Kémia!!! Segitség!!!
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1589
jó, most már belátom, don't feed the trolls..
#1588
Azt ugye beismered, hogy ezzel a hozzászólásoddal most nem mondtál semmit? <#wink>
#1587
annak elég hiteles, aki tudja, hogy mi az igaz belõle, mellesleg az egyetemi jegyzetekben is van hiba
#1586
A wiki biztos hitelesebb, mint egy egyetemi jegyzet. <#nevetes1>
#1585
elejérõl lemaradt:
Felhívom a figyelmed az eredeti kérdés részletére:
Felhívom a figyelmed az eredeti kérdés részletére:
Az egyéniség kultuszának századát az a veszély fenyegeti, hogy nem lesznek többé igazi egyéniségei.
#1584
Ezek közel vannak a moláris tömegekhez
Én elhiszem hogy te lobogtatod ezt az egyetemi diát és vered a melled, hogy jobban tudod, de próbálj már meg kicsit túllépni ezen.
Tessék ennyi erõvel idézek neked egyet a wikirõl:
"Noha elõállítható a 100%-os töménységû, ún. füstölgõ kénsav (vagy még töményebb óleum) is, a gyakorlatban 98,3%-nál töményebb savat a kén-trioxid (SO3) párolgása miatt nem használnak. A gyakorlatban használt tömény kénsav 96(±2) %-os."
Ugyanilyen közelítõ hasonlóság felfedezhetõ a másik két savnál, is. pont.
Az egyéniség kultuszának századát az a veszély fenyegeti, hogy nem lesznek többé igazi egyéniségei.
#1583
Ja, érdekes, csak kár, hogy már a kérdés sem igaz.
Lásd #1570 -ben lévõ link.<#wink>
Lásd #1570 -ben lévõ link.<#wink>
#1582
Ezen már én is gondolkodtam... De fogalmam sincs 😄
No roots: no tree. No family: no me. (Faithless - No Roots)
#1581
Amúgy igen, full elbeszéltek egymás mellett.
Másfelõl kedves Tau Tang, lerí rólad hogy csak kötekedsz, holott valahol érdekes ZilogR kérdése, és õ nem az az ember akinek el kell magyarázni mi az a tömegszázalék, meg hogy létezik óleum.
Másfelõl kedves Tau Tang, lerí rólad hogy csak kötekedsz, holott valahol érdekes ZilogR kérdése, és õ nem az az ember akinek el kell magyarázni mi az a tömegszázalék, meg hogy létezik óleum.
Az egyéniség kultuszának századát az a veszély fenyegeti, hogy nem lesznek többé igazi egyéniségei.
#1580
a klórnak pont azért 36,5 a moltömege, mert bele van számítva a két izotóp, de lényegtelen, a koncentráció meg a tömegszázalék két külön dolog, az egyik oldott anyagmennyiség mol/dm^3-ben megadva, másik meg oldott anyag tömege oldószer tömegéhez viszonyítva
#1579
szerintem tök elbeszélünk egymás mellett, én nem írtam olyat, hogy bármit is összeadnék (összeöntenék) bármivel, ezt most így nem egészen értem, hogy kapcsolódott ide
- éppen d[-_-]b - hogy csinálod ezt a fordított \"b\" bet?t? - ööö, mind1...
#1578
A tömegszázalék az jellemzõen nem térfogat és anyagmennyiség érték, hanem koncentráció. Az elsõ kettõ összeadható, az utóbbit meg nem célszerû.
(Vannak erre szakszavak, most nem ugrik be)
(1L 40%-os + 1L 10%-os, az nem 2L 50%-os)
Lehet neked 40% os vodkád 1 deci is meg egy hordóval is, ugyanúgy 40 %-os.
(Vannak erre szakszavak, most nem ugrik be)
(1L 40%-os + 1L 10%-os, az nem 2L 50%-os)
Lehet neked 40% os vodkád 1 deci is meg egy hordóval is, ugyanúgy 40 %-os.
#1577
én azt értem, de amirõl ZilogR írt az a moláris tömeg, másfelõl meg a tömegszázalékról egy sósavoldatban, ami viszont azért volt "hülyeség" mert az nem feltétlenül csak 36,5%-os lehet, ezt próbáltam kifejteni 😊
- éppen d[-_-]b - hogy csinálod ezt a fordított \"b\" bet?t? - ööö, mind1...
#1576
A klórnak két stabil izotópja van.
Egyik 35-ös tömegû, 75%-ban van jelen a természetben, a másik 37-es tömegû, 25%-a az összes klóratomnak.
Egyik 35-ös tömegû, 75%-ban van jelen a természetben, a másik 37-es tömegû, 25%-a az összes klóratomnak.
#1575
igen, de a 36,5 az a moláris tömeg, és 36,5 tömegszázalékos oldat bárhogy kijöhet! mondjuk van 100 g oldatod akkor abban 36,5 g oldott anyag van, vagy legyen 300 g oldatom akkor 109,5 g HCl van benne
- éppen d[-_-]b - hogy csinálod ezt a fordított \"b\" bet?t? - ööö, mind1...
#1574
"Kicsit kezd zavaros lenni a vita (ellenvita)"
Úgy jön ki a 36,5 , hogy van 25% 38-as tömegû sósav meg 75% 36-os tömegû sósavmolekula.
Úgy jön ki a 36,5 , hogy van 25% 38-as tömegû sósav meg 75% 36-os tömegû sósavmolekula.
#1573
Most az a bajod, hogy még az eredeti számaidat sem tudod semmivel alátámasztani, vagy mi? <#nevetes1>
BTW: csak mellesleg említettem meg. És igen csak sok köze van egymáshoz a moláris tömegnek meg az atomtömegnek.<#wink>
BTW: csak mellesleg említettem meg. És igen csak sok köze van egymáshoz a moláris tömegnek meg az atomtömegnek.<#wink>
#1572
Semmi gond, Tau barátom, ne éld bele nagyon magad.
Próbáld látni az érdekeset benne.
Ellenben, ha valóban érdekel a dolog, lehet egy olyan szép gyûjteményt csinálni a szervetlen savakból, ahol egymás mellé rakjuk a tömény sav tömeg%-os összetételét (koncentrációját) és a moláris tömegét. Vajon 5-10-15 savat ha talál az ember, ott is igaz-e ez a KÖZELÍTÕ(!) kapcsolat, vagy éppen a gyakorlatban legtöbbször elõforduló háromnál esik véletlenül(!?) ilyen közel egymáshoz ez a két érték.
BTW: ha valaki izotópok tömegeivel és azok arányaival a molekulákon belül fog jönni, az inkább el se kezdjen postolni. Ez a kérdés a lehetõ leglényegtelenebb ebben a témában. Másfelõl azonnal sütni fog róla, hogy jaja, picsaokos, de a tudását semmire sem tudja használni. Nem tud modellt alkotni, azaz csak az akadályok villognak a szeme elõtt, nem tudja a dolog egyszerûségét megragadni. Sok paszulyt kell még ahhoz enni és sok farmergatyának kell az ember seggérõl lerohadni a laborban... 😄
Próbáld látni az érdekeset benne.
Ellenben, ha valóban érdekel a dolog, lehet egy olyan szép gyûjteményt csinálni a szervetlen savakból, ahol egymás mellé rakjuk a tömény sav tömeg%-os összetételét (koncentrációját) és a moláris tömegét. Vajon 5-10-15 savat ha talál az ember, ott is igaz-e ez a KÖZELÍTÕ(!) kapcsolat, vagy éppen a gyakorlatban legtöbbször elõforduló háromnál esik véletlenül(!?) ilyen közel egymáshoz ez a két érték.
BTW: ha valaki izotópok tömegeivel és azok arányaival a molekulákon belül fog jönni, az inkább el se kezdjen postolni. Ez a kérdés a lehetõ leglényegtelenebb ebben a témában. Másfelõl azonnal sütni fog róla, hogy jaja, picsaokos, de a tudását semmire sem tudja használni. Nem tud modellt alkotni, azaz csak az akadályok villognak a szeme elõtt, nem tudja a dolog egyszerûségét megragadni. Sok paszulyt kell még ahhoz enni és sok farmergatyának kell az ember seggérõl lerohadni a laborban... 😄
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#1571
a HCl MOLÁRIS tömege (g/mol) az 36,5. Kicsit kezd zavaros lenni a vita (ellenvita)
- éppen d[-_-]b - hogy csinálod ezt a fordított \"b\" bet?t? - ööö, mind1...
#1570
Itt van pl. ez az anyag, egyik számod sem stimmel.
Egyáltalán honnan származnak ezek a 36,5% 63%, 98% számok?
Mellesleg egy HCl molekula tömege nem 36,5 Da. Nincs ilyen tömegû HCl molekula.
Ez a szám egy átlagolás eredménye.
Egyáltalán honnan származnak ezek a 36,5% 63%, 98% számok?
Mellesleg egy HCl molekula tömege nem 36,5 Da. Nincs ilyen tömegû HCl molekula.
Ez a szám egy átlagolás eredménye.
#1569
Amikor egy vegyész azt mondja, hogy tömény, akkor sósavból 36.5%-os vizes oldatra, kénsavból 98%-os vizes oldatra, salétromsavból olyan 65%-os vizes oldatra gondol. Ezek közel vannak a moláris tömegekhez. Ennyi a kérdés lényege. Persze kismillió szervetlen sav lenne, amire ez nem igaz, de ha több ilyenbe fut bele az ember, akkor arra gondol, hogy erre lehet valami magyarázat, talán nem véletlen.
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#1568
Pl van 99%-os kénsav és 65% salétromsav is. De salétromsavból még 100-ig akármilyet lehet csinálni.
Vagy a "mezei" mód az valami szabadalmaztatott tudományos eljárás? <#nevetes1>
Vagy a "mezei" mód az valami szabadalmaztatott tudományos eljárás? <#nevetes1>
#1567
tömeg% és koncentrált oldatok, olyanok, amit "mezei" módon elõ lehet állítani (tehát nem óleum, pl.)
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#1566
ez miért is? most tömeg%-ról beszélünk? mert van 80%-os kénsavoldat is
- éppen d[-_-]b - hogy csinálod ezt a fordított \"b\" bet?t? - ööö, mind1...
#1565
Kicsit erõltetett ez a találati pontosság.
Szóval semmi jelentõsége és még csak nem is igaz.
Szóval semmi jelentõsége és még csak nem is igaz.
#1564
én úgy tudom véletlen, legalábbis nem ismert ...
általános kémiából (egyetemi) említésre került a jelenség, de különösebb magyarázatot nem kapott
általános kémiából (egyetemi) említésre került a jelenség, de különösebb magyarázatot nem kapott
dixitque deus fiat lux
#1563
Kérdeztem már itt és akkor se jött rá válasz, így újra felteszem:
Savak vizes oldatának töménysége miért egyezik meg a sav moláris tömegével?
Sósav: ~36.5%, Kénsav: ~98%, Salétromsav: ~63% és így tovább...
Savak vizes oldatának töménysége miért egyezik meg a sav moláris tömegével?
Sósav: ~36.5%, Kénsav: ~98%, Salétromsav: ~63% és így tovább...
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#1562
hali, keresek középiskolás emelt kémia érettségire készülõ (végül is nem kell feltétlen középiskolás, csak légy benne a témában) embert.
Jó lenne összeülni feladatozni, vagy legalább megbeszélni a dolgokat, akár facebookon vagy személyesen... vagy itt.
Jó lenne összeülni feladatozni, vagy legalább megbeszélni a dolgokat, akár facebookon vagy személyesen... vagy itt.
- éppen d[-_-]b - hogy csinálod ezt a fordított \"b\" bet?t? - ööö, mind1...
#1561
Milyen szintézistervezõ programokat ajánlanátok?
van szabad elérhetõségû, vagy demó?
Ezeket találtam, de csak azt telepítem amelyikrõl jók a tapasztalatok és ha elakadok van itt egy szakidani<#whatever>
WODCA (Linux)
SynGen
RAIN
Chiron Chemprotect
Ractor (java)
OSET
Symbiosys ARchem
? tehát?
van szabad elérhetõségû, vagy demó?
Ezeket találtam, de csak azt telepítem amelyikrõl jók a tapasztalatok és ha elakadok van itt egy szakidani<#whatever>
WODCA (Linux)
SynGen
RAIN
Chiron Chemprotect
Ractor (java)
OSET
Symbiosys ARchem
? tehát?
A halat horoggal, az ostobát szavakkal fogják. Autodesk Inventor Spezialist, CAD/CAM/CIM/PLC
#1560
Jah, hát középsuliban és ált iskolában szarul van leírva. Nekem is elment rá jó sok idõm, míg rájöttem. Veszprémi Tamás: Általános kémia -ban úgy emléxem egész részletesen le van írva és nem csak ez. Sztem, ha komolyan érdekel a téma, akkor érdemes beszerezni, felsõoktatásban is hasznát veszed.
Ha jól emléxem:
A sav disszociációjakor elvileg nagyságrendekkel több az egyszeres ion, mint a 2szeres. Ezért volnának helyesebbek az enwikin levõ reakcióegyenletek. Bár azok nincsenek kisebb lépcsõkre bontva.
4H+ bõl és 2O2- lesz 2H2O, ott van az ábrádon is.
PbO2 az elektrokémiai potenciálja kisebb, mint az Pb-nak, így több proton gyûlik oda (ettõl lesz pozitív).
Ha jól emléxem:
A sav disszociációjakor elvileg nagyságrendekkel több az egyszeres ion, mint a 2szeres. Ezért volnának helyesebbek az enwikin levõ reakcióegyenletek. Bár azok nincsenek kisebb lépcsõkre bontva.
4H+ bõl és 2O2- lesz 2H2O, ott van az ábrádon is.
PbO2 az elektrokémiai potenciálja kisebb, mint az Pb-nak, így több proton gyûlik oda (ettõl lesz pozitív).
#1559
Sziasztok
Nekem is kellene egy kis segítség, már a netes fórumokon is kérdeztem (itt még nem) meg voltam kémia tanárnál is, de ezek közül senki sem tudta normálisan elmondani hogy mûködik egy volta elem, meg egy ólom-savas akkumulátor.
Itt van elõször az akkumulátor folyamata
[/url][/img]
Itt egy kép is hozzá
[/url][/img]
Az én elképzelésem a kisülésrõl (Ez így jó-e, vagy rosszul látom?)
Van két kénsav oldatba merülõ elektród. Ezek Pb és Pbo2.
POZITÍV PÓLUS
--------------
Az ólom oxid elektródánál lévõ protonoknak az ólom leadja a 4 külsõ elektronját. Így keletkeznek 4+ os ólom ionok. Azt hogy a 4H ból hogy lesz víz nem értem. Valamint miért az ólom oxid körül vannak a protonok?
Pbo2 + 4H+ --> Pb(4+) + 2H2O
Ez a pb4+ ion fölvesz 2 elektront, melyek a negatív elektródáról érkeztek oda. Gondolom a 6s pályára veszi föl a két elektront. És azért csak kettõt, mert a negatív pólus reakciós egyenlete szerint a negatív póluson 2 elektron fölösleg lesz. Ez a kettõ kerül át ide.
Pb(4+) + 2e- = Pb(2+) (redukció)
Most ez a Pb2+ ion reagál az oldatban lévõ SO4(2-) ionokkal és így keletkezik az ólom szulfát, ami kirakódik az elektródára.
Pb(2+) + SO4(2-) = PbSo4
NEGATÍV PÓLUS
-------------
Az ólomlemezben mint fémben a delokalizált kötések miatt egy-egy pozitív atomtörzs elektronja, "máshol lehet a rácsban, mint maga az atom" ezért a rácsban ülõ fém atomok léynegében pozitív ionoknak számítanak.
E miatt az odaérkezõ SO4(2-) ion kioldja a fém atomot a rácsból. De az a rácsban hagyja az elektronjait.
Akkor ezek szerint ez az egyenlet mutatja azt a pillanatot, amikor a pozitív, a fémrácsban ülõ fém atom, elszakad a rácstól, és hátrahagyja a két elektront:
Pb = 2e(-) + Pb(2+) (oxidáció)
A két elektron átáramlik az összekötö huzalon a pozitív elektródához. Majd a keletkezett ólom 2+ ion az SO4(2-) ionnal reagál:
Pb(2+) + SO4(2-) = PbSO4
A további kérdéseim még azok lennének, hogy a töltés hogy zajlik. A fenti egyenletek szerint én nem látok ionmozgást. Pedig kell lennie. (Talán a H(+))
Az én leírásom a kisülésrõl jó-e vagy teljes sületlenség?
Nekem is kellene egy kis segítség, már a netes fórumokon is kérdeztem (itt még nem) meg voltam kémia tanárnál is, de ezek közül senki sem tudta normálisan elmondani hogy mûködik egy volta elem, meg egy ólom-savas akkumulátor.
Itt van elõször az akkumulátor folyamata
[/url][/img]
Itt egy kép is hozzá
[/url][/img]
Az én elképzelésem a kisülésrõl (Ez így jó-e, vagy rosszul látom?)
Van két kénsav oldatba merülõ elektród. Ezek Pb és Pbo2.
POZITÍV PÓLUS
--------------
Az ólom oxid elektródánál lévõ protonoknak az ólom leadja a 4 külsõ elektronját. Így keletkeznek 4+ os ólom ionok. Azt hogy a 4H ból hogy lesz víz nem értem. Valamint miért az ólom oxid körül vannak a protonok?
Pbo2 + 4H+ --> Pb(4+) + 2H2O
Ez a pb4+ ion fölvesz 2 elektront, melyek a negatív elektródáról érkeztek oda. Gondolom a 6s pályára veszi föl a két elektront. És azért csak kettõt, mert a negatív pólus reakciós egyenlete szerint a negatív póluson 2 elektron fölösleg lesz. Ez a kettõ kerül át ide.
Pb(4+) + 2e- = Pb(2+) (redukció)
Most ez a Pb2+ ion reagál az oldatban lévõ SO4(2-) ionokkal és így keletkezik az ólom szulfát, ami kirakódik az elektródára.
Pb(2+) + SO4(2-) = PbSo4
NEGATÍV PÓLUS
-------------
Az ólomlemezben mint fémben a delokalizált kötések miatt egy-egy pozitív atomtörzs elektronja, "máshol lehet a rácsban, mint maga az atom" ezért a rácsban ülõ fém atomok léynegében pozitív ionoknak számítanak.
E miatt az odaérkezõ SO4(2-) ion kioldja a fém atomot a rácsból. De az a rácsban hagyja az elektronjait.
Akkor ezek szerint ez az egyenlet mutatja azt a pillanatot, amikor a pozitív, a fémrácsban ülõ fém atom, elszakad a rácstól, és hátrahagyja a két elektront:
Pb = 2e(-) + Pb(2+) (oxidáció)
A két elektron átáramlik az összekötö huzalon a pozitív elektródához. Majd a keletkezett ólom 2+ ion az SO4(2-) ionnal reagál:
Pb(2+) + SO4(2-) = PbSO4
A további kérdéseim még azok lennének, hogy a töltés hogy zajlik. A fenti egyenletek szerint én nem látok ionmozgást. Pedig kell lennie. (Talán a H(+))
Az én leírásom a kisülésrõl jó-e vagy teljes sületlenség?
#1558
hátha tud nekem valaki segíteni:
primer alkoholok közvetlen észteresítésénél (alkohol + karbonsav + ásványi sav katalizátor) azt tanultuk a mechanizmusról, hogy elsõ lépésben a karbonsav protonálódik meg. pedig közben ott van az alkohol is, amit nyilván sokkal egyszerûbb volna protonálni. szóval a kérdés: miért nem az alkoholt protonálja a sav?
tercier alkoholoknál már így történik, szóval nyilván valami szerkezeti oka van a dolognak, csak nem tudom, hogy mi...
primer alkoholok közvetlen észteresítésénél (alkohol + karbonsav + ásványi sav katalizátor) azt tanultuk a mechanizmusról, hogy elsõ lépésben a karbonsav protonálódik meg. pedig közben ott van az alkohol is, amit nyilván sokkal egyszerûbb volna protonálni. szóval a kérdés: miért nem az alkoholt protonálja a sav?
tercier alkoholoknál már így történik, szóval nyilván valami szerkezeti oka van a dolognak, csak nem tudom, hogy mi...
Mindenki az aminek hiszik. Kivéve én, mert rólam azt hiszed, hogy rosszul hiszed, amit hiszel, mert elhitettem veled, hogy az vagyok aminek hiszel. Látod, már azt sem tudod, hogy mit hiszel... :)
#1557
http://www.kislexikon.hu/nitroprusszidnatrium.html
"oldata a világosságon elbomlik, berlini kék válik ki és nitrogénmonoxid távozik el belõle."
Csak Ctrl+C Ctrl+V nem néztem után jobban...
"oldata a világosságon elbomlik, berlini kék válik ki és nitrogénmonoxid távozik el belõle."
Csak Ctrl+C Ctrl+V nem néztem után jobban...
#1556
Helló!
Egy bonyolult kérdés:
Nátrium-nitroprusszid milyen anyagokká bomlik hevítés hatására?
Köszi!
Egy bonyolult kérdés:
Nátrium-nitroprusszid milyen anyagokká bomlik hevítés hatására?
Köszi!
#1555
Oké. Köszönöm szépen segítségedet, enélkül nem igen tudtam volna elindulni😊
Visca el Barca! Visca Catalunya!
#1554
Szöveges feladatról lévén szó 1.lépésként vhogyan matematikai formába kéne önteni az adott információkat és észre kell venni, h melyikbõl mire lehet következtetni. Ehhez kell a kémia és a matek megfelelõ elégséges ismerete és mondjuk ha többféleképpen is értelmezhetõ eleinte a feladat, akkor el kell töprengeni, h mely a legvalószínûbb.
Pl. akkor itt kezdetnek:
1. Az infó
Xszénhidrogén + XCl2 => Xszénhidrogén-Cl2 (teljesen elreagál)
Hogy gáz halmazállapotú, azt csak a végén ellenõrzésre hasznos
Legyen a szénhidrogén alkén, CnH2n (Ez volt, amin a feladatban gondolkodni is kellett). Így a tömegekre vonatkozóan:
XCnH2n=X(n14g)=20g
XCl2=X(71g)=25,4g
2. algebra
3. mo-ok megfogalmazása
Pl. akkor itt kezdetnek:
1. Az infó
Xszénhidrogén + XCl2 => Xszénhidrogén-Cl2 (teljesen elreagál)
Hogy gáz halmazállapotú, azt csak a végén ellenõrzésre hasznos
Legyen a szénhidrogén alkén, CnH2n (Ez volt, amin a feladatban gondolkodni is kellett). Így a tömegekre vonatkozóan:
XCnH2n=X(n14g)=20g
XCl2=X(71g)=25,4g
2. algebra
3. mo-ok megfogalmazása
#1553
Sziasztok! Ebben a feladatban szeretnék tõletek segítséget kérni:
Egy ismeretlen, standardállapotban gáz-halmazállapotú szénhidrogén 20 g-ját klórral reagáltattuk. Az így kapott klórszármazék tömege 25,4 g-mal több, mint a kiindulási vegyületé.
Mi a vegyület összegképlete?
Mi a vegyület konstitúciója, ha tudjuk, hogy két geometriai izomerje van?
Hány térizomerje van az elõbbi reakcióban keletkezett klórszármazékának?
Ha valaki megoldaná a feladatot, akkor szeretnék tõle egy rövidebb magyarazátatot is kapni, hogy hogyan kell az ilyen típusú feladatot megoldani. Végülis a kérdések mennének, ha neki tudnék kezdeni a feladat elsõ felének. A válaszokat elõre is köszönöm😊
Egy ismeretlen, standardállapotban gáz-halmazállapotú szénhidrogén 20 g-ját klórral reagáltattuk. Az így kapott klórszármazék tömege 25,4 g-mal több, mint a kiindulási vegyületé.
Mi a vegyület összegképlete?
Mi a vegyület konstitúciója, ha tudjuk, hogy két geometriai izomerje van?
Hány térizomerje van az elõbbi reakcióban keletkezett klórszármazékának?
Ha valaki megoldaná a feladatot, akkor szeretnék tõle egy rövidebb magyarazátatot is kapni, hogy hogyan kell az ilyen típusú feladatot megoldani. Végülis a kérdések mennének, ha neki tudnék kezdeni a feladat elsõ felének. A válaszokat elõre is köszönöm😊
Visca el Barca! Visca Catalunya!
#1552
hehe, tényleg, nem is tudtam, hogy onnan adta fel. Köszi 😊
- éppen d[-_-]b - hogy csinálod ezt a fordított \"b\" bet?t? - ööö, mind1...
#1551
#1550
hello, valaki segítsen!
CaO + H2O = Ca(OH)2
számítsa ki, mekkora tömegû termék készíthetõ a vásárolt (42 Kg) égetett mészbõl!
nem értem, kijött valami, de egyszerûen... lehetetlen. Pls, minél elõbb, ha lehet, köszönöm! 😞
CaO + H2O = Ca(OH)2
számítsa ki, mekkora tömegû termék készíthetõ a vásárolt (42 Kg) égetett mészbõl!
nem értem, kijött valami, de egyszerûen... lehetetlen. Pls, minél elõbb, ha lehet, köszönöm! 😞
- éppen d[-_-]b - hogy csinálod ezt a fordított \"b\" bet?t? - ööö, mind1...
#1549
No és itt van egy levezetés is a képlethez. Az oldalról meg ingyen trial leszedhetõ pufferoldatok számolgatására, az adatbázisában a 0,4 körüli értékkel volt a legjobb pufferoldat.
#1548
Ezen publikáció 5. oldala alapján én azt mondanám, h a tej nem nyerõ.
Viszont az még kvalitatíve is belátható, h elég tömény bázissal vagy savval elérhetõ, csak azt már nem nagyon neveznénk pufferoldatnak.
enwikin ábrán látszik is
Továbbá az itteni képletet alkalmazva a p
De én nem láttam még 1-nél nagyobbat a lok. maxnál
Viszont az még kvalitatíve is belátható, h elég tömény bázissal vagy savval elérhetõ, csak azt már nem nagyon neveznénk pufferoldatnak.
enwikin ábrán látszik is
Továbbá az itteni képletet alkalmazva a p
De én nem láttam még 1-nél nagyobbat a lok. maxnál
#1547
Az olyan emulgeátumok, amelyekben az emulgeált cseppekben oldott reagens egyensúlyt tart az oldatban oldott hányadával, úgy "mûködnek", hogy az oldatból kifogyással az egyensúly megbomlik, és pótlódik az emulgeált cseppekbõl.. Illetve ha az oldatban a koncentráció növekszik, akkor a cseppekben lévõ koncentrációval a másik irányban bomlik meg az egyensúly és a felesleget a cseppek felveszik.
Erre a klasszikus példa a tej. De természetesen a víz-zsír rendszer helyett más összetevõkkel is mûködik a jelenség.
Erre a klasszikus példa a tej. De természetesen a víz-zsír rendszer helyett más összetevõkkel is mûködik a jelenség.
#1546
ezt kifejtenéd?
Mindenki az aminek hiszik. Kivéve én, mert rólam azt hiszed, hogy rosszul hiszed, amit hiszel, mert elhitettem veled, hogy az vagyok aminek hiszel. Látod, már azt sem tudod, hogy mit hiszel... :)
#1545
Például tejjel..
#1544
Helló!
Az a kérdésem van, hogy hogyan lehetséges-e olyan pufferkapacitást elérni, ami nagyobb, mint 1?
Az a kérdésem van, hogy hogyan lehetséges-e olyan pufferkapacitást elérni, ami nagyobb, mint 1?
Mindenki az aminek hiszik. Kivéve én, mert rólam azt hiszed, hogy rosszul hiszed, amit hiszel, mert elhitettem veled, hogy az vagyok aminek hiszel. Látod, már azt sem tudod, hogy mit hiszel... :)
#1543
HI (hidrogén-jodid):= 1 molekula, mely 1db H-t és 1db I-ot tartalmaz.
I2 (jód):= azon molekula, amely 2db I-ot tartalmaz.
(Az 1db I atomot is jódnak nevezik, ami nem okoz zavart, mivel így önmagában nem fordul elõ, hanem párban molekulákat alkotnak, így lehet tudni mikor melyikrõl van szó)
H2 (hidrogén):= szintén 2db H-t tartalmazó molekula
Az I2+H2<=>2HI reakcióegyenlet meg csupán annyit jelent, h ha összekeversz jódot és hidrogént (1:1 arányban), akkor hidrogén-jodid keletkezik. Márpedig, ha mind elreagál, akkor 2db HI molekulád kellett keletkezzen, mert se a H se a I-ból egy darab sem kóricált el sehova, csak máshogyan rendezõdtek párokba.
2fiú és 2lány 2fiú-lány párt tud alkotni a táncórán, h gyakoroljanak egyet s 1mást.
I2 (jód):= azon molekula, amely 2db I-ot tartalmaz.
(Az 1db I atomot is jódnak nevezik, ami nem okoz zavart, mivel így önmagában nem fordul elõ, hanem párban molekulákat alkotnak, így lehet tudni mikor melyikrõl van szó)
H2 (hidrogén):= szintén 2db H-t tartalmazó molekula
Az I2+H2<=>2HI reakcióegyenlet meg csupán annyit jelent, h ha összekeversz jódot és hidrogént (1:1 arányban), akkor hidrogén-jodid keletkezik. Márpedig, ha mind elreagál, akkor 2db HI molekulád kellett keletkezzen, mert se a H se a I-ból egy darab sem kóricált el sehova, csak máshogyan rendezõdtek párokba.
2fiú és 2lány 2fiú-lány párt tud alkotni a táncórán, h gyakoroljanak egyet s 1mást.
#1542
I2 + H2 az miért 2HI?
Miért lesz kettõ a HI elõt?
Mert mondjuk ott, hogy 2H2 + O2, ott értem, hogy ez = 2H2O-val, mert a H2 elõtt is volt egy 2es.
de a kérdés továbbra is fennáll: I2 + H2 az miért 2HI?
Ezt az egészet nemigazán értem..😞
köszi!
Miért lesz kettõ a HI elõt?
Mert mondjuk ott, hogy 2H2 + O2, ott értem, hogy ez = 2H2O-val, mert a H2 elõtt is volt egy 2es.
de a kérdés továbbra is fennáll: I2 + H2 az miért 2HI?
Ezt az egészet nemigazán értem..😞
köszi!
Arsenal, Chelsea, Milan, Inter, Real, Barca Man Utd szurkoló
#1541
3 ismeretlened kéne legyen és 2 egyenleted
egyik egyenlet onnan, h megadták a keletkezett H2 anyagmennyiségét és onnan az össz alkán-1-ol mennyiségét ismered
a másik meg onnan, h megadták h 2 egymást követõ alkán-1-olból kell összeálljon az 50g-nyi anyag
Ha ezek megvannak, akkor
viszont azt is tudod, h az egyik ismeretlen (hányadik alkán) természetes szám és valszeg nem túl nagy, így n=1 tõl behelyettesítve beláthatod, h n=2 kell legyen és a következõ pedig 3. Innen meg már csak 2 ismeretlen maradt, h megmondhasd az élet értelmét.
egyik egyenlet onnan, h megadták a keletkezett H2 anyagmennyiségét és onnan az össz alkán-1-ol mennyiségét ismered
a másik meg onnan, h megadták h 2 egymást követõ alkán-1-olból kell összeálljon az 50g-nyi anyag
Ha ezek megvannak, akkor
viszont azt is tudod, h az egyik ismeretlen (hányadik alkán) természetes szám és valszeg nem túl nagy, így n=1 tõl behelyettesítve beláthatod, h n=2 kell legyen és a következõ pedig 3. Innen meg már csak 2 ismeretlen maradt, h megmondhasd az élet értelmét.
#1540