832
Kízeleg a szavazás - IGEN vagy NEM?
avagy itt van május elseje, jajj mi lesz? :)
avagy itt van május elseje, jajj mi lesz? :)
-
Cat #752 én speciel egyáltalán nem támogatom, nem kell egy olyan majd százmilliós ország, amelyik mentálisan még szinte középkori szinten van, ráadásul határos sziriával és irakkal, azok minden problémájával együtt. Nem kell nekünk még jobban belefolyni az iszlámba, elég bajunk van vele anélkül is. -
Cat #751 Élénkül az európai vita Törökországról
Jövő hét végén döntenek a Huszonötök vezetői, hogy megkezdik-e az uniós csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. A támogatók többségben vannak, de az ellenzők is egyre élénkebbek. Hazánk támogatja a tárgyalások megkezdését, de azzal a feltétellel, hogy a tárgyalások nem garantálják automatikusan a tagságot.
Megfigyelők szerint gyakorlatilag eldőlt, hogy a tagállamok miniszterelnökei jövő pénteki brüsszeli csúcstalálkozójukon úgy döntenek: megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások az uniós belépésre több mint harminc éve váró Törökországgal. A kérdés csak az, hogy erre pontosan mikor és milyen körülmények közt kerülhet sor.
A Törökország felvételét nem egyértelműen támogató Franciaország elnöke, Jacques Chirac egy lapinterjúban úgy nyilatkozott: a tárgyalások megkezdése önmagában nem lehet garanciája a teljes jogú tagságnak. Feltételként fogalmazta meg, hogy Franciaországnak joga legyen népszavazásra bocsátani a török tagság kérdését, valamint azt, hogy a tárgyalások leghamarabb 2005 második felében kezdődjenek el, nehogy a kérdés összefolyjon az európai alkotmányról szóló vitával. Ez utóbbiról jövő tavasszal lesz népszavazás Franciaországban.
Elénk vita folyik a török uniós tagságról Németországban is. Gerhard Schröder szociáldemokrata kormánya támogatja a török csatlakozást, míg a konzervatív ellenzék nem. Ellenzéki vezetők a héten levélben sürgették Schrödert, hogy akadályozza meg a török tagságot, helyette ajánljon "privilegizált partnerséget" Ankarának. Az ellenzők között van Ausztria is, míg hazánk támogatja a tárgyalások megkezdését, de csak azzal a feltétellel, hogy a tárgyalások nem garantálják automatikusan a tagságot -
Cat #750 Megbontják a Bulgária–Románia kettőst? - Nem lesz ma román országjelentés
Kiszivárgott hírek szerint az EU fontolgatja, hogy az eddig „párban kezelt” Bulgária és Románia EU-tagságra való rátermettségét egyedileg vizsgálják, hogy ha szükséges, a két ország külön csatlakozási menetrendet kövessen. Ugyancsak nem hivatalos értesülések szerint a közelgő parlamenti választásokra hivatkozva elhalasztják a román országjelentés mára tervezett kiadását.
Kizárólag saját teljesítményük alapján vizsgálják Románia és Bulgária előrehaladását, s a két országot két különálló csatlakozási szerződés alapján vegyék fel az Európai Unióba, hangoztatta Alexander Lambsdorff német euroképviselő. Gál Kinga, a Fidesz képviselője az Euractív szerint azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Románia csatlakozását két évvel elhalasztják, amennyiben Bukarest nem teljesíti a szükséges feltételeket.
Bár Romániának a jelenleg is élő hivatalos tervek szerint Bulgáriával együtt, 2007-ben kellene csatlakoznia, az év végéig még három nehéz fejezetet - környezetvédelmi, igazságszolgáltatási és belügyi, versenyügyi - kellene lezárnia ahhoz, hogy 2005 első felében aláírhassa a csatlakozási szerződést, és 2007-ben a unió tagjává váljon.
Szerdai hír szerint román részről a már lezárt adózási fejezet újramegnyitását tervezik, hogy az ország átmeneti mentességet kapjon néhány újonnan elfogadott (elsősorban az olajipart érintő) terhet illetően.
Az október 6-i országjelentés kemény bírálatot fogalmazott meg Romániával kapcsolatban. Az újabb értékelés kiadását eredetileg mára tervezték, ám a határidők kijelölésekor, egy évvel ezelőtt nem számoltak azzal, hogy Romániában parlamenti választásokat tartanak november 28-án. Tekintettel arra, hogy az országjelentés erőteljesen befolyásolhatná a szavazás eredményét - egy esetleg kedvező jelentés például a jelenlegi országvezetés brüsszeli támogatottságát jelezhetné -, az Európai Bizottság úgy döntött, hogy későbbi időpontra halasztja a dokumentum nyilvánosságra hozatalát.
Bulgária júniusban már lezárta a csatlakozási tárgyalásokat, ám ott is vannak problémák: az országot több alkalommal éles bírálat érte a jogi reformok lassúsága és a korrupció elterjedtsége miatt. -
#749
nehéz ügy, tényleg utána kellene nézni a dolognak.. nézd meg vagy kérdezz rá az eu2004.hu -n, hogy pontosan mik a jogszabályok -
#748
megpróbálhatod de csak magaddal b@szol ki..... -
#747
Hogy ki volt az illető, azt könnyedén ki tudnám deríteni. Még azonosítani is tudnám. Megjegyeztem egy életre.
Még biztos, hogy fogok vele találkozni...
Csak jó lenne tudni, hogy hivatalosan megtehetnek-e ilyet. -
#746
esélyed nincs, azt se tudod ki volt az..... -
#745
Az lehet, de attól még az én napomat nem kéne elb***nia.
De most komolyan! Van olyan fórum, ahol jogi problémákkal foglalkoznak? Még be is perelném a faszit.
Kirugatnám, hogy hulljon a férgese... -
#744
rossz napja volt a manusznak. -
#743
Határátlépés az EU-országok között címmel megjelentethetném az alábbi történetemet. Érdekelne a jogi háttere.
Igyekszem részletesen, a történések szerint leírni és nem ferdíteni rajta. Tanulságos lehet bárki számára.
Autómmal - mint minden hétköznap reggel - Ausztriába tartottam, a munkahelyemre. A Sopron-Klingenbach határátkelőhöz érve, látom, hogy viszonylag gyorsan haladnak előttem az amúgy sem hosszú sorban álló autók. A magyar oldalon senki nem áll és nincs is ellenőrzés. Az osztrák határátkelőhöz közelítve egy határőr látható, aki előtt sorban, lassú tempóban haladnak el az autók egymás után, de a határőr nem sokat törődik az átkelőkkel. Elhaladok én is mellette felmutatva a személyi igazolványomat, majd ő továbbintett. Ezzel - gondoltam - vége is az ellenőrzésnek, és mivel nem láttam más ellenőrt előttem, kisebb gázt adtam. Az utolsó irodaajtó mellett elhaladva, a szemem sarkából vettem észre, hogy egy újabb határőr fut ki az ajtón és integet, hogy álljak meg. Hirtelen megálltam, leengedtem az ablakomat és elnézést kértem tőle, hogy nem álltam meg, dehát nem láttam, csak az utolsó pillanatban.
Erre ő arogánsan rám szól, hogy kissé gyorsan akartam áthajtani az átkelőnél (kb. 30-40 km/h volt). Ismét elnézést kértem. Megkérdezte, hogy hova tartok és mit akarok én ott. Őszintén megmondtam, hogy ott dolgozom és éppen munkába tartok.
- Akkor mutassa a vízumját - mondta ő.
- Nincs vízumom, mert nincs szükségem vízumra. Ingázó vagyok - mondtam.
- Csak nem feketén dolgozik kint? - kérdezte már-már gúnyosan.
- Nem. Van munkavállalási engedélyem az osztrák munkaügyi hivataltól.
- Akkor mutassa meg! - mondta ő.
Ekkor csodálkozva néztem és mondtam, hogy az engedély nincs nálam, otthon van. Erre ő utasított, hogy menjek haza érte és addig ő visszatartja magánál a személyi igazolványomat.
Idegesen ugyan, de megtettem, amit kért. Amikor újra visszaértem az ominózus helyhez, már nem ő volt ott az ellenőr, hanem két kollégája, akik anélkül továbbengedtek volna, hogy bármilyen uti okmányt felmutattam volna nekik (hiszen az igazolványom náluk volt lefoglalva). Intettek, hogy menjek már, de én mondtam nekik, hogy szeretném visszakapni az igazolványomat, amit a kollegájuk visszatart.
- Vagy úgy! - mondták, majd egy röpke pillantást vetve a munkavállalási engedélyemre, amit felmutattam, visszaadták az igazolványomat, majd átengedtek.
Kérdésem: mi volt ebben jogszerű és mi nem?
-
#742
A Görögök hogy tudták meghamísítani az adatokat az államadósságról? -
Cat #741 Románia a hónap végéig lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat
"Lehetséges és szükséges", hogy Bukarest még novemberben lezárja a csatlakozási tárgyalásokat - mondta hétfőn Günter Verheugen bővítési biztos. Ez növeli annak az esélyét, hogy tartható a 2007-es csatlakozási dátum.
A balkáni országokat nem számítva Románia az egyetlen kelet-európai tagjelölt, mellyel még tartanak a felvételi tárgyalások. Bulgária már korábban lezárta az egyeztetéseket, és Szófiában némi aggodalommal figyelik északi szomszédaik erőfeszítéseit: őket ugyanis nem külön-külön, hanem együtt fogja felvenni az Európai Unió.
Mint Günter Verheugen bővítési biztos hétfőn elmondta - miután Brüsszelben találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel -, Románia végre jól halad. Már csak három tárgyalási fejezet van hátra a harmincból: a környezetvédelem, a verseny, valamint a bel- és igazságügy. Itt is főként technikai részleteket kell már csak tisztázni, és a biztos értékelése szerint erre minden bizonnyal sor is kerül még ebben a hónapban.
Ha minden jól megy, Románia és Bulgária a következő időszakban megfigyelői státusban lesz tagja az EU-nak, és várhatóan 2007-ben válnak teljes jogú tagokká. -
#740
Én úgy vagyok vele, hogy inkább az erdélyi magyarok dolgozzanak itt ingyen, mint a budős románok. -
Cat #739 köze nincs a kettőnek egymáshoz
az állampolgársággal kötelezettség nem jár, csak jogosultság -
#738
Hogyha a december 5.-i szavazáson megszavazzuk a kettős állampolgárságot, akkor lakhelytől ( országtól ) függetlenül utazhatnak ők is az euban CSAK személyivel?
Még milyen hatásai várhatók? Csökken a feketén dolgozók száma, akik átjönnek ide illegálisan dolgozni, azok ezután fogják a TB-t, meg az adókat is fizetni? -
Cat #737 Brüsszelben dőlhet a dominó - Buttiglionénak mennie kell, Kovács helye biztosnak látszik
Váratlan fejlemények újították fel a már-már nyugvópontra jutó brüsszeli vitákat a Barroso-bizottság huszonnégy biztosjelöltje ügyében.
A kártyákat ezúttal az Európai Parlament (EP) második legnagyobb, kétszáz fős frakciója, a szocialisták keverték meg. Martin Schulz frakcióvezető egyértelműen José Manuel Barroso leendő bizottsági elnök tudomására hozta, hogy nem fogadnak el "kozmetikai változtatásokat" Rocco Buttiglione, a leszavazott olasz biztosjelölt tárcájában. Sőt - tette hozzá - elleneznek három további biztosjelöltet, a dán, illetve holland liberális Mariann Fischer Boelt és Neelie Kroest, valamint a lett zöldpárti Ingrida Udrét is.
Ez az álláspont a tegnap reggeli szo-cialista frakcióülésen alakult ki, s magát Barrosót is meglepte. Annyira, hogy egyenesen Gerhard Schröder német kancellárhoz fordult, hogy ő csitítsa európai párttársait. Ám értesüléseink szerint a frakció részben túl megosztott, részben túl öntörvényű ahhoz, hogy külső utasításnak engedjen. Nem könnyebb a helyzete Barrosónak a liberális frakcióval sem. Ők is elvi kérdést látnak a Buttiglione-ügyben két vonatkozásban is: 1. Tiszteletben tartja-e az EB elnöke a parlamenti bizottság akaratát, amellyel leszavazta a politikust; 2. Buttiglione különben is abszolút elfogadhatatlan a neki kijelölt poszton. A liberálisok szakértői ráadásul úgy látják, európai jogi szempontból nem lehet másnak adni Buttiglione tárcájából - az ő esetében leginkább vitatott - szabadságjogi hatásköröket.
Tegnap hírek terjedtek el Buttiglione visszalépéséről, illetve arról: "helyet cserélne" Franco Frattinivel, a Berlusconi-kormány külügyminiszterével. Ezeket a híreket lapzártánkig nem erősítették meg. Ha igaznak bizonyulnak, egyfajta kiutat jelentenek, de felborítják az uniós naptárt. Ma ugyanis Barroso bejelenti döntését, jövő szerdán viszont már az EP-nek kell szavaznia ahhoz, hogy az "új csapat" november elején hivatalba léphessen. Ha új olasz biztosjelölt kerül a képbe: 1. Időt kell adni neki a felkészülésre. 2. Három szakbizottságnak meg kell hallgatnia. 3. A Prodi-bizottságnak túlóráznia kell, holott két hét múlva többen a testületből már "fizikailag" is másutt lesznek.
Kovács László környezetéből szerda este a Népszabadság megtudta: a magyar biztosjelölt nem kapott olyan jelzést Barrosótól, hogy veszélyben lenne a pozíciója. Más források szerint ebben az esetben a szocialisták nem is ásták volna ki a csatabárdot.
Immár senki sem vonja kétségbe Brüsszelben, hogy Barroso tesz valamekkora engedményt az EP-nek. Ennek mértékétől függően számíthat 1. A 268 fős néppárti frakció elsöprő többségére, 2. A szocialisták mintegy 30-70 százalékára, 3. A liberálisok egy részére. Ezeket összeadva összejöhet a minimálisan 366, jobb esetben 400 fős tábora a jelenleg 731 tagú parlamentben. Jogilag a jövő heti szavazás nem köti a Barroso-bizottságot, politikailag azonban, az elmúlt hetek fejleményeinek tükrében, egyre inkább. -
#736
mondj igent a púnióra -
#735
thx -
Cat #734 A 2000. évi lisszaboni Európai Tanácson az állam- és kormányfők egy olyan program mellett döntöttek, amelynek célja, hogy az Uniót a tudásalapú gazdaság és társadalom élvonalába helyezze. Annak érdekében, hogy ezt az ambiciózus célt elérhessük, most olyan, a jövőre szóló befektetésekre kell összpontosítanunk, mint a vállalkozások versenyképességének előmozdítása a belső piacon, a kutatás és fejlesztés, Európa hálózatokon keresztüli összekapcsolása, a képzés és oktatás minőségének javítása az Unióban, és a társadalom támogatása abban, hogy sikeresen előre lássa és kezelje a szociális változásokat. Ezek valójában azok a kérdések, amelyek megoldása Európa-szerte az állampolgárok és a vállalkozások javát szolgálja. -
#733
mik is voltak azok a 2010-es célok? -
Cat #732 Legyen-e Európa „amerikaiabb”?
Egy OECD tanulmány azt vizsgálta, mitől eredményesebb az USA gazdasága, mint az eurózóna, és mi a teendő a felzárkózás érdekében. A választ több tényező tételes vizsgálatában keresték az elemzők.
Nyilvánvalóan első helyen áll a következetes, hatékony makroszintű gazdaságpolitika. A továbbiakban azonban inkább mikroökonómiai, felfogásbeli különbségeket emeltek ki a szakértők. Két munkaerőpiaci vélemény: az amerikaiak nagyobb óraszámban dolgoznak, és nagyobb ösztönzést is éreznek a munkavégzésre, munkanélküliként ugyanis legtöbbjük a szociális ellátásoktól is elesne. Jobban kellene tehát ösztönözni Európában a termelőmunkát és a nők munkavállalását. A jövedelemadózást pedig úgy kellene módosítani, hogy kifizetődőbb legyen továbbdolgozni, mint korán nyugdíjba vonulni.
A legérdekesebbnek látszó megállapítás az, hogy az amerikai munkaerő alulképzettebb, mint az európai, mégis magasabb termelékenységet produkál. Az OECD a vállalkozói klímában, a cégalapítás feltételeiben véli megtalálni az ellentmondás kulcsát: az amerikai társadalomban mély gyökerei vannak a vállalkozás szabadságának, míg néhány európai országban rengeteg akadályt kell leküzdeni az induláshoz. Hasonló következtetésre jutott a Világbank tanulmánya is, amely a vállalkozói klíma élhetőbbé tételével, a bürokratikus szabályozók jelentős részének kiiktatásával, és a nők és pályakezdők foglalkoztatásának növelésével akár 2,2 százalékos éves gazdaságinövekedés-többletet is elérhetőnek tart.
Ezeket a tényezőket már az Európai Bizottság is felmérte, és meghatározta az EU által javasolt irányelveket a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének megkönnyítésére, a túlbonyolított gazdasági- és adminisztratív előírások számának csökkentésére. Az Európai Bizottság fontosnak tartja, hogy a racionálisabb szabályozásra tett uniós javaslatok beépüljenek a tagállamok jogrendszerébe. A vállalkozói hajlandóság élénkítése érdekében a Bizottság regionális és nemzeti kampányokat kezdeményez; ezekhez forrást és „Európa” védjegyet biztosít. A kampány egyik központi gondolata, hogy a kkv-k állami megrendelésekhez is hozzájussanak. A program indítását 2006-ra tervezik.
A kutatás-fejlesztés területén nem valószínű, hogy Európa belátható időn belül kihívást jelenthet az USA-val szemben. Botorság ragaszkodni a saját ötletek kitalálásához: át kell venni a meglévő új, korszerű technológiák alkalmazását, származzanak azok bárhonnan is – javasolják a szakemberek. Az európai pénzintézetek kevés hajlandóságot mutatnak vállalkozás-ösztönzésre, magáncégekbe történő befektetésre. Mára már mozdulni látszik ugyan az amerikai tőke is Európa irányába, ám egyelőre kevés finanszírozásra érdemes projektet talál. Nem mellékes az a hatás sem, amit az alacsony jövedelmezőségű termelés Kínába, Indiába történő kiszervezésével érnek el az amerikai gazdasági szereplők. Az OECD tanulmánya rámutat, hogy Európának gyorsabban kellene követnie ezt a példát is.
Az elemzők elismerik: kiábrándító lehet Európa számára, hogy a versenyképesség érdekében az amerikai társadalom példáját kell követni, ám nincs minden veszve. Azzal, hogy az Unió vezetői az utóbbi hetekben-hónapokban belátták: a 2010-re kitűzött lisszaboni célok megbuktak, már tettek egy jelentős lépést előre. Hans Eichel német és Gordon Brown brit pénzügyminiszter beismerése megnyithatja az utat a dinamikusabb kiútkeresés előtt. -
#731
ez most jó is meg nem is -
Cat #730 Mégsem lehet EU-tag Románia 2007-ben
Az Európai Bizottság minden bizonnyal nem nyilvánítja Romániát "működő piacgazdaság"-nak - közölte egy bizottsági tisztviselő. Ennek hiányában Románia nem csatlakozhat az EU-hoz 2007-ben.
Az október 6-án nyilvánosság elé kerülő bizottsági jelentés eldönti, hogy a csatlakozni kívánó államok elég gazdasági és adminisztrációs reformot hajtottak-e végre, hogy csatlakozhassanak az unióhoz. Korábban román tisztviselők úgy gondolták, hogy nagyarányú gazdasági növekedésnek, a lassuló inflációnak és a privatizáció előrehaladtának köszönhetően meg kellene kapniuk a címet. -
Cat #729 Portugália a legkisebb nettó befizető - Növelni kell a kifizetéseket az új tagok miatt
Bár a legtöbb pénzt az EU költségvetéséből Spanyolország, Franciaország és Olaszország kapta, Portugáliának volt a legpozitívabb mérlege 2003-ban. „Az EU-tagság a lehető legjobb befektetés” - összegezte az eredményeket a brüsszeli költségvetési biztos.
Az Európai Unió költségvetéséből tavaly 78 milliárd euró jutott vissza a 15 tagországba különböző mezőgazdasági és strukturális támogatások, valamint egyéb kifizetések révén. Az összegeket tekintve a legnagyobb haszonélvező Spanyolország, Franciaország és Olaszország volt. Ezeket az adatokat kedden hozta nyilvánosságra az Európai Unió. Michaele Schreyer, az Európai Bizottság költségvetési biztosa brüsszeli sajtóértekezletén hangsúlyozta: a számok azt mutatják, hogy minden egyes tagállam haszonélvezője a különböző támogatási programoknak, de a legtöbb segítséget azok kapják, amelyek gazdasági szempontból a többieknél kedvezőtlenebb helyzetben vannak.
Ezt azzal támasztotta alá, hogy bár abszolút értékben Spanyolország (16 milliárd euró), Franciaország (13 milliárd euró) és Olaszország (10,5 milliárd euró) kapta a legtöbb visszatérítést, de nemzeti jövedelmük nagyságához viszonyítva Portugália áll a kedvezményezetti lista élén (a kapott és a befizetett összegek különbsége megfelel bruttó nemzeti jövedelme, a GNI 2,66 százalékának, tehát ennyi a pozitív szaldója), s őt Görögország követi. A legfőbb nettó befizetők listáján elől Hollandia áll, amely saját GNI-jének 0,43 százalékával fizetett többet az EU kasszájába, mint amennyit onnan visszakapott. A második-harmadik helyezett pedig Svédország és Németország, egyaránt GNI-jük 0,36 százalékával.
Schreyer azonban hangsúlyozta: még a nettó befizetők esetén is az EU-tagságból (például a nagyobb piacból, a közös pénzből) fakadó előnyök jóval nagyobbak, mint azok az összegek, amelyeket be kell adniuk a közös költségvetésbe. „Az EU-tagság a lehető legjobb befektetés” - hangsúlyozta a német biztos. A 2003-as évben egyébként az EU-költségvetésből 90,6 milliárd euró ment különböző kifizetésekre, ami a tagállamok egyesített bruttó nemzeti jövedelmének 0,96 százaléka. Ezen összegből 78 milliárd jutott a 15 akkori tagállamban élő kedvezményezetteknek, a maradék pedig az EU működési költségeit, valamint a szervezeten kívüli programokat (köztük az akkor még a belépésre váró közép-európai államoknak, így Magyarországnak szánt kifizetéseket) finanszírozta.
Érdekesség, hogy a 2003-as kiadások elég jelentős részét az Európai Unió nem a tagállamok befizetéseiből, hanem saját bevételeiből (külső vámokból, bírságokból, a 2002-es költségvetésnél megtakarított összegekből) fedezte, azaz az EU nagyon jól gazdálkodott: a 15 tagállamának 5 milliárd euróval többet (78 milliárdot) juttatott vissza összességében, mint amennyit azoktól nemzeti befizetésként kapott (73 milliárd euró).
Az Európai Bizottság által a következő, 2007-2013 közötti költségvetési periódusra kidolgozott javaslat az EU-kifizetések jelentős emelkedésével számol. Eszerint ez a tétel a 2006-os 120,7 milliárd eurós szintről 2013-ra 158,5 milliárd euróra nőne. A nagy befizetők jelentős része ezt ellenzi, s a kiadások szinten tartását (pontosabban a nagyjából 1 százalékos összesített GNI-arány megőrzését) akarja: Schreyer azonban most is figyelmeztetett, hogy a mostani szint nem lesz elegendő, hiszen az EU tagjainak száma időközben 15-ről 25-re nőtt, s a szervezet előtt álló feladatok is egyre sokasodnak. -
#728
Csökkentsék az adót a svédek és az angolok, így is lehetséges az alkoholadó harmonizációja. Ja úgy nekik már nem jó?! Akkor... 
-
#727
jav:
fogyasztásának szintje
ma nemtok írni, fogalmazásgátló, juhé
tudom, máskor sem :) -
#726
Magyarországon nagyon magas a tömény fogyasztása
ezt lejjebb kellene szorítani
erre pedig az adóemelés tökéletes -
#725
jav:
az eu miatt?
mert ha szerinted attól -
#724
gratullok a szokásos intelligens és demagógia mentes hpzzászóláshoz
szerinted miért enyni a benzin ára? az eu miatt
mert ha szerinted akkor, akkor legjobbat azzal teszel a világnak ha felvágod az ereidet
seggfej
és akkor még finom voltam -
#723
Jó ez az uniózás, májul elseje óta nyomtak egyet a benzinen és hazabaszak egy csóri osztrákot, aki azt gondolta, hogy ugyanúgy mehet a Kékestetőre (pl.) hétvégézni, mint ahogy eddig Németországba átautózott valóban megállás nélkül. Tudatták vele, hogy ez csak fél EU, ne ugráljon anyira:))) Na kb. ennyi volt edig az euzás. -
Cat #722 egyébként ez minket nem annyira érint, sokkal inkább az északi országokat, ahol ISZONYAT magas az adója
nálunk csupán "tisztességes" százalék van rajta
ja, és az összegeket természetesen nem szabad nézni - hibás a cikk nézőpontja - ugyanis nem centekben, hanem százalékban vannak az adószintek :> -
Cat #721 én se értek vele egyet kapásból, de van benne logika
egy példa németországban gyártják a jagermeistert, marhafinom, de más országokban nyilvánvalóan drágább -> csempészik
ha mindenhol európában azonos az adó, ergo nagyon kis árkülönbségek lennének (nyilvánvalóan attól függően, hogy a tescoban vagy a sarki éjjel nappaliban veszed) akkor senki nem csempészne
ez ugyanaz mint anno a HTO szinezés vs. olajmaffia, kiegyenlítették a kettő árát, és egyből eltünt az üzlet
az árak kiegyenlitése nagy csempészmaffiák alól húzná ki a talajt -
#720
hát nehogy már a tömény árát eemeljék!
ez tényleg kurva jó, hogy valamit azért emelnek mert hát az "külső " országból jön, és kell rá büntető vám, a többit, amire meg nincs ez, azt meg a harmozáció kedvéért.. de hát hogy lehet EGY valami dolgot kiemelni és azt harmonizálni??? akkor harmonizáljáka cigányok eloszlását is a zúnióban.... Ha már ennyire minden fasomdolgot akarnak egységesíteni. -
Cat #719 Brüsszel harmonizálná az alkoholadót
Vitaindító jelentést tett közzé szerdán az Európai Bizottság az alkoholtartalmú italokra kivetett adó európai szintű harmonizációjáról, a csempészet elleni küzdelem és a verseny igazságosabbá tétele jegyében.
Az alkoholtartalmú italokra kivetett adó szintjéről jelenleg az egyes államok döntenek, az érvényes (1992-es) uniós szabályozás mindössze egy minimumszintet határoz meg. A gyakorlatban ezért az adószint államról államra eltér, ami a Bizottság szerint csempészethez vezet, valamint torzítja a piaci versenyt.
Például Angliában az egy liter sörre kivetett adó 97 eurócent - Magyarországon csak 21 cent, Lettországban meg csak 9 cent. Svédországban 15 euró 41 cent adót vetnek ki a 40 százalékos szeszek 70 centiliterjére, míg Magyarországon csak 2 euró 12-t.
Az Európai Bizottság szerdán ezért azt javasolta, hogy a tagállamok "kezdjenek el gondolkodni" azon, hogyan lehetne közelebb hozni egymáshoz az adószinteket. Hivatalos, konkrét javaslatot azonban a Bizottság nem tett, mert az adóharmonizáció a világ legérzékenyebb kérdése, ráadásul teljes egyetértése van szükség minden módosításhoz. A javaslat sokaknak nem fog tetszeni, hiszen a legalacsonyabb adószinttel rendelkező országok számára biztosan adóemeléssel, a fogyasztók számára áremeléssel járna. -
#718
Remélem USAnak nem fexik le sem EUrópa sem a Távol-kelet.
Nagyarcú dagadt, IQ bajnokok.. Boahh -
#717
te se tudod, hogy miért? 
-
szando #716 LOÁL
országgyarapítás rulez :D -
#715
"Valamiért"
:DDD
-
#714
Valamiért az USA-ban nem nézik jó szemmel az EU megerősödését.. Most ezt a cikktől függetlenül mondom. -
#713
nem kell parázni, ekkora területet még sosem csatoltak Magyarországhoz :)