Európai Unió

"A szupergazdagok még a korábbinál is gazdagabbak lettek 1997, a Tony Blair vezette munkáspárti kormány hatalomra jutása óta - állítja hétvégi számában a New Statesman címû brit baloldali hetilap, hivatalos statisztikai adatokra hivatkozva.

A britek leggazdagabb 1 százalékának - ez 600 ezer embert jelent - összvagyona hat év alatt megkétszerezõdött és elérte a 797 milliárd fontot (272 billió forint), ami a nemzeti vagyon 23 százalékával ér fel (a hat évvel ezelõtt általuk birtokolt rész 20 százaléknak felelt meg). Tony Atkinson oxfordi egyetemi tanár szerint, aki a jövedelmi különbségek elismert szakértõjének számít, a britek leggazdagabb 1 százaléka 1930 óta még sohasem rendelkezett a nemzeti vagyon ekkora részével. Ezzel szemben a szegényebb 50 százalékra a nemzeti vagyon tortájából jutó rész ugyanebben az idõszakban 10 százalékról 5-re csökkent.

A New Statesman többek között azzal magyarázza a tendenciát, hogy az adórendszer a tehetõseknek kedvez. A helyi adókat és az ÁFÁ-t is figyelembe véve a britek leggazdagabb 20 százaléka jövedelmének 34 százaléka jut az államkasszába, viszont a legszegényebb 20 százalék bevételeinek 42 százalékát viszi el az adó."

A magyar gazdaság ezzel elsõ ízben lépte át a százmilliárd dolláros határt, ám ez részben betudható a zöldhasú krónikus gyengélkedésének. Tavalyelõtt ugyanis a magyar GDP dollárban még „csupán” 82,7 milliárdra rúgott, vagyis dollárban kifejezve a növekedés több mint 21 százalékos (köszönhetõen annak, hogy 2003-ban éves átlagban egy dollár még 224,44 forintot ért, tavaly viszont már csak 202,63-ot).

A 2004-es magyar GDP európai összehasonlításban nagyságrendileg nem sokkal kisebb, mint az ír, s némileg nagyobb, mint a román – csakhogy míg Magyarországon 10,1 milliós lakosság termelte azt meg, addig Írországban csupán 3,9 millió fõ, Romániában viszont 21,8 millióan.

A 2004-es magyar GDP európai összehasonlításban nagyságrendileg nem sokkal kisebb, mint az ír, s némileg nagyobb, mint a román – csakhogy míg Magyarországon 10,1 milliós lakosság termelte azt meg, addig Írországban csupán 3,9 millió fõ, Romániában viszont 21,8 millióan. Nagyobb a magyar GDP-nél a lakosságszámra hazánk felét kitevõ Finnország vagy Dánia GDP-je, de még a magyarokkal azonos lélekszámú Csehországé is magasabb (a grafikonon 2003-as adatok szerepelnek, mivel a statisztikai hivatalok még sehol nem számolták ki a hivatalos 2004-es GDP-ket, azt csupán Magyarország esetében ábrázoltuk lapunk számítása alapján).

Még alacsonyabbnak tûnik a magyar GDP az amerikai szövetségi államokhoz hasonlítva. A magyar GDP kisebb, mint az alig négymillió lakosságú Dél-Karolina vagy Kentucky bruttó hazai terméke, s csupán kevéssel nagyobb, mint az alig 2,2 milliós, a Las Vegas-i kaszinókról híres Nevada államé.

Évtizedeket várhatunk még a nyugati bérszínvonalra

ezt is sejtettük

"Magyarország 1 milliárd dollár értékû államkötvény kibocsátására készül, vagyis az AP Dow Jones értesülése szerint meg akarja duplázni a decemberben az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) által bejelentett, 500 millió dolláros tervezett kibocsátás összegét.


Az ÁKK decemberen adott megbízást a Deutsche Banknak és a Morgan Stanley-nek az idén esedékes adósságok visszafizetésére szolgáló ügylet lebonyolítására. A DowJones a kibocsátást ismerõkre hivatkozva közli, hogy a tíz éves lejáratú kötvényt csütörtökön bocsátják ki, és a papírok hozama 57-59 bázisponttal haladhatja majd meg az amerikai kincstárjegyek hozamát.

A J.P. Morgan bankház nemrégiben közzétett becslése szerint Magyarország az idén 4,8 milliárd dollárnak megfelelõ értékû kötvényt bocsáthat ki, aminél a feltörekvõ országok közül csak Törökország bocsát majd ki nagyobb összeget.

Az elemzés szerint számos ország igyekszik kihasználni a múlt hónapban rekordszintre süllyedt hozamok nyújtotta elõnyöket, és még azelõtt ki akarja bocsátani kötvényeit, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltõ Federal Reserve február 2-i ülésén esetleg emeli az irányadó kamatát."

lényegtelen, nem vagyunk euroövezeti tagok, igy nem lehet semmilyen büntetés

A szavazás is tetszik.😊

mert hát ugye: "ma erõs a gazdaság, stabil és nagy a jólét..." <#nyes>

na most akkor kapunk ma EU-s megrovást a gazdaság miatt vagy nem?

azért az "arabok" általánosításban mégis csak van vmi.. azért jobban összetartoznak egybe, mint mi velük.. közös múlt, történelem sokat nyom a latba.
az európai békét is amerikai fegyverekkel hozták létre, és az õ befolyásuk miatt akarják törökországot bevetetni az euba, aminek szerintem semmilyen realitás alapja nincsen. az eu. azért eddig kis kivételektõl eltekintve földrajzilag egységes volt.
pláne addig nem fognak belépni, amíg a görögök ennyire ellenkeznek..

ez az "arabok" ez kb olyan általánosítás, mintha a római katolikusokat, a görögkeletieket, az ortodoxokat, a zsidókat meg az összes többit egy kalap alá vennél, és adnál nekik egy nevet.

az a gond, hogy a nyugati-keresztény gondolkodás olyan szinten beleépült az emberek nagy többségébe (a döntéshozóékba is - kivétel nélkül, még a nem-vallásosokba is), hogy el sem tudják hinni, hogy bármelyik másik vallás és világnézet is van ugyanolyan jó, mint a sajátjuk - ugyanaz a felsõbbrendûségi érzés, ami annyi háborút okozott már most arra jó, hogy embereket továbbra is egymás ellen fordítson.

arabok összetartóbb népség mint mi itt európában, a baj csak az hogy jelenleg nem értelmes dolgokért fognak össze 😞

kb olyan életképes ötlet, mint a világbéke. az EU is csak azért tart ki, mert szándékoltan elfedik a gondolatvilág-beli különbözõségeket. egy gazdasági társaság mûködik enélkül is, egy únió meg így SEM.

de most komolyan, sokkal jobb hatékonyabb lenne ha pár értelmes arab állam fogna össze hasonlóan szerintem + úgy kisebb lenne az esélye hogy a szélsõségesek teret nyerjenek.

mintha ez az elválasztás több lenne, mint egy vonal a térképen... európa is csak azért van európának nevezve, mert ázsiának ezen a csücskén kialakult pár egoista kultúra 😊

amúgy is mit keresne az EU-ban 1 olyan ország aminek nagy része ázsiában van

Kohl kételyeit hangoztatta a török EU-tagság ügyében

Helmut Kohl volt német kancellár szerint az Európai Unió Románia, Bulgária és még néhány balkáni ország felvétele után eléri kiterjedésének határait, "az unió többet nem bír el".

Kohl, aki 16 évig volt a szövetségi köztársaság, majd az egyesült Németország kancellárja, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerdai számában megjelenõ interjújában kétkedéssel nyilatkozott Törökország teljes körû EU-tagságáról. Szerinte Törökország nem tudja majd teljesíteni a teljes körû tagság eléréséhez szükséges kritériumokat.

Kohl, akinek török menye van, tisztességtelenséggel vádolta mindazokat, akik belépéssel kecsegtetik Törökországot, jól tudván: ígéreteiket nem kell betartatniuk, mivel 10-15 év múlva valószínûleg már nem lesznek hivatalban. A volt kancellár szerint ezek a politikusok azt is tudják, hogy népeik nem mondanak majd igent a török belépésre. Vonatkozik ez például Jacques Chirac francia államfõre.

A kereszténydemokrata politikus úgy vélekedett, hogy utóda, Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár mindenekelõtt választásokat akar nyerni, s Törökország felvételének támogatásával a Németországban élõ, választásra jogosult törökök rokonszenvét akarja megszerezni.

Az Európai Unió állam- és kormányfõinek ezen a héten kell dönteniük arról, hogy kezdõdjenek-e tárgyalások Törökország EU-tagságáról.

az új felvételnél is szavazhatnak az írek, vagy az összeset letudták a múltkorival?

sehogy

Én inkább a görög -><- török ellentétre lennék kíváncsi, hogyan fog rendezõdni ezzel párhuzamosan..

mert ott nagy a vallási "keveredés".

románia is, és mi is csak felvevõpiacnak, és munkaerõnek kellünk az eu tbbi államának

honnan veszed ezt a hülyeséget?Pont a törökök azok akikre eggyáltalán nem jellemzõ a többi iszlám állam mentalitása!

Nem tudom mit kell eröltetni a románok unióba lépését. Mérföldekre le vannak maradva az EU legszegényebb tagállamaitól is. Szerintem várni kéne még velük, legalább 10 évet.

Románia megalkudott az EU-val

Nagy áldozatot hozott Románia a csatlakozási tárgyalások lezárása érdekében. Hiába tiltakozott Mircea Geoana román külügyminiszter, ennek fejében Bukarestre olyan feltételt kényszerítettek az EU tagállamai, amely nem szerepel a bolgárokkal aláírandó csatlakozási szerzõdésben.

Az Európai Unió, amennyiben a bel- és igazságügyben, továbbá a versenypolitikában a 2007 januárjára tervezett csatlakozásig hátralevõ idõszakban súlyos elmaradásokat tapasztal, a román belépés egy évvel (tehát 2008-ra) történõ elhalasztását javasolhatja a tanácsnak. A megállapodás értelmében már a tagállamok minõsített többségi szavazataránya is elegendõ a szankció életbeléptetéséhez. Más problematikus területeken viszont az egyéves halasztás továbbra is a tagállamok egyhangú döntéséhez lesz kötve; itt nem lesz különbség Románia és a már fél éve várakozó Bulgária között, vélik a brüsszeli elemzõk.

Értesülések szerint az Európai Unió nagyköveti tanácsa (Coreper) mindenekelõtt a finnek követelésére szigorított a román csatlakozás feltételein, és csak ezt követõen járult hozzá a két – utolsó pillanatig nyitva maradt – tárgyalási fejezet, a bel- és igazságügy, továbbá a versenypolitika lezárásához. A kompromisszum tetõ alá hozásában szerepet játszott az Európai Bizottság is, amely elõzõleg meglévõ fenntartásai miatt nem javasolta a versenyjogi fejezet kipipálását Bukaresttel – igaz, ennek ellenkezõjét sem.

Az Európai Bizottságnak elsõsorban a román acélszektor átalakításával és az EU-konform állami támogatási szabályok betartatásával voltak problémái. Egy név nélkül nyilatkozó forrás szerint Brüsszel alig találkozott olyan állami támogatás tárgyában hozott döntéssel, amelyben érvényesítették volna az unió szabályait. Ez komoly kétségeket ébreszt a megfelelõ intézményi háttér romániai meglétével kapcsolatban.

Olli Rehn bõvítési biztos tegnap tájékoztatta az Európai Bizottság tagjait a Romániával kötött alku részleteirõl és ennek során azt mondta, hogy a lehetõ legkomolyabban fogja kezelni az esetleges román elmaradásokat, s ha a helyzet úgy kívánja, habozás nélkül javasolni fogja a csatlakozás elhalasztását. Bizottsági források ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy Bukarest minden korábbinál szigorúbb számonkérésre számíthat az elkövetkezõ idõszakban. Ennek pontos mibenlétérõl azonban még nem döntött a bizottság. Brüsszel mindenesetre jövõre monitoringjelentést készít a tárgyalásokon vállaltak végrehajtásáról, ami tisztviselõk véleménye szerint egyértelmûen keleti szomszédunk gyenge pontjának számít.

Románia (és Bulgária) a halasztási záradékon túl azzal a három általános és speciális védzáradékkal is szembe kell nézzen, amely a május 1-jén csatlakozott új tagállamokra is érvényes, bár alkalmazásukra eddig nem volt szükség. Emlékezetes, hogy a súlyos piaci zavarokra, a bel- és igazságügyi problémákra és az új tagok vállalásainak elmaradásából keletkezõ nehézségekre választ adó védzáradékokat a tagság elsõ három évében vezethet be az EU.

Bizottsági források azt is megerõsítették, hogy a csatlakozási szerzõdés aláírására 2005 elsõ fél évében sor kerülhet mindkét tagjelölt országgal. Lehetõvé vált a tanács által megjelölt valamennyi határidõ teljesítése – közölte Nagy Krisztina, Olli Rehn bõvítési biztos szóvivõje. Az EU–román tárgyalásokat hivatalosan a jövõ keddi külügyminiszteri szintû tárgyalási fordulón zárják majd le, amit csütörtökön és pénteken az állam- és kormányfõk is szentesítenek.

Közben a holland elnökség keze alatt készül a bõvítési nyilatkozat azon tervezete, amelyet az Európai Tanács jövõ heti ülésén hagynak jóvá a tagországok állam- és kormányfõi. A szövegtervezet jelenlegi formájában a bel- és igazságügyre, a versenypolitikára és a környezetvédelemre mutat rá, mint olyan területekre, ahol Romániának még további erõfeszítéseket kell tennie a tagságig. A környezetvédelem – értesülések szerint – elsõsorban Magyarország sürgetésére került be e különösen kényes témák közé.

az a gáz hogy az usa nak fontos hogy tagja legyen törökország az eunak, ezért valószínû hogy mindenféle politikai dolgok miatt be fognak hamarosan kerülni. így megy ez sajna 😞

én speciel egyáltalán nem támogatom, nem kell egy olyan majd százmilliós ország, amelyik mentálisan még szinte középkori szinten van, ráadásul határos sziriával és irakkal, azok minden problémájával együtt. Nem kell nekünk még jobban belefolyni az iszlámba, elég bajunk van vele anélkül is.

Élénkül az európai vita Törökországról

Jövõ hét végén döntenek a Huszonötök vezetõi, hogy megkezdik-e az uniós csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. A támogatók többségben vannak, de az ellenzõk is egyre élénkebbek. Hazánk támogatja a tárgyalások megkezdését, de azzal a feltétellel, hogy a tárgyalások nem garantálják automatikusan a tagságot.

Megfigyelõk szerint gyakorlatilag eldõlt, hogy a tagállamok miniszterelnökei jövõ pénteki brüsszeli csúcstalálkozójukon úgy döntenek: megkezdõdhetnek a csatlakozási tárgyalások az uniós belépésre több mint harminc éve váró Törökországgal. A kérdés csak az, hogy erre pontosan mikor és milyen körülmények közt kerülhet sor.

A Törökország felvételét nem egyértelmûen támogató Franciaország elnöke, Jacques Chirac egy lapinterjúban úgy nyilatkozott: a tárgyalások megkezdése önmagában nem lehet garanciája a teljes jogú tagságnak. Feltételként fogalmazta meg, hogy Franciaországnak joga legyen népszavazásra bocsátani a török tagság kérdését, valamint azt, hogy a tárgyalások leghamarabb 2005 második felében kezdõdjenek el, nehogy a kérdés összefolyjon az európai alkotmányról szóló vitával. Ez utóbbiról jövõ tavasszal lesz népszavazás Franciaországban.

Elénk vita folyik a török uniós tagságról Németországban is. Gerhard Schröder szociáldemokrata kormánya támogatja a török csatlakozást, míg a konzervatív ellenzék nem. Ellenzéki vezetõk a héten levélben sürgették Schrödert, hogy akadályozza meg a török tagságot, helyette ajánljon "privilegizált partnerséget" Ankarának. Az ellenzõk között van Ausztria is, míg hazánk támogatja a tárgyalások megkezdését, de csak azzal a feltétellel, hogy a tárgyalások nem garantálják automatikusan a tagságot

Megbontják a Bulgária–Románia kettõst? - Nem lesz ma román országjelentés

Kiszivárgott hírek szerint az EU fontolgatja, hogy az eddig „párban kezelt” Bulgária és Románia EU-tagságra való rátermettségét egyedileg vizsgálják, hogy ha szükséges, a két ország külön csatlakozási menetrendet kövessen. Ugyancsak nem hivatalos értesülések szerint a közelgõ parlamenti választásokra hivatkozva elhalasztják a román országjelentés mára tervezett kiadását.

Kizárólag saját teljesítményük alapján vizsgálják Románia és Bulgária elõrehaladását, s a két országot két különálló csatlakozási szerzõdés alapján vegyék fel az Európai Unióba, hangoztatta Alexander Lambsdorff német euroképviselõ. Gál Kinga, a Fidesz képviselõje az Euractív szerint azt is elképzelhetõnek tartja, hogy Románia csatlakozását két évvel elhalasztják, amennyiben Bukarest nem teljesíti a szükséges feltételeket.

Bár Romániának a jelenleg is élõ hivatalos tervek szerint Bulgáriával együtt, 2007-ben kellene csatlakoznia, az év végéig még három nehéz fejezetet - környezetvédelmi, igazságszolgáltatási és belügyi, versenyügyi - kellene lezárnia ahhoz, hogy 2005 elsõ felében aláírhassa a csatlakozási szerzõdést, és 2007-ben a unió tagjává váljon.

Szerdai hír szerint román részrõl a már lezárt adózási fejezet újramegnyitását tervezik, hogy az ország átmeneti mentességet kapjon néhány újonnan elfogadott (elsõsorban az olajipart érintõ) terhet illetõen.

Az október 6-i országjelentés kemény bírálatot fogalmazott meg Romániával kapcsolatban. Az újabb értékelés kiadását eredetileg mára tervezték, ám a határidõk kijelölésekor, egy évvel ezelõtt nem számoltak azzal, hogy Romániában parlamenti választásokat tartanak november 28-án. Tekintettel arra, hogy az országjelentés erõteljesen befolyásolhatná a szavazás eredményét - egy esetleg kedvezõ jelentés például a jelenlegi országvezetés brüsszeli támogatottságát jelezhetné -, az Európai Bizottság úgy döntött, hogy késõbbi idõpontra halasztja a dokumentum nyilvánosságra hozatalát.

Bulgária júniusban már lezárta a csatlakozási tárgyalásokat, ám ott is vannak problémák: az országot több alkalommal éles bírálat érte a jogi reformok lassúsága és a korrupció elterjedtsége miatt.

nehéz ügy, tényleg utána kellene nézni a dolognak.. nézd meg vagy kérdezz rá az eu2004.hu -n, hogy pontosan mik a jogszabályok

megpróbálhatod de csak magaddal b@szol ki.....

Hogy ki volt az illetõ, azt könnyedén ki tudnám deríteni. Még azonosítani is tudnám. Megjegyeztem egy életre.
Még biztos, hogy fogok vele találkozni...
Csak jó lenne tudni, hogy hivatalosan megtehetnek-e ilyet.

esélyed nincs, azt se tudod ki volt az.....

Az lehet, de attól még az én napomat nem kéne elb***nia.
De most komolyan! Van olyan fórum, ahol jogi problémákkal foglalkoznak? Még be is perelném a faszit.
Kirugatnám, hogy hulljon a férgese...

rossz napja volt a manusznak.

Határátlépés az EU-országok között címmel megjelentethetném az alábbi történetemet. Érdekelne a jogi háttere.

Igyekszem részletesen, a történések szerint leírni és nem ferdíteni rajta. Tanulságos lehet bárki számára.
Autómmal - mint minden hétköznap reggel - Ausztriába tartottam, a munkahelyemre. A Sopron-Klingenbach határátkelõhöz érve, látom, hogy viszonylag gyorsan haladnak elõttem az amúgy sem hosszú sorban álló autók. A magyar oldalon senki nem áll és nincs is ellenõrzés. Az osztrák határátkelõhöz közelítve egy határõr látható, aki elõtt sorban, lassú tempóban haladnak el az autók egymás után, de a határõr nem sokat törõdik az átkelõkkel. Elhaladok én is mellette felmutatva a személyi igazolványomat, majd õ továbbintett. Ezzel - gondoltam - vége is az ellenõrzésnek, és mivel nem láttam más ellenõrt elõttem, kisebb gázt adtam. Az utolsó irodaajtó mellett elhaladva, a szemem sarkából vettem észre, hogy egy újabb határõr fut ki az ajtón és integet, hogy álljak meg. Hirtelen megálltam, leengedtem az ablakomat és elnézést kértem tõle, hogy nem álltam meg, dehát nem láttam, csak az utolsó pillanatban.
Erre õ arogánsan rám szól, hogy kissé gyorsan akartam áthajtani az átkelõnél (kb. 30-40 km/h volt). Ismét elnézést kértem. Megkérdezte, hogy hova tartok és mit akarok én ott. Õszintén megmondtam, hogy ott dolgozom és éppen munkába tartok.
- Akkor mutassa a vízumját - mondta õ.
- Nincs vízumom, mert nincs szükségem vízumra. Ingázó vagyok - mondtam.
- Csak nem feketén dolgozik kint? - kérdezte már-már gúnyosan.
- Nem. Van munkavállalási engedélyem az osztrák munkaügyi hivataltól.
- Akkor mutassa meg! - mondta õ.
Ekkor csodálkozva néztem és mondtam, hogy az engedély nincs nálam, otthon van. Erre õ utasított, hogy menjek haza érte és addig õ visszatartja magánál a személyi igazolványomat.
Idegesen ugyan, de megtettem, amit kért. Amikor újra visszaértem az ominózus helyhez, már nem õ volt ott az ellenõr, hanem két kollégája, akik anélkül továbbengedtek volna, hogy bármilyen uti okmányt felmutattam volna nekik (hiszen az igazolványom náluk volt lefoglalva). Intettek, hogy menjek már, de én mondtam nekik, hogy szeretném visszakapni az igazolványomat, amit a kollegájuk visszatart.
- Vagy úgy! - mondták, majd egy röpke pillantást vetve a munkavállalási engedélyemre, amit felmutattam, visszaadták az igazolványomat, majd átengedtek.

Kérdésem: mi volt ebben jogszerû és mi nem?

A Görögök hogy tudták meghamísítani az adatokat az államadósságról?

Románia a hónap végéig lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat

"Lehetséges és szükséges", hogy Bukarest még novemberben lezárja a csatlakozási tárgyalásokat - mondta hétfõn Günter Verheugen bõvítési biztos. Ez növeli annak az esélyét, hogy tartható a 2007-es csatlakozási dátum.

A balkáni országokat nem számítva Románia az egyetlen kelet-európai tagjelölt, mellyel még tartanak a felvételi tárgyalások. Bulgária már korábban lezárta az egyeztetéseket, és Szófiában némi aggodalommal figyelik északi szomszédaik erõfeszítéseit: õket ugyanis nem külön-külön, hanem együtt fogja felvenni az Európai Unió.

Mint Günter Verheugen bõvítési biztos hétfõn elmondta - miután Brüsszelben találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel -, Románia végre jól halad. Már csak három tárgyalási fejezet van hátra a harmincból: a környezetvédelem, a verseny, valamint a bel- és igazságügy. Itt is fõként technikai részleteket kell már csak tisztázni, és a biztos értékelése szerint erre minden bizonnyal sor is kerül még ebben a hónapban.

Ha minden jól megy, Románia és Bulgária a következõ idõszakban megfigyelõi státusban lesz tagja az EU-nak, és várhatóan 2007-ben válnak teljes jogú tagokká.

Én úgy vagyok vele, hogy inkább az erdélyi magyarok dolgozzanak itt ingyen, mint a budõs románok.

köze nincs a kettõnek egymáshoz
az állampolgársággal kötelezettség nem jár, csak jogosultság

Hogyha a december 5.-i szavazáson megszavazzuk a kettõs állampolgárságot, akkor lakhelytõl ( országtól ) függetlenül utazhatnak õk is az euban CSAK személyivel?
Még milyen hatásai várhatók? Csökken a feketén dolgozók száma, akik átjönnek ide illegálisan dolgozni, azok ezután fogják a TB-t, meg az adókat is fizetni?

Brüsszelben dõlhet a dominó - Buttiglionénak mennie kell, Kovács helye biztosnak látszik

Váratlan fejlemények újították fel a már-már nyugvópontra jutó brüsszeli vitákat a Barroso-bizottság huszonnégy biztosjelöltje ügyében.

A kártyákat ezúttal az Európai Parlament (EP) második legnagyobb, kétszáz fõs frakciója, a szocialisták keverték meg. Martin Schulz frakcióvezetõ egyértelmûen José Manuel Barroso leendõ bizottsági elnök tudomására hozta, hogy nem fogadnak el "kozmetikai változtatásokat" Rocco Buttiglione, a leszavazott olasz biztosjelölt tárcájában. Sõt - tette hozzá - elleneznek három további biztosjelöltet, a dán, illetve holland liberális Mariann Fischer Boelt és Neelie Kroest, valamint a lett zöldpárti Ingrida Udrét is.

Ez az álláspont a tegnap reggeli szo-cialista frakcióülésen alakult ki, s magát Barrosót is meglepte. Annyira, hogy egyenesen Gerhard Schröder német kancellárhoz fordult, hogy õ csitítsa európai párttársait. Ám értesüléseink szerint a frakció részben túl megosztott, részben túl öntörvényû ahhoz, hogy külsõ utasításnak engedjen. Nem könnyebb a helyzete Barrosónak a liberális frakcióval sem. Õk is elvi kérdést látnak a Buttiglione-ügyben két vonatkozásban is: 1. Tiszteletben tartja-e az EB elnöke a parlamenti bizottság akaratát, amellyel leszavazta a politikust; 2. Buttiglione különben is abszolút elfogadhatatlan a neki kijelölt poszton. A liberálisok szakértõi ráadásul úgy látják, európai jogi szempontból nem lehet másnak adni Buttiglione tárcájából - az õ esetében leginkább vitatott - szabadságjogi hatásköröket.

Tegnap hírek terjedtek el Buttiglione visszalépésérõl, illetve arról: "helyet cserélne" Franco Frattinivel, a Berlusconi-kormány külügyminiszterével. Ezeket a híreket lapzártánkig nem erõsítették meg. Ha igaznak bizonyulnak, egyfajta kiutat jelentenek, de felborítják az uniós naptárt. Ma ugyanis Barroso bejelenti döntését, jövõ szerdán viszont már az EP-nek kell szavaznia ahhoz, hogy az "új csapat" november elején hivatalba léphessen. Ha új olasz biztosjelölt kerül a képbe: 1. Idõt kell adni neki a felkészülésre. 2. Három szakbizottságnak meg kell hallgatnia. 3. A Prodi-bizottságnak túlóráznia kell, holott két hét múlva többen a testületbõl már "fizikailag" is másutt lesznek.

Kovács László környezetébõl szerda este a Népszabadság megtudta: a magyar biztosjelölt nem kapott olyan jelzést Barrosótól, hogy veszélyben lenne a pozíciója. Más források szerint ebben az esetben a szocialisták nem is ásták volna ki a csatabárdot.

Immár senki sem vonja kétségbe Brüsszelben, hogy Barroso tesz valamekkora engedményt az EP-nek. Ennek mértékétõl függõen számíthat 1. A 268 fõs néppárti frakció elsöprõ többségére, 2. A szocialisták mintegy 30-70 százalékára, 3. A liberálisok egy részére. Ezeket összeadva összejöhet a minimálisan 366, jobb esetben 400 fõs tábora a jelenleg 731 tagú parlamentben. Jogilag a jövõ heti szavazás nem köti a Barroso-bizottságot, politikailag azonban, az elmúlt hetek fejleményeinek tükrében, egyre inkább.

mondj igent a púnióra

thx

A 2000. évi lisszaboni Európai Tanácson az állam- és kormányfõk egy olyan program mellett döntöttek, amelynek célja, hogy az Uniót a tudásalapú gazdaság és társadalom élvonalába helyezze. Annak érdekében, hogy ezt az ambiciózus célt elérhessük, most olyan, a jövõre szóló befektetésekre kell összpontosítanunk, mint a vállalkozások versenyképességének elõmozdítása a belsõ piacon, a kutatás és fejlesztés, Európa hálózatokon keresztüli összekapcsolása, a képzés és oktatás minõségének javítása az Unióban, és a társadalom támogatása abban, hogy sikeresen elõre lássa és kezelje a szociális változásokat. Ezek valójában azok a kérdések, amelyek megoldása Európa-szerte az állampolgárok és a vállalkozások javát szolgálja.

mik is voltak azok a 2010-es célok?