Kémia!!! Segitség!!!

<#eljen>Köszi.<#eljen>

Vagy egy kicsit részletesebben:

20%-os ecet (TESCO) + valami olcsó "asztali" só, a színe zöld lett.
Rézzel (vagy mással) szennyezett a só?
(vagy a vegytiszta sótól is elzöldül, esetleg gyártó függõ?)

Réz-oxid adagolása után sötétzöld-barna, barna.

Tv-ben volt egy jó mûsor, fényt kibocsátó élõlényekrõl volt szó benne, a folyamat neve biolumineszcencia. Röviden úgy magyarázták hogy a luciferin nevû kémiai vegyület oxigén jelenlétében és bizonyos fehérjékkel reagálva fényt bocsát ki. Kér(d)ésem az lenne hogy valaki le tudja ezt írni pontosabban, képletekkel is?

Köszönöm a segítséget.

Úgy tûnik, hogy az Ecetsav nem reagál a Vassal, szóval Réz vált ki az oldatból.Már az oldat színe vörösesbarna lett, és Bnum állítása szerint neki is ilyen színû lett az oldat.

sztem nagyjából jó
A réz ionokat a fém vas az elektródpotenciál különbség miatt szedi ki.

Újabb hírek : Az Ecetsav-Nátrium-klorid oldat egyértelmûen oldja a Rezet, vagy a Réz-oxidot, és ennek az oldatnak élénk kék a színe.
CH3COOH + NaCl + CuO -> CH3COONa + CuCl + H2O (most moláris tömegekkel nem foglalkoztam mert csak idõhúzás lett volna.)
Na most, ha ebbe Vasat teszünk, akkor a Vas felületén vagy Réz, vag Vas-acetát keletkezik, ezért Ecetsavba tettem Vasat, és meglátjuk hogy lesz-e rajta bevonat. Ha nem, akkor bátran állíthatjuk, hogy Réz vállt ki az oldatból, tehát akkor meglesz Bnum kérdésére a válasz.
CH3COOH + NaCl + CuO -> CH3COONa + CuCl + H2O
CH3COONa + CuCl + H2O + Fe -> CH3COONa + FeCl2 + H2O + Cu
Szerintetek jó az egyenlet? ( itt ismét nem gyötörtem magam a moláris tömegekkel, de ha azt is beleírtam volna, akkor sem változna a reakciótermék ugye?)

Por alakú Rezet, olyat, amit a Réz-szulfát+Vas reakciójából keletkezik.
Szerintem ez a legideálisabb fajta Réz, mert van benne Réz-oxid meg kisebb szennyezõdések, szóval olyan mint a Réz tárgyak.
De akkor kipróbálom vörös Rézdróttal is.

Milyen rezet raktál bele?
Nekem vöröses barnás színû lett.

A kísérlet felét elvégeztem gyakorlatban is, és arra jutottam, hogy sima 10%-os Ecetsav oldatban a Réz hatására kissé kék lett az oldat. Az Ecetsav-Nátrium-klorid oldatban sokkal kékebb lett az oldat. Szóval szerintem valóban kell az Ecethez a Nátrium-klorid.
A Réz kiválásos reakció még folyamatban van.

ezt tényleg benéztem.
Mentségemre annyit tudok felhozni, hogy kedden hallottam szervetlen elõadáson; majd szólok a tanárnõnek.

Bocs, de a réz nem nemesfém.

mivel a nemesfém oxidok instabilak, lehetséges.
ha réz-acetát keletkezik (oldás után) az sem olyan érdekes, mert egy ionos vegyület, csak az ionpárjai egymásnak.

Bnum:
a reagált én úgy értelmezem, hogy reakcióba lép egymással.
Kétlem, hogy az ecetsav és a konyhasó reakcióba lépne, sztem még NaCl az ecetsav disszociációját sem befolyásolhatja.

Ha a réz kivonása után ugyan az az ecet + só vegyület jön létre, akkor ez egy örök tisztító szer, csak a réz tárgyak vékonyodnak. :o)

Az ecethez kell a konyhasó. Tehát biztos, hogy reagál a nátrium kloriddal, illetve még a víz is jelen van.
Oldja a réz-oxidot.
A réztárgyak fényesek lesznek.
Ha ezek után bele raksz pl. egy vasszeget, pár óra alatt rézbevonat lesz rajta.
/gyakorlati tapasztalat/

De amúgy az igaz lehet, hogy az Ecetsav oldja a Réz-oxidot és Réz-acetátok képez vele.És ha a Réz-acetátból a Vas ki tudja venni a Rezet, akkor meg is van oldva a feladat.
Nem?

amúgy a redox potenciálokhoz is lehet köze.
Nem tudom h pontosan milyen oxidációs állapotba kerülnek a vegyületek a reakció során.

De pl. a Cu2+ oldatból (pl CuSO4) is kiválik a Cu(s) ha Fe(s)-t raksz bele.

Sztem az AcOH és a NaCl a CuO oldatba vitelében kap szerepet, míg a Fe(s) a réz ion redukálásában.

(:
Az ecet nem reagál a nátrium kloriddal.
A NaCl-ot úgy lehet levezetni, h a NaOH és HCl sója.
Az ecet (ecetsav - CH3COOH vagy AcOH) sokkal gyengébb sav, mint a HCl (sósav ~hidrogén-klorid), ezért nem tudja felszabadítani a sójából (NaCl)

Fordítva mûködne:
Nátrium-acetáthoz (ecetsav nátrium sója) ha HCl-t öntesz ecetsav keletkezik (felszabadul a sójából), mert a HCl erõsebb sav.

Nem tudom h megy a leírt reakció,de a réz hajlamos komplexet képzeni a klorid ionnal is

Nos amint elolvastam a hozzászólást, elõvettem egy papírt és egy tollat és leírtam egyenlettel.
Szerintem két féle megoldás lehet.1: az Ecet nem reagál a Nátrium-kloriddal, és csak az Ecet lép reakcióba a Réz-oxiddal.Ekkor szerintem Réz-acetát és Víz keletkezik.
2.: Az Ecet reagál a Nátrium-kloriddal , Nátrium-acetátot és Hidrogén-kloridot képez.Az oldott Hidrogén-klorid reagál a Réz-oxiddal, Réz(II)-oxid, Víz és Nátrium-acetát keletkezik.
De azt nemtudom, hogy a Réz képes-e kiválni a Réz-oxidból Vas hatására.
Remélem helyes választ adtam a kérdésedre. 😊

Régi konyhai trükk a réztárgyak tisztítására az ecet + konyhasó, ami jól oldja a rézoxidot.
Ha az ecet + konyhasó + rézoxid vegyületbe vasat teszünk, akkor kiválik a réz.

Segítene valaki, hogy ténylegesen milyen vegyületek keletkeznek?

Nem égetek fölötte semmit, a tûzben csak gyönyörködök és várom, hogy a reakció véget érjen.
Még mindíg várok ötleteket a mangán-dioxid kimutatására.

Ebbõl a prezibõl szedtem.

és majd fölötte vmit égetsz és várod, h gyorsabban ég-e?

A reakciótermékhez híg nátrium-hidroxid oldatot adtam, és az oldat színe zöld lett, ami szerintem azt igazolja, hogy kálium-manganát keletkezet.
A mangán-dioxid nem tudom kimutatni, mert még nem tudtam szerezni hidrogén-peroxidot.viszont ha tudtok egy egyszerûbb és viszonylag házilagos kimutatást a mangán-dioxidra, szivesen meghallgatom.

Közbe nem derült ki, h mégsem K-maganát és Mn-dioxid keletkezett? Megerõsíteni sem ártana, h tényleg azok-e.

WTF! THX!
ps.: Le a kalappal!

Hmmm érdekes recept, köszönöm. De ha kémcsõben csinálom, akkor nem tud kifröccsenni, vagy igen?(megfogadom a tanácsod).

Szia Lackó!

Vízes glicerinnel megy a reakció. DE! Csak egy cseppet! Ne többet, mert fröccsenhet!

Ha már, akkor vegyél a fodrász kellék boltban hidrogén-peroxid tablettát, oldj fel egyet (Csak '-et!!!) egy pici vízben, keverj el egy cseppet (Csak egy!! cseppet) ebbõl glicerinnel és cseppents hozzá szintén csak egy cseppet a KMnO4 tömény oldatából..
Vigyázz! fröccsenni és ha jók a koncentrációk, akkor még durranni is fog!

Kálium-permanganátra öntöttem Glicerint. De kipróbálom úgyis, hogy Glicerinbe szórok Kálium-permanganátot, hátha másképp fog reagálni.

glicerinbe szórtad a K-permanganátot vagy a K-permanganát köré öntötted a glicerint?

illetve kijavít, ha tévedek.

Gondolom körülményektõl függ. Sajnos nem találtam neten semmi használhatót. A 2. reakció1enletet egy fõsulis prezentációban találtam, ahol heves/látványos reakciók voltak összegyûjtve, de a legtöbb helyen az általad említett van.

Én arra tippelek, h nem 1 reakció játszódik le. A molekulák térbeli találkozása + a hõmérséklet szabja meg, h hogyan reagálnak a szomszédos komponensek. Pl. a K-manganát vízzel K-permanganátot is elõállít, Mn-dioxid hõ hatására Mn(III)-oxiddá alakul.

Remélem vki jobban, részletesebben el tudja mondani.

Amúgy hogyan lehet az, hogy a Kálium-permanganát és Glicerin reakciójához kétféle reakcióegyenlet létezik?
Egyikben Kálium-manganát,Mangán-dioxid, Szén-dioxid és Víz keletkezik, a másik egyenletben meg Kálium-karbonát, Mangán(III)-oxid Szén-dioxid és Víz.

köszi <#vigyor>

amúgy paintbe rajzoltam és pixelarányos XD
100 pixel = 1 Å (ha jól emlékszem)

Jól néz ki.<#vigyor3>

csináltam egy ilyet, tetszik? (:
(remélem nem írtam/számoltam el semmit)

Metanol

THX! A molekulát nem kell lerajzolni, megnéztem itt a wikin. Inkább csak az érdekel, hogy mekkora "dobozt" képzeljek el, ha bele akarom tenni. Szobahõmérsékleten, tekintettel a távolságra is, amit más anyagoktól tart.

14KMnO4 + 2C3H8O3 = 7K2MnO4 + 7MnO2 + 6CO2 + 8H2O
K-manganát zöld por (oldva)
Mn-dioxid

Nos régebben tapasztaltam a klórgáz zöld haragját,és hát fájt a torkom rendesen.... . Amúgy felvetõdött bennem egy kérdés.: Ugye mindenki ismeri a Kálium-permanganát és Glicerin reakcióját. Én valahányszor kipróbálom, mindig lesz a termék tetején egy kis zöld por. Mi lehet az az anyag?
És egyszer egy nagyobb mennyiséget össze gyüjtöttem a reakciótermékbõl, aztán vizben kioldottam belõle a Kálium-karbonátot, és valami fekete anyag maradt vissza.Ez Mangán(III)-oxid?

ráadásul a S2Cl2 is mérgezõ

Pont hogy nagyon veszélyes. A klórgáz képes megölni bárkit, szóval inkább nem érdemes vele kísérletezni otthon.

Õõõõ asszem ezt azt jelenti, hogy nem veszélyes és kipróbálhatom.<#vigyor>
Bár ahhogy láttam, a kén megolvadt és ezenkívül semmi nem történt igaz?

Sziasztok.
A kénlap hogy ég klórgázban? Úgy mint a levegõn, vagy robbanásszerûen?
Ki akarom próbálni de nem merem nehogy felrobbanjon<#wow1>(Nem felejtem a hidrogén és klór egyesülését napfényben....)

az etanol, metanol méreteit megtudod nézni modellezõ programokkal (Hyperchem/Spartan)

Amúgy kb:
C-C kötés ~ 1,5 Å
C-O kötés ~ 1,4 Å
C-H kötés ~ 1 Å
O-H kötés ~ 0,9 Å

ha érdekel pontosan, megnézem és lerajzolom.
A másikat csak gáz fázisban tudom modellezni (azt hiszem) vagy vízben.

Mekkora az etanol és a metanol molekulája? Mekkora távolság van a molekulák között folyadékként?

de még mindig jobb annál, mint aki exszikkátort hozott el XD