8959
WikiRedditGun Guide Sailing GuidesHomepageGun Guide 2.0Térkép
HOLLAND oldalon PVP szerveren vannak a magyar játékosok. A klán pedig a KURUC névre hallgat.
Discord link: https://discord.gg/96xkpq8egZ
-
#557
Látom te is sikeresen levágtad a lényeget. Miért érzem úgy, hogy csak kötekedni akartok, mert a spanyol a lieblingetek?
Na mindegy. Lásd #556 utolsó bekezdés. -
#556
A többi nemzet szerintem nem 1720-ban kezdett bekapcsolódni a gyarmatosításba a térségben. Sőt, a haderejét sem hinném, hogy 1720 körül kezdi el fejleszteni, mert ugye volt egy 1588-as tengeri csata a "csatornán", ahol nem igazán a spanyolok nyertek. És bár a vihar - és némi holland segítség is közre játszott -, de mégis a spanyolok vesztettek. Véleményem szerint a britek a PoftheBS "időszakában" már beérték, sőt 1720-ra már le is előzték a spanyolokat, és talán XIV. Lajos alatt a franciák is minimum egálba kerültek a a spanyolokkal. Gyarmatilag valóban (még) spanyol többség volt a térségben, de ez a kezdeti előnyüknek tudható be. De pl. a franciák 1720-ra már javában ott vannak Mississippi államban (már New Orleans is létezik), Guadeloupe, Saint-Dominique, stb., sőt az 1659-es pireneusi béke után Spanyolország csak agonizál. Aztán ugye ott vannak a britek. Gyarmatok a Bahamákon, Florida közelében, Jamaica. 1692 (a La Hogue-fok-i csata) után kurva erős pozícióba kerülnek. Úgy megverik a franciákat, hogy azok évekig kerülgetik a briteket a tengeren. A spanyol flottáról meg a napóleoni háborúkig szinte semmit sem hallani ...
Nem azt mondtam, hogy nem volt jelen a többi állam, és nem kapcsolódtak be a gyarmatosításba, megint félreértelmezel - vagy okoskodni akarsz. :) De 1720-ban még a spanyolok voltak a janik.
Ezzel nem értek egyet. A valóságban is eltértek egymástól. Hiába volt pl. a Vasa egy szuperul "lemásolt" és megépített hajó a svédeknél a 17. században, mégis első útján elsüllyedt, mert pár tényezőt megváltoztattak rajta. Amikor ott álltam előtte, és néztem a hajót amit felhoztak, elgondolkoztam azon, hogy vajon ha nem süllyed el pl. baromságok miatt, egy hason szőrű angol hajót ellen mit ért volna el? Ok., hogy fontos a személyzet is, de szerintem az építés is. Ezért lehetnének nüánsznyi különbségek: mondjuk egy 64 ágyús spanyol hajó merülésben, fordulékonyságban lassabb lehetne egy britnél, viszont a spanyolra több ember férne rá, mert teszem azt az így volt megtervezve. Ezáltal valami a fordulékonyságra menne rá, más meg arra, hogy mondjuk 70-el több ember szeretne szállítani. És egyéb hasonló változtatások.
Amikor beindult még az első PoftheBS off. site, akkor ez szóba került. Sőt, tervek voltak arra is, hogy ha a játékos tervezi meg a hajót, módosíthatja egyes tulajdonságait pl., hogy milyen minőségű fából készül, stb.
Hiába nem értesz egyet, attól még az úgy volt, ahogy írtam. Hiába hoztál fel egy ilyen példát, a tényt ez sem cáfolja, hogy egy hajótípust csak egy ország építhet. Szerkezeti megoldásban tudom, hogy voltak különbségek, nem tudom mondjuk a héjalási, vagy a bordanutolási különbségeket hogy kéne láttatni a játékban, hogy a hajók különbözően nézzenek ki. :D A különböző "nüansznyi" eltérések pedig mint írtam nem tesznek jót egy ilyen játéknak, ezt próbáld megérteni és elfogadni.
Nehogy már azért ütötték őket, mert szemét gyarmatosítók voltak, meg miként bántak az őslakosokkal? :) Megjegyzem: az Asiento-szerződés következtében (1713) az amerikai spanyol gyarmatokkal folytatott rabszolgakereskedés monopóliumát már javában a britek birtokolják. A britek is maguk voltak a tökéletesség?! Semmi harács, állandóan ugyanazok a szövetségesek, semmi globális politika. (Bagoly mondja ...) :)
Bakker te most vagy a szavaimat forgatod ki, vagy kötözködni akarsz csak. De leírom még egyszer. Nem azért ütötte a többi állam a spanyolt, mert hú inkvizíció, hanem mert átkúrta őket, még a szövetséges államokat is. Azt sem mondtam, hogy a többi nép milyen szent volt, csak az, hogy a spanyolok voltak a legcigányabbak. Undorító nép voltak abban az időben, na. Megtették, mert megtehették, hiszen abban az időben ők voltak a janik.
Hiába voltak kisebb tengeri csaták, a spanyolok ereje töretlen maradt. Ha tényleg ilyen művelt vagy a történelemből, akkor biztosan tudod, hogy 1750, azaz a 18. sz. második felétől kezdett el felfegyverkezni úgy igazán a többi állam. És gyakorlatilag egyetlen nagy pofont kaptak 1805-ben (Trafalgar), akkor szűnt meg gyakorlatilag a spanyol tengeri fölény. Ezt a tényt fogadd el, mert nem én találtam ki, hanem a történelemkönyvek mondják, ne akarj új törit költeni. :) -
#555
Aha, biztos igazad van, csak úgy szólok, hogy a játék a honlap szerint IS 1720-ban kezdődik ... -
#554
a játék pedig a 16-17-ik században játszódik.
miről is beszélsz??
16-17-ik század = 1500-1600-as évek..... -
#553
"Nézz utána egy kicsit a törinek, mert nagyon nem vagy képben. Ebben a korban még a spanyolok voltak a janik ebben a térségben, a többi nemzet ekkor kezd csak bekapcsolódni a gyarmatosításba és fejleszteni a haditengerészetét. De a játék nem magáról a történelemről szól, csak a korról."
A többi nemzet szerintem nem 1720-ban kezdett bekapcsolódni a gyarmatosításba a térségben. Sőt, a haderejét sem hinném, hogy 1720 körül kezdi el fejleszteni, mert ugye volt egy 1588-as tengeri csata a "csatornán", ahol nem igazán a spanyolok nyertek. És bár a vihar - és némi holland segítség is közre játszott -, de mégis a spanyolok vesztettek. Véleményem szerint a britek a PoftheBS "időszakában" már beérték, sőt 1720-ra már le is előzték a spanyolokat, és talán XIV. Lajos alatt a franciák is minimum egálba kerültek a a spanyolokkal. Gyarmatilag valóban (még) spanyol többség volt a térségben, de ez a kezdeti előnyüknek tudható be. De pl. a franciák 1720-ra már javában ott vannak Mississippi államban (már New Orleans is létezik), Guadeloupe, Saint-Dominique, stb., sőt az 1659-es pireneusi béke után Spanyolország csak agonizál. Aztán ugye ott vannak a britek. Gyarmatok a Bahamákon, Florida közelében, Jamaica. 1692 (a La Hogue-fok-i csata) után kurva erős pozícióba kerülnek. Úgy megverik a franciákat, hogy azok évekig kerülgetik a briteket a tengeren. A spanyol flottáról meg a napóleoni háborúkig szinte semmit sem hallani ...
"Egyre inkább úgy tűnik, hogy el sem olvasod amiket írok, vagy nem értelmezed. Már írtam, hogy lesz open béta a megjelenés előtt."
Valóban, nem olvasom el minden sorodat. Csak néha nézek be ide. Korábban sűrűbben jöttem, volt is itt egy jó kis társaság, az egyik srác honlapot is csinált, de amikor a Flaying Labs bejelentette (egy éve?) ezt a "kis csúszást" (még az elsőt, 2007 júniusra), akkor kicsit megutáltam a céget, bár eddigi egyetlen játékuk is ott fekszik eredetiben a polcomon. Ennek ellenére nagyon várom már a játékot ... :)
"Ilyen történelmi hűséget egyik játéktól sem várhatsz el, mert az egyet jelentene azzal, hogy valaki eleve a vesztes oldalon van. Ezt vagy megérted, vagy játszol az ilyen játékok helyett tetrisszel. :)"
Útálom a tetrist. Megjegyzem nincs feltétlenül igazad. Fel is hoztam példaként a Roma Victort. Az tényleg történelmi MMO. (Tehát semmi varázslás, csontvázharc, vagy más baromság.) Adva van Britannia a római megszállás alatt. Elvileg erős római jelenlétnek kéne lennie, és elvileg van is, de mégsem. Roppant jól le van modellezve a dolog. Csak kevesen nyomják, mert nem a legjobb a grafikája.
"Az általad nehezményezett dolog, hogy minden nemzet egyedi hajótípusokat gyárthasson ez eleve paradoxonban van a szintén általad siratott történelmi hűséggel, mivel egy-egy hajótípus, hajóépítési újítás miután megjelent, azt lemásolták és építették más országok is nagyon rövid időn belül. Tehát igazán nem értem mi az, amit spanyol építhetne, de angol vagy francia nem. Ha böngészel történelmi hajóképtárakat, és figyeled az évszámokat, felépítéseket, gyakorlatilag csak nagyon kis eltéréseket találsz, számottevőbb különbséget a hajók között a dekorációjuk adott, de ha két képet mutatnék zászlók nélkül nem tudnád azt sem eldönteni, hogy egy nemzeté mindkét hajó, vagy különbözőé. "
Nézd, anno meg tudták csinálni a Sea Dogsban (bár lehet, hogy ez még a Sea Legendsben volt), hogy ha bementél egy kikötőbe és az teszem azt spanyol volt, az ottani hajóács nem tudott pl. brit hajótípusokat építeni. És fordítva. Lehettél spanyolként brit hajóval, ill. britként spanyollal, (stb.) de csak akkor, ha megszerezted azt. És ezért nem feltétlenül kellett kalózkodni! Szóval itt kb. erre gondolok/gondolnék, és eleinte így is volt betervezve ...
"... külső alapján eleve nincs értelme a játékban különböző hajókat építeni egyes nemzeteknél, ha meg tulajdonságaikban térnek el, megint ott vagyunk, hogy 99% az übermájer nemzettel játszana."
Ezzel nem értek egyet. A valóságban is eltértek egymástól. Hiába volt pl. a Vasa egy szuperul "lemásolt" és megépített hajó a svédeknél a 17. században, mégis első útján elsüllyedt, mert pár tényezőt megváltoztattak rajta. Amikor ott álltam előtte, és néztem a hajót amit felhoztak, elgondolkoztam azon, hogy vajon ha nem süllyed el pl. baromságok miatt, egy hason szőrű angol hajót ellen mit ért volna el? Ok., hogy fontos a személyzet is, de szerintem az építés is. Ezért lehetnének nüánsznyi különbségek: mondjuk egy 64 ágyús spanyol hajó merülésben, fordulékonyságban lassabb lehetne egy britnél, viszont a spanyolra több ember férne rá, mert teszem azt az így volt megtervezve. Ezáltal valami a fordulékonyságra menne rá, más meg arra, hogy mondjuk 70-el több ember szeretne szállítani. És egyéb hasonló változtatások.
Amikor beindult még az első PoftheBS off. site, akkor ez szóba került. Sőt, tervek voltak arra is, hogy ha a játékos tervezi meg a hajót, módosíthatja egyes tulajdonságait pl., hogy milyen minőségű fából készül, stb.
"Ha már a spanyolokkal ennyire el vagy telve, elmondanám, hogy a kor legszutyokabb népsége volt, tipikus cigánykodó módszerrel folytatták a gyarmatosítást, és a többi ország szopatását. Még a saját szövetségeseiket is sokszor átverték, annyira aljas harács népség voltak. Arról nem is beszélek, hogy náluk a gyarmatosítás egyet jelentett az őslakosság módszeres kiirtásával, amiből egyesek hobbit is űztek (Cortez). Nem csoda, hogy a 18. század végén már mindenki őket ütötte"
Nehogy már azért ütötték őket, mert szemét gyarmatosítók voltak, meg miként bántak az őslakosokkal? :) Megjegyzem: az Asiento-szerződés következtében (1713) az amerikai spanyol gyarmatokkal folytatott rabszolgakereskedés monopóliumát már javában a britek birtokolják. A britek is maguk voltak a tökéletesség?! Semmi harács, állandóan ugyanazok a szövetségesek, semmi globális politika. (Bagoly mondja ...) :) -
#552
Az angol módszert például egyetemen kéne tanítani, mint a humánusság mintapéldáját. Ngayját kiírtani,maradékot rezervátumba. :-D -
#551
#474 -
#550
Nem lehet tudni mikor lesz Beta? lévén elvileg júniusban megjelenik... -
#549
Úgy, mert a spanyoloknál mindenki jobb volt. -
Kalinka #548 úgy mondod mintha bármelyik gyarmatosító is jobb lett volna a másiknál -
#547
Én pl. amikor ez a játék számomra képbe került, tutira pont azért mert szar helyzetben vannak akkorra a térségben, a spanyolok mellett döntöttem. Imádom a hajóikat, és nem tudnám elképzelni magam britkény vagy franciaként. Az ok, hogy a korszakra a brit és a francia haditengerészet előrébb jár, mégis, inkább spanyol, szinte cammogó sokágyús hajók, mint a gyorsabb fregattok - gondoltam. Erri kiszedik, és mindenki egyforma lesz.
Nézz utána egy kicsit a törinek, mert nagyon nem vagy képben. Ebben a korban még a spanyolok voltak a janik ebben a térségben, a többi nemzet ekkor kezd csak bekapcsolódni a gyarmatosításba és fejleszteni a haditengerészetét. De a játék nem magáról a történelemről szól, csak a korról.
Nem tudom, hogy lesz-e belőle még megjelenés előtt valami nyílt teszt, de ha nem tudom kipróbálni, hát nem.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy el sem olvasod amiket írok, vagy nem értelmezed. Már írtam, hogy lesz open béta a megjelenés előtt.
Itt - PoftheBS - adott ugye egy kor. A britek a legerősebbek, a spanyolok a leggyengébbek a térségben. A franciák a kettő között.
Ez úgy baromság, ahogy leírtad, bocsi. Egyik nemzetnek sincs hendikeppje.
A kiegyenlítettség fontos az online játékokban. Itt a PotBS-ben nem tesznek különbséget spanyol, francia és angol között fejlettség vagy fölény tekintetében, mindegyik nemzet egyenlő esélyekkel indul.
Ilyen történelmi hűséget egyik játéktól sem várhatsz el, mert az egyet jelentene azzal, hogy valaki eleve a vesztes oldalon van. Ezt vagy megérted, vagy játszol az ilyen játékok helyett tetrisszel. :)
Az általad nehezményezett dolog, hogy minden nemzet egyedi hajótípusokat gyárthasson ez eleve paradoxonban van a szintén általad siratott történelmi hűséggel, mivel egy-egy hajótípus, hajóépítési újítás miután megjelent, azt lemásolták és építették más országok is nagyon rövid időn belül. Tehát igazán nem értem mi az, amit spanyol építhetne, de angol vagy francia nem. Ha böngészel történelmi hajóképtárakat, és figyeled az évszámokat, felépítéseket, gyakorlatilag csak nagyon kis eltéréseket találsz, számottevőbb különbséget a hajók között a dekorációjuk adott, de ha két képet mutatnék zászlók nélkül nem tudnád azt sem eldönteni, hogy egy nemzeté mindkét hajó, vagy különbözőé. Tehát külső alapján eleve nincs értelme a játékban különböző hajókat építeni egyes nemzeteknél, ha meg tulajdonságaikban térnek el, megint ott vagyunk, hogy 99% az übermájer nemzettel játszana.
Ha már a spanyolokkal ennyire el vagy telve, elmondanám, hogy a kor legszutyokabb népsége volt, tipikus cigánykodó módszerrel folytatták a gyarmatosítást, és a többi ország szopatását. Még a saját szövetségeseiket is sokszor átverték, annyira aljas harács népség voltak. Arról nem is beszélek, hogy náluk a gyarmatosítás egyet jelentett az őslakosság módszeres kiirtásával, amiből egyesek hobbit is űztek (Cortez). Nem csoda, hogy a 18. század végén már mindenki őket ütötte.
Spanish suxx :P -
#546
Anno teljesen máshogy indult el ez, mint ami lett belőle ...
Nézd, még javában más MMOval játszottam, mikor erre ráreltem. Amióta figyelem - van pár éve - rengeteg dolog került be a játékba (pl. avatar combat, látható legénység a hajókon, "partraszállás", stb.). De tényleg lehetne pár olyan dolog, ami korábban még alapként volt kezelve, vagyis egyik nemzet építheti ezt a hajót, a másik meg nem.
Egy SWGben az egyik fél X-Winget, a másik Tie-t épített, és pont ez volt a legszebb benne, hogy pont ezért csatlakozott egyik-másikhoz egy játékos, de kevés különbség volt köztük, de mégis látszólag más volt a leányzó fekvése.
Én pl. amikor ez a játék számomra képbe került, tutira pont azért mert szar helyzetben vannak akkorra a térségben, a spanyolok mellett döntöttem. Imádom a hajóikat, és nem tudnám elképzelni magam britkény vagy franciaként. Az ok, hogy a korszakra a brit és a francia haditengerészet előrébb jár, mégis, inkább spanyol, szinte cammogó sokágyús hajók, mint a gyorsabb fregattok - gondoltam. Erri kiszedik, és mindenki egyforma lesz.
Szvsz az, hogy ezt kiszedték, és jelenleg csak a kalózoknál van egyelőre megkötés, az sok jóra nem fog vezetni ha megrohamozza a gamét a fél világ.
(A bétához sajna nem volt szerencsém, pedig jópár játékba bekerültem. Kicsit sajnálom is, mert pl. lett volna rakat időm, hogy teszteljem.)
Nem tudom, hogy lesz-e belőle még megjelenés előtt valami nyílt teszt, de ha nem tudom kipróbálni, hát nem.
Sokat gondolkodtam azon, hogy egy történelmi MMOban meg minek a balance?
Csak azért, hogy játszható(bb) legyen? Nem tudom. Kipróbáltam a Roma Victort, mint az utolsó történelmi MMOt, és ott sincs balance, sőt ... Mégis, a kor miatti hátrányok ellenére, a rómaiak sincsenek biztonságban Britanniában.
Itt - PoftheBS - adott ugye egy kor. A britek a legerősebbek, a spanyolok a leggyengébbek a térségben. A franciák a kettő között. Aki egy történelmi MMOban nemzetet választ, az vsz nem feltétlenül amiatt teszi, hogy vérpisti legyen. Aki vérpisti akar lenni, az máshová megy, annyi más "szép" játékban van lehetősége kiélni magát ahol minden mindegy ... Ha már balanceolják, akkor elmarad a történelmi "hűség". Ez nem a Pirates!, vagy a PoftheC. A kor miatt nagy különbségeknek nem kéne lenniük, de pl. ha minden nemzetnek lenne egy típusa ami csak az övé, máris jobban szólna ez a game.
De ez csak az én szerény véleményem ... -
Oriza #545 Tetszetős, Te melyik hajón voltál :) -
#544
Két klassz hivatalos videjó, töltsétek le, mielőtt megnézitek (jobb klikk, save as vagy mentés másként), nekem legalábbis sima link megnyitásra lefagyott a media playerem. Letöltve semmi gond nincs.
(Bár a második videó nem olyan új, nem biztos hogy megéri a 2 percért a 131 mega, de az elsőt feltétlenül nézze meg aki nem látta még.)
[URL=http://www.burningsea.com/downloads/video/game-trailers/Potbs_teaser640.wmv]video #1 (23,0 MB)[/URL]
[URL=http://www.burningsea.com/downloads/video/game-trailers/PotBS_Tides.wmv]video #2 (131 MB)[/URL] -
#543
Igaz, tényleg! Köszi. -
#542
Nem tudni, ezt már elnyelte a balladai homály. :) -
#541
„Az egyik könnyű fregatt kapitánya nő volt.”
Vajon ki lehetett az a titokzatos Amazon? :)
-
#540
Már írtam, hogy lehet privateerkedni, de nem annyira szabadszájú a dolog, mint a kalóz nemzetnél. -
#539
Visszaolvastam Kata első Wall of Text -jétől idáig... Lenne egy kérdésem, de ha már elhangzott a válasz csak átsiklottam rajta akkor bocsi.
Ha mondjuk az emberfia angol nemzetiséggel kezd, de a szabad életet válaszja magának ( kalóz lesz és rabol, fosztogat...
) akkor mi a történés a játékban ? Esetleg privateer az Angol Korona szolgálatában!Szóval az érdekel, hogy vmilyen hátrányt szenved -e vagy vmilyen következményekkel jár -e ?
#538: Uhh szép kis történet! Ne csigázz kérlek! :) -
#538
Egy kis "mintha megtörtént volna" "mintha ingame lenne" sztori 
:
A Kis-Antillák környékén hetek óta egy kalózbanda fosztogatta az angol kereskedőket. Mindig váratlan időben, és a kereskedelmi útvonalak váratlan pontjain bukkantak fel 2-4 hajós flottájukkal a kufárok elmondása szerint. Az angol hadihajók hiába cirkáltak ezeken a vizeken, nem lelték a kalózokat, azok mintha csak köd volnának hol felszívódtak, hol hirtelen megjelentek, és fittyet hányva a térségben megnövekedett járőrökre, tovább fosztogatták a mellvédig merült hajókat.
A károk egyre nagyobbak voltak, Barbados gazdasága már hanyatlani kezdett erős mértékben, mert már alig volt áru, ami odaért volna. Az angolok súlyosnak és tarthatatlannak ítélve a helyzetet összehívtak egy tanácskozást St Kittsen. A tanácskozáson sok érintett kereskedőcéh képviselője megjelent, és előadták panaszukat, valamint a térképre böktek, hogy ők merre látták a már hírhedt kalózbandát. Jöttek az ötletek, ám többségük addig is haszontalannak bizonyult, míg valaki egy nagyon régi, olcsó trükkel hozakodott elő. Mivel jobb nem volt, ezért rábólintottak a vezérek, hogy egy próbát megér. Hat hadihajó indult hát délnek, köztük két 50 ágyús harmadosztályú sorhajó, egy nagy fregatt, két könnyű fregatt és egy brig. Az egyik könnyű fregatt kapitánya nő volt.
A hír hallatára sok kereskedő is kapva kapott az alkalmon, mivel ilyen erős kíséret nem adódik máskor. Így a hat hadihajóhoz lelkesen csatlakozott még egy tucat púpra rakott áruszállító is. A tekintélyes méretű flotta elindult hát St. Kittsből egy nyirkos, hűvös hajnalon. Az út végig nyugalmas volt, a kalózoknak még nyomát se látták. A tervezettnél kicsit hosszabb ideig tartott az út a túlpakolt és emiatt lassabb teherhajók miatt. Mikor Barbados szigete felbukkant a láthatáron, az addig feszült csendben haladó angol csapat kicsit megkönnyebbült - főként a kereskedők. Ahogy a hajók közeledtek a szigethez, a városban futótűzként terjed a jó hír, s mire befutottak, a kormányzó már a meghatottságtól könnyes szemmel várta őket a kikötőben.
Megkezdődött a kirakodás, s Barbados gazdasági hanyatlása megállítottnak látszott egy pillanatra, ám ez korántsem volt elég a hosszú távú stabilitáshoz és a felvirágoztatáshoz. A kereskedők legénysége máris a kocsmákba, night clubokba vetette magát, a hadihajókon azonban maradt a rend és fegyelem, rövid pihenő és ellátmány vételezése után még aznap éjszaka kifutottak minden feltűnés nélkül. Innentől valódi feladatukra kellett koncentrálni. Északnak-északnyugatnak hajóztak a kereskedelmi útvonalon, majd mikor elérték a megbeszélt térséget, a szétváltak a szélrózsa minden irányában, és elnyelte őket a sötétség. Elrejtőztek, hogy nappal sem lehetett látni őket, csak egy cirkált fel-le az útvonal mentén, de ő is épphogy látótávolságra. Közben a csali-kereskedő hajók el-vissza rótták az utat. Napokig tartó eredménytelen és hosszú várakozás után, a negyedik csali hajó végre meglátta a fekete zászlós hajókat, s azonnal riasztotta a rejtőző hadiflottát. A kalózok bekapták a horgot, rárontottak a kufárhajóra. A hadihajók teljes vitorlázattal hasították a tengert a cél irányában, de mire odaértek, sajnálatos módon a kereskedőt elsüllyesztették, kifosztották. De legalább a kalózok megvoltak. Menekülésre már nem volt esélyük, az angolok már a nyakukon voltak, az ütközet elkerülhetetlen volt, a szélirány is az angol hajóknak kedvezett.
Kissé meglepődtek az angolok, mikor látták, hogy a kalózok nem ketten, vagy négyen vannak, hanem hét hajós komoly flottájuk volt. Megijedtek, hogy a kalózok esetleg megneszelték a tervüket. A hét kalózhajó amint látta az angolok létszámbeli hátrányát, már fordultak is szembe. Teljes sebességgel robogtak az angol hajók felé, akik két sorba rendeződtek, a hátsó sorukban a két 50 ágyússal. A kalózok mikor beértek a lőtávba, azonnal tüzet nyitottak, s a férfi kapitányos angol könnyű fregattot pillanatok alatt a hullámsírba küldték. Eközben az angolok első sora hirtelen szétmozdult az 50 ágyúsok elől, s azok hatalmas dübörgéssel egyszerre adtak le teljes oldalsortüzet. Ennek eredményeként két kalózhajó égve, füstölve merült a habokba. A többi kalóz meglepődött a hirtelen, és igen hathatós ellentámadástól, ezért mielőtt elérték volna az angol hajókat, sarkon fordultak, hogy eliszkoljanak. Fordulás közben ami töltött ágyújuk volt, azt kapkodva elsütötték. Azonban komoly károkat egyik hajóban sem okoztak. Az angolok első sora viszonozta a tüzet, aminek folytán az egyik kalózhajó árboc nélkül maradt a vizen. Közben az angol hajók rögtön a kalózok nyomába eredt. A brig, a könnyű- és a nagy fregatt gyorsan közeledtek a menekülő kalózokhoz, a két 50 ágyús is ott dübörgött a nyomukban, s kíméletlenül fenékre küldték a már harcképtelenül és árbocok nélkül ringatózó kalózhajót is.
A fregattok beértek még egy kalózhajót, s cakkozásból, folyamatosan közeledve hozzá tüzet nyitottak megfelelő szögekből, aminek eredményeként a kalózhajó egy idő után elindult gyöngyhalász-kiképzésre. A brig kissé lemaradt, mivel vitorláit a menekülő kalózok tatágyúi kissé megtépázták. A nagy fregatt ezalatt utolért még egy kalózt olyannyira, hogy megcsáklyázták, és átugráltak fedélzetére. Gyorsak és kíméletlenek voltak, hamar kardélre hányták a hajó kapitányát is, aki hiába könyörgött az életéért, és ajánlott fel nagy vagyont életének kiváltására. A megmaradt két kalózhajó el tudott menekülni.
Az angolok azonban nem bosszankodtak, örültek a győzelemnek, még ha az tőlük is követelt áldozatot. A jó hír előbb ért Barbadosra, mint a kissé megtépázott-lyuggatott, harcviselt hadihajók. Mire befutottak, az admiralitás köszönő, és gratulációját kifejező levele már ott várta őket. A legénység is megkapta a jól megérdemelt kimenőjét míg a hajókat megjavították, remek kis bált rendeztek a kapitányoknak a helyi tavernában. A kalózoknak ezután a nyomát sem lehetett látni a környék vizein, napokkal később röppent fel egy kósza pletyka, miszerint Dél-Amerika partjainál most a spanyolokat bosszantják. "Végre hasznossá tették magukat a férgek" - mondta valaki cinikusan vigyorogva.
Barbados pedig fellélegzett, és erős fejlődésnek indult. -
#537
Igazából lehetne erre egy kő papír olló felépítést kialakítani. Egyik unit üti a másikat a másik a haramdika másik nezmettőlés így tovább. Így egyik sem lenne über mégis mindegyikkel lenne esély a győzelemre. -
#536
Biztos hogy nem lesz ilyen peccs, mint ahogy más online kalózos játéknál sincsen. Az, hogy különböző tulajdonságú hajói lennének az egyes nemzeteknek nem eredményezne mást, minthogy a játékosok 99%-a egy nemzettel játszana, mert mindig lenne egy "a játék adottságait tekintve legjobb", akárhogy is balanszolnának. Ez így van jól, ahogy most van, nem akarják egyik vagy másik nemzettől elriasztani a játékosokat, mert akkor annak a nemzetnek borul a gazdasága, politikája.
A kalózokkal szemben azért vannak módosított szabályok, mert a kalózkodás alapjaiban nem olyan nehéz, mint a többi életmód.
Higgyétek el, hogy az idestova 4-5 éve tartó fejlesztés alatt bőven kiegyensúlyozták a játékot. -
#535
Ha eddig figyelmesen olvastad volna írásaimat, értenéd, hogy mi a nemzetek lényege. Nem csak textúra és névbeli különbséget jelent. -
#534
ezt pl. magyarazd el egy atlag aminak
btw. kivancsi lennek hanyan emlekeznek meg a Sea Legendsre :)
az volt az elso hajos jatek amitol majdnem seggreultem annyira jo volt,
meg mivel nem beszeltem olyan jol angolul vagy 2 evig jatszottam :)
aztan az utolso utkozetet vagy 2 honapig probalgatam de meg mindig nem tom pontosan mit kellett csinalni, teljesen veletlenul sierult :) -
#533
Szerintem ez nem baj.
Mivel várhatóan több ezer a lesz a játékosok száma (és nem offline, mint az ősök), ezért fontos a balansz. Nem lenne szerencsés, hogy egy túl erősre sikerült hajót csak egyetlen nemzet kapna meg.
Bár az is igaz, hogy az erő, gyorsaság, fordulékonyság, stb. tulajdonságokat valószínűleg nem túl bonyolult nemzetenként kicsit módosítani.
Talán majd idővel a pecsekkel… :)
A korlátozás pedig kifejezetten élvezetessé teszi a kalózkodást, hiszen így szép kis farkasfalkák alakulhatnak és azért a „sima” játékosoknak sem két perc lesz megszerezni a 1st rate sorhajót. -
#532
"Nincsen más nemzettől függő hajó, bárki megépítheti bármelyiket."
Erre értettem. -
#531
Na ez az első hülyeség. :(
Akkor minek az a fogalom, hogy "nemzetek"? Csak textura és névbeli különbségek lesznek?
Az első Sea Dogsnak, sőt már a klasszikus Sea Legendsnek is az volt az egyik jó tulajdonsága, hogy legalább már benne volt: "ez a nemzet vagy, ehhez vagy ahhoz a hajóhoz nem nyúlhatsz" szabály. Végül is itt is benne van, de csak a kalózokra vonatkozik, hogy ne legyenek túl erősek? Ez van ...
-
#530
igen peldaul aki nagyon jo annak hatrakotik egyik kezet :) -
#529
Most még csak annyi a biztos, hogy a 104 ágyús 1st rate sorhajót nem használhatják. Hogy további korlátozások lesznek-e az valószínű, de nem tudni milyenek. Nincsen más nemzettől függő hajó, bárki megépítheti bármelyiket. -
gstup #528 Szia!
Azt már lehet tudni hogy a kalózok mekkora hajót használhatnak max. Nemzettől függetlenűl vannak hajótipusok v pl.: lesz ami az angoloknak van és a franciáknak nincs? Neked milyen hajód van?
Üdv -
#527
Tessék megnézni a szép, új hivatalos oldalt. Szép lapozgatós lett a Ship Guide is, de még nincs benne minden hajó ahogy néztem. Elég részletes adatokat, értékeket is feltüntettek már (szintek, durability értékek). -
#526
"magyar nép sosem volt tengerjáró fajta"
egyszerre nem lehet elnyomodni meg tengertjarni, de volt csatahajonk :)
kb. ennyi de nem is kell erteni :) -
Globus #525 Sziasztok! A játék szabadon letölthető lesz havi díjjal, vagy külön meg kell vásárolni? Köszi a választ előre is! -
#524
Ezt most nem értem hogy jött ide, mert szőke vagyok. 
-
#523
na igen abban az idoben mikor a jatek jatszodik akkor eppen meg voltunk szallodva :) parszor :)
de azert egy Csata hajot- jegyzunk mi is :)
Ha nem is a nagy harci tetteirol de hires :) -
#522
Igen, a szótárak e téren kissé pongyolák, mivel a magyar nép sosem volt tengerjáró fajta, így nekünk nincs külön szavunk a galleonra, mi is csak galleonnak nevezzük. Tehát a szótárak fordítását gályára helytelennek tartom.
Kicsit utánanéztem nektek:
Galleon: 16-17. század tengerjáró hajói voltak. A portugál karakkból és a genovai kokából származtatják, evezői nem voltak. A galleon elnevezés spanyol eredetű (mivel ők kaptak rá nagyon erre a hajótípusra), valószínűleg az arab "halion" szóból származik, ami nagy hajót jelent. Újítása volt, hogy az orrárbocra is került keresztvitorla, vagy orrvitorla. A hajó jellegzetesen 3 árbocos felépítésű volt, későbbiekben megjelentek 4 árbocos változatok is. Csak az első két árboc (elő- és fő-) hordoztak keresztvitorlákat, a többin latin vitorla volt. Valamint az első típus, amelyen kasvitorlákat alkalmaztak.
Hadi és kereskedelmi célokra egyaránt alkalmas típus volt, még a hadi változatok is rendelkeztek némi kereskedelmi képességgel a széles és nagy merülésű test által. Elsőként került rá a sudárvitorla - így már árboconként három vitorlája volt.
További általános jellemzői: rövid orr, merülésnél nagyon széles, felfelé erősen szűkülő törzs. Hosszában erősen ívelt törzse, előbástyája, és túlzóan magas, sokszor többszintes tatépítmény jellemezte. A korábbi galleonoknak csak festett, színes díszítőcsíkjai voltak, amelyek a hatalmas tatépítményen többszintesek voltak. Ezek többnyire egyszerű színes csíkok voltak egyszerű mintákkal, vagy váltakozó színnel. Később jelentek meg a barokkra már jellemző csicsás, giccses faragványok. Törzse szélességéhez képest kimondottan rövid volt, emiatt nagyon billegett a tengeren, de egész jól fordult. Sebessége a korában gyorsnak számított, az újabb hajótípusok megjelenésével azonban már lassúnak tartották, de még sokáig készítettek galleonokat méretes törzse és raktere miatt, ekkor már főként kereskedelmi funkcióra.
Gálya: az ókortól kezdve egészen a 17. századig (!) úsztak a tengereken, a középkor legjelentősebb hajótípusa. Talán a történelem leghosszabb ideig fennmaradó hajója volt (2000 év). Nyílt óceáni hajózásra nem alkalmas, keskeny törzsű, lapos fenekű, kis merülésű, hosszú hajók voltak, melyek fő hajtóereje az evezők voltak (MINDEN GÁLYA EVEZŐSHAJÓ VOLT!). Ugyan volt egy árbocuk egy keresztvitorlával, és a későbbiekben megjelentek a két, sőt három árboccal felszerelt gályák is, de mindvégig kezdetlegesek voltak, és csak az evezők rásegítésére szolgáltak. Nagyon rosszul fordultak a nagy törzshossz miatt, de sebességük sokáig felülmúlta a vitorláshajókét, főleg, mivel ellenszélben is gyorsan haladtak az evezők által. Főként hadihajónak használták, mivel törzse nem volt képes nagyobb mennyiségű és tömegű árú befogadására. Törzsének nagy részét ugyanis az evezősök padjai tették ki, ahol többnyire odaláncolt gályarabok húzták az evezőket. Nagyobb gályáknál 2-3 evezősor is volt, és egy-egy evezőt akár 4-5 ember is mozgatott. A gályarabság intézménye bármily hihetetlen, de csak a 14. századtól indult be igazán, de akkor igen nagy méreteket öltve. A filmekkel ellentétben a gályarabok teljesen meztelenek voltak. Hosszú életűek sem voltak, mert ha a süllyedő hajóval a rabok is mentek a hullámsírba.
Az ókori gályákon döfőorr volt a másik hajó meglékelésére, és íjászok adták a tűzerejét. A középkorban már katapultok, balliszták is helyet kaptak a fedélzeten kialakított kis bástyákon, lőtornyokon. Később ágyúk és a másik hajó evezősorait szétzúzó különleges rombolószerkezetek is megjelentek.
Egy speciálisabb változata volt az 1430-as években megjelent galeasz, amelyet a Genovai Köztársaságban építettek először. Csak a Földközi-tengeren használták, átmenetet képezett az evezőshajók és a vitorlások között. Több árbocos, árbocain latin vitorlákkal szerelt típus volt. Már külön főfedélzete volt, amin nem voltak evezősök, hogy ne akadályozzák a vitorlák kezelését, ők az alsóbb fedélzet(ek)en csücsültek. A hajó nagyszámú ágyút is kapott (60-70). Nyílt óceáni hajózásra ez sem volt alkalmas, és harcban ugyanúgy mint a hagyományos gályákat, csak evezőkkel hajtották. Mivel egy evezőjét 4-7 ember hajtotta, ezért szélesebbre kellett építeni a törzsét. Ezáltal pedig a hosszát is lehetett növelni: a legnagyobb galeaszok elérték a 80 méteres hosszúságot, vízkiszorításuk 1000 tonna körül volt. -
#521
A legteljesebb mértkében igazad van! 
Sorry...
-
#520
nem az elson hanem fentrol a masodik bocs -
#519
nem is az de a szotarban gálya = galleon , galley
a valosagban a galley az a gálya legalabb is galley slave-röl már hallottam
a ket angol nev viszonylag hasonlo es a magyaroknak megteveszto lehet
tehat ha korrektek akarunk lenni akkor az elso kepen egy Galleon lathato -
#518
Nem értem miért mondogatod a gálya szót, mert a galleon nem kifejezetten a gálya hajótípus tudtommal.