kémia meg minden....
  • Berselius
    #1452
    Ox. számok:

    Kovalens vegyületek esetén: Először felrajzoljuk a képletét, legyen a példa a metán:

    Vizsgáljuk az egyes elemek elektronegativitását! A hidrogéné 2,1, míg a széné 2,5. Ezek alapján -mivel a szénnek nagyobb az elektronvonzó képessége- a szén kap egy (-4)-szeres töltést, míg a hidrogén (+1)-est (a kötések polaritása miatt). Ezek csak parciális töltések, tehát nem úgy kell értelmezni a molekulát mintha egy C4- és négy darab H+ ionból állna, mivel ezek sokkal kisebb töltések. Ezek alapján tehát a metánban a szén ox. száma -4, a hidrogéneké +1.

    Egyszerű ionok: Az ox. szám a töltésszámmal egyezik meg, tehát pl. S2- ox. száma -2, vagy Ca2+ ox. száma +2.

    Összetett ionok: Azt tudni kell, hogy az összetett ionok töltése megegyezik a bennük lévő anyagok ox. számainak összegével. További fontos tudnivalók:
    - Oxigén ox. száma ált. -2, kivétel: peroxidok (-1) és szuperoxidok (-0,5) valamint a fluor-oxid (F2O, itt +2)
    - A fluor ox. száma mindig -1
    - A hidrogén ox. száma ált. +1, kivétel a sószerű (ionos) hidridek (pl. NaH), itt -1

    Ezek alapján pl. nitrátionban (NO3-) mivel az oxigén ált. -2, és ez nem kivétel, ezért ennek az ox. száma (-2), mivel 3 van belőle ezért -6. Ahhoz, hogy -5 legyen az összeg a nitrogéné +5 kell, hogy legyen.

    Talaj redoxipotenciálja: Ha a red-oxi potenciál érdekel azt leírhatom, hogy a talajnak mennyi azt nem tudom, gondolom függ az összetételétől.

    Elektronvezetők: hát nem tudom mire gondolsz, elvileg az elektromos áram is elektronokból áll, tehát az elektromos vezetők környékén érdemes keresgélni.