1639
kémia meg minden....
-
Nuki #239 BME VBK? (csakmer emlegettél itten műegyetemet:) -
#238
Ez attól függ mit tekintünk kollégának :) (bár nekünk azt mondták eleinte hogy minden diáktárs meg a tanárok is azok, azért én egy profot nem mertem volna "lekollégázni"). -
Nuki #237 ahogy hallod tulajdonképpen ugyanaz. :P
Justin úr ezekszerint remélhetőleg jövőbeli kolléga? :P -
#236
Hátö...az egyetemi tanitásrol inkább nem szolok. Az nagyban más mint a középiskolai, habár egyetemen is tanito tanár mondta ezt nekünk. De inkább nem mndok semmit, ha egyetemen ezt mondták, annak nem mondok ellent. -
#235
Akkor csak velünk babráltak ki a műegyetemen, mert ott írott R volt az egyetemes (univerzális) gázállandó és sima R a specifikus gázállandó (írott R/M). -
#234
Ezt kivételesen teljesen sima nagy, nyomtatott R-rel jelöljük.^^ -
#233
Én mindenesetre köszönöm a felhomályosítást, mert így már értem miért R-el jelöltük (ráadásul ha jól emlékszem nem is "sima" R-el hanem valami gót vagy írott vagy milyen R-el :D). -
#232
azis ugyanaz, bonyolitják, hadd vesszen meg a diák^^. Ez mind ugyanaz, univerzális=egyetemes=Renau(?)-féle[rönyó] gázállando (igen nem raoult, hanem Renau, ugy olvastam nemrég. De lehet már totál kikészitett a fizkém és beleörültem. javitsatok ki!:S) -
#231
mi egyetemes gázállandónak tanultuk -
#230
Örülök hogy segithettem! (de ha én nem tudnám miröl van szo, tuti nem érteném meg amit leirtam:D) -
laci3000 #229 köszönöm szépen az infókat, így már boldogulok..... 
-
Nuki #228 raul-nak ejted, mint a focistát, amúgy nem tudom hogy írják :) -
#227
Najo hülye vagyok a lényeget el sem mondtam.^^ az általános gáztörvény kivételével mindegyik egyenletet úgy tudod hasznositani, hogy egyenletet állitasz fel. pl.: V·1/T·1=V·2/T·2 1-es az egyik állapot 2-es a másik állapot. Igy a megfelelö egyenlettel mindenre választ kaphatsz, de az esetek 99%ában az általános gáztörvényt használják.
FONTOS! Ezek CSAK gázállapotra vonatkoznak, folyadék, ill. szilárd állapotra nem lehet használni öket.
Javitás: Raoul-féle...= az valojában Raul-féle...
mindig keverem :$... -
#226
Sajnos semmi ilyet nem találtam, dehát ki méri meg egy 15-20 K hömérsékletü folyadék sürüségét :Ð
Müszaki ismereti oráim halvány maradványaibol ugy emlékszem, a gáznak, ha cseppfolyosodik, kb 1/1000 lesz a térfogata.
Ennyit a folyadékrol. A gáz térfogatváltozásait ezer( najo kb5 :D) féleképpen tudod kiszámolni.
Tudományos rész: Van a Gay-Lussac I. és II. törvénye, egyesitett gáztörvény, általános/egyetemes gáztörvény, Boyle-Mariotte törvény. Ezeknek egyenletei rendre: V/T ; p/T ; (p*V)/T ; p*V=n*R*T ; p*V
Betük megfelelöi:
p=nyomás (mértéke:Pa -pascal-)
V=térfogat (mértéke:m^3)
n= mólszám (mértéke: mol)
R= Raoul-féle állandó/univerzális gázállandó (8,314 J/(mol*K))
T= hömérséklet (mértéke: K -kelvin) -
#225
Kellene informácio arrol, hogy a cseppfolyositott gáz milyen hömérsékleten van, és milyen hömérsékletüre változtatod, milyen nyomáson kezded, milyenre változtatod, plusz a folyékony hidrogén sürüségére is szükség lenne. Amint megtaláltam beirom ide az egész megoldást. Igy légy oly szives ird be a példát (ha az) szorol szora. -
laci3000 #224 Sziastok,
ki tudna nekem segíteni abban hogy hogyan tudom kiszámolni egy cseppfolyósított gáz térfogatának változását ha nornál (légköri) nyomásra van kiengedve
(teszem azt ha van egy 1 literes tele palackom)
és ugyanez vissza
(tehát légköri nyomáson lévő gáz térfogata mennyire változik kompresszió/csepfolyósítás/ után....)
Ja igen ami fontos: hidrogénről lenne szó....
előre is köszi
-
Nuki #223 ofkorsz xD
milyen lenne kénsavat palackozva Vegyészvérnek nevezni Bikavér helyett?
-
#222
igy igaz. minden ami -OLra végzödik az alkohol. Bármije is van mellé. az alak megzavarhat, de nem alkohol minden amiröl Oh csoport log el. csak ami szerves vegyület -OLra végzödik, de ha nem, bármennyi OH is log rola nem lesz alkohol, csak sima hidroxi-csoportot tartalmazo vegyület. -
Nuki #221 azt kell hogy mondjam pici utánanézés után szerintem igy előre is azt tudom mondani hogy : IGEN.
Csakmert utánanézés wiki-n rulz, és PÉLDÁUL ezeket találtam:
![]()
neve angolusul: "2,6-bis(1,1-dimethylethyl)-4-methylphenol" -fenol, vagyis alkohol.
![]()
vagyis: "R)-4-(1-hydroxy- 2-(methylamino)ethyl)benzene-1,2-diol"
(R-4-(1-hidroxi-2(metil-amino) etil)-benzol-1,2-diol.) (vagy mi...:P)
(di-ol vagyis ALKOHOL)
ja bocs, köznapi nevén: ADRENALIN.
ezekből is látszik, hogy -ol végződéssel rendelkeződnek, és véleményem szerint mivel a fenolból lehet őket származtatni, ezért alkoholok (is). -
Nuki #220 nos ez jó kérdés...
tulajdonképpen ha azt vesszük hogy ez egy alkohol:
![]()
(aromás alkohol)
akkor bármit amit ebből vezetsz le, rá lehet fogni hogy alkohol. sőt ahogy mondtad az OL végződés is tényleg csábító... nagyon jó kérdés, megkockáztatva egy egyest megkérdem a kémiatanáromat mert engem is elkezdett érdekelnni
ő talán JÓL tudja :D -
mandiran #219 koszi a valaszt, hat ami azt illeti en sem latom at az elnevezest amit irtam, annyira nem vagyok temaban:), azt is a neten talaltam...vegulis latom hogy van benne aromas gyuru es OH csoport is, a kannabinol ol vegzodese inditotta bennem el ezt az egesz gondolatmenetet:) -
#218
ez a tetrahidro-kannabinol (THC), ebbe mint látod van aromás gyűrű, bár nem teljesem látom át a nevet amit te leírtál :)
![]()
-
mandiran #217 Sziasztok, felmerult bennem egy kerdes, nem vagyok kemikus ezert ha oriasi ostobasag akkor nezzetek el, szoval a THC, Tetrahidro-6,6,9-trimetil-3-pentil-6H-dibenzo[ b,d] pirán-1-ol, besorolhato-e az aromas alkoholok koze?
koszi -
#216
Kössz szépen! Egyébként azt értem alatta, hogy szétmarja, ill. secperc alatt feketévé varázsolja. -
Nuki #215 na ez már off!! :)
mellesleg nem 1-1 majd a tanároknál kiderül :P (és külömben sem számolom, minek xD) -
#214
^^
Azért most már 1-1 mert a CO-s bukásom állati volt. XD -
Nuki #213 fú rájöttem inkább nem nyilatkozom semmit, mert ennyire penge nem vagyok abban hogy mi-micsoda pedig kémiát tanulunk 4+2 éve ... vannak úgyis kémiatanáraink, nem is egy, majd tőlük megkérdezzük, úgyis találkozni kell az egyikükkel OMTV és SZÉTV miatt holnap ;)
-
#212
És nem redoxireakcio, hanem redoxiPOTENCIÁL-változás^^ -
#211
Te, mert esetleg az st. potenciálok különbségén alapulo reakcio redoxi-potenciálváltozás a galvánelemek redoxipotenciál-változása, az már meg elektrokémia! :P
Pápá!4 -
Nuki #210 szerintem nem :)
amiről mi beszélünk MOST ez "elektrokémia"
amiről te beszélsz, az "redoxireakció". -
#209
mellesleg épp ez a lényeg, hogy az ezüstenek nem kéne st. potenciál szerint reagálnia a vas-kloriddal. Ez a mondat pedig szerintem azt jelenti, amire mi is használjuk, hogy megmarja. De nem tudom. Elvileg... -
Nuki #208 remélem érthetően fogalmaztam... naggyából így magyaráztuk el kilencedikeseknek kémiaórán a Standardpotenciálosdit...
pontosabban mi tartottunk nekik kémiaórát, csak angolul ^^ aztán persze magyarul elmagyaráztunk mindent, a kémia sokszor még magyarul is nehéz, nemhogy angolul!! :) -
Nuki #207 ezüst vs. vas(III)-klorid. a válasz ugyanabban rejlik, mint amiben a réz-szulfát-vas-osdi.
Standardpotenciálok.
Mint tudjátok, minden elemnek van atomos és ionos változata. Minden elem a nemesgáz-szerkezet, az IONOS állapot elérésére törekedik. Egy oldatban, ahol (például) kettőnél több fajta pozitív ion van, az dönti el ki legyen ionos és atomos állapotban amelyiknek NEGATÍVABB a standardpotenciálja. Aki az 'erősebb' vagyis negatívabb, az kerül ionos állapotba, a másikuk pedig atomos állapotba kerül, vagy marad. Ezért válik ki a vasra réz, (vas ionos állapotban, oldatban van, réz atomos állapotban, vagyis szilárdan kiválik a vas-LEMEZre)
Ugyanez a helyzet az Ag és FeCl3 között.
Standardpotenciálok:
Ag/Ag+ = 0,80 V
Fe/Fe3+ = -0,036 V
ebből látszódik hogy a vas erősebb, vagyis biztos ő fog oldatban maradni, és az ezüst marad kiválva, nem történik semmi.
Mellesleg mit értesz az alatt hogy 'az ezüstöt nem szereti a vas(III)-klorid'? :) -
#206
A másik kérdésed, a vas-klorid - ezüst reakcio, pedig, szerintem azért nem szereti az ezüst, mert a vas-klorid erösen maro hatásu és az ezüst pedig igen érzékeny ilyen dolgokra. Valahol azt olvastam hogy oxidálo hatása is van (amire szintén érzékeny ezüstünk), de mivel nem igazán néz ki ugy a molekula, hogy az bárhogyan is oxidálni tudna,szivesen várok véleményt, aki erröl bármit is tud. 
-
#205
Bezony, a standardpotenciál értékek itt a ludasok -
#204
Kérdésed igazán érdekes, komoly fejtörést okozott, és ha a válaszom nem jo, kérem minél elöbb javitson ki valaki. Az olomredoxipotenciálja inkább közel háromszorosa a vasénak, mivelhogy itt a vas(III.)-Fe3+ ion játszik szerepet. A redoxipotenciálos reakcoknál nagyon nagy szerepe van a koncentrácioknak, igy lehet, hogy a réz-szulfát töménysége tul csekély. De a másik, hogy lehet, mivel az olom-szulfát (ld.: autoakkumulátorok) bizonyos értelmü áram hatására visszaalakul olommá, emiatt ide-oda ugrálosdit játszik a réz-szulfáttal. -
#203
Helló! Engem az érdekelne, hogy ha réz szulfátba teszek ólmot, akkor miért nem csapódik ki rá a réz, a vasra meg igen, hisz a redoxipotenciáljuk közel azonos? Meg hogy az ezüstöt miért nem szeretia vas III klorid? Kössz! -
Nuki #202 részben ezis kémia, csak az az off, hogyha mi itt hülyéskedünk egymással hogy mekkora újregek vagyunk :D -
#201
Tessék nuki már megint nem figyeltél....most lebuktunk hoyg szétoffolod a topikot.
-
Nuki #200 bazze, ez a hülye MSN
meg kéne tudnom különböztetni azokat a dolgokat ezekkel :D
btv, a CO tényleg GÁZ
