1639
kémia meg minden....
-
stakypot #1559 Sziasztok
Nekem is kellene egy kis segítség, már a netes fórumokon is kérdeztem (itt még nem) meg voltam kémia tanárnál is, de ezek közül senki sem tudta normálisan elmondani hogy működik egy volta elem, meg egy ólom-savas akkumulátor.
Itt van először az akkumulátor folyamata
[IMG]![]()
[/IMG]
Itt egy kép is hozzá
[IMG]![]()
[/IMG]
Az én elképzelésem a kisülésről (Ez így jó-e, vagy rosszul látom?)
Van két kénsav oldatba merülő elektród. Ezek Pb és Pbo2.
POZITÍV PÓLUS
--------------
Az ólom oxid elektródánál lévő protonoknak az ólom leadja a 4 külső elektronját. Így keletkeznek 4+ os ólom ionok. Azt hogy a 4H ból hogy lesz víz nem értem. Valamint miért az ólom oxid körül vannak a protonok?
Pbo2 + 4H+ --> Pb(4+) + 2H2O
Ez a pb4+ ion fölvesz 2 elektront, melyek a negatív elektródáról érkeztek oda. Gondolom a 6s pályára veszi föl a két elektront. És azért csak kettőt, mert a negatív pólus reakciós egyenlete szerint a negatív póluson 2 elektron fölösleg lesz. Ez a kettő kerül át ide.
Pb(4+) + 2e- = Pb(2+) (redukció)
Most ez a Pb2+ ion reagál az oldatban lévő SO4(2-) ionokkal és így keletkezik az ólom szulfát, ami kirakódik az elektródára.
Pb(2+) + SO4(2-) = PbSo4
NEGATÍV PÓLUS
-------------
Az ólomlemezben mint fémben a delokalizált kötések miatt egy-egy pozitív atomtörzs elektronja, "máshol lehet a rácsban, mint maga az atom" ezért a rácsban ülő fém atomok léynegében pozitív ionoknak számítanak.
E miatt az odaérkező SO4(2-) ion kioldja a fém atomot a rácsból. De az a rácsban hagyja az elektronjait.
Akkor ezek szerint ez az egyenlet mutatja azt a pillanatot, amikor a pozitív, a fémrácsban ülő fém atom, elszakad a rácstól, és hátrahagyja a két elektront:
Pb = 2e(-) + Pb(2+) (oxidáció)
A két elektron átáramlik az összekötö huzalon a pozitív elektródához. Majd a keletkezett ólom 2+ ion az SO4(2-) ionnal reagál:
Pb(2+) + SO4(2-) = PbSO4
A további kérdéseim még azok lennének, hogy a töltés hogy zajlik. A fenti egyenletek szerint én nem látok ionmozgást. Pedig kell lennie. (Talán a H(+))
Az én leírásom a kisülésről jó-e vagy teljes sületlenség? -
dopli #1558 hátha tud nekem valaki segíteni:
primer alkoholok közvetlen észteresítésénél (alkohol + karbonsav + ásványi sav katalizátor) azt tanultuk a mechanizmusról, hogy első lépésben a karbonsav protonálódik meg. pedig közben ott van az alkohol is, amit nyilván sokkal egyszerűbb volna protonálni. szóval a kérdés: miért nem az alkoholt protonálja a sav?
tercier alkoholoknál már így történik, szóval nyilván valami szerkezeti oka van a dolognak, csak nem tudom, hogy mi... -
pet0330 #1557 http://www.kislexikon.hu/nitroprusszidnatrium.html
"oldata a világosságon elbomlik, berlini kék válik ki és nitrogénmonoxid távozik el belőle."
Csak Ctrl+C Ctrl+V nem néztem után jobban... -
Lackoooo #1556 Helló!
Egy bonyolult kérdés:
Nátrium-nitroprusszid milyen anyagokká bomlik hevítés hatására?
Köszi! -
marci9507 #1555 Oké. Köszönöm szépen segítségedet, enélkül nem igen tudtam volna elindulni:) -
polarka #1554 Szöveges feladatról lévén szó 1.lépésként vhogyan matematikai formába kéne önteni az adott információkat és észre kell venni, h melyikből mire lehet következtetni. Ehhez kell a kémia és a matek megfelelő elégséges ismerete és mondjuk ha többféleképpen is értelmezhető eleinte a feladat, akkor el kell töprengeni, h mely a legvalószínűbb.
Pl. akkor itt kezdetnek:
1. Az infó
Xszénhidrogén + XCl2 => Xszénhidrogén-Cl2 (teljesen elreagál)
Hogy gáz halmazállapotú, azt csak a végén ellenőrzésre hasznos
Legyen a szénhidrogén alkén, CnH2n (Ez volt, amin a feladatban gondolkodni is kellett). Így a tömegekre vonatkozóan:
XCnH2n=X(n14g)=20g
XCl2=X(71g)=25,4g
2. algebra
3. mo-ok megfogalmazása -
marci9507 #1553 Sziasztok! Ebben a feladatban szeretnék tőletek segítséget kérni:
Egy ismeretlen, standardállapotban gáz-halmazállapotú szénhidrogén 20 g-ját klórral reagáltattuk. Az így kapott klórszármazék tömege 25,4 g-mal több, mint a kiindulási vegyületé.
Mi a vegyület összegképlete?
Mi a vegyület konstitúciója, ha tudjuk, hogy két geometriai izomerje van?
Hány térizomerje van az előbbi reakcióban keletkezett klórszármazékának?
Ha valaki megoldaná a feladatot, akkor szeretnék tőle egy rövidebb magyarazátatot is kapni, hogy hogyan kell az ilyen típusú feladatot megoldani. Végülis a kérdések mennének, ha neki tudnék kezdeni a feladat első felének. A válaszokat előre is köszönöm:) -
#1552
hehe, tényleg, nem is tudtam, hogy onnan adta fel. Köszi :) -
commissioner #1551 7/d -
#1550
hello, valaki segítsen!
CaO + H2O = Ca(OH)2
számítsa ki, mekkora tömegű termék készíthető a vásárolt (42 Kg) égetett mészből!
nem értem, kijött valami, de egyszerűen... lehetetlen. Pls, minél előbb, ha lehet, köszönöm! :( -
polarka #1549 No és itt van egy levezetés is a képlethez. Az oldalról meg ingyen trial leszedhető pufferoldatok számolgatására, az adatbázisában a 0,4 körüli értékkel volt a legjobb pufferoldat. -
polarka #1548 Ezen publikáció 5. oldala alapján én azt mondanám, h a tej nem nyerő.
Viszont az még kvalitatíve is belátható, h elég tömény bázissal vagy savval elérhető, csak azt már nem nagyon neveznénk pufferoldatnak.
enwikin ábrán látszik is
Továbbá az itteni képletet alkalmazva a p[H+] = pKa lokális maxra kapható egy olyan feltétel a gyenge sav/bázis koncentrációra, h 1,737M≤Ca
De én nem láttam még 1-nél nagyobbat a lok. maxnál -
Gézoo #1547 Az olyan emulgeátumok, amelyekben az emulgeált cseppekben oldott reagens egyensúlyt tart az oldatban oldott hányadával, úgy "működnek", hogy az oldatból kifogyással az egyensúly megbomlik, és pótlódik az emulgeált cseppekből.. Illetve ha az oldatban a koncentráció növekszik, akkor a cseppekben lévő koncentrációval a másik irányban bomlik meg az egyensúly és a felesleget a cseppek felveszik.
Erre a klasszikus példa a tej. De természetesen a víz-zsír rendszer helyett más összetevőkkel is működik a jelenség.
-
dopli #1546 ezt kifejtenéd? -
Gézoo #1545 Például tejjel.. -
dopli #1544 Helló!
Az a kérdésem van, hogy hogyan lehetséges-e olyan pufferkapacitást elérni, ami nagyobb, mint 1? [dm3/dm3] -
polarka #1543 HI (hidrogén-jodid):= 1 molekula, mely 1db H-t és 1db I-ot tartalmaz.
I2 (jód):= azon molekula, amely 2db I-ot tartalmaz.
(Az 1db I atomot is jódnak nevezik, ami nem okoz zavart, mivel így önmagában nem fordul elő, hanem párban molekulákat alkotnak, így lehet tudni mikor melyikről van szó)
H2 (hidrogén):= szintén 2db H-t tartalmazó molekula
Az I2+H2<=>2HI reakcióegyenlet meg csupán annyit jelent, h ha összekeversz jódot és hidrogént (1:1 arányban), akkor hidrogén-jodid keletkezik. Márpedig, ha mind elreagál, akkor 2db HI molekulád kellett keletkezzen, mert se a H se a I-ból egy darab sem kóricált el sehova, csak máshogyan rendeződtek párokba.
2fiú és 2lány 2fiú-lány párt tud alkotni a táncórán, h gyakoroljanak egyet s 1mást. -
#1542
I2 + H2 az miért 2HI?
Miért lesz kettő a HI előt?
Mert mondjuk ott, hogy 2H2 + O2, ott értem, hogy ez = 2H2O-val, mert a H2 előtt is volt egy 2es.
de a kérdés továbbra is fennáll: I2 + H2 az miért 2HI?
Ezt az egészet nemigazán értem..:(
köszi!
-
polarka #1541 3 ismeretlened kéne legyen és 2 egyenleted
egyik egyenlet onnan, h megadták a keletkezett H2 anyagmennyiségét és onnan az össz alkán-1-ol mennyiségét ismered
a másik meg onnan, h megadták h 2 egymást követő alkán-1-olból kell összeálljon az 50g-nyi anyag
Ha ezek megvannak, akkor
viszont azt is tudod, h az egyik ismeretlen (hányadik alkán) természetes szám és valszeg nem túl nagy, így n=1 től behelyettesítve beláthatod, h n=2 kell legyen és a következő pedig 3. Innen meg már csak 2 ismeretlen maradt, h megmondhasd az élet értelmét. -
#1540
itt esetleg? -
Ivanovic #1539 -
Ivanovic #1538 Sziasztok!
Információra lenne szüségem és nem találtam más forrást.
A kérdésem az lenne, hogy honnan tudhatom, hogy egy kémiai anyag melyik törzsbe tartozik?
Nem egy adott anyag érdekel, általánosságban kérdezem. Ami adatot meg tudok szerezni az a képlete, mol tömege, cas száma, IUPAC neve. Ebből vagy bármi másból be lehet azonosítani a törzset? -
#1537
boldog új évet kívánok nektek!:)
sajna most 6 feladat közül 1-el sehogy sem tudunk dűlőre jutni, ezért kérném a segítséget:
A homológ sorban egymást követő két alkán-1-olból álló elegy 50 g-jából nátrium hatására 13,067 dm3 standardállapotú hidrogéngáz fejlődik. Melyik két alkohol alkotja az elegyet és mi a tömeg%-os összetétele?
a megoldás: 92,8 tömeg% etanol és 7,2 tömeg% propán-1-ol.
ezt letudja vezetni nekem valaki? megköszönném -
#1536
köszönöm!!!! :) -
Berselius #1535 Szívesen! :) -
Berselius #1534 Harmadikra:
Először írjuk fel az egyenleteket!
C3H8 = C2H4 + CH4
C3H8 = C3H6 + H2
Számítsuk ki, mennyi propán bomlott el az 1. esetben:
V(C3H8)=600 m3*0,675= 405 m3
Mivel azonos állapotú gázokról van szó, ezért az anyagmennyiségek 1:1 aránya miatt a keletkező etén térfogata is 405 m3.
A második esetben bomló propán:
V(C3H8)=600 m3*0,245= 147 m3
Itt is azonos állapotban vannak a gázok, ezért az anyagmennyiségek arány miatt (1:1) a propén térfogata is 147 m3.
A maradék propén térfogata:
V(C3H8)= 600 m3*0,08= 48 m3
Írjuk össze, hogy mit tudunk!
V(C2H4)= 405 m3
V(CH4)= 405 m3
V(C3H6)= 147 m3
V(H2)= 147 m3
V(C3H8)= 48 m3
Ez összesen 1152 m3, tehát a térfogat%-ok:
Etén: 35,16%
Metán: 35,16%
Propén: 12,76%
Hidrogén: 12,76%
Propán: 4,17%
A kitermelés hirtelen nem tudom, mit jelent, de ha azt, hogy a keletkező gázok hány %-a olefin, akkor (mivel a termékek közül csak az etén és a propén olefin):
35,16%+12,76%= 47,92%
Ezek az értékek elvileg most pontosak :). -
Berselius #1533 Másodikra:
Kiszámítható a réz-szulfát tömege:
m(CuSO4)=140*0,2=28 g
Ebből az anyagmennyisége:
n(CuSO4)=28g/159,5 g/mol=0,1755 mol
Ezek alapján a rézion anyagmennyisége:
n(Cu2+)=0,1755 mol
A vas anyagmennyisége:
n(Fe)=5,6g/56 g/mol=0,1 mol
Felírva a lejátszódó folyamatot (a standard elektród-potenciálokkal lehet indokolni):
Fe + Cu2+ = Fe2+ + Cu
Tehát mivel az anyagmennyiségek aránya 1:1, ezért a vas teljes mennyisége be fog oldódni (0,1 mol), miközben ugyanennyi (0,1 mol) elemi réz fog kiválni.
A kiváló réz tömege:
m(Cu)=0,1 mol*63,5 g/mol=6,35 g
Tehát a szilárd fázis tömege megnőtt, méghozzá 6,35-5,6=0,75 g-mal.
Mivel az oldatból kivált 0,1 mól réz, marad benne 0,0755 mól rézion, és ugyanennyi réz-szulfát. Ennek tömege:
m(CuSO4-maradék)=0,0755 mol*159,5 g/mol=12,04 g
Az oldat tömegének változása azonos a szilárd fázis tömegének változásával, tehát le fog csökkenni a tömege 0,75 g-mal, tehát az új tömeg 139,25 g lesz.
Ezek alapján az oldat töménysége:
w=m(CuSO4)/m(összes)=12,04/139,25=0,0865
Tehát az oldat a folyamat végén 8,65 tömeg%-os.
Megint lehet eltérés a végeredményben, mert megint kerekítettem. -
#1532
köszönöm :) -
Berselius #1531 Elsőre:
Mivel M(acetilén)=26 g/mol, ezért:
M(elegy)=M(acetilén)/1,966=13,22 g/mol
Vegyünk az elegyből összesen 1 mólt! Legyen
n(CO)=x mól
n(H2)=1-x mól
Felírva az összefüggést az átlagos moláris tömegre:
M=m(összes)/n(összes)
M=(n(CO)*M(CO)+n(H2)*M(H2))/(n(CO)+n(H2))
Behelyettesítve:
13,22=(28x+(1-x)*2)/1
13,22=28x+2-2x
11,22=26x
x=0,4315
Tehát az elegy 43,15 mól% és térfogat% CO-ot, valamint 56,85 mól% és térfogat% H2-t tartalmaz.
Lehet, hogy nem pontos, mert nem számolta pontos moláris tömegekkel, hanem egészre kerekítettem őket. -
#1530
Sziasztok, segítsetek már, órák óta ezeken gyötrődöm, köszi:)
Acetiléngáznak szénmonoxidból és hidrogéngázból álló gázelegyre vonatkoztatott sűrűsége 1,966. Hány térfogatszázalék CO-t és hány térfogatszázalék H2-t tartalmaz a gázelegy?
Szorjunk 140g 20 tömegszázalékos réz(II)-szulfát vizes oldatába 5,6g tömegű vasport. A reakció lejátszódása után mennyivel változik meg a szilárd fázis tömege és milyen lesz a folyadékfázis koncentrációja?
A propán hőbontása során a gáz 67,5%-a eténre és metánra 24,5%-a propénre és hidrogénre bomlott 8%-a változatlan maradt. számítsa ki, hogy 600m3 propán bontásakor hány m3 ugyanolyan állapotú etén ill. propén keletkezett, milyen a kapott gázelegy térfogat%-os összetétele, hány % az olefin kitermelés? -
marci9507 #1529 Erre voltam kíváncsi. Köszi a segítséget:) -
#1528
elsőre ránézésre nekem egy sav-bázis titrálásnak tűnik, ahol a NaOH és a borkősavből só (tartarát) és víz keletkezik.
Esetleg fel lehet írni két lépésben, mivel a borkősav kétbázisú sav. -
marci9507 #1527 *g/1 -
marci9507 #1526 Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni a következő feladatban, és mivel új vagyok ebben a témakörben legyetek szívesek nem megszólni a számotokra valószínűleg egyszerű feladat megoldásában.
Szóval íme a feladat:
Az élelmiszerek vizsgálatában, például a borászatban is alkalmaznak kémiai eljárásokat. A borban lévő savak (elsősorban borkősav) együttes mennyiségét lúggal, NaOH-oldattal való titrálással határozzák meg. A titrálható savtartalmat g/ borkősav értékben adják meg. Szénsavmentesítés után, brómtimolkék indikátor mellett , mol/dm3 anyagmennyiség-koncentrációjú NaOH mérőoldattal dolgoznak.
Írd fel a borkősav és a mérőoldat reakciójának egyenletét!
Ez egy versenyfeladat lenne,és ugye a tananyagban még nem vettünk efféle számításokat, én is csak utánakeresgéltem az ilyenfajtáknak nem nagyon értem, hogy hogy is működik ez a folyamat. Elsősorban arra lennék kíváncsi,hogy milyen gondolatmenet útján jönnek létre a borkősav és a nátrium-hidroxid végtermékei.
A válaszaitokat előre is köszönöm!
Bocsi,hogy hosszú lett. -
#1525
formaldehidből + ammónium-klorid-ból lehet.
kell még hozzá deszvíz, konyhasó+
szárazjég (vagy remek hűtő berendezés). Magyarul lombikos móka kizárva, ipari cuccokkal kéne kísérletezned. hozam 30%-tól nem több. -
#1524
Klóraceton szintézisre acetonból+? kiinduló példákat levezetéssel tud valaki javasolni?
A Feist-Benary szintézisen kívül más eljárást létezik az iparban?
pl?:
CH3COCH3+HCl=C3H7OCl >>>
C3H7OCl+H2SO4= C3H5ClO+2H2O+SO2?
C3H7OCl+H2CO3= C3H5ClO+2H2O+CO2?
sem itt
sem itt nem lettem okosabb :(
Előre is kösz!
-
#1523
XDDDD nagyon jó :) -
#1522
![]()
Saját agymenés : ) -
lally #1521 Mea_Culpa, volt !
Az, csak az én privát szerencsétlenségem, hogy a napokban a
több oldalas cikkeim közül a Mol-kezdetűek (így pl.: még a Linuxos MolJanesz-t említők is ), az elküldésük pillanatában már Could-Startolta a PC-im.
-előtte minden esetben, cirka 3-4sec alatt, legalább 10 bejövő támadást is mutatott (hamis IP-vel persze), és fütyült be a gép.
Hú, de bűzlő anyag még a hazai (nyers-) Olaj is. -
polarka #1520 mi?
TommyC érdekes dolgokról ír, amiket az nem igen ismer, aki nem tanul és foglalkozik velük. így mások is kaphatnak némi betekintést.
