Kémia!!! Segitség!!!

hogyan végezzük el egy minta pH-jának mérését?
mi a gerjesztett állapot?
a pH skálán az egyes kémhatások hol találhatók?

köszönöm elõre is!

igen 😊
ZH-n volt egy hasonló feladat csak (Ca2+)-al, és megkaptam rá a max pontot (((((:

végül ez helyes számolás volt?

mûszernek, vehetsz vezetõképesség alapján mérõ eszközt vagy lehet titrálással is kimérni (ahhoz büretta, pipetta, mérõhenger és lombik szükséges)

A színhez még hozzáfûzném ennek a 2. oldal 2. bekezdését.

köszönöm!

faktor: kb. annyi a lényege, hogy ha van egy 0,2 mól/dm3 koncentrációjú oldatod, és a faktora mondjuk 1,01, akkor a valódi koncentrációja 0,2*1,01=0,202. Tehát amolyan javításként fogható fel. Ha a faktor 1,0000, akkor az oldat 0,20000 mol/dm3 koncentrációjú.

Egy vegyület akkor színes, ha valamilyen hullámhosszúságú fényt el tud nyelni, és amit nem nyel el azt visszaveri. Amelyik anyag nem nyel el semmilyen hullámhosszt, az általában kevésbé reakcióképes és a benne lévõ elektronok nehezen gerjeszthetõk, ellenben ha színes, akkor találhatók benne ilyenek, jó példa erre a karotinoid-típusú vegyületek családja, amikben konjugált kettõs kötések találhatók, emiatt pedig delokalizáció alakul ki. Általánosságban továbbá az is elmondható, hogy azok az ionvegyületek a színesek, amelyekben az egyik komponens, legyen az az anion vagy a kation színes. Ez akkor következik be, ha található rajtuk nem lezárt alhéj, tehát az alkálifém- és alkáliföldfémionok, stb. színtelenek, ugyanakkor a le nem zárt héjjal rendelkezõ rézion például kék.

milyen mûszer szükséges egy minta sótartalmának meghatározásához?

mit jelent ha egy mérõoldat faktora 1,0000?

miért láttunk színesnek egy vegyületet?

ezeket valaki megtudná nekem mondani? köszönöm elõre is!

köszönöm, elég lesz ez is 😊

Nem nagyon bízok benne, h ez helyes. Ahhoz, h kvalitatíve meggondoljam a számolást fel kéne elevenítenem a veszprémi TK alapján, h hogyan és miket kéne meggondolni.

hmm eltudnád küldeni h csináltad meg? valami mégsem stimmel ....

köszönöm, igazad van! (közben nekem is sikerült megcsinálni), az eredményed is nagyjából stimmel (:

még egyszer köszi!

Nem tom, de az volna a tippem, h a két esetre felírható Nernst-egyenletek különbségét kéne venni (aktivitásnak a K koncentrációkat véve), amibõl a kiindulási koncentrációra nekem durván 8*10^(-4)M jön ki.

senki?....:/

ezt most nemtom megoldani :S

Egy káliumion tartalmú oldatban potenciometriás mérést végzünk kálium ionra szelektív elektróddal és alkalmas vonatkozási elektróddal. A mért elektromotoros erõ -72,3 mV. Ezután az oldat pontosan 100 ml-nyi részletéhez pontosan 1ml 0,1000 M KCl oldatot adunk és ebben is mérjük az elektromotoros erõt az elõbbi elektródpárral. A kapott érték -51,3 mV. Mekkora volt a kiindulási oldat kálium ion koncentrációja? (RT/F)*ln10=59,2 mV.

Szerintem igen.

Nézd meg a hidratált ionok képzõdéhõjét a függvénytáblázatban meg HCl(gaz) képzõdéshõjét add össze az ionokét és vond ki belõle a hcl-ét.

Sziasztok
Gyors segítség kéne.
Mekkora a sósav képzõdéshõje? HCl(aq)-ra gondolok, és 37%-os a sav, bár ez nem volt megadva a feladatban.
Köszönöm

Kolloid rendszert képez a rántás/habarás a vízzel?

Köszi hogy válaszoltál.
Arra van ötlet hogy milyen kémiai folyamat játszódik le amikor például egy leves rántanak, habarnak be? Gondolom találkoztatok már ilyennel, a lényege hogy a folyadék viszkozitása valami folytán megnövekszik, a sûrûsége nem!

Geological_history_of_oxygen

Errõl én is hallottam több ism. terjesztõben. De ott csak a karbon idõszaki rovarokkal hozták kapcsolatba. A dinók méretével kapcsolatban viszont nem (habár akkor is magasabb volt az O2 szint), azt általában azzal magyarázzák, h elõnyös volt a ragadozók elleni védelmükben és az emésztésüknek is kedvezett (Dinosaur size).
Kísérletekrõl nem tudok, de nem tartanám kizártnak, h nagyobbra nõnének. Viszont fontos megemlíteni, h a természetben (állítólag) most is volna lehetõségük nagyobbra fejlõdni, mégsem teszik. Valszeg azért, mert nem elõnyös, a madarak gyorsabban kiszúrják õket és megeszik a nagyobbakat.
A karbon idõszakában a harasztok is nagyobbra nõttek, de hogy bármely növény nagyobbra nõne, azt nem tudom. Mindenesetre olyanról már olvastam, h nagyobb CO2 szinten jobban fejlõdik a növényzet.

Üdv!

Szeretnék egy érdekességet megosztani veletek, és kíváncsi vagyok a véleményetekre. Ha a levegõ oxigéntartalmát, ami jelenleg kb: 21% módosítjuk magasabb értékre, 33-35% körüli értékre, akkor ismét hasonló értékû lenne, mint a dinoszauruszok idejében. Állítólag azért nõttek olyan hatalmasra a dinoszauruszok is, és egy ismerõsöm említette, hogy régebben olvasott, valahol arról, hogy folytattak ezzel kapcsolatban tudósok kísérleteket, ott rovarokat használtak, amelyek valóban jóval termetesebbre nõttek ezáltal. Kíváncsi lennék, hogy mások is hallottak e már errõl a jelenségrõl, és ha igen mit. Ha tehetném kipróbálnám a családi kertészetünkben, hátha a növények is nagyobbra nõnének tõle 😄

másrészt, hogy érdemben is reagáljak a hozzászólásodra:
az én egyetemi jegyzetem szerint (Szervetlen kémiai laboratóriumi gyakorlatok, Pasinszki Tibor, Mûegyetemi Kiadó,2006.) a réz(II)-nek nincs hidrixo komplexe és ezt két helyen is jelzi:
1.Cu2+ ligandjai: CN(-), NH3, H2O (13.oldal)
2.Réz(II) ionok reakciói, Cu(2+):
Nátrium hidroxid oldat: hideg oldatban kék színû réz(II)-hidroxid csapadék keletkezik. A csapadék reagens feleslegében nem oldódik.

ezért írtam azt amit.

én próbáltam valamit tenni a feladat megoldása érdekében, leírtam a gondolatmenetem pontról pontra.
erre te mit csinálsz? idejössz, leakadsz egy nomenklatúrai hibán, amiben megjegyzem igazad van, és elkezdesz személyeskedni; vagy talán ennyire ismerjük egymást, hogy úgy érzed megengedheted magadnak, hogy ilyen dolgokat állíts, ilyen hangnemben?

Nem hiszem.

Olyan nincs hogy amino-komplex, ammin- és amin- komplexek vannak.
És hogy a jó életbe ne lenne hidroxó komplexe a réznek...látom nem nagyon játszottál még ezüst-nitráttal...

Tanácsot meg az osztogasson, aki ért is hozzá...elõbb tanulj, aztán okoskdj...vak vezet világtalant...

oops, wiki szerint mégis van sry

Since copper(II) hydroxide is mildly amphoteric, it dissolves slightly in concentrated alkali, forming 2-

ne hagyjátok magatokat megtéveszteni, a Cu-nek amino komplexe van, OH- nincs 😄

Én leragadtam az analitikai pontosságú csákánynál 😊

a Zn-et elvileg vissza lehetne számolni, (feltéve, hogy a kénsavval a teljes Fe mennyiséget feloldotta, de mivel csak csapadékot szûrt, és a Fe-t csak a H2SO4 oldotta, ezt feltehetjük), a tökéletes gáztörvénybõl: tudjuk mennyi mól H2 fejlõdött és ugyanennyi mól Fe/Zn. Mivel tudjuk hány mól Fe volt, megkapjuk a Zn-et és akkor már tudjuk a Cu-t is, ezt ha nem muszáj nem számolom végig 😄

sztem ennyi adatból még nem lehet megoldani.

Jó volna pl. tudni, h a híg H2SO4-et feleslegbe adta-e, mert attól függ a Zn(2+) és Fe(2+) mennyisége.
Én azt tételeztem fel, hogy a híg H2SO4 H2 fejlõdés közben oldja a Zn-t és a Fe-t.
Az ezután hozzáadott NaOH-val a Fe(2+) hidroxid csapadékot képez (analitikai szempontból ismeretlen a pontos összetétele!), a Zn(2+) hidroxo klompexet és ha maradt Zn, azt is oldja.
A Cu-t a híg H2SO4 nem oldja tudtom szerint, csak a forró, tömény SO2 fejlõdés közben, de ez nem az az eset. a Cu NaOH-ban sztem nem nagyon oldódik, habár a Cu(2+)-nak van hidroxo komplexe.

Akkor t.f.,hogy valamilyen módon minden feloldódott (azt írja h csak csapadékot szûrt).
A csapadék Fe(OH)x kellett, hogy legyen (a többi komplexet képez mivel feleslegbe adta), aminek az analitikai meghatározásánál (gravimetriás titrálásnál) kiégetik analitikai papíron Fe2O3-á.

Feltéve, hogy így csinálta, és mivel a vas-hidroxid csapadék meghatározásnál csak így lehetséges, így számolok.
Ha ebbõl visszakövetkeztetünk (m(Fe2O3)=2,21375g, M(Fe2O3)=159,69 g*mol^-1), akkor n(Fe2O3)=0,01386 mol és elvileg a minta Fe móltartalma ennek a duplája (1 mol Fe2O3-ban 2 mol Fe van => n(Fe)=0,0277 mol), ami (M(Fe)=55,85 g*mol^-1) m(Fe)=1,548 g.
Tehát a minta Fe tartalma tömegszázalékban= m(Fe)/m(minta) *100% = 63,2 tömeg%
ami eleve nem jó.
nem tudom más h gondolkodna (:

Hamupipõke azt a feladatot kapta gonosz mostohájától, hogy állapítsa meg egy Zn-Fe-Cu ötvözet tömegszázalékos összetételét, mert különben este nem mehet el a királyfi tiszteletére rendezett bálba. E célból egy csákánnyal 2,4500 g mintát vett az anyagból. A mintára híg H2SO4-oldatot öntött, s azt tapasztalta, hogy 828,1 cm3 0 °C-os 0,1 MPa nyomású gáz fejlõdött. (Látható, hogy nem fûtöttek Hamupipõke szobájában.) Ezután fölös NaOH-oldatot adott a mintát tartalmazó oldathoz, majd leszûrte, és a csapadékot kiszárította. Megmérte a csapadék tömegét analitikai mérlegen, eredményül 2,21375 g-t kapott. Ezek alapján Hamupipõke kiszámolta az ötvözet összetételét, s azt kapta, hogy 20 tömeg% Zn-t, 30 tömeg% Fe-t és 50 tömeg% Cu-t tartalmazott a minta. Elmehetett-e Hamupipõke a bálba?

Mélymerülõ búvárok is használják akár +50% arányban N2 helyett.

Sztem a reaktivitását befolyásolja a hõmérséklet (gondolom abból kifolyólag, hogy nagyobb a részecskék energiája), meg persze mást is (pl.sûrûség)

tudomásom szerint a He elég inert ahhoz, hogy ne lépjen reakcióba a szövetekkel, így ilyen szempontból nem tudok mellékhatást elképzelni.

Savak, lúgok hõmérséklete milyen tulajdonságát befolyásolja jelentõsen?


( ha nitrogén helyett héliumot szívnánk az oxigén mellé [ hasonló tömeg/térfogat százalékban ] akkor igaz hogy nem szenvednénk semmilyen károsodást? )

Köszönöm a segítséget, ha szükségem lesz még a továbbiakban, akkor mindenképp ide jövök! 😊

hogy tovább magyarázzam:

ha hiszünk a szövegnek a címkén és a számítás szerint ρ=1,1,
akkor 100ml oldat 110g és abban a glükóz tömege 110*0,4=44g (:

ezért másoltam be dõlt betûvel a #1403-ba...

de lehet, hogy egyszerûbb a feladat és ρ=1-nek vehetõ...(:
nem tudom mennyivel jutottál elõrébb, remélem nem kavartalak meg, bátran kérdezz tovább

Köszönöm ! 😊

nem teljesen lehetséges, mert amint leírtad:

Akkor ugye 100 g oldatban 40 g glükóz van

ez a 40 tömeg% szerint van, viszont utána ezt írod:

Akkor ugye 100 ml-ben 40 g a glükóz

ezt nincs ahonnan tudd, mert nincs megadva és csak akkor igaz ha az oldat sûrûsége 1, mert akkor 100g oldatban, ami 100ml valóban 40g a glükóz.

A szöveg szerint 100g oldatban 40g a glükóz, 60g a H2O, de nem tudjuk ennek a térfogatát.(ehhez kell a sûrûség).

az az érdekes, hogy az asztalomon épp van egy 40%-os glükóz oldat 😄 infúzióhoz, 100 ml-es.
Azt írja a papírján, hogy 440g glükóz 1000ml-ként (=1000cm^3),

Mivel 40 tömeg%-os az oldat, tudjuk, hogy ha az oldat tömegét(m{oldat}) 0,4-el megszorottuk 440g-ot kapunk.
m{oldat}*0,4=440 ,ebbõl kijön, hogy m{oldat}=1100g

és mivel ρ=m/V=1100/1000=1,1

Visszahelyettesítve amit lent írtam:
V=12/ρ=12/1,1=10,9~11

Bocsánat, én voltam félreérthetõ.
Leírom amit én csinálgattam.

Tehát van ugye a 40% os Glükóz oldatunk.
Egy betegnek pedig 12 g glükózt kell adnunk. Ez pedig hány ml ?

Akkor ugye 100 g oldatban 40 g glükóz van. /Közben nézegettem a neten és 100 ml-es kiszerelésekben van/ Akkor ugye 100 ml-ben 40 g a glükóz, azaz 10 ml-ben van 4 g. 4*3 12 g glükóz, és akkor 3 * 10 ml = 30 ml 40% os glükóz oldatot ha adunk, akkor abban 12 g glükóz lesz.

Így lehetséges ugye?

ehh, bocsánat elszámoltam az utolsó bekezdést,
így van helyesen:

Ha az oldat sûrûsége ρ , akkor
a keresett térfogat V= 12 / ρ= 12/ρ

a 40 tömeg% azt jelenti, hogy 100g oldatban 40g glükóz és 60g H2O.
akkor 12g oldatban 4,8g glükóz és 6,2g H2O.

Ha az oldat sûrûságe ρ , akkor
a keresett térfogat V= 12 * ρ= 12*ρ

ehhez kell tudni a sûrûségét

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem, vagyis egy feladatom. Legyen oly szíves valaki, és írja le, hogy hogyan kell kiszámítani.

Van egy 40%-os glükóz oldatunk.
12g-t kell belõle felhasználnunk. Ez hány ml?

Elõre is köszi!

Köszönöm 😊

Hydrate

itt a kristályszerkezetet is meg lehet kukkolni
Tanulságos.

Leegyszerûsítve igen, bár én a vízmentes nikkel-szulfátnak azt hívnám, aminek a szerkezete NiSO4*0H2O.

Sziasztok.
NiSO4*7H2O azt jelenti, hogy egy mol vízmentes nikkel-szulfáthoz 7 mol víz kapcsolódik?
Köszi.

Fizkém vizsga 4-es !!!! muhahha

Tételek:
tökéletes gáz fogalma, Cmp-Cmv kapcsolata
fázisegyensúlyok stabilitása
aktivitások és standard potenciálok

Köszi.

Nem tudok róla, viszont itt fent van a BME általános kémia gyakorlat címû tárgy jegyzetének digitális változata, benne koncentrációszámítás (feladatok+megoldás), redox reakciók és sok más is

Köszi, ez az oldal elég jó.
Nincs még ilyen oldal, ahol koncentrációt meg ilyesmiket lehet kiszámolni?