembe jut az az angol wikiről egy megjegyzés a T-54/55 lapon az ABV védelemmel kapcsolatban: "Trials with nuclear weapons showed that a T-54 could survive a 2–15 kt nuclear charge at a range of more than 300 metres (980 ft) from the epicentre, but the crew only had a chance of surviving at 700 metres (2,300 ft). It was decided to create an NBC (nuclear, biological, and chemical) protection system which would start working 0.3 seconds after detecting gamma radiation."
Valami ilyesmi infó van repülőgépekkel kapcsolatban is? -
#88334
Egy adott méretű antenna által kisugárzott nyaláb átmérője függ az antenna méretétől, illetve a nyaláb frekvenciájától. Ugyanakkora méretű antenna nagyobb frekvenciájú jelet, szűkebb nyalábba képes kisugározni. Kézenfekvőnek tűnhet az adó frekvenciájának növelése, viszont a magasabb frekvenciájú jelnek azonban nagyobb a terjedési vesztesége így valamennyit veszítünk az antenna nyereségének növelése esetén.
Növeljük az adó frekvenciát kétharmaddal, 3GHz-ről 5GHz-re.
Dvina (SA-2A/B) esetén a terjedési veszteség:
20 log(F) = 20 log (3000MHz) = 69.5dB
Gyeszna (SA-2C) esetén ugyanez:
20 log(F) = 20 log (5000MHz) = 74dB
Látható hogy a frekvencia kétharmaddal való növelése 4.5dB-el növeli a terjedési veszteségünket, lássuk mit nyerünk cserébe az antenna nyereségen.
A Dvina (SA-2A/B) antennája 10° x 2° fokos legyezőnyalábot állít elő, 3GHz-en.
Dvina nyeresége (duplán számolva, mivel az adás, és a vétel is ugyanazon az antennán valósul meg):
2G= 20*log(29000/(o1 * o2)) = 20*log(29000/(10° * 2°)) = 20*log(1450) = 63.2dBi
Az ugyanekkora méretű Gyeszna (SA-2C) antennája 5GHz-en már 7° x 1.1° fokos legyezőnyalábot állít elő.
2G= 20*log(29000/(o1 * o2)) = 20*log(29000/(7° x 1.1°)) = 20*log(3766) = 71.5dBi
Összesítve a frekvencia kétharmaddal történő növelése, 71.5dBi-63.2dBi = 8.3dB antenna nyereséget eredményezett, amit a terjedési veszteség a korábban célként kitűzött 8.3dBi-4.5dB = 3.8dB-re csökkent.
A fentieket összefoglalva, a felderítési távolság egyharmaddal való növeléséhez, az adóteljesítményt és a frekvenciát is kétharmaddal kellett növelni, az antenna méretének megtartásával.
A Gyeszna (SA-2C) adatai így:
PT - adóteljesítmény; 90dBm (1000kW)
PR - vételi teljesítmény (érzékenység); -92dBm
2G - antenna nyereség duplája (adáskor és vételkor); 71.5dBi (7° x 1.1°)
F - frekvencia függő terjedési veszteség; 74dB (3GHz)
o - cél radar-keresztmetszete; 0dB (1m²)
40 log(D) = PT - PR + 2G - 103 - 20 log(F) + 10 log(o)
40 log(D) = 90dBm - -92dBm + 71.5dBi - 103 - 74dB + 0 = 76.5dB
log(D) = 1.912
D = 10^1.7616 = 82km
Miután a fenti munkánkért kijáró Lenin rendet átvettük, a következő plecsniért tovább kell növelnünk a felderítési távolságot, azonban immár kétharmaddal...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.08. 13:27:03 -
#88333
Második lépésként vizsgáljuk meg a analóg vételi érzékenység növelésének lehetőségét.
Az analóg vételi érzékenységet azonos technikai színvonalon, leginkább a komplexum távolságmérési felbontásának növelésével lehetne növelni, ez azonban nagyobb harcirészt és ezáltal nagyobb tömregű rakétát igényelne.
Dvina (SA-2A/B) esetén a ~200kg-os harci rész ~60m-es mellélövés esetén garantál találatot, ami lehet ±60m, így összesen 120m-es szükséges távolságmérési felbontással számolva:
PR = -96dB + 10*log(300/120m) = -92dBm
Érdekességként nézzük meg a Berkut (SA-1) rakétájának ~400kg-os dupla tömegű harci részével mit nyerhetnénk. A dupla tömegű harci rész, mindössze negyed akkora távolsággal növeli a garantál megsemmisítési zónát 75m-re.
PR = -96dB + 10*log(300/150m) = -93dBm
A fentiekből látható, hogy nincs sok értelme a harcirész további növelésének, hiszen azt duplázva is mindössze 1dB-t nyernénk, nem beszélve annak hatásával a rakéta össztömegének növekedésére (azonos hatótávolságot feltételezve), ami új indítóállványt, töltő járművet, stb igényelne. Ez az út nem járható.
Az adón és a vevőn kívül maradt az antenna és annak nyeresége, ahol a szükséges 6dB-ből a hiányzó további 3.8dB-t kell a továbbiakban megtalálnunk.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.08. 13:13:50 -
#88332
Korábban is felmerült, hogy az egyik legegyszerűbb mód ugye a nagyobb (érzékenyebb) antenna alkalmazása, miért nem látunk mégse rendkívül nagy méretű tűzvezető radarokat?
Érzékenyebb antenna nincs.
Az antenna fizikai méretének növelésével (adott frekvencián), az általa létrehozott nyaláb átmérőjét csökkented, és ezáltal nő az antenna nyeresége.
Létezik nagy fizikai méretű antenna például a P-14 (Tall King), a Vega tűzvezetője (Square Pair), viszont itt elveszíted a mobilitást.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.08. 12:30:43 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#88331
Korábban is felmerült, hogy az egyik legegyszerűbb mód ugye a nagyobb (érzékenyebb) antenna alkalmazása, miért nem látunk mégse rendkívül nagy méretű tűzvezető radarokat? -
#88330
A Dvina (SA-2A/B) tűzvezető lokátorának felderítő képességét a fenti egyenlettel könnyen kiszámíthatjuk mondjuk 1m²-es radar-keresztmetszetű célra is.
40 log(D) = PT - PR + 2G - 103 - 20 log(F) + 10 log(o)
40 log(D) = 87.8dBm - -92dBm + 2* 31.6dBi - 103 - 20 log (3000MHz) + 10 log(1m²)
40 log(D) = 87.8dBm + 92dBm +63.2dBi - 103 - 69.5dB + 0dBsm = 70.5dB
40 log(D) = 70.5dB
log(D) = 1.7616
D = 10^1.7616 = 58km
Nézzük most meg az egyenlet segítségével, hogy mit tehetünk a Dvina (SA-2A/B) lokátorunkkal, ha növelni szeretnénk a felderítési távolságát egyharmaddal, hogy a végén megkapjuk a Gyeszna (SA-2C) tűzvezető lokátorát.
PT - adóteljesítmény; 87.8dBm (600kW)
PR - vételi teljesítmény (érzékenység); -92dBm
2G - antenna nyereség duplája (adáskor és vételkor); 63,2dBi
F - frekvencia; 3GHz = 3000MHz
o - cél radarkeresztmetszete; 1m²
D - ~60km felderítési távolság; ezt szeretnénk egyharmaddal növelni, legyen a cél mondjuk ~80km
40 log(D) = 40 log(80km) = 76.5dB
Látható hogy +6dB-t kell a Dvinához (70.5dB) képest találnunk.
Első lépés az adóteljesítmény növelése.
Növeljük az adóteljesítményt kétharmaddal: 600kW->1000kW
PT = 10*log (1'000'000'000mW) = 90dBm
A Dvina 87.8dBm értékéhez képest 2.2dBm-et nyertünk a szükséges 6dB-ből.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.08. 10:53:11 -
#88329
Érdekes cikk a német EuroFighter-problémáról, tömören arról van szó, hogy az Eurofighterek szárnyvégén lévő RWR rendszereinek hűtéséről fél éve kiderült, hogy nem üzemel egész egyszerűen. Az RWR nélküli gépeket az aktív állományból kiírták, csak kiképző / gyakorló repülést hajthatnak végre. Így viszont összesen 10 aktív EuroFighter gépe maradt a Luftwaffe-nak. A probléma ott van, hogy a tönkrement alkatrészt egész egyszerűen nem tudják pótolni, mivel az eredeti gyártót azóta felvásárolták, és nem gyártják már az adott alkatrészt... -
fonak #88328 Az U-2 cikksorozat utolsó része is kijött, ahogy látom. -
#88327
Ha már matek...
... akkor fordítsuk komolyra a szót, és lássuk mennyire lehet egy adott analóg radar képességét számítással modellezni/előrejelezni.
Számoljunk egy SzA-75M Dvina tűzvezető lokátor átlagos MiG-21 felderítési távolságát.
Első lépés a hőzaj kiszámítása: kTB
Boltzmann állandó: k=1.38*10^-23 joule/K°
Üzemi hőmérséklet: T=290K° (17C°)
10 * log (kTB) = 10 * log (1.38 * 10^-23 joule/K° * 290K° * 1MHz) = 10 * log (4*10^-15) = -144dBW = -114dBm
Itt saccolunk egyet
tipikus zaj: 5dB
tipikus jel zaj viszony: 13dB
összesen tehát a hőzaj: -114dBm + 5dB + 13dB = -96dBm ami 1MHz sávszélességre érvényes, 17C° hőmérsékleten.
A Dvina komplexum V-750V légvédelmi rakétájának 196kg-os harci része 60m-en belül garantáltan hatásos, így ebből a komplexum számára szükséges távolság mérés pontosságára 120m adódik.
Tudjuk hogy 120m-t a fény 0.4μs alatt tesz meg, így a vevő szükséges sávszélessége kiszámolható:
B = 1/0.4μs = 2.5Mhz
Ebből már lehet becsülni egy átlagos vevőérzékenységet:
PR = -96dB + 10*log(2.5) = -92dBm
A Dvina tűzvezető lokátora 10° x 2° fokos legyezőnyalábot állít elő.
Számítsuk ki az antenna nyereséget.
o1, o2 - nyalábátmérő
G= 10*log(29000/((o1 * o2)) = 10*log(29000/((10° * 2°)) = 31.6dBi
A Dvina adó csúcsteljesítménye; 600kW = 600'000'000mW
PT = 10 * log (600'000'000mW) = 87.8dBm
És akkor jöhet az általános radaregyenlet:
PR = PT + 2G - 103 - 40 log(D) - 20 log(F) + 10 log(o)
ahol
PR - vételi teljesítmény (érzékenység); -92dBm
PT - adóteljesítmény; 87.8dBm
G - antenna nyereség; 31.6dBi
D - felderítési távolság; ezt keressük
F - frekvencia; 3GHz = 3000MHz
o - MiG-21 cél radarkeresztmetszete; 2m²
Az átlagos felderítési távolságra vagyok kíváncsi, az egyenletet átrendezem:
40 log(D) = PT - PR + 2G - 103 - 20 log(F) + 10 log(o)
40 log(D) = 87.8dBm - -92dBm + 2* 31.6dBi - 103 - 20 log (3000MHz) + 10 log(2sqrm)
40 log(D) = 87.8dBm + 92dBm +63.2dBi - 103 - 69.5dB + 3dBsm = 73.5dB
40 log(D) = 73.5dB
log(D) = 1.8375
D = 10^1.8375 = 69km <- ez bizony reális, örülünk
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.06. 09:46:36 -
#88326
Nyilván nem, ami úgy tűnik ez esetben "újdonság", az a nagyságrend, ahogy ezt használják.... -
fonak #88325 A geopolitika elég központi helyet foglal el az orosz és az amcsi stratégiai gondolkodásban is, persze az ellenérveid sem alaptalanok. -
#88324
Mitől nem nagyhatalom? Talán nincs atomfegyvere? Talán kevesebb energiahordozót exportált? Mitől segítené nagyhatalomba Oo-t az, ha nyakába venne egy csődtömeg országot, aminek egyik fele a pokolba kívánja Oo-t és csak elnyomókat lát benne, mert még élt is abban a rendszerben talán? A másik fele, meg talán már most is nyugatra menne, ha tudna és háta közepére kéne neki egy új Szu, hogy Moszkvában mondják meg, hogy mi legyen Kijevben. Ez a múltban valahogy nem jött be... ('30-as évek). -
fonak #88323 "Azért nem volt komolyabb katonai akció a támadásra, mert az EU és az Egyesült Államok ezt javasolta, mondván, hogy majd szankciókkal vágnak vissza, nem fegyverekkel."
Mármint ukrán részről? Azért nem volt, mert az ukrán hadsereg nagy része nem volt hadrafogható, megbízható és úgy-ahogy hadrafogható alakulat csak Galíciában volt, onnan át kellett előbb irányítani őket ezer km-rel keletre... addig a frontot az Azov meg a többi "neonáci" "gárdista" csapat (Pravij szektor fociultrái stb.) "tartották" gyakorlatilag. Vagyis pontosabban a jelenlétükkel és elérték, hogy a lakosság Kelet-Ukrajna zömében (Janukovics hátországában ugye) ne álljon nyíltan az oroszpárti oldal mellé, mert kissé beterrorizálták azokat, akiknél ilyen gyanú merült fel. Az oroszok nem számítottak erre, sem arra, hogy a nyugat-ukrajnai alakulatokat viszonylag hamar át tudták dobni keletre. A krímben meg gyakorlatilag esélye sem volt az ukrán katonáknak ellenállni, sokszor fegyvertelenül álltak az oroszokkal szemben, akik baseballütőkkel és ólmosbotokkal ütötték őket, ha megpróbáltak ellenkezni (ezt is említi a videóban).
Az meg eleve kizárt volt, hogy a nyugat avatkozzon be fegyveresen, Putyin egyértelműen jelezte, hogy atomháború lenne abból. Ha blöffölt is, nem érte meg megkockáztatni lehívni, mikor az USA gyakorlatilag elérte a célját, a lényegen a Krím annektálása és a donbászi konfliktus nem változtat sokat. Ahogy Zbigniew Brzezinski mondta, Ukrajna nélkül Oroszország nem nagyhatalom, a cél pedig ez volt, az ukrán-orosz viszony nem fog ezek után pár évtizedig normalizálódni, Oroszország európai befolyásszerzési próbálkozásai is ezzel igencsak be lettek határolva lehetőségek terén, egy közös gazdasági érdekeken alapuló német-orosz-kínai tengely kialakulásától sem kell tartania tovább Washingtonnak. -
#88322
Civil GPS-t elég egyszerű zavarni, ugyanis nem zavarvédelemre, hanem olcsóságra/kis fogyasztásra tervezték.
És akkor egy kis matek...
Sajnos nem találtam forrást a GPS műholdak adó teljesítményére, így itt az alábbi feltételezéssel élek:
adóteljesítmény PT=25W = +14dBW
antenna nyereség G=13dBi
műhold távolsága d= 21'000km
frekvencia f=1500MHz
Egy civil onmi-direkcionális vevőn a teljesítmény így;
P= PT + G - 32 - 20 log (d) - 20 log (f) = 14 + 13 - 32 - 20 log (21000) - 20 log (1500) = 14 + 13 - 32 - 86 - 63 = -154dBW
Számoljunk akkor egy Orosz GPS zavaróval (Pole-21E):
adóteljesítmény PT=1kW = +30dBW
antenna nyereség 125°x25° -os nyaláb esetén G=10dBi
zavarás távolsága d=25km
frekvencia f=1500MHz
P= PT + G - 32 - 20 log (d) - 20 log (f) = 30 + 10 - 32 - 20 log (25) - 20 log (1500) = 30 + 10 - 32 - 28 - 63 = -83dBW
Ez így 71dB J/S (zaj/jel) arány.
Ezek után már csak az itt található katonai GPS vevők J/S (zaj/jel) tényezőit érdemes megnézni:
A legdurvább szerintem a NavFire nevű egység, ami 25'000g túlterhelést visel el (kilövést), és még így is 85dB a J/S képessége.
A SABR vevő 120dB feletti a J/S képessége.
-
#88321
T-72-es tornyára lőttek lőttek repesz-rombolóval...
... 82. oldal.
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.07.05. 20:36:42 -
ambasa #88320 Természetesen vannak olyan tüzérségi feladatok, amelyek során közvetlen irányzással kell leküzdeni a célt, pl. rés lövés, de ahhoz, hogy ezek a lövegek páncélosok ellen is tudjanak küzdeni, ahhoz eleve kell rendelkezniük arra alkalmas lőszerekkel. Nem tudom, hogy a nyugati lövegekhez rendszeresítettek- e ilyeneket, illetve felkészítették-e a kezelőket mozgó célok, közvetlen irányzással való leküzdésére.
TG -
JanáJ #88319 Tegnap néztem videót cseh DANA használatáról Afganisztánban. Ott is közvetlen ir.-al lőtték csóri afgánokat. -
JanáJ #88318 Mikor megkérdeztem egy harckocsizót, hogy mit művelne egy T-72-el egy repesz romboló, akkor azt mondta, hogy jó eséllyel kopaszra nyírja, láncot viszi, javítható lesz, de a bent ülőknek reszeltek, mert nincs repesz fogó háló (?).
Volt kép régen a magyar lőtesztekről, ott nem vertek telibe D-20 repeszr.-val egy 72-est? Nem találom. -
JanáJ #88317 Azon azért senki nem lepődött meg, hogy az oroszok az elit egységeikkel hülyére verik a kisebb, legatyásodott, motiválatlan, 40 évig megszállt, ezért helyileg, kiképzésben és technikában ismert ukránokat. Attól kell megrémülnie az Armynak, hogy ha felderít az 50 ezres drón, akkor a 60 éves graddal lőnek? Az oroszok gondolom okosan rágyúrtak az EW vonalra, mert légierőben nem versenyezhetnek a nyugattal, meg soha nem is ment. Vagy azon kell meglepődni, hogy ha összeugrana Orosz o. meg a "nyugat" akkor az nem lenne olyan séta repülés mint a Jugók?
Örökké megy a fikázás, hogy az amik mennyi pénzt égetnek el bénázással. Ennek ellenére Orosz o. meg a civil drónjaikkal megváltják a világot. Az orosz kirakat baka most, vagy most sem éri el a 20-30 évvel ezelőtti amcsi szintet. -
ambasa #88316 "A 2Sz1 AT képesség az, hogy megkínálja telitalálattal a hk-t és a 122 mm-es lőszer, ha nem is semmisíti meg akkor is garantáltal lebont mindent?"
A hidegháborús szovjet doktrína szerint, minden tábori tüzéreszköznek alkalmasnak kellett lennie közvetlen irányzással ellenséges páncélosok leküzdésére. Nem véletlen, hogy pl a D-20-as-hoz rendszeresítettek kumulatív gránátot, akárcsak a 2Sz1-eshez is. A D-20-aasal rendszeres gyakorolták is, illetve emlékeim szerint valamelyik próbalövészeten is lőttek D-20-sal célharckocsira a Bakonyban elemzési céllal. Természetesen az is benne van a kalapban, amit Cifu mondott, hogy hiány mutatkozhatott a bevethető harckocsikból.
TG -
ambasa #88315 "-A Hibrid hadviselés lényege, hogy először beépített "sejtek" felmérik a veszélyforrásokat (célpontokat), előkészítik a későbbi mozdulatok számára a terepet illetve hangulatkeltést hajtanak végre. A második lépcsőben zavargásokat szítanak, ami akár fegyveres összecsapásokig (lázadásig) is eljuthat. Ekkor következik a katonai beavatkozás, amiből vagy békekötés, vagy nukleáris elrettentés lesz (függően a katonai beavatkozás sikerességétől). "
Csak halkan kérdezem meg, ezt csak az oroszok alkalmazzák napjainkban? Líbia, Szíria, Egyiptom (saját hadsereg)?
TG -
fade2black #88314 Megnézted a videot? Mert alapvetően nem velem vitatkozol...
Én elhiszem hude jó cuccaik vannak és ha vmi történik hirtelen megjelenik az Army hiperszuper EWs felszerelésekkel, komoly manpad/shorad járművekkel, eszközökkel a semmiből... de ebből nem lehet kiindulni nem mellesleg akkor uez igaz Oroszokra/Kínára/...is?
A duplat meg nem én írtam. Amúgy ja mérnök lennék vagymi. -
#88313
1991 ODS és 1999 AF alatt sem volt igaz, amit írsz. MANPAD képesség felett voltak messze és léptek.
Szerk: Rossz hsz-reválaszoltam.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.07.05. 18:54:25 -
aksurv2 #88312 Gondolom mernok vagy mert nagyon ugy gondolkodsz. A haborut emberek vivjak eszkozokkel es nem eszkozok eszkozok ellen.
Mar feltunt az elozo kezifegyveres hozzaszolasban is hogy fiktiv keplekeny fogalmakat mint a dupla es stophatas abszolut ertekben kezelsz tehat dupla akkor feldől, nagyobb kaluber nagyobb stophatas stb.
De ez nem igy van valosagban, sem a kezifegyverek teren sem masban. Az amerikaiak 10szer tobb penzzel gazdalkodnak es nagyjabol 20-30 ev technologia elonnyel rendelkeznek es attol meg hogy tele van net nyilvanos infokkal az igazan lenyegesekrol melyen kussolnak. Iszonyat jo cuccaik vannak mar baka szinten is lehet tippelni milyen lehet H-T szinten.
. -
fade2black #88311 A nyugati harci dokrina a tamadason az agressziv erofolenyen es sunyizason alapszik.
Tehat nem reagalnak hanem nyitnak.
Tehat azzal inditananak hogy olyat utnek ami faj.
Mért az Orosz hybrid, next gen nem? Megnézted a videot?
Ketto egy lepedt nem tesznek amig manpadnal komolyabb kepesseg van.
Hát ha így van akkor el is bukta US a 2.vh óta létező legnagyobb stratégiai/taktikai előnyét.
A tuzerseg messze a leg logisztika igenyesebb haderonem.
A tüzérség egy filléres dolog és logisztikai álom egy légierőhöz képest. Kezdjük talán a személyzet, kiszolgáló személyzet kiképzésénél. Brutális a difi. Aztán üzemeltetés. Hány repült órára hány óra szervíz jutl? És akkor nézzük meg a költség oldalt is.
Kedvencem továbbra is, hogy csak Harrissal tudnak kommunikálni de csak akkor ha maxra csavarják, akkor viszont jön a a sortűz. -
savaz #88310 Ha lenne is dron elharito kepesseg, honnan a pixisbol mondod meg, hogy melyik a sajat? Foleg a kinaiak jarnak elen a nyugati formak koppintasaban. Egy ilyen olcso eldobhato cuccra nem valoszinu, hogy felrakjak a legkifinomultabb IFF rendszereket. -
aksurv2 #88309 Eut dolgot nem jatszak. A nyugati harci dokrina a tamadason az agressziv erofolenyen es sunyizason alapszik.
Tehat nem reagalnak hanem nyitnak.
Tehat azzal inditananak hogy olyat utnek ami faj.
Ketto egy lepedt nem tesznek amig manpadnal komolyabb kepesseg van.
harom
A tuzerseg messze a leg logisztika igenyesebb haderonem. Fujhatod a tuzerseget ha granat meg az uzemabyag nem jut ki a harcterre, mert nincs egy hid epen az orosz folyokon.
A ruszki EWt meg vilagosan mutatja Sziria a nyugatiak azt csinalnak amit akarnak. Az izraeliek Iran tourjarol nem is beszelve.
Eros gyanum, matek eseten Ivan boszen tekergetne a TBK mert mas nem igen menne naluk. Egy csori orszag a dollar meg nagy ur. Tok mindegy hogy m8lyen hatekony az orosz elharitas 100 000 dollarert meg egy nyugati utlevelert barmit megkaphatnak.
-
#88308
Itt a Kub-M3 féle indítás utáni célmegvilágítást vázolod fel Buk-nál?
Igen, lokálisan. De pont erről beszélek. Egy szétesett pénztelen 30 éve szovjet cuccokkal hadakozó Ukrajna ellen könnyű powerkodni. USAF és Army szintű ellenfél ellen már kevésbé.
Videó link hiányzik. Vagy az "ezt" = Cifu linkje?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.07.05. 16:22:18 -
fade2black #88307 20 km-ről az SDB repülési ideje 1,5-2 perc táján van.+ 3 méter vasbetonon átmegy az SDB.
Lehet napestig dobálni őket, ha nem müködik a fuse. :) Eközben az integrált légvédelmi rendszer nagyon problémás. LR radar ad kb poziciót, irányt. Buk tudja jösz csak akkor kapcsol radart amikor már fixen befog. Azonnal lő. repidő mennyi a rajta lévő rakétának? Már tovább is ált.
Ha az ellenféle UAV és UCAV széles skálával és no.1. MLRS-sel is bír, akkor azért nem könnyen pattog az ember, mert igen gyorsan a Grad is esőt kaphat és esernyője az nincs...
Orosz UAV felderít vmit. Két független helyzetű Orosz tüzérség lő és azonnal mozog. Ukránok is rendelkeztek Counter Fire radarral visszalőnek. Amint visszalöttek Orosz CVounter Fire radar adja a poziciót Orosz tüzérségnek akik lőnek. Persze ez megy odavissza, de alapjában az győz ahol több és ha lehet mobilisabb tüzérség van. És ebben Oroszok min US szinten játszanak. Lokálisan egy KEUt nézve megelképesztő a fölény.
más:
UAV döntő. Nehezen felderíthető és ha igen értékben szörnyű csere pl buk rakétát indítani rá.
Minden új Orosz eszközön, T-14, T-25, Bumerang lesz UAVnak hely.
Orosz EW 20*20kmes körzetben kvázi ki tudta kapcsolni a kommunikáció minden formáját. harris maxra állítva tudott esetleg kommunikálni. MAXra állítva Oroszok képesek bemérni a helyzetét és már megy is grad, smertch, 2S1, d-30, msta
US/NATO kezdi felismerni a lemaradását de eddig nincsenek kézzelfogható eredmények. Se EW, se légvédelmi vonalon.
USA 18milliárd $, leírni is sok költött az FCSre aminek központ eleme lett volna egy desszantolható light tank. 0db van rendszerben. Sprut-SD fejlesztése zizikbe mérhető, rendszerben van, papír de deszantolható és ott van rajta a 125mmes ágyú.
Ezt a videot tessék megnézni elejétől végéig. Kétszer. Elképesztően hasznos.
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2018.07.05. 16:19:41 -
#88306
20 km-ről az SDB repülési ideje 1,5-2 perc táján van
Jogos, elszámoltam magam (mondjuk én 30km-el számoltam, de ott is 3 perc alatt megvan 200m/s esetén).
Az SDB esetén a fedezékbe húzódást nem értem. Két irányú adatkapcsolat és módosítod a becsapódási pontot. 3 méter vasbetonon átmegy az SDB. Sok szerencsét a fedezék kereséshez.
Behúzódik egy magasabb épület mögé, és nem lát rá az SDB. 2 perc alatt is elég távol kerülhet a harckocsi ahhoz, hogy GPS koordináták alapján ne találd el. Ezért kellett az aktív rávezetés az SDB II-höz. Csakhogy ahhoz meg rálátás kell a célpontra...
A HE-FRAG esetén akkor viszont arról van szó, hogy akár egy ezeréves T-72 is harcképtelenné tesz akár egy M1A2 SEP-et is HE-FRAG gránáttal csak kilőni nem tudja?
Függően attól, hogy hol találja el. De igen, előfordulhat ilyen eset is, noha ahhoz szerencsétlen találat kell, hogy kiiktassa a parancsnok periszkópját és az irányzó optikájának "Kutyaházát" is.
A Gvozgyikás példa első sorban arról szólt, hogy telibe küldi HE-FRAG-al, ami leszedi a célpont harckocsiról az ERA-t, utána pedig egy Maljutka is simán átütheti már a páncélzatot.
Ha az ellenféle UAV és UCAV széles skálával és no.1. MLRS-sel is bír, akkor azért nem könnyen pattog az ember, mert igen gyorsan a Grad is esőt kaphat és esernyője az nincs...
A veszély még ettől veszély marad. Ha az ellenfél előbb deríti fel a harcjárműveidet, és indít rá GRAD-okat, aztán a tüzérsége húzza a belét is egyből, akkor esélyes, hogy a válaszcsapás már csak a hült helyüket találja. Ezért fontos a drón-elhárítás... -
#88305
20 km-ről az SDB repülési ideje 1,5-2 perc táján van. Ha 900 km/h táján oldják 8 km magasan, akkor a sima bomba loftolva elszáll 20 km-re szárnyak nélkül. Valójában alig van időbeli eltérés aközött, hogy low level közel menne a gép és olda kis magasságon vagy magasban SDB oldalás van. A bomba folyamatos süllyedés mellett enyhén lassul, de ez bizonyos sebessége alá nem. 200 m/s átlagsebességel is 2 perc alatt lazán ott van.
Az SDB esetén a fedezékbe húzódást nem értem. Két irányú adatkapcsolat és módosítod a becsapódási pontot. 3 méter vasbetonon átmegy az SDB. Sok szerencsét a fedezék kereséshez.
![]()
![]()
![]()
A HE-FRAG esetén akkor viszont arról van szó, hogy akár egy ezeréves T-72 is harcképtelenné tesz akár egy M1A2 SEP-et is HE-FRAG gránáttal csak kilőni nem tudja?
A Grad-os példa pont az, aimre gondoltam Ukrajna ellen powerkodni könnyű. Ha az ellenféle UAV és UCAV széles skálával és no.1. MLRS-sel is bír, akkor azért nem könnyen pattog az ember, mert igen gyorsan a Grad is esőt kaphat és esernyője az nincs... -
savaz #88304 Valahol irtak, hogy az ukran vontatott 122 mm-es tuzerseget nagyon drasztikusan leamortizaltak.
Az ukranok irtak egy appot iphone-ra, ami kiszamolta a loelemeket. Ugye van rajta GPS meg terkep is. Az oroszok, meg meghekkeltek az appot , ami azutan Moszkvaba is elkuldte a sajat koordinatakat. MIre az Ukranok beceloztak az ellent, addigra a masik oldal is celra tartott.
Ma gyakorlatilag minden katonanak ott lapul a zsebeben a mobil, ami ugye folyamatosan jelenti a poziciojat a halozatnak. Nem kell hozza JSTARS, hogy pontosan kepben legyel minden ember helyevel a harcmezon. -
Oddball29 #88303 Nekünk bezzeg a Gvozgyika már nem kellett. -
#88302
De viszont azért tegyük hozzá, hogy ha nem legatyásodott ukrán állományt nézzük, azért az USAF meg tudná valósítani azt, hogy CAS-ra alkalmas környezet legyen. Csak a kockázat messze az AF szintje felett van. Az F-35 lesz majd gamechanger ezen a téren.
Valahol azért érthető a kritika. A hagyományos értelemben vett CAS koncepció felett eljártaz idő, ha az ellenfélnél van MANPAD és esetleg SHORAD. Az, hogy SDB-t dobálsz 20-30km-ről, az már messze nem teljesíti a "Close" fogalmát a CAS-ból. És így kvázi a CAS maga válik okafogyottá, hiszen egy 20-30km-ről leoldott SDB-nek azért kell 5-6 perc a célhoz eljutáshoz, így egy mozgó célpontot eltalálni vele nem olyan egyszerű (nem véletlen az SDB II esetében az aktív rávezetés - csakhogy mi van, ha fedezékbe húzódik a célpont addigra?
A 2Sz1 AT képesség az, hogy megkínálja telitalálattal a hk-t és a 122 mm-es lőszer, ha nem is semmisíti meg akkor is garantáltal lebont mindent?
A közvetlen találat esetén nagy eséllyel harcképtelenné, vagy legalábbis erősen lecsökkent harcképességgel bíróvá degradálja a célpontot (optikák tönkretétele, lánctalpsérülés, toronysérülés, stb.). Nem ideális harckocsi-elhárító képesség, de amíg más ATGM vagy harckocsiból indítótt HEAT / APFSDS nem képes ennyire se, addig szükségmegoldásnak megteszi. Csendben hozzáteszem, hogy itt inkább a harckocsik hiányáról lehet szó szerintem, hiszen a 122mm-es HE-FRAG semmivel sem tud többet, mint egy 125mm-es HE-FRAG...
Itt arra gondolsz, hogy oszlopban vonuló egységen rajtaütnek és nincs idő felfejlődni? Meg arra is, hogy ami éppen csak pihen/megáll akkor az igen gyorsan MLRS és tüzérségi tüzet kaphat a nyakába? Mert akkor lásd fent. Azért az oroszok könnyen powerkodnak ott, ahol nem hasonló szintű képesség van.
Itt az történt, hogy vonult az oszlop, egyszer csak (miután az orosz drónok felderítették) jött a GRAD eső, és a túlélőkre rányitotta az ajtótt egy páncélos egység. Ez így kb. Ultra Kill kategória.
A lényeg, hogy nem szabad félvállról venni az ellenséges drónok felderítését és leküzdését, mert az életed múlik rajta.
A GPS-re van tapaztalat? Mert Hpasp és Platon az indexen elég szépet vitázott arról, hogy a korszerű GPS holdakat és vevőket zavarni jelen állás szerint elvileg a reménytelen kategóriában van.
Nem egyértelmű, de van. A fő probléma, hogy a katonai GPS zavarásról kevés említés van. A felhozott példák civil GPS-t használtak. Viszont mivel ismert a katonai GPS frekije, elnyomás (fehérzaj) szintű zavarás lehetséges. Persze, fel lehet deríteni azokat, és oda csapást mérni, de ettől még addig nem tudod pontosan a helyzetedet... -
#88301
Azért hozzá tenném, hogy az oroszok könnyen powerkodtak Ukrajna ellen. Lehet, hogy a jenki lenyomat 10-szer akkora, csak a fagyi visszanyalás képessége is egészen más.
A CAS terén azt hozza, amit elég régóta pedzegetek, hogy az éppencsak poszt hh lévédelem ellen 6 km alatti CAS nincs. 6 km felett CAS-olni nehéz, bár lehetséges. A MANPAD felzvar 4 km-re, a Tor-M1 már 6-ra. A Kub és és Buk felett meg nem lehet már repülni. De viszont azért tegyük hozzá, hogy ha nem legatyásodott ukrán állományt nézzük, azért az USAF meg tudná valósítani azt, hogy CAS-ra alkalmas környezet legyen. Csak a kockázat messze az AF szintje felett van. Az F-35 lesz majd gamechanger ezen a téren.
A harci helikopterekre sérülékenységét nem véletlenül mondtam. Még DIRCM és full MAWS esetén is gáz lehet. Indítanak két rakétát egyszerre és ennyi a történet...
A 2Sz1 AT képesség az, hogy megkínálja telitalálattal a hk-t és a 122 mm-es lőszer, ha nem is semmisíti meg akkor is garantáltal lebont mindent?
A drónok szerepét nem lehet eltúlozni, egy sima támadóvonalat pillanatok alatt a földdel tesz egyenlővé a tüzérség és a gyorsan odacsoportosított páncélos erők.
Itt arra gondolsz, hogy oszlopban vonuló egységen rajtaütnek és nincs idő felfejlődni? Meg arra is, hogy ami éppen csak pihen/megáll akkor az igen gyorsan MLRS és tüzérségi tüzet kaphat a nyakába? Mert akkor lásd fent. Azért az oroszok könnyen powerkodnak ott, ahol nem hasonló szintű képesség van. A 10 perc alatt eltűnik egy valódi hi-tech ellen azért az elég sok idő...
A GPS-re van tapaztalat? Mert Hpasp és Platon az indexen elég szépet vitázott arról, hogy a korszerű GPS holdakat és vevőket zavarni jelen állás szerint elvileg a reménytelen kategóriában van.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.07.05. 12:54:13 -
#88300
Érdekes videó az Ukrajnai harci tapasztalatokról - nyilván az előadó pro-nyugati szemszögből nézi, tehát nem árt ennek fényében kezelni, de ezzel együtt is nagyon korrektnek tűnik.
Rövid kivonat:
-Oroszország nagyon is tisztában van sorozott hadseregének korlátaival (motíváltság hiánya, korlátozott kiképzés és tapasztalat, rossz morál, stb.)
-Emiatt döntött a hibrid hadviselés mellett, és emiatt nem vetett be hagyományos sorozott katonai egységeket Ukrajnában és Szíriában
-Ukrajna a Krími megszálláskor elvesztette hadseregének 8%-át, légierejének 17%-át, légvédelmének 25%át, tengerészgyalogságának 50%-át és haditengerészetének 90%-át.
-Azért nem volt komolyabb katonai akció a támadásra, mert az EU és az Egyesült Államok ezt javasolta, mondván, hogy majd szankciókkal vágnak vissza, nem fegyverekkel.
![]()
-A Hibrid hadviselés lényege, hogy először beépített "sejtek" felmérik a veszélyforrásokat (célpontokat), előkészítik a későbbi mozdulatok számára a terepet illetve hangulatkeltést hajtanak végre. A második lépcsőben zavargásokat szítanak, ami akár fegyveres összecsapásokig (lázadásig) is eljuthat. Ekkor következik a katonai beavatkozás, amiből vagy békekötés, vagy nukleáris elrettentés lesz (függően a katonai beavatkozás sikerességétől).
![]()
-A napvilágra került tervek alapján kvázi egész kelet-ukrajna elfoglalálást eltervezték, Kijevet is beleértve.
![]()
-A modern MANPAD-ok (Igla-S és Verba) gyakorlatilag padlóra küldték a harci helikoptereket.
-A modern harctér feletti CAS gyakorlatilag kivitelezhetettlen, hiszen a vadászbombázók nem tudnak az ellenséges légvédelemtől szabadon mozogni, és nem tudnak kellő időn belül a szükséges területre érni. Emiatt viszont a tüzérség szerepe újra növekvőben van. Egyben megnőtt az igény a szárazföldi hadsereg által biztosítható SEAD-ra (irányított föld-föld rakéták).
-A drónok szerepét nem lehet eltúlozni, egy sima támadóvonalat pillanatok alatt a földdel tesz egyenlővé a tüzérség és a gyorsan odacsoportosított páncélos erők.
![]()
-Az olcsó "UCAV"-okra példák voltak olyan átalakított UAV gépek, amelyekre 8kg-os gyújtó / thermobaric bombát szereltek, és dedikáltan a lőszerraktárakat támadták velük. A hatást el lehet képzelni.
-Az EW és a SIGINT fontossága kiemelt lett, Oroszország az EW erőket a szárazföldi erőkhöz sorolta be (az Egyesült Államokban inkább az USAF foglalkozik vele). Gyakorlatilag a teljes spektrumot lefedik, mobiltelefonok, Wifi hálózatok, különféle hullámhosszon működő rádiók...
-A véleménye szerint az a katona, aki nem tud térképet olvasni, elveszik ezen a harctéren, lévőn a GPS megbízhatatlan a folyamatos és alapos zavarástól.
![]()
-Az ukránok tapasztalata szerint gyakorlatilag minden rádióelektromos kisugárzás célpont lesz, kiemelve az irányítási központokat, előretolt bázisokat, stb. Az amerikai katonai erők rádióelektronikai "láblenyomata" 10x akkora, mint egy átlag ukrán egységé - el lehet képzelni...
-A rádiós gyújtók ellen dedikált zavarókat vetettek be, amelyek 280-400 méteres zónán belül aktiválják a gyújtókat, szemben az eredetileg beállított 3-5 méterrel szemben.
-Az ukránoknak nincs hatékony ATGM rendszere a modern(ebb) orosz ERA-k ellen, így a 2Sz1 Gvozgyikákat is bevetették direkt tűztámogató / harckocsivadász szerepekben. Mivel viszont ezekre a járművekre kiegészítő páncélzat nem került, az alaphelyzetben meglévő páncélzatuk viszont papírvékony, iszonyatos veszteségeket szenvedtek el. A Gvozgyika egyébként a túloldalon is igen népszerű mind direkt, mind indirekt tűztámogatás céljára.
-A megfelelően páncélozott lövészpáncélos / páncélozott szállítójárművek hiánya miatt mindkét oldalon bevett gyakorlat, hogy biztonságosabb a jármű tetején utazni, mint benne. Ez egyben előre vetíti, hogy a nehéz APC / IFV fejlesztést kiemelt fontosságú - ahogy mind az ukránok, mind az oroszok annak is tekintik már most.
-Az orosz lövészpáncélosokon külön tárolórekesz van már a saját quadcopternek.
-A tüzérség fontossága megkérdőjelezhetettlen lett. Az oroszok 10-10-10 perces blokkokban harcolnak, 10 perc, hogy a célt felderítsék a célpontot és előkészüljenek a tűzcsapásra, 10 perc folyamatos tűzcsapás, majd 10 perc alatt eltünnek a környékről. -
Kurfürst #88299 Igazából a legtöbb gyalogsági kézifegyver esetében majdnem tökmindegy, hogy 15 milis pozdorjaajtó vagy 15 centis üreges tégla mögöé bújik be a gyalog, a lövedék így is, úgyis átmegy rajta, mint libán a fos. Vasbeton már kicsit kétesélyesebb, de az válaszfalként ritkán van, és egy combosabb lőszer azon is át fog menni.
