Kémia!!! Segitség!!!

most épp elmentem, mert láttam h te is segítesz, de én ráérek ha menned kéne ...

igen, nagyjából igen.. de a lényeg abból fakad, hogy ha már van p elektron, a külsõ, azaz még nyitott héjon, akkor már annyi proton van a magban, amennyi már olyan nagyon vonzza a d elektronokat, hogy nem tudjuk õket gerjeszteni.

megnyitottad a linket?

Tehát ha nem vagyunk a d elektron pályán akkor nem nézzük, mint ha ott se lenne?

mert azok a d elektronpályák még a 3. fõhéjon vannak. Sokkal erõsebben kötõdnek a maghoz annál, hogy lehessen gerjeszteni õket.
( Azért jelöljük õket 3d10-ként.)

Igen, értem. De a 3d10-nek a 10 miért nem adjuk hozzá?

Ja bocs, rossz sorrendben ez volt: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 4s2 3d10 4p2
ez helyett 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 3d10 4s2 4p2, és a rápillantással félreolvastam Bocs.

Na, de ne kavard.. 4s2 azt jelenti, hogy a negyedik periódusban van az s héjon 2 db elektron
a 4p2 pedig azt, hogy a negyedik periódusban, azaz a 4. héjon lévõ p pályákon van 2 db elektron, azaz s2+p2= 4 db

Már kezdem megérteni, mindjárt vége.<#idiota>

Tommy mennyire érsz rá? Tudod folytatni Máté segítését?

Az elsõ példában is germánium volt. 😊
Na igen, leírtam órán, hogy 4s2+4p2 és bekarikáztam mind a kettõn a kettest, de nem értettem,hogy a 3d10-et miért nem? De, ha jól gondolom a 3d10 azért nem lehet mert nem a d csoport tagja a germánium?

Szerk: közbe beugrott, az úgy mindig jó lesz, ha azt mondom, hogy a kimaradt ...-k, germánium-nál 4s2 3d10 4p2 és még +1? Tehát, hogy van ez 3 db vmi. és +1 akkor megkapom a vegyértékelektronok számát? Kicsit zavaros, de így megkapom az eredményt, vagyis a 4 db-ot.

Ge elektron szerkezete: 3d10 4s2 4p2

A vegyértékelektronok a 4-es héj (le nem zárt héj) elektronjai, amint látod éppen 4 db

😊 mert a p csoport tagja és így a 4s2 és a 4p2 elektronjai is részt vehetnek a kötésben.. Az elsõ példádban a kalcium szerkezete volt, az is érdekel?

Jó, akkor még egyszerûbben leírom: miért van 4 db vegyértékelektronja a germániumnak? Ezzel valaki már csak boldogul...

Nyisd meg a linket, tedd a képernyõdön felülre és szólj ha készen vagy

😊 ha tényleg olyan egyszerûen megérthetnéd, akkor már az órán megértetted volna, vagy a könyv egyszeri elolvasásával.

Nem értem mi ebben a nehéz. Miért lehet leírni egyszer, hogy mi mennyi és,hogy miért? Azt hittem gyorsan kapok egy rendes, rövid választ.

szólj ha kezdhetjük

tedd úgy a képernyõre hogy lásd miközben olvasod az ide írtakat

például ilyet http://szticske.uw.hu/kemia.htm

vegyél magad elé egy periódusos rendszert

oké..

Fel tudom írni, de értelmezni nem, és a szabály se mond sokat. 😊

ha érted a töltõdési szabályokat akkor, voltaképp tudod, hogy hány vegyértékelektronja van (ezért kezdtem innen), mert akkor már csak a fogalmat kell ismerned:

vegyérték elektronok: A vegyértékhéjon elhelyezkedõ elektron/elektronok, ezek vesznek részt a
kémiai kötések kialakításában.

vegyértékelektronhéj: Az atom legkülsõ, még le nem zárt héja .

minden azon múlik, hogy fel tudod-e írni az elem elektron szerkezetét és azt tudod-e értelmezni.

...

Nálam kémiánál nem segít semmit ha megértem. Így könnyebb.

elijeszted az ifjú titánokat 😛

Én méltányolom az erõfeszítést, de nem erre lettem volna kíváncsi. Az értem, hogy töltõdnek, csak azt nem, hogy hogy ha az a kérdés, hogy hány db vegyértékelektronja van akkor arra mit mondjak? 😊
Csak annyi elég lett volna, hogy "megnézed az utolsó valami valamilyét" és ennél ezt nézed és stb. 😊

"Segítsetek! Írnom kellene!
- Ismered a betûket?
- Igazából nem, de ez felesleges."

Na errõl szólt a beszélgetésünk. Javaslom azonnal vedd elõ a tankönyvet és vád be: K,L,M,... s2..p6.. stb

Ha már vágod, jelezd. A részleteket megbeszéljük.

szerintem hülyeség (energia pazarlás) mechanikusan megtanulni, ha meg is értheted, hogy mi-mit jelent ...

Arról, hogy mik az elemek elektronszerkezetének szabályai.

A periódusos rendszerben (PR) minden elemnek más a rendszáma, rendszám szerint növekvõ sorrendben vannak felsorolva az elemek.
A rendszám az egyenlõ a protonok számával.
A proton egységnyi pozitív töltésû, az elektron egységnyi negatív, tehát ahhoz, hogy egy atom semleges legyen, ugyanannyi elektront kell tartalmazzon, ahány protont.

Ahogy haladsz a PR-ben mindig 1-el nõ a rendszám (proton szám), tehát az elektronok száma is.
Az elsõ elem, amelynek rendszáma 1, értelem szerûen 1 protonja és 1 elektronja van. Ez a hidrogén, jele H.

Ez az elektron az elsõ atompályán (AO) "helyezkedik el", melyet "s"-el jelölünk, mert szférikus. Ezt az állapotot így írjuk le: 1s1, tehát az 1-sõ "s" pályán 1 elektron van.

A második elem a hélium, proton szám= elektron szám= 2
Ez a második elektron ugyanazon az "s" AO-n van, mint az elsõ elektron, mert minden AO-n max 2 elektron tartózkodhat.
Ezt így jelöljük: 1s2

(...)

Erre hivatkoztam, mint a elektronfeltöltõdés-re. Tudod tovább hogy töltõdnek a pályák?

Igazából nem, de ez felesleges. Csupán annyi nekem elég, ha fel tudom így írni. Csak annyit szeretnék tudni, hogy miket kell néznem amikor a kérdésekre válaszolok.

Azt tudod, hogy mit jelent pl. az hogy 1s2 vagy az, hogy 2p6 ?

Azt se tudom mirõl beszélsz. 😄

Mittudom én, 32Gr felírjuk úgy, hogy: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 4s2 3d10 4p2
És ezután válaszolni kell a kérdésekre. Na de csak a periódust, meg a csoportot tudom megmondani belõle. 😊

hello,
sztem nézd át az elektronfeltöltõdési szabályokat és választ kapsz a kérdésekre (:

Mármint mire vagy kíváncsi?

Sziasztok!

Elektron szerkezet írásánál a jellemzésnél milyen szempontok szerint kell nézni a következõket:
Hány héja telített?
Hány db vegyértékelektronja van?
Hány párosítatlan elektronja van?
Melyik periódus melyik csoport?

Köszönöm!

Avogadro is an advanced molecule editor and visualizer designed for cross-platform use in computational chemistry, molecular modeling, bioinformatics, materials science, and related areas. It offers flexible high quality rendering and a powerful plugin architecture.

Szép lett, bár kicsit bonyolultabb mint a víz molekula.]<#vigyor3>

amúgy anno (2006 körül) pont az inzulin A és B láncát készítettem el egy molekulaszerkesztõ programmal, úgy, hogy felrajtoltam a progiba az 51 aminosavat és ábrázoltam 3D-ben.
A kép még fent van a galériámban:



A Chemsketch nevû programot használtam, ami rajzolgatni jó, többre nem nagyon (:
A természetben nem ilyen az inzulin molekula alakja (3Ds szerkezete), de ezt még a komolyabb programok sem tudják még kiszámolni, hogy hogy is "csavarodik" fel. Ezt hívják "folding"-nak.
Egy fehérje funkcióját meghatározzák az aminosavak ÉS a 3D-s szerkezet, ezért nagyon fontos ezt felderíteni, és ezért lenne nagyon kényelmes, ha csak bepötyögnénk az as. (aminosav) sorrendet és kibökné a 3D szerkezetet. Talán ez lesz a fehérje mérnökség aranykora. Kutattam "egy ideig" ilyen témában, megvolt számítógépen egy fehérjének a 3Ds szerkezete (X-Ray crystallography révén meghatározott) és mi modelleztük a szubsztrát molekuláját, ami nagyjából 3 hatszög volt, mégis csupán a szubsztrát energia minimumának megtalálása míg a fehérjéhez volt kapcsolódva, napokig eltartott.

írj, ha szükséged van még valamire.
A biokémia témáján belül szeretnék a késõbbiekben (MSc) kutatni, mert ezt szeretem a legjobban.
Ha érdekel bármi, írj nyugodtan, esetleg megpróbálom jobban elmagyarázni.
Szívesen segítek.

<#wink>

Ja, kösz mindent, megvolt az esti program😊

A szándékot becsülöm ,hogy úgy próbáltad leírni ,hogy a hfmegcsinálás mellett még meg is értsem, ez csak részben sikerült, de meg lesz az 5ös ,azalényeg😊

Tudom a tudás ingyé van ,de az idõd nem ,majd irj ha kell vmi torrentmeghívó/account😊

Mekkora jó ez az sg azér😊 ezt is csak itt lehet kb ilyen gyorsan megtudni egy hozzá nem értõnek, pedig ez nem volt egy puding feladat..

mégegyszer , respect nagyon az egészért ,szóhoz sem jutok😊

írj, ha valami nem menne, remélem sikerül (:

Ez egy aminosav általános képlete:


Az α-t azért raktam a C atom mellé, mert azt hívják α-szénatomnak.
Hozzá kapcsolódik az amino- és karboxil-, valamint az R-csoport.
Két aminosav összekapcsolódhat vízkilépéssel, az így létrejött kötést
peptidkötésnek hívjuk és a létrejövõ molekula egy dipeptid:


Ha nem tudod h melyik aminsav -R csoportja mi, akkor ez a kép segít. Rajta van az aminosavak szerkezete, 3betû és 1betûs jelölése is.

Szóval így mûködik, pl. az "A lánc" 1-5 aminosavsorrendje:
FVNQH
Ez lefordítva: Phenylalanine(F)-Valine(V)-Asparagine(N)-Glutamine(Q)-Histidine(H)

Le kell rajzolni ezeket az aminosavakat peptidkötéssel, az elsõ aminosavnak mindig szabad az aminocsoportja (NH2-) és a karboxil csoportjával (COOH-) kapcsolódik a második aminocsoportjához. Az elsõ aminosav szabad amino csoportját hívjuk N-terminálisnak.
Értelem szerûen a lánc utolsó aminosav COOH- terminálisa marad szabadon, az a C-terminális.

A felsorolt "pentapeptidet" (5 aminosavat) így kell lerajzolni:

a tudás ingyen van (: nem tartozol semmivel, szívesen segítek.

A transzláció a fehérje szintézis egyik (néha utolsó) lépése.
A fehérje (bio)szintézis során keletkeznek a fehérjék a sejtekben.
A fehérjék szerkezete az örökítõ anyagban (DNS) van kódolva, pontosabban DNS-t felépítõ 4 féle bázis (adenin,timin,guanin,citozin) sorrendje határozza meg a fehérjék elsõdleges szerkezetét (aminosav sorrendjét),

A fehérje bioszintézis úgy kezdõdik (nagyon leegyszerûsítve, mert most nem erre van szükséged), hogy a DNS kettõs hélix szétnyílik és az egyik szálon (ún. értelmes szál) egy mRNS molekula (a bázisokkal komplementer) képzõdik. Ez a folyamat a transzkripció (~átíródás).
Az mRNS ezután kimegy a nukleuszból ahol az ún. riboszómák segítségével az mRNS-en lévõ báziskód alapján elkészül a fehérje aminosav lánca, ez a transzláció (~lefordítás, a bázis kód aminosav kóddá fordítódik).
ha megnézed a képet amit linkeltem, ott írja az 1. pontban h "translation" és a képen látod a riboszómát is, ami az inzulint "elkészítette". Ez a riboszóma ún. kötött riboszóma, mert az endoplazmatikus retikulum (ER) felszínére van kötve, vannak olyanok is, amelyek a sejtplazmában szabadon úszkálnak. Az ER a sejtmag membránjának a kiterjedése.
Amint a képen is látod, amint a lánc elkészült, bekerül az ER lumenjébe (üreg) egy fehérje segítségével (sec61translocon), ez volt a transzlokáció.
Itt az aminosav lánc 1-24 szakasza (piros) levágódik a sec11 fehérje által, ez volt a szignál része, nincs már rá szükség (:
A lumenben a fehérjének kialakul az ún. másodlagos szerkezete, a legjelentõsebb átalakulások a diszulfid hidak kialakulása a láncon belül. Ez a láncban lévõ cisztein aminosavak (C) összekapcsolásával történik. A cisztein -R csoportja: -CH2-SH és a diszulfid híd két ilyen csoportból alakul ki: -CH2-S-S-CH2- . Ez van kekivel jelölve.
A 4. és 5. lépésben különbözõ fehérjék megint levagdosnak az preInzulinból, míg végül megérik és létrejön az érett inzulin, ami a vagdosások után 2 láncból (A és 😎 áll, ami összesen 51 aminosavat tartalmaz már csak, a preInzulin úgy 110 körülit tartalmazott.
Az 51 szám miatt gyanús nekem, hogy akkor lehet, ezt kérik tõletek.

mindjárt folytatom

Hát jól feladták nekünk a leckét most már látom😄

Köszönöm a választ nagyon ,te se szarakodtál a válasszal😊

Amit idáig értek az alapján: Ha le akarnám rajzolni mind az 50-et ,akkor például :
Lerajzolnék 50 aminosavat, R-ek nélkül ,majd a kód szerint berajzolnám
az összes R helyére a hozzá valót.

Ezzel a transzláció szóval szerencsére még nemigen találkoztam ,nem tudom hogy mit jelent ,ezt a részt nem is értem egészen, hogy mi mikor változik😊

És hogy kéne lerajzolni a methionine -n peptid kötésben?😊

Ha lerajzolod esetleg az elsõ 3-mat peptid kötéssel az elejétõl adok valami torrentoldalra accountot😄 (ncore, stb)

szóval még egyszer szeretném, hangsúlyozni, hogy az inzulin aminosav sorrendje (elsõdleges szerkezete) megváltozik transzláció után (miután átíródott az mRNSrõl)
A szekvencia amit belinkeltem, az mRNSrõl átíródott preInzulin.
ez a kép mutatja a további változásokat.

Nem tudom, hogy nektek melyik érési fázisból kell a szekvencia, de itt látod a módosításokat.

hehe (:

az inzulin egy fehérje, ami azt jelenti, hogy aminosavakból áll.
Ez ugy-e tudod, hogy mi?
Amit belinkeltél az két "általános" aminosav összekapcsolódva (+1 harmadik aminosav amino csoportja).
Az aminosavak abban az "-R" csoportban különböznek egymástól, az "-R"-t általános csoportnak lehet nevezni.

Pl. ha az "-R" helyébe "-H"-t írsz, megkapod a glicint, ha "-CH3"-at, akkor az alanint, ha "-CH2-OH"-t akkor a szerint és így tovább.

Tehát nektek azt kéne tudni, hogy milyen sorrendben következnek egymás után az aminosavak az inzulinban, tehát az "-R"-ek helyébe mit kell írni.
Ezt egy fehérje elsõdleges szerkezetének hívják. Ez a szerkezet (kissé) különbözhet még fajon belül is.
Egy másik dolog, hogy az inzulin szerkezete változik a transzlációt követõen, érdemes utána olvasni ha érdekel.
A szekvenciát lehet kicsit nehézkes elõbányászni, én megtaláltam a uniprot-on

az oldal alján találod ezt:
>sp|P01308|INS_HUMAN Insulin OS=Homo sapiens GN=INS PE=1 SV=1
MALWMRLLPLLALLALWGPDPAAAFVNQHLCGSHLVEALYLVCGERGFFYTPKTRREAED
LQVGQVELGGGPGAGSLQPLALEGSLQKRGIVEQCCTSICSLYQLENYCN

ebben a kódban minden betû egy aminosavat jelöl, a feloldásához ITT van egy táblázat.

tehát pl az elsõ 3 aminosav:
MAL, ez lefordítva: methionine-alanine-leucine

gondolom le tudod rajzolni ezeket az aminosavakat peptid kötésben.
(ne feledd h neked csak az elsõ 50 kell 😛 ez a teljes szekv.)

a kép valahogy lemaradt : http://yfrog.com/mxinzulinj

Helo ,lenne egy kérdésem.

Iskolába feladtak nekünk egy feladatot :
Le kell rajzolni az Inzulin szerkezeti képletét , 50 aminosav-ig.(nem rövid..)

Lerajzolták az elejét hogy mi ismétlõdik ,hogy hogy is nézne ez ki.


De az R helyére a képletben valami fehérjét kéne írni ,amire nem jöttünk rá hogy mi lenne az ,és anélkül nem fogadják el.

Valaki tudna segíteni ebben ? fontos lenne😊