94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#41519
Szerintem itt egy kicsit elbeszélés megy egymás mellett.
Molni azon kérdőzött, hogy egy Durandal hatékonyabb lehet-e, mint egy BLU-109 alapú GBU-24. Szerintem a két fegyver hatékonysága között akkora hatalmas különbség e téren nem lehet. A Durandal egy rakétahajtómű segedelmével mászik be jó mélyre, a BLU-109 meg a tömege/tehetetlensége folyamán. A Durandal 150kg, a BLU-109 240kg robbanóanyaggal van megtöltve. Emiatt robbanóerő terén talán a BLU-109 előnyben van, ennyi tény.
A Durandal mellett szól, hogy kisebb tömeg mellett képes elérni a célt, ellene, hogy át kell repülni a cél felett. A GBU-24 mellett szól, hogy messzebbről ledobható, nem kell a célhoz közel menni, viszont egyetlen 1 tonnás bombával tudja azt megvalósítani, amit a Durandal 204kg-al.
A Durandal már a Francia légierőben sincs rendszeresítve, helyette az MBDA Apache robotrepülőgépet használják, amelyik 10, a Durandal-on alapuló résztöltettel rongálja meg a kifutót. -
JanáJ #41518 ment priv., mert OFF. -
#41517
Ezek után végképp nem értelek titeket.
1. Leírod, hogy a Durandal is átüt komoly vastagságot. A GBU is. Akár az egészet.
2. A Durandal kisebb, a GBU nagyobb.
1. + 2. = A Durandal jobb? Miért?
Komolyan mondon nem értem. Nem kötekedek, egyszerűen nem értem.
Egy töredezett betonfelület viszont jóval több munkát igényel, nem mellékesen 100%-ban blokkol mindenféle légi tevékenységet róla.
Ezt sem értem. A GBU találat nem töri szét szerintetek a betont? Keressetek bunkerekről képeket. Ragyogóran megtörte azok feületét azon kívűl, hogy belül totál kipucolta őket. -
#41516
Dehát a "könnyű lövész" koncepcióba nem illik bele! :)
A löveg szerintem nem túlzás, alapvetően kis csőnyomású darab, hasonló, mint a BMP-1 lövege. Épületek, nem komolyan megerősített épületek ellen hatásosabb, mint egy gépágyú. Mondjuk mióta láttam élőben a CV9040 lövegét, és videókat mire képes, kezdem én is úgy gondolni, hogy gépágyúban is a méret a lényeg. :) -
elmeroggyant #41515 Asszem volt nekik (vagy van is még) BMP-1-esük. És gondolom elégedettek voltak vele, így esett a választás a 3-asra. Ami valóban jó választás.
(Bár én személy szerint túlzónak tartom a löveget, de azért nem rossz.)
Sajnálom is, hogy nálunk nem a BMP maradt, és nem a BTR-t vonták ki. A BMP nem kicsit jobb volt szinte minden téren. -
elmeroggyant #41514 "A Durandal amennyire látom, csak a felső réteget tudja áttörni és azt kapja szét."
Rosszul látod. A Durandal is átüt egész komoly vastagságot. és az is tönkreteszi az alapot. Igaz, nem üt át 4 méteres betonréteget, de igazából nem is kell.
Azt arra alkották, hogy a beton kifutópályát tegye tönkre. A GBU-t nem.
Harcu meg úgy látom, leírta a többit, így a javítási dolgot nem ragozom.
-
elmeroggyant #41513 Nem ezt írtam én is, csak más szavakkal? :S -
harcu #41512 "Magyarán nem "ülepítenek egy kicsit 'oszt jóvan" helyzet van."
Dehogynem. Kicsit ledöngölik a földet, azon a 10 méteres körben csak sima föld lesz, max ráhúznak egy műanyag hálót. A felület sima, a gépek tudnak rajta működni, port nem szívnak be a hajtóművek, a teljes hossz máris használható. Egy töredezett betonfelület viszont jóval több munkát igényel, nem mellékesen 100%-ban blokkol mindenféle légi tevékenységet róla. -
#41511
Ennyit arról, hogy egy NATO, sőt, EU tagország nem vesz orosz fegyvert: Görögország és Oroszország várhatóan hamarosan aláírja az 1,000 darab BMP-3M-et tartalmazó vásárlási csomagot.
Nem, mintha IFV-t nem lehetne az EU-ból venni, CV90 (Svédország), Pizaro/Ulan (Osztrák/Spanyol), Dardo (Olasz), Warrior (Anglia), és készül a német Puma is. Görögország amúgy régebben is vásárolt orosz fegyvereket, például a Zubr légpárnásokat. -
harcu #41510 Az általános elv az, hogy egy azonos teljesítményű, de kisebb turbós motor valamivel kevesebbet eszik, mint az azonos teljesítményű szívómotor. A másik dolog, hogy egy bizonyos határ alatt egyszerűen annyira alulmotorizált a jármű, hogy a kis motor éppen azért eszik többet, mert egyfolytában teljes fordulaton jár, a nagyobb meg pont nyomatékcsúcs közelében. Pl. a 60 lovas 1.4-es Opel motorok többet ettek, mint a 75 lovas 1.6-osok, mindig megvolt a fél liter az utóbbiak javára (F Astrák).
A turbó persze okoz fogyasztásnövekedést, hiszen rontja az áramlási viszonyokat, de az általa nyújtott teljesítménynövekedést figyelembe véve gazdaságosabban üzemeltethető.
Nem tudom, hogy a te Saabod milyen, de az általam ismertek mind bekapták a 10 liter országúton is (turbos), míg a mostani 93-nak megfelelő benzines 2 literes Vectra nagyon nem eszik annyit. A turbós Saabok nem tudtak kevesebbet enni városban 12-nél. Persze minden erősen cipőtalpfüggő. -
#41509
Nem értelek most sem. A Durandal amennyire látom, csak a felső réteget tudja áttörni és azt kapja szét. A 2000 fontos pct. bomba az erőlködés nélkül átviszi az egészet. Nem csak a felső réteget teszi tönkre, az egészet. 0-ról újra kell alapozni szinte az egészet szerintem, mert semmiféle teherhordó és teherelosztó réteg nem marad a kérdéses szakasz alatt. Magyarán nem "ülepítenek egy kicsit 'oszt jóvan" helyzet van.
Szerinted ami egy ilyen dolgot így hazavág annak egy betoncsík az akadály? -
harcu #41508 Ez is igaz, de Cifu is leírta, 1 darab nagy lyuk csak két kisebb részre vágja szét a kifutót, amire még vészleszállás, felszállás csökkentett terheléssel lehetséges marad. Nem mellékesen tényleg csak pár teherautó föld meg egy dózer, és a kifutó újra alkalmas lesz fogadni a gépeket. A sorozatban oldott bombák meg gyakorlatilag szétszaggatják a betont, ott nem lehet mást tenni, mint új réteget kell ráhúzni szinte végig. -
elmeroggyant #41507 Nekem valahogy kialakításban nem tetszik az AUG. Olyan esetlenül éreztem vele magam, mikor a kezembe került. De ez csak személyes dolog. Mindettől függetlenül amit leírtál róla, szerintem helytálló. Jó kis fegyver az. ;) -
Lacusch69 #41506 1. Igen
2. Nem képezi vita tárgyát, hogy a benzines többet fogyaszt.
De azt is hozzáteszem, hogy egy komolyan feltöltött (1bar túlnyomás feletti) Otto motor nem nagy eltéréssel a szívó társához képest azonos teljesítmény leadásakor. (Az egyik (ex) Saab-klubtársam 400Le feletti, alapvetően az enyémmel azonos motorral felszerelt kocsija kb. ugyanannyit / valamivel többet fogyaszt, mint az én széria 185 lovasom. De az enyém kevesebbet, mint a normál, turbó nélküli 2000-es) -
#41505
Krisztusom. Ez egy F-16C repóra cirka 3-szorosa. -
elmeroggyant #41504 Tehát csak lehetett 4-et vinni. Vagy akár hatot. (Amúgy a 4-et a tömegre értettem.) Tehát?
"Ha a beton alól kirobbantod azt ami tartja a pályát az vajon mennyire tördeli szét a betont? Még az alapja is hiányozni fog a pályának szerintem."
Eltáncolom.
A GBU-t nem erre tervezték. A Durandalt erre tervezték.
Nem robbantasz alóla semmit GBU-val, mivel az sima krátert csinál. A Durandal meg nem csak krátert csinál.
Kiskorúbézoli is leírta, hogy nem az a cél, hogy mekkora kárt okozol, hanem hogy milyen sokáig tart helyrerakni.
Én meg írtam, hogy ha csinálsz egy krátert, akkor a helyreállítás annyi, hogy jön egy buldózer, a törmeléket beletolja a kráterbe, hoznak mellé még pár teherautó sódert meg hasonlót, majd ülepítenek egy kicsit, és jöhet rá a beton.
Durandal esetén meg előbb a jópár négyzetméteresre töredezett betonlapokat kell felszedni, és csak utána jöhet a többi. Ha meg többet szórt le, akkor sokkal nagyobb a meló, mintha ugyanaz a robbanóanyag-tömeg egy helyre összpontosulna. -
#41503
Megint kongatják a harangot a V-22 Osprey felett.
Engem mondjuk egy adat vágott hátba keményem: egy repült óra 11.000$....
-
#41502
Mert francia srácc ezt állítja. Szerinte egy Darab Durandal nagyobbat szól. Ezen akadt fent a szemem.
Az más.
Természetesen a BLU-109 alapúról beszéltem. Az Mk-84-nek is van ilyen verziója?
Ennek az oldalnak a közepén van egy összesítés, hogy milyen komponensekből is áll az adott GBU-24 változat. -
JanáJ #41501 "atmoszferikus benzines motorok"
Ez feltöltés nélkülit jelent?
"Megjegyzem, az ugyanakkora töltőnyomással üzemelő O. és D. motor között az O. motor javára jelentős teljesítményelőny van."
Ezen én is gondolkodtam, de milyen fogyasztás mellett? -
JanáJ #41500 Tudom, de én tökéletesen elfogult vagyok. :-) -
Lacusch69 #41499 Ha jobban megnézed, a ruszki V2-es csak a közepes T34-ben teljesített megfelelően.
Amint átkerült a nagyobb ISz2/3-ba, már közel sem volt olyan jó.
Elég az orosz nehézhk-k és a velük megegyező harci tömegű Panther harcászati mozgékonyságát összehasonlítani. (Tkp. az ISz2/3 nem sokkal volt mozgékonyabb a 70tonnás Tiger II-nél...)
A hadműveleti mozgékonyságban egyértelmű a Diesel-fölény a kisebb fogyasztás miatt.
Persze felmerül a kérdés, hogy egy 20%-os teljesítmény növelés egy nagy Diesel motor esetében (500-ról 600Le-re) mennyit ront az élettartamán?
A háború utáni (elsősorban amerikai) Otto-motorokat ne vegyük ide, a befecskendezés miatt sokkal hatékonyabb volt a német porlasztós motoroknál.
A jelenlegi, szgk-ban alkalmazott Diesel és Otto motorok összevetése szintén nem szerencsés, mert a nagynyomású feltöltéssel rendelkező D. motorok mellet többnyire még mindig atmoszferikus benzines motorok állnak szemben.
(Megjegyzem, az ugyanakkora töltőnyomással üzemelő O. és D. motor között az O. motor javára jelentős teljesítményelőny van.)
Ha komolyabban érdekelnek a nehéz hk-k, ajánlom [URL=http://www.militaria.hu/kepek/kiadvany/hmk/konyv/ikonok/konyv042.jpg]EZT [a könyvet, ha esetleg nem ismerted. -
#41498
Mk.82 HD High Drag. Egy szerencsés állat. 
-
#41497
A Durandal esetén miért akarod akkor egy-az-egyben összevetni a két fegyvert, ha gyakorlatilag a Dirandalt sose dobják le magában? :)
Mert francia srácc ezt állítja. Szerinte egy Darab Durandal nagyobbat szól. Ezen akadt fent a szemem.
A GBU-24 tömege egy tonna felett van, egy Durandal 204kg-am, tehát egy GBU-24 helyett 5 Durandallal lehet számolni.
Akkor már inkább 6-tal, mert akkor az F-111F annyit vitt volna. :)
A légellenállást viszont már említettem. 6 Durandalé iszonyatos egy LGB-vel összevetve.
Továbbá az sem mindegy, melyik GBU-24-ről beszélünk, hiszen én a "normál", Mk.84 alapú általános repesz-romboló bombát vettem alapul, te viszont ha jól nézem, a BLU-109 bunker-buster alapút.
Természetesen a BLU-109 alapúról beszéltem. Az Mk-84-nek is van ilyen verziója? -
#41496
Biztos? Nem konkrétan azzal a céllal hozták létre, hogy alacsonyan repülve hatolhasson be a szovjet légtérbe? A terepkövető radar akkor miért van benne?
Behatoljon alacsonyan a légtérbe, de ott ne a cél felett átrepülve mérjen csapást, hanem attól távolabb, robotrepülőgépekkel, vagy felette magasabban átrepülve nukleáris bombákkal. Én még olyan B-1B bevetésről nem tudok, amikor a Bone alacsony magasságban elhúzva a cél felett hajtott végre csapásmérést...
Az egy dolog, hogy így demóztak. Azért háborús helyzetben éjszaka nem tudom, hogy ténylegesen végig tudtak -e volna rongyolni pontosan a kifutó felett. (A Tornadóknak ez sikerült 1991-ben?)
Ha jól tudom, az angol Tornadoknak sikerült JP233-al, de ők nappal repültek. Voltak is veszteségeik. De a rárepülésnél eleve úgy voltak a navigációs fordulópontok megadva. Egy kifutó nem fog sehova elmenni, nem olyan nehéz azért hosszában végigrepülni felette...
A Durandal és a JP233 esetén is tiltva volt ha jól tudom, hogy kötelékben repülve vessék be őket, mivel a felrepülő törmelék és repeszek túl veszélyesek.
Csak te nem 1db Drandalt vetsz össze 1 db GBU-val! 1 db Durandal kisebb kárt okoz, mint 1 db GBU-24, ez tuti. Naná, hogy hatásosabb a Durandal, ha leoldasz vagy egy tucatot. :)
Egyetlen Durandalt sose vetnek be, mindig "csomagban" viszik és dobják le.
Amikor szóba kerül mondjuk a MiG-29 vs. F-16 vita, akkor mindig azt hangoztatod, hogy egy ilyen párharc esélytelen, mert az F-16 mögött mindig ott az AWACS, tehát bevetési szinten nincs sima párharc.
A Durandal esetén miért akarod akkor egy-az-egyben összevetni a két fegyvert, ha gyakorlatilag a Dirandalt sose dobják le magában? :)
A GBU-24 tömege egy tonna felett van, egy Durandal 204kg-am, tehát egy GBU-24 helyett 5 Durandallal lehet számolni.
Továbbá az sem mindegy, melyik GBU-24-ről beszélünk, hiszen én a "normál", Mk.84 alapú általános repesz-romboló bombát vettem alapul, te viszont ha jól nézem, a BLU-109 bunker-buster alapút. -
Zenty #41495 Az ak közel sem tökéletes :) -
#41494
Az Mk.82 nem Durandal, a B-1B meg nem éppen alacsonyan támadó repülőgép.
Biztos? Nem konkrétan azzal a céllal hozták létre, hogy alacsonyan repülve hatolhasson be a szovjet légtérbe? A terepkövető radar akkor miért van benne? Az, hogy atomfegyver helyett mással teszi, az nekem nem számít. A képessége megvan rá. Az más kérdés, hogy rikán használta ki ez, de erről csak az adott konfliktusok tehetnek.
A B-52-őt sem arra találták ki, hogy őrjáratozzon és JDAM és LGB fegyvereket használjon. Az USAF volt (?) startégiai bombázója mégis kőkeményen taktikai feladatot lát el Afganisztán fellett. Kemény...
A Durandal, JP233 és társai esetén a kifutó felett hosszában repülnek végig a gépek, nézd meg az ezeket bemutató videókat.
Az egy dolog, hogy így demóztak. Azért háborús helyzetben éjszaka nem tudom, hogy ténylegesen végig tudtak -e volna rongyolni pontosan a kifutó felett. (A Tornadóknak ez sikerült 1991-ben?) Nappal okés, de akkor végképp az öngyilkossággal felérő próbálkozás ez egy komolyabb légvédelem estén. Szélsőséges esetben a merőleges rárepülés is szóba jöhet szerintem. Egy klasszikus 4 gépés kötelé minden tagja máshol húz át a reptér felett és nagyon kis időeltérésekkel oldja a bombákat. Egy csak talál a 6-12 bombából, így is gépenként és elég rendesen felszeletelik a kifutót.
Eltértél már régen az eredeti tárgytól. A téma onnan indult, hogy a Durandal hatásosabb egy kifutó tönkretételére, mint a GBU-24. Hatásosabb? Igen.
Csak te nem 1db Drandalt vetsz össze 1 db GBU-val! 1 db Durandal kisebb kárt okoz, mint 1 db GBU-24, ez tuti. Naná, hogy hatásosabb a Durandal, ha leoldasz vagy egy tucatot. :) -
#41493
Itt te szépen azt feltételezed, hogy az összes Durandal talált és végigszórta a kifutót. Ez elég meredek szerintem. Ezt azt feltételezi, hogy a gép nyílegyenes végigrepült a pálya felett. 1999-ben a B-1 bombázók Mk-82-vel nem ezt csinálták. 15-30 fokos szögben repültek rá a kifuóra és úgy oldottak. Durandallal is belefér ez a támadási pfrofil. Ezen módszerek is "csak" kettévágják a betont.
Az Mk.82 nem Durandal, a B-1B meg nem éppen alacsonyan támadó repülőgép.
A Durandal, JP233 és társai esetén a kifutó felett hosszában repülnek végig a gépek, nézd meg az ezeket bemutató videókat.
Ez igaz, darabra. 1990-1995 körül 40-50k $ volt egy LGB asszem. Viszont egy találat ugyanazt eléri, mintha 12 oldott Durandalból csak 1-2 talál és nem kell alacsonyan repkedni. Egy lelőtt gép ára 30 milla. Így nem tűnik olcsóbbnak. :)
Durandal esetén szinte biztos, hogy az összes talál, mivel igen kis magasságból oldod. Azt meg már tisztáztuk, hogy ennek mi a veszélye. :)
Nem vagyok építőmérnök, de az ami átvisz egy megerősített betonbunkert gyanítom átvisz vékonyabb betont is.
Enerigaelnyelés szempontjából jobb egy vastag réteg zúzott kő, mint egy tömöre beton, legalábbis ha jól tanultam...
Ezt szintén meg lehet tenni LGB-vel, 2-3 db elég. A kifutó eleje és vége meg középen. Vagy más elosztásban is fel lehet "szeletelni" a kifutót.
Eltértél már régen az eredeti tárgytól. A téma onnan indult, hogy a Durandal hatásosabb egy kifutó tönkretételére, mint a GBU-24. Hatásosabb? Igen. Hogy veszélyesebb, az egy másik kérdés. Hogy meg lehet oldani GBU-val, az is. -
#41492
Én úgy tudom, hogy egy ideig papíron még hordozhatta, mikor az F-111 kivonása megkezdődött, de sose repült már vele, és az 1990-es évek második felére a teljes készletet eladták / selejtezték. Bevetni csak F-111-esről vetette be az USAF.
Azért kérdezem ezt, mert ismerek olyan csókát aki az USAF-ban szolgált Vietnámtól nem tudom meddig, de ő eddig nem kifogásolta azt egy szimben, hogy az F-16A Block 15 - F-16C Block 32 szériák tudják cipelni. Fotót viszont én sem láttam még erről.
Kifutónál nem az a lényeg, hogy egy nagy lyukat csinálja, hanem hogy minél több kisebbet. Még ha a kifutó közepébe is robbantasz egy lyukat, akkor is lesz 2x X méter hosszú kisebb kifutó, ahova vészhelyzetben leszállhatnak a gépek. Egy Durandal futás után viszont jó eséllyel teljesen használhatatlan lesz a kifutó.
Itt te szépen azt feltételezed, hogy az összes Durandal talált és végigszórta a kifutót. Ez elég meredek szerintem. Ezt azt feltételezi, hogy a gép nyílegyenes végigrepült a pálya felett. 1999-ben a B-1 bombázók Mk-82-vel nem ezt csinálták. 15-30 fokos szögben repültek rá a kifuóra és úgy oldottak. Durandallal is belefér ez a támadási pfrofil. Ezen módszerek is "csak" kettévágják a betont.
Azt se felejtsd el, hogy egy csomag Durandal olcsóbb, mint egy GBU-24...
Ez igaz, darabra. 1990-1995 körül 40-50k $ volt egy LGB asszem. Viszont egy találat ugyanazt eléri, mintha 12 oldott Durandalból csak 1-2 talál és nem kell alacsonyan repkedni. Egy lelőtt gép ára 30 milla. Így nem tűnik olcsóbbnak. :)
Ez az adott reptér kifutójától függ, de maradjunk annyiban, hogy egy normálisan megépített kifutó esetén nem csak egy 10-20 centi vastag betoncsík van, de alatt legalább 1 méter vastag alapozás. Nem hiszem, hogy egy GBU-24 több méter mélyre lemegy ebben.
Nem vagyok építőmérnök, de az ami átvisz egy megerősített betonbunkert gyanítom átvisz vékonyabb betont is.
Itt nem azért kell többet oldani, mert nem preciziós fegyver, hanem azért, hanem mert a kifutó minél nagyobb részét akarják tönkre tenni.
Ezt szintén meg lehet tenni LGB-vel, 2-3 db elég. A kifutó eleje és vége meg középen. Vagy más elosztásban is fel lehet "szeletelni" a kifutót. -
#41491
A könnyebb kezelhetőségért ezzel kell fizetni.
Úgy érted, hogy ez a keresztben benyomandó csap könnyebb kezelhetőséget jelent? Vagy a sátorvas elhagyására?
A könyv azt írja a Steyr kínálja hagyományos 3-4 állású tűznemváltóval de olyat nem láttam. -
JanáJ #41490 Én úgy tudod ezt már kicserélték/megfordították és azóta nem Ausztria az első a véletlen lövések leadásában. :-) -
JanáJ #41489 Szerintem az ötvenest nem pont muszályból használják. -
JanáJ #41488 Nem mondtam, hogy nem jó az Aug, csak nem tartom akkora előnynek a csőcsere játékot.
Nekem pl. nem szimpatikus.
Jobban járnánk ha AUG-unk lenne, de nem mondom, hogy megérné átfegyverezni pl. a HM-et rá. -
JanáJ #41487 a behajtható váltámasz szállítási céllal van.
Amúgy meg ha megteremted a tökéletest, akkor nehéz javítani rajta
-
#41486
Az F-16 gépekre nem is tették akkor soha? Ezt nem is tudtam eddig.
Én úgy tudom, hogy egy ideig papíron még hordozhatta, mikor az F-111 kivonása megkezdődött, de sose repült már vele, és az 1990-es évek második felére a teljes készletet eladták / selejtezték. Bevetni csak F-111-esről vetette be az USAF.
Szerintem ez nem ilyen egyszerű. Ez azt jelenti, hogy minden más 500 fontos cuccnál jobb a Durandal az adott célre. Viszont a pusztítóerő nem lineáris a tömeggel. A kis bombánál alig jut valami már a robbanóanyagra, mert kell rakétahajtóműnek is hely és tömeg, és kell kemény fejrész is a beton áttöréséhez. Lehet, hogy a GBU-24 nem kifutó ellen készült, de 1 tonna akkor is 1 tonna.
Kifutónál nem az a lényeg, hogy egy nagy lyukat csinálja, hanem hogy minél több kisebbet. Még ha a kifutó közepébe is robbantasz egy lyukat, akkor is lesz 2x X méter hosszú kisebb kifutó, ahova vészhelyzetben leszállhatnak a gépek. Egy Durandal futás után viszont jó eséllyel teljesen használhatatlan lesz a kifutó.
Azt se felejtsd el, hogy egy csomag Durandal olcsóbb, mint egy GBU-24...
Akkor nézzük meg mi is történik az esetben, ha egy 1 tonnás bomba áttöri a betont (ez nem lehet kétséges) és alatta robban? Semmi nem marad a beton alatt. Lehet, hogy a kemény beton picit visszafojta a robbanás és oldalirányba tereli az erőt, de a talaj akkor sem marad meg alatta, ami tartja az egész betoncsíkot. Lehet, hogy "csak" nagyobb darabokra töri a betont, de ha az egész beton alatti gondosan leápolt talajszerkezetet tönkreteszi az nem nagyobb kár? Szerintem az.
Ez az adott reptér kifutójától függ, de maradjunk annyiban, hogy egy normálisan megépített kifutó esetén nem csak egy 10-20 centi vastag betoncsík van, de alatt legalább 1 méter vastag alapozás. Nem hiszem, hogy egy GBU-24 több méter mélyre lemegy ebben.
A "csomag" alatt mit értesz? 3,6, 9 vagy 12 db-ot? Nem precíziós fegyver lévén többet kell oldani belőle a találathoz a biztos siker reményében még akkor is, ha nagyon kis szöget bezárva repülsz rá a betoncsíkra. Ahogy írtad, elég merész mutatvány.
Géptől függően 9 v. 12.
Itt nem azért kell többet oldani, mert nem preciziós fegyver, hanem azért, hanem mert a kifutó minél nagyobb részét akarják tönkre tenni.
Mitől volt ennyire érzékeny a Durandal a reptetésre?
Csak tippelni tudok, de mivel nem túl bonyolult szerkezet, sok jelölt nincs. Gyújtó és rakétahajtómű, szerintem... -
#41485
A kialakításból fakadt, hogy viszonylag könnyű vele vétlen lövést elérni, de ez ugyanaz, mint a hagyományos fegyvernél az előnyök-hátrányok esete. A könnyebb kezelhetőségért ezzel kell fizetni. Ezzel együtt sem merült fel sem az Új-Zélandiakban, sem az Aussikban, hogy leváltsák az AUG-ot... -
#41484
Leírtad. A Diesel-motor az 1930-as évekig inkább a lassú járatú eszközökbe volt használatos, mozdonyok, hajók, stb. Az ilyen méretű benzinmotorokból sokkal több gyártó foglalkozott, tehát nagyobb volt a tapasztalat és a választék. A háború alatt aztán persze új tapasztalatok is gyűltek, miszerint a benzin üzemanyagú járművek kitűnően sütik ropogósra a személyzetüket, ha az üzemanyagrendszert találat éri... Emiatt állt át nagyon gyorsan mindenki a Diesel-motorra a háború után. -
#41483
Mit ér vajon számszerűleg ezalatt, hogy rossz a statisztikája? Ezt eddig nem is tudtam. Vagy egy csak egy mostani nyilatkozat, egy beismerés lenne? -
#41482
Ott volt a Thompson, mint géppisztoly, és a .30 cal. könnyű géppuska. A BAR ideális volt középúton, mert könnyebben lehetett mozgatni, egyből tűzkész volt, egy ember elég volt hozzá, stb. Ebben az időben senkinek sem volt jobbja még, egészen az Stg44 megjelenéséig. -
#41481
Az F-16 gépekre nem is tették akkor soha? Ezt nem is tudtam eddig.
Mi olyan meglepő azon, hogy az, amit a kifutók elpusztítására terveztek, az hatékonyabb e feladatra, mint egy olyan eszköz, amit inkább megerősített épületek ellen szántak?
Szerintem ez nem ilyen egyszerű. Ez azt jelenti, hogy minden más 500 fontos cuccnál jobb a Durandal az adott célre. Viszont a pusztítóerő nem lineáris a tömeggel. A kis bombánál alig jut valami már a robbanóanyagra, mert kell rakétahajtóműnek is hely és tömeg, és kell kemény fejrész is a beton áttöréséhez. Lehet, hogy a GBU-24 nem kifutó ellen készült, de 1 tonna akkor is 1 tonna.
Namármost egy 1 tonnás cuccban a kemény fejrész arányaiban kisebb. A Durnadal magát a betont tényleg szépen töri, de azontúl semmi. A beton alatti talajszerkezetet tudtommal nem nagyon abajgatja.
A Barnes Wallis féle bomba mit is csinált? Akkora krátert, hogy az elpusztítandó épület alól az alapját távolította el gyakorlatilag. Lehetett akármilyen kemény felülről az éplet, ha mellé dobták 20-30 méterrel, és utána az épület alatt nem maradt semmi...
Akkor nézzük meg mi is történik az esetben, ha egy 1 tonnás bomba áttöri a betont (ez nem lehet kétséges) és alatta robban? Semmi nem marad a beton alatt. Lehet, hogy a kemény beton picit visszafojta a robbanás és oldalirányba tereli az erőt, de a talaj akkor sem marad meg alatta, ami tartja az egész betoncsíkot. Lehet, hogy "csak" nagyobb darabokra töri a betont, de ha az egész beton alatti gondosan leápolt talajszerkezetet tönkreteszi az nem nagyobb kár? Szerintem az.
Nézzük meg, hogy mi történik az utakkal, ha az alapozását elmossa az eső. Daradbokra esve szétcsúsznak.
Eszküzöm, tényleg nem értem...
A "csomag" alatt mit értesz? 3,6, 9 vagy 12 db-ot? Nem precíziós fegyver lévén többet kell oldani belőle a találathoz a biztos siker reményében még akkor is, ha nagyon kis szöget bezárva repülsz rá a betoncsíkra. Ahogy írtad, elég merész mutatvány.
+ Mitől volt ennyire érzékeny a Durandal a reptetésre?
-
#41480
Kiss Á. Péter könyvében a tűzváltóját negatívan értékelte. Észrevétlenül kibiztosíthat. Írja Szomáliában hány vétlen lövés volt, de azt nem mennyi idő alatt.
A műanyag tár koncepcióját a németek a svájciaktól vették át. Ugyanúgy összekapcsolhatók a tárak. Bullpup fegyvernél ez lehetetlen.