832
Kízeleg a szavazás - IGEN vagy NEM?
avagy itt van május elseje, jajj mi lesz? :)
avagy itt van május elseje, jajj mi lesz? :)
-
bandia #792 Figyelmen kívül kéne hagyni a szavazásukat...sok marha, persze mindíg is önzQek voltak... -
bandia #791 A Franciák megint kiállították magukról a szegénységi bizonyítványt! Mindíg is utáltam Pket, de ezek után meg pláne. Széthúzó banda.....
Mi a véleményetek a szavazásról? Nem igaz, hogy nem lehetett igennel voksolni.... -
#790
455 millió lakosa van az EUnak jelenleg. -
#789
Régen még 2008-ast mondogattak :) -
Garfield #788 És az a legszebb, hogy náluk is szimpla belpolitikai cirkusszá silányult az a népszavazás, mely majd 200 millió embernyi országokat magábafoglaló nemzetközi szervezet jövőbeli sorsára van befolyással.
Ezért nem fogja sosem utolérni az EU az USÁ-t. -
#787
Az EU kettészakadásához vezethet a francia nem -
#786
"Az Európai Unió pénzügyi biztosa, Joaquin Almunia bejelentette, hogy júniusban konkrét javaslatot tesz az euróérmék áttervezésére, hogy azokon végre az új tagállamok - köztük Magyarország - is szerepelhessenek - írja a Népszabadság.
Az év elején kiadott új euróérméken, a gyűjtők nagy megdöbbenésére kivétel nélkül hiányoznak az új tagállamok. Az érmék közös oldalán található térképen még a bővítés előtti állapot szerepel. Ennek oka, hogy az érmék tervezésekor még nem létezett a 2004-es bővítési menetrend.
A pénzügyi biztos szóvivője szerint az Európai Bizottság nem hibázott, ugyanakkor más bizottsági forrás szerint szép gesztus lett volna, ha az új érméken már a bővítés utáni térképet tüntetik fel - írja a Népszabadság."
-
#785
aha, van még két évünk menekülni :)
-
Cat #784 Megszavazták Bulgária és Románia EU-csatlakozását
Az Európai Parlament igent mondott arra, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon az Európai Unióhoz, továbbá április 25-én aláírják a csatlakozási szerződéseket a két országgal. A döntés értelmében a két ország 2007-től EU-tag lehet.
Szerdán az Európai Parlament (EP) képviselői igent mondtak arra, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon az Európai Unióhoz. A döntés értelmében április 25-én aláírják a csatlakozási szerződéseket a két országgal.
Románia 497 igen, 93 nem szavazatot kapott, 71-en tartózkodtak. Bulgária 522 igen, 70 nem voksot kapott, 69 tartózkodás mellett. A határozat figyelmezteti a két országot, hogy vállalt kötelezettségeiket teljesíteniük kell, különben 2007 legelején esedékes belépésük egy év késedelmet szenvedhet. -
Cat #783 Az EU felújított lisszaboni stratégiája
Az Európai Unió mint gazdasági egység versenyképességének további nagyarányú növelését szolgálja az EU állam- és kormányfői döntéssel szerdán átdolgozott lisszaboni stratégiája, amelynek középpontjában ezúttal már kifejezetten a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és a versenyben való hatékonyabb helytállás áll, miközben a szociális szempontok és a környezet védelme háttérbe szorulnak.
Az unió vezetői pontosan öt évvel ezelőtt, 2000 márciusábanhirdették meg a stratégiát a gazdaság szinte teljes területét átfogó célkitűzésekkel, első helyen azzal, hogy 2010-re az EU a világ legversenyképesebb gazdasága legyen. Az új stratégiában e cél elérésére vonatkozó dátum már nem szerepel, egyértelmű folyományaként annak a megállapításnak, hogy az EU az elmúlt öt évben a remélt térnyerés helyett mind az Egyesült Államokkal, mind Ázsiával szemben további teret veszített.
Az eredeti célok között szerepelt a gáz- és az árampiacok teljes liberalizálása, az elektronikus kereskedelemmel és a szerzői jogokkal foglalkozó uniós szabályozás elfogadása, a távközlési piac liberalizálása, internet-hozzáférés megteremtése az iskolákban és otthonokban, a kutatók uniós mozgását gátló akadályok elhárítása, kedvezőbb kutatási és újítási feltételek teremtése kis- és középvállalatok számára, a pénz- és tőkepiacok hatékonyságát növelő akcióprogram megszervezése, a foglalkoztatási szint 70 százalékra emelése. Ehhez képest a tízéves stratégia futásának félidejében a foglalkoztatás uniós átlagban csak 64,7 százalékot ért el, a kutatás-fejlesztési kiadások nem tették ki a 2 százalékot sem, a háztartások internet-hozzáférési aránya csupán 29,5 százalék volt, és a cégek nem egészen 60 százaléka férhetett hozzá szabadon az elektromos piacokhoz.
Az új stratégiában egyfelől szűkítették a célok körét, másfelől növelték a nemzeti szerepvállalás felelősségét. Eldöntötték, hogy hároméves nemzeti programokat dolgoznak ki, amelyekhez csatlakozik az Európai Bizottság elképzeléseire épülő közös uniós program is. Minden tagországban nemzeti koordinátort neveznek ki a stratégia összefogására: Magyarországon e feladat egy részét maga a miniszterelnök látja el.
A megújult program konkrétabb és inkább akcióorientált, mint a 2000-es. Összesen három prioritást tartalmaz: a versenyképesség erősítését, évi legalább 3 százalékos gazdasági növekedést, illetve 2010-ig hatmillió új munkahely létrehozását. A program jól áttekintető, tíz megkülönböztetett területre - köztük az innováció, kutatásfejlesztés, belső piac egysége, regionális fejlesztés, uniós kohézió, szociális védelem, környezetvédelem, szociális bevonás, oktatás-képzés - összpontosít. Külön fontosságot tulajdonít a hatékonyabb irányításnak, a jobb végrehajtásnak és a tagállamok hatékonyabb bevonásának. Szerepel a célok között egy uniós kutatási központ létrehozása is, amelynek székhelyéül Magyarország is jelentkezett.
Az átdolgozott stratégia elismeri az új EU-tagországokban rejlő versenyképességi potenciált, és kiemelten utal az unión belüli felzárkózás és felzárkóztatás - mindenekelőtt az úgynevezett kohéziós politika - fontosságára. Azt is egyértelművé teszi, hogy a 2007-ben kezdődő és 2013 végéig tartó új hétéves keretköltségvetésnek biztosítania kell az ehhez szükséges forrásokat: ezzel elveti azokat az aggodalmakat, hogy anyagi szűkmarkúság miatt veszélybe kerülhetnek a versenyképességi célok.
A stratégia hiányosságai közül - a szociális elemek hátrébb szorulása mellett - kiemelkedik, hogy csak érintőlegesen foglalkozik a szolgáltatási piac kiterjesztésével, amely pedig az uniós gazdaság majdnem hetven százalékát teszi ki, így a versenyképességet meghatározóan befolyásolhatja. Csak a periódus legvégén megválaszolható kérdés maradt, hogy az újraírt intézkedések ténylegesen hatékonyabbnak bizonyulnak-e a 2000-ben meghatározottaknál az EU vezető gazdasági tényezővé válásának érdekében. -
#782
"A szupergazdagok még a korábbinál is gazdagabbak lettek 1997, a Tony Blair vezette munkáspárti kormány hatalomra jutása óta - állítja hétvégi számában a New Statesman című brit baloldali hetilap, hivatalos statisztikai adatokra hivatkozva.
A britek leggazdagabb 1 százalékának - ez 600 ezer embert jelent - összvagyona hat év alatt megkétszereződött és elérte a 797 milliárd fontot (272 billió forint), ami a nemzeti vagyon 23 százalékával ér fel (a hat évvel ezelőtt általuk birtokolt rész 20 százaléknak felelt meg). Tony Atkinson oxfordi egyetemi tanár szerint, aki a jövedelmi különbségek elismert szakértőjének számít, a britek leggazdagabb 1 százaléka 1930 óta még sohasem rendelkezett a nemzeti vagyon ekkora részével. Ezzel szemben a szegényebb 50 százalékra a nemzeti vagyon tortájából jutó rész ugyanebben az időszakban 10 százalékról 5-re csökkent.
A New Statesman többek között azzal magyarázza a tendenciát, hogy az adórendszer a tehetőseknek kedvez. A helyi adókat és az ÁFÁ-t is figyelembe véve a britek leggazdagabb 20 százaléka jövedelmének 34 százaléka jut az államkasszába, viszont a legszegényebb 20 százalék bevételeinek 42 százalékát viszi el az adó."
-
Cat #781 A magyar gazdaság ezzel első ízben lépte át a százmilliárd dolláros határt, ám ez részben betudható a zöldhasú krónikus gyengélkedésének. Tavalyelőtt ugyanis a magyar GDP dollárban még „csupán” 82,7 milliárdra rúgott, vagyis dollárban kifejezve a növekedés több mint 21 százalékos (köszönhetően annak, hogy 2003-ban éves átlagban egy dollár még 224,44 forintot ért, tavaly viszont már csak 202,63-ot).
A 2004-es magyar GDP európai összehasonlításban nagyságrendileg nem sokkal kisebb, mint az ír, s némileg nagyobb, mint a román – csakhogy míg Magyarországon 10,1 milliós lakosság termelte azt meg, addig Írországban csupán 3,9 millió fő, Romániában viszont 21,8 millióan.
A 2004-es magyar GDP európai összehasonlításban nagyságrendileg nem sokkal kisebb, mint az ír, s némileg nagyobb, mint a román – csakhogy míg Magyarországon 10,1 milliós lakosság termelte azt meg, addig Írországban csupán 3,9 millió fő, Romániában viszont 21,8 millióan. Nagyobb a magyar GDP-nél a lakosságszámra hazánk felét kitevő Finnország vagy Dánia GDP-je, de még a magyarokkal azonos lélekszámú Csehországé is magasabb (a grafikonon 2003-as adatok szerepelnek, mivel a statisztikai hivatalok még sehol nem számolták ki a hivatalos 2004-es GDP-ket, azt csupán Magyarország esetében ábrázoltuk lapunk számítása alapján).
Még alacsonyabbnak tűnik a magyar GDP az amerikai szövetségi államokhoz hasonlítva. A magyar GDP kisebb, mint az alig négymillió lakosságú Dél-Karolina vagy Kentucky bruttó hazai terméke, s csupán kevéssel nagyobb, mint az alig 2,2 milliós, a Las Vegas-i kaszinókról híres Nevada államé. -
#780
Évtizedeket várhatunk még a nyugati bérszínvonalra
ezt is sejtettük -
#779
Deutsche Bank: 2012 lehet a magyar euróbevezetés reális dátuma -
#778
"Magyarország 1 milliárd dollár értékű államkötvény kibocsátására készül, vagyis az AP Dow Jones értesülése szerint meg akarja duplázni a decemberben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által bejelentett, 500 millió dolláros tervezett kibocsátás összegét.
Az ÁKK decemberen adott megbízást a Deutsche Banknak és a Morgan Stanley-nek az idén esedékes adósságok visszafizetésére szolgáló ügylet lebonyolítására. A DowJones a kibocsátást ismerőkre hivatkozva közli, hogy a tíz éves lejáratú kötvényt csütörtökön bocsátják ki, és a papírok hozama 57-59 bázisponttal haladhatja majd meg az amerikai kincstárjegyek hozamát.
A J.P. Morgan bankház nemrégiben közzétett becslése szerint Magyarország az idén 4,8 milliárd dollárnak megfelelő értékű kötvényt bocsáthat ki, aminél a feltörekvő országok közül csak Törökország bocsát majd ki nagyobb összeget.
Az elemzés szerint számos ország igyekszik kihasználni a múlt hónapban rekordszintre süllyedt hozamok nyújtotta előnyöket, és még azelőtt ki akarja bocsátani kötvényeit, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve február 2-i ülésén esetleg emeli az irányadó kamatát."
-
#777
Járai: Teljesíthető a 2010-es euró -
Cat #776 lényegtelen, nem vagyunk euroövezeti tagok, igy nem lehet semmilyen büntetés -
flashX #775 A szavazás is tetszik.:) -
#774
találtam egy ilyet...érdekes -
#773
mert hát ugye: "ma erős a gazdaság, stabil és nagy a jólét..." 
-
#772
na most akkor kapunk ma EU-s megrovást a gazdaság miatt vagy nem? -
#771
azért az "arabok" általánosításban mégis csak van vmi.. azért jobban összetartoznak egybe, mint mi velük.. közös múlt, történelem sokat nyom a latba.
az európai békét is amerikai fegyverekkel hozták létre, és az ő befolyásuk miatt akarják törökországot bevetetni az euba, aminek szerintem semmilyen realitás alapja nincsen. az eu. azért eddig kis kivételektől eltekintve földrajzilag egységes volt.
pláne addig nem fognak belépni, amíg a görögök ennyire ellenkeznek..
-
#770
A törökök csalódtak az EU feltételei miatt -
#769
ez az "arabok" ez kb olyan általánosítás, mintha a római katolikusokat, a görögkeletieket, az ortodoxokat, a zsidókat meg az összes többit egy kalap alá vennél, és adnál nekik egy nevet. -
#768
az a gond, hogy a nyugati-keresztény gondolkodás olyan szinten beleépült az emberek nagy többségébe (a döntéshozóékba is - kivétel nélkül, még a nem-vallásosokba is), hogy el sem tudják hinni, hogy bármelyik másik vallás és világnézet is van ugyanolyan jó, mint a sajátjuk - ugyanaz a felsőbbrendűségi érzés, ami annyi háborút okozott már most arra jó, hogy embereket továbbra is egymás ellen fordítson. -
#767
arabok összetartóbb népség mint mi itt európában, a baj csak az hogy jelenleg nem értelmes dolgokért fognak össze :( -
#766
kb olyan életképes ötlet, mint a világbéke. az EU is csak azért tart ki, mert szándékoltan elfedik a gondolatvilág-beli különbözőségeket. egy gazdasági társaság működik enélkül is, egy únió meg így SEM. -
#765
de most komolyan, sokkal jobb hatékonyabb lenne ha pár értelmes arab állam fogna össze hasonlóan szerintem + úgy kisebb lenne az esélye hogy a szélsőségesek teret nyerjenek. -
#764
mintha ez az elválasztás több lenne, mint egy vonal a térképen... európa is csak azért van európának nevezve, mert ázsiának ezen a csücskén kialakult pár egoista kultúra :) -
#763
amúgy is mit keresne az EU-ban 1 olyan ország aminek nagy része ázsiában van -
Cat #762 Kohl kételyeit hangoztatta a török EU-tagság ügyében
Helmut Kohl volt német kancellár szerint az Európai Unió Románia, Bulgária és még néhány balkáni ország felvétele után eléri kiterjedésének határait, "az unió többet nem bír el".
Kohl, aki 16 évig volt a szövetségi köztársaság, majd az egyesült Németország kancellárja, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerdai számában megjelenő interjújában kétkedéssel nyilatkozott Törökország teljes körű EU-tagságáról. Szerinte Törökország nem tudja majd teljesíteni a teljes körű tagság eléréséhez szükséges kritériumokat.
Kohl, akinek török menye van, tisztességtelenséggel vádolta mindazokat, akik belépéssel kecsegtetik Törökországot, jól tudván: ígéreteiket nem kell betartatniuk, mivel 10-15 év múlva valószínűleg már nem lesznek hivatalban. A volt kancellár szerint ezek a politikusok azt is tudják, hogy népeik nem mondanak majd igent a török belépésre. Vonatkozik ez például Jacques Chirac francia államfőre.
A kereszténydemokrata politikus úgy vélekedett, hogy utóda, Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár mindenekelőtt választásokat akar nyerni, s Törökország felvételének támogatásával a Németországban élő, választásra jogosult törökök rokonszenvét akarja megszerezni.
Az Európai Unió állam- és kormányfőinek ezen a héten kell dönteniük arról, hogy kezdődjenek-e tárgyalások Törökország EU-tagságáról. -
#761
Kötelezővé tette az EU az ujjlenyomatos útleveleket -
#760
az új felvételnél is szavazhatnak az írek, vagy az összeset letudták a múltkorival? -
#759
sehogy -
#758
Én inkább a görög -><- török ellentétre lennék kíváncsi, hogyan fog rendeződni ezzel párhuzamosan.. -
#757
mert ott nagy a vallási "keveredés".
románia is, és mi is csak felvevőpiacnak, és munkaerőnek kellünk az eu tbbi államának -
Xboxman #756 honnan veszed ezt a hülyeséget?Pont a törökök azok akikre eggyáltalán nem jellemző a többi iszlám állam mentalitása! -
#755
Nem tudom mit kell eröltetni a románok unióba lépését. Mérföldekre le vannak maradva az EU legszegényebb tagállamaitól is. Szerintem várni kéne még velük, legalább 10 évet. -
Cat #754 Románia megalkudott az EU-val
Nagy áldozatot hozott Románia a csatlakozási tárgyalások lezárása érdekében. Hiába tiltakozott Mircea Geoana román külügyminiszter, ennek fejében Bukarestre olyan feltételt kényszerítettek az EU tagállamai, amely nem szerepel a bolgárokkal aláírandó csatlakozási szerződésben.
Az Európai Unió, amennyiben a bel- és igazságügyben, továbbá a versenypolitikában a 2007 januárjára tervezett csatlakozásig hátralevő időszakban súlyos elmaradásokat tapasztal, a román belépés egy évvel (tehát 2008-ra) történő elhalasztását javasolhatja a tanácsnak. A megállapodás értelmében már a tagállamok minősített többségi szavazataránya is elegendő a szankció életbeléptetéséhez. Más problematikus területeken viszont az egyéves halasztás továbbra is a tagállamok egyhangú döntéséhez lesz kötve; itt nem lesz különbség Románia és a már fél éve várakozó Bulgária között, vélik a brüsszeli elemzők.
Értesülések szerint az Európai Unió nagyköveti tanácsa (Coreper) mindenekelőtt a finnek követelésére szigorított a román csatlakozás feltételein, és csak ezt követően járult hozzá a két – utolsó pillanatig nyitva maradt – tárgyalási fejezet, a bel- és igazságügy, továbbá a versenypolitika lezárásához. A kompromisszum tető alá hozásában szerepet játszott az Európai Bizottság is, amely előzőleg meglévő fenntartásai miatt nem javasolta a versenyjogi fejezet kipipálását Bukaresttel – igaz, ennek ellenkezőjét sem.
Az Európai Bizottságnak elsősorban a román acélszektor átalakításával és az EU-konform állami támogatási szabályok betartatásával voltak problémái. Egy név nélkül nyilatkozó forrás szerint Brüsszel alig találkozott olyan állami támogatás tárgyában hozott döntéssel, amelyben érvényesítették volna az unió szabályait. Ez komoly kétségeket ébreszt a megfelelő intézményi háttér romániai meglétével kapcsolatban.
Olli Rehn bővítési biztos tegnap tájékoztatta az Európai Bizottság tagjait a Romániával kötött alku részleteiről és ennek során azt mondta, hogy a lehető legkomolyabban fogja kezelni az esetleges román elmaradásokat, s ha a helyzet úgy kívánja, habozás nélkül javasolni fogja a csatlakozás elhalasztását. Bizottsági források ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy Bukarest minden korábbinál szigorúbb számonkérésre számíthat az elkövetkező időszakban. Ennek pontos mibenlétéről azonban még nem döntött a bizottság. Brüsszel mindenesetre jövőre monitoringjelentést készít a tárgyalásokon vállaltak végrehajtásáról, ami tisztviselők véleménye szerint egyértelműen keleti szomszédunk gyenge pontjának számít.
Románia (és Bulgária) a halasztási záradékon túl azzal a három általános és speciális védzáradékkal is szembe kell nézzen, amely a május 1-jén csatlakozott új tagállamokra is érvényes, bár alkalmazásukra eddig nem volt szükség. Emlékezetes, hogy a súlyos piaci zavarokra, a bel- és igazságügyi problémákra és az új tagok vállalásainak elmaradásából keletkező nehézségekre választ adó védzáradékokat a tagság első három évében vezethet be az EU.
Bizottsági források azt is megerősítették, hogy a csatlakozási szerződés aláírására 2005 első fél évében sor kerülhet mindkét tagjelölt országgal. Lehetővé vált a tanács által megjelölt valamennyi határidő teljesítése – közölte Nagy Krisztina, Olli Rehn bővítési biztos szóvivője. Az EU–román tárgyalásokat hivatalosan a jövő keddi külügyminiszteri szintű tárgyalási fordulón zárják majd le, amit csütörtökön és pénteken az állam- és kormányfők is szentesítenek.
Közben a holland elnökség keze alatt készül a bővítési nyilatkozat azon tervezete, amelyet az Európai Tanács jövő heti ülésén hagynak jóvá a tagországok állam- és kormányfői. A szövegtervezet jelenlegi formájában a bel- és igazságügyre, a versenypolitikára és a környezetvédelemre mutat rá, mint olyan területekre, ahol Romániának még további erőfeszítéseket kell tennie a tagságig. A környezetvédelem – értesülések szerint – elsősorban Magyarország sürgetésére került be e különösen kényes témák közé. -
#753
az a gáz hogy az usa nak fontos hogy tagja legyen törökország az eunak, ezért valószínű hogy mindenféle politikai dolgok miatt be fognak hamarosan kerülni. így megy ez sajna :(