Matek feladatok

Még valami: a köböt és négyzetet nem lenne érdemes felbontani? Talán így egyszerûsödne valamennyit...

Ohh...köszönöm a gyors segítséget!😊😊😊

ezt ugy kell, hogy

a/b < 0
ha a<0 és b>0
vagy a>0 és b<0

és máris visszavezettük elözõ fealadtra ;-)

hopsz😊:$

(x-3)(x-5)(8-x)^3/(x-2)(5x-7)^2<0

mi a kérdés? ;-)

mintha egy egynelõ valamivel lemaradt volna, vagy valami más.

Azért leírom a másikat is, ha nem baj:
(x-3)(x-5)(8-x)^3/(x-2)(5x-7)^2

*Annyira mégsem ment mint képzeltem<#szomoru1>

ugyan, nincs mit ;>

1000 köszönet!😊

mivel utolsó tag négyzetszám, ezért az elsõ két tagnak egyszerre vagy pozitivnak vagy negativnak kell lennie. ennyi ;-)

Üdv!
Kicsit hülyének tartotok majd, de lenne 2 feladat amiben segítség kellene, de elég lesz 1 is, mert a 2. erre épül, szóval azt már talán megdolom majd:

(3x-1)(4-x)(2x-3)^2>0
Ez lenne az egyenlõtlenség, ami egyszerûnek tûnik, de valahogy mégse megy:$
Elõre is köszönöm!😊

Szerencsémre én néztem el a házit, úgyhogy nem kellett megcsinálni és mostmár tudom a megoldási módszert és a megoldást is!

Kérném a levezetést is!

Akárcsak a matektanárod holnap...! <#eplus2><#eplus2><#eplus2>

Négy szám egy mértani sorozat szomszédos tagja. Ha a másodikhoz 6-ot, a harmadikhoz 3-at adunk, és a negyedikbõl 36-t levonunk, egy számtani sorozat szomszédos elemeit kapjuk. Melyek ezek a számok? Kérném a levezetést is!

Ha jól gondolom ez a matek felvétel. Ha igen akkor az elõtted szólónál be van linkelve a megoldás

az ABCD egyenlõ szárú trapéz belsõ szögfelezõi egy pontban metszik egymást. fejjezük ki m magasságát és b=BC szár segítségével az a=AB és c=CD alapok összegét és szorzatát!

Hali! Az OKM feltette már a honlapjára a feladatlapokat és a javítókulcsokat. Nem volt vészesen nehéz, olyan 70-80%-ra számítok.
Ez volt a feladatsor: http://195.111.96.234/kfelveteli2008/2008felv09i/M1_8.pdf
Volt egy téglatestes feladat, na hol hibáztam? <#kacsint>
Javítókulcs itt található.
Remélem a legjobbakat <#kacsint>

1) ugye ha n páros akkor n+1 páratlan
7 = 4k-1
3 = 4k-1
ugye, ha egyiket páratlanra emeljük az 4l-1 alakú lesz, és hozzá a másik a pároson 4m+1.
4l-1 + 4m+1 = 4t

2) miután sikerült lerajozlni a példát észre lehet venni egy egyenlõszárú háromszöget annál a csúcsnál amelyiken átmegy a kör, a két szára (a-r) az alapja r,
innen pitagórasz tétel -> r= (gyök(2)/(1+gyök(2)))*a

1,igazoljuk hogy 7^n + 3^n+1 n eleme N+ osztható 4-gyel!
2, adott egy a oldalú négyzet. mekkora a sugara annak a körnek, amely átmegy a négyzet egyik csúcsán, és érinti a szemközti csúcsban találkozó oldalegyeneseket?

teljesen jó így is 😊
gyakroaltilag, igen, ugyan az
de ezekszerint sikerült megérteni, ami a lényeg volt 😉

Nem rossz ötlet a kockacukor sem, de azért az egy picit kicsi a gyakorláshoz <#wink>
Bár mindenféleképpen meg fogom próbálni, szeretném ha el tudnám képzelni magam elõtt a testeket. Fõleg a komplikáltabbakat

Húh az elképzelés nem az erõsségem, az a legnagyobb problémám, hogy nem látom magam elõtt a testet.
Lehet, hogy ezt írtad te is más szavakkal, az írásod után gondolkoztam rajta sokat és nekem így jött ki:

a) Ha elveszek egy kiskockát, marad belül három lap. Minden eredetileg is három volt így 3-3= 0, nem változik. Ugyanez kettõnél.

b) Egy kockát látunk kinnt. Ha kivesszük, akkor majd lesz -1. Belül kapunk +5 új lapot. 5-1= 4 új lap.

c) A szélsõ lap egyértelmû 3-3=0, egy szélsõbõl ha elveszünk, akkor -2, de kapunk 4 új lapot. 4-2= 2 új lap.

Lehet, hogy ugyanezt írtad mást szavakkal, az írásodból én így tudtam kilogikázni. Köszi a segítséget! <#kacsint>

rakd ki kockacukorból.
nem viccelek!
gagyin hangzik, de egy perc alatt átlátod.
és bár a felvételin nem lesz kockacukor, ha a látásmódod fejlõdik, akkor talán az ottani feladat is menni fog...

gondolom a térfogat változás az elég egyértelmü, a térfogat változást már nehezebb elképzelni.

a felszin változásokat kicsit nehézkes igy leirni, de megprobálom.

ha kiveszünk a sarokból egy "kiskockát" akkor ezen a képen látszik hogy a felszin nem változik, csak "odébbmegy". Nem a legmatekosabb szó, de azthiszem érthetõ 😊

ebbõl a gondolatból kiindulva:
a) 2db sarokból kivett kiskocka, az ugyanugy nem változtatja mint ahogy 1 sem 😊

b) lap közepéböl kivesszük, akkor a középsõ "beljebb csúszik" és a szomszédos kiskockák oldalai belefognak a felületbe számítani.

c) itt is a raokban lévõ nem számit, élbõl kivett kiskocka, hasonlóan az elözöhöz, a "két eredeti felületi rész becsúszik", és a szomszédos oldalakból kettõ be fog számitani a felületbe.

húh.. kicsit elkell tudni képzelni, kicsit erölködni kell küzdeni hogy sikerüljön felfogni

remélem segithettem ;>

Ez egy 2006-os matekfelvételi feladat, szinte úgy ahogy van nem értem. Bár a térfogat még érthetõ, de a felszín...
A megoldókulcs alapján beírtam a választ, de hogy a felszín miért így van, az számomra homály <#nemtudom>


Pl. az egyik lap közepébõl elbveszünk egy kiskockát. Akkor a felszín miért nõ néggyel?

Köszi köszi köszi istencsászár vagy!! <#wink>
Szombaton matekfelvételit írok, és volt 3 ilyen felszínes + térfogatos dolog, ami kifogott rajtam. Ha nem lenne nagy gáz kérdeznék még egyet, okés?

nagy kocka felszine: 6* 2^2
kicsi kocka felszine: 6* 1^2

nade, ahol összeér a két kocka ott lévõ nagy kocka oldalából a kiskocka kitakar 1*1 cm^2-nyi felüöletet, illetve a kis kocka egyik oldalát a nagy kocka takarja ki.

tehát:
(24 + 6) - 2 = 28 cm^2

remélem segithettem ;>

okés. Lenne még egy:
Egy 2cm élhosszúságú tömör kockának az egyik lapjára ráragasztottunk egy 1 cm élhosszúságú kockát.
Hány négyzetcentiméter a keletkezett test felszíne?

Próbálkoztam úgy, hogy A= 6 x a négyzet (így nekem 30 négyzetcentiméter jött ki) Mert: 6 x 2 szer 2 + 6 x 1 szer 1.
De a feladat megoldókulcsa 28 négyzetcentimétert ír ki helyes megoldásként. Miért?<#szomoru1>

ködméter???
az nem a látótávolság mértékegysége?!??<#idiota>

1000*m = 1*km
1000^3*m^3 = 1^3*km^3

1000*m = 1*km
1000^2*m^2 = 1^2*km^2

ez ilyen egyszerû ;>

Összekeveredtem egy kicsit a köb és a négyzet hosszúságmértékegységek között.
Hány ködméter egy köbkilométer?
Hány négyzetméter egy négyzetkilométer?

x^2+1/x^2 midíg nagyobb vagy egyenlõ 2-nél
2cos(y-pi/4) pedig midíg kisebb vagy egyenlõ 2-nél
vagyis azt kell nézni ahol a két oldal 2

Üdv,

oldja meg az x^2+1/x^2=2cos(y-pi/4) egyenletet a valás számok halmazán!

Szerintetek a fenti egyenletben az y elírás vagy van olyan trigonometrikus összefüggés amellyel a 2ismeretes egyenlet gyökei meghatározhatók.
A fgv.táblába lévõ összefüggés alapján cos(a-b)=cosacosb+sinasinb a jobb oldalra nekem ez jött ki (cospi/4=gyök2/2 -nek véve):
gyök2(siny+cosy) a bal oldal maradt, innen viszont nem tudok továbblépni
gondolom a cél a 0-ra rendezés...

na ha senki sem tudja, akkor segítek.
mi is a kérdés? hogy nincs közte fekete.
vagyis, hogy mind fehér.
tehát hány olyan eset van, hogy mind fehér?
tehát hogyan tudok a négybõl hármat kiválasztani?
vagyis egyet kihagyni.
4 féle képpen
ezt elosztva az összes lehetõséggel, vagyis a títbõl hármat választási lehetõségek számával és már meg is van.
köszönöm a segítséget...

hogy is van az....
már az amikor van 10 golyóm, 4 fehér, 6 fekete.
kihúzok hármat (nem teszem vissza).
mekkora az esélye, hogy nincs közte fekete?

le kéne vezetni bugyuta módon, hogy megértsem.
mer tanultam én ezt, meg értettem is, de fontos lenne, szóval nem akarom elbaltázni...

borító

kössz ezt még meg kell emésztenem!Én tényleg azt hittem, valamivel egyszerûbb, és arra gondoltam, hogy változókkal lesz megadva az ellenfelek száma, de mindegy, nem érdekes, mégegyszer köszönöm!!!! Mi is ez a Lee Jones-féle könyv? Mi a pontos címe?

ha egyszínû Q és 8 van a lezedben és Low Limit Texas Hold'em -et játszol, akkr 54.42% körüli esélyed van egy ellenféllel szemben, de a Lee Jones-féle könyv alapján ilyen lapokkal egy 10 személyes asztalon csak akkor menj játékba, ha hátsó pozícióban ülsz, a játékostársaid legalább fele megadta az induló tétet és nem volt emelés sem. minden más esetben dobd el.
(azért az elsõre nekem meglepõ volt, hogy bár a nyerési esély a több játékossal csökken, a nyeremény várható értéke ezzel szemben nõ. persze logikus, hiszen nagyobb a betett zsetonok száma, így ugyanannyi befektetéssel nagyobbat lehet nyerni, vagy még egyszerûbben :ugyanannyi befektetéssel több ellenfél zsetonját nyered el.)

különbözõ színû Q és 8 esetén pegig a fenti asztalnál (a könyv szerint) soha ne fizess a játékba kerülésért.

egyszínûek?
nem írtad.
akkor különbözõek. (mindegy milyen színûek, de nem egyformák)
hány ellenfeled van?
nem írtad.
akkor egy, mert ezt könnyebb kiszámolni.
most hogy tisztáztuk a kezdeti feltételeket, jöhet a számolás.
nem, nem a számítás, a számolás.
mert a te kezedben van 2 (ismert) lap, ellenfelednél is 2 (ismeretlen), az asztalon 5 (ismeretlen).
az ellenfelednél 50*49 kombináció lehet, de mivel a sorrend nem számít, ezért ez csak 1225 eset. (52 lapból nálad van kettõ, 50 lap van még talonban ezek közül választunk egyet, vagyis 50-et választhatunk, majd ezután a maradék 49-bõl is)
minden ilyen leosztáshoz tartozik 5 lap az asztalon.
52 a pakli, 2 nálad, 2 az ellenfélnél. marad 48 lap, ebbõl kell 5-öt kiválasztani. ezt 48*47*46*45*44=205476480-féleképpenlehet, de mivel a sorrend nem számít elosztjuk 5!=120-al.
tehát ellenfeled minden 2 lapjához tartozik 1712304 lehetõség.
így tehát ha nálad van két lap és az egyetlen ellenfelednél is, az asztalon pedig 5, és ezek közül csak a kezedben lévõket ismered, akkor 1225*1712304=2097572400 lehetséges leosztás van. igen, 2'097'572'400.
ez elég sok.
na. ezeket a leosztásokat mind megvizsgálod.
igen mindet.
és összeszámolod, hogy hány esetben nyertél te, hányszor az ellenfeled vagy hányszor lett döntetlen.
mi is volt a kérdés?
hogy mekkora esélyed van nyerni.
ha jól számolsz, akkor a lehetséges leosztásokból több mint 1000000000 alkalommal nyersz te.
ezt a számot elosztod az összes lehetõség számával (2097572400-el), majd az eredményt szorzod 100-al és már ki is jön (%-ban), hogy mekkora az esélyed nyerni.

ha jól számolsz, a konkrét példában 51.93% körüli eredményt kell kapnod.

de vigyázz, mert bár csábító az 50% feletti valószínûség, egy 10 játékosos asztalnál ezt a lapkombinációt hirtelen, nagy ívben dobd el, mert általában nem fogsz vele nyerni.

remélem sikerült belátnod, hogy ha a póker (Texas Hold'em) annyira egyszerû lenne, mint azt tegnap gondoltad, akkor nem is lenne olyan érdekes és népszerû játék.

Kezemben van egy 8-as és egy Q, akkor mennyi esélyem van arra, hogy nyerek?
Levezetnéd légyszives!?

persze, de ez egy olyan játék, amit nem mostanában találtak ki - és valszeg vannak efféle hátterei...

akkor ezen (#1316) bizonyíthatsz!

Elhiszed, hogy akármilyen számmal kapcsolatos dologból kihozok neked bármilyen teóriát?

tehát pontosan mire vagy kíváncsi?
hogy ha a kezedben van két ász akkor mekkora a valószínûsége, hogy nyersz?
vagy lent van már a flop is?
vagy a turn is?
esetleg a river is?

Ja, úgy úgy... de taxas holdemben nincsenek jokerek ezért 52 lapos a pakli, amivel játszanak.

"francia" kártya? mert az 52 lapos + 2 piros és 1 fekete Joker!
------
Amúgy érdemes kicsit megvizslatni a francia kártyát alaposabban:

52 lapos - egy évben 52 hét van
4 színt (pikk, kõr, treff, káró) tartalmaz - 4 évszak
4 x 3 = 12 figurája van (4 szín, mindegyikbõl bubi, dáma és király) - egy évben 12 hónap
színenként a lapok értéke 91 ( = 1(ász) + 2 + 3 + ... + 8 + 9 + 10 + 11(bubi) + 12(dáma) + 13(király) ) - egy évszakban levõ napok száma, azaz...
az összes lap értéke 364 = 4 x 91, ami a napok száma egy évben (figyelembe véve a Jokereket, talán ezek szolgáltak pótnapként)

...és az ebben a jó, h erre én jöttem rá a nagy zsugapartik közben 😛

asszem 52 egy pakli, abból lejön a 2 joker, minden játékosnak 2 lap van a kezében, és elõször 3 lapot terítenek le, amit mindenki a saját kartyáival együtt felhasználhat, majd aehhez a 3hoz jön még 2.
A kártyák számának utánanézek még...

hány meglévõ kártyából?

szóval, egyszerû ráérzéses próbálkozásra már nem is méltatod a feladatot?

nekem van, de még váratok magamra kicsit! 😊)) de tényleg! nagyon egyszerû az ok: én erre írtam programot és nem találom a forráskódot! Elég régen volt, egy csokiszelet méretû CASIO zsebszámítógépre írtam BASIC-ben és semmire nem emlékszem belõle - másrészt ha írnál egy privátot a fõnökömnek, hogy nekem most ezen kell dolgoznom 😉 , akkor hamarabb meg is lenne. A kéziratom be van valahol dobozolva és nehezen hozzáférhetõ, tekintve, h az 1990-es évek végén követtem el 😞((

engem csak az érdekelne, hogy számítják ki azt, a meglévõ kártyákból, h mekkora az esélyük a nyerésre,