1639
kémia meg minden....
-
barcames #1439 hogyan végezzük el egy minta pH-jának mérését?
mi a gerjesztett állapot?
a pH skálán az egyes kémhatások hol találhatók?
köszönöm előre is! -
#1438
igen :)
ZH-n volt egy hasonló feladat csak (Ca2+)-al, és megkaptam rá a max pontot (((((: -
polarka #1437 végül ez helyes számolás volt? -
polarka #1436 műszernek, vehetsz vezetőképesség alapján mérő eszközt vagy lehet titrálással is kimérni (ahhoz büretta, pipetta, mérőhenger és lombik szükséges)
A színhez még hozzáfűzném ennek a 2. oldal 2. bekezdését. -
barcames #1435 köszönöm! -
Berselius #1434 faktor: kb. annyi a lényege, hogy ha van egy 0,2 mól/dm3 koncentrációjú oldatod, és a faktora mondjuk 1,01, akkor a valódi koncentrációja 0,2*1,01=0,202. Tehát amolyan javításként fogható fel. Ha a faktor 1,0000, akkor az oldat 0,20000 mol/dm3 koncentrációjú.
Egy vegyület akkor színes, ha valamilyen hullámhosszúságú fényt el tud nyelni, és amit nem nyel el azt visszaveri. Amelyik anyag nem nyel el semmilyen hullámhosszt, az általában kevésbé reakcióképes és a benne lévő elektronok nehezen gerjeszthetők, ellenben ha színes, akkor találhatók benne ilyenek, jó példa erre a karotinoid-típusú vegyületek családja, amikben konjugált kettős kötések találhatók, emiatt pedig delokalizáció alakul ki. Általánosságban továbbá az is elmondható, hogy azok az ionvegyületek a színesek, amelyekben az egyik komponens, legyen az az anion vagy a kation színes. Ez akkor következik be, ha található rajtuk nem lezárt alhéj, tehát az alkálifém- és alkáliföldfémionok, stb. színtelenek, ugyanakkor a le nem zárt héjjal rendelkező rézion például kék. -
barcames #1433 milyen műszer szükséges egy minta sótartalmának meghatározásához?
mit jelent ha egy mérőoldat faktora 1,0000?
miért láttunk színesnek egy vegyületet?
ezeket valaki megtudná nekem mondani? köszönöm előre is!
-
#1432
köszönöm, elég lesz ez is :) -
polarka #1431 ![]()
Nem nagyon bízok benne, h ez helyes. Ahhoz, h kvalitatíve meggondoljam a számolást fel kéne elevenítenem a veszprémi TK alapján, h hogyan és miket kéne meggondolni. -
#1430
hmm eltudnád küldeni h csináltad meg? valami mégsem stimmel .... -
#1429
köszönöm, igazad van! (közben nekem is sikerült megcsinálni), az eredményed is nagyjából stimmel (:
még egyszer köszi! -
polarka #1428 Nem tom, de az volna a tippem, h a két esetre felírható Nernst-egyenletek különbségét kéne venni (aktivitásnak a K koncentrációkat véve), amiből a kiindulási koncentrációra nekem durván 8*10^(-4)M jön ki. -
#1427
senki?....:/ -
#1426
ezt most nemtom megoldani :S
Egy káliumion tartalmú oldatban potenciometriás mérést végzünk kálium ionra szelektív elektróddal és alkalmas vonatkozási elektróddal. A mért elektromotoros erő -72,3 mV. Ezután az oldat pontosan 100 ml-nyi részletéhez pontosan 1ml 0,1000 M KCl oldatot adunk és ebben is mérjük az elektromotoros erőt az előbbi elektródpárral. A kapott érték -51,3 mV. Mekkora volt a kiindulási oldat kálium ion koncentrációja? (RT/F)*ln10=59,2 mV. -
lotsopa #1425 Szerintem igen. -
pet0330 #1424 Nézd meg a hidratált ionok képződéhőjét a függvénytáblázatban meg HCl(gaz) képződéshőjét add össze az ionokét és vond ki belőle a hcl-ét. -
Lackoooo #1423 Sziasztok
Gyors segítség kéne.
Mekkora a sósav képződéshője? HCl(aq)-ra gondolok, és 37%-os a sav, bár ez nem volt megadva a feladatban.
Köszönöm -
Koppixer #1422 Kolloid rendszert képez a rántás/habarás a vízzel? -
lotsopa #1421 Köszi hogy válaszoltál.
Arra van ötlet hogy milyen kémiai folyamat játszódik le amikor például egy leves rántanak, habarnak be? Gondolom találkoztatok már ilyennel, a lényege hogy a folyadék viszkozitása valami folytán megnövekszik, a sűrűsége nem! -
polarka #1420 Geological_history_of_oxygen
Erről én is hallottam több ism. terjesztőben. De ott csak a karbon időszaki rovarokkal hozták kapcsolatba. A dinók méretével kapcsolatban viszont nem (habár akkor is magasabb volt az O2 szint), azt általában azzal magyarázzák, h előnyös volt a ragadozók elleni védelmükben és az emésztésüknek is kedvezett (Dinosaur size).
Kísérletekről nem tudok, de nem tartanám kizártnak, h nagyobbra nőnének. Viszont fontos megemlíteni, h a természetben (állítólag) most is volna lehetőségük nagyobbra fejlődni, mégsem teszik. Valszeg azért, mert nem előnyös, a madarak gyorsabban kiszúrják őket és megeszik a nagyobbakat.
A karbon időszakában a harasztok is nagyobbra nőttek, de hogy bármely növény nagyobbra nőne, azt nem tudom. Mindenesetre olyanról már olvastam, h nagyobb CO2 szinten jobban fejlődik a növényzet. -
fityusz #1419 Üdv!
Szeretnék egy érdekességet megosztani veletek, és kíváncsi vagyok a véleményetekre. Ha a levegő oxigéntartalmát, ami jelenleg kb: 21% módosítjuk magasabb értékre, 33-35% körüli értékre, akkor ismét hasonló értékű lenne, mint a dinoszauruszok idejében. Állítólag azért nőttek olyan hatalmasra a dinoszauruszok is, és egy ismerősöm említette, hogy régebben olvasott, valahol arról, hogy folytattak ezzel kapcsolatban tudósok kísérleteket, ott rovarokat használtak, amelyek valóban jóval termetesebbre nőttek ezáltal. Kíváncsi lennék, hogy mások is hallottak e már erről a jelenségről, és ha igen mit. Ha tehetném kipróbálnám a családi kertészetünkben, hátha a növények is nagyobbra nőnének tőle :D -
#1418
másrészt, hogy érdemben is reagáljak a hozzászólásodra:
az én egyetemi jegyzetem szerint (Szervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlatok, Pasinszki Tibor, Műegyetemi Kiadó,2006.) a réz(II)-nek nincs hidrixo komplexe és ezt két helyen is jelzi:
1.Cu2+ ligandjai: CN(-), NH3, H2O (13.oldal)
2.Réz(II) ionok reakciói, Cu(2+):
Nátrium hidroxid oldat: hideg oldatban kék színű réz(II)-hidroxid csapadék keletkezik. A csapadék reagens feleslegében nem oldódik.
ezért írtam azt amit. -
#1417
én próbáltam valamit tenni a feladat megoldása érdekében, leírtam a gondolatmenetem pontról pontra.
erre te mit csinálsz? idejössz, leakadsz egy nomenklatúrai hibán, amiben megjegyzem igazad van, és elkezdesz személyeskedni; vagy talán ennyire ismerjük egymást, hogy úgy érzed megengedheted magadnak, hogy ilyen dolgokat állíts, ilyen hangnemben?
Nem hiszem. -
nascence #1416 Olyan nincs hogy amino-komplex, ammin- és amin- komplexek vannak.
És hogy a jó életbe ne lenne hidroxó komplexe a réznek...látom nem nagyon játszottál még ezüst-nitráttal...
Tanácsot meg az osztogasson, aki ért is hozzá...előbb tanulj, aztán okoskdj...vak vezet világtalant... -
#1415
oops, wiki szerint mégis van sry
Since copper(II) hydroxide is mildly amphoteric, it dissolves slightly in concentrated alkali, forming [Cu(OH)4]2- -
#1414
ne hagyjátok magatokat megtéveszteni, a Cu-nek amino komplexe van, OH- nincs :D -
#1413
Én leragadtam az analitikai pontosságú csákánynál :) -
#1412
a Zn-et elvileg vissza lehetne számolni, (feltéve, hogy a kénsavval a teljes Fe mennyiséget feloldotta, de mivel csak csapadékot szűrt, és a Fe-t csak a H2SO4 oldotta, ezt feltehetjük), a tökéletes gáztörvényből: tudjuk mennyi mól H2 fejlődött és ugyanennyi mól Fe/Zn. Mivel tudjuk hány mól Fe volt, megkapjuk a Zn-et és akkor már tudjuk a Cu-t is, ezt ha nem muszáj nem számolom végig :D -
#1411
sztem ennyi adatból még nem lehet megoldani.
Jó volna pl. tudni, h a híg H2SO4-et feleslegbe adta-e, mert attól függ a Zn(2+) és Fe(2+) mennyisége.
Én azt tételeztem fel, hogy a híg H2SO4 H2 fejlődés közben oldja a Zn-t és a Fe-t.
Az ezután hozzáadott NaOH-val a Fe(2+) hidroxid csapadékot képez (analitikai szempontból ismeretlen a pontos összetétele!), a Zn(2+) hidroxo klompexet és ha maradt Zn, azt is oldja.
A Cu-t a híg H2SO4 nem oldja tudtom szerint, csak a forró, tömény SO2 fejlődés közben, de ez nem az az eset. a Cu NaOH-ban sztem nem nagyon oldódik, habár a Cu(2+)-nak van hidroxo komplexe.
Akkor t.f.,hogy valamilyen módon minden feloldódott (azt írja h csak csapadékot szűrt).
A csapadék Fe(OH)x kellett, hogy legyen (a többi komplexet képez mivel feleslegbe adta), aminek az analitikai meghatározásánál (gravimetriás titrálásnál) kiégetik analitikai papíron Fe2O3-á.
Feltéve, hogy így csinálta, és mivel a vas-hidroxid csapadék meghatározásnál csak így lehetséges, így számolok.
Ha ebből visszakövetkeztetünk (m(Fe2O3)=2,21375g, M(Fe2O3)=159,69 g*mol^-1), akkor n(Fe2O3)=0,01386 mol és elvileg a minta Fe móltartalma ennek a duplája (1 mol Fe2O3-ban 2 mol Fe van => n(Fe)=0,0277 mol), ami (M(Fe)=55,85 g*mol^-1) m(Fe)=1,548 g.
Tehát a minta Fe tartalma tömegszázalékban= m(Fe)/m(minta) *100% = 63,2 tömeg%
ami eleve nem jó.
nem tudom más h gondolkodna (: -
lotsopa #1410 Hamupipõke azt a feladatot kapta gonosz mostohájától, hogy állapítsa meg egy Zn-Fe-Cu ötvözet tömegszázalékos összetételét, mert különben este nem mehet el a királyfi tiszteletére rendezett bálba. E célból egy csákánnyal 2,4500 g mintát vett az anyagból. A mintára híg H2SO4-oldatot öntött, s azt tapasztalta, hogy 828,1 cm3 0 °C-os 0,1 MPa nyomású gáz fejlõdött. (Látható, hogy nem fûtöttek Hamupipõke szobájában.) Ezután fölös NaOH-oldatot adott a mintát tartalmazó oldathoz, majd leszûrte, és a csapadékot kiszárította. Megmérte a csapadék tömegét analitikai mérlegen, eredményül 2,21375 g-t kapott. Ezek alapján Hamupipõke kiszámolta az ötvözet összetételét, s azt kapta, hogy 20 tömeg% Zn-t, 30 tömeg% Fe-t és 50 tömeg% Cu-t tartalmazott a minta. Elmehetett-e Hamupipõke a bálba? -
polarka #1409 Mélymerülő búvárok is használják akár +50% arányban N2 helyett. -
#1408
Sztem a reaktivitását befolyásolja a hőmérséklet (gondolom abból kifolyólag, hogy nagyobb a részecskék energiája), meg persze mást is (pl.sűrűség)
tudomásom szerint a He elég inert ahhoz, hogy ne lépjen reakcióba a szövetekkel, így ilyen szempontból nem tudok mellékhatást elképzelni. -
lotsopa #1407 Savak, lúgok hőmérséklete milyen tulajdonságát befolyásolja jelentősen?
( ha nitrogén helyett héliumot szívnánk az oxigén mellé [ hasonló tömeg/térfogat százalékban ] akkor igaz hogy nem szenvednénk semmilyen károsodást? ) -
#1406
Köszönöm a segítséget, ha szükségem lesz még a továbbiakban, akkor mindenképp ide jövök! :) -
#1405
hogy tovább magyarázzam:
ha hiszünk a szövegnek a címkén és a számítás szerint ρ=1,1[g/cm^3],
akkor 100ml oldat 110g és abban a glükóz tömege 110*0,4=44g (:
ezért másoltam be dőlt betűvel a #1403-ba...
de lehet, hogy egyszerűbb a feladat és ρ=1-nek vehető...(:
nem tudom mennyivel jutottál előrébb, remélem nem kavartalak meg, bátran kérdezz tovább -
#1404
Köszönöm ! :) -
#1403
nem teljesen lehetséges, mert amint leírtad:
Akkor ugye 100 g oldatban 40 g glükóz van
ez a 40 tömeg% szerint van, viszont utána ezt írod:
Akkor ugye 100 ml-ben 40 g a glükóz
ezt nincs ahonnan tudd, mert nincs megadva és csak akkor igaz ha az oldat sűrűsége 1[g/ml], mert akkor 100g oldatban, ami 100ml valóban 40g a glükóz.
A szöveg szerint 100g oldatban 40g a glükóz, 60g a H2O, de nem tudjuk ennek a térfogatát.(ehhez kell a sűrűség).
az az érdekes, hogy az asztalomon épp van egy 40%-os glükóz oldat :D infúzióhoz, 100 ml-es.
Azt írja a papírján, hogy 440g glükóz 1000ml-ként (=1000cm^3),
Mivel 40 tömeg%-os az oldat, tudjuk, hogy ha az oldat tömegét(m{oldat}) 0,4-el megszorottuk 440g-ot kapunk.
m{oldat}*0,4=440 ,ebből kijön, hogy m{oldat}=1100g
és mivel ρ=m/V=1100[g]/1000[cm^3]=1,1[g/cm^3]
Visszahelyettesítve amit lent írtam:
V=12/ρ=12[g]/1,1[g/cm^3]=10,9[cm^3]~11[cm^3] -
#1402
Bocsánat, én voltam félreérthető.
Leírom amit én csinálgattam.
Tehát van ugye a 40% os Glükóz oldatunk.
Egy betegnek pedig 12 g glükózt kell adnunk. Ez pedig hány ml ?
Akkor ugye 100 g oldatban 40 g glükóz van. /Közben nézegettem a neten és 100 ml-es kiszerelésekben van/ Akkor ugye 100 ml-ben 40 g a glükóz, azaz 10 ml-ben van 4 g. 4*3 12 g glükóz, és akkor 3 * 10 ml = 30 ml 40% os glükóz oldatot ha adunk, akkor abban 12 g glükóz lesz.
Így lehetséges ugye? -
#1401
ehh, bocsánat elszámoltam az utolsó bekezdést,
így van helyesen:
Ha az oldat sűrűsége ρ [g/cm^3], akkor
a keresett térfogat V= 12[g] / ρ[g/cm^3]= 12/ρ[cm^3] -
#1400
a 40 tömeg% azt jelenti, hogy 100g oldatban 40g glükóz és 60g H2O.
akkor 12g oldatban 4,8g glükóz és 6,2g H2O.
Ha az oldat sűrűságe ρ [g/cm^3], akkor
a keresett térfogat V= 12[g] * ρ[g/cm^3]= 12*ρ[cm^3]
