Európai Unió
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#732
Legyen-e Európa „amerikaiabb”?
Egy OECD tanulmány azt vizsgálta, mitõl eredményesebb az USA gazdasága, mint az eurózóna, és mi a teendõ a felzárkózás érdekében. A választ több tényezõ tételes vizsgálatában keresték az elemzõk.
Nyilvánvalóan elsõ helyen áll a következetes, hatékony makroszintû gazdaságpolitika. A továbbiakban azonban inkább mikroökonómiai, felfogásbeli különbségeket emeltek ki a szakértõk. Két munkaerõpiaci vélemény: az amerikaiak nagyobb óraszámban dolgoznak, és nagyobb ösztönzést is éreznek a munkavégzésre, munkanélküliként ugyanis legtöbbjük a szociális ellátásoktól is elesne. Jobban kellene tehát ösztönözni Európában a termelõmunkát és a nõk munkavállalását. A jövedelemadózást pedig úgy kellene módosítani, hogy kifizetõdõbb legyen továbbdolgozni, mint korán nyugdíjba vonulni.
A legérdekesebbnek látszó megállapítás az, hogy az amerikai munkaerõ alulképzettebb, mint az európai, mégis magasabb termelékenységet produkál. Az OECD a vállalkozói klímában, a cégalapítás feltételeiben véli megtalálni az ellentmondás kulcsát: az amerikai társadalomban mély gyökerei vannak a vállalkozás szabadságának, míg néhány európai országban rengeteg akadályt kell leküzdeni az induláshoz. Hasonló következtetésre jutott a Világbank tanulmánya is, amely a vállalkozói klíma élhetõbbé tételével, a bürokratikus szabályozók jelentõs részének kiiktatásával, és a nõk és pályakezdõk foglalkoztatásának növelésével akár 2,2 százalékos éves gazdaságinövekedés-többletet is elérhetõnek tart.
Ezeket a tényezõket már az Európai Bizottság is felmérte, és meghatározta az EU által javasolt irányelveket a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének megkönnyítésére, a túlbonyolított gazdasági- és adminisztratív elõírások számának csökkentésére. Az Európai Bizottság fontosnak tartja, hogy a racionálisabb szabályozásra tett uniós javaslatok beépüljenek a tagállamok jogrendszerébe. A vállalkozói hajlandóság élénkítése érdekében a Bizottság regionális és nemzeti kampányokat kezdeményez; ezekhez forrást és „Európa” védjegyet biztosít. A kampány egyik központi gondolata, hogy a kkv-k állami megrendelésekhez is hozzájussanak. A program indítását 2006-ra tervezik.
A kutatás-fejlesztés területén nem valószínû, hogy Európa belátható idõn belül kihívást jelenthet az USA-val szemben. Botorság ragaszkodni a saját ötletek kitalálásához: át kell venni a meglévõ új, korszerû technológiák alkalmazását, származzanak azok bárhonnan is – javasolják a szakemberek. Az európai pénzintézetek kevés hajlandóságot mutatnak vállalkozás-ösztönzésre, magáncégekbe történõ befektetésre. Mára már mozdulni látszik ugyan az amerikai tõke is Európa irányába, ám egyelõre kevés finanszírozásra érdemes projektet talál. Nem mellékes az a hatás sem, amit az alacsony jövedelmezõségû termelés Kínába, Indiába történõ kiszervezésével érnek el az amerikai gazdasági szereplõk. Az OECD tanulmánya rámutat, hogy Európának gyorsabban kellene követnie ezt a példát is.
Az elemzõk elismerik: kiábrándító lehet Európa számára, hogy a versenyképesség érdekében az amerikai társadalom példáját kell követni, ám nincs minden veszve. Azzal, hogy az Unió vezetõi az utóbbi hetekben-hónapokban belátták: a 2010-re kitûzött lisszaboni célok megbuktak, már tettek egy jelentõs lépést elõre. Hans Eichel német és Gordon Brown brit pénzügyminiszter beismerése megnyithatja az utat a dinamikusabb kiútkeresés elõtt.
Egy OECD tanulmány azt vizsgálta, mitõl eredményesebb az USA gazdasága, mint az eurózóna, és mi a teendõ a felzárkózás érdekében. A választ több tényezõ tételes vizsgálatában keresték az elemzõk.
Nyilvánvalóan elsõ helyen áll a következetes, hatékony makroszintû gazdaságpolitika. A továbbiakban azonban inkább mikroökonómiai, felfogásbeli különbségeket emeltek ki a szakértõk. Két munkaerõpiaci vélemény: az amerikaiak nagyobb óraszámban dolgoznak, és nagyobb ösztönzést is éreznek a munkavégzésre, munkanélküliként ugyanis legtöbbjük a szociális ellátásoktól is elesne. Jobban kellene tehát ösztönözni Európában a termelõmunkát és a nõk munkavállalását. A jövedelemadózást pedig úgy kellene módosítani, hogy kifizetõdõbb legyen továbbdolgozni, mint korán nyugdíjba vonulni.
A legérdekesebbnek látszó megállapítás az, hogy az amerikai munkaerõ alulképzettebb, mint az európai, mégis magasabb termelékenységet produkál. Az OECD a vállalkozói klímában, a cégalapítás feltételeiben véli megtalálni az ellentmondás kulcsát: az amerikai társadalomban mély gyökerei vannak a vállalkozás szabadságának, míg néhány európai országban rengeteg akadályt kell leküzdeni az induláshoz. Hasonló következtetésre jutott a Világbank tanulmánya is, amely a vállalkozói klíma élhetõbbé tételével, a bürokratikus szabályozók jelentõs részének kiiktatásával, és a nõk és pályakezdõk foglalkoztatásának növelésével akár 2,2 százalékos éves gazdaságinövekedés-többletet is elérhetõnek tart.
Ezeket a tényezõket már az Európai Bizottság is felmérte, és meghatározta az EU által javasolt irányelveket a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének megkönnyítésére, a túlbonyolított gazdasági- és adminisztratív elõírások számának csökkentésére. Az Európai Bizottság fontosnak tartja, hogy a racionálisabb szabályozásra tett uniós javaslatok beépüljenek a tagállamok jogrendszerébe. A vállalkozói hajlandóság élénkítése érdekében a Bizottság regionális és nemzeti kampányokat kezdeményez; ezekhez forrást és „Európa” védjegyet biztosít. A kampány egyik központi gondolata, hogy a kkv-k állami megrendelésekhez is hozzájussanak. A program indítását 2006-ra tervezik.
A kutatás-fejlesztés területén nem valószínû, hogy Európa belátható idõn belül kihívást jelenthet az USA-val szemben. Botorság ragaszkodni a saját ötletek kitalálásához: át kell venni a meglévõ új, korszerû technológiák alkalmazását, származzanak azok bárhonnan is – javasolják a szakemberek. Az európai pénzintézetek kevés hajlandóságot mutatnak vállalkozás-ösztönzésre, magáncégekbe történõ befektetésre. Mára már mozdulni látszik ugyan az amerikai tõke is Európa irányába, ám egyelõre kevés finanszírozásra érdemes projektet talál. Nem mellékes az a hatás sem, amit az alacsony jövedelmezõségû termelés Kínába, Indiába történõ kiszervezésével érnek el az amerikai gazdasági szereplõk. Az OECD tanulmánya rámutat, hogy Európának gyorsabban kellene követnie ezt a példát is.
Az elemzõk elismerik: kiábrándító lehet Európa számára, hogy a versenyképesség érdekében az amerikai társadalom példáját kell követni, ám nincs minden veszve. Azzal, hogy az Unió vezetõi az utóbbi hetekben-hónapokban belátták: a 2010-re kitûzött lisszaboni célok megbuktak, már tettek egy jelentõs lépést elõre. Hans Eichel német és Gordon Brown brit pénzügyminiszter beismerése megnyithatja az utat a dinamikusabb kiútkeresés elõtt.
#731
ez most jó is meg nem is
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen.
#730
Mégsem lehet EU-tag Románia 2007-ben
Az Európai Bizottság minden bizonnyal nem nyilvánítja Romániát "mûködõ piacgazdaság"-nak - közölte egy bizottsági tisztviselõ. Ennek hiányában Románia nem csatlakozhat az EU-hoz 2007-ben.
Az október 6-án nyilvánosság elé kerülõ bizottsági jelentés eldönti, hogy a csatlakozni kívánó államok elég gazdasági és adminisztrációs reformot hajtottak-e végre, hogy csatlakozhassanak az unióhoz. Korábban román tisztviselõk úgy gondolták, hogy nagyarányú gazdasági növekedésnek, a lassuló inflációnak és a privatizáció elõrehaladtának köszönhetõen meg kellene kapniuk a címet.
Az Európai Bizottság minden bizonnyal nem nyilvánítja Romániát "mûködõ piacgazdaság"-nak - közölte egy bizottsági tisztviselõ. Ennek hiányában Románia nem csatlakozhat az EU-hoz 2007-ben.
Az október 6-án nyilvánosság elé kerülõ bizottsági jelentés eldönti, hogy a csatlakozni kívánó államok elég gazdasági és adminisztrációs reformot hajtottak-e végre, hogy csatlakozhassanak az unióhoz. Korábban román tisztviselõk úgy gondolták, hogy nagyarányú gazdasági növekedésnek, a lassuló inflációnak és a privatizáció elõrehaladtának köszönhetõen meg kellene kapniuk a címet.
#729
Portugália a legkisebb nettó befizetõ - Növelni kell a kifizetéseket az új tagok miatt
Bár a legtöbb pénzt az EU költségvetésébõl Spanyolország, Franciaország és Olaszország kapta, Portugáliának volt a legpozitívabb mérlege 2003-ban. „Az EU-tagság a lehetõ legjobb befektetés” - összegezte az eredményeket a brüsszeli költségvetési biztos.
Az Európai Unió költségvetésébõl tavaly 78 milliárd euró jutott vissza a 15 tagországba különbözõ mezõgazdasági és strukturális támogatások, valamint egyéb kifizetések révén. Az összegeket tekintve a legnagyobb haszonélvezõ Spanyolország, Franciaország és Olaszország volt. Ezeket az adatokat kedden hozta nyilvánosságra az Európai Unió. Michaele Schreyer, az Európai Bizottság költségvetési biztosa brüsszeli sajtóértekezletén hangsúlyozta: a számok azt mutatják, hogy minden egyes tagállam haszonélvezõje a különbözõ támogatási programoknak, de a legtöbb segítséget azok kapják, amelyek gazdasági szempontból a többieknél kedvezõtlenebb helyzetben vannak.
Ezt azzal támasztotta alá, hogy bár abszolút értékben Spanyolország (16 milliárd euró), Franciaország (13 milliárd euró) és Olaszország (10,5 milliárd euró) kapta a legtöbb visszatérítést, de nemzeti jövedelmük nagyságához viszonyítva Portugália áll a kedvezményezetti lista élén (a kapott és a befizetett összegek különbsége megfelel bruttó nemzeti jövedelme, a GNI 2,66 százalékának, tehát ennyi a pozitív szaldója), s õt Görögország követi. A legfõbb nettó befizetõk listáján elõl Hollandia áll, amely saját GNI-jének 0,43 százalékával fizetett többet az EU kasszájába, mint amennyit onnan visszakapott. A második-harmadik helyezett pedig Svédország és Németország, egyaránt GNI-jük 0,36 százalékával.
Schreyer azonban hangsúlyozta: még a nettó befizetõk esetén is az EU-tagságból (például a nagyobb piacból, a közös pénzbõl) fakadó elõnyök jóval nagyobbak, mint azok az összegek, amelyeket be kell adniuk a közös költségvetésbe. „Az EU-tagság a lehetõ legjobb befektetés” - hangsúlyozta a német biztos. A 2003-as évben egyébként az EU-költségvetésbõl 90,6 milliárd euró ment különbözõ kifizetésekre, ami a tagállamok egyesített bruttó nemzeti jövedelmének 0,96 százaléka. Ezen összegbõl 78 milliárd jutott a 15 akkori tagállamban élõ kedvezményezetteknek, a maradék pedig az EU mûködési költségeit, valamint a szervezeten kívüli programokat (köztük az akkor még a belépésre váró közép-európai államoknak, így Magyarországnak szánt kifizetéseket) finanszírozta.
Érdekesség, hogy a 2003-as kiadások elég jelentõs részét az Európai Unió nem a tagállamok befizetéseibõl, hanem saját bevételeibõl (külsõ vámokból, bírságokból, a 2002-es költségvetésnél megtakarított összegekbõl) fedezte, azaz az EU nagyon jól gazdálkodott: a 15 tagállamának 5 milliárd euróval többet (78 milliárdot) juttatott vissza összességében, mint amennyit azoktól nemzeti befizetésként kapott (73 milliárd euró).
Az Európai Bizottság által a következõ, 2007-2013 közötti költségvetési periódusra kidolgozott javaslat az EU-kifizetések jelentõs emelkedésével számol. Eszerint ez a tétel a 2006-os 120,7 milliárd eurós szintrõl 2013-ra 158,5 milliárd euróra nõne. A nagy befizetõk jelentõs része ezt ellenzi, s a kiadások szinten tartását (pontosabban a nagyjából 1 százalékos összesített GNI-arány megõrzését) akarja: Schreyer azonban most is figyelmeztetett, hogy a mostani szint nem lesz elegendõ, hiszen az EU tagjainak száma idõközben 15-rõl 25-re nõtt, s a szervezet elõtt álló feladatok is egyre sokasodnak.
Bár a legtöbb pénzt az EU költségvetésébõl Spanyolország, Franciaország és Olaszország kapta, Portugáliának volt a legpozitívabb mérlege 2003-ban. „Az EU-tagság a lehetõ legjobb befektetés” - összegezte az eredményeket a brüsszeli költségvetési biztos.
Az Európai Unió költségvetésébõl tavaly 78 milliárd euró jutott vissza a 15 tagországba különbözõ mezõgazdasági és strukturális támogatások, valamint egyéb kifizetések révén. Az összegeket tekintve a legnagyobb haszonélvezõ Spanyolország, Franciaország és Olaszország volt. Ezeket az adatokat kedden hozta nyilvánosságra az Európai Unió. Michaele Schreyer, az Európai Bizottság költségvetési biztosa brüsszeli sajtóértekezletén hangsúlyozta: a számok azt mutatják, hogy minden egyes tagállam haszonélvezõje a különbözõ támogatási programoknak, de a legtöbb segítséget azok kapják, amelyek gazdasági szempontból a többieknél kedvezõtlenebb helyzetben vannak.
Ezt azzal támasztotta alá, hogy bár abszolút értékben Spanyolország (16 milliárd euró), Franciaország (13 milliárd euró) és Olaszország (10,5 milliárd euró) kapta a legtöbb visszatérítést, de nemzeti jövedelmük nagyságához viszonyítva Portugália áll a kedvezményezetti lista élén (a kapott és a befizetett összegek különbsége megfelel bruttó nemzeti jövedelme, a GNI 2,66 százalékának, tehát ennyi a pozitív szaldója), s õt Görögország követi. A legfõbb nettó befizetõk listáján elõl Hollandia áll, amely saját GNI-jének 0,43 százalékával fizetett többet az EU kasszájába, mint amennyit onnan visszakapott. A második-harmadik helyezett pedig Svédország és Németország, egyaránt GNI-jük 0,36 százalékával.
Schreyer azonban hangsúlyozta: még a nettó befizetõk esetén is az EU-tagságból (például a nagyobb piacból, a közös pénzbõl) fakadó elõnyök jóval nagyobbak, mint azok az összegek, amelyeket be kell adniuk a közös költségvetésbe. „Az EU-tagság a lehetõ legjobb befektetés” - hangsúlyozta a német biztos. A 2003-as évben egyébként az EU-költségvetésbõl 90,6 milliárd euró ment különbözõ kifizetésekre, ami a tagállamok egyesített bruttó nemzeti jövedelmének 0,96 százaléka. Ezen összegbõl 78 milliárd jutott a 15 akkori tagállamban élõ kedvezményezetteknek, a maradék pedig az EU mûködési költségeit, valamint a szervezeten kívüli programokat (köztük az akkor még a belépésre váró közép-európai államoknak, így Magyarországnak szánt kifizetéseket) finanszírozta.
Érdekesség, hogy a 2003-as kiadások elég jelentõs részét az Európai Unió nem a tagállamok befizetéseibõl, hanem saját bevételeibõl (külsõ vámokból, bírságokból, a 2002-es költségvetésnél megtakarított összegekbõl) fedezte, azaz az EU nagyon jól gazdálkodott: a 15 tagállamának 5 milliárd euróval többet (78 milliárdot) juttatott vissza összességében, mint amennyit azoktól nemzeti befizetésként kapott (73 milliárd euró).
Az Európai Bizottság által a következõ, 2007-2013 közötti költségvetési periódusra kidolgozott javaslat az EU-kifizetések jelentõs emelkedésével számol. Eszerint ez a tétel a 2006-os 120,7 milliárd eurós szintrõl 2013-ra 158,5 milliárd euróra nõne. A nagy befizetõk jelentõs része ezt ellenzi, s a kiadások szinten tartását (pontosabban a nagyjából 1 százalékos összesített GNI-arány megõrzését) akarja: Schreyer azonban most is figyelmeztetett, hogy a mostani szint nem lesz elegendõ, hiszen az EU tagjainak száma idõközben 15-rõl 25-re nõtt, s a szervezet elõtt álló feladatok is egyre sokasodnak.
#728
Csökkentsék az adót a svédek és az angolok, így is lehetséges az alkoholadó harmonizációja. Ja úgy nekik már nem jó?! Akkor...
\"És cselekszem rajtok nagy bosszúállásokat fenyítő haragomban, hogy megtudják,hogy én vagyok az Úr,ha bosszúmat állom rajtok.\" Ezékiel 25, 17
#727
jav:
fogyasztásának szintje
ma nemtok írni, fogalmazásgátló, juhé
tudom, máskor sem 😊
fogyasztásának szintje
ma nemtok írni, fogalmazásgátló, juhé
tudom, máskor sem 😊
[A64 3200+, 2gb ram, 9800GT] SE Xperia Ray
#726
Magyarországon nagyon magas a tömény fogyasztása
ezt lejjebb kellene szorítani
erre pedig az adóemelés tökéletes
ezt lejjebb kellene szorítani
erre pedig az adóemelés tökéletes
[A64 3200+, 2gb ram, 9800GT] SE Xperia Ray
#725
jav:
az eu miatt?
mert ha szerinted attól
az eu miatt?
mert ha szerinted attól
[A64 3200+, 2gb ram, 9800GT] SE Xperia Ray
#724
gratullok a szokásos intelligens és demagógia mentes hpzzászóláshoz
szerinted miért enyni a benzin ára? az eu miatt
mert ha szerinted akkor, akkor legjobbat azzal teszel a világnak ha felvágod az ereidet
seggfej
és akkor még finom voltam
szerinted miért enyni a benzin ára? az eu miatt
mert ha szerinted akkor, akkor legjobbat azzal teszel a világnak ha felvágod az ereidet
seggfej
és akkor még finom voltam
[A64 3200+, 2gb ram, 9800GT] SE Xperia Ray
#723
Jó ez az uniózás, májul elseje óta nyomtak egyet a benzinen és hazabaszak egy csóri osztrákot, aki azt gondolta, hogy ugyanúgy mehet a Kékestetõre (pl.) hétvégézni, mint ahogy eddig Németországba átautózott valóban megállás nélkül. Tudatták vele, hogy ez csak fél EU, ne ugráljon anyira😊)) Na kb. ennyi volt edig az euzás.
#722
egyébként ez minket nem annyira érint, sokkal inkább az északi országokat, ahol ISZONYAT magas az adója
nálunk csupán "tisztességes" százalék van rajta
ja, és az összegeket természetesen nem szabad nézni - hibás a cikk nézõpontja - ugyanis nem centekben, hanem százalékban vannak az adószintek :>
nálunk csupán "tisztességes" százalék van rajta
ja, és az összegeket természetesen nem szabad nézni - hibás a cikk nézõpontja - ugyanis nem centekben, hanem százalékban vannak az adószintek :>
#721
én se értek vele egyet kapásból, de van benne logika
egy példa németországban gyártják a jagermeistert, marhafinom, de más országokban nyilvánvalóan drágább -> csempészik
ha mindenhol európában azonos az adó, ergo nagyon kis árkülönbségek lennének (nyilvánvalóan attól függõen, hogy a tescoban vagy a sarki éjjel nappaliban veszed) akkor senki nem csempészne
ez ugyanaz mint anno a HTO szinezés vs. olajmaffia, kiegyenlítették a kettõ árát, és egybõl eltünt az üzlet
az árak kiegyenlitése nagy csempészmaffiák alól húzná ki a talajt
egy példa németországban gyártják a jagermeistert, marhafinom, de más országokban nyilvánvalóan drágább -> csempészik
ha mindenhol európában azonos az adó, ergo nagyon kis árkülönbségek lennének (nyilvánvalóan attól függõen, hogy a tescoban vagy a sarki éjjel nappaliban veszed) akkor senki nem csempészne
ez ugyanaz mint anno a HTO szinezés vs. olajmaffia, kiegyenlítették a kettõ árát, és egybõl eltünt az üzlet
az árak kiegyenlitése nagy csempészmaffiák alól húzná ki a talajt
#720
hát nehogy már a tömény árát eemeljék!
ez tényleg kurva jó, hogy valamit azért emelnek mert hát az "külsõ " országból jön, és kell rá büntetõ vám, a többit, amire meg nincs ez, azt meg a harmozáció kedvéért.. de hát hogy lehet EGY valami dolgot kiemelni és azt harmonizálni??? akkor harmonizáljáka cigányok eloszlását is a zúnióban.... Ha már ennyire minden fasomdolgot akarnak egységesíteni.
ez tényleg kurva jó, hogy valamit azért emelnek mert hát az "külsõ " országból jön, és kell rá büntetõ vám, a többit, amire meg nincs ez, azt meg a harmozáció kedvéért.. de hát hogy lehet EGY valami dolgot kiemelni és azt harmonizálni??? akkor harmonizáljáka cigányok eloszlását is a zúnióban.... Ha már ennyire minden fasomdolgot akarnak egységesíteni.
*hihi ** *
#719
Brüsszel harmonizálná az alkoholadót
Vitaindító jelentést tett közzé szerdán az Európai Bizottság az alkoholtartalmú italokra kivetett adó európai szintû harmonizációjáról, a csempészet elleni küzdelem és a verseny igazságosabbá tétele jegyében.
Az alkoholtartalmú italokra kivetett adó szintjérõl jelenleg az egyes államok döntenek, az érvényes (1992-es) uniós szabályozás mindössze egy minimumszintet határoz meg. A gyakorlatban ezért az adószint államról államra eltér, ami a Bizottság szerint csempészethez vezet, valamint torzítja a piaci versenyt.
Például Angliában az egy liter sörre kivetett adó 97 eurócent - Magyarországon csak 21 cent, Lettországban meg csak 9 cent. Svédországban 15 euró 41 cent adót vetnek ki a 40 százalékos szeszek 70 centiliterjére, míg Magyarországon csak 2 euró 12-t.
Az Európai Bizottság szerdán ezért azt javasolta, hogy a tagállamok "kezdjenek el gondolkodni" azon, hogyan lehetne közelebb hozni egymáshoz az adószinteket. Hivatalos, konkrét javaslatot azonban a Bizottság nem tett, mert az adóharmonizáció a világ legérzékenyebb kérdése, ráadásul teljes egyetértése van szükség minden módosításhoz. A javaslat sokaknak nem fog tetszeni, hiszen a legalacsonyabb adószinttel rendelkezõ országok számára biztosan adóemeléssel, a fogyasztók számára áremeléssel járna.
Vitaindító jelentést tett közzé szerdán az Európai Bizottság az alkoholtartalmú italokra kivetett adó európai szintû harmonizációjáról, a csempészet elleni küzdelem és a verseny igazságosabbá tétele jegyében.
Az alkoholtartalmú italokra kivetett adó szintjérõl jelenleg az egyes államok döntenek, az érvényes (1992-es) uniós szabályozás mindössze egy minimumszintet határoz meg. A gyakorlatban ezért az adószint államról államra eltér, ami a Bizottság szerint csempészethez vezet, valamint torzítja a piaci versenyt.
Például Angliában az egy liter sörre kivetett adó 97 eurócent - Magyarországon csak 21 cent, Lettországban meg csak 9 cent. Svédországban 15 euró 41 cent adót vetnek ki a 40 százalékos szeszek 70 centiliterjére, míg Magyarországon csak 2 euró 12-t.
Az Európai Bizottság szerdán ezért azt javasolta, hogy a tagállamok "kezdjenek el gondolkodni" azon, hogyan lehetne közelebb hozni egymáshoz az adószinteket. Hivatalos, konkrét javaslatot azonban a Bizottság nem tett, mert az adóharmonizáció a világ legérzékenyebb kérdése, ráadásul teljes egyetértése van szükség minden módosításhoz. A javaslat sokaknak nem fog tetszeni, hiszen a legalacsonyabb adószinttel rendelkezõ országok számára biztosan adóemeléssel, a fogyasztók számára áremeléssel járna.
#718
Remélem USAnak nem fexik le sem EUrópa sem a Távol-kelet.
Nagyarcú dagadt, IQ bajnokok.. Boahh
Nagyarcú dagadt, IQ bajnokok.. Boahh
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#717
te se tudod, hogy miért? 
#716
LOÁL
országgyarapítás rulez 😄
országgyarapítás rulez 😄
-the invisible-
#715
"Valamiért"
😄DD
😄DD
#714
Valamiért az USA-ban nem nézik jó szemmel az EU megerõsödését.. Most ezt a cikktõl függetlenül mondom.
#713
nem kell parázni, ekkora területet még sosem csatoltak Magyarországhoz 😊
#712
usa beszél szociális válságrol meg hogy a bevándorlok elárasztják majd az EU-t? nemi is olyan régen még azt sem tudták mit kezdjenek a feketékkel és a szociális gondjaikkal.... most meg annyi bevándorlojuk volt hogy szinte meg is szuntették a bevándorlást a vizum szivatásukkal....
ez egy szemét piszkálodo kárörvendõ cikk...
ez egy szemét piszkálodo kárörvendõ cikk...
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
#711
"bukott államok mocsara"
nyasgem newsweek!
nyasgem newsweek!
[A64 3200+, 2gb ram, 9800GT] SE Xperia Ray
#710
szerintem meg a Fatávra kéne rámászni!
[A64 3200+, 2gb ram, 9800GT] SE Xperia Ray
#709
Tudod mi ezzel a baj? Franciaország egy fejlett ipari ország. Gazdaságilag Európa 3. legerõsebb állama. Az USA-ról meg már ne is beszéljünk.
Sajnos mi ezt nem mondhatjuk el magunkról. Arról nem is beszélve, hogy az életszínvonal ott messze nagyobb mint nállunk.
Sajnos mi ezt nem mondhatjuk el magunkról. Arról nem is beszélve, hogy az életszínvonal ott messze nagyobb mint nállunk.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#708
Arra leszek kíváncsi, hogy így az eu-hoz csatlakozva mikor szûntetik meg a MOL monopol helyzetét. Mikor jönnek az elsõ tényleges eredménnyel járó perek. Mert bár eddig is volt pár eset, de eddig semmi nem történt érdemben. Gondolom láttátok már azt a cikket amiben egy próbapert megnyert az Autóklub a MOL-al szemben, ha nem, nézzétek meg itt. Elszomorító a szabadrablás, ami nálunk megy. Remélem mostantól ennek vége lesz.
#707
állítólag, gyakorlatilag meg nem...
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
#706
Állítólag a tejtermékek árai csökkennek..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#705
ja es ha felreertheto, nem csak en szoktam tankolni a kocsiba
[allstars™] [TFT] [monitorvitéz] megeszem a vérzés tejet, kivazallak téged lóka komám! [A64 3200+, 2gb, 7600GT]
#704
szepen masznak az arak 😞
a jomultkor amikor en tankoltam, meg 238.9 volt 😞((((
es az nem is volt olyan regen
a jomultkor amikor en tankoltam, meg 238.9 volt 😞((((
es az nem is volt olyan regen
[allstars™] [TFT] [monitorvitéz] megeszem a vérzés tejet, kivazallak téged lóka komám! [A64 3200+, 2gb, 7600GT]
#703
10 kilometert telleg meger
[allstars™] [TFT] [monitorvitéz] megeszem a vérzés tejet, kivazallak téged lóka komám! [A64 3200+, 2gb, 7600GT]
#702
10 km kb. 1 liter... akkor egy évben kb. 200-szor kéne tankolni, hogy ne legyen megtakarítás.. gondolom annyit nem tankoltok 😄
-the invisible-
#701
10 km kocsikázásnál egy normál autó "borzasztó sokat" fogyaszt.
\"És cselekszem rajtok nagy bosszúállásokat fenyítő haragomban, hogy megtudják,hogy én vagyok az Úr,ha bosszúmat állom rajtok.\" Ezékiel 25, 17
#700
ja
\"És cselekszem rajtok nagy bosszúállásokat fenyítő haragomban, hogy megtudják,hogy én vagyok az Úr,ha bosszúmat állom rajtok.\" Ezékiel 25, 17
#699
És egy év alatt hányszor 10km-t nyomtok le?😛 Lehet hogy ott el is tûnik az 50k megtakarítés?😊
V9ykn8_TZL0
#698
Most 242 a 95-ös, ez lesz 248 szerdától. Szlovákiában ez 218. 63 l-es az autóm tankja, mindig kiautózom a maxot (egyszer már rá is basztam erre 
) 59-60 lityi mindig belecsúszik a tankba. Ez pedig már 1800 Ft/autó, és tekintve, hogy 2 autó van a családban ez éves szinten már 50k körüli összeg, ami megér 10 km autókázást szlovákiáig...
Meg lehet náluk kapni jófajta Kelt sört (ha még nem ittatok, kóstoljátok meg egyszer mindenféleképp), meg az égetett szeszek is majdnem 1/3 árban vannak (Beherovka rulez! 😊)
Szóval én ital- és benintúrista vagyok 😊
) 59-60 lityi mindig belecsúszik a tankba. Ez pedig már 1800 Ft/autó, és tekintve, hogy 2 autó van a családban ez éves szinten már 50k körüli összeg, ami megér 10 km autókázást szlovákiáig...
Meg lehet náluk kapni jófajta Kelt sört (ha még nem ittatok, kóstoljátok meg egyszer mindenféleképp), meg az égetett szeszek is majdnem 1/3 árban vannak (Beherovka rulez! 😊)
Szóval én ital- és benintúrista vagyok 😊
#697
azért már megéri
és hol vannak ilyen árak? Ukrajna?
és hol vannak ilyen árak? Ukrajna?
[A64 3200+, 2gb ram, 9800GT] SE Xperia Ray
#696
Rájöttem, hogy miért ilyen szar MO turizmusa! Sok láma külföldi Bukarestként említi meg Budapestet, és mindenki Bukarestbe szeretne menni, mert azt hiszik, hogy az BP 😊
#695
Mi lenne, ha mondjuk egy nagy magyar lapban, amit mondjuk kint is olvasnak, London helyett Dublin-t írnának 😄 Vagy valami hasonlót 😊
#694
V9ykn8_TZL0
#693
mit jelent ? 😞
Dell D610 - Sony Ericsson K810i - Konica Minolta Z10 - 20 centis pénisz - farmerreklámfar - geciszép arc És én ne legyek kemény? http://smc.z8.hu - http://koncertprogram.hu/
#692
Igyvan!
#683: Raadasul ez a BBC. 😛
#683: Raadasul ez a BBC. 😛
Itthagytam a forumot! Ne irj privatot!
#691
BBC
#690
98-as kb: 115 Ft
95-ös kb: 98 - 105 Ft
95-ös kb: 98 - 105 Ft
\"És cselekszem rajtok nagy bosszúállásokat fenyítő haragomban, hogy megtudják,hogy én vagyok az Úr,ha bosszúmat állom rajtok.\" Ezékiel 25, 17
#689
Én már min.4 éve nem tankolok itthon.
\"És cselekszem rajtok nagy bosszúállásokat fenyítő haragomban, hogy megtudják,hogy én vagyok az Úr,ha bosszúmat állom rajtok.\" Ezékiel 25, 17
#688
ez télleg szégyen
[A64 3200+, 2gb ram, 9800GT] SE Xperia Ray
#687
mennyi is most mondjuk a 95-ös? 238? vmi ilyen dereng
namost az mondjuk 50 lietrnél 1000 difi
megéri ezért elmenni?
namost az mondjuk 50 lietrnél 1000 difi
megéri ezért elmenni?
[A64 3200+, 2gb ram, 9800GT] SE Xperia Ray
#686
Magyarország in dö júrópien júnió déj 3 announszment:
Május 5-én, szerdán 0 órától a MOL Rt. a motorbenzin literenkénti fogyasztói árát 6, a gázolajét pedig 3 forinttal emeli.
Asszem én továbbra is a szlovákokat tömöm pénzzel és 218-ért tankolok náluk...
Azért örülök a zúniónak, nem kell a határon útlevelezgetni, átmehetek személyivel is tankolni 😛
Kérdés: hány milliárd Ft adókiesése lesz az országnak a könnyebbé váló benzinturizmus miatt?
Május 5-én, szerdán 0 órától a MOL Rt. a motorbenzin literenkénti fogyasztói árát 6, a gázolajét pedig 3 forinttal emeli.
Asszem én továbbra is a szlovákokat tömöm pénzzel és 218-ért tankolok náluk...
Azért örülök a zúniónak, nem kell a határon útlevelezgetni, átmehetek személyivel is tankolni 😛
Kérdés: hány milliárd Ft adókiesése lesz az országnak a könnyebbé váló benzinturizmus miatt?
#685
azsiai unio 😄DDD
Hajrá Dózsa György!
#684
hát ez tényleg elszomorító...
#683
\"... népszavazás döntsön a nép szavazásból történő kihagyásáról ...\"