Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#28064
És tényleg 😊
Nem tom hol olvastam ötvenet... nem ártott volna utánnaszámolnom 😊
Nem tom hol olvastam ötvenet... nem ártott volna utánnaszámolnom 😊
#28063
De legalábbis 7 milliárd huf😊
Gracie Barra
#28062
új munkahelyet is ígérnek, meg a idegen személyzet Pápára tolja az arcát lakni, fogyasztani stb. A másik, hogy elméletileg mi elsõdlegesen használhatjuk orrba szájba C-17-seket. Mondjuk arra kíváncsi lennék, hogy a Németeket hogy nyomtuk le?
#28061
A pápai repülõtér megmaradása ezzel már végképp biztosított.
30 millió dollárért(50 milliárd huf kb., ebbõl mi 1.5%-ot állunk) alkalmassá teszik a repteret a C-17-esek üzemeltetéséhez.
Új munkahelyek.
Pápa-Gyõr autóút felújítása(Ezt mi fizetjük. Igen, amúgy is ráfért volna már, és igen, ha nincs ez a program, akkor b@sznak felújítani).
Most így hirtelen ennyi. A késõbbiekben ez a lista valószínûleg bõvülni fog.
30 millió dollárért(50 milliárd huf kb., ebbõl mi 1.5%-ot állunk) alkalmassá teszik a repteret a C-17-esek üzemeltetéséhez.
Új munkahelyek.
Pápa-Gyõr autóút felújítása(Ezt mi fizetjük. Igen, amúgy is ráfért volna már, és igen, ha nincs ez a program, akkor b@sznak felújítani).
Most így hirtelen ennyi. A késõbbiekben ez a lista valószínûleg bõvülni fog.
#28060
Szerintem ez elég nagy hülyeségnek hangzik 😊 (Bár kiváncsi lennék a konkrét érvekre). Szerintem a háborút alapvetõen gazdasági okokból veszitették el a németek és az ellen gyakorlatilag nem tehettek semmit, mivel mind az erõforrások mind az emberanyag korlátozott volt. Az oroszoknál és az amerikaiaknál pedig 1943/44-re már úgy felpörgött a gazdaság, hogy a németek csak halogatni tudták az elkerülhetetlent.
#28059
Lövés elõtt mondta a faxi, hogy "a nyelvedet rakd vissza a szádba" 😊
Mákja volt mert lehet, hogy leharapta volna.
Mákja volt mert lehet, hogy leharapta volna.
A halál csupán a kezdet...
#28058
és azzal a kijelentéssel mi van, hogy egyes "nyugatnémet" katonai szakértõk szerint a 2. hadsereg miatt vesztették el a németek a háborút.
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#28057
Ami a politikai felhangot illeti, természetesen "óvatosan fogalmaz", de ez érthetõ, elég ránézni a dátumra. Ma már Nemeskürty átesett a ló túloldalára ilyen szempontból (lásd pl. Magyar századok), viszont számos tanulságos dolog akad a könyvben, én komolyan tudom ajánlani, ha azért itt-ott fenntartásokkal kezeled. Ami ahadvezetést illeti, jó eséllyel közel jár a valósághoz (lásd még pl. vitéz Erdélyi Béla Vér és Acél c. "naplóját"), ami pedig az adatait illeti... talán legjobb úgy fogalmazni, hogy nem "rosszabbak", mint más történészek adatai.
Nem mellékesen, akkor is hiánypótló a könyv, ha pl. Stromm Marcellnek emlékeim szerint azért "szemére hányja", hogy nem csinált kommunista brigádot a hadifoglyokból, mert így legalább megjelent, terjesztették, és végre szóbakerülhetett a II. hadsereg.
Nem mellékesen, akkor is hiánypótló a könyv, ha pl. Stromm Marcellnek emlékeim szerint azért "szemére hányja", hogy nem csinált kommunista brigádot a hadifoglyokból, mert így legalább megjelent, terjesztették, és végre szóbakerülhetett a II. hadsereg.
#28056
nemeskürty istván---requiem egy hadseregért címû könyvét olvasom éppen. hiteles, illetve hozzáértõ ez a könyv? mert ha igen, akkor kb a h
háború elõtti hadvezetés sokban hasonlít a mostanira.
háború elõtti hadvezetés sokban hasonlít a mostanira.
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#28055
és ez miért is jó nekünk 😊?
#28054
Ha Rammsteint nem is, de Ramsteint biztosan 😊
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#28053
Egyfelõl gyakorlatlan ember kezébe elõször ne nagy pisztolyt adj, hanem egy kis .22-est, tanulja megfogni rendesen a fegyvert.
Másfelõl szóval itt látható a nagy kaliber mókás használhatattlansága. Sose fogok rájönni, miért rajonganak annyira egyesek az ilyen gigantoszaurusz fegyverek iránt... :S
Másfelõl szóval itt látható a nagy kaliber mókás használhatattlansága. Sose fogok rájönni, miért rajonganak annyira egyesek az ilyen gigantoszaurusz fegyverek iránt... :S
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#28052
ijesztõ.
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#28051
hallottam már ilyet párat :]hát látni is elég ilyesztõ, mázlista nõ :]
u dont have to listen anybody else but me
#28050
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#28049
<#sir>ez a masina valami csodálatos <#whatever>
u dont have to listen anybody else but me
#28048
#28047
Cifu, a SU-39 fegyverzetét mi alkotja? AS-20 megtalálható benne? Önvédelemre R-60 van még mindig vagy van már R-73-is? Az AT-16 rakétából 16 a max. javadalmazás ugye?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#28046
Katonai vadászbombázó repülõgépekbe vannak-e ilyen irányu fejlesztések ?
Vannak, per pillanat részben konténerbe szerelve a szárnyak alá felfüggeszthetõ megoldásban (hagyományos vadászgépek, F-15/16/18), illetve az F-35 esetén a pilótafülke mögé beépített szilárdtest lézerek fejlesztése folyik.
Harckocsi elháritoként jó lenne-e a lézer ?
A jelenlegi lézerek nem, mert iszonyatos hosszú ideig kellene egy ponton tartani a lézersugarat ahhoz, hogy ott elég energiát tudjon közvetíteni ahhoz, hogy a mondjuk akár csak egy 30mm-es rétegelt páncélzatot átégessen. Ráadásul a szárazföldi jármûvek szinte mindegyike rendelkezik ködgránátvetõvel, a ködfüggöny pedig hathatósan csökkenti a lézer hatásfokát.
Egy kis felõ egy kis köd és már használhatatlan a lézer ?
Drasztikusan lecsökkenti a hatásfokát, és ezáltal akár használhatattlan is lesz. Próbálj meg lézeres távolságmérõt használni ködben. Hiába látható egy tárgy kontúrja szabad szemmel, mégsem tudod pontosan meghatározni lézerrel a távolságát. Ezért is nem tüntek el teljesen az optikai távolságmérõk...
A scifi filmekben nagyon látványosak a lézeres csaták , de gondolom ez nagyon el van rugaszkodva a valoságtól !
1.: A lézer nem látható, ha nem törik meg valamin. A legegyszerûbb példa a lézerceruza, amit elõadásokon használnak például. Annak sem látod magát a lézersugarat, csak a piros pontot a táblán vagy vásznon. Ahhoz, hogy a lézersugarat lásd füst vagy hasonló dolog kell, amin megtörhet a fény. Tehát a filmekben látott lézersugár elsõ pontban itt bukott meg.
2.: A lézer fénysebességgel halad. Ergo hacsak nem több ezer kilométerre lévõ célokra lõnek vele, a sugár látszólag egybõl eléri a célt, egy folymatos sugárként.
3.: A lézer folyamatosan tud nagy energiát leadni, nem egy pillanaton belül, mint például egy lövedék. Ezért kell a YAL-1A-nak is besugárzonia a célpontot több másodpercen keresztül. Pusztán ahhoz, hogy egy hajszálvékony aluötvözetet átégessen...
Vannak, per pillanat részben konténerbe szerelve a szárnyak alá felfüggeszthetõ megoldásban (hagyományos vadászgépek, F-15/16/18), illetve az F-35 esetén a pilótafülke mögé beépített szilárdtest lézerek fejlesztése folyik.
Harckocsi elháritoként jó lenne-e a lézer ?
A jelenlegi lézerek nem, mert iszonyatos hosszú ideig kellene egy ponton tartani a lézersugarat ahhoz, hogy ott elég energiát tudjon közvetíteni ahhoz, hogy a mondjuk akár csak egy 30mm-es rétegelt páncélzatot átégessen. Ráadásul a szárazföldi jármûvek szinte mindegyike rendelkezik ködgránátvetõvel, a ködfüggöny pedig hathatósan csökkenti a lézer hatásfokát.
Egy kis felõ egy kis köd és már használhatatlan a lézer ?
Drasztikusan lecsökkenti a hatásfokát, és ezáltal akár használhatattlan is lesz. Próbálj meg lézeres távolságmérõt használni ködben. Hiába látható egy tárgy kontúrja szabad szemmel, mégsem tudod pontosan meghatározni lézerrel a távolságát. Ezért is nem tüntek el teljesen az optikai távolságmérõk...
A scifi filmekben nagyon látványosak a lézeres csaták , de gondolom ez nagyon el van rugaszkodva a valoságtól !
1.: A lézer nem látható, ha nem törik meg valamin. A legegyszerûbb példa a lézerceruza, amit elõadásokon használnak például. Annak sem látod magát a lézersugarat, csak a piros pontot a táblán vagy vásznon. Ahhoz, hogy a lézersugarat lásd füst vagy hasonló dolog kell, amin megtörhet a fény. Tehát a filmekben látott lézersugár elsõ pontban itt bukott meg.
2.: A lézer fénysebességgel halad. Ergo hacsak nem több ezer kilométerre lévõ célokra lõnek vele, a sugár látszólag egybõl eléri a célt, egy folymatos sugárként.
3.: A lézer folyamatosan tud nagy energiát leadni, nem egy pillanaton belül, mint például egy lövedék. Ezért kell a YAL-1A-nak is besugárzonia a célpontot több másodpercen keresztül. Pusztán ahhoz, hogy egy hajszálvékony aluötvözetet átégessen...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#28045
Na ez az, amire az ABL nem alkalmas. Alapvetõen a rakéta emelkedés közben történõ megsemmisítésére szolgál.
#28044
Erõsen tévedsz, az ICBM-ek és IRBM-ek mind kilépnek az ûrbe. Egy ballisztikus rakéta égésvégi sebessége, apogeuma és hatótávolsága szorosan összefügg. Egy 12000km hatótávolságú ICBM apogeuma 1000km körül van, 16000km hatótávhoz ~1600km-es apogeum tartozik.
És miért probléma az, hogy nem mûködnek az aerodinamikai kormányok? Mutass nekem ilyet a mai ICBM/IRBM-eken. Nem fogsz tudni, mert nincs, legfeljebb a visszatérõegységeken (ami attól visszatérõ, hogy az ûrbõl jön vissza a légkörbe) lehet ilyesmi, de ott sem jellemzõ. Ezeket a fegyvereket õsidõk óta TVC módon kormányozzák (már az A-4-en is volt ilyen).
És miért probléma az, hogy nem mûködnek az aerodinamikai kormányok? Mutass nekem ilyet a mai ICBM/IRBM-eken. Nem fogsz tudni, mert nincs, legfeljebb a visszatérõegységeken (ami attól visszatérõ, hogy az ûrbõl jön vissza a légkörbe) lehet ilyesmi, de ott sem jellemzõ. Ezeket a fegyvereket õsidõk óta TVC módon kormányozzák (már az A-4-en is volt ilyen).
#28043
Na ez így teljességgel nem igaz.
Jelenleg csak a kb 10000km-es hatótávolságú ICBM érheti el az USA-t. Nagy számabn ilyen csak az oroszoknak van USA-n kívûl. A kilövést AZONNAL lehet detektálni és a kilvöés után kb. 2-3 perccel már a cél is beazonosítahtó. Ergo van kb. 40 perce a gépnek a megfelelõ pozícióba kerülni. Ez 800 km/h-s sebességgel kb. 500 km-ert jelent mindkét irányban az õrjárazotási zóna közepétõl! Ja és a rakétának valszeg nincs akkora hatótávolsága, hogy bármilyen irányból elérje az USA területét, jó ha egy irányból képes rá. Tehát így nézve 6-7 gép már elég masszív védelem néhány kósza töltettel szemben.
Jelenleg csak a kb 10000km-es hatótávolságú ICBM érheti el az USA-t. Nagy számabn ilyen csak az oroszoknak van USA-n kívûl. A kilövést AZONNAL lehet detektálni és a kilvöés után kb. 2-3 perccel már a cél is beazonosítahtó. Ergo van kb. 40 perce a gépnek a megfelelõ pozícióba kerülni. Ez 800 km/h-s sebességgel kb. 500 km-ert jelent mindkét irányban az õrjárazotási zóna közepétõl! Ja és a rakétának valszeg nincs akkora hatótávolsága, hogy bármilyen irányból elérje az USA területét, jó ha egy irányból képes rá. Tehát így nézve 6-7 gép már elég masszív védelem néhány kósza töltettel szemben.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#28042
A gond az ezzel, ahogy punker is rámutatott, hogy sok kell belõle, hogy ezt a szép célt megvalósítsák. Az USA partvidékének teljes lefedése nem egyszerû feladat. A CIA factbook szerint az amerikai partvonal 19,924 km hosszú. Mivel egy ICBM támadás esetén a védelmi rendszer minden elemének mûködnie kell, ezért nyilvánvalóan a legrosszabb eshetõséggel számolnak, és 300km-es hatósugárral számolnak gépenként. Ez 66 darab gépet jelent aminek egyszerre kell a levegõben lennie hogy "körbeállják" amerikát. Ha ehhez hozzászámoljuk a tartalék és csere gépeket, rájövünk, hogy 100-nál is többet kellene rendelni ahhoz, hogy valódi "védõpajzsot" tudjanak alkotni velük.
#28041
Magasságra gondolod? 100km felett már kezdõdik az ûr. Kilépnek az ûrbe az ICBM-ek? Szvsz nem. Ott már a kormányfelületeik nemigen mûködnének, mégha a hajtómûvük mûködéséhez nem is kell oxigén.
#28040
Az USA partvidéke nem 600 km-er hosszú. Amúgy is mint olvashattuk, inkább 3-400km az, nem 600.
#28039
Tudtommal vannak ilyen fejlesztések. Már terveznek asszem Hercules gépekre kifejezetten jármûvek és egyébb földiclépontok elleni lézerfegyvereket. Az F-35-ösöre is terveznek lézerfegyvert szerelni, mellyel a rakétákat és esetlegesen repülõket lõhetne ki. Persze az, hogy ezek milyen stádiumban vannak azt nem tudom.
#28038
Igazából azt nem értem, hogy az egykori V2 260km hatótávhoz is bõven 100km fölé emelkedett. Egy 10ekm-es ICBM-nek mennyi a röppálya csúcsmagassága? Gondolom földrajzi adottság, hogy az óceánok felett repül a legmagasabban (USA viszonylatban). Oda meg elég kevés a 600km... (Esetleg É-Korea így sakkban tartható, más nem nagyon)
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#28037
Ahogy már ott is le lett írva, az USA partvidéke felett köröznének, a cél, hogy az óceánok felett kapják le a rakétákat. 600 km elegendõ, mivel a lézer gyakorlatilag azonnal eltalálja a célt, amint indítják, míg bármilyen más eszköznek ez legalább percekbe telne. Na meg pontosan célozni 600 km-re, hogy eltalálj egy fél négyzetméteres célt, azért az se semmi, és még rajta is kell tartani, hogy a lézer át is égesse.
#28036
sok kell belõle hogy a fegyver gyáraknak legyen megrendelés, ki van ez találva 😊
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#28035
"a tervek szerint a YAL-1 Airborne Laser (ABL) kódnevû módosított 747-es az ellenséges államok fölött járõröz majd"
Persze, az ellenséges államok meg majd mosolyognak és tapsolnak közben.
Senkinek sem tûnt föl, mennyire életszerûtlen ez?
A másik dolog a hatótávolság. Ha jól értem, a lézer elméleti hatótávolsága 600km(tökéletes idõjárásnál), de rossz idõjárásnál csak 300 km. Csak nekem tûnik kicsinek ez a két szám, ahhoz képest, hogy a ballisztikus rakétákat bárhonnan indíthatják?
Szerintem jelen körülmények között egyetlen feladatra alkalmas csak a gép: Képes egy, az USA-val hadban álló ország területének egy részérõl kilõtt ballisztikus rakéták megsemmísítésére.
Ugyanis ez a jó esetben 600, rosszabb esetben 300km es hatósugár egy kissebb méretû ország területét se igazán képes lefedni. Pláne nem egy Kína vagy Irán méretû országét.
Persze, az ellenséges államok meg majd mosolyognak és tapsolnak közben.
Senkinek sem tûnt föl, mennyire életszerûtlen ez?
A másik dolog a hatótávolság. Ha jól értem, a lézer elméleti hatótávolsága 600km(tökéletes idõjárásnál), de rossz idõjárásnál csak 300 km. Csak nekem tûnik kicsinek ez a két szám, ahhoz képest, hogy a ballisztikus rakétákat bárhonnan indíthatják?
Szerintem jelen körülmények között egyetlen feladatra alkalmas csak a gép: Képes egy, az USA-val hadban álló ország területének egy részérõl kilõtt ballisztikus rakéták megsemmísítésére.
Ugyanis ez a jó esetben 600, rosszabb esetben 300km es hatósugár egy kissebb méretû ország területét se igazán képes lefedni. Pláne nem egy Kína vagy Irán méretû országét.
#28034
Emberek 😊
#28033
akkor majd én. a karabélyok terén mik a mostani célok?
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#28032
nem értem minek teszed fel a krédéseket ha rögtön válaszolsz is rájuk 😊
\"Hány fokon üzemel egy x2 4400+ proci átlag normál üzemmódban? De jó, oké, megnézem akkor az amd.com ot. Azt hittem van vki aki megnézi helyettem, te láma válaszoló.\" bye ent
#28031
Egyébként visszatérve a lézer vagy részecske sugár fegyverekhez .
Katonai vadászbombázó repülõgépekbe vannak-e ilyen irányu fejlesztések ?
Vagy egyszerüen túl nagy és nehéz volna egy ilyen fegyvert mondjuk egy F-22-es repülõgépbe szerelni légi célok ellen ? Harckocsi elháritoként jó lenne-e a lézer ? Vagy a szárazföldi csapatoknál is túl méretes lenne egy ilyen fegyver nem is beszélve az energia tárolási gondokról ? Egy kis felõ egy kis köd és már használhatatlan a lézer ? Meddig haladtak elõre a fejlesztések a B-747 repülgépre szerelt verzión kivül ?
A scifi filmekben nagyon látványosak a lézeres csaták , de gondolom ez nagyon el van rugaszkodva a valoságtól !
Katonai vadászbombázó repülõgépekbe vannak-e ilyen irányu fejlesztések ?
Vagy egyszerüen túl nagy és nehéz volna egy ilyen fegyvert mondjuk egy F-22-es repülõgépbe szerelni légi célok ellen ? Harckocsi elháritoként jó lenne-e a lézer ? Vagy a szárazföldi csapatoknál is túl méretes lenne egy ilyen fegyver nem is beszélve az energia tárolási gondokról ? Egy kis felõ egy kis köd és már használhatatlan a lézer ? Meddig haladtak elõre a fejlesztések a B-747 repülgépre szerelt verzión kivül ?
A scifi filmekben nagyon látványosak a lézeres csaták , de gondolom ez nagyon el van rugaszkodva a valoságtól !
#28030
Szerintem nem.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#28029
Csak a mihez tartás végett: az amerikai rakétavédelmi ügynökség FY2008-as költségvetése 8.9 milliárd dollár lesz. 2008 és 2013 között összes 56 milliárd dollárt kap, legalábbis a jelenleg tervezettek szerint.
A NASA Constellation programja, ami a 2020 elötti Holdra való visszatérésre irányul, húsz évre kap 20 milliárd dollárt...
A NASA Constellation programja, ami a 2020 elötti Holdra való visszatérésre irányul, húsz évre kap 20 milliárd dollárt...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#28028
Dogfight közben 100% oxigén megy ugye?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#28027
Arról nem is beszélve, hogy jelentõsen megnöveli a tûzveszélyt és az az elleni védekezés esélyét lényegében 0-ra csökkenti. Lásd Apollo-1.
#28025
A szervezet nincs hozzászokva a tiszta oxigén belégzéséhez, intenzíven se látsz senkit folyamatosan 100%-os oxigénre kötve, inkább szûrt levegõt kapnak, esetleg némi plusz oxigénnel ha szükséges.
A hosszan tartó tiszta oxigén belélegzés károsítja a sejteket, és így mérgezõ lehet, különösen ha változó nyomásról van szó. Ezért használnak a mélytengeri könnyûbúvárok is hélium-oxigén keveréket.
A hosszan tartó tiszta oxigén belélegzés károsítja a sejteket, és így mérgezõ lehet, különösen ha változó nyomásról van szó. Ezért használnak a mélytengeri könnyûbúvárok is hélium-oxigén keveréket.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#28024
"20-22 órán át tiszta oxigént lélegezni sem teljesen normális , az U-2-es kémrepülõgépek pilótái mégis ezt csinálták. "
És az intenzíves betegek néha több hétig is nem? Miért nem normális?
És az intenzíves betegek néha több hétig is nem? Miért nem normális?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#28023
Amirõl én tudok:
Meghajtás: elektromos meghajtás, az elektromotorok táplálása lehet üzemanyagcella, vagy diesel-generátor (vagyis diesel-elektromos meghajtás).
Lövegek: az elektromagnetikus gyorsítóágyú a szent grál, de még messze van az igazán hasznosíthatótól. Furcsa, de a pct. rakéták integrálása visszafogott, eddig csak a BMP-T volt olyan harcjármû, aminél így jártak el (bár az nem nevezhetõ klasszikus harckocsinak).
Védelem: Elektromosan aktivált mozgó páncéllemezek, amik a közeledõ lövedék útjába "ugranak", így jelentve plusz utat, amin át kell vágniuk magukat. Az aktív védelem is erõsen halad elõre, fõleg kis méretû elhárító rakétákban, vagy gránátokban gondolkoznak.
Felépítés: KB. 30 éve szeretnék a harckocsizókat a toronyból a testbe számûzni, eleddig mégis csak a prototípusok szintjén maradt ez az elképzelés (egyetlen kivétel a torony nélküli S-Tank).
UAV-k: Az amerikaiak és a franciák aktívan dolgoznak azon, hogy kis méretû, félig automatizált robotgépek repkednek a tank körül, felderítve a rejtõzõ ellenségeket. A hk. parancsnoka csak egyszerû parancsokat ad neki (menj erre-és-erre a pontra, néz erre-meg-erre), a többit a kis gép fedélzeti számítógépe végzi el.
Meghajtás: elektromos meghajtás, az elektromotorok táplálása lehet üzemanyagcella, vagy diesel-generátor (vagyis diesel-elektromos meghajtás).
Lövegek: az elektromagnetikus gyorsítóágyú a szent grál, de még messze van az igazán hasznosíthatótól. Furcsa, de a pct. rakéták integrálása visszafogott, eddig csak a BMP-T volt olyan harcjármû, aminél így jártak el (bár az nem nevezhetõ klasszikus harckocsinak).
Védelem: Elektromosan aktivált mozgó páncéllemezek, amik a közeledõ lövedék útjába "ugranak", így jelentve plusz utat, amin át kell vágniuk magukat. Az aktív védelem is erõsen halad elõre, fõleg kis méretû elhárító rakétákban, vagy gránátokban gondolkoznak.
Felépítés: KB. 30 éve szeretnék a harckocsizókat a toronyból a testbe számûzni, eleddig mégis csak a prototípusok szintjén maradt ez az elképzelés (egyetlen kivétel a torony nélküli S-Tank).
UAV-k: Az amerikaiak és a franciák aktívan dolgoznak azon, hogy kis méretû, félig automatizált robotgépek repkednek a tank körül, felderítve a rejtõzõ ellenségeket. A hk. parancsnoka csak egyszerû parancsokat ad neki (menj erre-és-erre a pontra, néz erre-meg-erre), a többit a kis gép fedélzeti számítógépe végzi el.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#28022
20-22 órán át tiszta oxigént lélegezni sem teljesen normális , az U-2-es kémrepülõgépek pilótái mégis ezt csinálták.
Valóban nehéz tökéletes térlátást szimulálni, az F-35-ös esetében például a gép oldalán/hasán való keresztüllátás is csak opció, a pilóta bármikor kikapcsolhatja, nyilván földfelszin közeli repülésnél vagy légiharcnál fogja igénybe venni ezt a lehetõséget. Viszont abból a szempontból meg hasznos, hogy ilyen helyzetekben ad egy teljesen kitekintést.
A kitüremkedõ pilótafülke nélküli megoldás régi vágya az aerodinamikai szakembereknek, mivel akárhogy is ügyeskednek, kétségkívûl jelentõs ellenállást jelent, plusz növeli a radarkeresztmetszet (az F-22 és F-35 esetén a fülketetõ radarsugár-elnyelõ bevonatot is kap), és a fény megcsillanhat rajta, ami a vizuális felderítést könnyíti meg. A végsõ sluszpoén pedig az, hogy a pilótafülke egy jól azonosítható része a gépnek, ami segít az ellenséges pilótáknak abban, hogy a pillanat törtrésze alatt eldöntsék, hogy az gép hátát vagy hasát látják. Ez ugye azért fontos, mert a vadászgépek mindig is a hossztengelynek felfelé (pozitív G terhelés) voltak jobban manõverezõek, lefelé sokkal kevésbé. Ezért is terjedt el a NATO-ban az a szokás, hogy egy megtévesztõ pilótafülke-imitációt festenek a gép orrának aljára, a pilótafülkével átellenben. A fordulóharcokban ez néha adhat annyi elõnyt, hogy az ellenséges pilótát megtéveszti, és az elvét egy fordulót, elõnyhöz juttatva a másik felet.
A francia Leduc szuperszonikus kisérleti repülõgép, a pilótafülkét az orrkúpba szoritották be, hogy minimalizálják a légellenállást. Cserébe a pilótának semmiféle kilátása nincs hátrafelé...
Valóban nehéz tökéletes térlátást szimulálni, az F-35-ös esetében például a gép oldalán/hasán való keresztüllátás is csak opció, a pilóta bármikor kikapcsolhatja, nyilván földfelszin közeli repülésnél vagy légiharcnál fogja igénybe venni ezt a lehetõséget. Viszont abból a szempontból meg hasznos, hogy ilyen helyzetekben ad egy teljesen kitekintést.
A kitüremkedõ pilótafülke nélküli megoldás régi vágya az aerodinamikai szakembereknek, mivel akárhogy is ügyeskednek, kétségkívûl jelentõs ellenállást jelent, plusz növeli a radarkeresztmetszet (az F-22 és F-35 esetén a fülketetõ radarsugár-elnyelõ bevonatot is kap), és a fény megcsillanhat rajta, ami a vizuális felderítést könnyíti meg. A végsõ sluszpoén pedig az, hogy a pilótafülke egy jól azonosítható része a gépnek, ami segít az ellenséges pilótáknak abban, hogy a pillanat törtrésze alatt eldöntsék, hogy az gép hátát vagy hasát látják. Ez ugye azért fontos, mert a vadászgépek mindig is a hossztengelynek felfelé (pozitív G terhelés) voltak jobban manõverezõek, lefelé sokkal kevésbé. Ezért is terjedt el a NATO-ban az a szokás, hogy egy megtévesztõ pilótafülke-imitációt festenek a gép orrának aljára, a pilótafülkével átellenben. A fordulóharcokban ez néha adhat annyi elõnyt, hogy az ellenséges pilótát megtéveszti, és az elvét egy fordulót, elõnyhöz juttatva a másik felet.
A francia Leduc szuperszonikus kisérleti repülõgép, a pilótafülkét az orrkúpba szoritották be, hogy minimalizálják a légellenállást. Cserébe a pilótának semmiféle kilátása nincs hátrafelé...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#28021
Oroszország ledarálja az Európai Uniót
Az Európai Unió tagországai öt csoportra oszlanak az Oroszországhoz való viszony szempontjából, a skála a trójai falónak tekinthetõ nemzetektõl a hidegháborús szellemiségûekig terjed - állapítja meg az Európa Tanács külkapcsolatokkal foglalkozó kutatócsoportja.
Az egység teljes hiányát mutató uniós viselkedés nyomán úgy fest a helyzet, hogy a közösség teljesen alárendelõdik a magabiztos keleti szomszédnak. Moszkva egyenként kötött hosszú távú energiaszállítási megállapodásokat a tagországokkal, egyszerûen elvágta Európát a kaukázusi és közép-ázsiai olaj- és gáztermelõ országoktól, valamint a függetlenséget ellenzõ álláspontjával blokkolja a koszovói helyzet rendezését.
Oroszország az EU ideológiai alternatívájává vált. Míg az utóbbi a konszenzuson, a kölcsönös függésen és a törvény hatalmán alapul, addig az elõbbi a hatalmi döntéseken, a függetlenségen és a mások feletti uralmon. Moszkva annak ellenére az ujja köré csavarja Európát, hogy az utóbbi gazdasága 15-szöröse, katonai költségvetése 7-szerese, lakossága 3-szorosa az elõbbiének.
Az agytröszt az ötlépcsõs felosztásban a trójai faló szerepét Görögországra és Ciprusra osztotta. Az elõbbire azért, mert Oroszország fontos fegyverszállítója, az orosz turisták kétszer annyit költenek el az Égei-tengeri országban, mint mások, továbbá Görögország gázellátásának 75 százaléka Oroszországból érkezik. Ciprus pedig virtuálisan a legnagyobb befektetõ, minthogy az orosz üzletemberek offshore-paradicsomként használják. Emellett Moszkva támogatja Nicosia álláspontját Észak-Ciprus ügyében.
Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország stratégiai partnerséget ápol Oroszországgal. Ezek az országok egyedi kétoldalú kapcsolatokat alakítottak ki Moszkvával, idõnként - például az energiaellátás kérdésében - áthágva ezzel az unió közös törekvéseit is.
Ausztria, Belgium, Bulgária, Finnország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Szlovénia, Szlovákia és Portugália barátságos pragmatikus viszonyt épített ki, mindenek elé helyezve az üzleti kapcsolatokat. Csehország, Dánia, Észtország, Lettország, Írország, Hollandia, Svédország, Románia és Nagy-Britannia hideg pragmatikus viszonyban van Moszkvával: kritikusak, de azért az üzleti kapcsolatokat nem vetik meg. Végül a skála másik végén Litvánia és Lengyelország található, amelyek hidegháborús harcosként állnak szemben nagy szomszédjukkal.
A külpolitikai szakemberek nem sok esélyt látnak az egységes fellépés kialakítására.
Az Európai Unió tagországai öt csoportra oszlanak az Oroszországhoz való viszony szempontjából, a skála a trójai falónak tekinthetõ nemzetektõl a hidegháborús szellemiségûekig terjed - állapítja meg az Európa Tanács külkapcsolatokkal foglalkozó kutatócsoportja.
Az egység teljes hiányát mutató uniós viselkedés nyomán úgy fest a helyzet, hogy a közösség teljesen alárendelõdik a magabiztos keleti szomszédnak. Moszkva egyenként kötött hosszú távú energiaszállítási megállapodásokat a tagországokkal, egyszerûen elvágta Európát a kaukázusi és közép-ázsiai olaj- és gáztermelõ országoktól, valamint a függetlenséget ellenzõ álláspontjával blokkolja a koszovói helyzet rendezését.
Oroszország az EU ideológiai alternatívájává vált. Míg az utóbbi a konszenzuson, a kölcsönös függésen és a törvény hatalmán alapul, addig az elõbbi a hatalmi döntéseken, a függetlenségen és a mások feletti uralmon. Moszkva annak ellenére az ujja köré csavarja Európát, hogy az utóbbi gazdasága 15-szöröse, katonai költségvetése 7-szerese, lakossága 3-szorosa az elõbbiének.
Az agytröszt az ötlépcsõs felosztásban a trójai faló szerepét Görögországra és Ciprusra osztotta. Az elõbbire azért, mert Oroszország fontos fegyverszállítója, az orosz turisták kétszer annyit költenek el az Égei-tengeri országban, mint mások, továbbá Görögország gázellátásának 75 százaléka Oroszországból érkezik. Ciprus pedig virtuálisan a legnagyobb befektetõ, minthogy az orosz üzletemberek offshore-paradicsomként használják. Emellett Moszkva támogatja Nicosia álláspontját Észak-Ciprus ügyében.
Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország stratégiai partnerséget ápol Oroszországgal. Ezek az országok egyedi kétoldalú kapcsolatokat alakítottak ki Moszkvával, idõnként - például az energiaellátás kérdésében - áthágva ezzel az unió közös törekvéseit is.
Ausztria, Belgium, Bulgária, Finnország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Szlovénia, Szlovákia és Portugália barátságos pragmatikus viszonyt épített ki, mindenek elé helyezve az üzleti kapcsolatokat. Csehország, Dánia, Észtország, Lettország, Írország, Hollandia, Svédország, Románia és Nagy-Britannia hideg pragmatikus viszonyban van Moszkvával: kritikusak, de azért az üzleti kapcsolatokat nem vetik meg. Végül a skála másik végén Litvánia és Lengyelország található, amelyek hidegháborús harcosként állnak szemben nagy szomszédjukkal.
A külpolitikai szakemberek nem sok esélyt látnak az egységes fellépés kialakítására.
#28020
A harckocsifejlesztés jelenleg szerintem aránylag takarékon folyik két okból kifolyólag is. Egyrészt a modern nyugati harckocsik nem valószínû hogy a közeljövõben hasonló felszereltségû ellenféllel kerülnének szembe, másrészt a jelenlegi asszimetrikus hadviselés szintén nem igényli (kivéve egy területen, arról majd késöbb). Kicsit részletesebben:
-Meghajtás: tudtommal komoly fejlesztések nincsenek, a meglévõ motorokat fejleszgetik tovább (néhány plusz lóerõ, jobb gazdaságosság, stb)
-Fegyverzet: a (nyugaton) leginkább elterjedt 120mm-es L/44-es löveg helyett az új Leopard 2A6-okon már L/55-ös van, ami nagyobb torkolati sebességet jelent a KE lövedékeknek. Tudtommal épült prototípus 140mm-es löveggel is, de azt egyelõre nem rendszeresítették. A keleti oldalon már többször felmerült hogy esetleg az új orosz harckocsi a jelenlegi 125 mm-esnél nagyobb löveggel fog rendelkezni, meglátjuk. A hk-k elektronikáját is folyamatosan fejleszgetik, leginkább ugye a "battelfield network" jellegû képességek irányában.
-Védelem: a passziv védelmet (elsõsorban páncélzat) nem igazán fejlesztgetik tudtommal, bár errõl a területrõl lehet a legkevesebbet tudni szvsz. A jelenlegi fõ fejlesztési irányvonal az aktiv védelem, itt gõzerõvel folyik a fejlesztés, legalább kéttucatnyi projekt van amibol párat már teszteltek is, sõt ha minden igaz a Trophy már rendszerbe állt (illetve folyamatosan szerelik fel vele az egységeket) izraelben. Az amerikai hadseregnél is valószínû hasonló rendszer beszerzése, csak ugye ott a hazai termék preferrált.
-Meghajtás: tudtommal komoly fejlesztések nincsenek, a meglévõ motorokat fejleszgetik tovább (néhány plusz lóerõ, jobb gazdaságosság, stb)
-Fegyverzet: a (nyugaton) leginkább elterjedt 120mm-es L/44-es löveg helyett az új Leopard 2A6-okon már L/55-ös van, ami nagyobb torkolati sebességet jelent a KE lövedékeknek. Tudtommal épült prototípus 140mm-es löveggel is, de azt egyelõre nem rendszeresítették. A keleti oldalon már többször felmerült hogy esetleg az új orosz harckocsi a jelenlegi 125 mm-esnél nagyobb löveggel fog rendelkezni, meglátjuk. A hk-k elektronikáját is folyamatosan fejleszgetik, leginkább ugye a "battelfield network" jellegû képességek irányában.
-Védelem: a passziv védelmet (elsõsorban páncélzat) nem igazán fejlesztgetik tudtommal, bár errõl a területrõl lehet a legkevesebbet tudni szvsz. A jelenlegi fõ fejlesztési irányvonal az aktiv védelem, itt gõzerõvel folyik a fejlesztés, legalább kéttucatnyi projekt van amibol párat már teszteltek is, sõt ha minden igaz a Trophy már rendszerbe állt (illetve folyamatosan szerelik fel vele az egységeket) izraelben. Az amerikai hadseregnél is valószínû hasonló rendszer beszerzése, csak ugye ott a hazai termék preferrált.
#28019
megj. ez amúgy már azért is érdekes, mert ha megvalósul, akkor onnantól kezdve átlátszó fülketetõ sem kell - a fülketetõ pedig sok problémának a forrása (láthatóság, radarkeresztmetszet, légellenállás, stb.)
az emberi szabad térlátásának a teljes kiváltása kameraképekkel azért még elég merész gondolat sztem 😊
egyrészt a kamera képe azért mégse lehet olyan "tökéletes", mint amit "gyárilag" látunk (fõleg a térérzet tekintetében), másrészt az ilyen VR sisakok használata eléggé fárasztó, a civil életben megtalálhatóakkal maximum 20-30 perces használatot ajánlanak (legalábbis jó pár évvel ezelõtt még itt tartott a dolog, azóta meg nem hallottam semmi nagyobb áttörésrõl)
szóval látótér kiegészítésnek még ok, de kizárólagos használat azért még nagyon sci-fi 😊
vagy van amit nem tudok? érdekes téma mindenesetre...
az emberi szabad térlátásának a teljes kiváltása kameraképekkel azért még elég merész gondolat sztem 😊
egyrészt a kamera képe azért mégse lehet olyan "tökéletes", mint amit "gyárilag" látunk (fõleg a térérzet tekintetében), másrészt az ilyen VR sisakok használata eléggé fárasztó, a civil életben megtalálhatóakkal maximum 20-30 perces használatot ajánlanak (legalábbis jó pár évvel ezelõtt még itt tartott a dolog, azóta meg nem hallottam semmi nagyobb áttörésrõl)
szóval látótér kiegészítésnek még ok, de kizárólagos használat azért még nagyon sci-fi 😊
vagy van amit nem tudok? érdekes téma mindenesetre...
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"
#28018
mik a mostani legújabb harckocsikhoz kapcsolódó fejlesztések?
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#28017
Cifu újra a segítségedet kérném és megint csak Észak-korea lenne soron.
Rendelkezett valaha is mobil csaptlégévdelmi eszközökkel az ország?
Gonodolok itt SA-8, SA-9, SA-13 légvédelmi jármûvekre. Én nem találtam semmit keresésem során ami erre utalt volna.
Az Avanger rendszer mennyire volt elterjedt '89 táján az USA fegyveres erõinél? (A Stinger gonodolom már eléggé.)
Rendelkezett valaha is mobil csaptlégévdelmi eszközökkel az ország?
Gonodolok itt SA-8, SA-9, SA-13 légvédelmi jármûvekre. Én nem találtam semmit keresésem során ami erre utalt volna.
Az Avanger rendszer mennyire volt elterjedt '89 táján az USA fegyveres erõinél? (A Stinger gonodolom már eléggé.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#28016
A Daily Mail konkrétan csak egy évet késet a hírrel. Kicsit feltupirozta aféle Blikk szinten, és voilá, megvan a mai botrányunk.
A tavalyi incidens ugyebár nem hadgyakorlaton történt, hanem miközben a Kitty Hawk kifelé hajózott a Japánban lévõ bázisáról. A tengeralattjáró nem a közelébe úszott, hanem a tengerfenéken pihent a jól kiszámítható útvonalon, és mikor a legközelebb volt hozzá a Kitty Hawk, akkor feljött a felszínre. Nem volt a flottacsoport mellett viszont a kiosztott kísérõ-tengeralattjáró, az tényleg egy hadgyakorlaton vett részt a Japán haditengerészettel közösen. Úgy kb. ennyit kell tudni a hír értékeléséhez.
Az mondjuk tény, hogy égtelen nagy botrány lett belõle tavaly, és az US NAVY részben elismerte a hibáit, részben viszont ellentámadásba ment át (egy tengerfenéken várakozó hagyományos meghajtású tengót megtalálni kb. olyan, mint egy legyet észrevenni egy sokhektáros földön...).
BTW, a Kitty Hawk valóban egy, a Japán Önvédelmi Erõk Haditengerészetével közösen tartott hadgyakorlaton vesz részt Nov. 9 és 16. között.
A tavalyi incidens ugyebár nem hadgyakorlaton történt, hanem miközben a Kitty Hawk kifelé hajózott a Japánban lévõ bázisáról. A tengeralattjáró nem a közelébe úszott, hanem a tengerfenéken pihent a jól kiszámítható útvonalon, és mikor a legközelebb volt hozzá a Kitty Hawk, akkor feljött a felszínre. Nem volt a flottacsoport mellett viszont a kiosztott kísérõ-tengeralattjáró, az tényleg egy hadgyakorlaton vett részt a Japán haditengerészettel közösen. Úgy kb. ennyit kell tudni a hír értékeléséhez.
Az mondjuk tény, hogy égtelen nagy botrány lett belõle tavaly, és az US NAVY részben elismerte a hibáit, részben viszont ellentámadásba ment át (egy tengerfenéken várakozó hagyományos meghajtású tengót megtalálni kb. olyan, mint egy legyet észrevenni egy sokhektáros földön...).
BTW, a Kitty Hawk valóban egy, a Japán Önvédelmi Erõk Haditengerészetével közösen tartott hadgyakorlaton vesz részt Nov. 9 és 16. között.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#28015
PLáne, hogy ahogy olvaso éppen az volt a hadgyakorlat témája, hogy áthatolhatatlan védelmi pajzsot alkosson a banda. 😄