94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#39116
Az érdemeket el kell ismerni, de a legendagyártás kezd már az agyamra menni. 10 év alatt senkinek nem tűnt fel, hogy hiányzik egy B-2-es meg pilótáik? -
#39115
A székely, aki legyőzte Amerikát
Leszedtünk még egy F–16-ost és egy B–2-es Spirit lopakodót, de ez utóbbit nem ismerték el soha – elevenítette fel a katonatiszt, miközben egy papírzacskóból az asztalra pakolta az F–117-es darabjait. -
#39114
A Force Protection honlapján közölt információ szerint a szerződés 1,3 millió dollár (260,5 millió forint) értékű; a járműveket júniusig kell leszállítani.
Forrás: honvedelem.hu
A honvedelem.hu-ról:
Impresszum
www.honvedelem.hu
A domainnév tulajdonosa:
Honvédelmi Minisztérium
A Force Protection honlapján közölt információ szerint? A HM-é az oldal és egy közérdekű adatot az amerikai gyártótól kell megtudni? Atomot az egész bagázsra.
-
#39113
kincstári optimizmus:) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#39112
Az F-35B jelenleg durva túlsúlytól szenved, ez csökkentett hasznos terhelést és/vagy hatótávolságot is jelent. Jelenleg az F-35B program esetén ez a legnagyobb problémájuk. Az F-35C nagyobb szárnyakkal is bír, és több üzemanyagot visz.
Az F-35B esetén az emelőcsavar háza üzemanyagtól és a belső fegyvertértől is vesz el helyet.
Belső üzemanyag mennyiség:
F-35A: 8,382 kg
F-35B: 6,352 kg
F-35C: 9,110 kg
Belső fegyvertér:
F-35A/C: 2x2000 fontos (900kg) légibomba, plusz 2 légiharc rakéta (AIM-120 AMRAAM), vagy 4 légiharc rakéta.
F-35B: 2x1000 fontos (447kg) légibomba, plusz 2 légiharc rakéta vagy 4 légiharc rakéta. -
#39111
Már nem emlékszem melyik Aranysasban volt régebben hogy a vadászirányítók egy hurrikán meg egy tűzköpő brigádot engedtek egymásnak mert a kialakult helyzetben nem tudták eldönteni hogy ki kivel van (He-111esek 109esek kiséretében jöttek és mindkettőt rájuk engedték, de közben egy másik alalkulat szétzilálta a támadókat) A beszámolók szerint vidáman percekig kergették egymást lődözve (nem lett lelövés) mire a pilóták rájöttek hogy mi is történik. Szóval egy háborúban tök mindegy melyik oldalon vannak tévedések előfordulhatnak. Ezen lehet utólag kuncogni, de akkor és ott azért nehezebb dönteni mint nekünk az utókornak a gép előtt ülve : ) -
#39110
Csak pusztán finoman szólva túlbecsülték az iráni véderők képességét minden szinten. -
#39109
miről volt szó?
irán is annyira zárt, mint észak-korea, vagy azért oda be tudnak szivárogni johnyék? -
#39108
Tomcat nem először tévedett. Még nagyon régen a Yamatoval kapcsolatban írt szerintem emeletes butaságokat.
A páncélostechnikáról is beszélgettek kb. egy éve ott is olyan dolgok hangzottak el, hogy lefordultam a székről. Irán védelmi képességi terén szintén. -
#39107
Roszabb tolóerő / tömeg aránya lesz asszem.
Igen, Göring is végigkergette a vadászokat a fél birodalom felett. -
Kurfürst #39106 Megtörtént, egyik korai blue-on-blue incidens volt a háborúban, de nem az utolsó. Volt hogy a hazánk felett az 15. USAAF és a ruszkik összeszaladtak, az oroszok le is lőttek pár P-38-ast asszem. A németek két rombolójukat is elvesztették a tengeren, a Luftwaffe megrongálta az egyiket, a másik ment volna segíteni és aknára ment..
Battle of Barking Creek
Monnyuk a Tomcat kommentjei elég viccesek, az akkori radartechnikáról semmit sem tud, több forgó radartípus is volt (pl. német Freya, Würzburg), az angol CH radarnak pedig épp az volt a gyengéje hogy fix telepítésű volt, a tenger felé látott, a szárazföld felett viszont már teljesen vak volt a rendszer (bár asszem a későbbi CHL állomások már elforgathatóak voltak), és sajátos kialakítása miatt könnyen alá lehetett csusszanni észrevétlenül. -
#39105
Aki olvasta az "Elsők és Utolsókat" Adolf Gallandtól az tudja hogy a németeknél is volt hasonló eset ahol Göring volt az egyik elkövető :) Ez igy ennyi év távlatából vicces, de akkor ez volt a csúcstechnika.
Az angolok a tengeralattjárókat is először "úriemberhez méltatlan fegyvernek" tartották. Aztán Weddigen parancsnok az U-9cel meggyőzte őket arról lehet hogy méltatlan, de hatékony eszköz.
Más. Cifu :) Lassan megvalósul az első teljes értékű VSTOL vb, a 35ösnél. Mennyivel tud kevesebbet mint a "sima" verzió? Gondolom az avionikai rendszerek hasonlók (radar stb.) de úgy vélem kisebb a hatótávolsága is nem? Mitől "vette el" a helyet az emelőcsavar? Szerintem az üa-tól vagy nem? Folytattak teszteket arról hogy ennyire sérülékeny dolog az a hátában? :) A haditengerészeti verzió a megerősítéseken kívül (hogy kibirja a "recoveryt" :) miben tér még el a sima légierőstől? -
#39102
jó, nézd már a linket is:) -
#39101
Lehet, hogy megtörténrt. A kommentek között viszont elég sok nevetséges van... -
#39100
vélemény erről? -
#39099
A két líbai MiG-23 ledurrantásakor felvett rádiózás nincs meg valakinek szöveg formátumban? Nem minden értek a videó alatt. -
#39098
Az AL-31F koppintás ez? Tehát még a '70-es évek végi nyolcvanas évek eleji hajtőművet sem tudja a kínai ipar legyártani? Azért ez mutat valamit arról, hogy nem kell túlbecsülni. Mondjuk örülnék, ha a magyar iparnak lennének ilyen jellegő problémái... -
#39097
A fix célok ma ár általában mélyen ellenséges területen vannak. Elég vicces lenne mondjuk egy kínai vagy iráni célpont mellé bárkit letteni... -
#39096
Az kínai légügyi hatóság feje nyilatkozik a WS-10A-ról.
Tömören arról van szó, hogy a korábban csak jó kritikákat kapó WS-10A hajtóművek komoly megbízhatósági problémákkal küzdenek. Ilyen hajtóművek kerülnek a J-11B és a J-10B (Szu-27SzK kínai licenc) gépekbe. A hírhez hozzáteszik, hogy ez is lehet a J-11B késésének egyik oka, vagyis az, hogy a WS-10A egyszerűen nem üti meg a mércét a sorozatgyártásra. Ebben az a szép, hogy a J-10B már évek óta repked a WS-10-el, de mintegy két tucat gyártása után a gyártósorokat leállították... -
#39095
Beszivárgó egységek, már sokszor vezették rá ők a nagy magasságból kioldott LGB-ket. -
#39094
PAC-3 esetén a cél max. repülési (elfogási) magassága 15km. A PAC-2-őé 25km. Tehát valahol itt kezdődnek a problémák. :) -
harcu #39093 Úgy látom, nem volt egyértelmű, de most csak felderítőgépekről beszéltünk eddig.
A pilóta nélküli gépek kisebbek, mint a pilóták által vezetett, ugyanolyan képességű gép. Ha ugyanakkorák is lennének, ugyanazokkal a tulajdonságokkal, akkor a légvédelem pontosan ugyanakkora hatékonysággal szedné le őket. Jelen esetben az ember nélküli gépek oldalán van ebből a szempontból is az előny. Ma a nem ember vezette felderítőgépek dolgoznak, ezért nincs emberi veszteség. Ezeket a gépeket nem egy aktív kiépített légvédelemmel rendelkező terület fölé küldik be, hanem oda, ahol általában a botját rázó kecskepásztor a legveszedelmesebb ellenfél. Az első RedEye is azonnal "földönfutót" varázsol a repülőből, lehet az bármilyen irányítású, a max. 1 tizedmádosperces késletetésű távirányított gép esetében ez semmi hátrányt sem jelent.
Ezért:
"Egy komolyabb légvédelem úgy szedi le ezeket, hogy csak na." De még mindig kisebb eséllyel, mint pilótával bíró társait.
"A Global Hawk meg akkora, mint egy busz. " És ha még beleültetünk 4 embert + megpáncélozzuk legalább a pilótafülkét, akkor meg kétszer akkora lesz, az ellenséges légvédelem parancsnoka meg örömében pezsgőt bont, ha meglátja a radaron.Bár lehet az is taktika, hogy Jumbonak hiszi, és nem mer rálövetni.
"Az ember vezette gépnél azonnal feltételezi a veszetéset is. Miért?" Nem feltételezem, de számolni kell vele. Ugyanakkora bevetésszámnál nem lesz sokkal kisebb a veszteségarányuk, és akkor emberi áldozatok is lesznek. Igaz, ki lehet őket hozni, és ki is fogják, de hogy az megint mennyi pénzbe kerül, az más dolog. -
#39092
A lézer megvilágításnál baj van.
1. Földi csapat? Akkor oda CAS is kellhet.
2. Más repülőgép megvilágítja? Az meg alacsony és lassú ahhoz képest, a hagyományos. Ez nem jó.
Fix célok ellen valóban jó, de nem feltétlenül ez lesz a jellemző. -
#39091
Miben térne el a két cél egymástól? A rakéta pályáját lehet úgy alakítani, hogy a relatív megközelítés majdnem ugyanaz legyen. -
#39090
Nyilvánvalóan csak előre megadott pozicióval (JDAM / GPS), vagy más által megvilágított célra (GBU / lézer) indítanak fegyvert. A PAC-3, SM-3, S-400 és hasonló ABM fegyverek nem igazán a nagy vízszintes sebességre vannak felkészülve, hanem a ballisztikus pályán beérkező robbanófejek elfogására. -
Sequoyah #39089 Nem szabad szemmel kéne kiszúrni a célt:) Plána nem x év múlva... -
#39088
Sajnos nem igazán. Az 1980-as évek végén több hasonló terven dolgoztak, amelyek még az 1990-es években is felmerültek (ez is már abból az időből származik az orosz zászló alapján), de úgy kb. ennyi, amit lehet róla tudni.
Pár éve megpróbálták az egyik angol nyelvű fórumban kisilabizálni mik is lehettek az elvárások, de alapvetően semmi konkrétummal nehéz bármit is megállapítani. Az biztos, hogy földközeli repüléshez tervezték őket, a végsebesség sokadlagos, max. 600-700km/h körüli, főleg irányítattlan fegyverek (rakéták és bombák), illetve lézer rávezetésű pct. fegyverek alkották a fegyverzetet, illetve az ellenságes repülőgépek és helikopterek R-73-asokkal lettek volna felszerelve. -
#39087
Nem igazán vágom, hogy a hiperszónikus nagy magassgában repülő valami hogyan támadna meg bármit mikor onnan már a célt sem egyszerű észrevenni.
CAS mindig is kell és arra totálisan alkalmatlan az ilyen. 3 Mach sebességű cél meg PAC-3 és orosz társainak nagy magassában ma már azért nem egy olyan nagy mutatvány. Az alacsonyan repülő cél leküzdése szerintem még mindig nehezebb, mert egyszerűen fizikai korlátja van. -
#39086
A 2. fotón elég durcás az a ruszki masina...lehet róla valamivel többet tudni? :-) -
#39085
Általában egy ezredben 1 raj (4db) Zsu-23-4 és 1 raj (4db) Sztela-10 önjáró légvédelmi rakétás egységgel bírt, ezen kívűl voltak Sztrela MANPADS rajok. Hadosztály szinten ez ugye nagyságrendileg 16-20 Zsu-23-4 és ugyanennyi Sztrela-10-et jelentet. -
#39084
Nehéz megmondani, hogy merre megy tovább a technika. Az egyik legvalószínűbbnek jelenleg valóban az UCAV alapú légierő, amelyet SgtChris által leírtan részben pilóta vezette vadászgépek hátsó üléséről lehet vezetni (a Saab a Gripen programban már az 1990-es években ilyen jövőképet vizionált).
Ez ugyanakkor csak egy lehetséges jövőkép. Egy másik a nagyobb magasságra és sebességre való törekvés. A hiperszonikus kísérletek még gyerekcipőben vannak, de ígéretesnek tűnnek. Egy Mach 6-7-el haladó csapármérő robotrepülőgép sejlik az első körben, és ez elég félelmetes is, mivel ilyen sebességű gép ellen nehéz védekezni. A másik lehetőség viszont a nagy sebesség elérése közepes magasságban, 20-30km környékén. Egy Mach 3-al haladó gép ott és akkor bocsátkozik harcba, amikor ő akar. Ha rakétát indítottak rá, megfordul, és a rakéta nem fogja utolérni. Ez is egy lehetséges opció.
Egy mostanság sarlatánságnak tűnő lehetőség az olcsó tömeggyártású, kis méretű gépek alkalmazása. Emberéletben drágák, de reálisabbak abból a szempontból, hogy nem kell hozzájuk új technológia, új fejlesztés. Hajdan a Scaled Composites ugye megcsinálta a pimaszul olcsó Ares kísérleti gépet (az ára beépített GAU-12-essel is csak 2-2,5 millió $ volt 1990-es áron). Hozzá kell tenni, hogy az 1980-as években több hasonló projekt is volt, mint például a BAe SABA tolólégcsavaros (később gázturbinás) terve:
![]()
A szovjetek is foglalkoztak hasonló gép elkészítésének a gondolatával, ők is légcsavaros megoldásban gondolkodtak.
![]()
Ezek a gépek nem légifölény feladatokat látnának el, hanem a harctér feletti légtérben harcolnának, illetve támogathatnák a földi csapatokat. -
#39083
A harckocsik / BMP, BTR és BRDM /légvédelmi egyégek arány kb. milyen egy motorizáld hadosztályra vetítve? -
#39082
Én is így látom. -
#39081
Ez kétségkívűl érdekes dolog, mivel amikor leírtam, összevetettem az árakat, nekem is ez jött ki. Furcsa, hogy mégis az árat tartják a C-12 Huron alapú ISR program egyik előnyének... A kutya tudja miért... -
#39080
Keletnémetekről találtam komolyabb adatokat:
~175.000 aktív katona, felük sorkállományú.
A szárazföldi erő ebből ~120.000 fő, ennek 60%-a volt sorállományú.
A főbb egységek:
2 harckocsizó hadosztály
4 motorizált gyalogsági hadosztály (
2 Harcászati rakétás dandár
10 tüzér ezred
1 csöves légvédelmi ezred
8 rakétás légvédelmi ezred
1 légiszállítású ezred
2 páncélelhárító zászlóalj
Felszerelés terén T-72 (alap '73-as változat, T-72A, T-72M és M1), T-54/55 (T-54A, T-55A, T-55M/AM), BMP-1, BMP-2, BTR-60/-70/-80. Zsu-23-4, BRDM változatok (pct. és lévgédelmi), stb. -
#39079
Ebben a témában én úgy hiszem, hogy az optimális megoldás az UAV/UCAV-ok és az ember vezette gépek kombinált bevetése. A pilóta nélküli gépek amolyan sepregető csapat képpen előreküldve, magukra vonva a légvédelmet, adott esetben SEAD-ként, ahogy említetted... Mire az ember vezette gépek megérkeznek a második hullámban, az ellen ellövöldözte a rakétáit, és jó esetben elveszítette pár radarját. A megbontott rendszert már sokkal könnyebb felgöngyölíteni. -
Sequoyah #39078 Lehet már tudni valamit a 6. generációs repülőkről? Én úgy hallottam, hogy a pilótanélküliség felé fognak elmenni. És 30 éves távlatban ezek a hátrányok azért fogynak majd. -
#39077
Nem érzem vetélytársnak az ember vezette gépeket a pilóta nélküli gépekkel szemben.
Milyen téren? Páran belesnek abba hibába, hogy "apróbb" dolgokat elfelejtenek.
1. Ezek a cuccok a mostan asszimetrikus hadviselésnél jók. Ez van X éve. No de ácsi! Szó nincs arról, hogy ez az "idilli" állapot örökre így lesz.
2. Egy komolyabb légvédelem úgy szedi le ezeket, hogy csak na. Még a szerbek és mások is tucatszám lövik le ezeket. Mikor lőttek le utoljára tucatszám ember vezette gépet?
3. Felderítésre jók. Csapásmérő feladatkörben max. tálib szintű ellenfél ellen. Korlátozott bevethető esetleg SEAD feladatkörben is, hogy szétkapjon egy radart vagy csapatlégvédelmi egységet, de az esélyekről még így sem vagyok meggyzőve.
4. 100'000 repórása eső baleset? Ez ma pilótanélküli gépeknél jóval magasabb, mint embervezette gépeknél. Amortizáció sehol nem szerepel itt a költségek között.
5. Az ember vezette gépnél azonnal feltételezi a veszetéset is. Miért? Békeidőben a kattintások 95-98%-a sikeres ma már. A helyi kisebb háborúkban a jenkik ki tudták hozni a pilótákat (itt 1. ponttal ütközés, mert nagy léptékű konfliktusban erre azért jóval kisebb az esély...)
6. Felderítésen kívűl nem nagyon alkalmasak másra és azt is lassan teszik. Hiába lehet fent 2 napot a Predotr, ha csigalassú a drágaság.
A Global Hawk meg akkora, mint egy busz. Optikai irányzékkal még egy Volhov, Nyeva vagy Kub is leszedi. Az index légrakos topikban volt róla szó, hogy 80 km-ről simán lehetett követni a rendszerrel egy utasszálító gépet. A GB batárnagy és lassú is.
Szóval látni kell az előnyöket, de jelen pillanatban azért a ló túloldalára sem kéne átesni szerintem. -
harcu #39076 Eszerint egy 30 gépre vetített költség
Pilóta nélküli gép:
A repülő: 30x 4-8 = 120 - 240 millió dollár
A konténer = 30*5 = 150 millió dollát
A műhold = 133-166 millió dollár, ez repülőeszközönként 4-5 millió
Azaz egy gép darabára 13-18 millió dollár.
Ehhez képest a pilóta vezette gépek ára 25.67 millió / darab. Szerintem ez egyértelmű.
Az elvesztett gép pótlásának az ára:
Pilóta nélküli: 4-8 millió dollár, emberveszteség nincs +kismértékű erkölcsi kár, apró eldugott hír valahol a 8-9. oldal tájékán.
Pilóta vezette gép: 25.67 millió + emberveszteség + kártérítés a rokonok részéről + kiesett adóbevétel + politikai hatás + társadalmi felháborodás, háborúellenes hangulat erősödése + főhír az első oldalon.
Nem érzem vetélytársnak az ember vezette gépeket a pilóta nélküli gépekkel szemben. -
#39075
Lenne egy kérdésem. 1983-89 között a Varósi Szerződés tagállamai jellegezetesen milyen járművekkel voltak ellátva?
Mi volt egy ezred állománya kb? Csehország és NDK érdekel perpillanat elsősorban.
