Kémia!!! Segitség!!!

hello http://www.youtube.com/watch?v=hmrBYDs_gyk(ja így nem az igazi) hát nagyon jólenne ha ezt 1 phoár boral vagy sörel megtudnám oldani ötletedvan?de tényleg van 2anyag ami reakcioba kerül akor aciton van és kb30secig no para van.ha tudsz ilyen bûvésztrüköket vagy érdekesdolgokat mutatni akkor mútas már párat légyszíves kösz

bipyridine (dipiridil), egy bidentát kelátképzõ ligand

Az elsõrõl tudnál videót mutatni? Nem erre gondolsz véletlen?
Itt van néhány 5let, de h hogy mennének puszta kézben és sérülés nélkül, afelõl vannak kétségeim. Esetleg itt megtalálod, amit keresel. Én úgy látom, h a bûvészek nem igazán ekképp csinálják a tüzet, lásd pl. Ez nem tûz, de jól néz ki.

A második - a vizes - pedig sztem nem víz volt, hanem túltelített nátrium-acetát, ami a kézmelegítõkben is van.

helloztok!!nagyon érdekelne 2trük van két anyag amit a kezedre öntesz és öszedörzsölöd lángrakap rövidideig nem okozégési sérülést.a másik pedig szintén 1anyag amit ha az új begyedre öntesz és vizhez érsz akkor olyan mintha megfagyna a viz milyen anyagok ezek és hogy lehet hozájutni segitsetek ideis írjatok:[email protected] elöre is kösz pleas help

Köszi, végül sikerült kilogikázni, de jó a megerõsítés.

összeöntve 12 dl 71.65%-osat kapsz.
Ehhez önteni kell 9,475 dl vizet, hogy 40%-os legyen.

Üdv! Lenne egy probléma, amiben segítséget kérek.
Nevezetesen: Van 7dl 96%-os oldatod és van 5dl 37,5%-os oldatod. Ezeket összeöntöd és azt akarod, hogy az egész 40%-os legyen. Ha összeöntöd, akkor hány %-os lesz és mennyi víz kell még hozzá? Nem, nem pálinka, hanem csalánoldat. Az egészet össze kell önteni. Elõre is köszi!

Igen, annak megvan a levezetése 😊
Viszont az elõzõnél csak az eredményt írtam fel és nem voltam biztos a megoldás menetében.

BME
1ébként ha azonosak a kiindulási koncentrációk, akkor már más eredmény jönne ki.

<#worship>

Ez durva 😄
Milyen egyetemre jársz/jártál?

∫1/AB dA= -∫k dt
Ahol az elsõ integrál határai A0=A(t0) és A(t)
A második oldalé pedig t0 és t. Viszont B A-tól nem független.
Mivel A és B meredekségei azonosak, ugyanúgy fogynak, ezért B=A+c alakba írható. Az integrál kiszámolásakor pedig majd c=B0-A0 formában is átírható.
Ekkor 1/AB = 1/(A*(A+c)) helyettesítés kell.
Innentõl már parciális törtekre bontás és lehet is integrálni, h az utolsó sorodban felírt egyenletet kapjad.

eh hülye vagyok bocsi az természetesen dt, nem d[ T]

így értettem:

Valaki nem tudja, hogy egy A+B->T típusú reakció sebességét leíró differenciális egyenletét, ami r=-d/dt=k, hogy lehet integrális formává alakítani? ([]:koncentrációk, k:sebességi együttható)

Elvileg egy elég csúnya kifejezés jön ki:
1/(°-°)*ln((°)/(°))=kt , ahol []°:kiindulási koncentrációk

ha egy kicsit pontosabban letudnád írni, mert így fogalmam sincs mik ezek a betûk

köszönöm!
-sorolja fel a képletben használt paraméterek (KOI,a,b,f,c) jelentését. KOI= (a - b) x f x 80/ c

ebben a kérdésben tudnál segíteni? mert ezt nem értem😞

mert valami akkor vezeti az áramot, ha vannak benne mobilis töltéssel rendelkezõ részecskék (pl. elektronok fémben, vagy ionok folyadékban)
A deszt. víz csak nagyon kevés iont tartalmaz, ha a tiszta vizet vesszük, akkor abban ugyebár szobahõfokon OH- és H+ ionok vannak az autoprotolízis miatt.
Ezeknek a koncentrációja pedig alacsony, szobahõmérsékleten: ==10^(-7) M

valaki elírná nekem, hogy a desztillált víz miért rossz vezetõ?

háhááá, megvan a 3.ZH 😄 neki is állok atomizálni a vegymû jegyzetet XDD

hát, pontosabban fogalmazva a feladat nem az volt h ezt kiszámold, ha jól emlékszem hõátbocsátást kellet számolni, csak ahhoz kell a gõz hõmérséklete, ami így volt megadva.
A mostani ZH más volt 😄
Amúgy szerintem nem befolyásolja a kondenzációs hõmérsékletet, ha párát tartalmaz, csak az entalpiája lesz kevesebb, így szerintem csak simán az 1.8 bar-nál kell kikeresni.

de vegyipari mûveletek nem igazán az én kenyerem 😄, most várom a 3. ZH eredményeit .... jövõre meg labor 😄

És elárulod hogyan lehet megtudni egy 5% páratartalmú 1,8bar nyomású gõz hõmérsékletét a táblázat alapján? :x
Hátha mi is tanulunk belõle vmit 😊

arról szól 😊
közben megírtam 75%osra, ú.h. ment 😛
azért köszi

hát a jegyzetek nem túl bõbeszédûek 😊

Ez arról szól, h a telített gõzben is van kis mennyiségû kondenzált folyadék? Az i' meg i''-re meg nincsen tippem.

Forráspont-emelkedés törvénye
Anno még Általános kémiában is volt, vagy itt már nem híg oldatok esetével kell számolni?
Clausius-Clapeyron-t és a Raoult-tv.-t kell összegyûrni egy feltevéssel.
Forráspont kell meg párolgási entalpia.

google elsõ néhány találta közt volt KOI link
A kérdéseidre benne vannak a válaszok.

Hali! A kedvenc fizkémtanárom a következõ feladatot adta fel: Számold ki a ciklohexán ebullioszkópos állandóját! (A szükséges adatoknak nézz utána!)
Annyit tudok, hogy ez magyarul moláris forráspont növekedést jelent, de hát mégis honnan nézzek utána és milyen adatoknak?
pls help

Lenne egy kérdésem vegyipari mûveletek témakörben.

Volt egy feladat ZH-n, aminek egy részében ki kellett számolni egy lekondenzáló gõz hõmérsékletét.
A gõz nyomása 1.8 bar, nedvességtartalma 5%.
A következõ táblázat állt a rendelkezésre:
Táblázatok

nem, órára kell és amit nem találok meg nem tudom kidolgozni azt ide beírom.

zsír<#vigyor2>

ezeket nem neked kéne megválaszold a kapott jegyzet alapján?

-milyen közegbe játszódik le a KOI meghatározás? ezt a közeget hogyan állítottuk elõ?
-az oxálsav mivé alakul a KOI meghatározásánál reakció végére?
- az oldószer mivé alakul a reakció végére a KOI meghatározásakor? ezt milyen színváltozás követi?

köszönöm!

meg persze az utolsó elõtti sem (:

az utolsó szerintem sem megy semerre

Bocs amikortól vastag oda az egyenlõségjel elé [ b_] volt írva.

Amugy máshogy is lehet magyarázni, az sokkal megfoghatóbb, ez egy dinamikus egyensúly, tehát a reakció egyszerre megy mindkét irányba és így beállt ez az egyensúly: TFH: CO és H2O ütközik, akkor végbemegy jobbra, ha CO2 és H2 ütközik akkor végbemegy balra, na most ha kiveszed a CO-kat, akkor az elsõfajta ütközésbõl kevesebb lesz, de a 2. fajta ütközések száma állandó marad( picit nõ mert nõ a koncentráció) tehát balrafelé nagyobb lesz a sebesség mint jobbra, tehát balra fog a reakció eltolódni)

(Ez az egész csak olyan körülmények között mûködik, ahol ezek a reakciók végbemennek)

Jó akkor csak szerintem nem megy semmerre az uolsó kettõnél, mivel az már korábbanleírt elv alapján a semmelyik irány nem tudja csökkenteni a hatást ami létrehozta.(ez a nyomásosra)A katalizátor pedig csak mindkét irányú reakciót meggyorsítja, tehát gyorsabban áll be az egyensúlyi állapot, de az állandó nem változik.

Na a c-re: (=a b anyag koncentrációja) Fel tudsz írni a reakcióra egy egyensúlyi állandót ha nem változtatgatod a dolgokat akkor ez állandó. K=*

/(*)Na most ha elkezded kivenni a CO-t akkor hogy ez állandó maradjon akkor nõnie kell a -nak és ezáltal csökkennie a *

-nek, tehát a reakció a víz keletkezése felé kell eltolódnia.

Hehhe, ez nem fog menni. 😄
Az utolsó kettõnél nem értem, hogy miért nincs semmi, mert eddi nem volt olyan példa, hogy semerre, de hiszek neked.
A c)-nél el tudod magyarázni, hogy miért?

Ox. számok:

Kovalens vegyületek esetén: Elõször felrajzoljuk a képletét, legyen a példa a metán:

Vizsgáljuk az egyes elemek elektronegativitását! A hidrogéné 2,1, míg a széné 2,5. Ezek alapján -mivel a szénnek nagyobb az elektronvonzó képessége- a szén kap egy (-4)-szeres töltést, míg a hidrogén (+1)-est (a kötések polaritása miatt). Ezek csak parciális töltések, tehát nem úgy kell értelmezni a molekulát mintha egy C4- és négy darab H+ ionból állna, mivel ezek sokkal kisebb töltések. Ezek alapján tehát a metánban a szén ox. száma -4, a hidrogéneké +1.

Egyszerû ionok: Az ox. szám a töltésszámmal egyezik meg, tehát pl. S2- ox. száma -2, vagy Ca2+ ox. száma +2.

Összetett ionok: Azt tudni kell, hogy az összetett ionok töltése megegyezik a bennük lévõ anyagok ox. számainak összegével. További fontos tudnivalók:
- Oxigén ox. száma ált. -2, kivétel: peroxidok (-1) és szuperoxidok (-0,5) valamint a fluor-oxid (F2O, itt +2)
- A fluor ox. száma mindig -1
- A hidrogén ox. száma ált. +1, kivétel a sószerû (ionos) hidridek (pl. NaH), itt -1

Ezek alapján pl. nitrátionban (NO3-) mivel az oxigén ált. -2, és ez nem kivétel, ezért ennek az ox. száma (-2), mivel 3 van belõle ezért -6. Ahhoz, hogy -5 legyen az összeg a nitrogéné +5 kell, hogy legyen.

Talaj redoxipotenciálja: Ha a red-oxi potenciál érdekel azt leírhatom, hogy a talajnak mennyi azt nem tudom, gondolom függ az összetételétõl.

Elektronvezetõk: hát nem tudom mire gondolsz, elvileg az elektromos áram is elektronokból áll, tehát az elektromos vezetõk környékén érdemes keresgélni.

Pl.: CO(g)+H2O(g) (oda-vissza nyíl) CO2(g)+H2(g)
A jók:
a)növeljük a víz koncentrációját-->jobbra
b)melegítjük a gázlegyet-->endo
c)megkötjük a CO-t-->balra
d)katalizátort alkalmazunk-Sehova(csak gyorsít)
e)növeljük a nyomást-->Semerre (jobb és baloldal anyagmennyiségre ugyan annyi és minden gáz)

Akkor végül is melyik jó, melyik rossz?

Igen, csak oda kell írni, hogy merre megy a reakció ezektõl a hatásoktól. 😊

jaha, ezek szerint te írtad oda, hogy "-->exo"/"-->endo"
mert azt nem tudtam értelmezni.

Nem tudom pontosan mire gondoltál, amúgy van egy exoterm irány, meg egy endoterm irány, de kapásból nem tudom biztosra megmondani h melyik-melyik irány. Ki lehet számolni ha nincs megadva a molekulák standard képzõdéshõjébõl a reakcióhõt, de ehhez is lusta vagyok most 😄

én vhogy így írnám:
a)balra tolódik el
b)endotherm irányba tolódik
stb.

Tehát a feladatom amit leírtam teljesen rossz? 😄
Csak, mert nem vagyok benne biztos, hogy értem.
Egyébként köszönöm. 😊

így van, a reakciót néha a diák tolja el XD

A katalizátor pedig nem tolja el a reakciót, csupán hamarabb éri el a rendszer az egyensúlyt

Le Chatelier elv: egyensúlyban lévõ rendszer külsõ zavarásra úgy reagál, hogy a zavarás hatásait csökkentse.

tehát vha van egy reakciód ami egyensúlyban van és t.f.h. balról jobbra exotherm (hõ keletkezik), akkor ha kívülrõl elkezdjük melegíteni a rendszert, az egyensúly balra fog eltolódni, hogy a "zavarást csökkentse", ha jobbra tolódna el, akkor még több hõ keletkezne, ez ellentmondana az L. C.-elvnek.

Így pl. ha növeljük a nyomást, egy egyensúlyban lévõ reakció abban az irányba tolódik el, amelyikben kevesebb molekula keletkezik, mert kevesebb molekula alacsonyabb nyomást jelent.

Sziasztok!

Kémiai egyensúly változása külsõ hatásokra (höm., konc., nyom.) valaki el tudná magyarázni valami hihetetlen egyszerû módon?

Milyen irányú változások történnek az alábbi egyensúlyi rendszerben, ha

Pl.: CO(g)+H2O(g) (oda-vissza nyíl) CO2(g)+H2(g)

a)növeljük a víz koncentrációját-->exo?
b)melegítjük a gázlegyet-->endo?
c)megkötjük a CO-t-->exo?
d)katalizátort alkalmazunk--exo?
e)növeljük a nyomást-->exo?

Köszönöm a segítséget!

hogyan határozzuk meg az egyes elemek oxidációs számát:
- kovalens kötésû vegyületekben?
- egyszerû ionok esetén?
- összetett ionok esetén?

- mit mutat meg egy talaj mérhetõ redoxi potenciálja?
-mik az elektronvezetõk?hogyan változik a vezetõképességük?

Köszönöm elõre is!

köszönöm!

pH mérés: a klasszikus módja az indikátorok használata, ezek bizonyos pH-tartományok között megváltoztatják a színûket. A legjobb ilyen szempontból az univerzál indikátor, ami minden pH-értéket jelez. Egy újabb mérési mód az elektromos mûszer, ennek mûködését sajnos nem ismerem.

Gerjesztett állapot: Az atomon belül az elektronok az atommag körül keringenek. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció miatt azonban nem tudjuk pontosan megmondani a helyét, tehát azt szokták mondani hogy az atompálya (tehát az elektron pályája) az a térrész az atomon belül, ahol az elektron 90%-os valószínûséggel van jelen. Ha az atommal energiát közlünk, akkor az elektronok ebbõl a térrészbõl kimozdulhatnak, ekkor beszélünk gerjesztett állapotról.

pH skála: A pH skálát általában 0-tól 14-ig szokták megrajzolni, ezen 0-tól 7-ig található a savas kémhatás, a 7-es pH a semleges és 7-14 a lúgos/bázikus.